Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-03 / 129. szám
1989. JÚNIUS 3., SZOMBAT «fefaP 5 A §uriák második éwfüzedé Nyugatról is fúj a szél bizonyítja, hogy nem mozdulnak tovább. A piknikkonyhában főzőalkalmatosságok, mosogató, hűtőszekrény. Meglepő a két nyelven kiírt kérés: A mosogatóban, kérjük, csak edényeket tisztítsanak! Nyugati vendég ide, nyugati vendég oda, bizony előfordul kulturálat- lanság. Zoknit, fürdőruhát (sőt, egyebeket!) mosnak itt, fogkrémet köpdösnek a mosogatóba. — Van automata mosógépünk is, használni lehetne, s vonzó programokat is tervezünk turistáinknak — folytatja Répás Ildikó. — Lesz grill- és gulyásparti, szalonnasütés, s igény szerint vállalkozunk programszervezésre. Közben töröm a fejem, hogyan lehetne a konyhát, a fürdőt is újjávarázsolni. Rossz kimondani — nincs pénz rá —, de így van. Gondoltam, talán akadna famunkákkal foglalkozó szövetkezet; amelyik vállalná ezt, cserébe kedvezményesen üdül- tethetnék dolgozóikat nálunk, megegyezés szerint akár egész szezonban. Ez az ötletem van, pénzem nincs, elképzelésem azonban — tudom — csakis akkor lehet eredményes, ha találkoznak céljaink. De hát nézzen körül — mutat lelkes, tulajdonosi mozdulattal a Pilis lankáira, a párás levegőbe vesző Dunára —, hát nem gyönyörű itt? Bcllér Ágnes Bccs-Budapcst világkiállítás Hid a jövőbe Valójában Magyarország, már 1981 óta foglalkozott a gondolattal, hogy az ezredforduló tájékán, nemzeti történelmi évfordulónk kapcsán valamilyen világkiállítás megrendezésére vállalkozna. Aztán váltak ismertté az 1987 őszén nálunk járt Franz Vranitzky osztrák kancellár és Grósz Károly akkori miniszterelnök — közös sajtótájékoztatóján tett bejelentések. Az 1995-ös esztendő osztrák barátainknak és nekünk magyaroknak is bővelkedik történelmi évfordulókban. Ausztriában a világkiállítás évében ünnepük a második köztársaság 50 esztendő jubileumát. Nekünk magyaroknak szintén akad az évben ünnepelni- valónk, hiszen felszabadulásunk félszázadik évfordulójára készülhetünk, és az állam- alapítás 1100. évfordulójára emlékezhetünk. Bár a rendezés jogáról végleges döntés csak decemberben várható, vélhetően Bécs és Budapest közösen kapja majd a megbízást. Így aztán az 1851-ben Londonban megrendezett első világvásár után 144 évvel végre, mi magyarok is rendezhetünk világkiállítást. Bozó Emil Viharos falugyűlés Tótfalun Demokrácia kisgazdaszemmel Lassan ötven éve — az idősebbek beszélték, nem én találtam ki —, hogy olyan rtagy érdeklődéssel várt s parázs vitát szülő falugyűlés volt Ta- hitótfaluban, mint a közelmúltban, amikor a Hazafias Népfront helyi elnökségét választották. Az első, ami a kívülállónak is szembeszökött, hogy valóban kellene olyan terem a községnek, ahol rendezhetnek hasonló összejöveteleket. Méltánytalan, hogy sokan kívül- rekedtek az iskola előteréből, s csak következtetgették, miről folyik bent a vita. Németh József, a Szentendrei Városgazdálkodási Vállalat igazgatója aligha sejthette; nehéz feladatot vállalt a falugyűlés elnöki tisztével. Többször úgy tűnt, hogy csak a higgadtságának, érvelésének köszönhetően nem ugrottak egymásnak a résztvevők. Már az első napirend tárgyalásakor különvonultak a Tormarévi-dűlőben kialakított házhelyek tulajdonosai, nem A visegrádi Mogyoró-heg’ ünneplőbe öltözött. Harangvi rágok bókolnak az erdőben, nehéz illatot emel a szél. i Makovecz Imre tervezte ven déglő hajlékonyán illeszkedil a tájba, de nem tudja, termé szetesen nem tudja feledtetn az MNB szerencsétlenné sike redett üdülőépületét. (S ezt í túlpartról is látni!) Buszok strázsálnak a Jurta- kemping bejáratánál, a kapi tárva. A tíz éve épült együttes idén drasztikus válást hajtőt végre, a Pilisi Parkerdőgazdaság fölmondta a barátságot A jurták ugyanis — voltak volt bármilyen szépek — használhatatlanná váltak. Nem s tervező s nem a kivitelező hibája. Szomorú kimondani, de a miénk is, mindannyiunké, akik nem is jártunk ott. A faépületek ocsmány rajzokkal, íirkálmányokkal voltak tele. késsel faragtak mély lyukakat az anyagba, éles szerszámokkal feszegették a fát — a romlásig. A gazdaság tehát osztott- szorzott, s arra a megállapításra jutott, hogy nincs pénz a teljes felújításra. Annál is inkább nincs, mert az eltelt évtized alatt, hiába büszkélkedhetett a kemping rangos bevétellel, az építési költséget mégsem heverhették ki. A döntés tehát így szólt: tíz jurta helyén az autóskempinget bővítik, hat félgömböt pedig felújítanak. A Rima Menti Termelőszövetkezet Szihalom üzeme vállalkozott erre, a telephelyen összeszerelt jurtákat építik most a helyszínen. A hat építmény továbbra is az Erdei Művelődési Ház kezelésében marad, diákok tölthetik itt a szünidőt. A kemping más részév Natours Bellevue Camp néven a gazdaság kezelésében üzemel. Répás Ildikó tehát most új munkakörbe tanult, cseresznyék kellették magukat. A busz — melynek költségeit a szülök fizették, gyermekenként 100 forintot — békésen várakozott, a kormánynál a sofőr regenerálódott. — Nem huszonhat gyerek ez — mondta rezignál tan, de a szeme nevetett. — Hanem kétszázhuszonhat! A gyerekek örömében anyukák is részt vettek. Köztük Rendik Istvánná, aki talán jobban élvezte a szalámis zsemlét, itt a zöld füvön, mint otthon a rántott csirkés vasárnapi ebédet. — Valódi ördögfiókák ezek. nézze csak meg — mutat a szétszéledő társaságra. — Csak azt sajnálom, hogy jövőre mi már nem jöhetünk, a fiam iskolás lesz. Egy azonban biztos: ezeket a lurkókat ma este nem kell elaltatni! B Á. ELHIVATOTTSÁG — Bugyuta, felnőttek által feltett kérdés: mi leszel, ha nagy leszel? Amikor már tizedszer nyaggatnak ezzel, mindig valami hülyeséget lökök oda. Ezt kapd fel, emészd meg alapon — magyarázza István, aki egy forint ötvenért — ennyi hiányzott a lángoshoz — megajándékoz bizalmával. S elkísér a HÉV gödöllői végállomásáig. Magyaráz, miközben nagyokat fal az aranylóan sárga, fenséges illatú lángosból. — Mert ugye, manapság nehéz eldönteni, mi is legyen az ember, ötödikben meg pláne korai. Hisz szakmák szűnnek meg, üzemeket zárnak be, a téesz sem az igazi már. Mihez kezdjen az ember? — veti felém a kérdést, s felel is rá nyomban: — valami jóféle vállalkozás kellene. Döbbenten hallgatom, mert ilyesmiről mondjuk, öt évvel ezelőtt nem tizenegy éves gyerekek tartottak előadást, tették fel a szónoki kérdést, válaszoltak rá, hanem felnőttek is csak elvétve. Ha feltették a kérdést, ha válaszoltak rá. Manapság meg? Befelé fordulnak. — Kérdezd meg tőlem, mi leszek, ha nagy leszek? — biztat István. Gyanítom, csőbe akar húzni, így hát kéretem magam. De végül kérdezek. — Sohasem találnád ki! Cipőpucoló vagy szemetes leszek. Mind a kettő elég büdös foglalkozás ahhoz, hogy ne sokan jelentkezzenek. Az előbbinél nemcsak a paszták szagával kell majd megbirkózni ... De a szemetes most jobbnak látszik. Ha az ember a guberálókkal risztéi, szép pénzt vihet havonta haza ... Ráadásul adómentesen! V. E. tudván megegyezni, miként osszák el a villamosítás költségeit. A régi tahitótfalui lakosok, mondván, hogy ők a telkeik 20 százalékát már feláldozták, kevesebbet akartak fizetni. Az „idegenből” jöttek ezt méltánytalannak tartották. A lényeg azonban a HNF elnökségének megválasztása volt. U. Budai János, a leköszönő vezető csak nehezen tudta elmondani a beszámolóját, mert a Kisgazdapárt tagjai úgy gondolták, hogy ők bármikor közbekiabálhatnak. Sőt, a vezetőjük, néhány nappal a falugyűlés előtt, személyében is megsértette U. Budai Jánost. A jelölőbizottság eredetileg 15 tagú elnökséget akart, ám a falugyűlés úgy döntött, hogy nem szab felső határt. Az első menetben, amikor azok listára kerüléséről döntöttek, akiket a különböző szervek javasoltak, a kisgazdák úgy érezték, hogy ők közéleti súlyuknál kisebb mértékben lesznek képviselve a leendő elnökségben. Ezért jól szervezetten arra törekedtek, hogy a saját jelöltjeik kerüljenek a testületbe. Alig voltak kéttucatnyian, mégis érvényesült az akaratuk. A legfőbb céljukat, U. Budai János kibuktatását zz elnökségből nem tudták elérni, de az kétségtelen, hogy Tahitótfalu- ban a népfront útját ők fogják megszabni. Mindez rendjén való is lenne. A különböző pártok tagjai azért tömörülnek egyazon csoportba, mert az érdekeik hasonlóak. Azonban a tahitótfalui falugyűlés számomra arra szolgáltatott jó példát, hogy mennyire tanulni kell még a demokráciát. Azzal a mentalitással, amellyel ,a kisgazdák viselkedtek, semmire sem lehet menni! Talán illő lenne azzal megtisztelni a vitapartnert, hogy végighallgatják. Mint ahogyan velük tették több mint százan az idé- . zett falugyűlésen, A lehurrogás, a pisszegés rossz taktika. Annyira, hogy örültem, nem tartozom a tahitótfalui kisgazdák közé! V. M. POLITIZÁLNI VÁGY CSAK ÖSSZETARTOZNI la még nincsenek versenytársak Az érdi apróságok jóízűen fogyasztják az ebédet. (Vimola Károly felvétele) — Hogy is volt azzal a levéllel? — Azt a Pista tudja jobban. Ö volt a kongresszusi küldött. — Kiküldött, elküldött. Még az utóbbira is sor kerülhet. A szójátékkal végződő válasz Mazin Pál titkár és Lind- mayer István munkatárs derűs beszélgetése a riporterrel. A KISZ Dunakeszi Városi Bizottságán, avagy a DEMISZ- irodán vagyunk. A nemrég lezajlott KISZ-kongresszusnak azt a pillanatát idézzük fel, amikor a budaörsi, dunakeszi és váci küldöttek levelet adtak közre, s javasolták, hogy az ifjúsági szervezet tartsa meg a kommunista nevet. — Mi lesz holnap? Mi lesz jövőre? Ez a kérdés gyakran foglalkoztatja most az ifjúsági vezetőket. — Dunakeszin egyelőre nincsenek politikai versenytársak. Formálisan ugyan megalakult a Fidesz, de különösebb jelenlétük a közéletben nem tapasztalható. Másféle gond az anyagi alap. Az idén már megvan a pénz a főállásúak fizetéséhez, a testület működéséhez. Ám mivel a tagdíj minden fillérig az alapszervezeteknél marad ezután, jövőre önfenntartóvá kell lenniük. — Igen ám, de hogyan? — Vannak elképzeléseink' — mondja Mazin Pál. — Esetleg gazdasági vállalkozásba kezdünk. Másrészt, ha az alapszervezetek úgy gondolják, hogy szükségük van területi vezetőkre, akkor összeadják a pénzt. — Kérdés, hogy miből? — Csak abból, amit megkeresnek valahogy maguknak, például vállalkozással. Mert támogatásra nem számíthatnak. Lindmayer István példaként említi, hogy a sződligeti vezetőképző iskolát is valamiféle olyan rendeltetéssel szeretnék fenntartani a megye ifjúsági vezetői, hogy ezt a korosztályt szolgálja. A dunakesziek úgy tudják, hogy Budapest XV. kerületében — éppen a kongresszuson közreadott felhívás alapján — Kommunista Ifjúsági Szövetség néven alakult meg a területi szervezet. Mazin Pál szerint ezt. és a név által kifejezett tartalmat a tagság viszonylag korosabb rétege biztosan vállalná. Ám a tizenévesek, főleg a diákok már nem valószínű, hogy ezen az úton akarnának járni. Lindmayer István azt mondja a megfogalmazott levél indítékáról: — Én vállalhatónak tartom a KISZ hagyományait. Azért, mert egész története során radikális változásokra törekedett. Nem az ifjúsági szövetség tagjai és vezetői tehettek arról, hogy a meglévő hatalmi viszonyok között nem lehetett kitörni. Szerintem a marxizmus—le- ninizmus ma is a leghaladóbb eszme. Más kérdés, hogy milyen volt a konkrét megvalósítása, hogyan torzították el azt a napi politikát és hatalmi érdekeket szolgáló gyakorlat során. A DEMISZ-szel, mint új névvel, az a baj, hogy ebbe a keretbe most mindenki belefér. Nincsenek jobbról és balról meghúzva a határvonalak. És persze, most mindenki demokrata. Legyen a fiatalok helyi szervezeteinek hálózata baloldali, kommunista, marxista irányzatú Ez lenne a kívánatos — fogalmazták meg a vezetők egy nappal a városi aktívaértekezlet előtt, latolgatva az esélyeket, hogy elfogadják-e majd barátaik ezt a javaslatot. Mert. azt is figyelembe vették, hogy egy jelentős réteg nem annyira politizálni akar, hanem közösségbe tartozva szórakozni, művelődni, sportolni, ennek a feltételeit megteremteni. Az életkori sajátosságok ismeretében ez reális igény. Egy-egy konkrét esetben viszont politikailag is állást akarnak foglalni. Végül visszatérünk a függetlenített munkatársak ügyéhez. Érthető tendencia az, hogy amennyire lehet, társadalmi munkásként kerüljön a szervezetek élére a legtöbb vezető Ebben az óhajban szerepet játszik az is, hogy az emberek kiábrándultak a hatalmas létszámú, bürokratikus és ellenszenvessé vált nagy apparátusokból. Ám az is tény, hogy profi módon politizálni, érdekütközeteket, vállalni ma már nem nagyon lehet társadalmi munkásként, A világ minden országában főfoglalkozás lett a közszolgálat jelentős része — Ki jönne el ma ide dolgozni, ha mégis főállású ember kell a testületbe? — Ennek két mozgatója van — mondja Mazin Pál. — Vagy a komoly anyagi elismerés vagy az úgynevezett „perspektíva”, a kiszámítható biztos jövő, amiért az eredeti munkahelyet érdemes otthagyni. ★ Másnap megalakult az Ifjúsági Szervezetek Dunakeszi Szövetsége, Ezt a nevet választotta az aktívaérekezlet. Programja szerint önállóan működik. stratégiai szövetségben az MSZMP helyi szervezetével. Olyan ideológiai elkötelezettséggel, ahogy azt a javas- lattevők megfogalmazták. Kovács X. István A mogyoró-hegyi Jurta-kempingben igazi nyári forgalom van (Vimola Károly felvétele) hiszen harmadik éve dolgozik már itt mint vezető. Most kevesebb, de több is lett a gondja. — Egy hónappal később nyitottunk, mint tavaly, a felújítások miatt — tájékoztat Répás Ildikó. — Ez nagyjából-egé- széből meg is látszik a forgalmon, május elsejétől „mindössze” 721 vendégéjszakáról számolhatok be. Jártak itt Ű j-Zélandból, Ausztráliából, de a legtöbben az NSZK- ból. A nyugati turistának négy személyre — két felnőtt, két gyerek s egy lakókocsi — 550 forintba kerül nálunk egy éjszaka. De vannak szép számmal hazai vendégeink is, akad olyan „kuncsaft”, aki már harmadik éve el sem mozdítja innen a lakókocsiját. Nekik éves , átalányt számítunk, ez havi 3 ezer forint. A családok .péntektől vasárnap estig itt töltik az időt, s az elégedettségüket Ballagnak az óvodások Mintha kétszázan lennének Majdnem háromszáz gyerekről gondoskodnak naponta az érdi László téri 5. sz. óvodában. A csoportokban — az egész évi, ne tagadjuk, kemény munka után, ami megviselt óvónőt, s gyereket egyaránt — most az évzáró ünnepélyes-vidám történései következnek. Az intézményben évek óta szokás már, hogy a gyerekeket ilyenkor kirándulásra viszik. A nagycsoportosoknak egyben ez a ballagási búcsúzó is; iskolássá érő lélekkel új csodákkal ismerkednek. Györfi Józsefné Kati néni, s Darázs Ferencné Ica néni huszonhat kiröppenő óvodással érkeztek ezen a május végi napon a Visegrádi-hegységbe. Az autóbusznyi kisfiú és kislány boldog csiviteléssel hemperaett a füvön, s konyákig merült a hatalmas műanyag tálba, amelyben ropogós
