Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM Ara: 4.110 forint 1989. JÚNIUS 2., PÉNTEK HARMADIK NAP A PARLAMENTBEN Reformokkal keretet adni a békés átmenethez Az Országgyűlés ülésszakának harmadik napján Hiittcr Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt a szerdai vitában elhangzottakra. Többek között arról szólt, hogy véleménye szerint nem az adóprés az oka annak, hogy az üzemek helyzete olyan, amilyennek a vita során jellemezték. Sokkal inkább az a gond, hogy a mezőgazdasági és az ipari árak között tovább nőtt a rés. Több mint egy órán át tartó szavazási procedúra után a földtörvény módosításáról hozott törvényjavaslatot elfogadta a parlament. Az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosítását átdolgozásra visszautalták az előterjesztőnek azzal, hogy még az idén terjesszenek új törvényjavaslatot a parlament elé. Ezután Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéja hangzott el a büntető törvénykönyv módosításával kapcsolatos törvényjavaslatról. A halálbüntetés eltörléséről szólva hangsúlyozta, hogy a magyar politikai kultúrának az a sajátos tradicionális vonása, amely az erőszaknak oly nagy ' helyet adott, magában foglalta azt a törvény adta lehetőséget is, amellyel politikai ellenfeleket, politikai vitákat büntetőeljárással, esetleg halálos ítélettel intéztek el. Kiemelte, hogy Magyarországon 1S49 óta 14 miniszterfontos jogintézményét, gazdagítva a politikai rendszer demokratikus működésének jogi garanciáit. Kulcsár Kálmán külön kitért a bős—nagymarosi beruházásra, hangsúlyozva, hogy a kormány az ügy politikai jelentőségére tekintettel mindenképpen nyitva akarta hagyni a beruházás kérdésében a visszamenőleges népszavazás lehetőségét. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadta Az ülésen felszólalt Németh Miklós miniszterelnök. NÉMETH Bizalom — új alapokon Németh Miklós bevezetőben arról beszélt, hogy társadalmunk, mint élő organizmus, az utóbbi hónapokban hihetetlenül erős ingereknek van kitéve,- s nem csoda, hogy ezekre a szokásosnál vagy indokoltnál intenzívebben reagál, mert a védőréteg az utóbbi évtizedek történelmi koptatása nyomán vészesen elvékonyodott. Hangsúlyozta, hogy gyorsan fel kell mérni, honnan és milyen erősségű csapásokra számíthatunk, s az élő szervezet, a társadalom alkalmazkodóképességét ezekhez méretezve kell felerősíteni. Rámutatott: a helyzet értékelését és a fenyegetések számbavételét a kormány elvégezte, s ismereteit és következtetéseit nem tartja titokban. Majd beszélt arról: az pmberek a társadalomirányítástól, benne elsősorban a kormánytól a csodát várják: legyenek alapvető változások, de ne legyenek vesztesek, veszteségek. Fájdalom nélkül szülessünk újjá és éles konfliktusok nélkül menjen végbe az átalakulás. Mint mondotta azonban: a kormány, erre nem tud vállalkozni! A politikai átalakulás folyamata már zajlik. Nem kevesebbről van szó, mint a több évtizedes kelet-európai politikai örökség teljes meghaladásáról, a pártállam felszámolásáról, a társadalmi érdektagozódást kifejező plurális politikai szerkezet kiépítéséről, egy valóban demokratikus politikai rendszer kialakításáról. Az alapvetően pozitív változásoknak — mondotta a miniszterelnök — az elsorvasztott politikai kultúra miatt természetes, bár nem kívánatos hordaléka: az egyes politikai szervezetek identitás- válsága; a méltatlan belső viták; a suta és felelőtlen politikai megnyilatkozások; sokszor az elemi politikai tisztesség hiánya; a nyilvánossággal való visszaélés. Hinnünk kell — és segítenünk is — abban, hogy e hordalék a partra vetődjék. És amiatt, hogy most még a felszínen úszik, nem fékezhetjük le azt az ütemet, melyet a kormány a parlamenttel szoros együttműködésben diktál a politikai intézményrendszer, az államszervezet átépítésében. Vannak, akik ezt gyorsnak tartják. Ügy vélik, hogy a Németh Miklós nagyhatású beszédét mondja a Farlamenlbcn párttörvény, az új alkotmány tervezetének kidolgozása, az államhatalom szervezetei közötti munkamegosztás megújítása, a választási törvény előkészítése azért megy oly sietve, hogy jogtalan előnyhöz juttassa a ma még szervezettebb MSZMP-erőket. Ezt a jel- tételezést visszautasítom, mert a kormányról sanda szándékot feltételez. Vezetésem alatt a kormány követhet el hibát, de tisztességtelenséget soha! — jelentette ki Németh Miklós. Célunk mielőbb kiépíteni államéletünkben azt a működőképes, demokratik s struktúrát, mely képes konszenzust teremteni társadalmi és gazdasági kibontakozásunk alapvető kérdéseiben. Azt látom célszerűnek, ha ezt a folyamatot a legmagasabb fordulatszámmal valósítjuk meg. Bízom abban, hogy erről az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőivel meg tudunk állapodni. Rátérve a mostani parlamenti ülésszak napirendi pontjaira Németh Miklós e kétiszó- jellemezte azokat: oldás és kötés. Mint mondotta: a legfőbb kérdés ugyanis minden témánál az: hogyan tudjuk oldani a ’ mit jelenünket is gúzsba kötő kötelékeit, és hogyan tudunk olyan új kötéseket létrehozni, amelyek már egy elképzelt jövő erős alapszövetét képezik. E szövetben idegen anyagból szőtt szálak nem lehetnek. Átfestve sem. A sztálUú modellt tehát nem megreformálni akarjuk, hanem elvetjük. Ugyanakkor egyértelműen tovább akarjuk szőni reformtörténetünk fonalát, építkezni kívánunk abból a reformörökségből, amely ha felemás is, de eredményeket ért el a sztálinista modell meghaladásában. Folytatunk és elvetünk. Intézményes garanciákat építünk ki, amelyek véglegesen megakadályozzák a visszatérést a sztálini modellhez, azért, hogy ebbe a szűk zsákba már ne lehessen' visszadugni a magyarokat. Ezt a zsákot nem foltozgatjuk, hanem szétszabadaljuk! A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy a magyar gazdaság nehéz, válságos helyzetben van. Az elmúlt évtizedek során a szerkezetváltás nem járt sikerrel; az ország súlyosan eladósodott, a KGST-kapcsolatok motorbói fékké váltak, a társadalomban súlyos szociális feszültségek halmozódtak fel, az erkölcsi értékrend megingott. Beszámolt róla, hogy 1989. március végén a tényleges népgazdasági terhet jelentő nettó kamatozó konvertibilis tartozásunk 14,5 milliárd dollárt tett ki. Az 1989. évi nettó kamatkiadás 1340 millió dollár. Az év első négy hónapjában közel 700 millió dollár hiányt mutatott a folyó fizetési mérleg egyenlege. Németh Miklós kitért arra, hogy a turizmus terén tapasztalt negatív jelenségek oka elsősorban a kormánynak egy jószándékú, de elsietett és ösz- sze nem hangolt intézkedéssorozata volt. A világútlevél bevezetése pozitív lépés volt, de életbeléptetésekor elmulasztották az útlevél-liberalizálás, az adó- és vámrendszer megváltozott rendszerének harmonizálását. A vámintézkedések ezt a hibát hivatottak helyrehozni, de a bevezetés módját joggal érte kritika. Az államadósság — főként az állami költségvetés előző években, évtizedekben felhalmozódott adóssága következtében — az első negyedév végén 630 milliárd forintot tesz ki. Ezt az összeget még egyéb tételek növelik, köztük (Folytatás a 2. oldalon.) Bolgár képviselők Grósz Károlynál Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön fogadta a Bolgár Nemzetgyűlés küldöttségét amely Sztanko Todorov elnök vezetésével tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű eszmecserén jelen volt Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke. Venelin Ko- cev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagyköve]^—— A pedagóguso $£,anqv ünnepelték A pedagógusnap alkalmából ma délután a Pest Megyei Tanács dísztermében kitüntetéseket adtak át a megye tanítóinak és tanárainak. Az idén az Arany János pedagógiai díjat Szentesi Erzsébet érdi tanítónő és Paskó Istvánná ceglédi tanár vehette át. Kiváló Pedagógus kitüntetésben tizenkettőn részesültek ebben az esztendőben. Képünkön Paskó Istvánná, a ceglédi Kereskedelmi és Vcndéglátóipari Szakmunkásképző Iskola tanára átveszi a megtisztelő kitüntetést Balázs Gczánétól, a megyei tanács elnökhelyettesétől (Vimola Károly felvétele) Az Ellenzéki Kerekasztal i/n |/B r r /1 a KB uj , Az Ellenzéki Kerekasztal képviselői alkalmasnak látják a Központi Bizottság új indítványát arra, hogy kimozdítsa a tárgyalásokat a holtpontról — nyilatkozta az EK két szóvivője, Sólyom László és Töl- gyessy Péter. Hozzátették: az MSZMP új kezdeményezése előrelépés az érdemi tárgyalásokhoz, amennyiben végre egységes és önálló tárgyalófélnek ismeri el az Ellenzéki Kerekasztalt, s nem szab többé feltételt az EK delegációjára vonatkozóan. Megelégedéssel veszik tudomásul azt is, hogy az MSZMP delegációjá-' nak részeként a kormány képviselői is tárgyalóasztalhoz ülnek. Mint mondták, elképzelhetőnek tartják, hogy a teljes üléseken az Országgyűlés elnöke, Szűrös Mátyás elnököljön. A két szóvivő szerint az MSZMP indítványa régi és új elemek kombinációja, de a régi elemek vannak túlsúlyban benhe. A KB lényegében eredeti többoldalú tárgyalási javaslatát fogalmazta újra, hiszen a Központi Bizottság szerint a tárgyalóasztal egyik oldalán az MSZMP, vele szemmkmmmAi xrónika Az érdi művelődési házban tartja a hét végén második országos nagyválasztmányát a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, amely jelenleg 239 alapszervezetben minié,-.y 6 ezres tagságot tömörít. Q Konstruktív tárgyalás kezdődött csütörtökön a Celladam Kisszövetkezet és az Országos Gyógyszerészeti Intézet képviselői között, ennek keretében közösen kidolgozzák azt a programot, amellyel a Kovács Adóm féle Celladam-tesztet a nyilvánosság előtt is vizsgáztatják. © Az MSZMP budapesti 2. számú reformköre üdvözölte, hogy az MSZMP KB őszre kongresszust hív össze, de tiltakoznak a központilag meghatározott és a tagság akaratától független küldöttválasztási rend és téma leszűkítése ellen. © Horn Gyula külügyminiszter csütörtökön hivatalában fogadta Francesco Colasuonno címzetes érseket, apostoli nun- ciust, aki a Szentszék küldöttsége élén az Állami Egyházügyi Hivatal meghívására tartózkodik Budapesten. © Nyílt levelet intézett Grósz Károlyhoz, az MSZMP főtitkárához a május 31-én megalakult önálló független Sajtószakszervezet, kérve, hogy hozzák nyilvánosságra az MSZMP irányítása alatt működő lapkiadó vállalatok és megyei lapszerkesztőségek sorsát érintő politikai bizottsági döntést © Június 16-án reggel 9 órától a Hősök terén, a Műcsarnok lépcsőjén lehet leróni a kegyeletet Nagy Imre és sorstársai ravatalánál. A temetési szertartást egyenesben közvetíti a Magyar Rádió és a Televízió — hangzott el a Történelmi Igazságtétel Bizottság sajtótájékoztatóján. | ben pedig az Ellenzéki Kerékasztal képviselői ülnének. Míg a harmadik oldalon azok lennének, akik az előzőkhöz nem kívánnak csatlakozni. Az Ellenzéki Kerekasztal véleménye szerint az erre az oldalra szóba jöhető szervezetek valójában a régi politikai rendszerből maradtak vissza, s továbbra is az MSZMP-től függenek. Vezetőik többsége az MSZMP KB tagja, illetőleg még a káderhatáskör szerint az MSZMP előzetes jóváhagyásával kapták kinevezésüket. Sólyom László és Töl- gyessy Péter emlékeztetett arra: az MSZMP korábbi tárgyalási javaslatában a Hazafias Népfrontot, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a KISZT-t, a Nőtanácsot, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségét, az Űj Márciusi Frontot és a Münnich Ferenc Társaságot hívta meg. A szóvivők hangsúlyozták: az RÍSZMP javaslata a harmadik oldalon ülő szervezeteknek indokolatlan túlsúlyt ad. A tárgyalásokon — az egységes MSZMP — és Ellenzéki Kerekasztal — delegációkkal szemben —, a harmadik oldal szervezetei önállóan kapnak szót. Ez technikai nehézségeket okozhat, mivel a tárgyalásokon megállapodás csak az összes résztvevő megegyezésével születhet, s a harmadik oldal bármely szervezete egyet nem értésével megakadályozhatja, a kormányzó párt és az Ellenzéki Kerekasztal közötti megegyezést. Ezért az Ellenzéki Kerekasztal nem fogadhat el olyan megoldást, amely szerint a tárgyalások sikere egy politikailag súlytalan szervezet vétóján múlhat. Végezetül arról szóltak: az Ellenzéki Kerekasztal kész arra, hogy az MSZMP delegációjában képviselteken kívül is elfogadjon további tárgyalófelekét, de azt javasolja, hogy a harmadik oldal szervezetei csak tanácskozási joggal vegyenek részt a tárgyalásokon, oly módon, hogy az MSZMP és az Ellenzéki Kerékasztal konszenzusát ne hiúsíthassák meg. Esetleges egyet nem értésüket különvél cm émiben, rögzíthetnék, ezt a többi fél érvényes megállapodásához csatolhatnák. * elnök lelte halálát vérpadon, lett öngyilkos, illetve hunyt el emigrációban. Magyarország egyszer és mindenkorra szakítani kíván ezzel a sajnálatos politikai tradícióval. A beterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadta. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatról az igazságügyminiszter elmondta, hogy ez az intézmény biztosítja a parlament ellenőrzését. A törvényjavaslat célja, hogy életre keltse hazánkban a közvetlen demokráciának egyik
