Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
2 &ßMap 1989. JÜLIUS 22., SZOMBAT 'HÉT VÉG! VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI A reformok rögös útjai A Szovjetunióban kritikus időszakóba jutott a peresztrojka A lengyel elnökválasztással lezárult az alkotmányos válság Az izraeli szélsőségesek minden békés rendezési terv ellen Általános PILLANATKÉP Washingtonban még tart az elnök európai útjának mélyebb elemzése. A részletek alaposabb áttekintése sem változtat az összképen: Bush elnök és közvetlen munkatársai rendkívül sikeresnek ítélik meg továbbra is mindazt, ami Varsóban és Budapesten, továbbá Párizsban és Hágában történt. Miközben zajlik ez az összegező munka, máris megindult a gépezet, hogy törvényhozási jóváhagyást érjen el Bush varsói és budapesti ígéreteihez. Washingtoni hír- magyarázók rámutatnak, hogy az elnök bejelentéseinek kongresszusi szentesítése csupán idő kérdése, hiszen a törvényhozásnak megvan a maga eljárási ügyrendje, amelyhez ragaszkodik. Amíg az elnök az óceánon innen tartózkodott, fehér házbeli íróasztalán vaskosabbá vált a „belpolitikai dosszié”. Egy olyan jelentés is várta, amely arról számolt be, hogy a költségvetés deficitje május és június hónapban ismét gyorsuló ütemben növekedett. A távol-keleti és nyugat-európai tőzsdék azonnal érzékenyen reagáltak erre. De működik a hét vezető tőkés ország jegybankjainak reflexe is, s a dollár árfolyamcsökkenésére, az amerikai „rossz hír” miatt, a közös megállapodás szerinti kiegyenlítő devizafelvásárlással válaszoltak, s így a korábbi devizapiaci egyensúly gyorsan helyreállt. Bush elnököt az amerikai védelmi minisztérium igénylése is várta újabb dollármilliárdokra. A „lopakodónak” nevezett B—2-es bombázó repülőgép, amelyet a radarrendszerek képtelenek érzékelni, sikeres próbarepülést tartott. A tábornokok ennek nyomán azt javasolták, hogy minél több ilyen bombázót állítsanak szolgálatba az elkövetkező években. Az amúgy is rendkívüli költségvetési deficit miatt azonban a törvény- hozás jelentős része megkérdőjelezi a program szükségességét. Eközben a szovjet fejleményeket bizonyos kettősség jellemezte. Egyrészt látványos formában nyilvánult meg az a törekvés, hogy Moszkva erőteljesebben bekapcsolódjon a világgazdasági folyamatokba. Ezt tükrözte az a levél, amit Mihail Gorbacsov intézett a „hetek” párizsi csúcsértekezletéhez. Ebbe az irányba mutat az is, hogy a Szovjetunió és a Közös Piac között megkezdődtek az előzetes eszmecserék az együttműködés fokozásáról. Másrészt viszont — mint Mihail Gorbacsov a héten több beszédében is drámai módon figyelmeztetett — a peresztrojka, az átalakítás sorsdöntő teherpróba elé került. Mint az SZKP KB főtitkára, államfő kijelentette: ha most nem sikerül átjutni a reform híveinek javaslatai szerint e kritikus szakaszon, megvan a visszarendeződés veszélye, s az ország annak minden beláthatatlan következményével együtt visszasüllyed a pangás és hanyatlás idejébe. A SZTRÁJKOK KÁROS HATÁSA Mihail Gorbacsov ily drámai megnyilatkozása teljesen indokolt volt. Eddig is voltak zavaró tényezők az átalakítás sikerességére, de ezek az incidensek. viszályok — amelyek nemegyszer véres eseményekkel jártak együtt — a Szovjetunió egyes nemzetiségi területeire korlátozódtak. A peresztrojka ellenfelei igyekeztek a reformpolitika rovására írni a Karabah-hegvvidéki. az abháziai és grúziai vérontásokat. De mindazok, akik nem ebből a pozícióból szemlélték a történteket, elismerték, hogy a „peresztrojka kormányzata” igyekszik jóvátenni azokat a sérelmeket, amelyek korábban a nemzetiségeket sújtották és ma is sújtják, s kompromisszumos alapon, az emberi jogok tiszteletben tartásával próbálnak megoldást találni. Más kérdés, hogy a feszültség sok esetben azért nem csökkenj mert a sok évtizedes bizalmatlanságot a mindenkori moszkvai vezetés iránt, nem lehet a nemzetiségi területeken gyorsan feloldani. Másrészt a kérdések rendkívül bonyolultak, és a helyszínen nemegyszer gyűlölet és ellenségeskedés szövi át az egymás mellett élő népcsoportok kapcsolatait. Most viszont nem elszigetelt nemzetiségi megmozdulásokra került sor, hanem a dolgozók egy nem is akármilyen része lendült akcióba. A bányászok sztrájkja Szibériában 11 napja kezdődött el. Azok a dolgozók, akik az egyik legnehezebb és legveszélyesebb munkát végzik, azért nem szálltak le a bányákba, hogy tiltakozzanak embertelen élet- és munkakörülményeik ellen. Azt követelték elsősorban, hogy az élelmiszerüzletekben javuljon meg az ellátás, lakáskörülményeik is jobbak legyenek, és növeljék a bányabiztonsági intézkedéseket. Miután követelésük nagy részét teljesítették, a szibériaiak újra felvették a munkát. A megmozdulások azonban az ország többi .vidékére is kiterjedtek, mivel nem volt egyértelmű, hogy a szibériaiak által elért vívmányok érvényesek lesznek-e a Szovjetunió többi bányavidékére is. így történt, hogy bár — ha kissé elkésve is — hivatalos helyről világossá tették, hogy nem kell azért sztrájkolni, hogy a szibériaiak által kivívott követeléseket másutt is érvényesítsék, több bányavidéken még mindig áll a munka, s ez érzékeny kiesést okoz a Szovjetunió népgazdaságában. Megvág a veszélye annak, hogy más dolgozók is ehhez az eszközhöz folyamodnak követeléseik teljesítésére. A vasutasok máris jelezték, hogy augusztus első napjaiban munkabeszüntetésre készülnek. Mint Mihail Gorbacsov megnyilatkozásaiban nyilvánvalóvá tétté: az ország helyzete nem engedi meg, hogy egyrészt ily nagy termeléskiesések legyenek, másrészt hiányzik a megfelelő anyagi eszköz arra, hogy ezeket a követeléseket egyik napról a másikra teljesítsék. Vagyis: ha a bá- nvászok által kezdeményezett akciók folytatódnak, a peresztrojka kerül veszélybe. EGYETLEN, DE ÉRTÉKES SZAVAZAT Az úgynevezett „alkotmányos válság” Lengyelországban a június 4—18-i kétfordulós választások után robbant ki, de már akkor lappangott, amikor a Lengyel Egyesült Munkáspárt az ellenzéki Szolidaritással kerekasztal- me^állapodását megkötötte. Ebben — mint emlékezetes — megegyeztek a telíesen szabad demokratikus választásokig való átmeneti időszak ,.játék- szabályaiban.”. Előre meghatározták azt, hogy a képviselőházban mennyi mandátuma lehet a LEMP-nek szövetségeseivel együtt, és mekkora hányad jut a kisebbségben maradó Szolidaritásnak. A felsőházi (szenátusi) választásokra szabad volt a versengés. A választásokon a LEMP sok vezetője alulmaradt. Ez a helyzet késztette nyilván arra koalíciós partnereit, hogy csökkentsék a kormányzó pártnak adott korábbi egyértelmű támogatásukat. Miután világossá vált, hogy a LEMP koalíciós partnerei közül több képviselő nem akar Jaruzels- kire szavazni az elnökválasztásnál, a LEMP első titkára visszalépett államfői jelöltségétől, s ezzel kezdetét vette egy négy hétig tartó válság a hatalom csúcsain. Akkor, amikor az ország gazdasági helyzete rendkívül válságos, a kormányzati bizonytalanság még súlyosabbá tette a dolgokat, hiszen addig, amíg nincs államfő, nem lehet kabinetet sem alakítani. Ez késztette jobb belátásra a LEMP koalíciós partnereit, s így Jaruzelski újra vállalta az államfői jelöltséget. Az ellenzéki Szolidaritás képviselőinek és szenátorainak lelkiismeretére bízta, hogyan szavaznak a parlamenti voksolásnál. A szerdai vitában és egyenkénti, elhúzódó szavazáson Jaruzelski egyetlen szavazatnyi többséggel válhatott köz- társasági elnökké. Ezzel a stabilitás iránti vágy győzedelmeskedett a káosz felé húzó erővonalak felett. Jaruzelski köztársasági elnökségét a Szolidaritás vezetése is üdvözölte, de közölte, hogy nem kíván belépni egy koalíciós kormányba. Az a tény viszont, hogy a LEMP szövetségesei közül több képviselő máris Jaruzelski ellen szavazott, megmutatja, hogy hiába az ellenzékkel kötött kerekasztal- megegyezés, az átmeneti korszak rendkívül viharosnak Ígérkezik Lengyelországban, s a destabilizáló tényezőt éppen azok jelenthetik, akik korábban a kormánypárt szövetségesei voltak. AZ ÖTSZÁZADIK ÁLDOZAT Szerda este meghalt az izraeli terror ötszázadik palesztin áldozata. A 11 éves fiú akkor kapott halálos sebet, amikor az izraeli katonaság sor- tüzet adott a megszállás ellen tiltakozó tömegre. Mint emlékezetes, az 1967 óta Izrael által elfoglalva tartott Ciszjor- dánia és Gáza lakossága immár a tizenkilencedik hónapja folytatja megmozdulássorozatát, amellyel a tel-avivi terror és elnyomás ellen tiltakozik. Samir kormányzata Washingtonból is számos figyelmeztetést kapott, különösen azok után, hogy Jasszer Arafat ünnepélyesen elismerte azt az ENSZ-határozatot, amely tartalmazza Izrael állami létének tiszteletben tartását és elítéli a terrorista tevékenységet. tudott dolog az is, hogy az amerikai kormányzat párbeszédet kezdett a közel-keleti békés rendezésről a PFSZ- szel, s nyomásával rábírta Sa- mirt arra, hogy a megszállt területeken való választásokra tervet dolgozzon ki. Ezt az okmányt, amely csupán azért kíván szavazást rendezni Cisz- jordániában és Gázában, hogy az izraeli kormánynak legyednek palesztin partnerei, akikkel bizonyos korlátozott autonómiáról tárgyalhat. Washington üdvözölte, a PFSZ alapos módosításokkal kiindulási alapként megfelelőnek tartotta. Ezután történt, hogy a Likud Szövetségnek, Samir pártjának központi bizottsága olyan feltételeket iktatott be a tervezetbe, amelyek gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy egyáltalán tárgyalási alapul használhassák. Peresz Munkapártja, a koalíciós partner elítélte a módosítást, s ezzel burkolt kormányválság robbant ki. Most pedig Sáron vezetésével a Likud szélsőségesei teljesen meg akarnak torpedózni minden izraeli párbeszédet a megszállt területek politikusaival. Ez persze csak növeli az amúgy is súlyos izraeli politikai válságot. Árkus István Mihail Gorbacsov az átalakítás további folyamatáról Elszakadtak a szav jf Nem lesz visszatérés a „régi szép időkhöz”, mert az í. országban kialakult feszült helyzeten nem lehet úrrá ^ lenni a régi módszerekkel — hangsúlyozta Mihail Gor- ^ bacsov párt főtitkár-államfő az SZKP KB keddi ülésén ^ elhangzott zárszavában. A szovjet központi lapokban í pénteken közzétett beszédében rámutatott, hogy az át- í alakítás nem lehet sikeres, ha a párt nem képes meg- f újulni és elébe menni a társadalomban lejátszódó fo- <í lyamatoknak. Az SZKP csak akkor tudja betölteni politikai élcsapat szerepét, ha önmaga is megújul és kidolgozza az átalakítás továbbvitelének politikáját. Megengedhetetlen, hogy az átalakulásban lévő társadalomban a párt passzív maradjon. Csak úgy tudja megőrizni a peresztrojka kezdetén szerzett tekintélyét, ha sikerül átültetni a gyakorlatba az akkor megfogalmazott célokat. Éppen ezért nem szabad pánikba esni a forradalmi folyamatok láttán, mivel a párt politikája váltotta ki azokat — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A mostani új helyzetben a párt lendületvesztését, a kezdeményezések hiányát azzal magyarázta, hogy elszakadtak a szavak a tettektől, a párt elPénteken véget ért első találkozójuk után kéz a kézben, mosolyogva jelent meg Ba- makóban a nyilvánosság előtt Moamer el-Kadhafi líbiai vezető és Hisszén Habré csádi elnök, de arról egyikük sem nyilatkozott, hogy sikerült-e áthidalniuk ellentéteiket. A két vezető az afrikai egységszervezet jószolgálati bizottságának égisze alatt országaik megbékéléséről tárgyalt Mali fővárosában, négyszemközt, illetve a házigazda ország államfője, Moussa Traore, valamint Omar Bongo gaboni és Bendzsedid Sadli algériai elnök társaságában is. Moussa £raore, az afrikai egységszervezet soros elnöke a hírek szerint a kontinentális szervezet hétfőn, Addisz Abe- bában kezdődő 49. csúcstalálkozóján a konfliktus végleges lezárásának bejelentésével szeretné megkoronázni egyéves megbízatását. Algériai bejelentés szerint Bendzsedid Sadli átfogó rendezési tervvel érkezett a ba- makói minicsúcsra. A tervezet távolodott a tömegtől. A főtitkár szerint kiutat az jelenthet, ha kellő időben találnak megoldást az emberek érdekeire és problémáira. Rendkívül fontosnak nevezte a káderkérdést. Kedvezően értékelte Nyiko- laj Rizskov szovjet miniszterelnök a legfelsőbb tanács háromhetes munkáját. Elégedetten nyilatkozott a kormány összetételéről is. Rámutatott: a kormányban hat akadémikus és akadémiai póttag is helyet kapott. Erős, a többi között előirányozza a „nem afrikai” csapatok kivonását Csádból, valamint fogolycserét és békeszerződés aláírását a két ország között. (Franciaország Csádban 1700 katonával támogatja a Habré- kormányt.) Csád és Líbia több háborút is vívott azóta, hogy Tripoli 1973-ban — a gyarmati időkbe visszanyúló jogi érveléssel — megszállta a határa mentén húzódó, urániumércben gazdag Aouzou-övezetet. A két ország tavaly októberben ugyan helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat, de gaboni tárgyalásaik a vitás kérdések rendezéséről júniusban megfeneklettek. Hisszén Habré néhány hete már azzal vádolta Líbiát, hogy újabb támadást készít elő Csád ellen, ezúttal szudáni területen keresztül. Kadhafi elsősorban a mintegy 1500 líbiai hadifogoly hazatérését és a francia csapatok távozását, Habré az Aouzou-övezet visszaadását és belső ellenzéke líbiai támogatásának beszüntetését követeli. Mihail Gorbacsov végezetül felvetette, hogy haladéktalanul javítani kell a társadalom legszegényebb rétegeinek a helyzetén. Még a Legfelsőbb Tanács ülésének vége előtt megoldást kell találni a kérdésre. Javasolta, hogy az állami eszközökön félül a befolyó párttagdíjak harminc százalékát — mintegy 500 millió rubelt — fordítsák a nehéz anyagi helyzetben lévő rétegek támogatására. A jelenlévők támogatásukról biztosították a pártfőtitkár-államfő javaslatát. felkészült kormányt hozott létre a parlament. Az új szovjet kormány tagjainak a korábbiaknál magasabb szintű szakmai felkészültsége megmentheti az országot az újabb hibák elkövetésétől. Nyikolaj Rizskov, az Izvesztyija vasárnapi heti mellékletének, a Nyegyeljának nyilatkozva elmondta, hogy meggyőződése szerint a kormányalakításnak ez az új formája a korábbiaknál sokkal demokratikusabb és történelmi jelentőségű hagyományokat teremtett az országban. Az eddig be nem töltött tíz miniszteri hivatallal kapcsolatban kijelentette: egy minisztérium élére már van jelölt, és minden bizonnyal a legfelsőbb tanács mostani ülésszakából még hátralévő két hét alatt a többi tárca élére is kinevezik az új minisztert. A szovjet miniszterelnököt az ország jelenlegi helyzetében elsősorban a mezőgazdaság problémái aggasztják. A lakosság élelmiszer-ellátásának megoldását mindennél sürgetőbb feladatnak tartja. A másik aggasztó kérdés a nemzetiségi konfliktusok kiéleződése. Soknemzetiségű államunkban az ilyen konfliktusok beláthatatlan következményekkel járhatnak — nyilatkozta. Nyugtalanítónak nevezte a bányászok sztrájkjait, és úgy vélte, hogy sok a probléma országszerte, mindegyik jogos, és mindegyik megoldásra vár. BONNI VÉLEKEDÉS Az NSZK értesülései szerint a magyar hatóságok az osztrák-—magyar határról visz- szaküldött NDK-állampolgárok útleveleibe pecsétet ütnek, „aminek a következménye többnyire nem pozitív”, közölte pénteki sajtóértekezletén nehezményező hangsúllyal Hans Klein, a kormány, és Jürgen Chrobog, a külügyminisztérium szóvivője. A magyarok nyilvánvalóan olyan jelet vezetnek be az útlevélbe, ami mintegy utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az illető illegálisan távozni akart Magyarországról Nyugatra — fűzte hozzá a kormányszóvivő, kérdésre válaszolva. Chrobog szóvivő bonyolult problémának nevezte az NSZK berlini állandó képviseletére, vagy budapesti nagykövetségére behatoló NDK-állampolgárok ügyét és a pecsételést, ami konzultációs téma az érintett országok illetékesei között. Az NSZK részéről ugyanakkor nem tapasztalták, hogy a bejutás a berlini és a budapesti képviseletre lehetetlenné vált volna. Az NSZK számára a külföldi képviseleteire menekülő NDK-állampolgárok a gyakorlati teendőkön túlmenően — az NDK-sok az NSZK-ba akarnak távozni —, mintegy jogi-morális súlyt is jelent, mivel Bonn nem ismeri el az NDK-állampolgárságot és minden német képviseletére igényt tart. A sajtókonferencián Klein közölte továbbá: az Európai Közösségek mezőgazdasági minisztereinek hétfőn és kedden esedékes tanácskozásán az NSZK azon lesz, hogy gyorsan kezdjék meg az élelmiszer szállítását Lengyelországba. A szállítmány összértékét 250-300 millió márkában jelölte meg. Az élelmiszert ajándék gyanánt adnák Lengyelországnak. Külföldi események — egy m®iftc5citk@n Elutazott pénteken Moszkvából Raul Manglapus Fülöp- szigeteki külügyminiszter, akit látogatása során fogadott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, Eduard Sevardnadze külügyminiszter és számos más szovjet hivatalos személyiség. A A kambodzsai nemzetgyűlés ünnepélyesen kinyilvánította az ország örökös semlegességét, adta hírül a délkelet-ázsiai ország hírügynöksége. A Az amerikai szenátus George Bush személyes közbelépésére elutasította az Egyesült Államok és a PFSZ közti párbeszéd megtorpedózására előterjesztett republikánus párti módosító javaslatot, melynek célja az lett volna, hogy lehetetlenné tegye az Egyesült Államok kapcsolatait Jasszer Arafattal. A Bolgár kereskedelmi képviselet nyílt pénteken Szöulban, így Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió után Bulgária az ötödik szocialista állam, amelyiknek kereskedelmi irodája lett az ázsiai országban. A A mozambiki rendezésről tárgyal Maputóban Daniel Arap Moi kenyai államfő Joachim Chissano mozambiki elnökkel. A Szabadon engedte pénteken a kabuli kormány azt az amerikai fotóriportert, akit az afgán biztonsági szolgálat emberei hat hete az ellenzék egyik kabuli rejtekhelyén letartóztatott, mivel meggyőződtek, hogy nem felforgató szándékkal érkezett az országba. ÖSSZEÜL A KONFERENCIA Az Európai Közösségek bizottsága 135 millió dollár értékű élelmiszersegélyt szán Lengyelországnak — közölték jól értesült brüsszeli források. Az is kitudódott, hogy a bizottság augusztus 1-jére hívná össze azt a nemzetközi konferenciát, amely a Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtandó segély összehangolásával foglalkozna. A brüsszeli források csak a Lengyelországnak nyújtandó élelmiszersegély kapcsán említik a jövő hónap első napján összehívásra kerülő, a tervek szerint csak szakértői szintű konferenciát, ugyanakkor japán külügyi források azt közölték, hogy az augusztus 1-jei tanácskozáson Brüsszelben 23 ország képviselője vesz majd részt, és Lengyelország mellett Magyar- országról is szó lesz. A 2i3 ország a hét legfejlettebb tőkés országból, a további EGK-tagországokbol, az EFTA-tagokból, valamint Ausztráliából és Üj-Zclandból tevődne össze. Mint emlékezetes, a vezető tőkés országok múlt hét végi párizsi csúcskonferenciáján jött létre döntés arról, hogy egy, a két kelet-európai ország segélyezésével foglalkozó konferenciát kell összehívni. Erre a brüsszeli bizottságot kérték fel. A megbékélésről tárgyalt Kadhafi és Hisszén Habré Bamakóban kéz a kézben Rizskov-nyilatkozot a vasárnapi Izvesztyijában A kormányalakítás új formája
