Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám

J. ILYEN A BURDAMÓDI Nagy nyári összeállítás Ajánlat a legifjabb korosztálynak vel még a kevésbé tehetséges, botcsinálta varrónők is elké­szíthetik a bemutatott model­leket, számos olyan apró öt­letet, rafinált tippet is kap­hatnak az öltözködéssel, ház­tartással, szépítkezéssel kap­csolatban. ami könnyen meg­valósítható. Most például, amikor hódí­tanak a fülbevalók, amelye­ket gyöngyökből, féldrágakö­vekből, kagylókból, kavicsok­ból állítanak össze és ugyan­csak borsos árért vásárolhat­juk meg a maszek butikosok­nál, megtanít bennünket diva­tos függők készítésére. S bi­zony a mai viszonyok között egyáltalán nem mindegy, hogy az ember fillérekért vagy több száz forintért jut egy-egy divatos darabhoz. Négy oldalt szentel a lap az idei gyermekmódinak. Akár­csak a felnőtteknél, náluk is az élénk színek, virágos min­ták teszik igazán nyárivá a ru­hadarabokat. A szerkesztők egyébként nemcsak a kicsi­nyekre gondoltak, hanem a di­vat. szempontjából legelhanya­goltabb korosztályra — a 12— 15 évesekre — is. Bizonyára nagy érdeklődés­re tarthat számot a teltkar- csúáknak készült összeállítás, az üdüléssel kapcsolatos szá­mos jó tanács, vagy például az arról szóló cikk, hogyan oldhatjuk meg úgy a nyaralá­sunkat, hogy négylábú házi kedvenceink is velünk tölt­hessék a szabadságot. Megtudhatjuk, mi minden készíthető rózsasziromból, mi­lyen a nyári napszemüveg- és arckikészítési divat, s még azt is, milyen, eddig nem is­mert újdonságokat készíthe­tünk kedvelt kora nyári gyü­mölcsünkből, az eperből. A RUHA TESZI? Utcalányok Az ír idegenforgalom kongresz- szusáról adott tudósításában az Irish Times beszámolt arról, hogy a számos fontos megbeszélés kö­zött elhangzott Miss Noel Clery, az ír Intézet tudós kutatójának háborgó felszólalása az utcalá­nyok ügyében. Aki szerint „azok a hölgyek olyan jól öltözöttek, hogy a klienseik összetévesztik őket intézetünk külföldi hallga­tóival”. A gazdi összegyűjtheti Kutyadolog Figyelemre méltó talál­mányként mutatta be a Pano­rama azt a szerkezetet, amely, ha beválik, a kutyatársadalom dísze lehet. Nagydologról van szó. Az automata ott áll a karlsruhel utcán, és ha bedob­nak 50 pfenniget, kiad egy kis lapátot meg egy papírzacs­kót, mellyel a gazdi össze­gyűjtheti a kutyus eltárgyia­sult sétaprogramját, s akkurá­tus csomagot készítve belőle, akár haza is viheti. I PEST MEGYEI SÉTÁK g Szigetmonostor . Vajda István volt szentend­rei református lelkész jut eszembe itt, „Monostoron". A szentendrei „regio" megszál­lott kutatója volt. Öt tekintem a helytörténeti kutatások te­rén tanítómesteremnek. . Vele jöttem először Sziget- monostorra. Általa — az ő közbenjárásával — pillanthat­tam bele a kéziratos „Emlé­kezet Könyvébe”, mely akkor, és gondolom, még ma is a monostori református gyüle­kezet birtokában van. Akkori lelkesedésemben elmulasztot­tam lemásolni a fontosabb dolgokat. Szerencsére azonban ott járt Békés István is ké­sőbb, így az ő feljegyzését tu­dom felhasználni most. Tulaj­donképpen amit idézek, Szi­getmonostor alapítólevelének is felfoghatom. „A Monostori P^eformata Ekklesia mindjárt a Reforma- tionak kezdeteiben fundálta- tott Puszta Monostoron, a nagy Duna mellett. Volt ott igen pompás márvány, és szé­pen faragott kövekbiil építte­tett klastrom; melyekről Mo­nostor, vagy Monasteriumnak neveztetett... — Ez az Isten Beszéde szerént Reformáltatott Ekklesia meg maradott Puszta Monostoron szinte Buda vé­tele tájáig, a ’ mikor az Is­tentelen Budai Bassa, vala­mely elszökött pribékeknek vág jókra a ’ Dunán által vite- té a ’ Bírót és karóba huzattá. A ’ szegény Prédikátor nagy bajjal mentette meg az életét. Osztán egész falustól által köl- töztenek ide a ’ szövevényes közzé, minemű akkor volt, hogy a ’ Falujuk ne lenne olyan kitetsző helyen ...” Aki járt már Szigetmonosto­ron, az tanúsíthatja, hogy az idézett dokumentum a valósá­got tartalmazza. Az elbújta­tott falu valóban csodálatos „rejtekhelyen” éli életét. Ide nem lehet vonattal eljutni, mert nem volt és nem is lesz itt sohasem vonat, aki vala­hogy átjut a Dunán, még ak­kor sem talál rá azonnal az elbújtatott falura. Száraz lábbal a tahi hídon elérhető ugyan, no és autó­busszal most már nyáron is. Mert valamikor csak télen járt ide autóbusz. Nyáron négy komp adta lehetőséggel lehe­tett csak átjutni, de a komptól csak az „apostolok lovain”, vagyis gyalog. A vízi utak te­rén gazdag ez a kis falu. Két hajóállomás és négy révátke­lőhely áll rendelkezésére. Az idelátogató igazán válogathat. A szentendrei Határcsárdánál talán a legrövidebb az út. A „Nagy-Dunán”, Korányon és Surányon keresztül. Pócsme- gyernél a Leányfaluból indu­ló komp ad lehetőséget az át­kelésre. Ahhoz, hogy Sziget- monostor csendes rejtekében élhette életét, hozzájárultak a már említett átkelőhelyen ke­letkezett települések. A pihen­ni vágyók ott közvetlenül ver­tek tanyát, hiszen a hely al­kalmas volt ott is a nyaralás­ra, üdülésre. Így alakult ki Horány, Dunakeszivel szem­ben, mely a XVIII. századbe­li Horányi Gábor Pest megyei alispán birtokán keletkezett. A horányi település magját az első világháború utón itt mű­ködő Gyermekvédő Liga gyer­meknyaralója jelentette. No, meg a vadevezősök nagy-dunai pihenője a híres „Horányi csárda”. Kissé feljebb ugyan­csak a szigeten fejlődött ki Su- rány, Göddel szemben. A ma­gyar munkásmozgalom egyik fontos illegális találkozóhelye volt hosszú éveken át. Mind­két kis település Szigetmonos­tor „védőbokrai” közé tarto­zik. A harmadik karnyújtás­nyira fekvő’ település már Leányfalu őstelepülése: Pócs- megyer. Szigetmonostor lakóinak szá­ma a statisztikai adatok sze­rint 1298. Erről csupán annyit szeretnék megjegyezni: külö­nös, hogy amikor a lakosok szá­ma után érdeklődöm, rendre kevesebbet állítanak a benn­szülöttek, mint az a hivatalos statisztikában található. A fa­luban református és katolikus templom is van. A református templom őrzi csodálatos pu­ritán örökségét, népi barokk és klasszicista lakóházak ko­szorújában. A valamikor cso­dálatos szépségű plébániahá­zat ugyancsak érdemes meg­tekinteni. Ha nem történik va­lami rövidesen, csupán fal­maradványok előtt lehet majd merengeni a múlton. S ha már a múltat emlegetem, a horá­nyi parton kb. 370-ből ittroa- radt római hídpillér maradvá­nyai és őrtorony-maradványok láthatók. A már oly sokszor említett limes, római birodal­mat védő, egyik őrtornya itt állt. S miből élnek a szigetmo­nostoriak? Legtöbbjük a mo­dern idők „kétiakiságának” életét éli. Bár vannak, akik a Vízművek hivatalos kenyerét eszik, hiszen itt kezdődik a főváros vízellátását biztosító kutak láncfüzére. Valamikor, ha még jól , emlékszem, szer­dán és pénteken este a szent­endrei parton kilenc óra tájt érkezett meg a kofahajó. Bog- dányból indult, s lassan állo­másról állomásra csurogva jött lefelé a Dunán. A menetrend úgv volt kialakítva, hogy haj­nalra a kofahajó a pesti vá­sárcsarnokhoz érkezzen. Azt leírni nem lehet, csak aki ezt látta és tapasztalta, tudja, hogy micsoda eper- és málnaillat úszott a Szentendrei-Duna-ág­bán a hajó távozása után is, még késő esti órákig. Azóta a „kofaság és ko]álkodás a múlté”. Ma már a zöldség­gyümölcs árus utánfutójával kimegy a monostori vagy tahi eperföldekre, s az árut on­nan szállítja a fővárosba. A termelő • természetesen bele­egyezik ebbe, mert a szállítást ő már nem tudja vállalni, mint régen, amikor a hajó minden állomáson türelmesen meg­várva a rakodást, szinte fillé­rekért vitte az árut a piacra. A múlttal kezdtem, s rég­múlttal fejezem be. A régi műemléki irodalmainkban em­lített „Nagy-Duna menti” ko­lostorromok eredete máig sem tisztázott. Ami valószínű (a legújabb kutatások szerint), hogy a Kartal nemzetiségbeli Tiburc ispán, bencés monos­tort alapított Sant Salvator nevére szentelve. Ez a bencé­sektől a ciszterciták, majd premontreieken keresztül a magyar alapítású rend, a pá­losok, végül a kolduló rendek kezébe került. Már a felsoro­lás is sejteti a dolgok bonyo­lultságát. Az mindenesetre biztos, hogy a XVI. század­ban említik okleveleink Szi­getmonostor falut. Aki a mai életforgatag kö­zepén teljes kikapcsolódásra vágyna, az feltétlen nézzen be. akár csak pár órára, ebbe a kis csodálatos faluba, biztos vagyok benne, sokáig vissza fog járni a szigetre. Wolff Lajos A rejtőzködő falu utcaképe r EGYÜTT jhiw iiw1. űnarargAvwa—— AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Az M7-es autópálya főváros felé vezető oldalán, a G5—GO. kilomé­ter között befejezték a pálya burkolatának aszfaltozását. A korábbi forgalomkorlátozások megszűntek, helyreállt az eredeti forgalmi rend. Az M3-as autópálya az 51-es kilométernél, a kerekharaszti csomó­pontban az aluljárók útjának burkolatát aszfaltozzák. Ezért a cso­mópont le- és felhajtóágát a forgalom elöl lezárták. Ez az elzárás nőm érinti sem az ott lévő benzinkutat, sem pedig a parkoló-, illetve pihenőhelyet. Csatornaépítési munkák folynak az 51-es főút 17-es kilométerénél. Emiatt itt fél szélességűre szűkül le az útpálya. A munkaterületnél he­lyi korlátozásokat vezettek be. Teljes szélességű útlezárás növeli a Dunakanyarba autózók me­netidejét a ll-es főúton. Itt a 15-ös és 19-es kilométer közötti útsza­kaszt zárták le. A járműveket a helyszínen kiépített terelöútra irá­nyítják át. Június 24-én, szombaton 11—14 óra között rendezik meg az Acél Szív elnevezésű triatlonverseny-sorozat kerékpárpróbáját, Dunaújvá­ros környékén. A verseny helyszínére várt versenyzők már kora reggeltől érkeznek majd, ezért a 6-os főúton, a 69-es kilométer körül, a mezöfalvi elágazásnál, valamint a Dunaújváros—Mezőfalva—Kisszent- mihály útvonalon a megszokottnál nagyobb kerékpáros-forgalomra kell számítani. Kérjük az autósokat, hogy a mezőny mellett elhalad­va fokozott figyelemmel vezessenek. Ismét zavartalan a teherforgalom a Dunán Nagymaros és Viségrád között. Tehát az ott működő komp ismét szállít járműveket is. A Balaton két partja között közlekedő komp már 40 percenként jár. Az első járat Tihanyból 6.20-kor, Szántódról pedig 6.4í)-kor indul, az utolsó Tihanyból 21.00-kor, Szántódról pedig 21.20-kor indul. WARTBURG—VOLKSWAGEN Megérkeztek a Merkúr-telepre a négyütemű Wartburgok. Külsőre nem sokat változott a doboz alakú karosszéria, de állítólag — a ko­rábbitól szélesebb nyomtáv következtében — jobb az autó stabili­tása. A motorháztető alatt viszont már több újdonságot találunk: a kocsit egy Volkswagen-motor hajtja, amit kicsit hozzáigazítottak a Wartburghoz; némileg csökkentették teljesítményét, ugyanakkor nőtt a fogyasztása. A mérések szerint 7-8 litert fogyaszt 109 kilométeren. Ez persze a kétütemű elődhöz képest még mindig kedvező. A négyütemű Wartburg Standard vételára 2<K>, a S pedálé 210 'ézéfr forint. A régi fizetések érvényesek, a különbözetet csak az átvétel­kor kell kiegyenlíteni. Üj befizetéseiket iá'1 elfogadnak 1991-es, illetve 19^2-es szállítási határidővel. KOCKÁZATOS ERŐFITOGTATÁS Általánosan elterjedt rossz szokás, hogy az autósok a kö­vetési távolság be nem tartásával valósággal tolják maguk előtt a motorosokat. Az ilyen vezetők úgy vélik, hogy ha bár­mi történik, a kis terjedelmű járművet egyetlen kormány- mozdulattal az utolsó pillanatban is kikerülhetik. Egyébként is mindent megtesznek, hogy „felsőbbrendűségüket” fitogtas­sák. Ajánlatos erről mielőbb leszokni nemcsak azért, mert a KRESZ-módosítás óta a belső sávban gyakrabban találkoz­ni motorosokkal, mint korábban, hanem azért is, mert ez a viselkedés rendkívül kockázatos. SÁRGA SZEMÜVEG Az éjszakai vakít.is ellen védő sárga színű szemüvegek a szemből jövő járművek okozta kápráztató hatást csökken­tik. Ezt az előnyt azonban lerontja az a tény, hogy az ilyen szemüvegek az akadályok látási távolságát csökkentik. Mivel ezeket csak közelebbről látjuk meg: az amúgy is szűkre sza­bott időből még kevésbé marad a cselekvésre. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC |9.) A koponya-, mell- vagy hasüregi szervek sérülése súlyos véizéssel járhat, azonban a megítélést nehezíti, hogy a vér nem ürül kifelé, és a vérzés fényére csak közvetett tünetek utalnak. A koponyát ért ütésnél akkor kell koponyaüregi vérzésre gyanakodni, ha a sérült — bármilyen rövid időre is — el­vesztette eszméletét. A vérömleny a zárt koponyaüregben az agyállomány kárára, annak összenyomásával1 tud csak növe­kedni. A vérzést követő fél-másfél óra múlva a sérült foko­zódó fejfájás, szédülés, hányinger, tudatbeszűkülés után is­mét elveszti eszméletét. A koponyaüregben keletkezett vérzés kizárólag műtéti úton gyógyítható, ezért a sérült feltétlenül kórházi elhelyezést igényel. Tompa mellkasi, hasi sérülés következményes vérzése éle­tet veszélyeztető vérveszteséget okozhat. A hasüregben első­sorban a máj vagy a lép zúzódása okoz nagy vérzést. E két szervet feszes tok veszi körül. Tompa ütés követ­keztében a szerv megreped és a tokon belül vérzés indul, amelynek fokozódását a feszes tök egy ideig gátolja, de a növekvő vérzés végül is szétfeszíti a tokot és szabadon tör be a hasüregbe. Az ilyen vérzést kétszakaszos vérzésnek hívjuk. Az első szakaszban a vérveszteség kevés, mert a vérzés a tokon belüli, ezért a tünetek nem jellemzőek. A tok átre- peoése után, rövid időn beiül nagy vérveszteség lép fel és a beteget a ki vérzéses sokk, majd a halál fenyegeti. Belső vérzésnél a sérült állapota változó: heveny rosszul- lét és átmeneti tünetmentesség követi egymást. Az átmeneti tünetmentesség alatt a beteg nem érzi magát rosszul, ennek eher.ére ne engedjük távozni. Rábeszéléssel el kell érni, hogy nyugodtan fekve várja meg a mentők érkezését. Ha a sérült arca, majd a teljes bőr felülete Sápádttá vált, tapintata hűvös, verejtékes, a pulzusa szapora UOO/perc fe­letti). állva és ülve elájul, vízszintesen fektetjük, lábait fel- poicoijuk. A mellkas tompa sérülését követő, köhögéssel párosuló, élénkpiros, véres, habos köpet tüdősérülés jele. A sérültet megtámasztott felsőtesttel, félülő helyzetbe hozzuk, mozog­nia nem szabad. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: »1. Nagy Péter / <- Megjelent a magyar nyelvű Burda júniusi száma. A lapot végignézve, ismét meg kell állapítani: teljességgel érthe­tő, miért volt már a német kiadás is annyira kelendő a nők körében. Hiszen túl azon, hogy figyelemmel kísérhetik a naponta változó divatot, s egy­szerű szabásminták segítségé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom