Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-26 / 174. szám

1989. JÚLIUS 26., SZERDA Jogi tanácsok Védőtávolságok • A munkába járás költ­ségei • Nyugdíjasok járandósága • A ta­nulmányi idő beszámítása • Egyik váci olvasónk szom­szédja a takóházához közel épített egy zárt rendszerű szennyvíztárolót. Olvasónk azt szeretné megtudni, hogy milyen távolságra Kell elhelyezni ezt a lakóháztól, és a szabálytalan létesítés esetén mi a teendő. Azokon az építési telkeken, ahol nincs közcsatorna meg­építve zárt rendszerű szenny­víztárolóval, ha ezt a hidro­lógiai viszonyok lehetővé te­szik, szennyvízülepítő létesíté­sével lehet megoldani a szenny­víz elvezetését. Erre vonatko­zóan a vízügyi hatóság ír elő kezelési és tárolási szabályo­kat. Ennek megfelelően leg­feljebb négy lakás vagy üdü­lő szennyvizét lehet saját tel­ken belül elszikkasztani, ha ezt a telek mérete és az épü­letektől előírt távolságok le­hetővé teszik. Ha mindez nem biztosított, akkor zárt rend­szerű szennyvíztárolót kell építeni, amelynél a rendszer­ürítési lehetőség megoldott. ElőírásNaz, hogy a szennyvíz- tároló az ivóvíz-nyomóveze­tékhez egy méterre nem épít­hető. A jogszabály nem tar­talmaz más előírást a főépü­lettől való távolságra, csupán azt határozza meg, hogy a zárt szennyvíztároló az ásott és csőkúttól 15 méterre helyez­hető el. Ugyanez a távolság a szikkasztó esetén a főépület­től 10, a csőkúttól 15 méter­re kell hogy legyen. Egyéb vé­dőtávolságot a helyi talajvi­szonyok ismeretében határoz­hat meg a hatóság. Abban az esetben, ha a szomszéd nem tartja be a hatóság előírásait, birtokháborítás miatt a ta­nácsnál, majd ezt követően a bíróságnál eljárást lehet indí­tani, és kötelezni kell az ille­tőt, hogy saját költségére ál­lítsa vissza az eredeti állapo­tot. Ha olvasónk vagyona egyéb módon károsodik, kár­térítési eljárást is kérhet. • G. J. betanított munkás egy olyan gázszolgáltatási üzemegységnél dolgozik, amely tömegközlekedési járművel nem közelíthető meg. Kérde­zi: kérhetik-e a dolgozók az utazási költségek megtérítését? A dolgozók indokolt esetben utazási költségtérítést igé­nyelhetnek, ha a munkahelyük tömegközlekedési eszközzel nem érhető el. Ugyanilyen kedvezményre jogosultak ak­kor is, ha munkarendjük nem igazodik a tömegközlekedés rendjéhez. Ilyen esetekben a munkáltató megszervezi a cso­portos munkásszállítást, vagy engedélyezi, hogy a munkába járó dolgozók személyi tulaj­donban levő gépjárművet ve­gyenek igénybe. A kedvez­ményre jogosító munkaköröket a kollektív szerződésben kell rögzíteni. Ezek a szabályok nem vonatkoznak a közigazga­tási határon belüli munkába járásra, kivéve a mozgáskor­látozott dolgozókat és azokat a mezőgazdasági nagyüzemek­ben és erdőgazdaságokban, va­lamint a vízgazdálkodási és természetvédelmi munkakö­rökben dolgozókat, akik a helység belterületének határá­tól legalább 5 km távolságban levő telephelyre vannak be­osztva. Az egy dolgozó részé­re elszámolható utazási költ­ségtérítés nem haladhatja meg az 1 Ft/km mértéket. Fontos tudnivaló, hogy ezt a munkál­tató a dolgozónak akkor is ki­fizeti, ha a gépjármű nem an­nak a tulajdonát képezi, ha­nem más szállítja őt a mun­kahelyre. • Leszázalékolt nyugdíjas­ként teljes munkaidőben dol­gozik P. J.-né 58 éves gödöllői olvasónk. Azt szeretné meg­tudni, hogy amennyiben a munkahelye felmond neki, mi­lyen juttatásra jogosult. A munka törvénykönyve nem tesz különbséget, hogy a dolgozó főállásban vagy nyug­díjasként végzi munkáját, en­nek következtében a munka- vállaló mindazokra a juttatá­sokra igényt tarthat, amelyek a munkaszerződés keretében öt egyébként megilletik. Sajnos számos esetben találkozunk olyan gyakorlattal, hogy a mun­kahelyek a nyugdíjasok mun­kaviszonyának megszünteté­sekor nem fizetik ki a dolgo­zóknak egyébként járó össze­geket. Ugyancsak gyakori eset, hogy a valójában határozatlan időre szóló munkaviszonyt ..feldarabolják” és rövid idő­tartamú határozott idejű mun­kaszerződést kötnek. Ilyenkor a joggal való visszaélés miatt a dolgozó jogosan követelheti az őt egyébként megillető jut­tatások kifizetését. Olvasónk — függetlenül attól, hogy rok­kantnyugdíjas — a munka­hely felmondása esetén igényt tarthat a felmondási időre já­ró illetményre. Ennek nagysá­ga a munkaviszonyban töltött időtől, valamint a betöltött munkakörtől és a kollektív szerződésben meghatározott szabályoktól függ. Amennyi­ben a munkahely ezeket a sza­bályokat nem tartja be, a dol­gozó kérelemmel fordulhat a munkaügyi döntőbizottsághoz. • N. S. nagyoroszi lakos fő­iskolát végzett nappali tagoza­ton. Ügy hallotta, hogy ezt az időt a munkanelyen munkavi­szonyban töltött időnek kell fi­gyelembe venni. Ennek elle­nére az idei szabadság megál­lapításánál nem kapott többet, mint az előző évben. A nappali tagozaton végzett felsőfokú tanulmányokat ma már ugyanúgy munkaviszony­ként kell számításba venni, mintha valaki egyéb munka­helyen dolgozott volna. Ennek megfelelően a tanulmányok megszerzéséhez annak végzé­sekor előírt tanulmányi időt lehet figyelembe venni. A munkavállaló a tanulmányok folytatását főiskolai, egyetemi leckekönyvével igazolja mun­kahelyén, és ennek megfele­lően a munkaviszonyban töl­tött időt módosítani kell. Az így megnövelt időt mind a sza­badságnál, mind a jubileumi jutalomnál, munkaviszony alapján járó egyéb juttatá­soknál el kell ismerni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 között in­gyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp. VIII. Bkaha Luj­za tér 3. szám alatt, a beér­kezett levelekre pedig folya­matosan válaszolunk. Tíz nap rendeletéi Internáltak munkaviszonya. A 72/1989. (VII. 4.) MT-ren- delet szerint az 1949. január 1. és 1953. december 31. kö­zött rendőrhatósági őrizetben fogva tartott személyeknél ezt az időt munkaviszonyban töl­tött időként kell figyelembe venni, ha a Belügyminiszté­rium az 1992. december 31-ig benyújtott kérelmekre ható­sági bizonyítvánnyal igazolja az internálás tényét és időtar­tamát. Az internáltnak az 1989. augusztus 1-jét meg­előzően megállapított nyugdí­ját 500, — özvegyi nyugdíját pedig 250 — Ft-tal kell fel­emelni. Módosítás. Módosította a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter a 9/1989. (VII. 4.) MÉM sz. rendeletével a munkában töltött idő alapján járó szolgáltatásokat. Munkavédelem. A szociális és egészségügyi miniszter 18 1989. (VII. 4.) sz. rendelete módosította a munkavédelmi oktatásról és vizsgáztatásról szóló szabályokat. Ugyanezen témakörben az 1695/1989. (VII. 4.) MT határozat állapította meg a munkavédelemről szóló törvény elveit. A verseny és árszabályozás fejlesztésének elveit az 1094/ 1989. (VII. 4.) MT-határozat tartalmazza. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 45. számá­ban találhatóak. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PL: 311 -1*46 Budakeszin hordozható hir­detőtábla áll az Erkel Ferenc Művelődési Ház bejáratánál. Ezen szinte minden napra ígérnek egy érdekes összejö­vetelt A különböző foglalkozások, klubok és társalgások mellett az alkalmi látogatók részére is tartogatnak itt szórakozási lehetőséget. A nyugdíjasokra és a kispénzű emberekre gon­dolva, a közelmúltban sajtó­olvasó szolgálatot vezettek be. Ezt a szolgáltatást a több- emeletes épület földszinti ré­szébe helyezték. Az olvasó­szoba eddig a legfelső szin­ten volt, talán ezért is láto­gatták kevesen. Most, hogy nem kell lépcsőzni, sok olyan is megfordul a teremben, aki eddig csak elvétve vagy egyáltalán nem. A szolgálat bevezetése óta a könyveket is többször forgatják az embe­rek. Rég volt ekkora forgal­ma a negyvenezer kötetes könyvtárnak. Padányi Lajos Budakeszi Veszélyes Dunakeszin a Dimitrov és Élmunkás út sarkán egy hat­szor egyméteres mély, iszapos gödör tátong. Amikor sok az eső, megáll benne a víz. A múltkor 3 és 5 éves kisgyere­kek tocsogtak a „pocsolyá­ban”. (ök szeretnek ilyet csi­nálni.) Ügy kellett rájuk szól­ni. Mert ha nem a kerítés mel­lett haladnak, a méteres gö­dörbe lépnek, akár el is me­rülhetnek. A kerítés mellett betonla­pok. Az viszi el, aki akarja. Már két sor el is tűnt. Beje­lentettük a helyi tanácson, de semmi sem változott. Pedig te­hetnének valamit! Arra hivat­Gázpisztoly a fehér Mercedesben Két centiről szájba lőtte Az itt következő bűnügyi történet főszereplői nagyon jó­módú emberek. Mint a továb­biakból is kiderül, számlálat­lanul jut pénzük arra, hogy sorra járják a szórakozóhelye­ket, és kipróbálják az éjszakai édes életet. Egymással is így kerültek ismeretségbe, majd éppen amiatt alakult ki a bűn­tényre vezető konfliktus, hogy kettőjük között ki a tehető­sebb. Egy görbe éjszaka Az egyik férfiú, Jakab Gusz­táv, a Tiszatex Kft. 31 éves üzemvezetője. Ami a keresetét illeti, évi 5-600 ezer forint jö­vedelem után adóköteles. Csa­ládi háza van és három sze­mélyautója. Jogosítvánnyal azonban nem rendelkezik, így sofőrt alkalmaz, aki vezeti a gépkocsiját. Ez utóbbi körül­ménynek a továbbiakban azért is van jelentősége, mert mikor a Monori Rendőrkapitány­ságon kihallgatták, a július el­sejéről másodikára virradó éj­szaka eseményeiről, azt vallot­ta. annyira berúgott, hogy „filmszakadás” volt nála. Kér­te hogy a sofőrjét hallgassák ki helyette, az majd beszámol a történtekről. A bűnügy másik főszereplő­je, a sértett, középkorú férfi, aki már negyedik évtizede Amerikában él, és onnan érke­zett rokoni látogatásra a szü­lővárosába, Ceglédre. A külföldi vendég július el­sején, szombaton az unokaöcs- cse társaságában elindult azzal a szándékkal, hogy csinálnak maguknak egy görbe éjszakát. Útjuk első állomása a ceglédi Pocak étterem volt, ahol zár­óráig szórakoztak. Ezután az étteremben megismert hölgy társaságában taxiba ültek, hogy valahol elfogyasszanak még egy italt. A helybeli disz­kóba vezetett az útjuk, azon­ban ekkor már ez is zárva volt. A mulatóhely bejáratá­nál állva azon tanakodtak, hogy hová lehetne menni, ami­kor megállt előttük egy fehér Mercedes. Jakab Gusztáv ki­szállt, s mivel a velük lévő hölgyet ismerte, beszédbe ele­gyedtek valamennyien. Jakab meghívta az egész társaságot a kocsijába, azonban csak a két férfi fogadta el az invitálást. Budapest felé haladtak, és közben a két erősen kapatos férfiú megkezdte ominózus vi­táját arról, hogy ki a gazda­gabb kettőjük közül. Mindket­ten sorolták nem csekély anyagi javaikat, majd végül Jakab Gusztáv kijelentette, hogy neki fegyvere is van, és a kesztyűtartóból elővette a gáz­pisztolyt, majd kilőtt vele a kocsi ablakán. Végül a Rétescsárda előtt álltak meg, s betértek oda. Csatlakozott hozzájuk egy fia­talember is, akit Jakab Gusz­táv régebbről ismert. Az ifjú meghívta őket, hogy látogassa­nak el Pilisre, ott folytassák a mulatságot lányok társaságá­ban. Nem tetszett A külföldi vendég a továb­biakról így emlékszik: — Nem tetszett nekem, hogy Jakab állandóan a gazdagsá­gával hivalkodott, de azért kedvem volt még mulatni. A fegyverétől nem féltem, mert láttam, hogy riasztópisztoly, így hát elmentem velük an­nak a Karcsinak nevezett fia­talembernek a lakására, ahol két fiatal nő is volt. ök már aludtak, de Karcsi felkeltette őket. Az egyik lány ezt vallotta: — A Jakab Guszti azt mondta, hogy szórakoztassá­tok, lányok, a külföldi bará­tomat. Sok pénze van ... Vér és korom Rövid ideig szórakoztak, az­után a vendég azt vette ész­re, hogy eltűnt a dollárokkal és forintokkal vastagon ki­bélelt pénztárcája, és a nya­kából is az aranylánc. Kiabál­ni kezdett, hogy vissza akar­ja kapni a pénzét és az ék­szerét, mire Jakab Gusztáv ököllel nekitámadt, és a pisz­tolyt az arcának szegezte. Két centire volt a szájától a fegy­ver, amikor elsötétült előtte a világ, és mire magához tért, csupa vér és korom volt a szája. Jakab Gusztáv gázpisz­tollyal a férfi arcába lőtt, s a lövés égési sebeket okozott. Jakab Gusztáv, mint arról már a bevezetőben is szó volt, az ittasságára hivatkozik. Annyit azért elismer: Lehet, hogy hülyeségből leadtam egy lövést, de nem céloztam vele. A gázpisztolyt egyébként, ál­lítása szerint valaki, általa ismeretlen személy felejtette a Mercedes kesztyűtartójában. A másik férfi a lövéstől sú­lyos testi sértést szenvedett. Az ügyben a Monori Rend­őrkapitányság tovább folytat­ja a vizsgálatot. Gál Judit kozni, hogy mindezért a kivi­telező a felelős, nem megol­dás. Nyári szünet van, sok gyerek mászkál ezen a kör­nyéken. Az erre lakók és az erre ját­szó gyermekek érdekében lép­ni kellene — és nem mutogat­ni —, amíg a tragédia be nem következik! Solymosi László Dunakeszi Űfra a biankó lottóról Július 21-i számunkban Biankó hatosok címmel glosz- sza jelent meg. Tiszteletre méltó gyorsasággal válaszolt az OTP Pest Megyei Igazgató­sága. Íme: ........ E szelvényeket értéke­sítéskor nem kell felülbélye­gezni, arra a sorsolásra érvé­nyesek, amelynél a beérkezési határidő a szelvény beérkezé­sének időpontját közvetlenül követi... Az ügyfél részéről félreértésre az adott okot, hogy a jelenleg forgalomban levő biankó szelvényeken még ezzel ellentétes a nyomdailag feltüntetett szöveg. Melynek értelmében a számsorsolás idő­pontját a szelvényeken fel kell tüntetni, és annak hiányát a fogadónak kell pótolnia. Ü gyfeleink megnyugtatására közöljük, hogy a biankó szel- nyek a vonatkozó, előzőekben említett utasítás szerint ak­kor is részt vesznek a szám­sorsoláson, ha nem tüntették fel rajtuk a sorsolás idő­pontját. A glosszában említett konk­rét példát tekintve: az ügyfél július 19-én, szerdán vásárolta, kitöltötte és a gyűjtőládába dobta a szelvényeket. A beér­kezési határidő július 19-e •24-óra volt. Tehát ■ időben be­érkezett a szelvényíeldolgozó helyre.” OTP Pest Megyei Igazgatósága ★ Az OTP gyors reagálását kö­szönjük. Azt is, hogy elisme­rik, valóban félreérthető, ha mást gondolnak a hivatalban, és mást tudhat meg a kedves ügyfél. Akit az csöppet sem érdekel, hogy még a régi nyomdai szöveg olvasható a szelvényeken. Az viszont érde­kes: mi van, ha valaki a fél­retájékoztatás nyomán egysze­rűen otthon eldobta, összetép­te a használhatatlannak hitt szelvényeit? Mégiscsak az OTP Sportfogadási és Lottó­igazgatósága a biztos nyerő. Nincs körzeti orvosunk Megint jönnek, kopogtat­nak: naponta 6-3 esetben keresik a szomszédomban la­kó nyugdíjas sebész főorvost a pócsmegyeriek és a surányi nyaralók. Ót azonban csak sze­rencsés esetben találják itt­hon, mivel minden nyáron a leányfalui strandon ügyel. A baj pedig akkor igazán az, ha nincs itt. Ilyenkor mi legyen a vágott kezű emberrel, a lá­zas gyerekkel és az ájult nyugdíjassal? Kisorosziban, Tahitótfalun és Szigetmonostoron van ál­landó orvos. A mi jól felsze­relt rendelőnkben csak heti három alkalommal van ren­delés, két-két órára. Ez ke­vés ! Pócsmegyer kisközség ugyan, de Surányban a szezon idején (május elejétől október derekáig) hétköznapokon 4-5 ezer, hétvégeken 8-10 ezer ember tartózkodik. Ezért ta­nácstestületünk többször fog­lalkozott már e témával, és elmondtuk az országgyűlési képviselőnknek is. Aztán kér­tük a megyei egészségügyi osztálytól a probléma megol­dását. De az ügy — úgy látjuk — nem eléggé égető. Mármint annak, aki nem itt él, vagy nem itt nyaral. Mint említettem, orvosi ren­delőnk korszerűen felszerelt, még szolgálati lakást, illetőleg családi házhelyet is tudnánk adni egy saját körzeti orvos­nak. Az illetékesek felé ezúton is megismételt kérésünk: mi­előbb orvosolják a panaszun- keit) Horváth László Mihály ' Pócsmegyer Könnyen meglehet, hogy nyitott kapukat döngetek, vagy nagyon könnyen félreérthető gondolatokat vetek most pa­pírra, de mégis megteszem. De senkit sem szeretnék megbán­tani ! Nagy örömmel figyelem a romokban heverő kálvária fel­újítását, vagy a Grassalko- vich-kastély és Sík Sándor házának renoválásáért tett erőfeszítéseket. De még ma is elszoruló szívvel kérésem azt a helyet, ahová vissza kelle­ne rakni az I. világháború magyar hőseinek elhanyagolt emlékművét. Sok községben a hasonlóra már azoknak a nevét is fel­vésték, akik a II. világháború poklában hamvadtak el ér­telmetlenül. Remélem, nemso­kára Gödöllőn is olvashatjuk azok nevét, akik a legrágáb- bat, az életüket adták. Jóma­gam azt szeretném, ha a régi helyére vagy a modern és im­pozáns kultúrház elé kerülne az emlékmű. Közismert, hogy mióta Gor­bacsov bele mert nyúlni az úgynevezett sztálini modell darázsfészkébe, sok minden megváltozott. Módosult az a vélemény is, miszerint: a ma­gyar nép bűnös nemzet, kato­náink pedig fasiszta bitangok, akik felperzselték Ukrajna földjét. Ma már tudjuk, hogy a vágóhídra hajtott nagy­apáink és fiaink egy elnyomó rendszer tehetetlen áldozatai voltak. Ezért a nevüket a grá­nitnál is keményebb kőbe kell vésni — aranybetűkkel. Sík István Gödöllő Vélemény és hozzászólás Ennyif nem kérek! A Pest Megyei Hírlap 1989. július 10-én egy nyári stran- dolókról szóló cikket jelente­tett meg. Annak képsorait látva lenne egy kérdésem: Ha egy közízlést közszemé­rem elleni vétséggel sértő em­bert 3 000 forint pénzbírságra is lehet ítélni, akkor egy új­ságot hasonlóért mivel? A kezdet óta olvasójuk va­gyok, a Pest Megyei Hírlap mindennapi, ebéd utáni olvas­mányom. Tudomásul vettem a bejelentett változásokat is, de köszönöm, ennyit nem ké­rek belőle! S ezzel a véle­ménnyel nem állok egyedül. Babies Ferencné Nagymaros ★ Levelét olvasva egy történet jutott eszünkbe, ami ilyesfé­leképp zajlott: Mikor száza­dunk egyik méltán legneve­sebb drámaírójának, G, B. Shaw-nak darabját először mutatták be, egy néző felállt és kifakadt: Ez tűrhetetlen, nem bírom tovább! A humo­ráról is sokat emlegetett szerző a kifelé igyekvő em­ber után szólt: Uram, én ön­nel értek egyet, de — s kör­bemutatott —. mit tehetünk ennyi ember ellen? Nos, szerkesztőségünk ha­sonlóképp vélekedik. Újsá­gunknak a közízlésnek kell megfelelnie. Az azonban na­gyon megoszlik. S bár mi sem szívesen közlünk ilyen képe­ket, sokan meg éppen ezt ké­rik. A napilapok többsége ma már nem riad vissza hasonló fotók „mutogatásától”. áll­nunk kell a versenyt. Mindez nem jelenti azonban azt, hogy eztán gyakrabban így lesz. De ha egy hirt nem ismertetünk, nem mutatunk meg olvasóink­nak, attól még az nem válik meg nem történt eseménnyé. Ez is

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom