Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

6 19S9. JTjNlUS 9., PÉNTEK b«í Szabad idő- Hobby Kirándulás, üdülés Szépítő, barnító napsugarak Tűző ereje van már a nap­nak, és ha olykor gyűlnek is az esőfellegek, kétségtelen, hogy minden hétvégen lehet több-kevesebb időt szentelni a napozásnak. Jobb ez, mint a mostanában divatos solári- um, és fizetni sem kell érte, csak megteremteni hozzá a lehetőséget. Kirándulás a Dunakanyar­ba, vagy a Ráckevei-Duna- ágba, HÉV-veí az Omszki-tó­hoz és sorolhatnánk még hosz- szan a tippeket azok számá­ra, akiknek nincs saját vagy bérelt telkük, nem ültetnek, kapálnak, de szeretik a sza­bad levegőt, a természetet. Szépítő, barnító napsugarak A hosszú idő óta együtt élő házaspárok arcvonásai hason­lóvá válnak, legalábbis ezt va­lószínűsíti a michigani egye­temen (USA) elvégzett alábbi kísérlet. Többen azt a felada­tot 'kapták, hogy nagyszámú arckép közül próbálják össze­válogatni az egymáshoz leg­jobban hasonlító férfiak és nők képeit. A fényképek között vol­tak olyanok, amelyeket 12 há­zaspárról az egybekelésük ide­jén, majd 25 év múlva — az ezüstlakodalom évében — ké­szítettek. A kísérleti személyek jóval több időskori felvételt párosítottak helyesen, mint fia­talkorit; ezeké csak a statiszti­kai átlagnak megfelelő mérték­ben volt sikeres. A kísérletet végző pszichológus szerint va­lószínű, hogy az együtt élő pá­rok arcvonásait hasonló élmé­nyeik, gondolataik és érzel­meik hasonlítják egymáshoz, de erre vezethet a házastárs arcjátékának tudattalan után­zása is. an, hogy, mértékletesnek kell lenni, hiszen a kellemesen ci­rógató, barnító napsugarak leégést is okozhatnak az érzé­keny bőrűteknek, nem beszél­ve a napszúrásról, amely igen­csak veszélyes. A tavalyról megmaradt krémmel, olajjal nem érde­mes kísérletezni, a kozmeti­kum is romlandó, nemcsak az élelmiszerek. És persze a na­pozás vízparton az igazi, az edzettebbek már próbálgat­ják a lábuk szárán a víz hő­fokát, hiszen úszni, strandol­ni, pancsolni jó és egészséges. És talán nem korai már a fi­gyelmeztetés, hogy a vízi bal­esetek megelőzhetők, ellenben a virtuskodás ’Végzetgs követ­kezményekkel járhat. Receptek Zsenge karalábé HÚSSAL TÖLTVE Hozzávalók: 8 karalábé, 20 de­ka darált sertéshús, 5 deka rizs, 2 evőkanál olaj vagy 5 deka vaj, 1 kiskanálnyi reszelt vöröshagy­ma. 1 nyers tojás, 1 deci tejföl, 1 evőkanál liszt. 1—2 kockacukor, só. reszelt szerecsendió, 1 cso­kor petrezselyem vagy zsenge ka­ralábélevél. Meghámozzuk a nyers karalá­békat. és a belsejüket kivájjuk. A húst összedolgozzuk a rizzsel, a tojással, sóval, reszelt szere­csendióval, reszelt hagymával, és a karalábék üregébe töltjük. Vas­tag <alú lábasban vagy tűzálló tálban megforrósítjuk a zsiradé­kot, belerakjuk a kivájt karalábé- forgácsot, és sóval meg cukor­ral ízesítjük. Pár percig kever- getve pároljuk, majd beletesszük a megtöltött karalábékat, és egy kevés vízzel fedő alatt az egészet puhára pároljuk,' ügyelve, nehogy odakapjon. Végül a megtöltött karalábékat forró tálra szedjük, a visszamaradt apró karalábét a tejföllel simára kevert liszttel, frissen összevagdalt petrezse­lyemmel, vagy karalábélevéllel be­sűrítjük, és néhány perces forra­lás után a töltött karalábékra öntjük. MÁJAS KARALÁBÉ Hozzávalók: 8 karalábé, 2 zsem­le. l doboz májpástétom, 1 kis- kanál reszelt vöröshagyma, 1 nyers tojás, 2 kemény tojás, 5 deka füstölt szalonna, 1 evőkanál ólai. 4 deka vaj, 2 evőkanál liszt, 1 deci tejföl, só, őrölt bors, ma­joránna. A karalábékat meghámozzuk, sós vízben puhára főzzük, és a belsejüket kikaparjuk. Közben az olajon megpirítjuk a reszelt hagy­mát. a tűzről levéve hozzáadjuk a vízben áztatott, kinyomkodott, összemorzsolt zsemlét, a villával összetört májpástétomot, az apró­ra vágott vagy deszkán elkapart füstölt szalonnát, a kis kockákra vágott kemény tojásokat, meg a nyers tojást. Sóval, borssal, ma­joránnával ízesítjük, és a kara­lábék üregébe töltjük. Egy deka vajjal kikent tűzálló tálba egy­más mellé ültetjük, és körérak­juk a kivájt karalábéforgácsot. A maradék három deka vajból be- samelt főzünk, a tűzről levéve a tejföllel összekeverjük és a ka­ralábékra öntjük. Á -forró sütőben megsütjük, de nem pirítjuk meg. I PEST MEGYEI SÉTÁKI .. • "■ t -......" I klad — Domony Galgamácsa felől autózom Iklad, felé. Különös szépségű táj. Folyton az a hasonlat jut eszembe, hogy a Galga völgye olyan, mintha az' Alföld bete- nyerelt volna a dombok közé, s benne, az „élet vonalán” csörgedezik a Galga folyócska. Jelenleg legalábbis ezt a for­máját mutatja, mert harago­sabb napjaiban bizony fenye­getővé is tud válni. Amint a községbe érünk, az útról balra feltűnik a messze földön híres Ikladi Ipari Mű­szergyár nem éppen modern épületeinek sora. De a gyár meghatározó jelentőségű. A szomszédos községek lakóinak 40 százaléka ide jár dolgozni, de bőven akad távolabbi ingá­zó is. A zöld fáTckal körülvett gyárban a tarka virágokkal dí­szített terek jó érzéseket kelte­nek az emberben. Mint mond­ják: jó hangulatú munka­hely. A jelszó: korszerű gép­park, korszerű technológia és korszerűen felkészített mun­kásgárda a sikeres termelés nyitja az IMI-ben. A gyár ve­zetői közül senkivel nem be­széltem. a leírt megállapítások kapun kívül hangzottak el, ott dolgozók és volt dolgozók — nyugdíjasok — szájából. A maga nemében furcsa köz­ség Iklad. A főutcán, remélem, nem haragszanak meg érte, nyoma sincs már a régi falu­képnek. Inkább hivalkodó, kertvárosra jellemző épületek sokasága, a legelképzelhetetle­nebb variációkban. Mintha szabály lenne: „csak semmi egység." Egyetlenegy ház van, ami a múltat őrzi a főúton, és az ma a falumúzeum. A kapu­ja zárva, csak kulcsos látoga­tásra nyílhat alkalom, ha az ember felkeresi a múzeum ke­zelőjét. A főutcán elképesztő a forgalom, kinek is jutna eszé­be betérni a falumúzeumba? Nincs erre ideje! És a for­galmat nem személyautók, in­kább hatalmas teherautók, sőt kamionok sokasága jelenti. Nemcsak az IMI-ből fuvaroz­nak, az erre vezető műút a hajdanvolt ■ palócközpont Ba­lassagyarmatig vezet. Iklad nem falu, inkább „elővárosa” Aszódnak, ahonnan a teher­forgalom szétágazik, a 3-as fő­úton, az ország valamennyi tája felé. Iklad hat-hét évszázada lé­tező község, legalábbis az ok­levelek szerint. Létezését egy 1356-ban kelt okirat bizonyít­ja. A török hódoltság alatt el­pusztul a község. Szórványos visszatelepülés a XVIII. szá­zad közepén erősödik fel, mi­kor is Ikladra német beván­dorlók érkeznek. A föld sem fi­zet rosszul, feltehetően ezért alakul ki a legjelentősebb föld­birtokos-dinasztia „uralkodá­sa”. 1848-ig a Ráday grófoké a legjelentősebb nagybirtok. If­júkorom egyik kedvenc Jókai- regényének negatív hőse gróf Ráday Gedeon, aki Iklad föl­desura volt. Hírességét, hír­hedtségét azonban nem az ik­ladi birtok révén szerezte, ha­nem attól, hogy ő volt a leghí­resebb szegedi betyárvallató, a perzekutorok legfőbb parancs­noka. ★ A -főútról, mikor az állomás­nál bekanyarodunk Domony felé — kissé túlzás ez, hiszen száz métert kell csupán meg­tenni, és már Domonyban va­gyunk —, különös változás tör­ténik. A „még kisebb” község főutcája talán még hivalko- dóbb, mint Ikladé. A község elején kisvárosi emeletes ház­sor köszönti az érkezőt. Tudom, a kettő nem függ össze, csak érdekes. Az új házak — régit nem is igen láttam — tiszták, szépek és változatosak. Hiába, közel van Iklad, de nem tu­dom, melyik község gyakorolt nagyobb hatást a másikra, hogy egy ilyen furcsa „csala- mádé” stílus kialakult. (Min­den jó össze van vegyítve.) Domony tehát három kas­téllyal is büszkélkedhet. Ezek állapotát azonban már nem le­het dicsérni. Az 1820 körül épült klasszicista kastély most munkaterápiás egészségügyi otthon, hatalmas park közepén áll. A régi Both-Baghy-kúria ma a tanácsnak, a postának és a napközi otthonos óvodának ad helyet. Mielőtt a mai. helye­sebben az új iskola elkészült, ebben az épületegységben mű­ködött két osztály. Ez a kúria kívülről nem mutat már újsze­rű képet. Ott jártamkor éppen a kerítést mázolták. A harma­dik kastély a legkisebb mére­tű, pár éve felújították, most lakóház. A „tatarozás” szépen sikerült — régen nem láttam —, most újszerűnek hat, ellen­ben a környezete inkább ha­sonlít egy most elkészült lakó­telephez, ahol az építők éppen elhagyták a „felvonulási he­lyet”. Másik érdekessége a dolog­nak, bár ezt sétáim során sok­szor tapasztaltam, magam igyekszem felkészülten néze­lődni egy-egy községben, de a helybeliek nagyon sokszor nem tudják „visszaigazolni”. Ma­gyarán nem ismerik saját köz­ségüket. A Both-Baghy-kúria kerítését festő sem tudta meg­mondani, milyen kerítést fest, igaz, a Segesváry-kastélyt is­merte, ő is igazított útba — ez­úton is köszönet érte. De az iskolából kijövő két kislány már nem tudott semmit mon­dani Domonyról. Domony csupán levéltári ér­telemben fiatalabb Ikladnál, mivel oklevele, melyben léte­zését említik „Damon” formá­jában, „csak” 1378-as keltezé­sű. Valójában biztos vagyok benne, hogy Ikladdal egyidős. Sorsa is hasonló, mivel ugyan­úgy lerombolták a török idő­ben, mint szomszédját, talán az köztük csak a különbség, hogy Iklad a Galgán túl, Do- moly a' Galgán innen van. Az újratelepítés is hasonló körül­mények között mehetett vég­be, csak amíg Ikladra németek telepedtek, addig Domony a magyar és szlovák újratelepü- lőknek adott otthont. Mi mondható mégis ajánlás­ként? Aki építkezni akar a me­gyében, jöjjön tanulmányútra erre a vidékre, biztosan talál majd valami újat, korszerűt, alkalmazhatok s ha már itt van. kukkantson azért a múlt­ba is. Wolff Lajos Az ikladi falumúzeum ~Ui// EGYÜTT ///// AZ UTAKON AZ ÚTIFJFORM JELENTI A hét végén kerékpáros-találkozó lesz a Dunakanyarban, Leány­falun és környékén. A nemzetközi kerékpáros-találkozóra kb. 800- ÍOOO kerékpárost várnak a rendezők. A találkozó már pénteken el­kezdődik, de várhatóan sokan érkeznek majd szombaton és vasár­nap is. A Dunakanyarban autózók figyelmét felhívjuk, hogy külö­nösen óvatosan vezessenek és vigyázzanak az utak mellett kereke- zőkre. A találkozónak a vasárnap délutáni órákban lesz vége, így a hétvégi hazafelé tartó forgalom miatt szin-tén ajánlatos az óvatosság. Az M7-es autópályán még tart a burkolat felújítása a főváros felé vezető oldalon, a 63—60. km között. A forgalmat a Balaton felé vezető oldalra terelik át. Pénteken a délutáni órákban a hét végi forgalom miatt a Balaton felé a leállósávon is lehet folyamatosan haladni, vasárnap pedig a délutáni óráktól úgy módosul a forgalmi rend ezen a szakaszon, hogy a főváros felé lehet majd két sávon jön­ni és a Balaton felé csak a leállósávon lehet majd haladni. A hét végére nagyobb építési munkát nem terveznek az utakon, de a folyamatosan érvénjTben lévő forgalomkorlátozásokat ajánlató« betartani. Tóth Tibor MIÉRT NEM INDUL? Az Autóklub égisze alatt immár közel két évtizede mű­ködő „Csináld magad” tanfolyamok sikere, tapasztalata a bi­zonyítéka annak, hogy a módszeres hibakeresés révén alapos szakmai többletismeretekkel igyekeznek felvértezni az autó- használókat. Mégpedig olyan ismeretekkel, amelyek képessé tehetik őket arra, hogy az autójuk háza táján előforduló ki­sebb hibákat nagy biztonsággal kijavítsák. Ugyanakkor azt is felismerjék és tudják, hogy. milyen jellegű hibákat nem szabad otthon, megfelelő műszerek nélkül „barkácsolni”. Szó­val, amikor életbe lép az a jelszó, hogy „Forduljon inkább a szakemberhez!”. Az igazsághoz tartozik ugyanakkor az is, hogy sokan — olykor túlzott takarékosságból vagy túlbecsül­ve saját lehetőségeiket — nem törődnek ezzel. Arra a kérdésre pedig, hogy „Miért nem indul?” vagy „Miért indul nehezen?”, íme, néhány érdekes szakmai tanács az autósok épülésére. A Lada típuscsaládhoz tartozó autók gyújtásberendezé­sében egy idő után jellegzetesen olajpárás lesz az osztófej. A hagyományos gyújtási rendszer mellett ez nem okoz zavart, mivel a megszakítók felületének öntisztulása a normál áram- felvétel mellett is kialakul. A zavar — s vele együtt az indí­tási nehézség is — az elektronikus (tirisztoros stb.) gyújtási rendszerre áttérés után külön téma. A megszakítók érintke­zőin lecsapódott olajpára a minimális áramfelvétel miatt nem tisztulhat önmagától. Ha tehát ragaszkodunk az elektronikus gyújtáshoz, gyakrabban kell tisztítanunk (vagy cserélnünk!) a megszakító-érintkezőket. Szinte megdöbbentő, hagy még napjainkban is milyen sok babona él és virágzik egyes gyújtógyertyák életrevalósá­gáról. így a Champion és a Marelli márkát is úgy hirdetik, hogy akár a húszezer kilométeres üzentet, is megbízhat San teljesítik. Ugyanakkor az az igazság, hogy bármilyen jó és megbízható márkájú gyújtógyertyákat használunk, 10—12 ezer kilométer lefutása után (akár van panasz rájuk, akár nincs) ki kell cserélnünk őket. A benzinekben lévő adalékok ugyan­is egy idő után lerakódnak az elektródaszigetelőn, a porcelá­nokon s némiképpen vezető réteget alkotva a „produktív munkából” kieső kúszóáramoknak adnak utat. önmagában ez a tény is okozhat gyakori indítási nehéz­séget. MÁRKASKÁLA A SKÁLÁBAN Üj üzletággal bővült a Skála Budapest Nagyáruház: a V. I. P. — Vetrieb Internationaler Produkte — GmbH-val, Európa egyik leg­nagyobb autószállító vállalatával kötött szerződés eredményeként va- valutáért vásárolhatnak személygépkocsit a magyar vevők. A Skála Budapest Kereskedelmi Leányvállalat piackutatása alapján az NSZK- ban vizsgázott, műszakilag és esztétikailag kifogástalan állapotú sze­mélygépkocsit szerez be hazai értékesítésre. Az import autók as áruház Schönherz Zoltán utcai homlokzatánál, valamint az áruház mögötti parkoló kijelölt területén tekinthetők meg, illetve vásárol­hatók meg. A gépkocsikra garanciát, szervizhátteret biztosítanak. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (7.) Vérzéscsillapítóhoz, seb- és törésellátáshoz, ha a sérülés ruhával fedett területen van, az ellátás megkezdése előtt a sérültet szükséges mértékig le kell vetköztetni. A levetkőztetés előtt tájékozódnunk kell a sérülések hoz­závetőleges mértékéről. Eszméletlen vagy zavart tudatálla­potú sérült végtagjait, mellkasát, medencéjét óvatosan végig­tapintjuk. Általános szabály, hogy a vetkőztetést mindig az ép oldalon kezdjük és a sérült oldalon — annak lehető moz­dulatlanságát biztosítva — fejezzük be. A felöltöztetés sor­rendje fordított. Eszméletlen, zavart tudatú vagy magatehetetlen beteg kabátját kigombolva, hátul magasan fel kell húzni, lehetőleg nyakig, törzsét enyhén felemelve, majd -a karokat (előbb az ép oldalit) a kabátujjból kibújtatva lehet befejezni a kabát levételét. A cipőfűzőt ollóval átvágva, a lábat bokában rög­zítve vesszük le a cipőt. Sérülésre gyanús alsó végtagról a csizma- vagy a nadrágszár a varrás mentén felhasítva távo­lítható el. Sérült kézről a gyűrűt azonnal le kell húzni, mert a ké­sőbb esetleg bekövetkező kézhát- vagy ujjduzzanat a gyűrű eltávolítását lehetetlenné teszi. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter És persze a jó tanácsok egyetlen szezonkezdésnél sem feleslegesek arra vonatkozó­EZÜSTLAKODALOM IDEJÉN Hasonlító házaspárok

Next

/
Oldalképek
Tartalom