Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-26 / 174. szám

1989. JÚLIUS 26., SZERDA ^£ítinn 3 ŐÍRTA Reformminta Meggusztálta a politikai egyeztető tárgyalások részt­vevőit a Reform (89/27 szám) munkatársa. V. A M. meg a kolléganője. Na persze, nem politikai szere­pük, tudásuk, hozzáértésük szerint, hanem reformmód­ra: kinézetre. Mint írja: „Üjdonság viszont sza­munkra a jóképű férfiak feltűnése a politika fóru­main: főként az ellenzéki pártokban mind több a jo arcú dalia...” Már-már a szívünkhöz kaptunk, hogy ez a szegény-szerencsétlen MSZMP csupa rossz kiné­zetű. antidaliát ültetett az asztal mellé, ám a reform­mintát Reform módra sza­bó V. A. M. ad azért egy cseppnyi esélyt az MSZMP­nek is, azt írván: ........néha a z MSZMP is kitesz ma­gáért." Mármint képviselői kinézetét illetően. Felsóhajtottunk. Azért még mindig van remény, ha... ! Ha néha-néha si­kerül kitenni magáért az MSZMP-nek, s oda ültetni az ellenzék jó arcú daliái­val szemben a maga da­liáit. Ez már valami: dalia- vetélkedői Téved az olvasó, ha úgy véli: híján vagyunk a hu­morérzéknek. Hajaj, de még mennyi van bennünk abból! Gyakran már csak nevetni tudunk... A neve­tés azonban arcunkra fa­gyott, amikor tovább olvas­tuk a sajátos Reform-min­tát. Megtudhattuk ugyanis, „versenyhelyzet van. és aki jó külsővel, frappáns fogalmazással lép elő, si­kerre számíthat, híveket toborozhat." Értjük mi, hogyne értenénk! Éppen az a baj, hogy értjük. Dalia külső, jó szöveg—siker, hí­vek., Ezek szerint a szép- fiúk szövegelése majd csak megváltást hoz ennek a szegénységgel, gazdasági szerkezetváltással, politi­kai modellcserével küszkö­dő társadalomnak. Talán- talán mégsem lenne sza­bad eltekinteni -— szólal meg bennünk a kisördög, aki persze korántsem dalia, sőt... — a frappáns fogal­mazások tartalmától. A mondandók hitelétől. A hozzáértés, a felelősségtu­dat, a szakszerűség stb. megmutatkozásától. Ha ugyanis eltekintünk az ilyesmiktől, akkor félő: tényleges eredmények hí­ján, szövegekbe belefullad­va, jó külsejű daliáit ha­mar elunja a társadalom. S akkor esetleg elzavarja őket a tárgyalóasztaltól Frappánsan fogalmazott út­mutatást is adva, merre igyekezzenek... KLIENS Minden drága, alig van haszon Czellerék hálátlan disznói — Huszonöt éve foglalko­zom disznókkal a főállásom mellett. Korábban még meg­érte, de most már csak a pénzünk forgatására jó az egész. Hiába kapunk a ház­tájiban kukoricát, azzal nem lehet hizlalni, a többi takar­mány meg méregdrága — mondja szomorkás tekintettel Czeller István, a ráckevei Aranykalász Termelőszövetke­zet építő- és karbantartó cso­portjának vezetője. Macskányi malac Miközben a Ladával a kis „farmjához” közeledünk, el­gondolkodik, majd folytatja: — Ránk tukmálták ezeket a hibrid sertéseket, de ezek nem jók semmire. Legalább 8 hónapig kell tartani, hogy el­érjék a súlyukat. Nemrég vet­tem néhány malacot egy ta­nyáról, és érdekes módon azokat feleannyi idő alatt fel tudtam hizlalni. Nem is nagyon értem, ha annyi jó szakember van ebben az or­szágban, miért nem tudnak ki­tenyészteni egy jól jövedelme­ző. megbízható fajtát. Miközben a ház elé kanya­rodunk, fanyar mosollyal jegyzi meg, rég volt már az az idő, amikor még 100 hízó röfögött az ólakban, most leg­feljebb 30-35-öt adnak le évenként. Az udvarra beérve, Teréz asszonynak kedves köszönté­se szakítja meg beszélgeté­sünket. Első utunk természe­tesen a disznóólakhoz vezet. A házigazda lemondó kézle­gyintéssel mutat egy rekesz­re, ahol öt, már erősen túl­koros sertés növöget — las­sacskán egy éve. Az anya, a Zsuzska névre hallgató koca eddig ötször ellett, a legtöbb 7 kicsiny volt. Ez pedig nem nagy teljesítmény. Ha pedig netán többet ellenének ezek a kocák, hát akkorák az újszü­löttek, mint egy kisebbfajta macska, s közülük is sok el­hullik. A gazda hásonlatára a háziasszony bólogat, igazolva, ezekkel az állatokkal nem jártak jól. — Ebben az ólban romlik a pénz, nem a fiókban. És eh­hez még mennyit kell dolgoz­ni... Kiszámoltam koráb­ban, hogy néhány éve még elég volt négy mázsa 320 fo­rintos takarmány, ma pedig 5 mázsa kell a sokkal drágáb­ból, s a tápot nem is számo­lom. Itt a gazdaságban azt tartják, hogy az egyholdas háztáji kukorica sokat segít, s ez biztos így is van. De nekem nincs időm kapálni, a fő­munkaidőm elég hosszúra nyú­lik. A tsz adjon annyi ter­ményt helyette, amennyit jó­nak lát. Úgyis ráfizetünk, hi­szen itt a gazdaság elég drá­gán adja a takarmányt. De örülhetünk, hogy kapunk — mondja Czeller István. Egészség kéne Eztán felesége veszi át a szót, s elpanaszolja, hogy a férje 27 ember munkáját fog­ja össze, de azok 55 helyen dolgoznak. így mire hazaér, nincs már sem ideje, sem ereje az otthoni dolgokkal törődni, örülhet annak, hogy a kis kert művelésében tud segíteni. — Hát még ha az egészségem jó lenne — szól közbe a há­zigazda. — De hát a főmun­kaidő is sokat kivesz az em­berből. A 22,5 milliós terme­lési értékből 10 százalékos nyereséget terveznek, most is Szigetcsépen építünk egy is­kolát. Ez tényleg nagy munka. Itthon csak az asszony látja el a gazdaságot. A havi bé­rem nyolc és fél ezer nettóban, ebből nem igazán lehet eltar­tani egy családot, ezért van­nak á disznók, de most már nincs rajtuk haszon, arról már nem is beszélve, ha csak egy malac elpusztul, ráfizettünk a boltra. A társadalmi vizsgálatot a hatóság nem állíthatja le Válaszolt a miniszter A Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete levél­ben kérte a minisztert, hogy Lakos József egykori szentesi rendőrkapitány meggyilkolása körülményeinek kivizsgálását vonja a saját hatáskörébe, és szüntesse meg a városi pártbi­zottság által létrehozott szak­értői bizottságot. A miniszter válaszlevelében kifejtette, hogy szükségesnek tartja az ügy körülményeinek kivizsgá­lását és a vizsgálat eredmé­A gazdasszony elmondja, hogy ilyenkor nyáron szinte az egész család felügyel a hí­zókra, hiszen naponta 4-szer kell itatni. Az egyik lányuk, aki itt lakik a szomszédban, ugyancsak tart disznókat, de nekik rosszabbul megy az üzlet. Még szerencse, hogy mindkét házhoz van zöldsé­geskert gyümölcsfákkal, és így legalább a legszükségesebb dolgokért nem kell a piacra menni. Elmegyünk strandolni Arra a kérdésemre: mivel foglalkoznak majd, ha kiürül az ól. tanácstalanul állnak, majd Teréz asszony nevetve megjegyzi: — Elmegyünk strandolni! — Éhes gyomorral strandol­ni? — veti közbe a férje. — Azért egy-két malacot min­dig tartunk, legalább saját fogyasztásra. De hogy mivel foglalkozunk egyébként, azt még nem tudjuk. Alkalmi munkáért jól fizetnek, ám ah­hoz idő és egészség kellene. Mi már próbáltunk mindent; 1965-ben és 66-ban földet is béreltünk, de az sem éri meg. Csirkékkel is foglalkoztunk, az is befuccsolt. Abban re­ménykedünk, hogy talán a jö­vő évben vagy utána megvál­tozik a feltetel és megint tarthatunk disznókat. Aki benne van egy ilyen körfor­gásban, az úgysem hagyja abba, legfeljebb kivárja a jobb időket. Nem tud itt elég okos lenni az ember ... Hát bizony, 15 évvel a nyugdíj előtt nem csoda, hogy kilátástalannak tartják a helyzetet. Egy leány még ott­hon van, őt is el kell indíta­niuk majd az életbe, s ez bi­zony újabb tehertétel. Búcsúzóul a gazda kedvenc gyümölcsfáit mutatja meg. Ha már a fóliázásban nem tud segíteni, legalább a jól termő fákat gondozza. Oltogatja, permetezi őket, s közben már az öregkorára gondol: — Ezt a kis cseresznyefát azért ültettem ide a ház sar­kához, hogy ha egyszer öreg leszek, itt ülök majd az ár­nyékában és pipázgatok. Ha megérem... B. Gy. SZÁJTATVA Nincs A megyében kétezer felett van az orvosoknak a száma. Ha hinni lehet a most már végleges összesítésekben, ak­kor kiderül: többségük nyomát sem látja hálapénznek. A lát­hatatlan jövedelmeket célzó adóbevallások szerint ugyanis csak a kisebbség jut hozzá forintokhoz ilyen módon. Az persze természetes, ha termé­szetes, hogy nagy a különb­ség orvosi szakma és szakma között. A röntgenes, a labo­ratóriumi orvos ilyen érte­lemben nincsen egy súlycso­portban a belgyógyásszal, a szülészet-nőgyógyászat tudo­rával ... Az is természetes, ha természetes, hogy bár ked­ves kollégázzák egymást, ko­rántsem kollégák (vagy kollé­ganők) a hálapénzt tekintve a körzeti orvos és a köjálos. így valahogy folytathatnánk a sorolást tovább, de ezeket a különbségeket nemcsak a szakma, hanem a betegek is ismerik Kár hát szót veszte­getni rá. Korántsem kár azonban el­töprengeni valamin. Neveze­tesen azon, hogy az összesí­tett adóbevallások szerint az a kisebbség, amely hálapénzt kap, aligha szenved a gond­tól, mihez kezdjen azzal. A bevallások ugyanis azt mutat­ják, ennek a hálapénznek az összege nem több évi — 15 ezer forintnál . . . Hallunk ugyan olyasmit, hogy egy egyszerűbb műtétnek is a sebészeteken 3-5 ezer fo­rint a hálaára, amint beszé­lik azt is, akad körzeti orvos, aki akár naponta meglátogat­ja az erre rá nem szoruló be­tegét, ha . . . Sok mindent be­szélnek. Szóbeszédeknek miért hinnénk? Hinni az adóbevallási papírnak kell, hiszen okirat, önkéntes alapon kitöltött . . . tükre a valóságnak. A kitöl­tők szerinti valóságnak, tisz­telet a mindenkori kivételek­nek, akik azt írták a papírra, amit kapnak. All szájtátva te­hát az ember, s nem érti, mi­ként lehet . . . Miként lehet az, hogy ugyanannak a település­nek az öt körzeti orvosa már- már forintra ugyanannyi há­lapénzt kap? Megbeszélték egymással a betegek? Avagy nem a betegek beszélték meg a dolgot . . .? S ha úgy dön­töttek a megbeszélők, ahogyan, akkor a vanból hogyan lett nincsen, s ebben a nincsen- ben hol a — köszönet...?! MOTTO nyelnek nyilvánosságra hoza­talát Minthogy azonban az ügy annak idején nem jutott el az eljárás bírói szakaszába, bírói döntés nem született, így az igazságügy-miniszternek nincs joga a felülvizsgálatra, s szer­vezetének sem a szükséges nyomozati cselekmények el­végeztetésére. Felkérte ezért a Legfőbb Ügyészséget, hogy in­dítson hivatalos vizsgálatot a bűcselekmény körülményeinek felderítésére, és állapítsa meg azt is, hogy a felelősségre vo­nás miért maradt el. Az elkö­vetők megbüntetésére azonban ma már nem kerülhet sor, mert a cselekmény elévült, a szükséges politikai és erkölcsi konzekvenciákat azonban mi­előbb le kell vonni. Az MSZMP Szentesi Városi Bizottsága által kiküldött szakértői bizottság munkáját az igazságügyminiszter nem szüntetheti meg, ehhez nincs joga, hiszen a társadalmi vizs­gálat hatósági eszközökkel nem állítható le. Az Igazság­ügyi Minisztérium szerint a bizottság munkájában a Ma­gyar Demokrata Fórum egyik helyi vezetője jelenleg is részt vesz. Tovább erősítené azon­ban a bizalmat, ha más szer­vezetek is felajánlanák közre­működésüket, így a társadalmi vizsgálat is szélesebb alapon történne. Mivel a valóságos események felderítése mind­annyiunk közös érdeke, a mi­niszter egyetért a Történelmi Igazságtétel Bizottság felkéré­sével is. Szeptember 23-án Gödöt tőn Megyei partértekezlet Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága a megyei pártér­tekezlet első fordulóját 1989. szeptember 23-ára, Gödöllőre hívta össze. (A pártbizottság üléséről korábbi lapszámunk­ban tudósítottunk.) A pártbizottság a megyei pártértekezlet előkészítésére mandátumvizsgáló bizottságot is megbízott. E bizottság fel­adata, hogy érvényesüljenek azok az elvek, melyeket a pártbizottság előzetesen meg­fogalmazott a küldöttválasz­tás helyi rendjével kapcsolat­ban. A megyei pártbizottság úgy gondolja, hogy a pártér- tekezleti küldöttek jelölésénél minden párttagnak lehessen javaslata és küldöttként jelöl­hető legyen. A párttagság is­merje meg a jelöltek politikai nézeteit, elképzeléseit. Érvé­nyesüljön, hogy minden párt­tag közvetlenül, vagy általa el­lenőrizhető képviselők útján résztvehessen a megyei párt­értekezlet küldötteinek kivá­lasztásában. A választások biztosítsák, hogy az MSZMP-n belül nyilvánosan működő platformok támogatottságuk­nak megfelelő képviselethez jussanak. A megyei mandátumvizsgá­ló bizottsághoz akkor fordul­hatnak a választott testületek, a párttagok csoportjai, az egyes párttagok, ha a megyei pártértekezlet küldötteinek választása sérti az előbbiek­ben ismertetett elveket. A bizottság a bejelentéseket egy héten belül kivizsgálja, ezután kialakítja véleményét, majd közli az érintettekkel és nyilvánosságra hozza. A mandátumvizsgáló bizott­ság a pártszervezetek önálló­ságát nem csorbíthatja. Ezért a vitatott ügyekben a bizottság álláspontját az ille­tékes párttestületek mérlege­lik és az esetleges választási szabálytalanságok korrekcióját is elvégzik, de a bizottság ál­láspontjának figyelembevéte­le nem kötelező számukra. Amennyiben a megyei man­dátumvizsgáló bizottság nem ért egyet a pártszervezet ál­tal felülvizsgált ügyben ho­zott újabb döntéssel, abban az esetben álláspontját ismerte­ti a megyei pártértekezlettel és e fórum dönt a mandátum sorsáról (mandátum-visszavo­nás, megsemmisítés, másnak történő átadás). A mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke: Habony István nagyközségi titkár (Abony), tagjai: Babarczi Tamás, tan­széki mérnök (Gödöllő), Ber­kest Attila fejlesztő csoport- vezető (Budaörs), Haraszti György műszaki könyvtárve­zető (Csepel Autógyár), Hor­váth András nagyközségi tit­kár (Letkés), Komáromi Já­nos nyugdíjas, Martinovits Tibor, Óbuda Tsz pb-titkára (Budakalász), Szalmás László ügyvezető igazgató (Százha­lombatta), Zsila Lászióné ok­tatási előadó (Vecsés). A bejelentéseket írásban az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának pártszervezési cso­portjához lehet eljuttatni. Bu­dapest, XII., Nagy Jenő u. 5. 1126.) BányaomEás a Mecsekben Kőzetomlás történt a hét­fő esti műszakban a Mecse­ki Szénbányák István akná­jának hatodik szintjén, a hatos telep nyugati fejtésében. Jö- vesztés közben leszakadt a föld alatti munkahely „meny- nyezetét” alkotó főte egy da­rabja, s több mint öt méter hosszúságban magával sodorta a fabiztosítás elemeit is. A fejtésben dolgozó 19 bányász közül csak ketten sérültek meg súlyosan, a többiek idő­ben kimenekültek. Györkő János vájár több mint egy órát töltött az om­lás fogságában, mert beszo­rult a lába, eltört a combja és a bokája. Nagy Tibor csa­patvezető vájár bordatörést szenvedett az omlásnál. A sé­rülteket a Pécsi Honvéd Kór­házban ápolják, a baleseti osztály ügyeletes orvosának közlése szerint állapotuk ked­den már kielégítő volt. A Ke­rületi Bányaműszaki Felügye­lőség az első helyszíni szem­le alapján nem minősítette az omlást súlyos üzemzavarnak. A munkahelyet kedd délután­ra helyreállították. A koronázási ékszerek hazaérkezésének háttere Hazánkba érkezett Billy Graham Tegnap délután érkezett meg Billy Graham repülőgépe a Ferihegyi repülőtérre. Az ame­rikai evangélista sajtótájékoz­tatón válaszolt az újságírók kérdéseire. A nagyközönség szombat délután hat órakor ta­lálkozik az igehirdetővel a Népstadionban, s ez a talál­kozó Kelet-Európábán eddig egyedülálló eseménynek szá­mít. Annak ellenére, hogy szá­mos szocialista országban meg­fordult már Billy Graham, el­ső ízben prédikál szabad téren, Ha más nem, ez élő bizonyí­ték arra, hogy milyen óriási változások történnek napjaink­ban hazánkban. Érdemes felidézni az első magyarországi látogatását. Nemcsak azért, mert akkor merőben más körülmények között találkozott honfitár­sainkkal, hanem azért is, mert magyarországi útja után lé­nyeges áttörés történt a ma­gyar—amerikai kapcsolatok­ban. Billy Grahamről tudni kell, hogy nem politikus, kizárólag az evangélium hirdetését tart­ja feladatának. Mégis, látoga­tása egy-egy országban nagy hatással van a politikai ese­ményekre. Köztudott, hogy az amerikai elnökök sokat adnak véleményére, gyakran többet, mint a külügyminisztérium, vagy a kongresszus szakembe­reinek szavára. De térjünk vissza a már em­lített első útjára, mely 1977- ben volt. Akkor harmincezer ember előtt prédikált Tahiban, de erről a hazai sajtó nem közölhetett információkat. Jó­szerivel az is csoda volt, hogy végre hazánkban is elmond­hatta az örömhírt. Előtte öt évig készítették elő az útját, míg az ország akkori vezeté­se engedélyezte, hogy Magyar- országra jöjjön. S bár teljes hírzárlat jellemezte a sajtó hozzáállását a látogatáskor, elutazása előtt rövid konfe­rencián tájékoztatta az újság­írókat magyarországi tapasz­talatairól. Egyik amerikai hír- ügynökség tudósítója megkér­dezte: tud-e arról, hogy a magyar korona és a koroná­zási ékszerek az Egyesült Ál­lamokban vannak, s hogy ezt régóta szeretné hazahozatni a magyar kormány. Kiderült, hogy Billy Graham pontosan tudott erről, s az is, hogy ez ügyben konkrét elképzelései, tervei vannak. Ám akkor nem akart még erről beszélni. Hazatérve konzultált Carter elnökkel magyarországi útjá­ról. Két fontos következménye lett ennek a konzultációnak: nem sokkal később a szenátus megszavazta hazánknak a leg­nagyobb kereskedelmi kedvez­mény elvét. Ugyanakkor az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatot tett, hogy Ma­gyarországon alkalmas a hely­zet ahhoz, visszaadják a koro­názási ékszereket. Ez azért is figyelemre mél­tó, mivel a katolikus egyház és a magyar kormány már több mint harminc esztendeje sikertelenül próbálta hazaho­zatni ezeket az ereklyéket. Ezt követően érkezett Ma­gyarországra a szent korona, amelyről mindenki csak azi tudta, hogy végre itthon van! Az esemény hátterét jószer vei alig-alig ismerte valaki, pedig az evangélista látogatá­sát úgy készítették elő, hogv bőséges információt gyűjtöttek össze számára a magyar koro­náról, a koronázási ékszerek­ről s azok történetéről. Ebben nagy szerepe volt dr. Harasz­ti Sándornak, Billy Graham tanácsadójának. Az akkori fe­szült politikai helyzetben á prédikátor látogatása nélkül nem kerülhetett volna sor a nemzeti relikviák hazahozata­lára. Az evangélista minden ed­digi magyarországi útja után nagy előrelépés történt a ma­gyar—amerikai kapcsolatok­ban, s várhatóan szombati evangelizációja, mostani láto­gatása is fejlődést hoz a két ország viszonyában. Az első szabadtéri közép­európai evangélizációt az ame­rikai televíziós állomások egyenesben közvetítik. Az ere­deti angol szöveget magyar, német, orosz, román és szlo­vák nyelvre fordítják le a helyszínen. Különleges szolgál­tatásokkal állnak a hallás- és mozgássérültek rendelkezésé­re is, s az evangelizáción részt vesz Joni Éareckson Tada, a Joni című könyv írója és fő­szereplője. Billy Graham ige­hirdetésére a MÁV 50 száza­lékos vasúti kedvezményt ad. s különvonatot indít a József­városi pályaudvarról. F. A. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom