Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-10 / 135. szám

1989. JÜNIUS 10., SZOMBAT Hét végi világpolitikai kitekintés Fókuszban: a tragikus kínai események Világszerte elítélik a diákmegmozdulás katonai vérbe fojtását Megegyezés Lengyelországban a június 18-i második fordulóról Rafszandzsani indul az augusztusi iráni elnökválasztáson ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A brutális fellépéséről hír­hedtté vált 27. hadsereg, amelynek többnapos „tiszto­gató művelete” után mintegy hat-hétezer fegyvertelen diák tüntető maradt holtan a pe­kingi utcákon, elhagyta a vá­ros belterületét. Hírügynöksé­gi jelentések szerint a 38. had­sereg, amely nem vett részt a Tienanmen téri mészárlásban, vonult be a helyére, s ez a katonai erő „járatosabb a tö­megtüntetések kezelésében”, a megszálló feladatokban. Mi­közben Pekingben a hadsereg jelenléte az utcákon biztosítja, hogy ne legyen több tünte­tés, o vidéki nagyvárosokban még tartanak a tömegmegmoz­dulások és az összecsapások a katonasággal. Ilyen drámai fejleményeket, amelyek isme­retlen számú halálos áldozat­tal jártak, jelentettek Sang- hájból. A polgármester itt el­mondta, hogy a kórházak megteltek sebesültekkel, s a halottakat már képtelenek el­szállítani az utcákról. Közben Pekingben megkezdődtek a tö­meges letartóztatások, vagyis elkövetkezett a hadsereg meg­torló akciójának „második hul­láma”. A helyzet azdnban, bár Li Peng miniszterelnök — aki, úgy látszik, a helyén.maradt — mosolygós arccal jelent meg a televízió kamerái előtt, ko­rántsem áttekinthető. De hír- magyarázók szerint egyelőre elhárult a polgárháború köz­vetlen veszélye. A bizonyta­lan állapotokra mutat az is, hogy Bush amerikai elnök, aki megpróbált érintkezésbe lépni a kínai vezetőkkel, kudarcot vallott ebbeli kísérletében. Az amerikai elnök a nagyobb de­mokráciáért tüntetők elleni to­vábbi akciók megszüntetésére kívánta volna felhívni a világ legnagyobb népességű államá­nak vezetőit. De — mint mon­dotta — jelenleg nem lehet megállapítani, hogy kikhez kellene intéznie szavait, hiszen nem tudni, hogy ki vagy kik kormányoznak Kínában. Elítélték a világ legtöbb or­szágában is a fegyvertelen tüntetők, elleni sortüzeket. Eb­ben a kórusban benne volt hazánk kormánya is. A ma­gyar kormány nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését és aggodalmát a véres események miatt, s kijelentette: „A Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya őszintén reméli, hogy a válság végül is olyan megol­dást nyer, amely begyógyítja a tragédia okozta sebeket, és a reformpolitika folytatásával lehetőséget teremt az ország további előrehaladására, a kí­nai nép és a nemzetek közös­ségé javára.” kedelem tavaly már elérte a 13 milliárd dollárt, ha Wa­shington a befagyasztás mel­lett dönt, ez komoly megráz­kódtatást jelenthet a kínai gazdaságnak. A kialakult bi­zonytalan helyzet máris arra késztette az amerikai cégeket, hogy elhalasszák vagy felül­vizsgálják számos kínai beru­házásuk megvalósítását. Így a Hopewell Holdings nevű, Hongkongban bejegyzett amerikai vállalat felfüggesz­tette egy 3,5 milliárd dollárba és 6 milliárd jüanba kerülő erőmű építését. Hasonlóan fontolgatják egy másfél mil­liárd dollár előirányzatú gyorsforgalmi autópálya és egy 3,2 milliárd dollár beru­házást igénylő nemzetközi re­pülőtér építésének elhalasztá­sát. Hongkong, korábbi megálla­podás folytán, 1997-ben Kíná­hoz térne vissza. Thatcher asszony azonban, aki az át­adási szerződést megkötötte a pekingi vezetéssel, hongkongi misszióra küldi külügyminisz­terét. A helyszínen a brit fő­kormányzóval arról tárgyalnak, hogy mi történjen a jelenlegi brit közigazgatásban részt ve­vő hivatalnokokkal és család­tagjaikkal, befogadja-e őket Nagy-Britannia. S általában minden további nélkül Ang­liába települhet-e át Hong­kong 3,2 millió brit útlevél­lel rendelkező lakosa? Angol sajtókommentárok rámutat­nak: azért a „pekingi kemény vonalasok” helyzete korántsem stabilizálódott annyira, hogy Nagy-Britanniának már 1997- re kellene gondolnia. Mint ír­ják: meg kell várni, hogy mi is történik majd az elkövet­kező hetekben Kínában. ÓVATOS VÁRAKOZÁS Ami a szocialista országokat illeti, egy az egy arányban csupán az NDK sajtója vette át a kínai hivatalos verziót minden kommentár nélkül az ellenforradalmi zendülés sike­res leveréséről. A berlini tele­vízió olyan képsorokat sugár­zott, amelyeket a pekingi tele­víziótól kölcsönzött, s ezeken úgy tüntették fel az esemé­nyeket, mintha a tüntető diá­kok támadtak volna a kato­nákra... Valójában, mint a helyszíni szemtanúk felfed­ték: ezek a képek azután ké­szültek, amikor a hadsereg már elkezdte a vérontást, és nyilvánvalóvá vált, hogy ha a fegyvertelen diákok ökleikkel nem próbálnak védekezni a géppisztolyokkal rájuk törő katonákkal szemben, nincse­nek esélyeik a túlélésre. Per­sze, így „védekezve” sem volt erre több ’ lehetőségük ... Ami a Szovjetuniót illeti, kommentátorok megjegyzik, hogy érthető módon Moszkva reagálása visszafogottabb volt. Ez egyrészt összefügg azzal, hogy a Szovjetuniónak 7200 kilométeres határa van az egymilliárd-egyszázmillió la­kosú országgal, s korábban határincidensek élezték ki a két állam viszonyát. Emléke­zetes, hogy a diákmegmozdu­lások elején került sor Mihail Gorbacsov pekingi látogatásá­ra, amelynek a biztonságot erősítő eredményeként egyez­ményeket írtak alá, s a régeb­ben oly feszült viszony norma­lizálódhatott a két nagyhata­lom között. Világos, hogy szov­jet részről csakúgy, mint a szocialista államok mind­egyikében, abból indulnak ki, hogy nem kívánnak beavat­kozni Kína belügyeibe. s a re­formfolyamatok sikerességé­ben bíznak, mivel ez jelenti a realitást. De érthető — mint moszkvai megfigyelők hozzá­teszik —, ha rendkívüli óva­tosságot tanúsítanak. Hiszen logikus: nem kívánják koc­káztatni a májusi pekingi csúcstalálkozó nemzetközi je­lentőségű megállapodásait,/egy olyan szakaszban különösen nem, amikor még a valóságos kínai helyzetről nem áll ren­delkezésre kellő információ. HARMINCHÁROM MANDÁTUM Varsóban közzétették a múlt vasárnapi lengyel választások első fordulójának eredményeit. Ebben a menetben a szavaza tok több mint felét kellett a jelöltnek megkapnia, hogy be jusson a képviselőházba, illet ve a szenátusba. Az alsóházi választás, előzetes megállapo­dás alapján úgy történt, hogy a 460 fős szejmben az ellenzé­ki Szolidaritás 160 mantátu- mot kaphat, a többi a kor­mányzó pprtoké. Á felsőház­ban viszont nem volt ilyen egyezmény. A LEMP és a kor­mány vezetőit külön 35 fős or­szágos listán „mérték meg”. A helyzetet mind a kor­mánykoalíció, mind a Szolida­ritás nem reálisan ítélte meg. Arra számítottak, hogy a leg­utóbbi 78 százalékosnál na­gyobb lesz a választási részvé­tel, s ehelyett nem lett maga­sabb a 62 százalékosnál. Más­részt váratlanul a választók olyan magatartást tanúsítot­tak, mintha népszavazásról lett volna szó, s nem a külön­böző programokra voksoltak. Ami pedig az említett orszá­gos listát illeti, csak ketten ju­tottak mandátumhoz a 35-ből. Bonyolította a helyzetet, hogy a Szolidaritás a parlamenti vá­lasztásnál majdnem kimerítet­te a számára fenntartott 161 helyet 90 százalékos választási sikerével, s így a második for­dulóban, amelyre június 18- án kerülhet sor, csak kevés helyen kell megküzdenie a voksokért. Viszont — mint mondották — nem akarnak kormányra kerülni. Az ellenzék bonyolult tár­gyalás után úgy egyezett meg a kormánykoalícióval, hogy a második fordulóban nem lesz országos lista. A 33 országos listán szereplő, az el­ső fordulóban alulmaradt je­lölt mellé esetenként vagy még egv, a koalícióhoz tar­tozó pályázót állít, vagy két újat indít. így a Szolida­ritás nem lépi túl a számára megállapított* 161-es kvótát, de lesz a szavazóknak is választá­suk minden kerületben a sze­mélyek között. Igv végül is teljes lehet a szejm létszáma, s alkotmányosan működhet. Később bizonyára gondot okoz. majd az, hogy a szenátus TOO hülyéből már az első forduló­ban 92-t szerzett meg a Szoli­daritás. De mindkét oldalon el akarják kerülni a válságos helyzeteket, s inkább a komp­romisszumokra törekednek. KERÜLIK A MEGRÁZKÓDTATÁST Az a gyorsaság, amellyel fíamenei eddigi elnököt kine­vezték a meghalt Khomeini utódjává, megmutatta, hogy Irán vezetői mindent elkövet­nek, hogy elkerüljenek egyfaj­ta hatalmi vákuumot. Emellett azért is esett nyilván a válasz­tás Hameneire, mert augusz­tusban Irán egyszerre választ elnököt és szavaz az alkot­mány módosításáról. A jelen­legi elnök már kétszer töltötte be ezt a tisztséget, s harmad­szor amúgy sem pályázhat rá. így mostani mandátuma csak augusztusig érvényes. Rafszandzsani, aki a parla­ment elnöke, viszont bejelen­tette: indul a választáson. Egy beszédében — amelyet már korteshadjárata kezdetének is tekintenek — átfogó progra­mot adott. Felajánlotta közve­títési készségét az Irán-barát li­banoni szervezetek fogságában lévő nyugati túszok kiszabadí­tásának elérésére. Különösen fontos azonban, hogy, meleg szavakkal beszélt az! „északi szomszédról”, azaz a Szovjet­unióról, s hangsúlyozta, hogy Khomeini végakarata szerint szorosabb kapcsolatokra tö­rekszik majd Moszkvával. Árkus István Ha hosszabb távra, remél- /jük, így is alakulnak a dolgok, jelenleg úgy tűnik, hogy mind­inkább felülekerekedőben van­nak azok a „kemény vonala­saknak" nevezett csoportok a kínai vezetésen belül, ame­lyek „ellenforradalmi zendülés leverése” miatt ünnepük a vérontásban szerepet vállalt katonai egységeket. Nemzetkö­zi kommentátorok azonban megjegyzik: ha a jelenlegi fo­lyamatban lévő, a vezetők ál­tal „fegyelmező akciónak” ne­vezett fellépés átmenetileg si­kert is arat, az erőszakos esz­közök csak késleltetni tudják, hogy a reformfolyamat ismét utat törjön. Kínának súlyos következményekkel kell meg­fizetnie, ha a vérontás folyta­tódik. Az Egyesült Államok és Anglia megszüntette fegyver­szállításait Pekingnek,'. s Pá­rizs a diplomáciai érintkezést is befagyasztotta. Bush elnök pedig további szankciókat he­lyezett kilátásba. Tekintve, hogy Kína és az Egyesült Ál­lamok közötti kétoldalú keres»­Brüsszel Jaruzelski munkalátogatása Wojciech Jaruzelski lengyel államfő, a LEMP KB első tit­kára pénteken egynapos mun­kalátogatásra Belgiumba ér­kezett. A lengyel vezetőt, aki Martens belga miniszterelnök látogatását viszonozza, a .re­pülőtéren Tindemans belga külügyminiszter köszöntötte. A lengyel vezető a La Libre Belgique pénteki számában megjelent interjújában el­mondta: Varsóban bizonyos csalódást okozott a nyugati or­szágoknak a lengyelországi re­formfolyamattal kapcsolatos magatartása azt követően, hogy előzőleg különböző szankciókkal sújtották az or­szágot. A jelenlegi enyhülési szakasz kezdete óta „sok nyi­latkozatot és ígéretet hallot­tunk, de semmiféle gyakorlati segitség nem érkezik”. Re­méljük, fűzte hozzá, hogy ez megváltozik, mivel ez közös érdek: a stabil Lengyelország nemcsak a lengyelek, hanem Európa számára is fontos. ISMERŐS MÓDSZER Pszichiátriai intézetbe utalt a román kormány egy jelenté­keny költőt, egy írót pedig há­zi őrizetben tart, mert bírál­ták a román rendszert — je­lentette csütörtökön a Frank­furter Rundschau. A liberális beállítottságú nyugatnémet napilap szerint Dán Dcs- liu költőt azért szállították be egy bukaresti pszichátriai intézetbe, mert nyílt levélben azt írta, hogy Nicolae Ceau- sescu román államfő nagyzási hóbortban szenved. Kijelentet­te, hogy Ceausescu uralma a megfélemlítésen alapul. Mircea Dinescu írót Tecuci városában tartják házi őrzet- ben március vége óta, mert a román belpolitikát bíráló nyi­latkozatot adott a Libération című francia lapnak. Az iro­dalmárt — külföldiekkel fenn­tartott kapcsolata miatt — a Román Kommunista Pártból i kizárták. Befejezték tanácskozásukat a népi küldöttek Gorbacsov mondott záróbeszédet A népi vküldöttek első kongresszusa a szovjet állam tör­ténetének legnagyobb jelentőségű eseménye volt — jelentette ki Mihail Gorbacsov, aki pénteken egyórás beszédben foglal­ta össze a vitában elhangzottakat. Az SZKP KB főtitkára, a legfelsőbb tanács elnöke hangoztatta, hogy most csak be­nyomásait osztja meg képviselőtársaival, hiszen a teljes mér­leg megvonásához alaposan elemezni kell a több mint két­hetes tanácskozás dokumentumait. A kongresszus küldöttei ta­núi, részesei lehettek annak, ahogy az NKK a nézetek sza­bad ütközésének egyedülálló fórumává vált. A vita ered­ményeként a szovjetunióbeli állapotokról reális kép rajzo­lódott ki, ami rendkívül fon- t&s a továbbhaladás szempont­jából. A vélemények megmu­tatkozó pluralizmusa a politi­kai, társadalmi rend nagy tar­talékait tárta fel. Érintette Gorbacsov azokat a véleményeket, amelyek konstruktív ellenzék és politi­kai pluralizmus kialakítását vetették fel. Sürgette a bírá­latok, javaslatok, minden elő­remutató megjegyzés komoly tanulmányozását, majd leszö­gezte, hogy gondolati áttörést kell végrehajtani mind a tu­dományban, mind a gyakor­latban. Komolyan megfontolandó­nak nevezte Gorbacsov több szakember felszólalását a nép­gazdaság pénzügyeinek rend­betételéről. Kitért az agrár­kérdésre, a kongresszuson erő­teljesen felmerült élelmezési gondokra. Ugyancsak sok szó esett a jogállamiság, a törvé­nyesség megannyi problémájá­ról. Már meg is kezdődtek a törvényhozói munka gyakor­latának átalakításával össze­függő munkák. Napirendre kerülnek a szövetségi rendszer átalakításának teendői is, elő­térbe kerül a különböző szin­tű tanácsok tényleges hatal­mának megerősítése. Moldáviában is történt gázvezeték-robbanás Egy fiatal önégetés Olvasói levelek, telefonok alapján eredt a Pravda mun­katársa két hír nyomába a belügyminisztérium illetékes munkatársánál. Két napja olyan hírek terjedtek el a fő­városbán, hogy csoportosan felgyújtották magukat embe­rek a KGB, az állambiztonséj- gi bizottság székháza előtt, továbbá Moldáviában a cselja- binszki körzetben történthez hasonló gázvezeték-robbanás volt. Szerdán a déli órákban va­lóban volt önégetési kísérlet, de nem csoportosan. A Moszk­va belvárosában levő Dzer- zsinszkij téren egy 1964-es születésű krasznojarszki sze­mély— a Pravda csak M.-ként említi — leöntötte magát ben­zinnel, majd amikor a forga­lom lehetővé tette, berohant a tér közepére a szovjet állam­biztonsági szolgálat megalapí­tójának szobrához. Ott gyúj­totta fel magát. Annyit már kiderítettek róla, hogy több­ször volt elmegyógyintézetben lakhelyén. Az ügy körülmé­nyeit vizsgálják, a tett oka egyelőre ismeretlen. Igaz a másik hír is. A Tyu- meny és Izmail közötti gáz­vezetéken Moldáviában gáz­szivárgás miatt robbanás tör­tént, majd tűz ütött ki. A problémák közül a leg­gyakrabban a nemzetiségi vi­szonyokról lehetett hallani: e kérdésekre átfogó megoldást kell találni — hangoztatta Gor­bacsov. Visszatérve az általános ta­nulságokra, az államfő kifej­tette, hogy a halaszthatatlan feladatok megoldásával lehet hidat verni a jövő felé. A szovjet államfő elfogadta a neki és a szovjet vezetésnek címzett kritikákat, amelyek azt tették szóvá, hogy lassan, ké­sedelmesen halad a reform. Mint hozzátette, a párt köz­ponti bizottsága is következe­tesebb lehetne a XXVII. kong­resszus és a 19. pártértekezlet határozatainak végrehajtásá­ban. Megjegyezte, hogy a kor- ' mány is gyorsabban lebont­hatná az elavult irányítási rendszert. Az átalakítás történelmi táv­latú feladat, amelynek folya­mán nem ugorhatók át bizo­nyos szakaszok, megengedhe­tetlen a türelmetlenség. A kapkodás is fékezi az átalakí­tás kibontakozását. Végezetül a hatalom kérdé­séről szólt Mihail Gorbacsov. Új elvek alapján folyik a nép­hatalom újjászervezése. Ha a tanácsokat minden szinten ha­tékonnyá sikerül tenni,, akkor a népképviseleti szervek be­bizonyíthatják életrevalóságu­kat. Mint a népi küldöttek kongresszusa is mutatja: ki­járjuk a néphatalom iskoláját, a szocializmus érdekében ei«-»- sajátítjuk a szükséges ismere­teket — fejezte be összefogla­lóját. Beszéde után a küldöttek Vagyim MedveQyev előterjesz­tésében elfogadták az NKK ha­tározatát a szovjet bel- és kül­politika irányairól. A népi küldöttek kongresz- szusa befejezése után, ma dél­előtt ülést tart a legfelsőbb tanács. Súlyosbodott a helyzet az üzbegisztáni területen Agresszív, garázda elemek Hatodik napja tartanak az újabb emberéleteket követelő gyilkos randalírozások az üz­begisztáni ferganai területen. Pénteken több szovjet lap is helyszíni beszámolóban is­mertette a Kokand városában előző este történteket. Több városban és települé­sen— ahogy a Trud jelentet­te — némileg lecsitította az Három hét után első ízben Teng Hsziao-ping a tv-ben A kínai televízió péntek es- híradójában beszámolt ar­ról a találkozóról, amely pén­teken délután zajlott le a pe­kingi Csungnanhajban, a Kí­nai Kommunista Párt és az államtanács főhadiszállásán. Május 16. óta első ízben jelent meg a televízió nyilvánossága előtt Teng Hsziao-ping, a központi katonai bizottság el­nöke. hogy üdvözölje a Pe- kingbe bevonult katonai egy­ségek tábornokait és magas rangú tisztjeit. A 84 éves Teng Hsziao-ping a tévébemondó szerint a ka­tonai vezetők előtt mondott beszédében egvebek között a következőket fejtette ki: egy nagyon kis számú elem zavar­gást idézett elő Pekingben, s ez a zavargás a későbbiek fo­lyamán ellentorradalmi láza­dássá fejlődött. Ezt, a helyze­tet, nem a nép akadta. A láza­dás célja az volt. hogy meg- döntsék a kommunista pártot, felszámolják a szocialista rendszert és a Kínai Népköz- társaságot burzsoá köztársa­sággá változtassák. Az ellenforradalmi lázadás leverésével a hadsereg, a kar­hatalom és a rendőrség egysé­gei óriási és elévülhetetlen szolgálatot tettek az ország­nak. A rendkívül súlyos, élet­halálharcot jelentő helyzetben sem feledkeztek meg a nép egyöntetű elvárásáról, a párt iránymutatásáról és az ország alapvető érdekeiről. Teng Hsziao-ping a továb­biakban hangoztatta: ezt az ügyet hideg fejjel kell meg­vizsgálni, hideg fejjel kell ér­tékelni az előzményeket és ugyancsak hideg fejjel kell a jövő elé nézni. Azért, hogy a szocializmus ügye még sikere­sebben és gyorsabban halad­hasson előre Kínában, még gyorsabban lehessen kijavíta­ni a hibákat és feltárni a perspektívákat. indulatokat a kihirdetett kijá­rási tilalom, bár szórványos összecsapások azért történtek. Kokandban azonban — s erről számolt be részletesen az Iz­vesztyija és a Komszomolsz- kaja Pravda is — tovább sú­lyosbodott a helyzet. A város Lenin terén folya­matosan ostromolták a bel­ügyminisztérium helyi kiren­deltségének épületét. A rend­őrség végül az erőszaknak en­gedve. szabadon bocsátott 12 ott őrzött foglyot. A támadók­nak az akció során sikerült megszerezniük három revol­vert is. A térről az összeverődött tömeg abba a kerületbe vo­nult, ahol egy tömbben lak­nak a meszhetyinc nemzetisé­gűek. $ csütörtök esti pog­romban mintegy 80 házat, hat gépkocsit felgyújtottak, ki­fosztottak egy üzletet, s egy parkban két további elárusító­bódét is felgyújtottak. A tö­meg összecsapott a kivezé­nyelt rendőrségi és belügyi egységekkel, öt polgári sze­mély meghalt, egyikük lőtt se­bektől. 77 embert vittek kór­házba. köztük rendőröket, belügyi katonákat. Eddig összesen 800 ember sebesült meg a múlt hétvége óta tartó villongásokban, 550 ház és 300 közlekedési eszköz megrongálódott. Leégett 14 gazdasági épület. A halottak számát nyolcvanra becsülik, de végleges adatot még nem tudnak közölni. Eközben a garázda elemek egyre agresszívabbak lesznek. Céljuk lőfegyvereket szerezni. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom