Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-30 / 152. szám

PEST MEGY 1989. JCNÍUS 30., rCNTEK Szabad ipő - Hobby Fagyasztással a rák eílsn A csehszlovák klinikákon és kórházakban eddig ezernél f több alkalommal használták ' fel eredményesen a prágai Erősáramú Kutatóintézetben kifejlesztett KCH 3A típusjel­zésű sebészeti berendezést, •amely fagyasztással roncsolja ■ el a burjánzó daganatsejteket. * A műszer csúcsával meg- éérintett terület 15 másodper- { cen belül mínusz 196 fokos hőmérsékletre hűl le. A bé­rrendezéssel pontosan elhatá­rolható a beteg terület a kör- I nyező egészséges szövetektől, f és digitális hőmérő jelzi a hő- í mérsékleti határérték esetle­ges átlépését. ; A mintapéldányok eredmé- i nyes kipróbálása után évente 50—100 sebészeti fagyasztóbe­rendezést állítanak- elő. A pszichológus válaszol Gyógyít-e a természet? Mostanában egyre-másra ol­vasunk, hallunk a természet- gyógyászatról, növényi étrend­ről, gyógyteákról, gyógyfür­dőkről, talpmasszázsról. Egy dologban teljesen biz­tos vagyok: nem lehet vélet­len, hogy ennyire terjedjenek a természetes gyógymódok, hogy egyre erősödik a beléjük vetett hit. Kézenfekvő magya­rázat lehetne, hogy ahol hiá­nyos a tudás, befurakszik a ba­bona — de hát az orvostudo­mány igen nagy mértékben fejlődött éppen a legutóbbi időben, sót, a legszélesebb néptömegek sosem voltak eny­nyire magas szinten tájéko­zottak az orvosi ismeretekben, mint éppen ma. Viszont éppen az orvoslás fokozódó gépesítése elgépiesedést is jelent; ameny- nyivel több a technika, any- nyival kevesebb a személyes elem. A hiányzó emberség, a rideg orvos-beteg viszony az érdeklődő, jó szót nyújtó, szug- gesztív viselkedésű „csontko­vács” vagy „füvesasszony” felé hajtja a szenvedőt. Másfelől úgy tűnik, az em­beriségnek egy kicsit elege van a bonyolult technikából, visz- szavágyik a természetbe, és kicsit a korábbi' életmódba is; A csábítást a lábra bízzák Női vonzerő — frottírban Párizsban lezajlottak a di­vatbemutatók, s mint a be­számolókból kitűnik, jövőre is lesz divat. A jelentéseket ol­vasva. a kispénzű laikust olyanféle érzés keríti hatal­mába, mint amikor a dunai gázlómélységeket ismerteti a rádió. Csak a hajósoknak ér­dekes. A Nice Matin azonban for­mát bontott. Azt írta, hogy korosodik a divat, és bizony bicegve halad a megújulás felé; megöregedtek a híres tervezők, az idő nyomot ha­gyott a manökeneken, de ki­váltképpen megvénült a ki­futók mellett ‘ücsörgő törzs- közönség, mindegy már ne­kik, hogy mit vesznek fel, és nincs is kedvük változtatni az élet rendjén, ha a legfrissebb arcfelvarrás fájdalmára gon­dolnak. Az ember . már-már részvéttáviratot küldene. t Az egyetlen reménysugarat az „örök női vonzerő” emlí­tése adja. Tudnunk kell ugyanis, hogy az 1990-es di­vatban a csábítás trükkjét a lábra bízzák a divatdiktáto­rok. Próbálkozzunk például egy olcsó nyári ruhával. A frottírral való ismerkedé­sünk nem újkeletű. A vas­tagabb, hosszú életű törülkö­zők, fürdőlepedők, a szép fürdőköpenyek régóta közked­veltek. Ez a választék az évek folyamán alaposan kibővült, s ma már a kirakatokban megszokott látvány a frottír­ból készült utcai ruha, kön­tös, fürdőruha, strandegyüt­tes, szatyor, táska, sapka, ka­lap. papucs, szennyestároló zsák, fürdőszobaszőnyeg, WC- előke és takaró, s még számos holmi. A méterben is kapható, szí­nes, sokféle mintájú, levegő- sebb. vékonyabb és csak egyik oldalán bolyhozott, olcsóbb fajtájú frottíranyagból készül­nek a különféle ruházati cik­kek. A kellemes, könnyű, pu­ha tapintású anyag előnye, hogy jól mosható, erősen nedvszívó hatású, és hosszú életű. Rajzunkon virágos frottír­ból készült, elöl gombos nyá­ri ruhát, térdig érő köntöst és kétrészes fürdőruhát mutatunk be strandkabáttal. jobban bízik nagyanyái gyógy- füveiben és masszázsaiban, mint a nehezen érthető elekt­ronikában, és a különféle lát­hatatlan sugarakban. A természet valóban gyó­gyít. Számtalan embertől hal lottam már, hogy a munka helyi gondjai, családi baja elől menekülve, ahogy kiér kőrengetegből, megnyugszik telken. Maradék feszültségét „kikapálja” magából, levezeti a fizikai munkával. A fák, vi rágok látványa, a madárdal és a csönd szinte megfüröszti lelkét, vigaszt nyújt lehangolt ságára. Az elvégzett munka jóleső fáradtságot, a tevékeny ség mással nem pótolható si kerélménvt nyújt. A természet valóban képes kikapcsolni a civilizációs ártai makkal agyonterhelt idegrend szert. Hiszen legfőbb bajunk ránk kényszerített gyors tem pó, a kényszerűen sokfelé ősz tott figyelem, a nagy zaj, füst, a szűkös tér, az embertö meg, a sokasodó emberi konf liktusok. Erre valóban gyógy írként hat a természet, a csend a viszonylagosan kényelme sebb munkatempó, a friss le vegő. De nemcsak pillanatny hatásról van szó, mélyebben is történik bennünk valami... Az ember biológiai, pszicho lógiai és társadalmi lény. Bio lógiai voltát a civilizáció meg nyirbálta, mesterséges körül mények rácsai mögé zárta, de ezt nem lehet sokáig büntette nül rákényszeríteni. Kell tehát a természet! gyermeknek az egészséges sze mélyiségfejlődéshez, a felnőtt nek a kiegyensúlyozott léthez kell a közvetlen közelség, közvetlen kapcsolat a napfény nyel, a vízzel, a levegővel, növényekkel, az állatokkal Ezt nem pótolja néhány cse rép virág, és egy pár arany hörcsög vagy madár a lakás ban. A megoldás: több kirán dulás, séta, kocogás, szabadié ri sportok, és legfőképpen kertművelés — utóbbi még az egészséges táplálkozást is biz­tosítja. A Szentendrei-sziget legna­gyobb és legfejlettebb köz­sége Tótfalu. Vele szemben a Szentendrei-Duna-ág jobb partján fekszik Tahi, a kisebb, de régebbi település, amely a XIII. század elején már is­mert volt Tah néven. A bal parti szigeten THOTFALW — Tótfalu csak a XV. században keletkezett. Az időeltolódás ellenére ikerközség a mai néven ismert és egy közigazgatási egységet alkotó Tahitótfalu. A két részt komoly vashíd köti össze, a Szentendrei-szigettel ezen át állandó a kapcsolat. A híd tehát nagy szerepet játszik Szigetmonostor, Tahitótfalu és Kisoroszi életében, nem is szólva a szentendrei—váci ösz- szeköttetésrol, hiszen a hídon keresztül lehet csak eljutni a váci révhez. Tulajdonképpen a tahitótfalui híd az egyetlen híd — bár ez sem szeli át az egész Dunát —, az újpesti összekötő vasúti híd és Komá­rom között. A helyzeten né­miképp a visegrádi vízlépcső gáthídja javíthatna. Tótfalu sok viszontagságot megélt település. Számtalan árvíz veszélyeztette, vagy el Is pusztította a falut. Hiszen 1775-ből, 1876-ból, 1883-ból, 1891-ből, 1892-ből származó feljegyzések egyaránt kegyet­len árvizekről tanúskodnak. De 1940-ben, annak virágva­sárnapján is hatalmas árvíz zúdult a falura, s nem kevés­bé volt veszélyeztetett 1964- ben. Nemcsak a víz, a tűzvész, himlő és kolera sem kímélte a települést. Az 1831~es nagy kolerajárvány idején itt is hiába szóltak a harangok, nem adatott kegyelem. 1909- ben elvetemült emberek gyúj­togatása következtében, majd­nem valamennyi porta porrá égett,.. I PEST MEGYEI SÉTÁK I Tahitótfalu A római védvonal, a limes két tornyának maradványai bizonyítják, hogy fontos he­lyet foglalt el már az ókor­ban a falu. A limes két őr­tornya közvetlenül a Duna partján állt. Az egyik a Szent- péteri dűlőn, a dunabogdányi tábor délkeleti sarkával szem­ben, a másik az úgynevezett „Balhavár”-nál (Cirpi). Mind­kettőnek külön feladata volt, a castrum és a váci síkság el­lenőrzése. I. Valentinus csá­szár (i.sz. 364—375 között) volt az építtetője. A IV. és V. században lerombolták az északkeletről jövő jazigok és az északnyugatról betörő kvádok és markomannok. A honfoglalást követően a Rosd nemzetség birtokolta. Magát a Szentendrei-szigetet Is sokáig Rosd szigetnek ne­vezték. A Rosd nemzetségiek kihalásukig voltak Tahi és Tótfalu birtok urai. A XV. századtól királyi és egyházi főrangúak osztoztak a birto­kon, a török uralom a XV. század derekán mindkét köz­séget hatalma alatt tartotta. Egy (háromszáz éée) kelt, 1686-os feljegyzés hat lakott pilisi járási községet regiszt­rál: Pócsmegyer, Ráckeve, Szigetmonostor, Torda, Tót­falu és Tök. Sőt a török hó­doltság idején a vármegye egyik legnépesebb községei közé tartozik. (Érdekesség, hogy itt 1695-ben ugyanany­nyi „portát” vettek jegyzék­be, mint Cegléden. A törökök kiűzetését követően azután 1848-ig az óbudai koronaura­dalomhoz tartozik, mint dézs- mafizető község. Tahitótfalu a legújabb kor­ban két nagy fejlődési pe­riódust élt meg. A múlt szá­zad végén művészek, tudások, magas rangú tisztségviselők parcellákat vásároltak Tahi- tótfaluban és nagy családi nyaralókat építettek. Ez a fo­lyamat a század negyvenes éveiig divatban tartotta Ta- hitótfalut. A másik folyamat a máso­dik világháború végével kez­dődött, a falu társadalmi át­alakulásával. A nyaralókból többen állandó lakosok lettek és ez megváltoztatta részben az őslakosok életét is. A leg­újabb jelenség, hogy a szige tiek építkezni kezdtek a tah oldalon, vagy a meglévő nya­ralók megvásárlásával áttele^ pültek a „Dunántúlra”. Ta hitótfalu ma már teljesen üdülőjellegű településsé vált, Tahitótfalu vonzását a csen des pihenés vágya, a kertész­kedés, a kirándulási lehetősé gek növelik elsősorban. Innen lehet felmászni a Hétvályú forráson át a Vöröskő-szik- lához, s közel van Visegrád Esztergom, kellemes kerék párkirándulás kínálkozik vi­szonylag jó úton a szigeten. De sorolhatnám még a továb­bi lehetőségeket is. Nem említettem a helyi helytörténeti emlékeket, hi szén azokat majdnem minden ki ismeri. Átengedem . Tahi tótfalu további „felfedezését’ inkább a kedves olvasónak Viszontlátásra nyáron Tahi tótfaluban! Wolff Lajos EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTIWFORM JELENTI Az autópályákon a hétvégén nem lassítja forgalomkorlátozás a ha­ladást. A hét közben is csak rövid sávlezárással járó fenntartási mun­kákat végeznek. Budapest déli határában folytatják az MO-s körgyű­rű építését, ezért az 51. számú főút 17-cS kilométerénél a keresztezó- si pontnál sebességkorlátozás lassítja a forgalmat. A Dunakanyarban a 12. sz. főúton dolgoznak útépítők. Nagyma­ros és Zebegény között az út és partfalépités előkészítő munkái kez­dődnek. Szobon ivóvízvezetéket fektetnek az Ipolydamásd felé vezető út első 3 kilométeres szakaszán. Nagykátán átépítik a vasúti átjárót. Ráckevén gázvezeték-fektetés miatt rendeltek el forgalomkorlátozást. HOSSZABBAKAT LÉPHETÜNK Mind szélesebb körben, s így hazánkban is, egyre nagyobb számban terjednek el a korszerű, energiatakarékos, jó kézben még viszonylag nagy sebesség kifejtésekor is a lehető legked­vezőbb égést és üzemanyag-felhasználást megvalósító autók. Olyan környezetbarát’’ modellek, amelyekben az utolsó — ötö­dik — fokozat áttétele egynél kisebb. Ez a gyorsmeneti foko­zat (overdrive), és azt jelenti, hogy most nem nyomatéknövfe- lésről, hanem éppen -csökkentésről van szó. Közismert, hogy az egyenes úton való egyenletes, akadályoztatás nélküli hala­dás igényli a legcsekélyebb energiát. Ha például 120 km'h se­bességgel haladunk az autópályán, akkor a 4. (direkt-) foko­zatban szállított forgatónyomaték voltaképpen túl sok az adott tempó tartásához. Ezért nagyon jó az energiatakarékos és kí­mélő ötödik fokozat, mert kevesebb energia kifejtésével hosz- szabbakat léphetünk általa. Következésképpen az energiatakarékos ötödik fokozat re­latíve alacsony forgatónyomatékot ad át az autónak, ám ez mégis elég az egyszer már elért tempó tartásához, esetleg még csekélyebb mértékű gyorsításához. Jóllehet ez a fokozat nem olyan energikus, mint a négyes, nagy előnye azonban, hogy ebben az energiatakarékos, környezetkímélő fokozatban mint­egy 20 százalékkal lassabban forog a motor, mint a negyedik­ben. Következésképpen a hengereket kilométerre vonatkoztat­va kevesebb üzemanyagköddel telíti, a motor is mérsékelteb­ben kopik, s a jobb energiahasznosítás révén égéstermékeivel a környezetet is kevésbé szennyezi. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (10.) A seb fajtáját, mélységét és kiterjedését a sebzést okozó tárgy és a testfelszínnel érintkezés ereje és módja határozza meg. Felületes seb csak a bőr rétegét érinti. Mély seb a bőr alatti kötőszöveten át, az alatta levő szövetekbe — akár a csontig — hatol. Behatoló seb a has, a mellkas, a koponya vagy ízület üregébe vezet. Az ellátás megkezdése előtt a sérültet le kell ülietni vagy fektetni. A sebellátást a sebkörnyék megtisztításával kezdjük. Sebbenzírinel, alkohollal vagy akár tiszta (szappanos) vízzel megnedvesített gézlapot használjunk, vigyázva arra, hogy mo­sófolyadék ne jusson a sebbe. A sebkörnyék tisztogatása köz­ben a sebet gézlappal letakarhatjuk. A seb megtisztított környékét 3-4 mm szélességben, jód- ampullával bejódozzuk, a seb szélétől kifelé irányuló mozdu­lattal. Az 1 ml-es jódampulla 5 százalékos alkoholos jódolda- tot tartalmaz. Az ampulla felső végét gézlapba csomagolták. A felső vég megtörése után a jód átitatja a gézlapot. A sebkörnyék megtisztítását sebfedés követi. A sebre ki­zárólag csíramentesített (steril) kötszert szabad tenni. Ilye­nek a kettőzött csomagolásban forgalomba kerülő különböző méretű gézlapok. Kisebb, felületes, alig vérző sérülés gyors fedésére Chinoplast gyorskötést használunk. Kisebb kiterjedésű, de mély seb ellátására 1 db 6X6 ern­es gézlapot vagy gyorskötöző pólyát használunk. A gyorskö­töző pólya előnye, hogy az elején rávarrt gézlap van, így a kötözés gyorsabb, mert nem kell a sebre külön gézlapot he­lyezni. Nagyobb kiterjedésű sebet több, egymás mellé helyezett, a seb szélein túlérő gézlappal fedünk. Vigyázni kell arra. hogy a steril gézlapot úgy vegyük ki a csomagból, hogy két ujjunk­kal csak a sarkait fogjuk meg és a sebre a kezünkkel nem érintett rész kerüljön. A seb steril gézzel való fedése után a gézlapot rögzíteni kell. Erre ragtapasz, kötözőpólya, háromszögletű kendő hasz­nálható. Ragtapasz csak kis gézlapok rögzítésére alkalmas, szertelen bőrfelület és felületes sebzés esetén. Pólyával, jól tartó kötést csak úgy tudunk felhelyezni, ha — néhány alap­szabályt ismerve — a pólyameneteket a sérült testtájék for­májához igazítjuk. BARKÁCSOLJUNK AUTÓT! Az amatőr gépkocsitervezés és -gyártás egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Szovjetunióban. Az amatőr konst­ruktőrök tudományos, műszaki és művészeti szempontból is jól felkészültek. Hiszen egy új gépkocsi tervezését megelőzően tudományos kutatásokat kell folytatni, új részegységeket kell kifejleszteni. A Moszkva közelében élő Vlagyimir Mironov saját terve­zésű, külsőre jelentéktelennek tűnő autóját az utakon szinte észre sem veszik. Pedig lenne mit tanulni tőle! A gyártás nyolc hónapja során a futóművet teljesen új elvek alapján építette meg. A gépkocsiból hiányzik a hagyományos sebes­ségváltó, átvitel- és differenciálmű. Ezeket egy rendkívül oko­san megszerkesztett és egyszerű rendszer váltotta fel, amely képletesen szólva két tányérból és meghajtószíjból áll. Az ára alig néhány tizede a sorozatgyártású gépkocsik hajtóművének, A Mironov-féle konstrukció megbízhatóságát és hosszú élet­tartamát a gyakorlat is bizonyította: több mint 100 ezer kilo­méter megtétele során egyetlen alkalommal szakadt el a szíj. Ez a százezer kilométer betonutat, kavicsos utakat, földes uta­kat jelentett. SEBESSÉGEK Hazai mérések alapján megállapítható, hogy a gvalogosok áthala- dásí sebessége a jármüvek sebességétől függ. A gvalogos átkeléskor azt az idokozt becsüli meg, ami a közlekedő íármu odaérkezéséig r®, ®.lkezesere. án* és ennek alapján dönt azt átkelés megkezdésé­ről, illetve saját haladási sebességéről. Ez azért veszélyes, mert ha ezt az időközt túlbecsülik (különösen rossz látási viszonvaknál, kisebb jármüvek esetében), vagy saját áthaladási idejüket alábecsülik (idő­sebb korban, nehézkes mozgásúak eseteben) : csökken az áthaladás biztonsaga. Tahitólfalu főterén Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom