Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

1989. JÚNIUS 256., HÉTFŐ ^gM«p 3 Ő ÍRTA PÉLDAKÉP Megfogalmazása szerint ,,kis tanulmányt” szentel Minászenty József bíboros­nak a Kapu c. folyóirat­ban (89/6. szcem) Stoffán György. A nézőpont meg­választása a szerző joga. s bár másféle nézőpontok sem kevésbé jogosultak, in­dokoltak, tiszteletben tart­juk S. Gy. optikáját. Azt szintén tiszteletben tart­juk, amit ezen az optikán át láttat, hiszen neki kell tudnia, mennyiben erény az, ha valaki „mindig sa­ját elveit és elképzeléseit tartva szem előtt” szolgál­ja a kereszténységet, mint tette ezt Mindszenty Jó­zsef. Gondunk a „kis tanul­mány” következtetéseivel van. Közülük is azzal az állítással, ami szerint a bíborost „emberség. hit. magyarság példaképévé le­het állítani”. A példaké­pek állítása soha nem voll szilárd erőssége egyetlen történelmi időszak résztve­vőinek sem, sőt __/ S ép­p en a bőség zavara, mint vissza-visszatérö jelenség int bennünket némi óva­tosságra. Az óvatosság ta­lán most sem árt. Ismét idézünk, ismét a bíborosról, de nem a Ka­pu lapjairól, nem S. Gy. véleményéből. „Nagy fele­lősség terheli” Mindszen- tyt, „aki a nemzetet és ka­tolicizmusát ilyen nagy áldozatokra kényszerítette rövidlátó politikájával.” S tovább: „A monarchia visszaállítása. Mindszenty- nek ez az anakronisztikus ábrándja, amely oly ked­ves volt a számára .:.” Ta­lán elég a citátumokból, holott lenne még bősége­sen. Ugyanonnan, ugyan­attól, A forrás a Jezsuiták és szabadkőművesek című könyv. Kiadták 1963-ban. természetesen nem Bu­dapesten, hanem a világ egészen más táján. Buenos Airesben. A szerző pedig Nagy Töhötöm volt jezsui­ta páter. Igen. az a Nagy Töhötöm, aki 1945 augusz­tusában a pápához írt me­morandumban Mtndszentyi javasolta az akkor még létező hercegprimási tiszt­ségbe aggályai egyidejű felsorolása mellett. S aki. tizennyolc év elteltével, az említett könyvben ezekről az aggályokról így írt: „Ez a hosszú időszak, sajnos, mindenben bennünket iga­zolt." KLIENS adtak közre. Bíró Ferencné, a Dél-Pest Megyei Áfész ceglé­di áruházának igazgatója sze­rint sok igazság van abban, amit a társaság megfogalma­zott: — A lakosság több, mint a felét kitevő nők érdekvé­delmét valóban egy szakértői kormányhivatal tudná ellátni. Egy kis létszámó állandó stáb­bal. s tevékenységéről a par­lamentnek rendszeresen szá­mot adva. Társadalmi kont­rollját pedig a nőszövetség gyakorolhatná. Ha ezt figye­lembe veszi a kormány, ak­kor a nőket érintő témakörök nem ismétlődnek vissza évről évre, hanem megoldódnak. Balázs Gézáné, a Pest Me­gyei Tanács elnökhelyettese, aki az országos titkári poszt egyik jelöltje is volt: — A megújulási szándék, melynek jegyében a konfe­rencia összeült, elodázhatat­lan volt. Hiszen a mai magyar társadalomnak olyan nőszö­vetségre van szüksége, mely sokféle bázisra épül. Ugyan­akkor a nők érdekeit sokszí­nűén jeleníti meg. s juttatja érvényre, attól függően, mi­lyen tagszervezeteket, milyen rétegeket képvisel. A konfe­rencia kritikus hangvétele, a szócsatákban született dönté­Vasárnap megalakult a Magyar Nők Az öreg templom előtt árult a nyugdíjas 11 1':is gurul a marosi A frissen szedett málna és eper vevőkre talált (Folytatás az 1. oldalról.) tóttá át. A magyar társada­lomban végbemenő változáso­kat elemezve azonban arra a felismerésre jutott, hogy a je­lenlegi szervezeti formában már nem tudja megfelelően szolgálni a nőtársadalmat. A nőmozgalom átfogó reformjá­ra, teljes megújításra van szükség. Ezután Duschek Lajosné, a MNOT elnöke emelkedett szó­lásra. A nőtanács korábbi munkájáról szólva elmondta, hogy a családok, a nők hely­zetének romlásáért a nőszer­vezet is felelős, hiszen része­se volt annak a mechaniz­musnak, amely nehéz hely­zetbe sodorta az országot. Te­vékenysége a párt határoza­tainak a végrehajtására szo­rítkozott. Felelősségét nem csökkenti, hogy más szerve­zetek hasonló szerepet töltöt­tek be. A nőmozgalom, a MNOT nem tudta érdemben befolyásolni a nők számára kedvezőtlen gazdasági és po­litikai folyamatokat. Az 1970-es párthatározat a MNOT-ra a megfigyelő, ja­vaslattevő szerepet bízta. A szervezet területi szervek nélkül, minimális létszámú apparátussal működött. Álla­mi támogatásban több mint negyedszázada nem részesül, fenntartási költségeit a Nők Lapja és más kiadványainak nyereségéből fedezi. A nők a következő évtize­dek átalakuló világában az eddiginél fontosabb szerepet töltenek majd be — mondot­ta Glatz Ferenc, művelődési miniszter, aki a kormány, a művelődési tárca, s a maga nevében üdvözölte a nőkon­ferencia tagjait. Rámutatott: a következő évek politikájá­nak, illetve politizálásának középpontjába a globális problémák — köztük az, úgy­nevezett nőkérdés — ’kerül­nek. A magyar társadalom­ban meglévő válsághangulat­ról szólva hangoztatta, hogy az erkölcsi válság mélyebb a gazdaságinál. Glatz Fert|ac a kormány nevében ígéretet tett arra, hogy a nők az eddigiek­nél sokkal nagyobb megbe­csülést kapnak. Az esély- egyenlőségről szólva kifejtet­te: a kormámy a női munkát a férfiakéval egyenértékűnek kívánja elismertetni. Ehhez véleménye szerint szükséges, hogy létrejöjjön a kormány mellett működő nőtitkárság. Ez a testület felmérné a par­lament elé kerülő — a nőket, családokat érintő — törvé­nyek hatását, illetve továbbí­taná a nőmozgalom javasla­tait a kormányinak. Andics Jenő, az MSZMP KB társadalompolitikai osztá­lyának vezetője a Központi Bizottság nevében köszöntöt­te a konferencia résztvevőit. Elmondta: tudomásul kell venni, hogy miközben a lét­sek, kompromisszumok jelen­tősége nagy. Mert ez egyben a megújulás záloga is. Nem hiába töltöttünk el két napot: megújult a szövetség, új prog­ramja a prosperitást képvise­li, ugyanakkor a munka kez­detét is jelenti, a szövetség kiépítését. S egyben ainnak a jogos követelménynek az ér­vényesítését is magában hor­dozza. hogy az esélyegyenlő­ség ne csak az óhajok listá­ján szerepeljen, hanem való­ra is váljon. Például amikor azonos felkészültségű, végzett­ségű nő és férfi között kell választani az állás betöltésé­nél. Ne azért kerüljön hát­rányba a jobbik, mert nő... Ezért is harcolnia kell a szö­vetségnek. ★ Aprólékosság, alaposság jel­lemezte minden, a konferen­cia döntéséhez kapcsolódó kérdések megvitatását. Talán olykor a kívülállónak akadé­koskodásnak. szőrszálhasoga- tásnak tűnhetett mindaz, a szópárbaj, vita, egy-egy per­ces szócsata, mely a felszóla­lások némelyikét követte. Ne­hezen született meg a döntés is a funkciók betöltéséről. Varga Edit rejövő új szervezetekkel ja­vulnak az érdekképviselet le­hetőségei, nem javulnak ilyen ütemben és ilyen mértékben az érdekek egyeztetésének, ki­elégítésének reális gazdasági feltételei. Ezért fennáll a ve­szély, hogy a megalakuló de- mokratizáiódó mozgalom a feszültségek láttán zavarba kerülhet, még iingerültebbé válik, úgy érzi, hogy nem teljesítheti funkcióját. Ennek ellenére lényeges kérdések­ben — s nemcsak átmenetileg — reális lépéseket lehet ten­ni a nők helyzetének javítá­sára is. Hangsúlyozta: az MSZMP olyan haladó, balol­dali, demokratikus nőmozga­lommal számol, amelyben résztvesznek mindazok, akik az MSZMP által vallott, most megújuló politikai érté­keket is magukévá teszik. Vasárnap megalakult a Ma­gyar Nők Szövetsége az épí­tők szakszervezetének kong­resszusi termében tartott IV. országos nőkonferencia máso­dik napján. Egyébként teg­nap is folytatódott az élénk vita, amelyben több mint szá­zan szólaltak fel. A Magyar Nők Országos Tanácsa jog­utódának kialakítására vonat­kozó ellentmondó vélemények egyeztetése után a küldöttek többsége a független, demok­ratikus, az egész magyar nő­társadalom érdekeit képviselő politikai, kulturális szervezet megalakítására voksolt. A szavazatok összeszámlálá- sa az esti órákban fejeződött be. Az új szervezet társadalmi elnöke dr. Azsbóthné dr. Thor- ma Judit, a Hűtőipari Vállalat mirelitgyárának vezérigazga­tója lett. Három társadalmi al- elnököt is választottak: Tur- gonyi Júlia budapesti nyugdí­jast, dr. Ugroczky Máriát, a Belügyminisztérium tanácsok­kal foglalkozó jogászát és Zo- bor Zsuzsát, az Országos Terv­hivatal munkatársát. A fel­ügyelőbizottság elnöke Jur- csisin Károlyné, a miskolci 1. sz. postahivatal vezetője lett, a szervezet titkára pedig dr. Vas Györgyné, a most meg­szűnt Magyar Nők Országos Tanácsának volt nemzetközi osztályvezetője. Űj fogalommal kellett meg­ismerkednünk január elsejé­től: a munkanélküli-segéllyel. A gazdasági szerkezetváltás elhatározott gyorsítása, a gaz­daságtalan tevékenységek el­lensúlyozására adott költség- vetési támogatások csökkenté­se, illetve megvonása miatt előfordul, hogy egyes emberek rövidebb-hosszabb ideig mun­kanélkülivé válnak. Elhelyez­kedésükig átmenetileg mun­kanélküli-segélyt kaphatnak. Bár Pest megye még nem tartozik a legveszélyeztetettebb területek közé, a számok azt mutatják, hogy a bértömeg­gazdálkodás bevezetése óta a vállalatok igyekeznek megsza­badulni az úgynevezett vatta- emberektől. Gyakoribbá vá­lik, hogy a munkáltató kezde­ményezi a munkaviszony megszüntetését. Két éve ez még csak százötven embert érintett, tavaly négyszázöt­venet. Gyorsuló ütemben szű­kül a munkalehetőségek meny- nyisége és választéka. A me­gyében jelenleg kilencvenen kapnak munkanélküli-segélyt, kilencvenketten töltik meg­hosszabbított felmondási ide­jüket, ami alatt átlagkerese­tüket kapják. Kilenc dolgozó­nak pedig elhelyezkedési tá­mogatás jár. Hetvennyolcán végeznek közhasznú munkát, százharmincheten kértek vál­lalkozási kölcsönt, negyven­hármán pedig korkedvezmény­nyel nyugdíjba mentek. Vár­ható — amennyiben a gazda­sági szerkezetváltás üteme felgyorsul —, hogy a munka- nélküliség növekedni fog. A megyei munkaerő-szol­A hepehupás, kátyúkkal tar­kított föld- és kövesúton, a meredek kaptatón, erőlködve araszolgat előre a gépkocsi. Budakeszi tőszomszédságában, Makkosmárián ezen a vasár­napi kora délelőttön csak el­vétve lehetett találkozni né­hány járművel. A kert- és te­lektulajdonosok java része már pénteken délután megérkezett, hogy a festői környezetben el­terülő birtokán úgy isten,iga­zából kikapcsolódjon. Az asszonyok a dúsan ter­mő gyümölcsfákat kopaszt- gatták, hogy az előkészített befőttesüvegek közül egy se maradjon üresen. A cseresz­nye- és meggy-, valamint a korai érésű barackfák rekord- terméssel hálálják meg a gon­doskodást. A férfiak az erősen kötött, s helyenként agyagos, köves talajt locsolgatták vagy éppenséggel permeteztek. Az esős, párás idő és az olykor tikkasztó meleg kedvez a zöld és fekete tetvek szaporodásá­nak. Lárváik befészkelték ma­gukat még a zöldségfélék le­velei közé is. Családi háznak is beillő épület áll Braun József telkén. A tulajdonos a Csepel Művek Szerszámgépgyárában dolgo­zik, az ebédfőzéshez karalá­bét és egyéb zöldségféléket szedő felesége pedig az egyik gáltató iroda jelzése szerint csökkent az igény a -szakkép­zetlen dolgozók iránt. Míg két évvel ezelőtt egy segéd- vagy betanított munkás még 15-20 munkahely között válogatha­tott, addig-ma jó esetben csak 3-4 alternatíva áll . előttük. Igaz, hogy ma már sok helyen a segédmunkások nemcsak udvart söprögetnek vagy „hó­rukkolnak”, hanem automata gépek kezelését bízzák rájuk. Itt követelmény, hogy a je­lentkező fiatal legyen, s leg­alább nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkezzen. Nemcsak a szakképzettség nélküli dolgozók találnak ne­hezen munkahelyet, sok eset­ben a diplomásoknak is gon­dot okoz az elhelyezkedés. Manapság rossz idők járnak az agrárértelmiségre, a megyé­ben hatvanan-hetvenen vár­nak állásra. Sok esetben vég­zős egyetemisták, frissen érett­ségizettek is elhelyezkedési gondokkal küszködnek. A szünidőben munkát vállaló is­kolásokat sem várják a gyá­rak, vállalatok. A Pest Megyei Munkaerő Szolgáltató Iroda rendszeresen adatokat gyűjt a megyében lé­vő vállalatoktól, hogy milyen munkaerőt keresnek, hol van­nak üres álláshelyek. Ezen­kívül a hetvenkét helyi tanács is tájékoztatja őket, hogy kik kerestek munkát náluk. Az irodával szerződéses viszony­ban álló munkáltatók rend­szeres tájékoztatást kapnak a megyei munkaerőmozgásról, a létszámleépítésekről, a várha­tó elbocsátásokról, így kellő időben megkereshetik, érte­fővárosi bolt vezetője. A 200 négyszögöles telek biztosítja négytagú családjuk éves gyü­mölcs- és zöldségiszükségletét. — Panelházban élünk, s ki­lenc évvel ezelőtt adódott le­hetőségünk arra, hogy ezt a területet megvásároljuk. Bi­zony erősen fontolgatjuk, hogy egyszer, talán a nyugdíjas­évek alatt ideköltözünk — mondja Braun József. Kertészmérnök lánya a leg­főbb szaktanácsadója az itte­ni munkák ellátásában. A ker­síthetik a munka nélkül ma­radiakat. Az. iroda vállal pá­lyakorrekciós, pályaorientációs tanácsadást felnőtteknek, ugyanakkor minden évben el­készíti' kiadványát a pályakez­dő fiatalok részére. Ezt eljut­tatja a megye valamennyi ok­tatási intézményébe, az ifjúsá­gi irodákba, hogy a tanulmá­nyaikat befejező fiatalok idő­ben és széleskörűen tájéko­zódhassanak a munkavállalási lehetőségekről. A kiadvány számítógépes feldolgozással készült, ezért korrekt informá­ciót nyújt, s folyamatosan ak­tualizálható. A szolgáltatóiroda vezetőjé­nek véleménye szerint a mun­kanélküli-segély bevezetése szükségessé teszi, hogy a me­gyei munkaerő-közvetítő rend­szert átalakítsák. Javaslatuk, hogy öt megyei kirendeltséget — körzetközponti munkaerő­közvetítő szervezetet hozza­nak létre Vácon, Gödöllőn, Nagykátán, Cegléden és Buda­örsön. A segély folyósítása számítógépes feldolgozást igé­nyel, az adatokat hetente to­vábbítják az Országos Mun­kaerőpiaci Központhoz. Az öt kirendeltség létrehozása az egyedüli biztosíték, hogy a se­gélyek elbírálása, elszámolá­sa, folyósítása zökkenőmente­sen bonyolódjék. Az iroda ve­zetője szerint a jelenlegi het­venkét tanácsi közvetítőhelyen most az ügyintézés körülmé­nyes. Azokban a megyékben, ahol nehezebb az elhelyezke­dés, s így több a munkanél­küli, már végrehajtották ezt az átszervezést. H. E. ti vetemények, a szőlő- és gyümölcsféleségek olyan faj­táit termesztik, amelyek jól idomulnak a talajhoz és a környezeti adottságokhoz. A paszternák és a rebarbara az idén termesztett zöldségféle­ségek között az egyik legked­veltebb. A házaspár elmondása sze­rint ezen a területen, az elég­gé szegényes tápértékű tala­jon, csak azok képesek bőség­gel termő kertet kialakítani, akik nem szégyellik a kemény, kétkezi fizikai munkát, s ál­doznak is a talaj trágyázására és a növényvédelemre. Néhány méterrel odébb, az utca másiik oldalán a hetve­nedik évéhez közelítő Lugosi Imre öntözte a káposzta- és karfiolpalántákat. örömmel újságolta, hogy a három éve elvégzett szervestrágyázás kel­lően feljavította a talajt, s valóban virulnak a kerti nö­vények. A bádog locsolókan­na és a kopott vizesvödör tar­talma szó. szerint, pótolhatat­lan szolgálatokat tesz. Az idős nyugdíjas csupán arra pa­naszkodott. hogy egyedül kénytelen a kertet művelni, s ideutazni Kőbányáról, mert a felesége már nem bírja a stra­pát. .Az unokák pedig inkább Tárnokra járnak, mondván, az ottani telket is művelni, gondozni kell. A településen szinte min­denki ismeri a huszonöt éve itt gazdálkodó Reich Andrást. Hatszáz négyszögöles birtokán már annyit képes termelni, hogy jut a zöldség- és gyü­mölcsféleségekből piacra is. Tegnap reggel az öreg temp­lom előtti parkban találtunk rá. Tizenöt kiló málnát és há- romkilónyi epret árult. — Ha túladok rajtuk, ak­kor legalább ezer forint üti a markom, de ha nem, az sem lesz baj, hiszen népes a csa­lád, lesznek, akik elfogyasz- szák. A málnáért többen álltak sorba. Nemcsak azért, mert a már-már kiveszőiéiben lévő, úgynevezett marosi gurulós fajtát kínálta a gazda, hanem azért is, mert a piaci árnál olcsóbban értékesítette. Többe kerül viszont a termesztése, a növényvédelem. — Az értékesített mennyi­ség 20-30 százaléka fedezi a különböző növényvédő szerek és a műtrágya árát. A mimii- máliisan három-négy évenként elvégzett szervestrágyázás is súlyos ezreket emészt fel, de még így i,s megéri. Hetedik éve vagyok nyugdíjas, s ez a telek képes pótolni a megél­hetéshez szükséges anyagiakat. Vasárnap lévén sem gondol­hatott arra, hogy amint érté­kesítette az eladásra szánt gyümölcsöket, pihenéssel tölti a napot. Mar elkészítette azt a permetlevet, amellyel majd a paradicsom- és babültetvé- nyen pusztítja el a tetveket. Akadtak azonban ezen a településen és feljebb utazva, Szentendre környé­kén is olyan telkek, ahol a kerttulajdonosok csak na­pozással, evéssel és ivással töltötték a napot. Nem egy helyen olyan cseresznye- és meggyfák közelében, amelyek­nek a termés szinte a földig hajtotta az ágait, mintegy je­lezve, hogy jó lenne a szedés­sel is foglalatoskodni. Gy. L. Jutott az éltető vízből bőséggel a palántáknak (Pék Veronika felvételei) Kevesebb az üres állás Munkára váró agrármérnökök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom