Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

1989. JÚNIUS 16., PÉNTEK *&€írUm 3 © MONDTA Volna Sajnos, aszúsított szenzá­ció ez. Friss és szenzációs lett volna 1968-ban, ami­kor az interjú készült. Ak­kor beszélgetett Fehér Ferenc Lukács György - gyei. Sajnos, az illetékesek (az MSZMP akkori Politi­kait Bizottsága, az interjú- alany egyetértésével) úgy döntöttek: aszúsítanak. A szöveg tehát csak most je­lent meg a Társadalmi Szemlében (89/6. szám, 59— 75. oldal). Megkésve, de még most sem későn. Most sem későn, mert seregnyi olyan gondolat fogalmazó­dott meg a beszélgetés fo­lyamán, amilyenekért ma­napság némelyek (néme­lyek? sokak!) a nagy vitéz- ségi érmet tűzik, tűzetik fel a mellükre. Lukács nem kérte ezt a nagy vitézsé- git... valahogy nem érezte szükségét: csak mondta, mondta a magáét. Olyan, rítust káromló megállapításokat mondott például, mint „ ... erről nekünk, marxistáknak hal­vány fogalmunk sincs.” Meg olyat, hogy ........fel­merül egy új stratégiának és új taktikának” az igé­nye nem csak a kommunis­ta pártoknál, hanem a bal­oldal egészénél is. mert a cél az, hogy „... egy közös perspektíva érdekében mindenki a saját megfelelő stratégiája és taktikája alapján cselekszik ...” Ez lett volna a cél... Lehetett volna talán, akkor, ha (sok mással egyetemben) nem minősül bizalmasnak, csak néhányak kezébe adható- nak a marxista gondolko­dás óriásának a vélemé­nye erről, arról, amarról: a világról. Igaz, Lukács nem tett lakatot a szájára -(miért tett volna?), s éh­ben az interjúban is ki­mondta az akkori kommu­nista mozgalomra, hogy „az egység problémája hami­san van felvetve.” Ne feledjük: 1968-at mu­tatott a naptár! Huszonegy év! S mennyi ilyen, páncélszekrénybe zárt, bizalmasan kezelt, csak a kiválasztottak előtt ismert gondolat, vélemény, javaslat! Mennyi hatásta­lanított, befullasztott gyú- anyag ahhoz, hogy egy forradalmi fordulgt létrejö­hessen! S mindezek követ­keztében mennyi sok bölcs most, akik mind-mind azt kiáltozzák: ők találták fel a forradalomhoz a — pus­kaport ... KLIENS Hivatalok szűnnek (Folytatás az 1. oldalról.) az egyházak viszonyát ma már együttműködés jellemzi. Az egyházügyi hivatal eddig gya­korolt hatásköreire nincs szükség. Hozzátette: a döntés joga az Elnöki Tanácsé. Az elgondolások szerint a meg­maradó csekély számú egy­házigazgatási' feladatot a jö­vőben a művelődési miniszter látja el. Ugyanakkor a kor­mány fórumot teremt további párbeszédre: a Miniszterta­nács elnökének vezetésével Országos Vallásügyi Tanács alakul. Az ÁISH sorsáról kifejtette: nyilvánvalóvá vált az elmúlt hónapokban, hogy a hivatal jelenlegi formájában, szerve­zeti keretei között nem alkal­mas feladatai — elsősorban az ifjúsággal kapcsolatos teen­dők — ellátására. A fiatalok ügyeivel, dolgaival valameny- nyi állami intézménynek, kor­mányzati szervnek foglalkoz­nia kell. A jövő sportéleté­ben a szakági szövetségeknek, illetve szövetségek együttesé­nek és a Magyar Olimpiai Bi­zottságnak kell játszania a kulcsszerepet. Célszerű, hogy a művelődési miniszter köz­vetlen irányításával létrejöj­jön egy kis létszámú Országos Sporthivatal, amely el tudja látni a sportigazgatással kap­csolatos állami feladatokat. Mint ismeretes: az Ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán az állami költségvetési kiadások csökkentésére vonatkozó in­tézkedésekkel bízta meg a Minisztertanácsot. Ez a taka­rékossági csomagterv mint­egy 30 milliárdos összeget tar­talmaz. Ám az idei költség- vetési egyensúlyi helyzet ja­vítása érdekében további öt- milliárdos megtakarítást kell még elérni. Az egyeztető kon­zultációk után a pénzügymi­niszter a kormány elé ter­jesztette az újabb programot, amelynek egyik jelentős téte­leként említette Bajnok Zsolt a védelem támogatásának to­vábbi 600 millió forinttal tör­ténő csökkentését, a befizeté­si kötelezettség 400 millió fo­rinttal való növelését. Egy másik tétel szerint: a költ­ségvetés nemzetközi kiadásait további egymilliárd forinttal kell mérsékelni. A szóvivő végül tájékoztat­ta az újságírókat arról: a Mi­nisztertanács javasolja az El­nöki Tanácsnak, hogy Knopp András művelődési miniszté­riumi államtitkárt, továbbá Madarasi Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkárt ér­demei elismerése mellett, nyugállományba vonulásuk miatt június 30-i hatállyal, dr. Szabó Imre ipari minisz­tériumi államtitkárt érdemei elismerése mellett július 1-jei hatállyal mentse fel. Ezzel egyidejűleg július 1-jei ha­tállyal Pusztai Ferencet mű­velődési minisztériumi, dr. Kunos Pétert pénzügyminisz­tériumi, „dr. Szabó Imrét (aki nem azonos most felmentett névrokonával) és Pál Lászlót ipari minisztériumi államtit­kárnak nevezze ki. A Minisztertanács Deák Gá­bort, az ÁISH elnökét érde­mei elismerése mellett tiszt­ségéből, Marosán György mi­niszterhelyettest, a Miniszter- tanács Sajtóirodájának ve­zetőjét érdemei elismerése mellett saját kérésére, dr. Pongrácz Antalt, az ÁISH ál­talános elnökhelyettesét ér­demei elismerése mellett, dr. Aján Tamást, Králikné Cser Erzsébetet, Tibor Tamást, az ÁISH elnökhelyetteseit érde­meik elismerése mellett; to­vábbá Sarkadi Nagy Barnat, az Állami Egyházügyi Hiva­tal általános elnökhelyettesét és Bugár Pétert, a hivatal el­nökhelyettesét érdemeik el­ismerése mellett július 1-jei hatállyal; Patkó András pénz­ügyminiszter-helyettest érde­mei elismerése mellett július 31-i hatállyal felmenti. A Minisztertanács dr. Man- hercz Károlyt június 15-i ha­tállyal művelődési miniszter- helyettessé; Auth Henriket és Reiniger Pétert július 1-jei hatállyal ipari miniszter- helyettessé; dr. Tömpe Istvánt augusztus 1-jei hatállyal pénz­ügyminiszter-helyettessé kine­vezte. Bolgár delegáció a megyében Nemzetiségi vagy vallási kérdés? Aki siet, még integethet a repülőgépnek. Fél 12 után indulnak haza a Ferihegyi repülőtérről a bolgár testvér­megye pártdelegációjának résztvevői. Négy napot töl­töttek nálunk és egy felet, ellátogattak Nagykátára, Vácszcntlászlóra, Gödöllőre, a Dunakanyarba, megte­kintettek iskolákat, szövetkezeteket, ismerkedtek a me­zőgazdasággal. Hárman vannak. Miközben figyelem, ahogy elhaladnak a Pest megyei pártbizottság folyosó­ján, megpróbálom rendszerezni a gondolataimat. Bul­gáriának a fővárosa Szófia. Bulgáriából kapjuk a rózsa­olajat, a BT cigarettát, a szilvakonzervet és nyáron a tengerpartot néhány hónapra kölcsön. Vagyis sztereo­típiákon kivül jószerivel alig tudok valamit Bulgáriá­ról, pedig ott menetelünk jó 40 éve egymás mellett. Hivatalos kapcsolatokban persze minden máshogy néz ki. A valóság is, a sztereotí­piák is. Vaszil Sterev, a Szó­fia megyei pb mezőgazdasági titkára, a küldöttség vezetője most arról beszél, hogy mi­lyen jól érezték hazánkban magukat. Ö már járt régeb­ben nálunk, úgy tíz évvel ez­előtt. Ha pontosan tehát nem is, de össze tudja hasonlítani az akkori és a jelenlegi álla­potokat. — Nagyot fejlődött Magyar- ország — mondja —, ez ki­tűnően követhető volt a prog­ramunkból. Hogy mi a véle­ményem az itteni reformfo­A Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságának ülése Az Érden rendezett országos nagyválasztmány utáni első politikai bizottsági ülését tar­totta csütörtökön este a Füg­getlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. A tanácskozáson határozatot hoztak arról, hogy a pártot az Ellenzéki Kerekasztal oldalán Boross Imre, Prepeliczay Ist­ván és Bejczi Sándor képvise­li. Döntöttek arról is, hogy az FKGP sajtó- és propaganda­ügyeinek intézésével a jövő­ben Hardi Pétert bízzák meg. A Független Kisgazdapárt 50 tagú intézőbizottságának felál­lításáról is határoztak. Ebbe a testületbe a főváros és a me­gyék két-két tagot delegálnak, ezenkívül tagja még a párt­elnök, a négy alelnök, a főtit­kár, a pártigazgató, a párt­főügyész és a két főtitkárhe- lyettes. Az FKGP PB több állásfog­lalást is elfogadott. Ezek egyike az Országgyűléssel fog­lalkozik, s megállapítja: a je­lenlegi parlament nem alkal­mas feladatai ellátására, mert nem fejezi ki a lakosság tagolt­ságát. Ugyanakkor a testület legitimitását nem lehet vitat­ni. A választásokról szóló doku­mentum leszögezi: össznemze- ti érdek, hogy azokat jövőre tartsák meg. Az FKGP a több­féle variáció közül a pártlistás választásokra szavaz. Döntöt­tek választást előkészítő iroda felállításáról, amelynek meg­szervezéséért Balogh György alelnök a felelős. Az FKGP PB úgy határozott, hogy létrehozza ifjúsági szer­vezetét. A mongolok is mennek; de jön a farkasoló A lakatos tizendtezret kért A valaha szebb napokat lá­tott vállalat gyáraiban nem tolonganak a felvételre je­lentkezők. Különösen így van ez a Hazai Fésűsfonó és Szö­vőgyár váci gyárában. Néhány éve a dolgozók között elter­jedt a hír: a gyárat a válla­latvezetés halálra ítélte, s igyekszik mihamarabb meg­szabadulni ettől a veszteség- forrástól. Ezt látszott igazolni az is, hogy itt — a vállalat többi gyáraival ellentétben — nem jutott pénz fejlesztésre, a géppark felújítására. Aki tehette, elhagyta a süllyedő hajót, más, jobban fizető, pers­pektívát nyújtó munkahelyet keresett magának. Tavaly azonban fordult a kocka, újra divat lett a kár­tolt szövetből készült kabát, szoknya. A HFSZ vezetése is hangsúlyozta, szükség van az itt előállított fonalra. A válla­lat nem mondott le a váci gyárról. A munkakörülmények azonban azóta sem sokat ja­vultak. Kaptak ugyan Olasz, országból egy felújított kár- :oló- és gyűrűsfonógépet, ez azonban csak nagyon kis elő­relépés. A hiányzó munkaerőt ven­dégmunkások foglalkoztatásá­val próbálják pótolni. Három éve kubai lányok érkeztek a gyárba, akik itt ismerkedtek a textiliparral, májusban pedig mongol szakmunkásokat fo­gadtak Vácott. Többek véle­ménye szerint a cégtáblán a hazai jelzőt hamarosan a nemzetközi feliratra lehetne cserélni, hiszen a tervek sze­rint júliusban vietnami dol­gozókkal bővül a létszám. Az emberekben felmerült a kérdés, kifizetődő-e a válla­latnak, a gyárnak ez a meg­oldás. Többen úgy okoskod­tak, a vendégmunkások alkal­mazása sok pluszköltséggel jár, s ha ezt béremelésre fordí­tanák, akkor magyar fonónő­ket is felvehetnének, nem kellene külföldről hozni a munkaerőt. Mikor elmondom a gyár igazgatójának, Pál Erika ha­tározottan cáfolja ezt az állí­tást. Azért a pénzért, ameny- nyit jelenleg fizetni tudnak egy fonónőnek, illetve gépsze­relőnek, szakképzett munka­erőt nem kapnak. Ennek alá­támasztására az igazgatónő egy kimutatást vesz elő. A fonónők áprilisi átlagkeresete — műszakpótlékkal, túlórával, teljesítménybérrel együtt — 7 ezer 488 forint volt. Több textilipari üzem is található a városban, ahol ezt a pénzt vagy ennél jóval többet is, megkereshetnek a textilesek. Nem beszélve a karbantartók­ról, szerelőkről. A minap egy lakatos jelentkezett a gyárban, 15 ezer forintot kért, s termé­szetesen csak egy műszakos beosztást vállalt volna ... Az igazgatónő elismeri, hogy termelhetnének«többet és job­ban, s akkor több pénzt is fi­zethetnének az embereknek, azonban nehezen birkóznak meg a feladataikkal. Minél több munkáskézre van szük­ség, a mongolok pedig szak­képzettek. A három nő fonni fog, a két férfi pedig gépet szerel. A betanulási idő után a vendégmunkások is azt az órabért kapják, amit a magyar kollégáik, s az ügyességüktől is függ, hogy az alapra meny­nyit tudnak „rátenni”, mennyi lesz a teljesítményszázalékuk. A lányokat a gyári szállón he­lyezték el, a fiúkat pedig a Ganz Danubius Rt. munkás- szállásán. Ezért havi 350 fo­rint térítést fizetnek, a többit a gyár állja. Ez a kedvez­mény azonban nemcsak a ven­dégmunkásokat illeti meg, a magyarok ugyanúgy meg­kaphatják, ha bejáró dolgo­zók. A hazautazásukról sem kell gondoskodni, az igazgató­nő szerint pluszköltséget csak a tolmács foglalkoztatása je­lent, aki a budapesti törzs­gyárban és Vácott is segít ab­ban, hogy a magyar és mon­gol dolgozók szót értsenek egy­mással. Az ő havi 6 ezer fo­rintos fizetése -igazán elenyé­sző költség. Az igazgatónő nem győzi hangsúlyozni, hogy a gyárnak az a legdrágább, ha nincs, aki kezelje a gépeket, ha áll a termelés. Egy biztos: a vendégmun­kások alkalmazása csak átme­netileg enyhítheti a gondo­kat, hiszen a mongolok és vietnamiak is csak egy évre szerződtek, s jövőre a kubaiak is hazautaznak. Hogy mi lesz akkor? Ezt még senki nem tudja. Üj gépet várnak a gyárba, előbb bérelnek, majd megvásárolnak egy keverő- farkasolót. Az igazgatónő bí­zik abban, hogy a javuló munkakörülmények mellett na gyobb esélyük lesz a szakem­berszerzésre. Egy év múlva el­dől, jogos volt-e a remény­kedés. Hargitai Éva lyamatról? Épp az előbb be­szélgettem Hámori Csabával, a megyei első titkárral a po­litikai és gazdasági átalaku­lásról. Bár nehéz ilyen rö­vid látogatás után megítélni a helyzetet, de úgy érzem, a magyar elvtársak jól meggon­dolták, amit tesznek, minden­képp a nép és a nemzet ér­dekeit tartják szem előtt. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy ez a tendencia nem csak Magyarországon tapasztalható. — Pedig Bulgária politikai irányát nem tartják különö­sebben reformernek. Az em­berben az a benyomás ala­kul ki az újságokat, a rá­diót, a televíziót figyelve, hogy van ez a három ország — Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország —, ahol elindult egy erőteljes nyitás, míg a többi kelet-európai állam el­maradt ettől a folyamattól. — Nem tudom, kik állítják ezt, de nincs igazuk. Az átala­kulás Bulgáriában sem megy rosszabbul, mint önöknél. A bolgár • sajtóban megtalálha­tók az erre vonatkozó infor­mációk, melyeket bizonyára külföldön is lehet olvasni. Én inkább úgy fogalmaznék, mi másképp, más formában kezd­tünk hozzá a reformokhoz. A Bolgár Kommunista Párt leg­utóbbi ülésszakán kifejezetten az átalakulással foglalkozott, kijelölve azt az irányt, ami az ország demokratizálódását, az önkormányzatok kibontakozá­sát szolgálná. A termelőegysé­gekben és szervezetekben pél­dául az eredményesség érde­kében be szeretnénk vezetni a teljesítményhez jobban iga­zodó bérezést, a bérleti rend­szert, illetve ezek vegyes vál­tozatait. — A Bulgáriából érkező hí­rek közül pillanatnyilag a nemzetiségi kérdésről szóló je­lentések foglalkoztatják a kí­vülállókat. ön hogyan látja, mi okozza a török nemzetisé­giekkel kapcsolatos gondokat? — A történelemből ismert, hogy Bulgáriában a körülbe­lül 500 éves török megszállás alatt a lakosság egy részét erőszakkal az iszlám vallás felvételére kényszerítették. Bi­zonyított tény ugyanakkor, hogy az országba törökök kí­vülről nem telepedtek be. Azokat az embereket tehát, akikkel most problémánk van, nem lehet másként kezelni, mint a bolgár állampolgáro­kat. Ez tehát nem nemzetisé­gi, hanem vallási kérdés. — Törökország azonban be­fogadja a Bulgáriából mene­külteket, vagyis éppen fordít­va értelmezi ezt a dolgot. — Eleinte a törökök sem így viselkedtek. De ha valaki úgy gondolja, hogy el akar menni, az elmehet. A kormány nem gördít az ilyen törekvé­sek elé akadályt. Nemrég fo­gadtak el nálunk egy új tör­vényt, miszerint minden ál­lampolgárnak lehetősége nyí­lik az öt évre szóló világútle­véllel bárhová elutazni, akár turistaként, akár vendégmun­kásként Mód van a kettős ál­lampolgárság megszerzésére is. Az más kérdés, hogy a moha­medánok többsége nem akar Törökországba menni. Falusy Zsigmond Gépszemle után aratás Megkezdődött az aratás. E legnagyobb betakarítási munkák előtt átvizsgálják tűzrendészetileg, műszakilag a gépeket, kom­bájnokat, hogy a mintegy másfél hónapig tartó csúcsmunkát minél zökkenőmentesebben végezhessék el. Felvételünk Kis-- kunlacházán, a Petőfi Mgtsz-ben készült, ahol az aratási szem­le után azonnal hozzáláttak-a réparepce betakarításához k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom