Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-25 / 173. szám

PEST MEG YEI VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! _______ _______ f • MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Ára: 4.30 farín! 1989. JÚLIUS 23., KEDD Petőfi sírja? A Petőfi-expedícióban részt vevő tudósok szakvéleménye azt bizonyítja, hogy a Baj-kál-tó közelében, Barguzin települé­sen Petőfi Sándor sírját ta­lálták meg. A költő feltétele­zett földi maradványai pén­teken érkeznek a szovjet fő­városba, repülővel Ulan-Udé- ból, s azokat a hét végén szál­lítják Budapestre a Malév különgépével. Természetesen csak abban az esetben, ha e rövid idő alatt sikerül besze­rezni a szükséges okmányokat, kizárva a tévedést, hogy nem valaki más nyughelyét- boly­gatták meg. Nigrers Rexsé és GrósA Káz&iy Moszkvában Kétoldalú tájékozódás a reformok eredményeiről Egynapos baráti munkaláto­gatásra — az SZKP Központi Bizottságának meghívására — hétfőn este Moszkvába érke­zett Nyers Rezső, a Magyar A HŐI T apasztalatokban gaz­dagodva, s mégis: a kérdésekből ki nem fogyva. Ez jellemzi a hír­lapíró helyzetét, amikor összegezi a jegyzetfüzeté­ben leírtakat. Adatok, té­nyek, s kérdőjelek, kérdője­lek ... Mert hiszen kérdő­jel, vastagon leírt: tudjuk-e minden főbb okát annak, hogy míg a hetvenes évek közepén a megyében az újonnan kötött házasságok­nak az egyharmadát tette ki a válásoknak a száma, ez az arány napjainkra majdnem az új házassá­goknak a fele lett?! Az okokról, főbbekről és kevésbé lényegesekről — országos nézőpontból — ugyan sok okos tanulmányt írtak a szakemberek, köny­vek is napvilágot láttak, de ... De a témában nem teljesen járatlannak szinte azonnal feltűnik, hogy ezek­nek az elemzéseknek a se­gítségével sem sikerül a főbb okok teljességét meg­rajzolni, s még inkább hiányzik a területi specifi­kum, azaz azoknak a sajá­tosságoknak a felrajzolása, amelyek a válási hajlandó­ságnak — ha szabad így nevezni a házastársaknak a magatartását — a sajátos jegyeit adják például Pest megyében? Ilyen sajátos jellemző a megyében az agglomerációs övezet válási térképe. En­nek a területnek a közsé­geiben magasabb a válá­soknak a száma, mint a megye többi falvában, s ugyanakkor az agglomerá­ciós övezetben elhelyezke­dő városokban nem sokkal tér el a többi városétól. Folytathatjuk összegyűjtött tapasztalatainknak a soro­lását — és vele kérdője­leink felrajzolását — azzal, hogy a nyolcvanas években megnőtt a megyében azok­nak a házassági bontópe­reknek a száma, amelyeket a hagyományostól eltérően nem a férfi, hanem a nő kezdeményez! S ennek a rossz házasságra kimon­dott női nem-nek a továb­bi érdekessése is figyelem­re méltó. Nevezetesen az, hogy a frigy megszünteté­sét kérő nőknek a döntő része — majdnem a négy­ötöde — iskolázott, azaz középfokú vagy annál ma­gasabb végzettséget szer­zett.. Maradjunk ennél a téma­darabkánál. A városi bíró­ságokon szerzett tapaszta­latok szerint a községek­ben élő és az általános is­kola hét osztályát vagy annál kevesebbet kijárt nők közül rendkívül ritka az. aki bontópert kezdeményez. Ugyan ők is jelen vannak a perekben, de alperesként és nem kezdeményezőként Az út másik végén viszont ennek a fordítottja érvé­nyesül. A városokban élő és a középfoknál magasabb végzettséget szerzett nős gyakrabban kezdeménye­zik a válást, mint a hason­ló férfiak. S még mindig nincs vége! A nemet mon­dó nőknek ehhez a csoport­jához ugyanis alcsoport­ként kapcsolódnak azoic, akiknek az iskolai végzett­sége magasabb, mint a fér­jüké. A bontóperek kezde­ményezői között kétszer ax- kora azoknak a nőknek az aránya, akik magasabb is­kolai végzettségűek a fér­jüknél, mint azoké a férfia­ké, akiknek a felesége ke­vésbé iskolázott. Sorolhatunk kézenfekvő véleménypaneleket. Pél­dául azt, hogy a diplomás hő — vagy a más felsőfokú végzettségű — nőtársainál bátrabban áll teljesen a sa­ját lábára: , jobban bízi.c önmagában. Szaktudása tá­masz a megélhetési bizony­talanságoknak a leküzdésé­ben. Igaz. Csak éppen nem tudni, a házasságkötés ide­jén a nő miért ha.gyta fi­gyelmen kívül választott társának az övénél jóval alacsonyabb iskolázottságát, s miért kerül elő ez a leg­nyomósabb érvként akkor, amikor szabadulni kíván a másiktól? Jó lenne a mai­nál többet tudni arról is, vajon a női egyenjogúság­nak a természetes követ- kezménye-e a sokasodó bontóper-kezdeményezés, avagy nem önérzetről, mél­tóságról stb. van szó, ha­nem nagyon is praktikus dologról: a megélhetési fel­tételek könnyebb megte­remtéséről?! S ha az ilyen meg a hasonló kérdésekre szívós munkával megleljük is a feleletet, még mindig ott ágaskodik előttünk a további kérdőjel: vajon miért éppen a nyolcvanas években erősödőt* fel a rossz házasságra mondott női nemnek a hangereje, azaz aránya, részesedése a bontóperekben? A mélyben végbemenő folyamatoknak milyen elemei hatottak és hatnak ilyen irányban? Va­lóban a nők igazi egyenjo- gúsodásának pozitívuma rejlene a kezdeményezés­ben, még akkor is. ha ez a kezdeményezés egy nega­tívumra, a bontóperre, a válásra vonatkozik? S va­jon a válás csakis negatí­vum? Avagy esetleg az em­beri kapcsolatok selejtjének a felszámolása? K érdések, kérdések, * még azoknak is le­hetetlen a végére ér­ni. Lehetetlen, mert a me­gyében a válásoknak a fele jut az olyan frigyekre, ame­lyek nem tartottak tovább hét esztendőnél, azaz annál az első ún. kritikus pontnál. Miért ez a szembetűnően irreális arány? Miféle há­zasság előtti, közbeni mu­lasztások játszanak itt köz­re? Kérdések: sorsok. S a nők által kimondott nemek új sorshelyzeteket teremte­nének? Mészáros Ottó Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, a párt fő­titkára. A szovjet főváros re­pülőterén Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB tit­kára fogadta a magyar veze­tőket. Jelen volt Barabás Já­nos, hazánk moszkvai nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Nyers Rezső és Grósz Károly kíséretében van Iványi Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Dégen István, az MSZMP elnöki iro­dájának vezetője, Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárá­nak külpolitikai tanácsadója és Kimmel Emil, az MSZMP KB Irodájának helyettes vezetője. A magyar küldöttség kedden kezdi meg tárgyalásait a szov­jet vezetőkkel. Nyers Rezső és Grósz Károly a délelőtti órákban folytat eszmecserét Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, majd az SZKP KB ebédet ad a kül­döttség tiszteletére, amelyen lehetőség lesz a párbeszéd folytatására. Mint ismeretes, Nyers Rezső, az MSZMP el­nöke pártvezetői minőségében .először, tesz látogatást a Szov­jetunióban (Grósz Károly fő­titkár legutóbb tavasszal járt Moszkvában). Emlékezetes, hogy Mihail Gorbacsov a Var­sói Szerződés politikai tanács­kozó testületé bukaresti ülés­szakán tolmácsolta az SZKP KB meghívását az MSZMP ve­zetőinek. A felső szintű párttalálko­zók eddigi programjaihoz ké­pest újszerű, hogy Nyers Re­zső és Grósz Károly kedden munkareggelin folytat megbe­szélést a Szovjet—Magyar Ba. ráti Társaság vezetőivel, mint­egy jelezve a magyar vezetés törekvését a két nép közötti kapcsolatok ápolására. Ugyan­csak új elem, hogy az MSZMP elnöke a Szovjet Tudományos Akadémián találkozik vezető szovjet közgazdászokkal és társadalomtudósokkal, ami szé­les körű lehetőséget teremt a reformkérdésekkel kapcsolatos eszmecserére. Az MSZMP fő­titkára eközben az SZKP KB apparátusának vezető munka­társaival találkozik, ismerteti a magyarországi helyzetet, az MSZMP célkitűzéseit, s e fó­rumon is lehetőség lesz a né­zetek kölcsönös, jobb megis­merésére, s az elhangzó kér­dések tisztázására is. A látogatás fő célja a köl­csönös tájékozódás és tájékoz­tatás hazánk, illetőleg a Szov­jetunió helyzetéről: erről az eszmecseréről, annak eredmé­nyeiről a moszkvai program befejeztével Nyers Rezső és Grósz Károly tájékoztatja a szovjet és a magyar sajtó kép­viselőit. BELPOLITIKAI KRÓNIKA A Magyarországi Szociáldemokrata Párt tanácsadó kol­légiumából s a pártválasztmány, pártvezetőség centrumából szociáldemokrata műhely alakult az alternatív pártprogram, választási program kidolgozására is. © A Magyar Politikai Foglyok Szövetségének felhívása: tartsanak velük 1989. októ­ber 23-án az egész ország területén rendezett ünnepségsoro­zatukon. © Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára az MTI-Pressnek adott interjújában leszögezi: a hazaszeretetre, a hazafias honvédelmi nevelésre úgy tekinthetünk, mint min­denkor időszerű feladatra. © A Csongrád Megyei Természet- védelmi Egyesület nyílt levélben fordult Derzsi András mi­niszterhez, hogy a 95 millió dolláros világbanki hitel felhasz­nálásának tervezésénél á lakosság fokozott igényét vegyék figyelembe: az egészséges, tömény kipufogógáz-koncentrá­cióktól mentes lakóterület megteremtését. Kétszer kettő néha három (3. mm Nyáridő Az idei nyárról nem mondhatjuk, hogy egy szép júliusi végi délutánra esett. Minden pihenőhöz kegyes volt eddig, s aki legalább egy hetet szabadságon, vízparton töltött, annak kijutott belőle. Mint például a medence szélén sütkérező tá- piógyörgyei ifjú óvó néninek, a váci strandon hűsölő testvér­párnak, vagy a leányfalui strandon a zuhany alatt felüdülést kereső iskolás lánynak. A búza közel háromnegyede a raktárban Dobogós az idei aratás „Nem rossz.” A téli aszály okozta katasztrófahangulat és a májusi esők keltette hurrá- optimizmus után így összegzi megyénk mezőgazdászainak zöme a kalászosok idei termés- eredményét. Várhatóan min­den idők Pest megyei aratásai Kilátástalan állástalanok Kilincselnek a segédmunkások A megyei munkaerő-közvetítő irodákat tavaly 2145-en keres­ték fel. 651-en azért, hogy meg­lévő munkahelyük helyett job­bat találjanak, zömük, közel ezerötszázan viszont azért ki­lincseltek, hogy az irodák se­gítségével munkahelyhez jus­sanak. A fenti számokhoz ada­lékként szolgál, hogy 1988-ban megyénk hetvenhat munkálta­tója hajtott végre létszámleépí­tést — főként átszervezés, ki­sebb mértékben felszámolás miatt. A legnagyobb létszám- leépítést a Pest Megyei Tanács Zsámbéki Csecsemőotthoná­nak felszámolása során szen­vedték el az ott dolgozók, ösz- szesen százharmincnégy dolgo­zójuknak kellett új munkahe­lyet keresnie. A közvetítő irodák ajtaján persze nemcsak álláskeresők, hanem munkaerő-keresők is kopogtatnak. A munkáltatók által bejelentett betöltetlen ál­láshelyek száma fokozatosan emelkedik, az álláskeresők zö­mének azonban ez aligha vi­gasz. A munkaviszonyban nem álló közel ezerötszáz ember majdnem kilencven százaléka fizikai munkás, ezek fele se­gédmunkási munkakört keres. A munkáltatók viszont legna­gyobb részarányban szakkép­zett munkaerőt kíván alkal­mazni : a fizikai foglalkozásúak közül legnagyobb részarányban szakmunkások részére hirdet­nek felvételt, s a legkisebb a kereslet éppen arra, amiből a legnagyobb a bőség: segéd­munkásokra. Az idei esztendő első negyed­évének munkahelykeresőiről is ismertek már az adatok. Négy- százheten vették igénybe a munkaerő-közvetítő irodák szolgáltatásait. A számok vizs­gálata alapján kitűnik, az idén jóval kevesebben vannak olya­nok, akiknek van már kenyér- keresetük, s csak egy zsírosabb falat, jobban fizető állás miatt keresőnek munkahelyet. Az illetékesek ezt a jelenséget az­zal magyarázzák, hogy az em­berek ma már jobban megbe­csülik munkahelyüket, s két­szer is meggondolják, keresse­nek-e új állást. Ennek oka igazán akkor vá­lik érthetővé, ha látjuk: tavaly mindössze tizenhatan voltak azon Pest megyei dolgozók, akik a meghosszabbított fel­mondási idő letelte után sem tudtak munkába állni, s elhe­lyezkedési támogatást kellett igénybe venniük. Az idei évben az elhelyezkedési támogatást igénybe vevők száma viszont már huszonhat fő. 1989. január elsejétől életbe lépett a munkanélküli-segély rendszere is, ebből megyénk­ben június 30-ig összesen ki­lencven ember részesült. Hat­vanötük fizikai munkás — fele részben szakképzetlenek —, a szellemi dolgozók — azaz dol­gozni akarók — többsége mű­szaki értelmiségi, de akad kö­zöttük közgazdász, fizikus és szervező is. T. B. E. rangsorában hozama, minősé­ge alapján a harmadik legjobb év is lehet 1989, dobogós be­takarításra van tehát remény. Az utóbbi napokban bekö­szöntött kánikula szinte órák alatt érlelte acélosra a búzát, ezért az elmúlt hét végén tel­jes erőbedobással köröztek a kombájnok a táblákon. Sajnos, a hétfőn borongósra, csöpö­gésre fordult időjárás me­gyénk néhány területén, külö­nösen az északi, északnyugati részeken átmeneti szünetekre kényszerítette az aratókat, de már elmondható, hogy a ka­lászosok vetésterületének hat­vanöt százaléka, ezen belül a búzának hetven százaléka he­lyén immár csak kopasz tarló meredez. A kombájnosok nyomán kis­termelők járnak, vasárnap a fóti Vörösmarty Termelőszö­vetkezet és a ráckevei Arany­kalász Termelőszövetkezet táb­láin gyűjtötték lovaskocsi- számra a bálákat, köszönhe­tően a kedvező, bálánkénti tíz­forintos árnak. — Az idén búzát aratunk, nem gyomot — mondják a Páty határában arató Zsám­béki Medence Tsz kombájno- sai. — Valahogy olyan szeren­csésen alakult az időjárás, hogy a gizgazok nem uralták el a kultúrnövényeket, és a kombájnokat sem fogják visz- sza. Alkatrészhiányról sehonnan a megyéből nem érkezett pa­nasz, bár akik NDK-gyártmá- nyú kombájnokkal aratnak, óvatosan használják a gépe­ket: ezekhez a masinákhoz nem áll rendelkezésre korlát­lan mennyiségű alkatrész.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom