Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-28 / 176. szám
4 isWídtm 1989. JŰLIUS 28.; PÉNTEK / Szabadiskola Zebegenyben Akiket a környezet is ihlet KORFORDULÓ Záróhetéhez érkezett a Szönyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola. — Hányán vannak most a táborban? — kérdeztem Bodor Bélánét, a Szönyi István Emlékmúzeum Baráti Körének titkárát. — Százharmincöt hallgatónk van a különböző műhelyekben. Az előző turnussal együtt összesen kétszázhatvanán látogatták meg szabadiskolánkat. Kétszer két hétre szerveztük, ám a szokásoknak megfelelően ezúttal is voltak olyan külföldiek, akik egy hónapra jöttek. Huszonkettedik alkalommal ad otthont a tábornak Szönyi István egykori parkja. Győri Zsolt dekoratőr Óbudáról érkezett. Ecsetjével élénk színeket varázsolt az előtte levő vászonra. Egy női akt körvonalai bontakoztak ki. Modellje épp az imént öltözött fC*i, fázott már mozdulatlanságba meredve. — Kedvelem az élénk színeket. Engem általában nem a forma érdekel, most sem az emberi karakterisztikát akarom ábrázolni, inkább a színeket. A zöldesszürke a kedvencem. — Mt lesz, ha találkozik egy ilyen szemű lánnyal? — Akkor nem festek. Mással leszek elfoglalva. Zsolt tavaly is részt vett a szabadiskolán. Gyönyörűnek tartja a zebegényi környezetet, ihletet adónak. Háromnégy éve fest már. Szeretne bejutni a Képzőművészeti Főiskolára. — Hogyan sikerült beilleszkedni ennyi hallgató lelkivilágába, stílusába? — kérdeztem a festőpalánták tanárától, Ak- nay János festőművésztől. — Ez valóban nem könnyű, hiszen nekem is megvan a kedvenc kifejező-eszköztáram. Ennek ellenére fel kell ismernem, s ösztönöznöm, ha valaki a maga műfajában jót esi. nál. Mindig ' felméréssel kezdem a két hetet. Megnézem, egv megadott témát ki hogyan jelenít meg. Ebből szűröm le, hogy kivel milyen szinten kell foglalkozni. Korrigálok, támpontokat adok, a látásmódot igyekszem formálni — ez a fő feladatom. Ehhez párosul a konkrét technikai módszerátadás, például az arányrendszerek érzékeltetése, megtanítása. Itt, a táborban lehetőség van arra is, hogy a hallgatókat rászoktassuk a folyamatos, következetes munkára. Évek óta a kerámiaosztálynak van a legtöbb hallgatója. Most is. A műhelybe szinte be sem lehet jutni az agya. got formázó fiataloktól. Kemenceválaszték is van bőven: a földbe vájttól az elektromosig ötféle égetési technikával dolgoznak. — Látja, miként fejlődik a művésztelep? — kérdezte Dániel Kornél festőművész, a szabadiskola alapítója és jelenlegi szervezési igazgatója. — Huszonkét évvel ezelőtt itt még nem voltak épületek. Először kempinget alakítottunk ki a jelentkezők számára. Mindezt- jórészt saját erőből. Csak egyszer kaptunk némi segítséget a megyei tanácstól. Eredményeinket jelzi, hogy jelenleg négy olyan tanárunk van, aki valamikor a mi táborunkban ismerkedett művészete alapelemeivel. A szabadiskolán minden foglalkozást művészek vezetnek. Ók figyelik árgus szemekkel a két hét alatt fellelhető fejlődést is. A tábor zárása után kiállításon mutatják be az elkészült műveket a baráti kör színháztermében. A legjobbnak ítélt munkákat a múzeumban szemlélheti majd meg a nagyközönség. K. Gy. Erkölcsi haszon, szellemi nyereség Szombat esték a romtemplomná A boltíves mennyezetű ház, amelybe a látogató lép, a hangulatával azonnal megragad. Nem is lehet mást tenni, mint megismerkedni vele. Be- nyitogatni szerény szépségű kis termeibe. Mátyás Irén, a zsámbéki művelődési otthon igazgatója tárgyilagosan fogadja az elismerést, s először Kass János most kiállított grafikáihoz vezet. Rangos találkozók Egy másik kis helyiségben a váci festők jellegzetes stílusú művei láthatók. Alkotásaival a harmadik vendégművész Oszoli József, a bagi fafaragó, akinek érdemes lenne többet időzni a falusi, a paraszti világot bemutató alakjai között. Nyár van. Július és meleg. Kint a Zsámbéki-medence fölött szikrázik a nap. A fény most zöldre, s nem távoli kékre festi a hegyoldalakat. Vidám, sárga színű virágpártában pompáznak a napraforgótáblák. Vízre, szabadba csábít ez az évszak, s mégis betéved ide — s nem is kevés — látogató. Miközben máshol, nagy lélekszámú községekben, több tízezres városokban azt magyarázzák: nem érdemes dolgokat kitalálni, kockáztatni a sikert, mert úgysem érik be. Az emberek közömbösek, elfoglaltak. Zsámbékon más a helyzet. Persze a kívülálló ezt is szívesen magyarázná a főváros közelségével, ahonnét érdemes ide kirándulni. Hiszen itt a lenyűgözően szép romtemplom, sok a műemlék, gyönyörű a táj. Ha már kiutaznak az emberek, akkor a szellem éhségét is szívesen csillapítják az itteni kínálattal, ami a legsandább szándékkal sem mondható szegényesnek vagy igénytelennek. Éppen ez az, amiről Mátyás Irénnel diskurzusba kezdünk. Mondom, hogy máshol úgy vélik: a falusi közönségnek leginkább magyarnóta-esteket kell szervezni, ha bevételt akarnak. Mondván, más iránt nem érdeklődnek. Ezt a nézetet tarthatatlannak tartja a szakember. Szerinte, ha az emberek nem akarnak, nem váltanak jegyet az ilyen műsorokra sem. Sőt. Talán nehezebb is a szervezők dolga. Hiszen a legismertebb művészek hallhatók naponta a rádióban, a tv-ben. Míg egv klasszikus hangversennyel, egy jó színházzal más a helyzet. És hát Zsájjibék- ra különben sem a pestiek jönnek nagy számban. A több mint háromszáz néző többsége helybeli. No, meg szomszéd falvakból érkezik. Az idén többek között itt vendégszerepeit a Debreceni Csokonai Színház. Évek óta jönnek az ország legrangosabb társulatai, jeles művészei. Hét esztendő óta sikeresek a Zsámbéki szombatok, melyekre az első esztendőben 40 ezer forintot költöttek. Ma már 100 ezer forint szerepel a költség- vetésben. s a tanács még külön ad rá negyvenet. Ebből 80-90 ezer megtérül a jegyek eladásával. Tehát nem nagy a befektetés. Viszont annál nagyobb az erkölcsi haszon, a szellemi nyereség. Nincs nagy létszámú főállású gárda. Hét évvel ezelőtt települt ide a két szakember. Bicskei Gábor, a szakmában nevet szerzett népművelő. író, szakíró, színjátszó rendező, a színház megszállottja, aki saját bevallása szerint 1981-ben meglátva a romtemplomot, először mondta ezt: Fenséges! •Itt színházat kell rendezni! Vele már egy vesszőfonatú előtéri asztal mellett, ugyanilyen székben ülve társalgunk a pályáról, melyen harminc éve munkálkodik. Tréfásan említi: — Kettős alárendeltségben élek. Feleségem az igazgató. A helyválasztásnak is célja van. Innen ugyanis figyelheti, hogy zajlik a rakodás egy teherautóra, amelyre székeket hordanak az ifjúsági klub tagjai. Ez a kép válasz is egy kérdésemre: — Hogy lehetséges ilyen csekély erővel megoldani azt, amit máshol a sokszorosával sem mindig tudnak elérni ? Szívesen társulnak — Hát igy — mutat a fiúkra. Majd hozzáteszi. — A színházi személyzet is barátságból dolgozik. — Ba ítságból? Szép szó. Melegebb töltése van. mintha azt mondjuk: társadalmi munkában. Ez más. A szándéka is ignzabb. Ennek az erkölcsi kategóriának a jelenléte itt állandónak látszik. „ Káss János sajátkezűleg rendezte a kiállítást és még útiköltséget sem fogadott el. Kézdi György színművész is csupán barátságból lépett fel a megnyitón. Más alkalommal hasonló gesztust gyakorolt Gór Nagy Mária művésznő. A színházak jutányos áron vállalnak vendégszereplést. Része van ebben a helyszín varázsának, de a két népművelőtárs partneri minőségének is. Ahol jó ötlet, jó gondolat és ilyen szándék mozgatja a dolgokat, oda szívesen társulnak mások. Két jó szóért Erről beszél Gábor is, amikor azt mondja: — Rendezés közben gyakran gondolok arra, hogy akár a komédia, akár a tragédia nyelvén fogalmazódik meg valami, a színház egy kicsit mindig formálja az embert. Egy nép számára katasztrófa az, ha nem érzi magát kultúrateremtőnek és a kultúra befogadójának. Ám az úgynevezett egyszerű emberek sokkal okosabbak, igényesebbek, mint ahogy sokan gondolják. A népművelők és a művészek egy része nem bízik saját magában. Abban, hogy a közönség ma értékekre vágyik. Itt gyakran megesik, hogy a különböző vállalatok dolgozói felépítik a színpadot, beszerelik a világítást, s közben már maguk is kíváncsiak lesznek. Mi is történik maid itt? Aztán jönnek az előadásra. Én, amikor a Népművelési Intézetben dolgoztam. résztvettem a népművelési koncepciót felváltó közművelődés kidolgozásában. Ám megérteni, csak itt értettem meg, ahol kezet lehet fogni az emberrel, akihez ha két jó szót szólsz, akkor a segítségedre siet. Ahol segít a tsz-vezető, ahol azt mondja az üzemigazgató: neki az a jó, ha Zsámbéknak híre. rangja van, mert akkor szívesebben jön hozzá dolgozni s letelepül a technikus, a mérnök. — Ez minden titok nyitja — közli végül a nyár utolsó rendezvényének lebonyolítása után fáradtan vendéglátóm, Kovács T. István Emléket állít a múltnak » Amit nem lehet abbahagyni Az ötödik évszázadból származó értékes cserépedénylcletet a iskola udvarán végzett ásatásoknál került felszínre. Rögös János a töredékekből Azon a június végi napon, amikor megszólalt a tanévzáró csengőszó, Rogosz János becsukta az osztályozó naplót, szótlanul elbúcsúzott tanítványaitól — nyugdíjba vonult. Nyugdíjba? Aligha, mert a következő napon már ismét munkához látott, hogy szép szenvedélyének — a településtörténet-kutatásnak hódoljon. ír és tanít — Hogyan jövedelmez a történetírás? — kérdezzük az idős pedagógust, aki az ásatásból származó kőemlékekkel foglalatoskodva fel sem néz, úgy válaszol. — Semmit. Én soha semmit sem kaptam a - helytörténet feltárásáért, s írásos rögzítéséért — mondja Rogosz János történelem és technika szakos tanár, aki az elmúlt tanévben még aktívan tanított az Örkényi általános iskolában. — Nem tudnám abbahagyni, amit szeretek — mondta. — A történetírás szinte hobbim. A tanítást sem hagyom abba, mert nagyon szeretem a gyerekeket. Az iskolaigazgatóval abban állapodtam meg, hogyha szükség lesz rám, heti tíz történelemórát Vállalok. . Az iskolához való kötődésnek írásos bizonyítékai is vannak. Az úttörőcsapatról szóló tanulmányok. Az úttörőmozgalomban is sokat vállaló tanár..* munkája mellett több kerületben feldolgozta a József Attiláról elnevezett, helyi úttörőcsapat történetét. — S a helytörténet? — Ahhoz még az egyetemi évek alatt jött meg a kedvem. A hatvanas évek közepén Boldogkőváralja történetét írtam meg. Ez volt a diploma- munkám. Azóta egyfolytában A nyári hónapokban a változatos étrend sok hasznos nyersanyagát kínálják a konyhakertek. Nagy segítséget jelent a háziasszonyoknak, ha ezekből olyan gyorsan elkészíthető étkeket állíthatnak elő, amelyek nemcsak ízletesek. hanem különösen az idős szervezetnek egészségesebbek, hasznosabbak is, mint a rostokban szegény nehéz ételek. A friss zöldségekből előál- lítnató különböző saláták nemcsak színesítik az ételsort. hanem a szűkebb pénztárcájúaknak is elérhetők. Alábbiakban három mesterszakács — két személyre szóló — salátareceptjeit ismertetjük. Olyanokat, amelyeket távoli országokban szívesen fogyasztanak az emberek. Amerikai saláta: Hozzávalók: 4 db fejes saláta. 1 db citrom, 2 evőkanál méz. csipetnyi só, 1 tojássárgája, törött bors, 1 dl tejföl. A salátát alapos mosás után leveleire bontjuk és jól lehűtjük. A mézet a citrom leve- vel és a tojás sárgájával jó habosra keverjük, sózzuk, bor- sozzuk, és gőz felett sűrű mártást főzünk belőle. Hozzákeverjük az egy deci tejfölt vagy kefirt, és az egészet alaposan lehűtjük. Tálalás előtt adjuk a salátához. Balkáni saláta: Hozzávalók: 30 dkg fejes káposzta. 2 alma, 1 sárgarépa. 1 csomag újhagyma. 1 kanál Vegeta, fél citrom leve. 20 dkg nyers vagy savanyú uborka. 1 fejes saláta. 1 evőkanál ecet, só. cukor kapor. Az almát és a káposztát legyaluljuk, az újhagymat a zöldjével együtt feldaraboljuk. Hozzágyaluljuk a nyers Örkénnyel foglalkozom. Az úttörőcsapat, a község, s a termelőszövetkezet történetével. Hamar befogadták — Hasznosítja a község ezeket az ismereteit? — Hát, ha valaki kíváncsi Örkény múltjára, azt hozzám küldik. — Történelmet ir és tanít, s ezenkívül a helybeli mozi üzemvezetője. — Már 1976 óta vezetem a mozit. Feleségem a pénztáros, fiam a gépész. Számomra ez egy kicsit keresetkiegészítés, egy kicsit közösségi elfoglaltság. Amerre járok, olyan melegséggel beszélnek Rogosz Jánosról, mintha tősgyökeres Örkényi lenne. Pedig ez nem így van. — Nem in születtem, mégis hamar befogadtak. Ezt a vagy savanyú uborkát, megöntözzük a citromlével, az ecettel és 1 dl vízzel. Ízesítjük sóval, borssal, apróra vágott kaporral, egy-két kanál olajjal, Vegetával. A fejes salátát ujjnyi széles darabokra vágjuk, és .az egészet alaposán elkeverjük. Bolgár—szerb saláta: Hozzávalók: 4 nagy paradicsom. 4 zöldpaprika. 2 lila hagyma, só, bors. borecet, olaj. Kockára vágjuk a paradicsomot, a zöldpaprikát, és jócskán adunk hozzá lila hagymát iaskára vágva. Az egészet megsózzuk, egy kicsit megborsozzuk, megöntözzük borecettel, egy kevés olajjal. Néhány óráig állni hagyjuk, hogy az ízek jól összeérjenek. K. Z. A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének egyik alapvető módszere a karbantartott vérnyomás. Ez különösen idős korban nagyon fontos. Nálunk a lakosság 15 százaléka szenved magas vérnyomásban. S noha a rendszeres orvosi ellenőrzés és gondozás nem nélkülözhető, a beteg, de az egészséges ember számára is megnyugtató, ha maga is elvégezheti ezt a mérést. Egyedül, otthon, akár mindennap megmérhető a vérnyomás az Elektronikus I AD—1 vérnyomásmérő-készülékkel. A kis méretű, egyszerűen kezelhető, félautomata készülék. öntapadós mandzsettával edényeket állított össze gyerekszeretetemnek köször hetem, s annak, hogy az id< sekkel hamar kapcsolatot t; láltam. A helytörténet elkéj zelhetetien a helybeliek segí sége, az emlékek tisztele nélkül. Sok emberrel beszé gettem a Tanácsköztársasáj ról, a két világháborúról i más történelmi eseményekre A papírok nem adnak válás; minden kérdésre. Valóban nem. Ewrken-t, a: az Örkényt például 1385-be először említik iratok, s 15! után megint hosszú ideig ne: hallani-Iátni nyomát sehe Arra mt»! a • helytörténeti ki tafó sem talált Válászt; TWi a Buda felé Vonuló förökc elől elmenekült-e a lakossá vagy lemészárolták őket hadak. A legközelebbi írási nyomok 1783-ból valók. Ekki 36 jobbágycsalád települ Ö kénybe. Családonként kapts egy hold földet, ház körű udvarnak és kertnek, 22—I hold szántót több tagban, ti vábbá 8 hold kaszálót és li gelőt. s némi káposztáskerts Az 1848-as esztendőben mim össze 1041 lakosa volt a kö: ségnek, az első világháboi időszakában viszont a maji 'rok lakosságával együtt mi hatezren éltek itt, igaz, a ti borfalvaiakkal együtt. Na] jainkban 5600 lakosa van ö kénynek. A földművesek, ga dasági cselédek, iparosok i munkások közösségeit felvá tották a bejárók, a termeli szövetkezet mezőgazdasági i ipari részlegeiben dolgozó valamint a magángazdáik' dók. Jó kezekben Rogosz János jelenleg ami sodik világháború Örkényi á dozatainak neveit gyűjti. En lékművet állítanak majd nagyközségben az elesettel nek. Kinél lenne ez a gyűjti munka jobb kezekben, mii ennél a nyugdíjas tanárén bérnél? a karra erősíthető. A vérny* más alsó és felső értékén hang- és fényjelzést ad. és ?í a laikus kezelőnek is egyérte műén megmutatja a vérny, más értékét. A kés2ülékhi mellékelt, könnyen értbe használati utasítás elegent támpontot ad vérnyomásuk mindenkori ellenőrzésére. A készülék megbízható, o csó és folyamatos szervizel!- tását ígérik a forgalmazók. A otthon használatos vénnyi másmérőt három budapes! illetve a miskolci, a szolnos a debreceni, a szegedi, a ej ri. a szombathelyi, a pécsi í a veszprémi orvosi műszt szaküzletben.hozzák forgaloir ba. Saláták az asztalon Kovács Gyula Vérnyomásmérés otthon
