Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-24 / 172. szám
1989. JÚLIUS 24.. HÉTFŐ Világkiállítás — a Dunára felfűzve Hajózni muszáj — vallották hajdanán a rómaiak, világkiállítás pedig lesz — 1995-ben Budapesten Béccsel közösen —, mondjuk most mi, késői magyar leszárma- zók. Világkiállítás lesz, akkor is, ha immár július végéhez közeledvén még csak találgathatjuk, hol lesz, a főváros melyik területét hagyja jóvá a szakmai zsűri. Márciusban, amikor az Országgyűlés 15 ellenszavazattal és 71 tartózkodással tudomásul vette a hivatalos magyar jelentkezést, a megyei képviselőket is főként az aggasztotta: ismét látatlanba kellett ugorniuk, a kormányzat még csak hozzávetőleges költségvetést sem állított össze a várható kiadásokról. Június 13-án pedig, amikor a Csepel-szigeti képviselők összeültek, hogy egyeztesék véleményüket az expóról, csak abban foglaltak állást, mindenképpen a Duna vonalára érdemes „felfűzni” a világkiállítást, s akkor a megyei települések is beszállhatnak programokkal, szállások létesítésével, vendégfogadásokkal és hasonló szolgáltatásokkal. A tanácskozás alaphangja mindenesetre aggályoktól mentes, derűs volt. Kis* Imre, a III. Kerületi Tanács elnöke szintén derűlátó, csöppet sem aggodalmaskodik. Inkább azt hangsúlyozza. hogy késésben vagyunk az előkészítéssel, megint kapkodni kell majd, kevés a propaganda, nem kap elégséges tájékoztatást a lakosság. Pedig a világkiállítás rendezését nem pusztán gazdasági szempontok alapján kell értékelni. Lényegesebb, hogy valóban felénk fordulna a világ figyelme, s mint a nemzetközi tapasztalatok igazolják, felpezsdülne az élet minden területen, — Óbuda, amelyhez csak egy ugrás Szentendre, mint az 1995-ös világkiállítás helyszíne, már évekkel ezelőtt szóba került. Aztán nagy-nagy csönd következett. Miért? — Mintegy öt esztendeje valóban kijelöltek bennünket, akkor szó sem volt pályázatról. A Külső Bécsi úthoz közeli terület, a hajdani téglagyár és bánya helye, egy festőién szép környék szerepelt a tervekben. Hamarosan kiderült azonban, hogy rengeteg pénzbe kerülne ott a szükséges infrastruktúra — utak, víz-, villany-, szennyvízhálózat — létrehozása, no meg maga az építkezés is, hiszen nagyon dimbes-dombos vidékről van szó. Ami mellett viszont most nyugodt szívvel voksolunk, az a Duna-part, pontosabban az Aquincum melletti körzet és a Hajógyári-sziget. Véleményünk szerint a világkiállítást mindenképpen a Duna vonalán kell létrehozni, akár itt, akár másutt, akár a Dunakanyar hosszában a Csepel- sziget végéig. — Amennyiben a kerület pályázatát fogadnák el, lenne-e elegendő pénzük? — Külföldi tőke bevonásával nem lennének gondjaink. Két szálloda építéséről már megállapodtunk, az egyik alapozása erőteljes ütemben halad. Amerikai és nyugatnémet cégek vállalkoznának egy világkereskedelmi központ létesítésére, csak a kiállítási csarnok hatezer négyzetméter alapterületű, és ehhez jönnek a többi, kiegészítő létesítmények. A Közös Piac keleteurópai székházának szintén mi adhatnánk otthont, itt épülne föl a brüsszeli központ mása. Konkrét terveink vannak arra, hogyan hozhatnánk ide a bécsi gyorsvasutat. Ehhez ugyancsak tőkés vállalkozókra számíthatnánk. Mellettünk szól azonban az is, hogy Óbuda ma is kedvelt idegen- forgalmi területe a fővárosnak, és hosszú távon — évtizedekben gondolkodva — sokkal jobban hasznosítható lenne bármelyik helyszínnél. Nézzük csak a Hajógyári-szigetet! A vízi sportok, a vízi turizmus központja alakítható ki. egy száz hajót befogadó kikötő már épül, s gondoljunk a majdani Duna—Rajna— Majna-csatorna megnyitására. .. Az sem lényegtelen, hogy olyan ökológiai, természeti környezetet létesíthetnénk, amely az egész főváros érdekét jól szolgálná. De a főváros környékén élőkét is. — Az előnyök, a fejlesztés haszna nem szorul bizonvga- tásra. De vállalná-e a hátrányokat is a kerület lakossága? — A várható hatalmas forgalom — s most már csak a fogadóképes kiállításra gondolok — természetesen nagyon megterhelné Óbudát. Ezt polgáraink is tudják. Ám a haszon — és nem a gazdaságira gondolok, ami persze nagy jelentőségű, hiszen fejlett műszaki-technikai kultúrát jelentene számunkra — sokszorosán meghaladja a terheket. Szerintünk: az óbudai világkiállítással jutna az egész főváros a legtöbb fejlesztéshez, így gazdagodna a leginkább. Mi nem a vidék rovására beszélünk — hiszen a szükséges háttéripar megteremtésével ők is kellő haszonhoz juthatnának —, de nagyon kicsinyes, földhöz ragadt gondolkodásra vall, ha valaki azt állítja, azért nem készül szennyvíztisztító például Nagykőrösön vagy Nyíregyházán, mert világkiállítás lesz Budapesten. Ez a rendezvény az egész országé, s csak akkor lehet sikeres, ha mindenki magáénak érzi. Mi a lakóinkkal rendszeresen tudatosítjuk, hogy akár megkapjuk a rendezés helyszínét, akár nem, támogatnunk kell. A világkiállítás megrendezéséről nem mondhat le az ország. Nem engedhetjük, hogy mai szegénységünk szellemünket is lebénítsa. Gondolnunk kell a jövőnkre, tíz, húsz, ötven évre előre. Ezzel tartozunk a jövő generációinak. — Eddigi ismereteik szerint — a döntést szeptemberre, októberre tervezik — van-e esélye Óbudának? — Tudomásunk szerint a szakma támogat bénünket. Persze a döntés bizonyosan tartalmaz majd kompromisz- szumokat. Az lesz a cél, hogy az a terület nyerjen, ahol a lehetséges legkevesebb költséggel készülhet el a világkiállítás. A tisztességes, demokratikus, szakmailag megalapozott döntésben bízunk. Az egész ország hasznára. Dodó Györgyi Érden a konzervüzemben Több lesz a Napsugár Érden a Törökbálinti Állami Gazdaság konzervüzemében javában tart a gyümölcslevek nyersanyagának feldolgozása. Jelenleg is három műszakban folyamatosan dolgozzák fel a beérkező gyümölcsöt. Meggy után most a kajszibarackon a sor, ebből például a tervezett helyett mintegy 80 százalékkal többet, 700 tonna Napsugár rostos nektár alapanyagot készítenek. Szabó Istvánná (képünkön) az 5 literes üvegekbe töltött gyümölcsvelő útját egyengeti a töltősoron (Hancsovszki János felvétele) Csemege a teheneknek Kiskunlacházán a Petőfi Termelőszövetkezetben vágják a napraforgót. Így az apróra szecskázott növényből kiváló minőségű takarmánnyal látják el a közös gazdaság szarvasmarha-állományát (Hancsovszki János felvétele) ét népe. Érthető, bár az 5( km hosszú patak több települést is összekapcsol, illetőleg kellene, hogy összekapcsoljon A Gerje vize a Mizsei út: hídnál még tiszta, de később egy s más hatás éri: vegyszer, meleg víz, talajszemcsék, cefrés mocsok és olajszennye- zék. A Török Ignác utcától Tetétlenig húzódik most az olajcsík, megvan a befolyó is, amely után csak az az érthetetlen, hogy miért nincs b-íri ság és miért nincs felelős hatóság, amely intézkedne. Tudom, a nyár lassítja a reflexeket, de ne ennyire, mert a Tisza, a Gerje élővilága nem kedveli a szennyeződéseket, főként az olajos mocskot. Nem első eset természetvédő praxisomban e látvány. Nagy melegben, hűs fák alatt juthat csak az ember eszébe, mi lenne, ha ebbe a fránya csővégbe mondjuk egy jókora akácdugót dugnék, s lenne nagy ámulás. hogy az olaj visszafolyik a mosóba, ahol elfelejtették „lefölözni” ... Már csak ebben reménykedhet a Gerjét szerető ember, mert a vízügyi hatóság, minisztérium aligha segít, hisz eddig sem segített hatékonyan. Jó lenne ilyen kétségbeesett gerillaakciók előtt végre működtetni a hivatalokat és a jóérzésű emberek fejének tágabb teret adni, mert fogy az oxigén a Gerje vizében és az agyteker- vényekben egyaránt. Azaz a kontrollált akarat hatóköre szűkül. Előzzük, előzzék meg! S. D. Újjáépítették a malmot Befejező szakaszához érkezett az 1986 januárjában leégett komáromi malom újjáépítése. Az Észak-Dunántúli Közmű- és Mélyépítő Vállalat, valamint az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat dolgozói már túl vannak a mintegy háromszázmillió forint értékű munkálatok dandárján. Az építők és a szerelők összehangolt tevékenységének eredményeként mind a próbaőrlés, mind a teljes kapacitással való termelés a tervezettnél három hónappal korábban, azaz októberben, illetve 1990 januárjában megkezdődhet. Az építők a teljesen kiégett malom főfalait meghagyták, így az épület kívülről megőrzi ipari műemlék jellegét. A malom technológiai berendezéseit — újdonságként a szakmában — számítástechnika vezérli. Kapacitása a réginél óránként harminc tonnával nagyobb, azaz százötven tonnás lesz. Járjuk a világot Tanácsadás A Járjuk a világot című kiállításon — amely a Belügyminisztérium kiállítótermében (Budapest, VI., Népköztársaság útja 55.) . szeptember végéig tart nyitva — hetente több alkalommal, 13 órától 18 óráig szakmai tanácsadást is tartanak. Keddenként a Vám- és Pénzügyőrség szakembereitől lehet felvilágosítást kérni, szerdánként az utazással összefüggő biztosítási és devizakérdésekben, csütörtökönként az útlevéllel kapcsolatos ügyekben, péntekenként pedig idegenforgalmi és általános utazási ügyekben kaphatnak tanácsot az érdeklődők. A kiállítás egyébként hétfő kivételével naponta 10—18 óra között, va-, sárnap 14' óráig tart nyitva. Barack a fejre Délelőtt barackot szedtem, mutatja ismerősöm a kezét, amelyet még nem sikerült egészen tisztára suvickolnia. És mit csinálsz a barackkal? — kérdeztem, nem pusztán udvariasságból. Több befőttet és dzsemet már nem tudunk eltenni, válaszolta ismerősöm. Nincs több helyünk. Megy a cefrébe, aztán elviszem és pálinkát főzetek belőle. Én az ismerősöket, barátokat kapacitálom: jöjjenek barackot szedni. A súlytól és a széltől már egy hatalmas ág korábban letört, most botokkal, rudakkal támogattuk meg az ágakat, hogy a rengeteg gyümölcs le ne húzza. A termés minden képzeletet felülmúl. Ä polcok, szekrénytetők nálunk is megteltek — a termés leggazdaságosabb raktározása valóban pálinka formájában lenne megoldható. Vagy a piacra kellene vinni. Ott ugyanis, kedden reggel — valamilyen rejtélyes okból — még mindig 18—25 forintba került a sárgabarack kilója . • • —nos. A Vasipszer Ktsz, Dunakeszi Változó munkahelyre keres cső' szerelő lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat. Szállás biztosított. A Mechanikai Labor Dunakesz Gyáregysége felvesz betanítót öntödei munkásokat. 2 fő vegyipari szakmunkást csoportvezetőnek. NC-fúróst és elektroműszerészt. A Budapesti Kőolajipari Gép gyár jó kereseti lehetősséggel hegesztőket. lakatost, és forgácsolókat keres szállás van. A Pcvdi Vegyi Gyáregysége (Gyömrő) keres vegyészmérnököt főtechnológus! munkakörbe. 10 fő vegyipari szakmunkást, vagy betanított munkást, villanyszerelőket lakatosokat 3 műszakban, szállás van. Az EPSZAK Vállalat keres kőműves, ács-állványozó és tetőfedő szakmunkásokat. A Mahart Dunaharasztiba géplakatos. Ívhegesztő és vasszerkezeti és TB-ellenőröket keres (középfokú , végzettség). Az ICO Pomáz, felvesz 20 fő női és férfi betanított munkást, 1—2 és 3 műszakos munkarendbe, 2 nyomdaipari géplakatost (két műszakba). Németül tudók előnyben. Keresnek ezenfelül 2 szerszámkészítő lakatost, 2 Villanyszerelőt egy műszakba. A MOBIL Jármű- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat keres raktárkezelőt. revidiálót (autóalkatrész-ismeretekkel) IBUSZ-Iakás- Iehetőség. A FILMCOOP Ráckevére szakácsot keres. A Ny—PM. Élelmiszerker. Váll. eladókat keres Ráckevére. A Penomah Ceglédi Gyára felvételre keres műszaki anyagraktárvezetőt, hűtőgép kezelőket és szerelőket. A Pevdi (Cegléd) TB-ügyintézőt keres azonnali belépéssel. Gáz- és Olajszállító Vállalat (Vecsés) keres gépészmérnököt, gázmérnököt és villamosmérnököt. A karácsony messze van t.,_ , A konténer már üresen kong falc, hogy ne folyjon rájuk a havas eső. Arrafelé járt munkába a Mezőgép Teleki Blanka szocialista brigádjának egyik tagja is, nem bírta szó nélkül nézni. S ha már, ugye, van brigád- mozgalom, ennek köntösébe lehetett öltöztetni az emberbaráti segítséget, amellyel a Teleki Blanká-sok nem késlekedtek: addig szerveztek, addig kilincseltek, amíg az összedőlni készülő ház udvarára kerülhetett egy konténer, amely ugyan eredetileg baromfinevelés céljait szolgálta volna, átalakítva viszont épp egy szoba lett. Került bele ágy, kályha, szekrény, még karácsonyfa is ajándékokkal, s aki csak ott volt, úgy érezhette, tett valamit az emberiség két esendő, szerencsétlen porszeméért. S ez így szép is volt nagyon. Csakhogy az élet nem alkalmazkodik a segítségnyújtás jó érzéke által vezérelt, konszolidált, kiegyensúlyozott jövőképvetítőnkhöz. A nagymama ugyanis — ámbár volt már meleg szobájuk és rendszeres szociális meg nevelési segély — csak megőrizte azt a szokását, hogy guberálni jár. Vitte Tibikét is, kotorták az emeletes házak kukáit, néha kiültek az állomás előtti térre vagy a Forrás Áruház mellé, s fagylaltot nyalogatva tanulmányozták az életet. Eltűnt minden Aki olykor-olykor melléjük csapódott beszélgetőtársul, az nem a polgári jólét elérési lehetőségeit taglalta. Tibi viszont az életnek tanult. Ha akadt egy túzok — vettek például háromezerért egy biciklit —, másnapra kiderült, hogy jobb ma egy veréb, s eladták ötven forintért. A brigád látogatásai is egyre kellemetlenebbé váltak. Mit avatkoznak bele. hogy a konténerben gyűlnek a rongyok, s hogy Tibi vacsorája a szomszéd fájáról éjszaka lopott meggy? A nagymama utóbb már be sem engedte a kellemetlenkedőket, a szocialista kollektíva meg amúgy is munkahelyi gondokkal küzdött: leépítések, kilépések, átalakulások — s megszűnt a brigád. — ... itt kallódott ez a gyerek, összeadta magát a cigányokkal is. Képzelje el, hogy egy nap megáll itt egy kocsi, a gazdája csak egy pillanatra ugrott be az ismerőséhez. Jön ki, kérdezi tőlem, nem láttam-e közben valakit a kocsija körül, mert a kesztyűtartóból eltűnt az összes irata meg egyhavi fizetése. Mondom: hát ott álldogált a Tibi gyerek ... Sikerült is elkapni, de tagadott mindent. Na jó, akkor megyünk a rendőrségre! Erre szedte elő a nadrágjából a pénzt, az iratokat meg a közeli híd alól... meséli a szomszéd. Semmi sem szokatlan A Tibi gyerek tehát így nőtt, nődögéit, mígnem egy nap megjelent a televízióban a fényképe, hogy eltűnt, keresik. A szóbeszéd szerint jó néhány bűncselekményhez is köze van, olyanok fogadták kebelükre, akik hírhedtek a környéken. A nagymama pedig bolyongott az utcákon, mígnem a gyöm- rői szociális otthonba került. A konténer alig látszik ki a körülötte szüntelen növekvő gaztengerből, a ház most már csak arra vár. hogy még egykét tisztességes eső kimossa az utcára tetőstül, oldalfalastul. Félnek az arra járók, élet- veszélyes ott közlekedni. Ha a nagymama nem gondnokolt személy, akkor ő lenne köteles elhárítani az életveszélyt, ha viszont gondnokot kellett számára kijelölni, akkor a hivatal intézkedik. Majd. Az ilyesmi nem egyszerű, tudjuk, ámbár addig akárkit agyoncsaphat egy gerenda vagy pár tucat leomló tégla, s ezért már igazán lehet aggódni. Amúgy nem könnyezünk, karácsony még messze van. és különben is: ezekben a történésekben számunkra már semmi sem szokatlan. K. Zs. Már nem emlékszem pontosan, mikor is volt, három éve, négy...? De maga az esemény persze felejthetetlen, meg is állítottak néhányan a cikk megjelenése után, mondták, hogy sírtak, amikor olvasták. Persze, épp közelgett a karácsony, olyankor érzelmesebbek vagyunk, s hát hogyne hatódtunk volna meg azon, hogy a hetven éven felüli nagymama és kisunokája mégiscsak együtt ünnepelhet, nem kell egyiküknek szociális otthonban, másikuknak állami gondozásban nyelni az elválás keserű könnyeit. Addig kilincseltek A kis Tibi anyja meghalt nem sokkal a gyerek születése után, az apa eltűnt. A nagymama foggal-körömmel ragaszkodott az unokájához, csakhogy mire Tibi iskolás lett, már épp készült rájuk dőlni az öreg nádtetős ház a mo- nori Alkotmány utca sarkán. Éjszakánként fóliával takarózMinden ceglédi valamilyen kapcsolatban van a Gerjével. Vagy az ámulat vagy a nosztalgia, esetleg a tiszta természet szeretete indítja meg az ittlakókat, főleg a közelében élő embereket. Egy-egy újvárosi lakos a Gerje elleni bűn- cselekményeket másként éli meg, mint az Úgy er, a Budai ÍV3i lesz az élővilággal? Szennyeződik a Gerje vize Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Bp. XI., Karinthy •Frigyes út 3.). Telefon: 852-411, a 149-es és a 191-es mellékállomáson.
