Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-21 / 170. szám

SZENTES' PEST «Ä J0*h VILÁG PROLETÁRJAI, EGY] ”EJLYEI TM'-'-H __ ^ airtci EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Ári»: 4.U0 Itirint 1989. JÚLIUS 21., PÉNTEK Kisiparosok az MSZMP KB székhazában Javaslatok érdekegyeztetésre Az MSZMP a munkások, parasztok, értelmiségiek érde­kei mellett a váilaucozók ér­dekeit is képviselni kívánja — mondotta Nyers Rezső, az MSZMP elnöke azon a meg­beszélésen, amelyen párttag kisiparosokkal találkozott csütörtökön, az MSZMP KB székhazában. Ezzel Nyers Rezső le kíván­ta zárni azt a vitát, ame.y egy korábbi kijelentése kap­csán keletkezett. Most a leg­fontosabb elvi és gyakorlati kérdések tisztázására találko­zott a KIOSZ MSZMP-alap- szervezetek szerkesztőbizott­ságának képviselőjével. A másfél órás megbeszélésen is­mertette a kisiparosok képvi­selőivel a párt álláspontját a vállalkozásokkal kapcsolatban. Kifejtette: az MSZMP szá­mít aktív támogatásukra. Mint mondotta, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt nem akar osz- táiypárt lenni, a néppárttá való átalakulás kezdetén tart. Ezért vállalja a különböző ér­dekek képviseletét. A társa­dalmi élet demokratizálódásá­nak alapfeltétele az állampol­gári jogok biztosítása. Ebbe beletartozik a vállalkozás sza­badsága is. Ma még azonban a vállalkozásbarát politika el­vi megfogalmazása és a gya­korlati megvalósítása között szakadék tátong. Ám az a cél, hogy ez mihamarabb meg­szűnjék. A vállalkozók párton belüli szerepével kapcsolatban Nyers Rezső azt mondta: korábbi ki­jelentésének megfogalmazása pontatlan volt, és ezért félre­értésre adott okot. Továbbra is számítanak mindazokra a kisiparosokra, akik az alapve­tő szocialista értékeket magu­kénak tekintik. A kisiparos MSZMP-tagok nevében Szántai Sárközi Amb­Nyers Rezső a kisiparosokkal rus annak a véleményének adott hangot, hogy ha a kis­iparosok megfelelő támogatást kapnak, és a vállalkozások beépülhetnek a gazdaságba, a választások során a 160 ezer fős kisiparos réteg támogatni fogja az MSZMP-t. Ehhez azonban a jelenlegi­nél erőteljesebb támogatást igényelnek a kisiparosok. Szükséges a jelenlegi kötöttsé­gek oidása, és az, hogy ne szü­lessenek visszamenőleges ha­tályú jogszabályok. Fontos az is, hogy a vállalkozók a jelen­leginél lényegesen jobb pénz­ügyi feltételek között tevé­kenykedhessenek. Szükség len­ne például egy törvényi szintű vállalkozói jogszabály létreho­zására, amelynek kialakításá­ban a kisiparosok felajánlot­ták közreműködésüket. Fon­tosnak tartotta, hogy a kisipa­rosok az MSZMP legközelebbi kongresszusán önáiló küldöttet állítva vehessenek részt. Tájékoztatta a párt elnökét arról is, hogy a kisiparos párt­Kedvezményt kopnak a gyüraölcsfelvásárlók Kedvezményt ‘kapnak azok a vállalatok, szövetkezetek, ame­lyek az ez évre leszerződött mennyiségen felül vesznek át a termelőktől kajszit, ősziba­rackot és körtét. így határoz­tak a MÉM, a Pénzügyminisz­térium, a Kereskedelmi Mi­nisztérium és az Országos Terv­hivatal illetékesei. Az általá­nos piaci intervenciós alapból a termékek felvásárlását szol­gáló hitel kamatát finanszíroz­zák. Arról is döntöttek, hogy a vissza nem térítendő kamattal az érintett cégeknek legkésőbb jövő év március 31-éig kell el­számolniuk. A három gyümölcsből a ta­valyi 170 ezer tonnával szem­ben idén mintegy 230-235 ezer tonna termett. A többletTei’- mésből jelenleg mintegy 30-35 ezer tonnának a felvásárlása okoz gondot a konzervgyárak­nak, a hűtőházaknak és más cégeknek. Az áru átvételéhez legalább 320 millió forintos hi­telre van szükségük, aminek a kamata hozzávetőleg 40-42 millió forint. mimsjmíAs Szombaton az ország négy városában — Gödöllőn, Kecs­keméten, Kiskunfélegyházán és Szegeden — tartanak időközi országgyűlési képviselő-választásokat visszahívás, lemondás, vagy egyéb okok miatt megüresedett posztokra. 9 Nyers Re­zső, az MSZMP elnöke tegnap délután a Magyar Távirati Irodába látogatott, ahol az MTI negyvennyolc országban akk­reditált tudósítóinak kérésére beható tájékoztatást adott az ország belpolitikai helyzetéről, az MSZMP tevékenységéről is. 9 Az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári főiskolai karán távérzékelési és távinformatikai tanszék létesül a kor­szerű, mezőgazdasági termésbecslési módszerek elsajátításá­ra. 9 Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület erélyesen til­takozik Králikné Cser Erzsébet ifjúsági kormánybiztossá tör­ténő kinevezése ellen, mert az egyesület szerint mint a KISZ KB titkára, vagy az ÁISH elnökhelyettese eddig sem törő­dött az ifjúság alapvető érdekeivel. 9 A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság meglepődve értesült arról az állításáról az Ellenzéki Kerékasztalnak, hogy a vízlépcsőrendszer szakértői tárgyalásain részt vevő tudósküldöttséget a kormány befolyá­solta. tagság augusztus végén orszá­gos konferenciát rendez, ahol — neves közgazdászok közre­működésével — kialakítja programját. Kifejtette, hogy a kisiparosság érdekei alapve­tően megegyeznek a bérből és fizetésből élőkével, már csak azért is, mert tz ország lakos­ságának életszínvonala és a szolgáltatást végző kisiparo­sok munkával való ellátottsága szorosan összefügg. Ezután a kisiparosok a je­lenlegi adózási rendszer alap­vető módosítására vonatkozó javaslatot terjesztettek a párt­elnök elé. Ennek lényege, hogy a vállalkozó ne a nettó jöve­delem, hanem a teljes bevétel után adózzék. így megszűnik érdekeltségük a költsége’' mesterséges felduzzasztásában, egyszerűsödik az adminisztrá­ció, miközben az államháztar­tás bevételei sem csökkennek. Nyers Rezső egyetértett az­zal, hogy a pártkongresszuson a kisiparosok is kapjanak ön­álló képviseletet. Erre azon­ban írásban kért javaslatot, mert mint mondotta, a részle­teket a kongresszust előkészí­tő munka során kell tisztázni. Ígéretet tett arra, hogy meg­vizsgáltatja a kisiparosokat érintő adórendszer-módosítás­sal kapcsolatos javaslatokat. Ha azok valóban ösztönzik a kisiparosok tevékenységét, egy­szerűsítik az adminisztrációt, szűkítik az úgynevezett „feke­te tevékenységet”, és nem ve­szélyeztetik az államháztartás érdekeit,' javaslatot tesz beve­zetésükre. Megvitatták és elfogadták \ SZOT elnökség kéri: egységes jógákat! Ülést tartott csütörtökön a SZOT székházában a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége. A testület megvitatta és elfogadta a SZOT idei második félévi költségvetését, s azt az orszá­gos tanács következő plénuma elé terjeszti. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 76. ülés­szakáról, illetve az azon részt vett magyar szakszervezeti küldöttség munkájáról. A SZOT elnöksége korábbi ál­láspontját megerősítve leszö­gezte, hogy a dolgozók egyre szélesebb körét érintően ki­alakuló vegyes gazdaság vi­szonyai között a munkavi­szonyban állóknak egységes jogokat kell biztosítani a munka törvénykönyve általá­nos szabályai szerint. A szak- szervezetek ellenzik, hogy a magánszektor kiterjesztésével, a szerződéses üzemeltetés ki- szélesítésével a volt állami és szövetkezeti alkalmazottak jo­gait hátrányosan állapítsák meg. A magánszektorba ke­rülő dolgozók részére is biz­tosítani kell, hogy munkavi­szonyuk stabil legyen, elvég­zett munkájukért járó bérüket a vállalkozás csődje esetén is megkapják', munkahelyi bal­esetük és egyéb károsodásuk esetén munkáltatójukat ter­helő kártérítésükhöz ténylege­sen hozzájussanak. Mindezek érdekében a SZOT elnöksége a szakszervezeteket egységes fellépésre, az érintett állami irányító szerveket pedig to­vábbi egyeztetésre hívja fel. Újahh találkozókon állapodtak meg Magyar—csehszlovák tárgyalás a vízlépcsőről Csütörtök reggel Németh Miklós miniszterelnök meg­hívására baráti munkalátoga­tásra hazánkba érkezett Ra­dislav Adamec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányfője, akit elkísért Pavel Hrivnák, a szlovák kormány elnöke, Jaromir Johanes kül­ügyminiszter, valamint Vlas- timil Ehrenberger, Csehszlo­vákia budapesti nagykövete, Budapesten csatlakozott a küldöttséghez Vladimir Lok- venc, a bős—nagymarosi víz­lépcső csehszlovák kormány- biztosa. A csehszlovák vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Né­meth Miklós miniszterelnök, Medgyessy Péter miniszterel- elnök-helyettes, Horn Gyula külügyminiszter és Barity Miklós, Magyarország prágai nagykövete, valamint a ma­gyar és a csehszlovák tárgya­lócsoport képviselői fogadták. A látogatás során a cseh­szlovák kormányfőt elsőként Nyers Rezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elnöke fogadta az MSZMP KB szék­házában, majd a Béla király úti kormányvendégházban kezdtek megbeszélést a Né­meth Miklós, illetve Ladislav Adamec vezette tárgyalócso­portok a kétoldalú kapcsolatok széles köréről, mindenekelőtt a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer sorsának alakulásá­ról. A megbeszélést követően a két kormányfő tájékoztatta a magyar és csehszlovák sajtó képviselőit a tárgyalás ered­ményeiről. Németh Miklós elmondta: beható eszmecserét folytatott Ladisiav Adameccel a bős— nagymarosi beruházás kérdé­seiről, a delegációk pedig — a miniszterelnök-helyettesek, a külügyminiszterek vezetésé­vel — gazdasági, politikai kér­désekről, az együttműködés tapasztalatairól és a jövőbe­ni törekvésekről tárgyaltak. Megállapították, hogy a ma­gyar—csehszlovák kapcsolatok további erősítése közös érdek gazdasági, kulturális és kül­politikai téren egyaránt. Október 31-ig még egyszer találkoznak a magas szintű tárgyaló delegációk, ennek formáját és időpontját ké­sőbb egyeztetik. Ladislav Adamec kiemelte: nemcsak a magyar fél, hanem Csehszlovákia is elsődleges szempontként kezeli az ökoló­giai kérdéseket. A tárgyalásokat és rövid városnézést követően a cseh­szlovák tárgyalócsoport dél­után elutazott Magyarország­ról. Renáíiüii minisztertanács A csütörtöki magyar—cseh­szlovák kormányfői találkozó­ról még aznap délután Németh Miklós miniszterelnök adott át­tekintést a soron kívüli mi­nisztertanácsi ülés résztvevői* nek. A kormányülésről, illetve a magyar—csehszlovák megbe­szélésekről Bajnok Zsolt meg­bízott kormányszóvivő és Ud­vari László közlekedési, hír* közlési és építésügyi minisz­tériumi államtitkár, a bős— nagymarosi munkák kormány- biztosa tájékoztatta az újság­írókat csütörtök este a Parla­mentben. A magyar tárgyaló fél két javaslatot is tett. Az egyik szerint 3-5 évig ne kerüljön sor a meder áttöltésével és a duzzasztással összefüggő cseh­szlovákiai és magyarországi létesítmények, valamint a nagymarosi vízlépcső építésé­nek folytatására. Ez alatt az idő alatt a két ország közö­sen mérje fel a teljes vízlép­csőrendszer komplex ökológiai problémáit, s keressék meg az üzemeltetés optimális módját, beleértve a vízminőség-véde­lem garanciarendszerét. Cél­szerű lenne nemzetközi intéz­ményeket és szaktekintélye­ket közösen megbízni az ob­jektív álláspont kialakításá­val. Ez azért is szükséges, mivel a magyar és csehszlo­vák tudósoknak több fontos kérdésben eddig nem sikerüli megegyezésre jutni. A másik kompromisszumos javaslatban a magyar part­ner nem zárkózott el az elől sem, hogy amennyiben a tu­dományos vizsgálatok egy éven belül nagy biztonsággal ga­ranciákat adnak a megalapo­zott döntésekhez, akkor ezt követően megvalósítsák a meder áttöltését. Mint Udvari László elmond­ta, a magyar álláspont szerint a Duna-meder áttöltését, a dunakiliti tározó, az üzemvíz­csatorna feltöltését nem lehet végrehajtani idén októberben, így értelemszerűen az augusz­tusi előkészületek sem kez­dődhetnek el. Helyből viszik, máskamon hozzák Minél kisebb, annál drágább Magánkereskedők százai ke­resik fel ezekben a napokban Nagykőröst. Az élelmes masze­kok ugyanis megszimatolták, ABC - egészen az R-ig Műszaki átadás előtt áll a képünkön látható új üzletház, ame­lyet Alsónémediben épített a Budapesti Általános Építő és Kazánfalazó Kisszövetkezet. A 24,5 millió forintos költséggel elkészült ház anyagi fedezetéül a megyei tanácstól alapellátás­ra elnyert pályázati díj, valamint a ceglédi Opál Kereskedelmi Vállalat és a helybeli tanács anyagi hozzájárulása szolgált. Az 1290 négyzetméter alapterületű komplexumban ABC, húsüzlet, zöldségbolt és eszpresszó várja a vevőket. A tetőtérbe ruhabol­tot terveznek. Az üzemeltető az Opál lesz. A nagyközönség vár­hatóan augusztus közepén veheti birtokba a település hagyo­mányos építészeti motívumait alkalmazó kereskedelmi házat (Erdős! Ágnes felvétele) hogy az uborkatermeléséről hí­res városban sok az eladó sa- vanyúságnakvaló. Nem ritka látvány, hogy a kertek előtt megáll egy teherautó, a keres­kedő és a termelő gyorsan megköti az üzletet, s már vi­szik is el a frissen szedett uborkát. Így a termelőnek már nem kell azzal bajlódnia, hogy áruját elszállítsa a felvásárló­telepre. Minek is tenné ezt, amikor a helyi konzervgyár — az áfész telepén keresztül — jóval alacsonyabb árat fizet, mint a kereskedő. A felvá­sárlótelepen nincs nagy forga­lom, inkább csak azok szállít­ják be az uborkájukat, akik törvénytisztelő emberek, előze­tes szerződést kötöttek az áfész- szei, s nem akarják megszeg­ni az adott szavukat. A több­ség azonban úgy véli — szer­ződés ide vagy oda — azé lesz a termés, aki többet fizet érte. A feivásárlótelepen pedig a kis ecetes uborkáért 12 forintot, a kilenc-tizenkét centisért 7 fo­rintot, míg a görbe, salátának- valóért 2,50-et fizetnek. Jó ára — 30 forint — csak a 3—6 cen­tis uborkának van. de a hoz­záértők azt mondják, ha ilyen kicsi a termés, még nem érde­mes leszedni. A magánkeres­kedők a savanyúságnakva- lóért kilónként 15—16 forin­tot is megadnak, s természete­sen maguk szállítják el az uborkát. Nagykőrösön több mint há­romezer kiskerttulajdonos van. Sokan foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermesztéssel, hiszen a nehezedő életkörülmények miatt rászorulnak arra, hogy munkájuk mellett a háztájival szerezzenek jövedelemkiegészí­tést. A kistermelőknek jogos panaszuk, hogy amíg a fo­gyasztói árak évről évre emel­kednek, addig a felvásárlási árak nem változnak. A vásárló szidja a termelőt, aki viszont úgy érzi, hogy az áremelkedé­sek hasznát nem ö fölözi le. A kerttulajdonosok ráfordí­tási költségei is tetemesek. Nézzük például az uborkátí Drága a vetőmag, a permete­zés, a leszedésért fizetett nap­szám. S akkor még a saját munkát nem számoltuk. A helybéli Veres Péter Tár- saság felmérést készít, hogy az elmúlt tíz év alatt miiyen mér­tékben emelkedtek a termelési költségek és a felvásárlási árak. A termelők úgy vélik, hogy a számok is az ő igazukat támasztják alá. A piaci árakat a kereslet­kínálat alakítja, így könnyen előfordulhat, hogy a Nagykő­rösi Konzervgyár — amennyi­ben nem változtatja meg a felvásárlási árakat — helyből csak kevés uborkát vehet. Igaz, ez a helyzet nem ismeretlen számára, mert ahogy a hely­beliek elmondták, a savanyú- nakvaló ió részét tavaly is a Nyírségből és a Kisalföldről szállították Nagvkőrösre. Hargitai Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom