Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-07 / 132. szám

%%Eifgp 1989. JÚNIUS 7., SZERDA Jogi tahácsokb^b Tartozás végrehajtása • Egyetemista gyese • A szerencsejátékból eredő tarto­zás nem behajtható @ Hozzátartozó bale­seti nyugellátása t Szociálpolitikai ked­vezmény visszatérítése • B. P. bagl asztalos egy barátjának nagy összegű köl­csönt adott, melyet most bíró­sági úton volt kénytelen visz- szaperelni. A határozat jog­erőre emelkedett, de adósa to­vábbra sem fizet. Akkor, ha az ítélet rendel­kezéseinek a kötelezett nem tesz eleget, a jogosult az el­járt bíróságnál végrehajtást kérhet. Beadványa előterjesz­tésekor köteles a bírósággal az adósra vonatkozó adatokat közölni (lakcím, személyi ada­tok, foglalkozás, munkahely stb.), valamint meg kell jelöl­nie a végrehajtás alá vonha­tó vagyontárgyakat. (Ingat­lan végrehajtása kérése ese­tén az ingatlan-nyilvántartási adatok közlése is szükséges.) A bíróság a kérelemre vég­rehajtási lapot állít ki, mely­nek alapján a végrehajtó iro­da gondoskodik az ítéletben foglaltak teljesítéséről. A bí­róság a végrehajtási lap kiál­lítása helyett bizonyos pénz- tartozások esetében közvet­len letiltó végzést hoz, ha ki­zárólag az adós munkabéréből kell levonni a követelést. Ezt az iratot a feleknek és az adós munkahelyének kézbesítik. A végzés ellen bármelyik fél fellebbezhet, de ennek nincs halasztó hatálya, ami azt je­lenti, hogy a munkahely mind­addig köteles a megjelölt ösz- szeget levonni, amíg azt újabb bírói döntéssel meg nem vál­toztatják. Közvetlen letiltásnak akkor van helye, ha azt a végrehaj­tást kérő kívánja, vagy a tar­tozás aránylag kis összegű. Letiltás útján fizeti meg az adós a tartozását, ha a vég­rehajtás tartásdíj, vagy más, részletekben rendszeresen fi­zetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végrehajtás alá vonható része (33, kivételesen 50 százalék) az esedékes ösz- szeget fedezi. • K. U. váci egyetemista gyermekgondozási segélyt sze­retne igénybe venni, és azt kérdezi, milyen feltételek mel­lett jogosultak a felsőoktatási intézmények hallgatói erre. Amennyiben az anya, vagy a gyermekét egyedül nevelő apa felsőfokú oktatási intéz­mény nappali szakos hallgató­ja, gyermekgondozási segély-, re akkor jogosult, ha a gyer­mek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy annak megszűnésétől számított 180 napon belül születik. A gyes a gyermek születésétől a 3. életévének betöltéséig, illetve a tartósan beteg vagy súlyo­san fogyatékos gyermek ese­tén 10. életévének betöltéséig jár. A járandóság folyósításá­nak nem feltétele a tanulmá­nyok szüneteltetése. • „Ráfáztam” jeligéjű olva­sónk gyakran kártyázik. „Egyik játék alkalmával elfo­gyott a pénze barátomnak, s mivel én nverésben voltam, tőlem kért kölcsön. Ezt az ősz- szeget a mai naoig nem haj­landó megadni. Mit tehetek?” — kérdezi. Vannak olyan szerződések, amelyeknek teljesítése becsü­letbeli ügy. Ha valaki ezt ma­gára vonatkoztatva kötelező­ként fogadja el és kifizeti az összeget, a későbbiekben ér­vénytelenség címén vissza nem követelheti, ha viszont, bár megígérte, de nem fizeti ki, a másik fél érvényesen a bíróságtól nem igényelheti. Történik mindez azért, mert a hatályos jogszabályaink sze­rint a bíróság előtt nem érvé­nyesíthetők a játékból vagy fogadásból eredő tartozások, kivéve, ha azokat állami en­gedély alapján bonyolítják le. Ugyanez a szabály érvényes a kifejezetten játék vagy foga­dás céljára ígért vagy adott kölcsön tekintetében eredő kö­vetelésekre is, azzal a szigo­rítással, hogy az állami enge­dély alapján lebonyolított já­tékra vagy fogadásra adott pénz sem követelhető ki bí­rósági úton. O K. P.-né vácrátóti levele­zőnk férje üzemi baleset kö­vetkeztében elhunyt. Azt kér­dezi, mennyi ideig jár részére az özvegyi nyugdíj. A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor jár, ha a sérült üzemi baleset kö- vetkezetében hal meg. A bal­eseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóit megilleti a bal­eseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem üzemi bal­eset következtében hal meg. A hozzátartozói baleseti nyugellátásra jogosultak az ál­talános szabályok szerint kap­ják meg a társadalombiztosí­tási szolgáltatásokat, azzal az eltéréssel, hogy a hozzátarto­zót a baleseti nyugellátás a szolgálati időre tekintet nél­kül megilleit. Kedvezményt jelent továbbá az a rendelke­zés is, amely szerint az üze­mi baleset miatt bekövetke­zett halál esetén az özvegyen maradt nőnek — életkorára, egészségi állapotára, valamint az árvaellátásra jogosult gyermekek számára tekintet nélkül — állandó özvegyi nyugdíj jár. Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdí­jas nem az üzemi baleset kö­vetkeztében hal meg, az ál­landó özvegyi nyugdíj akkor is az özvegy 55. életévétől jár, ha az elhalt mezőgazdasági szövetkezet tagjaként szenved­te el az üzemi balesetet. Az az elvált nő, aki a fér­jétől annak halála előtt tar­tásdíjban nem részesült, állan­dó özvegyi nyugdíjra csak ak­kor jogosult, ha a tartásra va­ló érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg, és a fér­je halála a különéléstől szá­mított 15 éven belül követke­zett be. További feltétel az is, hogy az elvált nő az előbb említett 15 éven belül meg­rokkanjon, vagy 55. életévét betöltse, illetőleg elvált férje után árvaellátásra jogosult két, vagy több gyermek eltar­tásáról gondoskodjék. • G. K. tabi olvasónk háza építéséhez szociálpolitikai ked­vezményt vett igénybe két majdan megszülető gyermeke után. Kérdése: mi történik ak­kor ha a gyermekek a vállait határidőben nem jönnek vi­lágra? Hatályos jogszabályaink sze­rint a szociálpolitikai kedvez­ményt fiatal házaspárok ré­szére (35 év a felső határ) két gyermekig meg kell előlegez­ni. A megelőlegezés időtarta­ma három év egy gyermek esetében, kettő vállalásakor pedig hat év. Amennyiben a gyermekek a megállapodás szerinti időn belül nem szü­letnek meg, illetve ez időtar­tam alatt a házaspár nem fo­gad örökbe gyermeket, a köl- csönta.ratozást és annak kama­tait a bankkölcsönre előírt feltételek mellett a még hát­ralévő törlesztési idő alatt kell kiegyenlíteni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön Ifi—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Budapest VIII., Blaha Lujza, tér. 3. .szám alatt, a óe* érkezett levelekre pedig folya­matosan válaszolunk. VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, Pl.: 311 »1446 Étlap a palackon Pomázon nagyon sok család — vezetékes gáz hiányában — palackos kiszerelésű propán­bután gázt használ háztartásá­ban. Újabban rengetegen panasz­kodnak, hogy a frissen — cse­rébe — kapott palack a heti étrendtől szennyezett. Koráb­ban egy alkalommal, ugyan­ezen rovat hasábjain felhív­tuk a fogyasztók figyelmét, hogy csere előtt tisztítsák le a leadni kívánt palackokat! Csak így kapatunk mi is tiszta tar­tályt — kölcsönösen. Kezeljük ezt úgy, mintha az saját tu­lajdonunk lenne! Kacsovszky Andor Pomáz Legyen cementé Aki nap mint nap ingá­zik Gödöllő és Budapest kö­zött, saját szemével győződ­het meg arról, hogyan megy minálunk az építkezés, ha szemet hunynak a „megér­tő” művezetők. Közel a Su­gár Áruházhoz, évek óta Lu­ca széke vagy talán inkább Bábel tornya módjára épül két toldalékrésze. Olyan szán­dékkal és lendülettel, mint­ha nem tudnák vagy nem akarnák befejezni. Aki hozzám hasonóan so­kat jár külföldön, vagy meg­tekinti az osztrák és jugo­szláv szállodaépítők munka- szervezését és tevékenységét akár Budapesten ,i$, könnyen meggyőződhet arról, hogy mi a különbség a Kerepesi úti építőbrigádok, és a külföldi cégek csoportjainak munka­morálja között. Közel 5 éve építeni egy négyszintes há­zat, enyhén szólva pazarlás. Ügy tűnik, mintha megállt volna az idő, vagy nem is kőművesek dolgoznának ott. Aki kételkedik állításom hi­telében, az vegyen annyi fá­radságot, hogy Rákosfalván elsétál pár száz métert a HÉV-állomásig. De megérti azt is, hogy miért kerül olyan sokba nálunk egy-egy lakás, ha ilyen brigádok építik. Javaslom a felsőbb szer­veknek, hogy ne is fejezzék be ezt a különös építkezést, hanem hagyják meg memen- tónak! Hogy megtudhassák az utánunk jövők: az öntu­datot, a hivatásszer etetet nem hirdetni, hanem becsülettel gyakorolni kell az élet min­den területén. Talán még megérem, hogy nemcsak sörösüvegeket és borosflaskákat látok a tégla­halmok között, hanem színes szalagokkal díszített lombos fát is?! Számomra az lenne az igazi meglepetés, ha két hónap alatt fejeznék be azt, amit ilyen tempóval 4-5 év alatt se sikerült tető alá hoz­ni. Senki se csodálkozzon azon, ha ez az írás sem éri el célját, hiszen ilyen mun­kaszervezés mellett a szó is annyit ér, „mint halottnak a csók.. Sib István Gödöllő Jobb Eenne a betegnek Minden embert érintő, mégis a szükségesnél ritkáb­ban felvetett probléma a pa­tika munkaidején kívüli gyógyszerellátás. Bárkit, bár­hol és bármikor ledönthet a lábáról egy hirtelen jött be­tegség. Ha az orvos jókor érkezik, még nem biztos, hogy a be­teg időben jut orvossághoz. Sajnos Törteién is gondot okoz, hogy szabadnapokon nincs gyógyszertári ügyelet. Bármily súlyos is legyen az eset, ahhoz, hogy a páciens megkaphassa orvosságát, bi­zony be kell utazni a legkö­zelebbi nagyvárosba. Évek­nek tűnő órákat kell átszen­vednie a betegnek (és az ag­gódó hozzátartozóknak), míg a gyógyszer megérkezik. Csak abban reménykedhetnek, hogy időben jön a segítség. Idősebb emberek érthetően félnek a „munkaidőn kívüli” betegségtől. Mi a megoldás? Egy ren­delet, miszerint ilyenkor le­galább néhány órás ügyeletet tartsanak, a patikában. Juhász Melinda Törtei Vélemény és hozzászólás Elhatároljuk magunkat Hol van az igazságszolgáltatás tekintélye? Tanúverés a bíróságon A per, melyről a követke­zőkben szó lesz, tárgyát tekint­ve nem ígért semmi rendkí­vülit. A rablás, sajnos, a na­gyon elharapózott bűnügyek közé tartozik a bíróságok gya­korlatában. A körülmények azonban több mint figyelem- keltőek. Pálinkásüvegek A Budakörnyéki Bíróság tár­gyalta az elmúlt héten Niko- lics Gusztáv büntetőügyét. Fél­órával a tárgyalás megkezdése előtt már zajos volt a hozzá­tartozók kiabálásától a Tö- köly úti épület. Egy fekete ru­hás asszony — a vádlott édes­anyja — fenyegetőzött, hogy megöli azt, aki börtönbe jut­tatja ártatlan fiát. Ifjabb hoz­zátartozók ugyancsak harsá­nyan latolgatták a várható büntetés mértékét. Gyermekek szaladgáltak, játszótérré ala­kítva a bírósági folyosót, a leg­kisebbet egyik pádon ülve szoptatta az édesanyja. Pálin­kásüvegek jártak kézről kézre. Amikor a tárgyalás megkez­dődött, a hozzátartozók népes hada elfoglalta helyét a szé­keken. A vádlott, Nikolics Gusztáv megbilincselve, fegyőr kísére­tében érkezett a terembe. Már az első percekben kiderült, hogy büntetett előéletű, leg­utóbb hat évet ült fegyházban rablás miatt. Jelenleg dolgozik, kőműves mellett segédmunkás. A havi átlagkeresete tizenöt­ezer forint. Az ügyész ismertette a vá­dat, mely szerint ez év január 8-án este hét órakor egy asz- szony a sógorával az érdi Pa­pagáj presszóban beszélgetett. A közelükben ült Nikolics Gusztáv is a társaságával. Az asszony távozás előtt ezerfo­rintossal fizetett. Röviddel utá­nuk a másik társaság is felke­rekedett. A sógor a közeli malomépü­letbe ment, ahol éjjeliőrként dolgozott, és a váltótársával akart valamit megbeszélni. Só­gornője az utcán várta, a lám­pa alatt. Egyszer csak valaki ki­rántotta a kezéből a táskáját, és eközben meglökte úgy, hogy elzuhant. Felismerte a támadó­ját, aki már fuvarosként szál­lított neki, más alkalommal pedig kukoricát vásárolt tőle. Az asszony segélykiáltásaira a sógor odarohant, és együtt tet­ték meg a feljelentést a rend­őrségen. A személyleírás alapján még azon az estén előállították Ni- kolics Gusztávot, akit a sér­tett több személy közül felis­mert. illetve kiválasztott. A táskában, mely nem került elő, ötezernyolcszáz forint volt, to­vábbá iratok és személyes hol­mik. Zári fárgyalás És most térjünk vissza a hallgatóságra, mely közben a többszöri bírói figyelmeztetés ellenére is közbeszólésokkal zavarta a tárgyalást. Dr. Bar­naföldi János bíró szünetet rendelt el, melyet követően be­jelentette a zárt tárgyalást. A sértett nyugdíjas asszony az akkori orvosi látlelet sze­rint nyolc napon belül gyógyu­ló sérülést szenvedett. Ám az esésnél elszenvedett térdsérü­lés súlyosnak bizonyult. Mint a bemutatott orvosi igazolás­ban szerepel, a térde gyulladt, jelenleg is fel van vágva, és sebészeti kezelés alatt áll. Ide­gesen, megviselten adta elő an­nak az estének a történetét. A sógor tanúként megerősítette az elhangzottakat. Nikolics Gusztáv, a vádlott, mindent tagadott. És jöttek az ő tanúi is, akikkel azon az es­tén együtt szórakozott a presz- szóban. Egymásnak és saját korábbi vallomásaiknak ellent­mondva, ig3’ekeztek alibit bi­zonyítani a vádlottnak. Közben a fekete ruhás asz- szony sem tétlenkedett, a fi­gyelmeztetések ellenére is folyton benyitott a terembe, mondván, hogy neki joga van itt lenni. Mintegy három órán keresztül tartott a tárgyalás, majd a bí­róság visszavonult ítélethoza­talra Eközben történtek a mi­nősíthetetlen cselekmények. Levetfe a cipőiét — Megöllek, mert börtönbe juttattad a fiamat! — kiabálta a gyászruhás asszony, a sértett felé rohanva, aki bemenekült az egyik irodába. A sógornak azonban nem volt ilyen szeren­cséje, a támadás őt érte. A har­cias anya félcipőjét lekapta a lábáról, és azzal verte a tanú arcát, míg annak orrából, fel­sebzett arcából folyt a vér. Vé­gül neki is sikerült valamelyik irodába bejutnia. Én a folyosó egyik távoli sarkában lapultam az ügyész­nővel, aki arról beszélt: nem ritka dolog, hogy tárgyalás vé­geztével megvárja, míg elvo­nul a hallgatóság, mert fél el­indulni. A jelen lévő fegyőr nem avat­kozott az eseményekbe, mond­ván, hogy az ő feladata a vád­lott őrizete. Megjelent azonban dr. Kerekes Györgyi, a bíróság elnökhelyettese, aki értesítette a rendőrséget, és a járőrök megjelenéséig figyelemre mél­tó bátorsággal igyekezett ren­det teremteni. És most már rendőri bizto­sítás mellett fejeződött be a tárgyalás. A nem jogerős ítélet: négy év fegyház, négy év eltil­tás a közügyektől. A megvert tanút nem lát­tam ezután, nem tudom, hogy könnyű vagy súlyos volt-e az elszenvedett testi sértés, de úgy gondolom, sérelem nemcsak őt érte, hanem az igazságszolgál­tatás tekintélyét. Amikor elhagytam az épü­letet, láttam, hogy a fekete ru­hás anya ott várakozik a kapu előtt. És ott várakozott — nyil­ván nem indokolatlanul — két rendőrjárőr, biztosítva békés eltávozásunkat. Gál Judit Van egy kis falu megyénk­ben: Páty, egy medencének központja és közepe. Itt él hazánk egy részének fiatalja s öregje. Zsörtölődő, zsémbes népség, idegent nem tűrt so­ha. Mígnem egyszer csoda történt. A szomszéd faluból jött egy asszony: dolgozni, tervezni, vállalni a problé­mákat, teremteni újat, sokat. „Ne tűrjük" — mondták töb­ben, hát essünk neki, nosza! Hiába, nem megy. ö állja a sarat. És ha az épülő ÄBC- hez őr kellett, ő maga állt oda. Hát kezdjük újra! Nekünk víz kell, hátha belefullad. De nem. Levegőt vesz, és bele- ugrik — értünk. Szervez, kér, könyörög, követel. Egyesek mégis úgy érzik, nem tesz ér­tük eleget. Az ABC lassan épült, de már kész van, közeleg a nyi­tás pillanata. A víz is jönni fog! Csak pénz kell hozzá, meg némi türelem. Már fek­tetik a csöveket. Egyesek íz­léstelensége már zavarja a tömeget. A Pest Megyei Hír­lap Postabontásának hasáb­jain megjelenő tudósítások írója elfelejti, hogy a tanácsi választásokon 22:5 arányban alulmaradt egy „idegennel” szemben. De ezt nem bocsát­ja meg neki soha. Tudjuk, mostanában divat szidni egy-egy község veze­tőit, sikk bűnbakokat keres­ni. Mi ettől, és a hírlapban megjelenő, Pátyról elferdítve szóló írások szerzőjétől elha­tároljuk magunkat. Nem kí­vánunk részt venni olyasmi­ben, amivel nem értünk egyet. Pedig tudjuk, érezzük, hogy feladatunk; valahogy kikerülni ebből az átkozott vergődésből, ne csupán pasz- szív, tehetetlen szemlélői le­gyünk a falu életének, és megkíséreljünk erőt adni községünk minden lakójának és vezetőjének. Mert ha nem bízunk vezetőinkben, akik vállalják a felelősséget, nincs olyan ember, aki ki tudná mozdítani egy Csipkerózsika- álmát alvó falu vagy ország népét a fejlődés útjára. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt ér­zik községünk tanácsi és gaz­dasági vezetői is, hiszen egy­más után készülnek el a ter­vezett beruházások. Soha nem fejlődött ennyit a falu, mint az elmúlt hét évben. Arról viszont nem tehet a jelenle­gi tanácsi vezetés, hogy előt­tük nem történt semmi. És épp ezért nem érdemlik meg, hogy az elmúlt 35—40 év ösz- szes szemetét, problémáját a fejükhöz vágják kegyetlenül. Csak azért, mert egyesek sze­rint „gyüttmenteknek” szá­mítanak. Lassan egy évtize­de élnek közöttünk és dolgoz­nak értünk, csak éppen a szomszéd faluban laknak. Mit számít ez ma már? Talán még most is van em­ber, aki másképp gondolkodó, és kinyílik a bicska a zsebé­ben, ha egy más faluban élő embert meglát? Lehet... De azt a falunk szülöttjét, aki a feladatok megoldásánál csak a problémákat veszi észre és nem a célt, mi túlexponált embernek tartjuk a község vezetőivel szemben. Ezért tel­jesen elhatároljuk magunkat társaitól és tőle. öregfiúk csapata és szir-kológárdája Páty Válaszol az illetékes Áthelyeztük a telefont A Pest Megyei Hírlap ápri­lis 26-i Postabontásában Nem adnak információt címmel je­lent meg Kováts Istvánná leve­le, melyben vérségi olvasónk az aszódi vasútállomáson ta­pasztalt kellemetlenségeiről számolt be. A Magyar Állam­vasutak miskolci igazgatósága — sajnos kibetűzhetetlen igaz­gatóhelyettesi aláírással — nemrégiben a következő vá­laszt küldte el szerkesztősé­günkbe: Aszód állomáson a postai te­lefon már hosszú ideje a for­galmi irodában van elhelyezve. Az említett időpontban (reggel hat óra körül) az állomás sze­mélyzete a reggeli szolgálalát­adást végzi, és nagy a vonat- forgalom is. A jelzett napon szolgálatban volt éjszakás és nappalos dol­gozókat meghallgatták, de egyi­kük sem emlékezett ilyen tar­talmú beszélgetésre. A szol­gálati elfoglaltság azonban nem menti az udvariatlan ma­gatartást, ezért ezúton is szí­ves elnézést kérünk. A hasonló esetek elkerülése érdekében a postai telefont át­helyeztettük a forgalmi irodá­ból a távirdahelyiségbe. Az ott dolgozók meg tudják adni a szükséges információkat, és nem adhatnak kifogásolható hangnemű felvilágosítást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom