Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-05 / 130. szám

1989. JÚNIUS 5., HÉTFŐ 3 FELHÍVÁS MINDEN ÁLLAMPOLGÁRHOZ Gyertek vissza az MSZMP-be! Az MSZMP tagjainak és pár- á tonkivülicknek egy csoportja £ vasárnap felhívást tett küzzé j a párt marxista egységplat- f formjának létrehozására. A j terjedelmes dokumentumból az í alábbiakban közlünk részlete- ' két. Mi — a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete székhazá­ban rendezett kommunista munkásgyűlés több száz részt­vevője, párttagok és párton- kívüliek — felhívással fordu­lunk a pártvezetés tevékeny­ségét dermedten és értetlenül figyelő tagsághoz, a szocializ­mus ügye iránt elkötelezett minden magyar állampolgár­hoz. Hozzátok fordulunk, akik sa­ját bőrötökön tapasztaljátok a fokozódó társadalmi igaz­ságtalanságokat, létfeltétele­ink romlását, a növekvő mun­kanélküliséget, a holnaptól való félelmet, az inflációt, a lakáskérdés megoldatlanságát, a tömeges elszegényedést. Csak a szocialista építés de­mokratikus megreformálása lehet a cél, nem pedig annak feladása, amit olyan buzgón üdvözöl a nyugati tőke, amely soha nem mondott le a szo­cializmus erőinek szétbom­lasztásáról és végső soron megsemmisítéséről. A jobboldal — a bürokrati­kus tervutasításos rendszerrel szemben — a profitérdekű pi­ac korlátlan uralmát szorgal­mazza, amely még nagyobb igazságtalanságokhoz vezet. Ne hagyjuk ránk telepedni a töke, a profit uralmát! A tár­sadalmi szükségletekre épülő gazdasági szabályozást kell bevezetni, amelynek eszköze­ként működnek az áruterme lési és a piaci viszonyok. A kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat az adósságállo­mány átütemezéséről, termé­szetesen az ország érdekeit szem előtt tartó feltételek el­érésével. Meg kell állítani a jobbra sodródást! El kell hárítani az ellenforradalmi veszélyt! Lépjünk fel a párt újjászü­letéséért, állítsuk meg a belső bomlást és frakciózást, a szét hűzás folyamatát, hárítsuk el a pártszakadás veszélyét! Ál­lítsuk helyre a párt marxista egységét és cselekvőképessé gét. Állítsuk talpra a pártot! Dolgozzunk ki marxista plat­formot, amely a szocializmus ügyének feladása és a tőkés visszarendeződés helyett való­di szocialista reformot kíván megteremteni. Csak a munkásokra, a dol­gozó tömegekre támaszkodó, azok érdekeit nyíltan vállaló, az egész társadalomért fele­lősséget érző, demokratikusan megújult, egységes marxista MSZMP vezetheti ki az or­szágot a válságból. Kommunisták, ne lépjetek ki az MSZMP-ből! Kilépet­tek. gyertek vissza, erősítsétek a pártot! Dolgozók, akik szo­cialista, demokratikus, fejlődő Magyarországot akartok, jöj­jetek közénk, támogassátok a pártot! A gyűlésen részt vevő MSZMP-tagok és pártonkívüliek A választásokon is indulni kívánnak .. Megalakult a Magyar Cigányok Pártja Megalakult a Magyar Cigá­nyok Pártja. A párt a Ma­gyarországon élő mintegy 700 ezer cigány származású állam­polgár érdeképviseletét kíván­ja ellátni. Az elfogadott prog­ram szerint „az évszázados el­nyomásból eredő elmaradott­ságot minél gyorsabban fal kell számolni. A társadalom átalakulási folyamatából a ci­gányság sem maradhat ki. Fel- emelkedése érdekében el kell érni, hogy minden gyermek végezze el a nyolc általános is­kolát, s közülük lehetőleg mi­nél többet továbbtanuljanak.’’ A vitában sok szó esett a bűnözésről. Elhangzott az a szomorú statisztika, hogy a bűnelkövetők 52 százaléka ci­gány származású, hozzátették azonban, hogy az adat bizo­nyos mértékig megtévesztő, mert a társadalom perifériáján élők közül semmivel sem több a cigány, mint a nem cigány bűnöző. Nagy hangsúlyt ka­pott, hogy a munkához való jog egyre kevésbé érvényesül, s ez leginkább a cigányságot sújtja, sokan 200—300 kilomé­terről párnak Budapestre dol­gozni, mert egyes megyékben már egyáltalán nem lehet munkahelyet találni. Végezetül elhangzott: a Ma­gyar Cigányok Pártja indulni kíván a választásokon, s sze­retne minél több képviselőt delegálni az Országgyűlésbe, hogy ily módon is javuljon az érdekképviseletük. Hívj segítségül egy huligánt ? Nem könnyű ma rendőrnek lenni „Nem szereted a rendőrö­ket? Akkor, ha megtámadnak, hívj segítségül egy huligánt.” — így öntötték szavakba a ke­serűségüket a rendőrök az or­szágos járőrértekezlet plakát­ján. Tanácskozott szombaton — az országos állományt képvi­selő — ötszáz közbiztonsági és közlekedési rendőrjárőr, a fő­városi Szőnyi Tibor laktanyá­ban. A rendőrellenes hangulat ellenére is nyilvánvaló, hogy nagy szükség van a biztonsá­gunkat vigyázó fegyveresekre, akikről — a tabuk oldódásával — sok rossz szó esett az utóbbi időben. GYÖKERES VÁLTOZÁST A Belügyminisztérium veze­tése olyan időpontban hívta össze a járőröket, amikor az országban mélyreható és az ál­lami apparátust különösen próbára tevő változások men­nek végbe. Érthető, hogy na­gyon érzékenyen reagálunk a helytelen intézkedésekre, az esetenként előforduló túlkapá­sokra, még akkor is, ha ezek az összességhez viszonyítva csak kis hányadot jelentenek. — A társadalomban bekö­vetkezett változások alapve­tően érintik a Belügyminiszté­rium, a rendőrség helyzetét. Ezért a mi területünkön is el kell végezni a magunk szám­vetését — mondta dr. Horváth István belügyminiszter. Tudo­másul kell vennünk, hogy a fejlődéshez igazodva szemléle­tünkben, tevékenységünkben gyökeres fordulatra, változásra van szükség. A korábbi rend­őrminisztériumi jelleg átala­kul, és ezen az úton már elin­dultunk. A rendőrség nem az állampolgárok fölött álló in­tézmény, a rendőr nem az ál­lampolgárok feljebbvalója, ha­nem maga is állampolgár, aki különleges előjogok nélkül lát­ja el sajátos szakmai feladatát. — Az ország gondjai elégedet­lenségben, sztrájkokban, tün­tetésekben is megmutatkoznak, s aggasztóan növekszik a bűn- cselekmények száma. Nem könnyű ma rendőrnek lenni — mondta hozzászólásában dr. Túrós András vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes. CINKOSSÁG NÉLKÜL A tanácskozáson hallott ada­tok megdöbbentőek. Idén az Tiszt újítás a kisgazdáknál Választmányi ülés Érden Június 3-án, szombaton és 4-én. vasárnap Érden tartot­ták meg a Független Kisgaz­da, Földmunkás és Polgári Párt választmányának máso­dik tanácskozását. Az ülésen részt vett az 1930-ban alakult párt egyetlen élő. alapító tag­ja. Pártay Tivadar, aki egész­ségi állapotára való tekintettel lemondott elnöki tisztségéről. Az újjáalakult szervezet örö­kös tiszteletbeli elnökévé vá­lasztotta. Hardi Péter, a meg­beszélés sajtóreferense kérdé­sünkre válaszolva elmondta: — A helyszín megválasztá­sával is ki akartuk fejezni, hogy nem elsősorban buda­pesti. hanem vidéki párt va­gyunk. A főváros közelében Érdet láttuk alkalmasnak a ta­nácskozásra. Elsősorban a tisztújítás volt a célunk. Szom­baton dr. Boross Imre, az ideiglenes intézőbizottság munkájáról számolt be. Dr. Pálos György a külkapcsola­Eleve hosszú menetelésnek, kétfordulósnak szánták rende­zői a KISZ Pest Megyei Bizott­ságának küldöttértekezletét: az első menet még a kongresszus előtt zajlott le. a másodikat pe­dig az országos tanácskozás utánra hívták össze. E máso­dik alkalommal ugyanis már figyelembe lehetett venni az április végén született dönté­seket, amelyeknek elfogadását korábban csak sejthették az if­júsági mozgalom résztvevői. A második kanyarra már mint KISZ-szervezetek Pest Megyei Szövetsége gyűltek össze a küldöttek ezen a hét­végén Cegléden. A szombat­vasárnapra tervezett ülésezés­hez nemigen volt kedve senki­nek. Több küldött vélekedett úgy: nem várja végig mind a két napot. Talán az ügyek gyorsítása vált a szándéka an­nak a felszólalónak is, aki az első napirendi pont — beszá­moló a KISZ XII. kongresz- szusáról, illetve a DEMISE el­ső országos gyűléséről — elha­gyását javasolta. Sokan sza­vaztak mellette, de a többség mégis megadta a szót dr. Kiss Jenőnek, aki a kongresszusán a megyei küiöttcsoport vezető­je voit. Tájékoztatójában dr. Kiss Jenő elmondta: az orszá­gos tanácskozás lezárt egy fo­lyamatot, s egyben elindított egy másikat. Ismertette a kül­döttekkel azt is, milyen tevé­kenységet végzett a kongresz- szuson a megyei küldöttcso­port, mi mellett állt ki, és mi­EGYNAPOS MÁSODIK FORDULÓ Széleseit egy szervezet? lyen különvéleményeket fogal­mazott meg. Ezután a megyei szövetség programjához, alapszabályza­tához szóltak hozzá a megje­lentek. Többen érintették az MSZMP-hez fűződő viszonyt, hangsúlyozva: nem értenek egyet a szövetségest kapcsolat kimondásával, mert nem ma­gával a párttal, hanem csupán annak reformszárnyával kí­vánnak együttműködni. Ráadá­sul egy ilyen kötöttség dekla­rálásával elzárják maguk előtt az utat egy má|jk partner kereséséhez abban az esetben, ha az MSZMP jövőbeli politi­kája nem felelne meg az ifjú­ság érdekeinek. Egy másik fel­szólaló tarthatatlannak nevez­te, hogy a szervezetet még mindig az apparátus próbálja meg működtetni. Véleménye szerint az ifjúsági szövetség mai helyzetében függetlenített politikai vezetőkre nincsen szükség. Ezt az álláspontot tükrözte az a javaslat is, amely még a megyei szövetség élére is társadalmi elnököt ajánlott, akit munkájában néhány, ki­zárólag kiszolgáló szerepet ját­szó apparátusi munkatárs se­gít­Külön vihart kavartak a középiskolások, akik állásfog­lalást juttattak el a küldött­gyűlés résztvevőihez a Diák­vélemény Egyeztető Fórum ne­vében. Ebben nehezményezték, hogy a szervezet javaslataikat nem veszi figyelembe, érdekei­ket nem képviseli. „Azt gya­nítjuk, valakik szeretnének megint becsapni bennünket, és a fejünk felett dönteni ró­lunk szóló kérdésekben” — ír­ták. A többségi vélemény érez­hető nyomására végül is még szombaton késő éjszaka befe­jeződött a gyűlés. Az elfoga­dott programba, illetve alap- szabályzatba nem került bele annak megfogalmazása, hogy a szervezet taktikáját és stra­tégiáját a marxizmusra, a tár­sadalomtudományok eredmé­nyeire alapozva alakítja ki. Nem tartalmaz az alapszabály más ideológiai irányvonalat sem. S bár a küldöttek bizal­mat szavaztak dr. Kiss Jenő­nek. mint a Pest Megyei De­mokratikus Ifjúsági Szövetség (PEDTSZ) társadalmi elnöké­nek. és Derda Sándornak min* titkárnak, nem kizárt, hogy a jelenlévők egy 32 éves múlt­ra visszatekintő ifjúsági szer­vezet széteséséhez asszisztál­hattak. Mürk Leonóra tokról adott tájékoztatást a választmánynak. Az új tisztségviselők meg­választása után a Pécs melletti Pakonyán élő Vörös Vince, a párt egykori főtitkárhelyettese lett az elnök. A hetvenes évei­ben járó politikus képviseli pártunkban a folyamatosságot. Alelnöikök: dr. Böröcz István, dr. Iván Géza, dr. Balogh György és Nagy Ferenc. A párt főtitkárának választottuk meg Prepeliczay Istvánt, aki érdi lakos, a foglalkozása sze­rint villamosmérnök. A főtit­kárhelyettes: Dragon Pál, s a választás után személyemet is ezzel a tisztséggel bízták meg. Ezen túl még pártügyészt, pártigazgatót és -helyettest, valamint 17, tagú politikai bi­zottságot választottunk. — Az eddigi munka értéke­lésén kívül miről esett még szó? Említette a külkapcsola- tokat. Vannak ilyenek? Miről beszélnek a felszólalók? — Külkapcsolataink főleg az irántunk érdeklődő, határon túli agrárpártokkal formálód­nak. Főként az Osztrák Nép- párrtal. A hozzászólásokra most a tiszt újítással kapcsola­tos véleménycserén kívül in­kább a kibeszélés igénye volt jellemző. Hiszen sokáig nem mondhatták el az emberek, mit éreznek, mit gondolnak a világ dolgairól, az elmúlt idők történéseiről. — Mit határoztak? Mi lesz a fő cselekvési irány a közel­jövőben? — Be kell fejeznünk a párt­tá alakulás folyamatát, meg kell teremteni az infrastruktú­rán Icát, ki kell dolgoznunk a végleges programunkat, részt kell vennünk a napi politiká­ban. fel kell készülnünk a vá­lasztásokra. növelni kell a tag­létszámot. — Mekkora a jelenlegi tá­boruk? Egyáltalán: ki a kis­gazda ebben az országban? — Ma még nem vagyunk többen, mint 5-6 ezren. Az el­nevezés nem a negyven évvel ezelőttit takarja. Most a gazda- szemléletet jelenti: mindenki az. aki az ország gazdája akar lenni. Vállaljuk — többek kö­zött — a kisiparosok érdekei­nek képviseletét is. Egv fö'd- reform után pedig a régi ér­telemben is a kisgazdák párt­ja lehetnénk. K. T. I. első hónapokban a bűnesetek száma a tavalyihoz képest át­lagosan 54 százalékkal emelke­dett, és ezen belül a főváros­ban 105 százalékos, Pest me­gyében pedig 83 százalékos a növekedés. Különösen gyakori­vá váltak a vagyon elleni bűn- cselekmények, s a rablás is elszaporodott. A rendőrjárőrök az első vo­nalban teljesítenek szolgála­tot, a lakosság rajtuk keresz­tül ítéli meg az egész appará­tus munkáját. Most, hogy né­hány törvénytelenség napvi­lágra került, a társadalmi kri­tika célpontjaivá váltak, és nem igazságtalanul. Mint a tanácskozáson elhangzott, nem kívánnak cinkosságot vállalni azokkal, akik helyzetükkel visszaéltek. A visszaélések, a törvénysértések arányában nem rosszabb a helyzet, mint a korábbi években, csak míg azelőtt ezeket belső ügyként kezelhették, ma minden nyil­vánosságra kerül. A rendőrjárőrök nagy több­sége tisztességesen, felelősség­gel végzi nehéz munkáját. Ök azok, akik naponta találkoz­nak a társadalom perifériáján élő, a törvénnyel szembesze­gülő emberekkel, s védik tőlük a társadalmat. — Szó esett a tanácskozáson a járőrök gondjairól; a vi­szonylag alacsony keresetekről, a nehéz szolgálat után vállalt mellékállásokról, a lakáshoz jutás miatt eladósodott pálya­kezdőkről, az utánpótlás gond­jairól — hiszen a fiatalok szá­mára nem vonzó ez a pálya. A tanácskozás résztvevői el­mondták, hogy elavult a tech­nika — például a taxisok rá­diója jobb, mint a rendőröké. ELSŐ A FIGYELMEZTETES — Erős, határozott, de hu­mánus, kulturáltan intézkedő rendőrökre van szükség — ösz- szegezte befejezésül dr. Túrós András belügyminiszter-he­lyettes. Nem az lesz a jobb kapitányság, ahol több a felje­lentés, a bírságolás. A figyel­meztetés legyen az első, és csak azután következzen — ha indokolt — a nagyobb szigor. Ga. J. Ő MONDTA Kötés Hetek, hónapok óta ma napság ritka példáit adja a higgadtságnak, az átgon­doltságnak és ezekkel együtt is a markáns egyé­ni vélemény hangoztatásá­nak. Holott... Lenne rá oka seregnyi, hogy sértő dőlt, elégtételt követelő mint oly sokan mások, a törlesztéstől sem tartózkodó legyen. Majdnem másfél évtizedig nem publikálttá tott itthon, holott, akik is­merték műveit, tudták: a kortárs irodalom nem akár milyen egyéniségéről van szó. Konrád György mun­kái most már megjelenhet­nek, interjúkat ad: leg­utóbb — A cinkos című regénye kiadása alkalmá ból — a Könyvvilágban (89/ 5., május) olvashattuk lényeget láttató, az erőszak természetrajzát pontosan leíró szavait. A hallgatás esztendeiben sokat járt külföldön, so­kat tapasztalt. Ezeknek a tapasztalatoknak az egyi­kéről — és nem akárme­lyikéről! — azt mondotta az interjúban: „Odakinn meg kellett értenem: a mi kis országunk léte — s ezen belül a személyes létünk — világfolyamatokhoz van kötve. Olyan döntésektől függünk, melyek nem itt hozatnak.” Tetszik vagy nem tetszik valakinek, bölcs szavak ezek. Az ob­jektiv helyzetnek a tömör tudatói. Segítenek reális képet alkotni arról, mek­kora súlyt képviselhet ha­zánk a nagyobbak és a na­gyok alkotta serpenyőkben, s egyben felelet is ez a két szikár mondat a napjaink­ban egyre gyakrabban fel­bukkanó, bokorként ter­jeszkedő, sűrűsödő illúziók­ra. Ezek az illúziók — pél­dául a semlegességről — nemcsak azért veszedelme­sek, mert minden reális alapot nélkülöznek, hanem azért is, mert a belpoliti­kai küzdelmekbe olyan ele­meket visznek be, amelyek a nacionalizmus mérgező bürökjének magvait hint­hetik szét. Nem ártana te­hát a két szikár Konrád- mondatot kitenni némely dolgozószobákban, reduk­ciókban, tanácskozótermek­ben. Ki készíthetne annyi ilyen plakátot, amennyi sajnos, kellene...?! KLIENS Környezetvédelmi napok Vácott A sirály szárnyai alatt Vác városa fölött ismét kitárja szárnyát a sirály. A ter­mészetvédelem nemesen egyszerű jelvénye díszíti a VI. termé­szet és környezetvédelmi napok meghívóját. Az eseményekre mától június 7-ig kerül sor, a már kialakult hagyományok szerint. A váciak kitűnő ötlete jó néhány évvel ezelőtt szüle­tett, s vált népszerűvé. Min­den protokolláris formaságot nélkülözött a hétvégi meg­nyitó a Madách Imre Mű­velődési Központban. A másnapi — pokolszigeti — környezetvédelmi sétát és eszmecserét ötödikén 15 óra­kor a MTESZ Pest Megyei Szervezete székházában újabb, Vácott különösen izgalmas esemény követi. A DMRV, Magyar Hidrológiai Társaság üzemi csoportja a déli vá­rosrész vízbázisának helyzeté­ről tart filmvetítéssel egybe­kötött konzultációt. A gyerekek őrömére tervez­ték, s valószínű, hogy sikerrel is bonyolítják le ötödikén 14 órakor a művelődési központ­ban a madarak és fák napjá­ra rendezett általános iskolai vetélkedőt, az E rdőn-mezőn című óvodásoknak rendezett játékos programot. Ezt meg­előzően 4-én. vasárnap, kör- nvezetvédelmi kirándulásra toboroznak, s a résztvevők a Naszály csúcsára indulnak. Ötödikén egyébként Melegh Zoltán, a Pest Megyei Ta­nács környezetvédelmi titkára emlékezik meg a környezet­védelmi világnapról a műve­lődési központban. Élénk vita várható hatodi­kén. kedden 18 órakor a Kör­nyezetvédelmi fórumon, amelynek helyszíne ismét a művelődési központ lesz. s ide meghívták a Chinoin Gyógyszergyár, a Dunai Ce­ment és Mészművek, a PE- NOMAH, a Taurus Gumigyár, a Tungsram Rt., és az ál­lamigazgatás felelős vezetőit. Bár a hetedikéig hirdetett program ezen a napon, szer­dán délelőtt 10 órakor zárul az erdeink állapotáról ren­dezett vitafórummal, június 11-éré is szól még a rende­zők meghívása Madárlesen — címmel gyer­mektúrát rendeznek a Bör­zsönyben. s erről a 12-411-es telefonszámon adnak részle­tes tájékoztatást a művelődési közDont vezetői. Nem véletlen hogy ez a forma és tartalom Vácott vált hagyománnyá s tart számot érdeklődésre minden évben, jóval túl a város határain. Az ipari szennvezés ártalmainak annvira kitett, szép történel­mi településen az idén is ez a rendezvénysorozat lesz az egyik legnagyobb társadalmi és kulturális esemény.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom