Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám

J ^Íírfap 1989. JÚNIUS 23., PÉNTEK Két levél érkezett Szigetszentmiklósra Kié a városszéli ház7 A Csepel Autógyár művelő­dési házának terjedelmes épü­lete valaha nyilván központ­ja volt a környék közművelő­désének. Abban az időben, amikor még kevesebb volt a túlóra, ismeretlen volt a má­sodállás, a gmik-ról már nem is beszélve. Abban az időben, amikor a munkásosztály kul- turálódásának egyetlen üdvö­zítő módját a művelődési ott­honokba:) és központokban látták. Még alig egy évtizede is nagy élet folyt az ilyen intéz­ményekben. Délutánonként, a műszak végeztével szocialista brigádok telepedtek le a bü­fébe, hogy egy korsó sör vagy nagyfröccs mellett tárgyalja­nak a világ folyásáról. A nagyteremben mindennaposak voltak a programok, ahol a széksorok java meg is telt. És óránként váltották egymást a legkülönbözőbb csoportok a szakköri helyiségekben. A sza­bás-varrást tanuló asszonyok után a politikai vitakör tagjai ültek be, őket a nyugdíjasok vagy éppen a bélyeggyűjtők követték. Nagyot változott a világ. Talán akkor, amikor már nam tiltakozott semmilyen illeté­kes a kijelentés miatt, misze­rint a kultúra áru. A házak fenntartására biztosított tá­mogatás egyre szűkebben ér­kezett, miközben csak néhány intézmény volt képes arra, hogy bevételeiből úgy-ahogy fenntartsa magát. A Csepel Autó Művelődési Központ és Könyvtár bár a közigazgatási térképek szerint Szigetszentmiklóshoz tartozik, valójában igencsak messze fekszik a várostól. Aki sárga buszra vagy HÉV-re ül, ugyanannyiért jut be Buda­pestre — ahol' több tucat programlehetőség között válo­gathat —, mint a Csepel Autó­gyárhoz. Ha kerekekre lehet­ne rakni ás eltolni a házat — mondják a miklósiak —, ak­kor hasznát vehetnék, de így távol a lakott részektől, nem válhat igazán a művelődés centrumává. Ne halion ki a magyar falu Turistacélpont lehetne Hazánkban tíz esztendeje kísérleteznek azzal, hogy a fa­lusi turizmust szervezett kere­tek között az egész ország te­rületére kiterjesszék. Jóllehel a gondolat országhatárainkon belül sem új, hiszen a század- fordulón a balatoni fürdőéle­tet egyleteket alapítva bonta­koztatták ki. a budai hegyvi­dék és a Pilis kÖmvékéfiek településein pedig a 'húszas harmincas években a fővárosi hivatalnokréteg kedvelt üdü­lőhelye volt. Vannak követ­hető minták a szomszédos Ausztriában-, és kissé távolabb, az NSZK Észak-Rajna West- falia tartományában, ahol kü­lönösen jó hagyományai van­nak a falukban és a tanya­házakban a vendégfogadás­nak. Ott, ahol reggelente fris­sen fejt' tejet tesznek az asz­talra, a föltáíalt zöldség és gyümölcs a ház biokertészeté­ből való, csakúgy, mint a hús is háztáji. A falusi turizmus Nyuga­ton általában az asszonyoknak ad megélhetést, szinte minde­nütt segítenek a munkában a nagyobb gyerekek. A család­főnek ott a sok-sok hektár föld, s nem ritka az sem, hogy az istállóban ötszáz bika néz szembe az emberrel. Nos, hasonló léptékekben mi nem gondolkodhatunk, ab­ban viszont igen, hogy a ter­mészet ajándékát: a jó leve­gőt, a festői környezetet hasz­nosítsuk. kitárva az idegen előtt a takaros falusi, tanyasi házak kapuit. Fel kellene is­merni, hogy ez nem csak fog­lalkoztatást, szezonban biztos megélhetést jelent, hanem ré­szévé, mintegy kiegészítőjévé válhat a mezőgazdasági ter­melésnek. így kevésbé kellene tartanunk attól, hogy lassan- lassan kihal a magyar falu, hogy elvesznek az egykori ha­gyományok, régi mesterségek, s már-már egy kaptafára húz­ható az egykor oly változatos vidéki arculat. Most végre pont került a sok éve vajúdó ügy végére, azzal, hogy június elején Tö­rökbálinton — mint azt la­punkban is megírtuk —, meg­alakult a Magyar Falusi Ven­dégfogadók Szövetsége, amely­nek máris több Pest megyei település lakója a tagja, s fan­táziát látnak ebben a megye idegenforgalommal foglalko­zó szakemberei is. S noha azok a külföldi °s hazai vendégek, akik a pihenésnek ezt a for­máját választják nem luxusra vágynak, mégis szükség len­ne némi fejlesztés, kis csi­nosítás, a vállalkozószellem ösztönzése a magyar falvak­ban. Ennek érdekében fogal­mazta meg nyilatkozatát az új szervezet, amelynek lénye­ge: a mezőgazdasági kormány­zat karolja fel a kezdeménye­zést, a lehetőségek szerint anyagilag is támogassa az ide­genforgalom, adjon háztáji adókedvezményeket a Pénz­ügyminisztérium, a művelő­désügy pedig kapcsolódjon be gz .érdekeltek,-.; oktatásába, nyelvi képzésébe. Persze a se­gítő közreműködés mindenki­nek szívügye lehet a helyi szépítő mozgalmaktól, az egy­házon át az egészségügyig. Mert ugye mondani se kell, hogy a falusi turizmus nagy lehetőségeket rejt magában az egészséges életmódra neve­lésben csakúgy, mint a ter­mészet szeretetében, a gyógyí­tó funkcióról már nem is be­szélve. Talán nem reklám, ha az összefogás érdekében ideír­juk; az érdeklődő jelentkező­ket és a javaslatokat a Ma­gyar Falusi Vendégfogadók Szövetsége a következő címen várja: Budapest V., Belgrád rakpart 24., 1056, vagy a 183- 877-es üzenetrögzítős telefo­non. F. E. A közelmúltban két levelet kapott a szigetszemtmiklósá tanácselnök, Pongrácz Gábor. Egyiket a Csepel Autógyár vezérigazgatója, másikat a CSA művelődési központ igaz­gatója írta. Az előbbi szűk­szavú, drámaian tömör leve­lében közli a tanáccsal, hogy felmondják azt a megállapo dóst, amelynek értelmében a vállalat másfél millió forintot fizet a tanácsi gyermekintéz­mények fenntartási költségei­hez. Ezekben az óvodákban zömében a Csepel Autógyár dolgozóinak gyermekeit gon­dozzák. Ám a vállalat növek­vő nehézségei miatt ezeknél nem tudja vállalni a szerény hozzájárulást. Azt már a művelődési köz­pont igazgatójának leveléből tudta meg a tanácselnök, hogy az autógyár a házat sem tudja már olyan mérték­ben támogatni, mint annak előtte. A népművelő levele ar­ról szól, hogy amennyiben a tanács az eddiginél nagyobb támogatást tudna biztosítani a működési költségekhez, akkor sokkal színvonalasabb, válto­zatosabb programokkal szol­gálhatná a város lakóinak művelődését a ház. Helyzetük fojtogató, hiszen csupán a társadalombiztosítási járulék emelése több millió forintos többletkiadásit ró a művelődé­si központ költségvetésére. S ez a közművelődés szempont­jából kidobott pénz, hiszen nem a programok szervezésé­re, a ház működtetésére köl­tik. Jó szándékát még ebben a nehéz helyzetben is többször bizonyította a gondokkal küz­dő művelődési központ veze­tése. Legutóbb akkor, amikor teljesen ingyen egész napra a sz i gets zen tm i klós i általános is­kolák rendelkezésére bocsá­tottá a házat, ahol a közel öt­száz ,(!j gyermekszereplő még az irodákat is birtokba vette. S hogy mit válaszolt a ta­nácselnök? A vezérigazgató levelét tudomásul vette. Mást mit is tehetett volna? A fenn­tartási kiadások oldaláról ter­vezett költségvetést a másfél milliós elvonás is igen érzéke­nyen érinti, ám egyrészt a gazdasági realitások, másrészt a régü_ paternalista szemlélet változása egyenes következ­ményként hozták mindezt. Természetesen el kellett uta­sítania a tanácselnöknek az igazgató kérését, noha csak töredékét kérte támogatás­ként annak a pénznek, amely­től a Csepel Autógyár egyet­len tollvonással fosztotta meg a városa költségvetést. Máza Katalin Népijáték-készítő és kézművestábor Felnőtteknek, gyerekekért A ráckevei Acs Károly Mű­velődési Központ július 22—31. között tábort szervez a festői szépségű Kis-Duna partján, el­sősorban óvónők, pedagógusok, s olyan középiskolai, főisko­lai hallgatók számára, akik pályájuk során kultúra átadá­sára lesznek hivatottak. Ér­deklődők foglalkozási megkö­töttségek nélkül is jelentkez­hetnek. Ismeretesek oktatási rend­szerünk hiányosságai, kudarc­ba fulladt megújulási szándé­kai de talán kevesen gondol­nak a napközi otthonok úgv- nevezett játék- vagy szabad- foglalkozásainak sok esetben silány tartalmára, vagy az óvodák ábrázolásfoglalkozá­sainak már-már kiüresedett, sablonos témáira. A ráckevei tábor — igaz, nem elsőként az országban —, ezen a helyzeten próbál segí­teni A júliusi tíz napban — a néni) á‘ék-készítés, kézmű­vesség. és a magyar népi já­tékok technikáinak alkalmazá­sával olyan gyakorlati isme­reteket kívánnak átadni a résztvevőknek, melyekkel hasznosan tudnak hozzájárul­ni a rájuk bízott gyerekek személyiségfejlesztéséhez. Né­hány név az oktatók közül: C2ár János, a népművészet mestere. Pólya Zoltán és Or­szág Éva, a kecskeméti Szó- rakaténusz Játékház tanítvá­nyai. A foglalkozások a termé. szetes alapanyagok felhaszná­lására épülnek. A ráckevei tá­borlakók megtanulhatnak ne­mezt készíteni, gyékényt szőni, búzát fonni, csuhébábot, agyagjátékot és agyagedényt készíteni. Mindezek mellett egy sor népi kör- és ügyessé­gi játékot játszani. A táborban gyerekek elhe­lyezésére is van mód, ameny- nyiben a szülő a részvételt más módon nem tudja megol­dani. Jelentkezni telefonon, vagy levelezőlapon név és cím megjelölésével lehet. Az Ács Károly Művelődési Köz­pont címe: 2300 Ráckeve, Kos­suth u. 25. Telefonszáma: 05-26/85.—168. B. G. KORFORDULÓ Nyugdíjasok Szentendrén Szép emlékek, barátságok A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárának nyugdíjaskiubja már több mint egy évtizede tevékeny­kedik. A megalakuláskor Pál Gézánét választották meg tit­kárnak. A fehér hajú, kedves arcú asszony nagy lelkesedéssel végzi ezt a munkát. A klub tevékenységét pontos napló rögzíti, de Pál Gézánénak nem kell a füzethez nyúlnia, hogy emlékezzen az elmúlt évtized eseményeire. — Ügy indultunk, hogy a szakszervezet javasolta: tart­sunk szorosabb kapcsolatot a régi dolgozókkal, akik a legne­hezebb időkben átsegítették a gyárat a gondokon. A kezdet akadozó volt, de hamarosan híre ment, hogy a látogatók jól érzik magukat itt — ezért a létszám egyre növe­kedett. A mai gárdából nyol­cán — a leghűségesebbek — ott voltak az alapítók sorában is. — Negyedévenként egyszer a gyárban találkozunk. Kis uzsonna mellett elbeszélgetünk. Időnként közösen kirándu­lunk, ismerkedünk az ország­gal. S amíg beszél, fényképalbu­mot vesz elő, ami a legmara­dandóbb emlékeket őrzi. Ez itt egy színházlátogatást örökít meg — mutat egy képre. Egy másik fotó báli emléket idéz, a résztvevők között még a 84 éves tag is táncra perdült. — Kétszer szerveztünk hob­bikiállítást, ahol saját mun­káinkat mutattuk be. Kézi­munkák, kerti termények, dísz­növények, fotók, bélyeggyűjte- mények szerepeltek a sikeres bemutatón. Büszkén szól arról, hogy el­sőként gyűjtöttek az új Nem­zetiért. — Pénzünk ugyan nem volt, de lelkesedésünk annál több. Mindenki, amit tudott, tombolá­ra bocsátott. Fafaragást vagy egy üveg befőttet, saját kötésű pulóvert. A kirándulások a leg­népszerűbbek. A séta fiatalít, minden nyugdíjasnak aján­lom. Igyekszünk minél olcsób­ban megoldani az ilyen túrá­kat. Van saját büfésünk, har- monikásunk. Sajnos legna­gyobb gondunk az autóbusz. A gyár saját buszábah csak hu­szonnégyen férünk el. Ez sok­szor kevésnek bizonyul. A bé­relt busz viszont drága. Gyakran tartanak egészség- ügyi előadásokat. Ezeket a Vö­röskereszt szervezi, s ilyenkor meghívják az egyik szentend­rei orvost. Legutóbb a gyógy­növények fontosságával ismer­kedtek. — Akik már nem tudnak részt venni közösségi életünk­ben. azokat is felkaroljuk. Lá­togatjuk a betegeket, vigasz­taljuk az özvegyeket, akikből, sajnos egvre több van. Beuta­lókat szerzünk, rendkívüli nyugdíjemeléseket kezdemé­nyezünk a 3400 forint alatti összegből élőknek. Az ember, amit lehet, kihasznál, de azért jobb volna, ha a hosszú éve­ken át becsülétesen dolgozók olyan nyugdíjat kapnának, hogy ne a segélyekre kelljen számítaniuk. Mártinké Anna Gyógyít a természet Az orvostudomány fejlődé­sével mind jelentősebb szere­pük van az időskort kísérő kóros jelenségek gyógyításá­nak. A gyógyszeripar számos ké­szítménye mellett újabban mind több híve van annak, hogy a vegyi úton előállított gyógyszereket a természet nyújtotta gyógyfüvekkel he­lyettesítsék. E hasznos növé­nyek közül egyet olvasóink­kal is megismertetünk. Az orvosi zsálya már az ókorban is szerfölött jól is­mert és széles körben hasz­nált gyógynövény volt. A kö­zépkorban kolostorok kertjé­ben is nevelhették, éppen gyógyhatásúi miatt. Hazánk­ban is széles, körben termesz­tik. de .—• ritkán —e.l.vad,ül­tén ‘ hegyeinkben is megtalál­ható. Levelei bolyhos-ezüstö­sek, virágai rózsa-, fehér Az időjárás és az időseit A meteorológiai jelzések szerint az év napjainak álta­lában több mint a fele front­nap. Ebből következik, hogy a fronthelyzet ismeretére na­ponta szükségünk van. Erre az idős embernek különösen figyelemmel kell lennie. Az orvosmeteorológiai te­vékenység fejlődése mindin­kább lehetővé teszi annak megismerését, hogy a frontát­vonulások miképpen befolyá­solják az embert cselekede­teiben. Megállapították például, hogy a fronthatásra elsősor­ban azok érzékenyek, akiknek szervezete egyéb tényezők ha­tása alatt is áll. Fokozottan je­lentkezik az érzékenység fá­radtság esetén a gyenge ideg­rendszerű és az idős embe­reknél. Különösen az alkoho­lizálás utáni állapotban. A megfigyelések szerint leg­veszélyesebb az emberi maga­tartásban a frontátvonulást megelőző és az azt követő há­rom-négy órás időtartam. A meteorológiai változások nagy­mértékben befolyásolják a központi idegrendszer működé­sét. Megnövekszik az észlelé­si, látási, hallási idő. Növek­szik az idegpályákon az inge­rületek vezetési sebessége, en­nek következtében megnyúlik a reakcióidő is. Fokozottan érvényes ez az autót vezető idős emberekre. A melegfront alatt a levegő felfelé áramlik, ezért a lég­nyomás csökken, hidegfront alatt a levegőtömeg lefelé zú­dul, emelkedik a légnyomás. A légnyomásváltozások az em­beri szervezet központi és ve­getatív idegrendszerének mű­ködését eltérítik a normálistól. A melegfrontérzékenv emberek legfontosabb jellem­zője a félelem, a szorongás. Az érzékenyek a melegfront alatt nyugtalanok, izgatottak, hangulatuk gyakran nyomott, depressziós, teljesítményük kezdeti növekedése után fá­radékonyság, kimerültség je­lentkezik. Csökken a kávé, az alkohol iránti igény, de megnövekszik (dohányzók esetében) a niko­tinéhség. A melegfront előtt vagy alatt az erre reagáló do­hányos ember szinte egyik ci­garettáról a másikra gyújt. A fronthatás mellett így kiala­kulhat egy enyhébb nikotin­mérgezés, ami bizonytalanság­gal, szédüléssel, rövid rosszul- létekkel járhat együtt. Általá­ban a meiegfrontérzékeny emberre jellemzőek a keringé­si rendszer betegségei, a szív­panaszok és a magas vérnyo­más. A koros emberek általában sok ilyen tényezőnek vannak kitéve, ezért fokozott figye­lemmel kell lenniük napi mun­kaprogramjuk kialakításakor az időjárási tényezőkre. K. Z. vagy ibolyalila színűek, a tá­tikáéhoz hasonlítanak, csak kisebbek. Május végétől jú­lius közepéig, állandó virág­zásban vannak megnyúlt vi­ráglándzsái. A termesztett faj­tákat magrój célszerű vetni a kiskertben áprilisban vagy májusban. A palántákat szep­temberben lehet végleges he­lyükre ültetni, ott hat-nyolc évig is megfelelően terem­nek. Az orvosi zsálya megszárí­tott levele a világ valameny- nyi gyógyszerkönyvében hi­vatalos gyógyszerféleként eze- repel. A levélben igen sok il­lóolaj van, amely a szárított levél forrázatának használat­kor baktérium- és gombaölő, .valamint gyulladásgátló ha, jtásj; f£jt kú, Faképpen torok- es garatöblögetésre. szájnyái- kahártya-gyulladásra használ­ják. A gyulladáscsökkentő ha­tása aranyeres panaszok ese­tén is jól alkalmazható. A le­vél forrázatát megfelelő tö­ménységben ülőfürdőként kell használni. Sok gyógyszer és gyógyteakeverék fontos alap­anyagaként is felhasználják. Fűszerként is kiváló: hús­ételek, pástétomok fűszerezé­sére jól bevált ízesítőszer. Olcsó csöregefánk Hozzávalók: 25 deka rétesliszt, 2 tojás, 1 evőkanál rum, egy dió- nyi Rama margarin, egy kevés tejföl, csipetnyi só; a sütéshez bőven olaj; a tetejére porcukor, tálaláshoz barackiz. A tésztához valókat annyi tej­föllel gyúrjuk össze, hogy rugal­mas tésztát kapjunk. Azonnal kés­fok vastagságúra nyújtjuk, de- relyemetszövel vagy késsel te­nyérnyi darabokra vágjuk. A kö­zepüket derelyemetszővel vagy késsel párhuzamosan, egycer.tis közökben bevagdossuk, úgy, hogy a tészta széle egyben maradjon. Ezeket a belső „szalagokat” uj­junkkal felhúzzuk, összebogoz­zuk, és így tesszük bő, forró olajba. Szép pirosra sütjük, ala­posan lecsepegtetjük, és porcu­korral. hígított, forró barackizzel kínáljuk. F. Nagy Angéla Terefere a klubban Az idős emberek ellátására három épületben működik a szo­ciális otthon Ráckevén. Ezek közül az egyik a Kazinczy utcá­ban néhány éve új épületbe költözött. Képünkön: a hét végén otthon eltöltött napok élményeit cserélik ki egy kis ebéd utá­ni tereferén (Erdősi Ágnes felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom