Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-23 / 146. szám
2 1989. JtNIUS 23., PÉNTEK KÜLPOLITIKAI George Bush elnökkel és James Baker külügyminiszterrel tárgyalt közelgő varsói es budapesti útjuk előtt Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere, akinek az a véleménye, hogy a lengyel és a magyar reformfolyamatot csak a Nyugat közös stratégiájával és közös cselekvésével lehet támogatni. ▲ Kínában újabb hét személyt végeztek ki csütörtökön azok közül, akiket június 17-én Pekingben elítél-' tek katonai járművek felgyújtása, katonai javak eltulajdonítása és katonák elleni támadás vádjával. A Eddig 250 ezer bolgár muzulmán adott be útlevélkérelmet, 150 ezren meg is kapták a hivatalos okmányt, 50 ezren elhagyták az országot. A Csehszlovákiában az ott élő nemzetiségek számáról tanácskozva népszámlálási adatokra utalva közölték, hogy az országban 579 ezer 166 magyar, 68 ezer 176 lengyel, 61 ezer 129 német és 54 ezer 582 ukrán, illetve orosz nemzetiségű állampolgár él. A Krakkóban szerdán a LEMP székháza előtt több száz diák tüntetett Wojciech Jaruzelski lemondásét követelve, de a megmozdulásba nem avatkozott bele a rendőrség. A Konsztantin Micotakisz, a vasárnapi görögországi választásokon győzelmet aratott Új Demokrácia Pártja elnöke folytatja az ideiglenes kormány megalakítására irányuló erőfeszítéseit és szándékában áll találkozni a harmadik helyen végzett baloldali koalíció vezetőjével, Harilaosz Florakisszal, aki a Görög Kommunista Pártot és a kisebb baloldali pártokat képviseli. A Az NSZK tévé- és rádióállomásai, országos és tartományi napilapjai a döbbenet és felháborodás hangján számoltak be arról, hogy Románia szögesdrótból kerítést húz fel a magyar határon. A Az Azerbajdzsáni SZSZK Legfelsőbb Tanácsa elnökségének új elnöke van E. M. Kafarov, volt elnök- helyettes személyében, mivel Szulejman Tatiljevet tisztéből saját kérésére felmentették. A Izlandi békeaktivisták tiltakoztak a szigetországban tartandó amerikai hadgyakorlat ellen a keflaviki amerikai légibázisnál. A A KGST titkársága tájékoztatási osztálya bejelentette Moszkvában, hogy ősszel Szófiában tartják a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 45. ülésszakát. A A • TASZSZ szovjet hírügynökség csütörtökön rövid és tényszerű, minden kommentár nélküli anyagban foglalkozott az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az úgynevezett harmadik oldal politikai egyeztető tárgyalásainak szerdai plenáris ülésével. A Margaret Thatcher brit kormányfő elutasította a Kína-ellenes gazdasági szankciók alkalmazását a sorozatos kivégzések megtorlásaként. A Pavel Hrivnákoi nevezte ki a Szlovák Szocialista Köztársaság új miniszterelnökévé csütörtökön a Szlovák Nemzeti Tanács (parlament) elnöksége, mivel elődjét, Ivan Knoteket gazdasági ügyekben illetékes KB-titkár- cá választották meg a CSKP KB múlt heti ülésén. MEGSZA VAZOTT INDÍTVÁNY An NSZK szövetségi gyűlése (Bt»destag) csütörtök délután egyhangúlag elfogadott határozatban biztosította elismeréséről a demokrácia felé tartó Magyarországot, és felszólította a nyugatnémet kormányt, hogy mind saját eszközeivel, mind pedig nemzetközi közbenjárásával támogassa Magyarország megújulási és gazdasági reformtörekvéseit, valzwxint az európai intézményekkel való eredményes együttműködését. A határozatot — a szövetségi gyűlés Magyarországról napirendre tűzött vitája során — a kormány — és az ellenzéki pártok együttes előterjesztése alapján fogadták el. A Kereszténydemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek Pártja által megszavazott indítvány vitájára és elfogadására, a vendéglátók meghívásának eleget téve, megjelent Nyers Rezső államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Horváth István, Magyarország bonni nagykövete is. A Bundestag — a határozat értelmében — a kelet—nyugati bizalomépítéshez és a helsinki folyamat keretében a rendszerek megnyílását előmozdító együttműködéshez való fontos hozzájárulásként üdvözli és támogatja a Magyarországon kibontakozott fejlődést a demokratikus és pluralista viszonyok irányába. A Bundestag felszólította a bonni kormányt, hogy lehetőségeihez mérten továbbra is segítse a magyar gazdaság szerkezeti átalakítását, és megelégedéssel veszi tudomásul az Európai Közösséggel (EK) megkötött megállapodást, amely szilárd dereket biztosít a kereskedelmi korlátozások lebontásához. Véget ért a Szocintern-kongresszus Vörös zászló — zöld sávokkal A mozgalom nem az önmenedzselés eszköze Hol tart az MSZMP átalakulása? Az MSZMP Központi Bizottsága februárban úgy határozott, hogy a politikai intézményrendszer átalakulása a többpártrendszer keretei között folytatódjék tovább. Ez a döntés voltaképpen egy már meglévő helyzettel yalő reális számvetés volt. A többpártrendszer kibontakozása, léte, a versenyhelyzethez való alkalmazkodás oly módon is érinti az MSZMP-t, hogy változtatnia kell munkastílusán, módszerein, meg kell határoznia az új körülményekhez igazodó politikai arculatát. Hol tart ma ez a folyamat? Erről beszélgettünk Csikós Józseffel, a társadalompolitikai osztály helyettes vezetőjével. A Szocialista Internationale pártját szerint a nemzetközi együttműködés fokozásával a politizálás demokratikus jegyeinek és átfogó jellegének erősítésével kell megoldani a világ égető problémáit. Ez a fő gondolata annak a nyilatkozatnak, amelyet csütörtökön fogadtak el Stockholmban, a Szocintem 18. kongresszusának zárónapján. A háromnapos kongresszus végén a hatszáz küldött által egyhangúlag elfogadott okmány a célok között az első helyen említi a minőségi gazdaságfejlesztés olyan modelljének megteremtését, amely a környezetvédelem szempontjából is felelősségteljesnek mondható. A Reuter ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a szocialisták vörös zászlaját ezentúl széles zöld sávok színesítik. A nyilatkozat megszövegezői ugyancsak szót emelnek a világméretű leszerelés mellett, szükségesnek tartják a szegény országok fejlesztési programjának kidolgozását. A kongresszuson a több mint nyolcvan pártot összefogó Szocintern teljes jogú tagjává fogadták Brazília, Tunézia, Törökország és Curacao-sziget (Holland-Antillák) szociáldemokrata pártját. Felfüggesztették ugyanakkor a panamai kormányzó párt tanácskozási jogát a múlt hónapban tartott választások manipulálása, majd érvénytelenítése miatt. Mint a török hírügynökség jelentette, a kongresszuson megbélyegezték Bulgáriát a török nemzetiségűek kiitoion- colására hivatkozva. Az úgynevezett alapnyilat- kozat a Szocialista Interna- cionálé 1951-es, frankfurti kongresszusán megfogalmazott elvi deklaráció helyébe lép, mirrt a szociáldemokrata mozgalom alapvető célkitűzéseinek gyűjteménye. Magyar javaslatok a párizsi találkozón Az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi találkozón a magyar küldöttség az osztrák és a norvég delegációval közösen javaslatot terjesztett elő a nemzeti kisebbségek ügyében. A kezdeményezés többek között az anyanyelvi oktatás biztosítását, a nemzetiségi történelem és kultúra elsajátításának lehetővé tételét célozza, szorgalmazza, hogy a nemzetiségi egyének, szervezeteik és intézményeik előállíthassanak, az országba behozhassanak és terjeszthessenek anyanyelvi sajtótermékeket. HÍREK FERGÁNÁBÓL Lassú, fokozatos normalizálódásról érkeznek hírek az üz- begisztáni Fergána-völgyböi. Az UZTAG üzbég: hírügynökség és a TASZSZ közös jelentése ismertette azt a csütörtöki sajtóértekezletet, amelyet az üzbég belügyminisztériumban tartottak. Az elmúlt napokban a rendőri szervek őrizetbe vettek néhány embert, akik másokat törvényellenes tettekre buzdítottak, álhíreket és röpcédulákat terjesztettek. A taskenti sajtóértekezleten közölték, hogy a helyi állambiztonsági szervek is bekapcsolódtak a rend és a nyugalom fenntartásába. A pogromok, gyújtogatások, gyilkosságok, garázdaságok elkövetői elleni nyomozásba és vizsgálati munkába mintegy 56 tapasztalt KGB-munkatársat vontak be. A moszkvai Kremlben: szovjet—iráni nyilatkozat A Szovjetunió és Irán nyilatkozatban rögzítette kapcsolatainak és baráti együttműködésének alapelveit, s az ezredfordulóig terjedő hosszú távú programot fogadott el a kétoldalú kereskedelmi-gazdasági és a tudományos-műszaki együttműködésről — az erről szóló dokumentumokat csütörtök délelőtt a moszkvai Kremlben Mihail Gorbacsov, a Szovjetúniő Legfelsőbb’1-Tanácsának elnöke és Hasemi Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke látta el kézjegyével. Az iráni vendég kedden érkezett hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba, s hivatalos programja végén, Leningrád- ba történő elutazása előtt került sor az aláírási ceremóniára. A szovjet és az iráni fél a fent említett két dokumentumon kívül megállapodást írt alá a kétoldalú kereskedelmi forgalomról, illegve a Tedzsem—Szerah—Meshed vasútvonal építéséről. Iránban Velajati külügyminiszter egy budai napilapnak adott nyilatkozatában kifejtette: Irán érdekelt abban, hogy jó kapcsolatokat tartson fenn a külfölddel, de csakis a néhai Khomeini ajatollah által megszabott alapelvek további fenntartásával. Kívánatosnak minősítette a Szovjetunióhoz fűződő viszony javítását. Mint mondotta: Irán a barátság és a jószomszédsáa elve alapján kívánja kétoldalú kapcsolatait fejleszteni Moszkvával. Ugyanez érvényes az arab világ országaival kapcsolatban is — tette hozzá. Amerikai „Sasok" leningrádi kikötőben Kétszázötven ifjú amerikai kadéttal és 55 főnyi személyzettel a fedélzetén csütörtökön befutott Leningrád- ba az amerikai parti őrség hajója, a Sas (Eagle). A hadihajó utasai az amerikai parti őrség katonai akadémiájának hallgatói, jövendő tisztek, akik nyári hajózási gyakorlaton tengerészeti ismereteket sajátítanak el. Az érkezés után a kadétok háromnapos kimenőt kaptak, s a hét végén a leningrádi fehér éjszakákat élvezhetik. A hajót pedig — amelyet 1930- ban építettek — pénteken és szombaton a leningrádi nagy- közönség rendelkezésére bocsátják. Júliusban két szovjet hadihajó érkezik az egyesült államokbeli Norfolk hadi kikötőjébe, míg augusztusban amerikai hadihajók Szevasztopol- ban vethetnek majd horgonyt. — A felgyorsult belpolitikai események több szempontot is kínálnak a pártértekezlet óta eltelt idő áttekintésére. Az vitathatatlan, hogy a versenyhelyzetet az MSZMP iránti bizalomvesztés ugyanúgy jellemzi, mint az a tény, hogy legnagyobb politikai erőként változatlanul jelen van a magyar társadalomban. — Hol tart tehát a párt átalakulása? — Az MSZMP megalakulása óta felülről szervezett, uta- sításos, feladat-végrehajtó politikai mozgalomként működött. Titkolatlanul is közhatalmi szerepet játszott. Ügyintéző párt volt, s ez a mai napig nem változott lényegesen, noha az elmúlt esztendő sorén komoly kísérletek történtek e működési mód felváltására. A kezdeményezés azonban nem járta át sem a stílust, sem a módszereket. Kiváltotta viszont a párton belüli bizonytalanságot, amely úgy jellemezhető, hogy a régi gyakorlat már nem érvényesül, az új rend pedig még nem alakult ki. Ez az állapot önmagában is elegendő lenne arra, hogy válságérzetet keltsen a párttagságban, ám ezt tetézte a rendszer teljesítményével való elégedetlenség, a párt múltban elkövetett hibáinak, bűneinek felismerése, ideológiai és szervezeti összetartó erejének megroppanása, és a mindebből adódó lelki és fizikai terhek is. Egy friss vizsgálat találó megállapítása szerint a Kádárkorszak nélkülünk, de érettünk véleménye mostanra a nélkülünk, de érettünk sem érzetté alakult át. Az új arculatát kereső pártnak ezzel a fájdalmas valósággal kell szembenéznie. Én tehát abban látom a változás lényegét, hogy a párt célja, programja megfogalmazásában, ennek megvalósításában végleg lemondva hatalmi monopóliumáról az új helyzethez alkalmazkodik és minden erejé- .vel a demokratikus, szabad, szocialista Magyarország megteremtésén fáradozik. — Mi az igazság abban, hogy az új arculat kialakításához meg a nevét is megváltoztatja a part? — Amennyiben a tagság igénye ezt diktálja, egy párt sem zárkózhat el ez elől. Személyes tapasztalataim is alátámasztják, hogy taggyűléseken, a párttagokkal való beszélgetés során csakugyan felmerült ez az igény. Sőt, mint lehetőség szóba került különböző színtű vezető testületek ülésein is. Az esetleges név- változtatás szerepel a szervezeti szabályzat vitaanyagában is. — Milyen javaslatok hangzottak el? — Elhangzott a Magyar Szocialista Párt elnevezés. Javasolták továbbá, hogy Magyar Szocialista Néppárt vagy Szocialista Demokrata Néppárt legyen a szervezet új neve. Ezek kétségkívül azt jelzik, hogy a fogalomkeresés hátterében is egy megújuló politikai tartalom igénye húzódik meg. Ügy gondolom, valóban a politika lényegét kell megváltoztatni. — ön miben jelölné meg ezt a lényeget? Őszintén szólva, nem könnyű Ígérni, hiszen napjaink válságtünetei éppen a be nem tartott ígéretek formájában éreztetik hatásukat a legfájóbban. Elég, ha a nyugdijak értéktelenedésére, a munkanélküliségre, a fiatalok lakásgondjaira utalunk. Ugyanakkor most már az új politikai szerveződések is c.cn vannak, kiki maga döntheti el, mit higgyen, melyik párt szava áll közel a szívéhez és az érdekeihez. — Minden egyszerűsítés veszélyes, mert jelszavakká, elhasznált szlogenekké teheti a legkomolyabb szándékot. Szerintem a hazai politikai versenyhelyzetben a humanista és baloldali áramlatok eredményeire, politikai tapasztalataira építő nemzeti párt veheti fel a küzdelmet, s amely nyitott minden olyan kezdeményezés iránt, amely a haladást elősegíti. Az új arculatú MSZMP-nek munkálkodnia kell az eszmei egység megteremtésén a párton belül — úgy is, hogy megnyugtató módon lezárja múltjának vitatott korszakait és kérdéseit, s úgy is, hogy emelt fővel vállalja annak maradandó értékeit —, mert semmilyen politikai párt sem viseli el a tartós eszmei és politikai bizonytalanságot. Belső feszültségben nem lehet elvárni az eredményes politikai cselekvést. — Szé esett íj arculatról, az esetleges új névről, mindegyikről a jövő vonatkozásában. Ez a jövő azonban mást jelent a reformkörök tagjainak és mást a központnak. Kinek a véleménye nyom többet a latban? — Mielőtt a kérdésre válaszolnék, röviden a mai helyzet előzményeiről. A párt 1988 májusában megkezdte menetelését a pluralizmus, majd a többpártrendszer felé. Ez a mozgalmunkban eleinte véleménykülönbségekkel volt jelen. Az eligazodást kereső tagság azonban hol erre, hol arra indult, részben mert elszokott az önálló politizálástól, részben mert nem állt előtte az elfogadható új program és mindehhez olyan vezetői voltak, akik képtelennek bizonyultak az új helyzethez való alkalmazkodásra. A politizálás a párton kívül zajlott, többnyire kritikus hangnemben. Ettől persze a tagság egyre passzívabbá vált A kérdésre ezek után az a válaszom, hogy az MSZMP- nek, a saját érdekében figyelnie kell minden véleményre, így azokéra is, akik időközben — ilyen vagy olyan okból — kimaradtak a szervezetből. — Tehát a reformkörökére is. — Ami a reformköröket illeti, ezek szerintem olyan közösségek, amelyeknek tagjai új szellemi felfogásról tanúskodnak, új gyakorlat kialakítására törekszenek, a változás érdekében kezdeményeznek. Am ha magát a reformot akarják kisajátítani, akkor magát a pártot bénítják meg. Egy magát korszerűnek tekintő politikai mozgalomnak ugyanis a politika lényege szerint a valóságra állandóan reagálónak, tehát reformernek kell lennie. — Viszont azt is tudjuk, hogy nem mindenki osztozik e véleményben. En nem ebbe a partba léptem be — hallani és nem csak a ki tud.ia, milyen nosztalgia felhangján, de mindenképpen a változás elutasításaként. — Szívesen hinném azt. hogy az MSZMP-be csak olyan emberek léptek be, akik vállalták a céljait, az ideológiáját. A többség mellett azonban jelen voltak azok is, akik itt látták egzisztenciális érdekek érvénvesítésének lehetőségét. És nem is kevés azoknak a sfcáma, akiknek a párt működési mechanizmusa csupán az előrelépés emelő- szerkezete volt. Az sem lényegtelen, hogy számosán érzelmi megfontolásból lettek a párt tagjai, ám a politika nem intézhető csupán érzelmi alapon. Tény. hogy más nagy pártokhoz hasonlóan az MSZMP-t is nyomasztják a múlt terhei, az elhibázott döntések, az elmulasztott felismerések. Ugyanakkor az átalakulás igényével szemben kisebb volt a tolerancia és elsősorban azok részéről, akik a bakon ültek, vagy még inkább oda felkapaszkodtak. Most tehát kinek-kinek szuverén joga eldönteni, hogy vállalja-e ezt a pártot, s kiváltképpen azt, amit a tanulságok levonása után a jövőért kíván tenni. — Ismerik-e önök a vállalomnem vállalom eldöntendő kérdésére adott válaszok Indítékait? A kilépők között vajon azok vannak-e többen, akik az elkövetett hibák, a módszerek miatt nem vállalják a közösséget, vagy inkább azok, akik a korábbi arculatától megválni készülő párttal nem tudnak azonosulni? — Azt gondolom, hogy nem függetleníthetjük magunkat attól az állapottól, melyet úgy lehet jellemezni, hogy a tömegek ma távolabb érzik magukat a politikától, mint korábban. Megkérdeztünk egyébként több kilépőt, hogy milyen feltételekkel maradták volna továbbra is párttagok. A válaszok így foglalhatók össze: ha látnám az új, meggyőző koncepciót, ha szervezeti rendet tapasztalnék, ha nem lenne széthúzás a pártvezetésben. Az országos képet tekintve azit mondanám, hogy a kilépésben és a bennmaradásban egyaránt döntő jelentőségű a helyi politikai küzdőtér, s az, hogy az erősödő versenyben milyen vonzómegtartó erővel vesz részt az MSZMP. — Az imént a pártvezetést érintő véleményre utalt. A vezetés ellentétei nyilván nem segítik az identitás alakítását. Nem gondolja, hogy ennél többről is szó van, hogy a titkolt, majd tüneti jelenségként kezelt állapot végső soron magát a pártot bomlasztja? — Most már tudjuk, hogy a pártértekezlettől kapott lendület nem gyorsította azt a folyamatot, amely a tényleges politikai párttá váláshoz szükséges. Az egység reményében magyaráztuk, hogy az erősödő kisebbségi vélemény- különbségek mögött inkább az egyetértő többséggel kell számolói. A vezetés versengése azonban felerősödött, személyes ambíciók váltak hangsúlyossá. Figyelemre méltó, hogy a párttagság körében végzett közvélemény-kutatás megkérdezettjei szerint a politikai helyzet romlását a vezetők hitelvesztése, a bizalmi válság, az MSZMP vezető pozíciójának megingása, valamint a vezetésben tapasztalható ellentétek az úgynevezett hatalmi harcok okozták. Szerintem a pártnak vissza kell térnie az általa megfogalmazott politikai munsa, az ügy, a programja elsődleges szerepéhez. Minden, ami bármely rendű, és rangú személyiséghez kapcsolódik, az csak másodlagos jelentőségű lehet. A mozgalom nem válhat az önmenedzselés eszközévé. — Vezetők és vezetettek problémáját érintve, egy vitában felmerült. hogy a képviselőkhöz hasonlóan, vissza lehet-e hívni azt a KB-tagot, akinek a tevékenységével elégedetlen a tagság? — Ez a 'tehetőség már korábban is hangot kapott. Most úgy gondolkodunk, hogy a választott vezetőket a választók visszahívhatják. A szervezeti szabályzat tervezete már azt is tartalmazza, hogy a választott testületi tagság idejét a választói fórum na- tározza meg. Az idő kongresz- szustól kongresszusig tarthat Bár ezzel kapcsolatban is az a vélemény, hogy kongresz- szusokra nem okvetlenül ötévenként kell sort keríteni, hanem akkor, amikor azt a politikai helyzet megkívánja és akkor is pompamentes munkakongresszusra íönnek majd össze a küldöttek. Az MSZMP-t szoros kapcsolatok fűzték a testvérpártokhoz. Most, hogy a magvar átalakulási politika aggasztja némely szomszédunkat és barátunkat hogyan fogadják a párt új arculatának kialakítást szándékát és tényeit? — Azok a oártok. amelyekkel az MSZMP kapcsolatot tart., a korábbinál jobban figyelik ez irányú tevékenységünket. De még inkább szemmel tartják azt a helyzetet, melyet a legjobban úgy jellemezhetünk. hogy a párt nemcsak a már meglévő és lehetséges politikai ellenfelekkel van versenyben, hanem önmagával is.
