Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-28 / 150. szám
6 1989. JÜNIUS 38., SZERDA Jogi tanácsok Közös tufáidon — közös költség • Jogalap nélküli gazdagodás © Lakás kiürítésének végrehajtása 9 Pályaalkalmassági vizsga I VÁRJUK LEVELEIKET. CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 *1446 • H. S. ceglédi nyugdíjas a testvérével együtt egy ingatlant örökölt, amely azonban felújításra és korszerűsítésre szorul. A tulajdonostárs azonban ehhez nem akar hozzájárulni, mivel igen rossz anyagi körülmények között él. A közös dologgal járó terheik viselése a tulajdorxostár- Siaik között igen gyakran vitát okoz. Az a tulajdonos, aki az ingatlanhányadát nem használja, felesleges tehernek érez bármiféle ráfordítást és igyekszik az alól kivonni magát, a szükséges nyilatkozatok megadásától elzárkózik. Vannak azonban olyan kötelezettségek, amelyek az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükségesek. Ezeket a munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni és a kiadásokat a tulajdonostársaktól visszakövetelni. A munkákat végzőnek azt a kötelezettségét határozza meg a törvény, hogy a kiadások megkezdése ‘előtt a tulajdonostársakiat lehetőleg értesíteni kell. Az értesítést azért írja elő a jogszabály, hogy ennek ismeretében a tulajdonostársaknak módjukban legyen bírósághoz fordulni, ha úgy ítélik meg, hogy ezek a munkák az állag megóvását és fenntartását nem szolgálják. Az előbb említett értesítésre nincs szükség az esetben, ha halaszthatatlan munkálatokról van szó, illetve akkor sem, ha nem remélhető, hogy a tulajdonostárs válasza időben megérkezik. Más a helyzet akkor — mint az idézett esetben is —, ha a munka elvégzését ilyen körülmények nem indokolják. Ilyenkor a bírósághoz kell fordulni és kérni a nyilatkozat ítélettel Való pótlását. Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy a tulajdonostárs indokkal tagadta meg a hozzájárulást, a kiadások megtérítését csak a, jogalap néliküli gazdagodás szabályai szerint lehet követelni. • A jogalap nélküli gazda- godás fogalma az állampolgárok körében kevéssé is- taiert, annak ellenére, hogy m tel mindennapi életben gyakran előfordul. Ezért az alábbiakban a legáltalánosabb tudnivalókat ismertetjük erről a •témáról. Abban az esetben, ha valaki úgy jutott vagyoni előnyhöz más rovására, hogy arra megfelelő jogosultsággal nem rendelkezett (jogalap nélkül gazdagodott) köteles az így szerzett javakat visszatéríteni. Ez természetesen csak akkor terheli, ha a gazdagodáshoz rosszhiszeműen jutott, vagy egyébként számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel. A gazdagodást nem köteles visszatéríteni az a személy, aki a gazdagodástól a visszakövetelés előtt elesett, tehát az orvul szerzett jószág orvul veszett el. Előfordulhat, hogy a szerződés már eleve jogellenes volt, így mind a károsult, mind pedig a gazdagodó törvény ellenesen jutott nagyobb vagyonhoz. Ilyen esetben a gazdagodást nem a károsult részére, hanem — az ügyész javaslata alapján — az államnak kell megfizetni. Az esetben, ha a gyarapodást életfenntartás céljára adták és azt már felhasználták erre, visszakövetelésnek nincs helye, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, illetve, ha a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg. Jogalap nélküli gazdagodás esetén természetben kell a juttatást visszaadni a jogosultnak. Ha erre nincs mód, annak értékét kell megtéríteni. A jogosulatlan használó is igényelheti azonban a dolgokra fordított költségeinek megtérítését. 9 L. A., rétsági konyhakertész a házassága felbontása \ során megegyezett volt házastársával, hogy a közös lakásukat egy kölcsönösen elfogadott összeg megfizetését követően kiüríti a férj, és on- tian elköltözik, elhelyezési igényt nem támasztva. Időközben azonban annak ellenére, hogy a számára járó összeg letétbe került, meg- : gondolta magát és mégsem költözik. Mit tehetek ebben az esetben — kérdezi a feleség. . Amennyiben a lakás kiürí- - tésében és elhagyásában a * felek megállapodtak és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, szerződésüknek olyan érvénye van, mintha arról jogerős ítéletben az igazságszolgáltató szerv döntött volna. Ha ké- ■. sőbb a felek között vita tá- - mad a jogosult a bíróságtól | végrehajtási eljárás megin- . dítását kérheti. A bíróság j ilyenkor végrehajtási lapot I állít ki és ebben kötelezi a i szerződésszegő felet, hogy az l általa vállaltaknak megfelelően járjon el. Amennyiben í a kötelezett a végrehajtható okiratban foglaltaknak nem tesz eleget, a bíróság 10 000 forintig terjedő pénzbírsággal kényszerítheti erre. Ezt a bírságot ismételten ki lehet róni. Más eszköze a bíróságnak a végrehajtás kikényszerítésére ebben az esetben sajnos nincs. Ilyenkor az segíti elő a végleges megoldást, hogy a jogcím nélkül bennmaradó kötelezett számára — bár erre nem volt köteles — a jogosult biztosít elhelyezést. Amennyiben a bíróság megállapítja a felajánlott lakás megfelelőségét, akkor ide a jogsértő már akár karhatalommal is beköltöztethető. O Egy zsámbéki tanuló több Ízben sikertelen gépjárművezetői vizsgát tett. Most pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezték. Azt szeretné megtudni, hogy eleget kell-e tennie ennek az előírásnak. A társadalom védelme érdekében bizonyos tevékenységet ellátó személyeknek egyes hatósági előírásoknak meg kell felelniük. Ilyen szabályok vonatkoznak a gépjárművezetésre is. A különösen veszélyes közúti járművezetéshez ugyanis előzetes pályaalkalmassági vizsgálat szükséges. (Pl. autóbusz-, taxi-, villamosvezetés stb.) Vannak olyan esetek is, amikor rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatot ír elő a hatóság. Ilyen eset az is, amikor valaki öt alkalommal sikertelenül vizsgázik. A rendőrség, az ügyészség, a bíróság kezdeményezésére, valamint a járművezető időszakos vizsgálatát végző orvos, illetve a munkahely javaslatára, ugyancsak helye van a pályaalkalmassági vizsgálat lefolytatásának. Ezenkívül az ittas vezetés, illetve súlyos közlekedési szabálysértés elkövetésekor szintén helye van rendkívüli vizsgálat végzésének. A vizsgálatot különböző alkalmassági kategóriákban kell elvégezni. A pályaalkalmassági minősítést végző pályaalkalmassági vizsgáló intézet 15 napon belül határozatban közli a járművezetővel és azzal, aki a vizsgálat végzését kezdeményezte. A határozat ellen a jogszabály a fellebbezési jogosultságot lehetővé teszi. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk a Budapest Vili., Blaha Lujza tér 8. szám alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Tíz nap rendeletéi A gazdálkodó szervek és a gazdasági társaságok átalakulásáról rendelkezik az 1989. évi XIII. törvény, amely 1989. július 1-jén lép hatályba. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről az Ország- gyűlés megalkotta az 1989. évi XVII. törvényt. A nyugellátások, egyes baleseti nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, valamint egyéb ellátások emeléséről 1989. július 1-jén hatályba lépő szabályokat az 56/1989. (VI. 15.) MT- rendelet állapítja meg. Kacsokkal nem segítenek Ördögök pedig nincsenek Itt vannak. Itt vagyunk. Miénk az a mozdulat, az a furcsa grimasz az arcon, az az ajkbiggycsztés, az a dac. A hangja az apjára hajaz, a szeme tiszta anyja, magyarázzuk, figyeljük a különbségeket, meddig tartunk mi, hol kezdődnek ők. És nőnek és nyúlnak és lassan elfoglalják a világot, a világunkat. Most még gyerekek. Most még játszani is engedjük őket, később már nem, mert felnőnek, mert mi sem játszunk. És marad a hajtás, az idegesség, a munka, marad ami nekünk is maradt; a szegénység, a kétség, az ágaskodó kilátástalan- ság. Vagy fel sem muszáj nőni ehhez? Emelkedik a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma — figyelmeztetnek a statisztikák. A kép egyre riasztóbb. Majdnem minden ötödik erőszakos közösülés vádlottjai fiatalkorúak, minden harmadik betöréses lopásba ők keverednek bele. Fosztogató diákok Hódít a garázdaság, egyre kíméletlenebbek gyermekeink. Diákok fosztják ki egymást, gyermekbandák szerveződnek 20—30 forintos rablásokra. Pest környéki iskolában történt, hogy az egyik tanuló dühében orrcsontját törte osztálytársának. A bűncselekményeknél tavalyelőtt a megyében a 18 éven aluli elkövetők 30 százaléka állt tettének pillanatában bódulatkeltő anyagok hatása alatt. Tavalyelőtt... Azóta eltelt két — mondani se szükséges, milyen — esztendő. Mindezek tények. Tények, amelyeket forgathatunk, értékelhetünk, értelmezhetünk, bár inkább a valóságot kellene értékelnünk és értelmeznünk; az életünket, Magyar- ország, ma, 1989-ben. Mert nincsenek véletlenek. Nem a fiatalok rosszak. Helyesebben nemcsak ők. A felmérések szerint az apák 40, az anyák 20 százaléka veri a gyermekét, illetve nem törődik vele. Az összes — napvilágra került — erőszakos közösülés majdnem felénél fiatalkorúak az áldozatok. Nő a sérelmükre elkövetett veszélyeztetések száma. Ez a másik oldal. Ami pedig a valóságot illeti, arról minek beszélni. Itt élünk, naponta hallunk nyomorról, igazságtalanságról, zsákutcába jutott sorsokról. Régen azt tartották, mindnyájan egyenlő esélyekkel vághatunk neki az életnek. Nincsenek különbségek. Tűzoltók lehetünk, katonák, tanulhatunk egyetemen, főiskolán, akárhol. Aztán telt-múlt az idő, és tényleg csak tűzoltók lehettünk. Esetleg katonák. Vagy még azok sem. Segédmunkások. Rakodók. És néhá- nyan bűnözök. Bűnözők? Dr. Orell Ferenc, a Pest Megyei Ügyészség fiatalkorúakkal foglalkozó ügyésze ezt a jelzőt vonta kétségbe néhány napja a Budaörsön megtartott ifjúságvédelmi koordinációs értekezleten. Bűnözök? Nem veszélyeztetettek inkább? Bűnöző-e az a fiatal, aki kenyeret és felvágottat lop az élelmiszerüzletből? Persze az említett értekezletnek nem efféle kérdések felvetése volt elsősorban a célja. Évente szerveznek ugyanis ilyen fórumokat a megyei rendőrkapitányságok képviselői számára. Az indok egyszerű: a gyermek- és ifjúságvédelem irányítása a megyében annyira széttagolt, hogy szükség van néha az információk kölcsönös kicserélésére, a hathatósabb együttműködés megtervezésére. Rózsaszínűbb volt Ezúttal délelőtt kimondottan szakmai megbeszélésekre került sor, amelyre a bűnügyi szolgálaton kívül az igazgatásrendészettől és a közlekedésiektől is meghívtak rendőröket, ebéd után pedig a résztvevők más szerveknek a témakörrel kapcsolatos problémáit ismerhették meg. Dr. Orell Ferencen kívül Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, Horváth András rendőr alezredes, a megyei főkapitányság bűnüldözési osztályának vezetője, valamint Szima Antal, a Pest Megyei GYIVI igazgatója tartott előadást. Az ember azonban nem tudhatja, mi változhat meg az elhangzottaktól. Mekkora előrelépést jelent maga a kinyilvánított borúlátás. Tehet-e egyáltalán valamit a rendőrség mint hatóság az ifjúságért? Vagy az ügyészség? Hajdan rózsaszínűbbnek látszott a jövő, magyarázta Szima Antal. Mára viszont kiderült. hogy a GYIVI például nem alkalmas a tizenévesek fogadására. A pomázi otthonban évente 600-650 gyerek fordul meg, 12 százalékuk szökik meg rövidebb-hosszabb idő után. Szobon egy kisebb otthonban ugyanez a mutatószám 40 százalékra nő. Utána már késő Sokszor előbb érnek haza a fiatalok, mint az őket beszállító rendőr. Rácsokkal persze nem lehet senkit megjavítani. Viszont sem a GYIVI-nek, sem az értekezleten részt vevő többi meghívottnak nem feladata a megoldás felkutatása. A dolgokon azok megtörténte után nehéz segíteni. Korábban kell tenni valamit, megelőzni kell a bajt, valóban „meg” és valóban „előzni”, hogy a fiatalok bűncselekményeket kövessenek el. Akár az ördöggel is szövetkeznénk ennek érdekében, jelentette ki dr. Szabolcsi Mik- ].ós, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője a különféle szervezetekkel és az egyházzal kapcsolatban. Lehet, De ahogy boszorkányok, úgy valószínűleg ördögök sincsenek. Magunkra maradtunk. Falusy Zsigmond hangzik — reparizálni. Aztán nagyon kedvesen a társadalom minden rétegét képviselő embereknek ilyen kérdést tettem fel: Mondja, kérem, maga mikor és hol reparizált? Egy magasabb rangú katonatiszt így válaszolt: Én még az átkos Rákosi-rendszerben reparizáltam a Kossuth Akadémián, de már öt éve nyugdíjaztak. A fiam most fog reparizálni a Kilián Györgyről elnevezett főiskolán. Egy teológus a következőket mondta: Pontosan a forrongó világ predesztinált engem, hogy lelkiismeretes pásztor legyek, így a reparizálás nekem valóban felemelő tevékenység! Hivatásom lényegét már a reparizálás előtt, gyermekkoromban tudtam, amikor „miséket” tartottam játszótársaimnak. Egy nagyképűnek látszó, tudását minduntalan fitogtató egyetemi hallgató csípőből felelt: Én ugyan még nem reparizáltam, még hátravan egy nehéz évem. De ha azon is túl leszek, adok egy rongyot Szent Antalnak. Érdekességképpen még két válasz: Reparizálni fogunk, de hogy mi lesz velünk azután, azt még a putnoki jósnő sem tudná megmondani! Édes lelkem, én nem reparizálok, ha nem Zalaegerszegre utazom, ahol a katona fiam reparizál holnap délelőtt. Aztán végül egy magyaros bajuszú, félnótásnak tartott öreg juhásznak szegeztem fel a kérdést. Itt megkaptam a magamét. így válaszolt, a híres Gabancs Jóska bácsi: Mondja, uram, maga tréfálkozik velem, vagy csak úri huncutsággal ugrat engem ebben a nagy hőségben? Ne beszéljen nekem se tótul, se taljánul, beszéljen magyarul! Mert én csak a nép nyelvét értem, meg a birkák bégeté- sét. Hogy mi ebből a tanulság? Száműzni kellene a sznobizmusnak mindem formáját édes anyanyelvűnkből! A felkapott nyelvtörő szavak (pluralizmus például) helyett találjunk hozzánk illő, igazi magyar kifejezést! Sik István Gödöllő Jelenkorunk gondterhelt világában nyelvi terheket is raknak az egyszerű néptömegek nyakába. A sajtótermékeinkben, de a hivatali nyelvben is divattá vált olyan végtelenségig elkoptatott szavak használata, mint az alternatív, a pluralizmus, az infrastruktúra, a tolerancia, és még sorolhatnám. A barátommal érdekes kísérletbe fogtunk: Kitaláltunk egy semmit nem jelentő szót, amely így Elrejtett dokumentumok Pomázon már jó ideje beindították a honismereti klubot. Azzal a céllal tették mindezt, hogy a nagyközség lakossága részleteiben is megismerhesse szülőföldjét, ezt az egykori királyi tulajdonú területet. Ebből sajnos kevés valósult meg. Rendszerint olyan vezetőség kerüli a klub-élére, arosiy tagjainak sejtelme sem voit .arról, mi a célja a régészetnek, vagy mit tehet és milyen egy ilyen társaság. Csak egyszer volt két olyan vezető — Tregele Kálmán geológus, mint elnök, Balogh Gyula tanácsi dolgozó, mint titkár —, akik méltóak voltak erre a posztra. Ök azonban hiába küzdöttek. Annyi sérelem érte őket, hogy keserű emlékekkel otthagyták a klubot. A község gyűjteményébe kevés új dokumentum kerül, pedig még sok minden elférne a A nem létező hős Nincs még egy olyan utcanév, amely annyira bosszantaná az egyszerű embereket, mint a Guszev utca. Napi- és hetilapjaink oldalain számos olyan írás, olvasói levél található, amiben azt kérdezik, hogy mikor változtatják meg a kitalált hős nevét viselő utcák megjelölését. Mi az oka annak, hogy az illetékesek a sokadik kérésre sem merik megváltoztatni ezt? Talán nem áll rendelkezésükre elég szép hangzású történelmi vagy helyhez kötődő magyar név? Jó, hogyha az emberek dühöngve nézik az utcatáblákat, és szégyenkezve adják meg lakcímüket ismerőseiknek? Ami megyéink, településeink mai életébe nem illik — különösen ha ezt a nép látja így —, azt meg kell változtatni! Remélhetőleg nem sokáig lesz már Guszev utca Budakeszin. Padányi Lajos Budakeszi rendelkezésre álló helyiségekben. A meglévő iratok pedig fiókokba rejtve kallódnak, látogató azokat nem ismerheti meg. Olyan vezető kerüljön a klub élére, aki a bronzkortól napjainkig ismeri a történelmet, aki tisztában van az amatőr régészet jelentőségével! Tagnak pedig csak az jöjjön, aki már tud valamit, és lelkes, érdeklődő, tettrekész! Változtatni kell a hozzáálláson, mert mostanában sehogy sem megy a klub. Ezúton is kérem a tanács illetékeseit, hogy támogassák egy rendes, életképes honismereti klub létrejöttét. Mert az nem csak a nagyközség, hanem az egész magyar nép hasznára válik. Zólyomi István Pomáz A sorompó hiába villog Súlyos közlekedési baleset megelőzésére javaslom, hogy Örbottyánban a Táncsics Mihály utcánál, valamint a nyí- resszőlőtelepi vasúti megállónál levő ^út-vasút kereszteződések előtt helyezzenek el vasúti átjárót előjelző táblákat. Ugyan van nyoma annak, hogy valamikor itt ki voltak rakva, de ez sajnos nagyon kevés figyelmeztető. Itt a nyár, egyre többen jönnek erre kerttulajdonosok, kirándulók. Nagyon veszélyes szerintem az, hogy csak a villogó fénysorompó jelzi a vasúti kereszteződést. Ne várják meg az illetékesek, hogy egy súlyos baleset hívja fel figyelmüket a hiányok pótlására. Kostalcvic Gyula Budapest Kap mint nap zaklatnak A sülysápi vasútállomással szemben van egy kilósüzlet, amelynek vezetője egy igen kedves, udvarias hölgy. Mi kispénzű emberek, örömmel turkálunk az olcsó árukban, de sajnos az öröm gyakran ürömmé válik. Vannak emberek, akik a vevőket nap mint nap zaklatják, megszólítva így: na. maga is itt vásárol! Védelmet szeretnénk kérni ez ellen a molesztálás ellen. Nagyon rossz, hogy rendszeresen. mások előtt így lejáratnak embereket B. S.-né Sülysáp Törjük a fejünket, vajon mit lehet ilyenkor tenni? A rendőrség ilyesmivel nem foglalkozik, a rendszeres molesztálót fel lehet jelenteni becsületsértésért. De nem érdemes, hisz köztudott, mennyire idő- és pénzigényesek, mennyire idegőrlők az ilyen ..fülemüleperek”. Mi mélységesen elítéljük a zakla- tókat. Manapság egyre több ember kényszerül arra, hogy hasonló üzletekben, másodkézből szerezze be ruhadarabjait. Ez egyáltalán nem szégyellni való dolog, csak szükség hozta állapot. Aki ezt „cikizi”, az az elítélendő. Vélemény és hozzászólás Maga is reparisál?
