Pest Megyei Hírlap, 1989. július (33. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-19 / 168. szám
4 ^Ciria» 1989. JÚLIUS 19., SZERDA ŐÍRTA Az annyi ennyi Megtisztel bennünket laptársunk, a Heti Világ - gazdaság (S 9/28. szám). Munkatársa, Hirschler Richard, pártunkat fogja. Pártunkkal szemben. Félti a megyei lapokat a tulajdonostól. Tulajdonosa persze minden lapnak van. Azaz mi is félthetnénk a Heti Világgazdaságot a tulajdonostól, a Magyar Gazdasági Kamarától, hátha ... Óvakodunk azonban a fo- gadatlan prókátor kétséges értékű szerepének vállalásától. Hátha még valakik — ne adj’ isten!, éppen a Heti Világgazdaságtól — a szemünkre vetnék: állják ők a sarat a maguk helyén, nem kémek védelmet másoktól. Mi nem vetünk semmi ilyesmit H. R., s munkaadója, a HVG. s annak tulajdonosa, a kamara, s a kiadó, a HVG Rt. szemére. Mi elhisszük, az előbbi felsorolás ellenére is, hogy vannak függetlenek, „mindentől” függetlenek, s függők ... Mi lassan már-már mindent elhiszünk, illetve azért mindent nem hihetünk el. Vannak ugyanis dolgok, amelyek nem a hit függvényei. Hanem a tényéké. Azt írja például H. R., „ ... 10-15 ezres példányszámában megjelenő lapokat 4,30-ért nem lehet előállítani, amennyibe az MSZMP tulajdonában lévő némely megyei napilap ma kerül.” Néhány sorral tovább ugyan kikottyant valamit a szerző, ami azonnal rácáfol erre az állításra — „Bács-Kiskunban például a ■»hivatalos« Petőfi Népe átlagos napi példányszáma 55 799 ..—, de ettől még némely más megyei napilap ugye ott lehet a bányabéka ... Csakhogy, nem tudjuk, az annyit — a 10-15 ezres példányszámot — honnét vette a szerző? Néhány hete ugyanis éppen saját lapja közölt átfogó összeállítást a magyar sajtó példányszámának alakulásáról, s abból kiderült, 30 ezer alatt aligha lelhetni megyei lapot. Ami az említettnek kétszerese vagy éppen háromszorosa. A; annyi tehát — ennyi. Amit H. R. honnét tudhatna, ha a saját lapját nem olvassa, hanem csak írja ...?.' KLIENS A tüzoltószertárban is tanítottak Szakmunkásképzés Dabason tői ismét szeretnénk beindítani a szakmunkásképzést városunkban. Az érdeklődés eziránt már most óriási. T. M. karakteréhez a szolidaritás, Fekvő bocija”, „Ácsorgó lova” erre példa. Ezt az érzületet kiterjeszti az emberekre is. A Csontváry Teremben több megyei alkotó szerepel, így a Ráckevén festő Patay László „Dombvidék”-e kelti föl figyelmünket, a budakeszi illetőségű Somos Miklós portréi ezúttal is hallatlan érzékenyek. Ujváry Lajos a Dunakanyar végét lát- tamozza, azt a Dömös utáni részt, mely már-már síkság és különös értelmezés Varga Nándor Lajos képe Zsámbékról. Losonci Miklós A kanász hetedik fia diplomát szerzett Vargabetű Fóttól Főiig A fóti ifjúsági házban találkoztunk. Ott gratuláltam Orbán Györgynek, az egykori gyermekvárosi növendéknek diplomájához, amit a Zsámbé- ki Tanárképző Főiskolán szerzett. — Az állami gondozottak közül sokan elkallódnak, ön viszont huszonnégy éves korára diplomás, és egy majdnem kész lakás tulajdonosa. Milyen út vezetett idáig? — Természetesen nem egyenes, de az engem mindig is bosszantott, amikor a volt intézetlek csak panaszkodnak, ahelyett, hogy tennének valamit sorsukért. Szekszárdon születtem 1965-ben egy nyolcgyermekes kanász hetedik fiaként. Anyám háztartásbeli volt. K i s k a j d a c s - pu s z t ä n'” él - tünk a hajdani uradalmi majorságban. Tízen laktunk a szoba-konyhás vályogházban. Nagyobb testvéreim elmondása szerint csak a fizetést követő napokon lakhattunk jól. Hároméves lehettem — halványan, de visszaemlékszem rá —, amikor a pusztában feltűnt egy mikrobusz. Rongyos fehér gatyában éppen a sarat dagasztottuk. Anyám sírt, jajgatott. mi lesz most ővele, ha elviszik a gyerekeket. Bújtunk, ahová csak tudtunk, mégis összeszedtek és bevittek bennünket a gyönki gyűjtőhelyre, ahonnét mindnyájunk máshová került. Óvodás éveimet Hő- gyészen, az alsó tagozatot Nagymánvokon, a felsőt Fad- don jártam ki. Jó tanuló voltam. Otthontanács-titkár lettem, majd járási versenyeket nyertem versmondásból, szép magyar beszédből. Szerettem a színpadon lenni, a verseken keresztül elmondani érzelmeimet. Később a fóti gyermekvárosban laktam, s gépjárműNem voltam soha még ilyen tágas, esztétikus, a gyerekek igényeihez ennyire alkalmazkodó általános iskolában — mondtam nemrégiben Dabason. Joggal büszke az utóbbi évek alatt épült új közoktatási intézményére a város, melynek előcsarnoka romantikus várbelsőt idéz, hatalmas belső térrel, kupolával, boltívekkel. Ilyen miliőben tanároknak, diákoknak is köny- nyebb a tanév, a helytállás. — Nagyon rossz körülmények között folyt nálunk a tanítás — mondja kalauzom, Schönweitz Tamás tanácselnök. — Voltak diákok, akik a tűzoltószertárban tanultak, voltak, akik a művelődési ház kultúrtermében. A gyón! általános iskolások több mint 10 helyen sajátították el ismereteiket, míg elkészült az általános iskola 13 tanterme és a tornaterme, így ott jelenleg két iskola van. A régi egy műemlék épületben üzemel, ezért elkészült a felújítás terve. A veszélyes tantermeket aládúcolják, és megerősítik a födémeket is. A felújítási előkalkuláció szerint mindez több millió forintba kerül majd. Nem szabad elhallgatnom azt a tényt sem, hogy a rendelkezésünkre álló pénzeszköz évről évre fogyatkozik. A fejkvóta, az egy lakosra jutó fejlesztési összeg íyoo-oaii összesen .ív mmioiu- rintot tett ki, ’87-ben 28,8 milliót, ’88-ban 16,8 milliót, és ’89-ben már csak 10.7 millió forintot. Ez csak a fejlesztési kvótát jelenti, ezenkívül a tanácsok áfa-kötelesek, és az árváltozások őket is érintik. Kapunk szerencsére állami támogatást is, ebben az évben összesen 158 millió forinttal egészíthettük ki saját bevételeinket. Elkezdtük a Kossuth iskola hat tantermes bővítését, és az alagsorban szeretnénk egy tanuszodát építeni. A munkálatok elkezdődtek, várhatóan 1991-ben kerül sor a beruházás átadására. Sáriban tavaly öt osztállyal és egy tornateremmel bővítettük az iskolát. Az oktatási hálózat fejlesztése kiterjed a gimnázium épületére is, ahol négy nagy tantermet, négy kisebb termet, egy klubszobát, sportudvart építünk a már meglévő épületekhez. — Dabason néhány éve még működött egy szakmunkásképző iskola, mely egyik napról a másikra megszűnt. Milyen gondokat okozott ez az elhibázott iskolabezárás? — Főként a fiúk továbbtanulását nehezítette. Csak Cegléden vagy Kiskunlachá- zán van lehetőségük szakmunkásképző iskolai tanulmányokat folytatni. Ezért a jövő évFelújították a zsinagógát A zsidó időszámítás 5749. évében véget ért a szegedi zsinagóga felújításának 10 éves szakasza. A tető bádogtornyait, díszítéseit, a csatornák vízköpőit újra kellett készíteni, ismét helyén van a világot szimbolizáló kupola üvegburkolata, s az oldalfalak ablakait is kijavították. Az újjáépítést sokan támogatták adományokkal. Az épület környezete is megszépült; a kert és az utak rendbehozataláért a városi tanácsot illeti köszönet. Európa egyik legszebb zsinagógája ismét szolgálhatja a hitéletet és gyönyörködtetést technikai szakközépiskolába jártam. Akkoriban is sokat szavaltam. Cegléden bronzdiplomát nyertem, s nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy Győrben az országos Ka- zinczy-versenyen Péchy Blankától vehettem át a Kazinczy- érmet. Érettségi után felvettek a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolára, de csak egy vargabetű után fejeztem be. Hiányoztak a régi társak, a kitűnő kollégiumi nevelőim, akiktől szinte mindent megkaptunk, de nem voltunk igazán felkészítve arra, hogy az életbe kikerülve, támasz nélkül hogyan viselkedjünk. Próbáltam beilleszkedni a barátaim társaságába, de ez se- hogysem sikerült. Mindig elrontottam-valamit." Vagy a kisebbségi komplexusokkal, vagy az álcaként felvett túlzott magabiztossággal. Elmagányosod- tam, vívódtam önmagámmal. Úgy éreztem, hogy pedagógus csak mindenben tökéletes felkészültségű és életvitelű ember lehet, s én egy ilyen „senkifia” nem való vagyok a leendő diplomások közé. Abbahagytam a tanulást, november végén hazamenekültem a szüléimhez. Eleinte jól éreztem magam, vasúti kalauz voltam, de később egyre inkább zavart az otthoni környezet. Tél volt, nagykabátban aludtunk a fűtetlen szobában. A karácsonyt még egy feldíszített fenyővel sem tudtuk megünnepelni. Fújt a szél, hordta a havat. Villanyunk nem lévén. egy szál gyertyát gyújtottunk. Talná ott a gyertya fényénél világosodott meg előttem. hogy könyörtelenül visz- szasüllyedhetek. Tiltakozásul verseket írtam a magányról és a szegénységről. .. — Ezeket a verseket látták és jónak találták neves költők. Miért nem publikál? — Mert még nem találom a verseket elég kiforrottaknak, és azért sem, mert tartok tőle, hogy ha ismeretlenül beállítanék velük egv szerkesztőségbe — visszautasítanák ... — Mi rántotta ki a Kiskaj- dacs-pusztai életből — Szalagavatóra hívott egy gyermekvárosi lány Fótra. Többé nem volt kedvem visz- szamenni. A kollégium vezetői, Kunszt Gáborné és Sebestyén András végigtelefonálták a környék iskoláit. Novak Imre igazgató alkalmazott képesítés nélküli napközis nevelőnek a fóti 3-as Számú Általános Iskolába. Megkaptam az állami gondozottaknak járó harmincezer forintos segélyt. A Fóti Tanács adott negyvenezer forint kamatmentes kölcsönt, majd felvettem négyszáztízezer OTP- hitelt. Tető alá hoztam a házat, elfogyott a pénzem. Ha most aláírom a szerződést, miszerint tíz évet még Foton tanítok. megint kapok nyolcvan- ezer forint vissza nem térítendő támogatást. Nyáron segédmunkásként dolgozom, a keresetemet pedig beépítem a házba. Szeretem Fótot, mert itt NASZÁLY Harmadik alkalommal vehetik idén kezükbe az hívások a Naszály új számát. A váci közéleti és kuturális folyóiratban ezúttal a város történetét bogozgatja Horváth M. Ferenc abban a tanulmányában, amelyben felidézi az elmúlt évszázadok eseményeit, s az azokhoz kapcsolódó címereket, zászlókat. S hogy miért e visszaemlékezés? Erre választ ad Horváth M. Ferenc: „A címer és a zászló használata elősegítheti a városi polgári összetartozás tudatát és érzését”. A téma aktualitását pedig az adja, hogy ismét címerválasztás előtt áll a város tanácsa. „Minden politikai párt intelligenciájának fokmérője, hogy tudja-e kulturáltan, erőszakmentesen akaratát érvényre juttatni” — írja Lábai László, a városi pártbizottság első titkára a szervezet reformtörekvéseit taglaló cikkében. Ám ehhez támogatókra van szükség, s mint a cikkből kiderül, a Vácott élő és dolgozó, vagy ingázó párttagokra számítanak elsősorban. A hétköznapi ember legfeljebb annyit vesz észre a közlekedés gondjaiból, hogy késik a busz, vagy kimarad egy járat. De. hogy mit jelent a forgalomszervezőknek, hogy kulturáltan jussanak el a diákok és a dolgozók például Té- sáról Vámosmikolára. arról Ritecz György, a városi tanács elnökhelyettese ír a lapban. Hazánk egyik természeti szépségekben rendkívül gazdag területével, a Naszállyal ismerteti meg az olvasókat Móró Ferenc erdőmérnök. A Naszállyal, ami minden váci számára a természetes élettér. mégis kevesen tudják, hogy ritka orchideának, a boldogasszony papucsának, s a hasonlóan értékes pannongyíknak ad otthont a hegy. Ismét egy kulturális érdekesség a lapból: régi váci fotók. melyeket Fejér Zoltán búvárkodott elő egvkori albumokból. Történelmi szempárok, nagyanyáink fiatalkora elevenedik meg a reprodukciókon. Szót kér az olvasó rovat, sporthírek, információk és kulturális programajánlatok teszik színesebbé a folyóiratot ezúttal is. Országos honvédelmi könyvnapok Ceglédi kínálat ^Történelmi rangjához méltóan kíván megemlékezni az idei fegyveres erők napjáról a Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó. Szeptember 29. előtt rendezi meg a kétévente tartott országos honvédelmi könyvnapokat, amelyekre a Ceglédi ősz rendezvénysorozat keretében, a város Kossuth Lajos Művelődési Központjában kerül sor. A kultúrcentrum földszinti kiállítóhelyiségében szeptember 26—28. között mutatják be a kiadó hivatalos listáján szereplő mintegy 40 könyvet. Továbbá a Zrínyi Kiadó' teljés profilját reprezentáló, több évre visszatekintő választékából is megtekinthetik az érdeklődők a közel 400 kiadványt. A honvédelmi könyvnapok időszakában a ceglédi művelődési központban, az első emeleti kamarateremben irodalmi est keretében fellép a Honvéd Művészegyüttes. A Zrínyi Kiadó által rendezett író-olvasó találkozókra, könyvankétokra, rendhagyó irodalmi és történelemórákra az ország több helyén is sor kerül. Gyerekek es szülők együtt Közös tábor mozgássérülteknek A legmértéktartóbb becslések szerint is legalább 30t)— 400 ezer olyan ember él ma Magyarországon, aki születési rendellenesség, betegség vagy baleset következtében mozgásában korlátozottá vált. Bár az utóbbi években jelentősen változott a közgondolkodás, az éptől, egészségestől eltérők megítélése, a mozgássérült gyerekek és felnőttek sorsa mégis jóval nehezebb, mint az egészségeseké. A mozgáskorlátozottság az élet minden területén okozhat hátrányokat, emiatt a sérült emberek fokozottan rászorulnak a társadalom gondoskodására, támogatására. Hazánkban már több mint tíz éve működnek olyan egyesületek, amelyek a mozgásukban korlátozottak segítését tűzték ki célul. Ennek jegyében szervezett a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete július 15—23. között közös táborozást a mozgássérült gyerekek és szüleik számára. A speciális üdülés megrendezését a Mozgássérültek Szolnok Megyei Egyesülete, a Mozgás- korlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, valamint széles körű társadalmi összefogás tette lehetővé. Ez a tábor azért is különösen fontos, mert lehetővé teszi, hogy a mozgássérültek családjukkal együtt nyaralhassanak, amire egyébként csak nagyon kevés lehetőség van. A szolnoki egyesület segítségének eredményeképpen a közös táborozásnak a festői szépségű szolnoki üdülőtelep, Tiszaliget ad otthont. A szervezők mindenben tekintettel voltak a résztvevők igényeire. A tábor egész időtartama alatt jogi tanácsokat kaphatnak mindazok, akik ezt igénylik. Már az első nap megnyílt a mozgássérültek számára nélkülözhetetlen gyógyászati segédeszközök kiállítása. Másnap ortopédorvos szolgált egészségügyi tanácsokkal, szükség esetén fel is írt segédeszközöket, amit a résztvevők még a táborozás ideje alatt meg is kapnak. Természetesen mindemellett jelentős szerep jut a pihenésnek, kikapcsolódásnak, szórakozásnak is. A reggelek közös gyógytornával kezdődnek. A kilenc nap alatt szerveznek családi versenyeket, szellemi vetélkedőket, krétarajzversenyt, valamint játékos sport- vetélkedőket kicsiknek és nagyoknak. Kirándulásra többször is lehetőség nyílik. A tervek szerint a résztvevők megnézik a néphadsereg helyi repterét, a közeli lovardát, sőt, eljutnak Jászberénybe is. Meghívták a táborba a Rockszínház néhány művészét és Mu- zsay Andrást, esténként pedig j tábortűz és vetítés szolgálja ; majd a kikapcsolódást. K. A. találtam segítő kezeket, itt eresztettem gyökeret. Holnap táborba viszem a gyerekeket Borsodba, most már szakképzetten ... — Milyen érzés a kezében tartani a diplomát? — Nagy tehertől szabadultam meg. Szinte még el sem hiszem. Boldog vagyok. Tegnap írt a bátyám, büszkék rám, hogy nyolcunk közül legalább egynek sikerült. Panvi Mária ki ál Utót érmékből! Nagymarostól Ausztráliáig soproni belvárosról, veszprémi részletekről, Lillafüredről, a Balatonról. Remeklés a „Tárnoki állatgondozó” portréja, mély festői tudást és együttérzést sugároz Művészetének egyik törvénye, hogy számba veszi és felhasználja az impresszionizmus, a nagybányai festészet és Szö- nyi István értékrendjét, szüntelenül tágítja világát a gondolat intenzitásával és szorgalommal, érdeklődéssel. Erénye. hogy a természetet nemcsak ábrázolja, hanem a színek érzéki örömét tolmácsolja a derűs létről. Hozzátartozik Juhász Erika évtizedekig oktatott a budapesti Tanítóképző Főiskolán, festőként is tekintélyes életművet alkotott. Akva- rellben és az olajtechnikában egyaránt járatos, rajzilag felkészült. Fáradhatatlan és nagy utazó, képekkel gyűjtötte végig az ország tájait, Ausztráliába is eljutott, ahonnan jelentős ciklussal érkezett haza. Egyik meghatározó tája Nagymaros környéke, számtalan festményének forrása. Mostani tárlatán csak víz- festmények láthatók, szép lapja a százhalombattaj ófaluról,
