Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-22 / 171. szám

Zárás az In<rHo(o Kupában Második lehet a Vác 1989. JÚLIUS 22. Sakk 1S6€. sz. feladvány Herpai Ferenc (Bp.) Sakkélet ’87 Világos: Kb6, Vh5, Bh3. Bc5, Fhl, Hc3, Hd5, gy;: c2, e4. f2 (10). Sötét: Kd4, Fc8. Hg2, Fg3, Bg4, gy.: e5, g5, h4 (8). A feladvány megfejtését 1989. augusztus 15-ig Sólymost László (2120 Dunakeszi, Hunyadi u. 20.) címére kériük elküldeni. A fel- adványfejtők közé bármikor be lehet lépni. Mincsovics Miklós (Szentendre) második alkalommal jutott be az országos döntőbe. Sakkozni 1981- ben tanult meg Tusák Józseftől. Szabó Leventétől, Sugár Károlytól. Jelenleg edzője Haág Ervin. Két éve a 11 évesek orszásos korcso­portos bajnokságán ötödik. A ha­todik fordulóban elért győzelmét mutatom be. Mincsovics Miklós (Szentendre) — Ruck Róbert (Vas m.( I.) 1-0. 1. d4, Hf6; 2. c4, g6; 3. Hc3, d5; 4. cxd5, Hxd5; 5. e4, Hxc3; 6. bxc.3, Fg7; 7. Fc4, cö: 8. He2, 0—0: 9. Fe3, Hc6; 10. 0—0. Vc7; 11. Bel. Bda: 12. Ff4, Va5: 13. d5, Heö: 14. Fxeö. Fxe5; 15. f4, Fs7; 16. Fb3, b5; 17. c4, b4: 18. Hg3, Vc7; 19. p5, a5; 20. Ta4. Fd7; 21. He4, f6: 22. d6, exd6; 23. exd6, Vb7; 24. Hxc3, Vb6: 25. VtíSt, Fe6; 26. Vxe6t, Kh8; 27. d7, Vxe3t: 28. Khl. fö; 29. Bcel,. Bf8: 30. Vc6. Vxc6; ,31. Fxc6, Bab8: 32. Fa4, Fd4: 33^ Be7, Ff6) 34. Be8. Itt«; 35. Bfef. Fd4: 36. BxbS, Bxb8; 37. Bé8, a sö­tét feladta. S. L. A hét végén befejeződik a labdarúgó, Intertotó Kupa-so­rozat. A magyar együttesek közül a Rába ETO már a hét közben versenyelfoglaltsága végére jutott. Második helyen végzett a csoportjában, és ez­zel 15 ezer nyugatnémet már­kás bevétellel gazdagította a klubot. Hasonló jövő, azaz 49 vagy 15 ezer márkás gyarapodás elé néz a Tatabánya és a Vác, a Siófoknak viszont aligha van módja elkerülni az utolsó, a 4. helyről. A magyar kupa­csapatok valósággal „kiraj­zottak” Skandinávia felé: a Tatabánya Göteborgban, a Siófok örebróban lép pályára. Ugyanakkor a Csepel NB I- ben újonc gárdája Stockholm környékén tölt el egy hetet, készülve az őszi feladatokra. A Vác is idegenben. Bulgáriá­ban zárja nyári totós menete­lését. Mi várható a három ma­gyar Intertotó-gárdától? A pa­pírforma azt jelzi, alig van esély újabb győzelemre. A 3. csoportban a Vác csak kifejezetten súlyos vereség esetén kerül el a második helyről. A bolgár Etir nagyobb játékerőt képvisel, de ha a Dúna-parti legénység jól össz­pontosít, megtartja a második helyét. A vasárnap 17 órakor kez­dődő Etir—Vác találkozó előtt a csoport állása: 1. FCS Tirol 6 4 1 1 15- 5 9 2. Vác 5 2 2 1 3- 2 6 3. Etir 5 1 2 2 3- 7 4 4. Bellinzona 6 — 3 3 5-12 3 Az 5. csoportban (szombat, 17 óra) a Tatabánya jelenleg ugyan élen áll, de semmi jót nem ígér az UEFA Kupa­győztes svéd 1FK Göteborg el­leni fellépése. Ha az IFK meg­szerzi a két pontot, akkor minden attól függ, hogy a dán Lyngby miként végez saját otthonában az NDK-beli Lo­komotiv Leipziggel. Annyi bizonyos, a göteborgiak szá­mára a 2. hely elérhető, a Ta­tabányára viszont igencsak veszélyes a Lokomotiv. Ritka izgalmas utolsó fordulóra van tehát kilátás. A 7. csoportban szombaton 17 órakor bonyolítják le az Örebro—Siófok összecsapást. A svéd együttes az egyetlen az egész Intertotó-mezőnyben, amelyik még pontot sem ve­szített. Minden jel arra utal, hogy saját otthonában sem te­szi ezt a mérsékelten szereplő Siófokkal szemben. Reszeli Soós kényszerű lépése Elvették a csapatát liiskanlarliázán Cross ünnep lesz A következő bajnoki évben Reszeli Soós István irányítja a Dorogi Bányász NB Il-es lab­darúgócsapatát. A hír annál is inkább meglepő a váci fociba- rátok számára, mert a fiatal edző nemhogy sikeresen helyt­állt együttesével az NB I-es tartalékbajnokságban, de irá­nyításával formálódik a váci focigimi első évfolyama is. A szakvezetővel való beszélgetés azonban tisztázta, nem cscr- bcnhagyásról van jelen esetben szó; kényszerlénés a távozása a Duna partjáról. Bár még éppen egy hét van a verseny kezdetéig, Kis- kunlacházán máris nagyban folyik a készülődés. A jövő szombaton és vasárnap ott sorra kerülő autócross orszá­gos bajnoki futamra felújítják a pályát; jó idő esetén leg­alább ötezer nézőt várnak az eseményre, amelyen a helyi vasszöc^kék is komoly szere­pet játszhatnak. 1990 iivárisii az iskolásoknak Kis olimpia Ungváron Ungvár várja jövőre az olimpikonokat — ez a felhívás jelent meg a szovjet sportújságokban. Ez nem sajtóhiba, hi­szen Ungváron rendezik meg 1990 nyarán az iskolások XIX. nemzetközi versenyét, az úgynevezett „kis olimpiát”. Ungvár az első szovjet város, ahol megrendezik ezt az eseményt. A versenyeken 14-13 éves gyerekek küzdenek az elsőségért. Természetesen nem annyi sportágban viaskodnak ezek az ifjú sportolók, mint az „igazi” olimpián, de atlétiká­ban, úszásban, cselgáncsban és teniszben azért nívós csaták várhatók. Ungvár 1400 sportoló nevezésére számít a világ minden tájáról, s a résztvevőket gazdag kulturáüs.iprogramok is szó­rakoztatják majd. — Nagyon jól éreztem ma­gam Vácott, kialakult a baráti köröm mind a szakmán be­lül, mind magánemberként — kezdte Reszeli Soós István. — Az egyesület vezetéséből sokat köszönhetek Iványi Károlynak és Jeszenszky Istvánnak, akik minden segítséget megadtak munkámhoz. Ügy érzem, elin­dult az Izzónál az utánpótlás nevelése, a focigimi második évfolyama már felvételt nyert, a tártalékcsapat eredménye megüti' a nagyokét, játékosaim szerepelnek az NB Ill-ban, sőt 5-6 fiú a felnőttcsapatba is bekerült. Lénárt ösztöndíjat nyert Írországban. Azt hL szem, nem okoztam csalódást. — Ezek alapján valóban nem. Nem is igqzán értem, miért kell ilyen eredménylis­tával távoznod Vácról. — Szerettem volna tovább­vinni ezt az utánpótlásmo- dellt, de nekem pálya kell. Ha nem kerülök a közelébe, rosz- szul vagyok. Erre most elvet­ték tőlem a csapatom, s he­lyette íróasztalt kínáltak. Megtisztelő feladat számomra az utánpótlásszakág-vezetői munka, csakhogy túlságosan fiatal vagyok ahhoz, hogy fel­adjam a kispadot. Hiszen ed­dig is én végeztem az után­pótlás felügyeletét, és a csa­patomat is tudtam vezetni. Csakhogy egyes vezetőkkel nem jöttem ki. s féltem, hogy munkámat derékba törik a személyes ellentétek. Pedig Palicskó Tibor időben figyel­meztetett ... — Jött tehát az ajánlat Do­rogról.-á- Igen, és úgy éreztem, lépni kell. Két. évet irtani alá á bányászVáVösbán. Nem volt Akinek kupát kellett nyernie A világhírű megszállott Tfitkán arat együttes olyan -**- nagy sikert győzelmével, mint tette ezt 'az osztrák baj­nok női kézilabdacsapat, a Hypobank Südstadt Küppers­busch gárdája, amikor meg­nyerte az 1988 89-es idényre kiirt Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Ausztriában ugyanis sem jelentős múltja, sem tö­megbázisa nincs a sportágnak, ráadásul a legyőzött ellenfél nem más, mint a kétszeres vi­lágbajnok, olimpiai ezüstér­mes Szovjetunió válogatottjá­val csaknem megyező, 12-_sze- res Európa Kupa-győztes Szpartak Kijev együttese. Az ityen kiemelkedő teljesít­mények mögött rendszerint mindig áll egy vagy több olyan megszállott ember, aki (akik) időt, pénzt fáradságot nem kí­mélve teszik fel az életüket nagy céljaik megvalósítására. Nincs ez másként a Hypobank Südstadt Küppersbusch-nál sem, ahol ezt az embert Gun- nar Prokopnak hívják, aki 1912-ben alapította meg csapa­tát, azzal az egyértelmű elha­tározással, hogy Európa leg­jobb gárdáját hozza össze Becs elővárosában, Südstadt- ban. Ambícióinak, hajtórugói­nak jobb megértéséhez segítsé­get ad Prokop úr sport iránti egész életre szóló elkötelezett­ségének, személyes ambíciói­nak, élményeinek megismeré­se. — Két dolog is nagyon ke­ménnyé tesz — vallotta beszél­getésünk során c mindig patto­gó. csupa tűz, tennioágyó sport­ember. — Idealista vagyok, ez a tény életem meghatározója. S egy konkrét élmény csak fo­kozta tennivágyásomat, 1964- ben, a tokiói olimpián meny­asszonyom, Diesel Sykora ver­senyzőként volt ott, én viszont csak turistaként. Kurt Kucera. az osztrák judósok világhírű edzője „belopott” engem az olimpiai faluba, igy két héten át közelről figyelhettem meg a világklasszis altétákat. Egyi­kük sem csodabogár — gondol­tam magamban, s meg is vála­szoltam a kimondatlan kér­dést: ezt mi is meg tudjuk csi­nálni. S ahogyan Prokop úr bebi­zonyította ezt a feleségével — két világrekord és egy olimpiai ezüstérem (Mexikó. 1968) öt­próbában —, illetve a sógor­nőjével, Maria Sykorával (aranyérem a fedett pályás at­létikai EB-n 800 méteren) — úgy folytatta kiemelkedően eredményes edzői és mened­zseri tevékenységét a női kézi­labdázásban. — Azt mondják rólam, meg­szállott vagyok, s ez i$ az igaz­ság. Ebben is szerepe van a sportnak. Fiatal koromban számos sportágban jobb vol­tam az átlagnál; a szertorna, a hegymászás, az atlétika és a sífutás közül leginkább a tor­na formált engem. Meggyőző­désem. hogy ez egyike a leg­nagyobb fegyelmet követelő sportágaknak. G unnar Prokop nemcsak sikerélményeket kapott a sporttól, hanem kemény pró­bákat is, amelyeket azonban rendre feldolgozott. Egy mar­káns példa: 17 éves korában „üzemi balesete" miatt hosszú kényszerpihenő jött, mivel egy rosszul sikerült szaltót köve­tően nyakcsigolyatörtést szen­vedett. Felépült, s a majdnem tragikus eset sem csökkentette ambícióit. — Amikor elkezdtem szer­vezni a Hypobankot, pontosan tudtam: nagy szükség lesz a külföldiekre. Fokozatosan sike­rült szponzorokat szereznem, jöttek a játékosok. Az 1918-as csehszlovákiai vb hazai gólki­rálynője. Milena Foltynova például házassága révén érke­zett hozzánk, az 1982-es ma­gyarországi vb legeredmérye- sebb játékosa, a jugoszláv Jas- na Kolcr-Merdan pedig 1983- ban férjével jött. Tulajdonképpen 1983 a for­dulat évének is nevezhető, ek­kor sikerült megszerezni a sok­szoros jugoszláv válogatott klasszis kapuvédöt, Vesna Ra- dovicsot, egy év múlva pedig az amerikai Leóra „Sam” Jones is Südstadtba költözött. A nagy sztárok mellett egyre jobbak lettek a kiegészítő em­berek. akik között norvég, csehszlovák, lengyel, dán játé­kosok éppen úgy megtalálha­tók voltak, mint néhány a leg­jobb hazaiak közül. Érdekes­ség, hogy egészen 1981-ig rend­szeresen játszott a csapatban Prokop sógornője, a korábbi Európa-bajnok atlétanő. még­pedig a beálló posztján. Mans, csapattag Prokop 22 éves lá­nya. Karin. Mellettük 1988-ig szerepelt a legeredményesebb osztrák, Gabi Neudolt-Ge- bauer. — Senki nem mondhatja, hogy a BEK-gyözelmünk a. vé­letlen müve — állítja határo­zottan Prokop —. hiszen már 1983'84-ben elődöntőt játsz­hattunk, s azóta még két elő­döntő, majd három döntőbeit szereplés vezetett el a csúcsra Kétségtelen, hogy az utóbbi egy évben nagyon megerősöd­tünk. hiszen a csehszlovák Ma­ria Labayova (1987) után hoz­zánk került a világklasszis ma gyár kapuvédő, Mariann Rácz és volt klubtársa, a két évet Leverkusenben eltöltött átlövő, Mariann Gódor-Nagy. (mind­kettő 1988-ban). Ugyancsak nagy erősítést jelentett az En gelskirchenböl jött Kerstin Jöhnsson is. így valóban reá­lisan pályáztunk a trófeára. Sajnálom, hogy Csik János — aki másfél évig kitűnő munkát végzett — a döntő előtt három héttel félreértette segítő szán­dékomat és „soron kívül” ha­zautazott. Én ugyanis korábbi edzőnket, a szintén világhírű ex jugoszláv trénert. Vinko Kandiját csak vendégelőadó­ként akartam meghívni, hogy mint specialista, oktassa a lá­nyoknak a 3—2—1-es védeke­zési szisztémát... Csik János azóta már a ma­gyar férfiválogatott vezető ed­zője, Gunnar Prokop pedig to­vább szervezi a világ immár legjobb női klubcsapatának holnapját. Miközben — ahogy ő mondja — „nagy szerelme, a 116 cm magas felesége „Lan­desrat in Niederösterreich” és három gyermeke anyja (Karin 22, Gunnar 18 und Eric 8 Jahre alt), addig ő, a „kis” Gunnar éjjel-nappal dolgozik. mint „Internatsleiter im Leistungs­modell Südstadt”. azután pedig csapatáért, a Hypobank Süd­stadt Küppersbuschért. Jj'des-, illetve féltestvéreim közül egy szemorvos már meghalt, a másik három fivé­rem mind orvosprofesszorok, Becsben. Innsbruckban, illetve Berlinben. En vagyok az egyet­len. aki nem rendelkezik na­gyobb titulusokkal. Ezért kel­lett nekem a csapatommal Európa Kupát nyernem — mondta nevetve, s egyben be­fejezte a beszélgetést. Kép és szöveg: Jocha Károly csapatom, és én edzői munkát szeretnék végezni. A kollé­gáimtól barátságban válók el, szeretem a várost, vácinak érzem magam. Remélem, egy­szer sikerül visszatérni, mert igenis, tenni szeretnék a Váci Izzóért. Ha kell, utánpótlás­szinten. Mindössze azt sajná­lom, hogy Csank Jánossal nem sikerült együtt dolgoznom; ki­váló szakembernek tartom, sokat tanulhattam volna tőle. Biztos vagyok benne, hogy jó csapatot csinál Vácott, szurko­lok az Izzónak, szeretném tar­tani a kapcsolatot barátaim­mal. A focigimi és a fiatalok­kal elkezdett munka, tovább­vihető, csak az utódomon mú­lik ennek sikere. Reszeli Soós István tehát marad a kispadon, igaz, Do­rogon A 27 éves szakember távozni kényszerül Vácról Pedig ő volt az, aki az Izzó utánpótlását az elmúlt 3-4 évben életre hívta. Igazán nagy kár lenne, ha mindaz amit alkotott, veszendőbe menne. Remélhetőleg az egye­sület vezetői megfelelő utódot találnak, s folytatódik a meg­kezdett munka. S talán egy­szer teljesül Reszeli Soós Ist­ván óhaja is: ismét dolgoz- hat(l) Vácott. Széles Tamás Orbán Antal a háttérben Mi lesz a brémaiakkal? Bár papíron még javában tart a holt szezon a kézilab­dasportban, a gyakorlat azonban egészen mást mutat. Áll a bál, ahogy mondani szokták, és természetesen a gólgyáros duó, Elekes Csilla és Kiss Éva eltűnésének kö­szönhetően. Amint pénteken délután a hírügynökségi jelentésből megtudhattuk, a nyugatné­met DPA távirati iroda közöl­te: Kiss. Elekes és Géczi le­szerződött az ottani II. ligá­ba a tavasszal felkerült TUS Walle Bremen együtteséhez. Ezzel tisztázódott, hol is van­nak a lányok, akik hetekkel ezelőtt családi ügyeik intézé­se ürügyén tűntek el Ma­gyarországról. nyugatnémet sportkapcsolato­kat. Az érintett két klub, a Bp. Spartacus (Elekes) és az Épí­tők SC (Kiss) reagálása erő­sen éltérő egymástól. Amíg Pazár Sándor máris hajlik az alkura, amikor kijelenti: ha a brémaiak annyit fizetnek, mint tette volna ezt a Hypo- bank Küppersbusch (70 ezer márkát), akkor részükről nincs akadálya az átigazolás­nak. Egészen más oldalról kö­zelít az Építők bajnokcsapa­tának mesteredzője, Laurencz László, a kényes és igen sok, megszívlelendő tanulságot kí­náló ÍTg'yhöz. — Ami pedig a brémaiak szponzorát illeti, neki szíve­sen üzenném: nem mindent lehet csak és kizárólag pénz­zel elintézni. Kiss Évát az Építők SC 16 éves kora óta ne­velte, ott lett belőle ember, bajnok és válogatott játékos. Ezt ö úgy köszönte meg, hogy szerződésének lejárta előtt egyszerűen cserbenhagyott minket. De arra is kíváncsi lennék, mit szólnak az NSZK- ban azok a /játékosok, akik sok év óta küzdenek azért, hogy válogatottak lehessenek, azután beállít máról holnapra néhány új, számukra idegen kézilabdázó, akik esetleg rö­vid idő múlva kiszorítják őket a nemzeti együttesből... — Egyesületünk a Magyar Kézilabda Szövetségen és az Országos Sporthivatalon ke­resztül feljelenti a TUS Walle klubot az NSZK Kézi­labda Szövetségnél, illetve a Nemzetközi Kézilabda Szövet­ségnél azért az eddig isme­retlen eljárásért, amelyet a másik oldal alkalmaz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy miután kész tények elé állíta­nak — nem tudok más kife­jezést használni —, megzsa­rolnak minket. Nagyon sze­retném remélni, hogy az NSZK-ban a többi klub, a szö­vetségi vezetés és a legfelső sportvezetés egyaránt elítéli ezt a módszert. Biztos vagyok benne, hogy ez az ügy jelen­tősen ronthatja a magyar— Laurencz László, a mindig is keményen fogalmazó szak­vezető ezzel még korántsem fejezte'.be .monóóliáját!,. — Arra is kiváncsi lennék, milyen áz erkölcsi háttér ab­ban a klubban, ahol szerző­désszegésre, hazaelhagyásra és hazugságra biztatnak sporto­lókat. Egyébként azt is tud­juk, ki áll a háttérben. Én ki merem mondani: Orbán An­talra, a brémaiak másodedző­jére gondolok! Egyébként a legfontosabb ebben az ügyben az, miként reagál a hazai szö­vetség és az állami sportve­zetés. Ha ugyanis bármilyen pénz lefizetése esetén is, de belemennek ebbe a megalázó alkuba, akkor ez azt is jelenti egyidejűleg, hogy a most le­zajlott akciót bármelyik szak­ágban bármikor később is meg lehet ismételni, legyen bál a kiszemelt áldozatnak érvé­nyes szerződése. (jocha) A Toldi-komliIliik köszöiiEiPÍik Lacháziak aranyai Az utánpótlás korúak verseny­időszaka már javában tart, sőt a diákolimpia országos döntője, va­lamint a serdülő ,,B” korcsopor­tos összetett országos bajnokság már le is zajlott az elmúlt napok­ban. Mindkét versenyen születtek lacházi bajhokok és helyezettek. Nézzük az eseményeket kronolo­gikus sorrendben. Az idei atlétikai diákolimpiának a tatai edzőtábor adott otthont. Áz ország legjobb általános iskolás csapatai és egyéni versenyzői ad­tak egymásnak randevút. Megyén­ket a lányok közt a lacháziak képviselték. Kislabdahaiításban Antal Katalin 74,92 m-es ered­ménnyel a harmadik helyezést ér­te el, néhány cm-rel lemaradva a győztestől, összetettben Szarka Ildikó 707 pontos teljesítménnyel ugyancsak bronzérmet szerzett. Aranyérmeknek is tapsolhatott a népes megyei küldöttség, mert Horák Mária súlylökésben 12,53 m-es dobását senki sem tlidla túlszárnyalni. A legszebben csillo­gó érem azonban a csapatverseny-, ben született, mert új országos diákolimpiái csúccsal állhatták a lányok a dobogó legfelső fokára. A 3333 pontot a már említett há­rom lány, valamint Sipos Bri­gitta, Hatalák Erika és Csernus Erika érte el. Néhány nappal a tatai edzőtá­bori események után a Népsta­dionban rendezték meg a serdülő ,,B” korcsoportosoknak az össze­tett bajnokságot. A 13 és 14 éve­seknek az A, a B és C, azaz a fu­tó. az ugró és a dobó változatban rendezték, ami azt jelenti, hogy ezekben a megfelelő versenyszá­mok dominálnak. A 15 évesek hatpróbában ver­senyeztek, ami azt jelenti, hog> 2-2 futó-, ugró- és dobószám ^sze­repel benne. A lacházi lányok örömmel fognak visszaemlékezn: ezekre a napokra is, mert Cser­nus Erika a 13 éves dobó válto­zatban országos bajnoki Horái Mária és Sipos Brigitta ugyancsak ebben a változatban, de égy évjá­rattal feljebb az első és második helyen végeztek. Ami még enné: is értékesebb az áz, hogy a csa­patversenyben bronzérmet szerez­tek. Mindhárom változatban kel­lett szerepelni a csapatverseny­ben és Szomor Szilvia, Ha.talák Erika és Horák Mária összetéte­lű 14 éves, valamint a Németh Brigitta, Szarka Ildikó és Szécsé- nyi Hajnálka összetételű 15 éves évjáratú csapat is dobogóra ke­rült, úgy, hogy n^gy hirű vetély- társait (mint pl. Ü. Dózsa, KSI Bp. Honvéd stb.) utasította jnaga mögé. Mi a titka ezeknek a nagyszerű eredményeknek — kérdeztük a két edzőt, Foki Vilmost és Balogh Lászlót: ,,Mindent a Magyar Diák- sportszővetség újszerű kezdemé­nyezésének, a nagy vihart keltő Toldi-kondinak köszönhetünk. Lá­nyainkat az ott lefektetett elvek­nek megfelelően készítettük fel, Reméljük, mások i$ okulnak a példánkon és nem gördítenek annyi akadályt e felkészülési for­ma elé. mert szinte minden sport­ág profitál belőle, ha a kondicio- nális oldalát sem hagyják figyel­men kívül — válaszolták egybe­hangzóan. Bálint Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom