Pest Megyei Hírlap, 1989. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-14 / 138. szám

falton 1989. JÜN1US 14., SZERDA ■ Jogi tanácsok■■■ 'A részfoglalkozás szabályai O A hátrányos nyomtatvány 0 Pénzintézeti letiltás att. Ilyenkor tehát nem egy már megkötött szerződés mi­atti jóvátételről van szó, ha­nem az eljárással eleve meg­akadályozzák, hogy az állam­polgárok a későbbiekben ma­gukra nézve hátrányos köte­lezettségeket vállaljanak. A megtámadás alapossága esetén a sérelmes kikötés ér­vénytelenségét a bíróság — mindenkire kiterjedő hatállyal — megállapítja. Ez az érvény­telenségi megállapítás azonban nem érinti azokat a szerződé­seket, amelyeket már teljesí­tettek, így az csak a jövőre vonatkozik. Természetesen a sérelmet szenvedett felek sem maradnak védelem nélkül, mert ők az egyoldalú előny kikötése miatt a szerződést az általános szabályok szerint megtámadhatják. • A. L. nagykátai gépkocsi­vezető többször is vitába ke­veredett az egyik pénzintézet­tel, mert véleményük szerint nem fizette ki a tartozását. Legutóbb azt a felszólítást kap­ta, hogy fizesse meg a kötele­zettségét, mert különben a munkabéréből letiltják azt. Ügy vélem, erre csak a bíró­ságnak van joga ■— írja. Általános szabály szerint a tartozásokat csak a jogerős bírói ítélet — illetve az előze­tes végrehajthatóságot megen­gedő döntés —, a jogerős fize­tési meghagyás, illetve a jog­erős közjegyzői határozat, va­lamint a munkaügyi döntőbi­zottság által záradékolt fizeté­si felhívás, határozat alapján lehet a munkabérből levonni. A pénzintézet által nyújtott kölcsön megfizetését azonban ezenfelül pénzügyminiszteri rendelet is biztosítja. A 26/1985. PM-rendelet szerint abban az esetben, ha a pénzintézet az adóst a tartozás megfizetésé­re felszólítja, és az annak 30 napon belül nem tesz eleget, lehetőség van a munkabérből történő közvetlen letiltásra. Amennyiben a munkahely a letiltásnak nem tesz eleget, a tartozás megtérítéséért készfi­zető kezesként felel. Termé­szetesen az adós nincs kiszol­gáltatva a pénzintézet kénye- kedvének. mert az általa jog­talannak vélt letiltás feloldá­sa és korlátozása érdekében keresetet indíthat a bank szék­helye szerinti járásbíróságnál. Amennyiben az eljárás során megállapítják a jogszerűtlen letiltást, az ebből eredő összes kárainak megtérítését is igé­nyelheti. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Budapest VIII.', Blaha Lujza tér 3. szám alatt, a be­érkezett levelekre pedig folya­matosan válaszolunk. véleményük szerint a két mun­kakör között összeférhetetlen­ség merült fel. A vállalat intézkedése ellen azonban a dolgozónak kére­lemmel lehet fordulni a mun­kaügyi döntőbizottsághoz. Ez a dolgozók jogait kiszélesítő szabályozás a korábbi jogsza­bályból hiányzott. • Egy budapesti olvasónk tanácsi lakását elcserélte szol­gálati lakásra. Az ügyintézés során számtalan nyomtatványt írattak vele alá, és csak ké­sőbb jutott a tudomására, hogy kikötése is van a szerző­désnek, amely rendkívül hát­rányos reá nézve. Mit lehet ilyenkor tenni, hiszen azt sem tudtam, hogy mit írok alá? — kérdezi. A leírt eset sajnos igen ál­talános, mert a mindennapi életben számtalan olyan szer­ződést kötünk, amelynek tar­talmával nem vagyunk telje­sen tisztában, hiszen sem mód, sem idő nincs a hosszú, gyakran nem is érthető szer­ződési blanketta áttanulmá­nyozására. Utóbb a felek gyakran hivatkoznak erre a körülményre. Teszik ezt an­nak ellenére, hogy nyomtat­ványkészítők szándéka szinte kivétel nélkül jóhiszemű. Abban az esetben azonban, ha a jogi személy a szerző­déskötéskor olyan egyoldalúan meghatározott nyomtatványo­kat használ, amelyek részére indokolatlanul egyoldalú előnyt biztosítottak, a sérel­mes részt a legfőbb ügyész, a KNEB, a SZOT és más helyi szakszervezetek elnöksége, to­vábbá a miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői és az érdekképviseleti szervek országos tanácsai a bíróságnál megtámadhatják. E magas szintű érdekeltek köréből kitűnik, hogy ez a megtámadás olyan esetben történhet, amikor az állampol­gárok széles köre kerül hát­rányos helyzetbe, a blanketta (más néven az általános szer­ződési feltételek) aláírása mi­§ Tíz nap rendeletéi § Bizalmatlansági indítvány. A Magyar Közlöny 1989. évi 33. számában több törvény jelent meg. Tartalmazza a hi­vatalos lap az alkotmánymódosításról szóló 1989. évi VII törvényt, amely a Minisztertanács és tagjai elleni bizalmat­lansági indítvány szabályait határozza meg. Az újonnan el­fogadott jogszabályban meghatározott eljárást az 1989. évi IX. törvény rendelkezéseinek megfelelően az államtitkárok­ra is alkalmazni kell. Kamatmódosítás. Rendkí­vül jelentős változtatás tör­tént a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseiben. így a jövőben a korábbi 8 százalék hejyett 20 százalék kamat is kiköthető. A késedelmes adóst még további kötelezett­ségek is terhelik abban az esetben, ha a szerződésben a felek kamatot is kikötnek. Ekkor ugyanis további 8 szá­zalék késedelmi kamatot is meg kell fizetnie az adósnak. Választások. Az országgyű­lési képviselők és a tanács­tagok választásáról szóló jog­szabályt módosította az 1989. évi XI. törvény. Az új sza­bályok szerint — a. végleges Választójogi törvény elfogadá­sáig — választókerületenként csak a választókerületben vá­lasztójoggal rendelkező ál­lampolgárok szavazhatnak a jelölőgyűléseken. Ezeknek a számát háromra emelték. A jövőben nem szükséges a je­lölteknek a Hazafias Nép­front programját elfogadni, és megszűnik a pótképviselői. póttanácstagi intézmény is. Ez a rendelkezés azonban a korábban megválasztott pót­képviselők és póttanácstagok jogait nem érinti. Jövedelemadó. A 44/1989. (V. 26.) MT rendelet módosí­totta a magánszemélyek jö­vedelemadójára vonatkozó rendeletet. A Hit Gyülekezete. Az Ál­lami Egyházügyi Hivatal el­nöke a Hit Gyülekezete val­lási közösséget 1989. május 26-i hatállyal törvényesen el­ismert vallásfelekezetté nyil­vánította. ' Költözik az ügyészség. A Magyar Közlöny 1989. évi 31. száma közli a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak 71/1989. (V. 31.) NET sz. határozatát. Ennek értelmé­ben 1989. június 15-től a Bu­da környéki Ügyészség szék­helyét Budaörsre helyeztek át. Postabontás ■ VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, Pf.: 311 -1446 1 a környék Kevés község dicsekedhet az­zal, hogy autóparkolója van. Pomáz szerencsére ezen keve­sek közé tartozik. Néhány év­vel ezelőtt a Dunakanyar In­téző Bizottság jelentős anyagi támogatásával épített itt par­kolót a nagyközségi tanács. A HÉV-állomás és a Volán-pá­lyaudvar környékén megfelelő helyet találtak, és közel van­nak Pomáz nagyobb üzemei, vállalatai is. Komoly létesítmény ez a par­koló. Vastag beton az aljzata, a szegélye is beton. Köréje fa­csemetéket ültettek, gyepesítet­ték az útpadkát. A parkoló rö­vid idő alatt benépesült. Vi­szont az idő múlásával mind szürkébb lett a hajdan szép, tiszta környék. A fák nagyré- szét kitördelték (sokuknak gép­kocsi okozta pusztulását), a gyepet ellepte a gyom, a járó­kelő szemétkupacokkal, hulla­dékhalmokkal találkozik. Az utóbbi időben ide helyez­ték a község taxiállomását is. Sajnos, esős időben a gyalogos száraz lábbal nem tudja meg­közelíteni a parkolót, így a taxiállomást se. Az itt várako­zókat semmi se védi a meg- ázástól, de a közelben sem ta­lálható menedék. Ráadásul nincs közvilágítás. Sötétedés után csak botorkálva lehet er­re közlekedni. Bízom abban, hogy az illeté­kesek megszívlelik az itt el­mondottakat, és tesznek vala­mit azért, hogy ez a régi ára­kon is több százezer forint érté­kű létesítmény kulturáltan szolgálhasson autósokat és gya­logosokat egyaránt. Balogh Gyula Pomáz * I | Kis pénznél kirándulunk A ceglédi társaságkedvelők klubja májusban kétnapos ki­rándulást szervezett, és nyáron több hasonló programot aján­lunk tagjainknak. Csoportunkban akadt olyan 75—80 éves nyugdíjas, aki ed­dig ilyen kiruccanáson még nem vett részt, és nagyon bol­dog volt, hogy láthatta a fer- tődi kastélyt, a nagycenki Szé- chenyi-mauzóleumot és -kas­télyt. Végig vidám hangulat uralkodott. Ennek megterem­téséhez sokban hozzájárult a gépkocsivezetőnk kedvessége és segítőkészsége is. Ö úgy te­kintett az- idősekre, mint a sa­ját szüleire. Júniusban Berekfürdőn üdül­Az írásszakértő véleménye Bizonyítottak a számlák Sok szó esik mostanában az adózásról, annak buktatóiról, és napvilágra került Pest me­gyében az első adócsalási ügy is, amelyben most folytat a rendőrség vizsgálatot. A bizo­nyítékok között szerepel a BM Bűnügyi Technikai Inté­zetében készült írásszakértői vélemény, mely részletes elem­zésre épül. Visszaadta az ipart Nézzük ezek után a történ­teket Pozsár József törteli lakos 1988 tavaszán tetőtér-beépítés­sel akart otthont teremteni magának és a családjának. A kivitelezéssel — beleértve az anyagbeszerzést és a munká­latokhoz szükséges iparosok szerződtetését — ízeli Feren­cet bízta meg. A vállalkozó azelőtt kisiparos volt, de visz- szaadta az iparengedélyét, és más korábbi munkaviszonyát is megszüntette A tetőtér-beépítés elkészült és ízeli Ferenc a számlákat is be­nyújtotta a következőképpen; egy részét a Jászapáti és Vi­déke ÁFÉSZ (ahol korábban dolgozott) számlatömbjéből származott, más része pedig a saját, korábbi kisiparos-bélyeg­zőjével volt ellátva. A számlák mindegyikén 25 százalékos áfa is fel volt tün­tetve, melynek összegét az építkező a későbbiekben — egy kedvezmény alapján — visza- igényelhette. Pozsár József, aki úgy tud­ta, hogy a vállalkozó szám­la kiállítására jogosult iparos, el is ment az Adó- és Pénz­ügyi Elszámolási Hivatalba, és ott a 25 százalék áfát an­nak rendje módja szerint visz- szaigényelte. A hivatal, anél­kül, hogy a befizetéseket visz- szaellenőrizte volna, kifizette az összeget, pontosan 309 ezer forintot. Fiktív adószám Azután, egy ellenőrzés so­rán rájöttek, hogy az adószám fiktív, és a 309 ezer forint be­fizetése nem történt meg. A felelősségre vonás során azonban — váratlan fordulat­tal — ízeli Ferenc tagadta, hogy a benyújtott számlákat ő készítette. Mondván; ő fel­építette a házat, de a többi­hez semmi köze. A számlák azonban termé­szetesen megvoltak, és a kéz­írását senki meg nem tagad­hatja, akkor sem, ha az törté­netesen tárgyi bizonyítékul szolgál ellene. Még vizsgállak A BM Bűnügyi Technikai Intézetében készült írásszak­értői vélemény összefoglalása a következő; a vizsgálatra kül­dött feljegyzések, meghatal­mazások. munkavállalási szer­ződések, a vállalkozási szerző­dés, a számlák és egyéb ira­tok kézírásos szövegeit, a ne­veket és a lakcímeket, a munka- és felhasznált anyag­megnevezéseket, kivitelezői megnevezéseket, egyéb fel­jegyzéseket, keltezéseket, számjegyeket ízeli Ferenc és a felesége írta. Az adócsalási ügyben to­vább folyik a vizsgálat. Ga. J. hetnek a nyugdíjasaink, ahol számunkra egy nyaralót aján­lottak fel. Mindezt azzal a cél­lal szerveztük, hogy a kispén­zűek is pihenhessenek gyógy­fürdőben. Július 29-én Buda­pestre fogunk utazni. Megte­kintjük a főváros nevezetessé­geit, majd délután a Nagycir­kusz műsorát. Augusztusban pedig háromnapos kirándulás lesz, amiből egy napot bécsi és eisenstadti városnézésre szá­nunk. Az alacsony nj'ugdíjak miatt sajnos igen korlátozottak lehe­tőségeink. Szerencsénk, hogy az Omnibusz ceglédi kirendelt­ségén ezt figyelembe veszik, és kedvezményeket adnak. Kö­szönet érte. Berki Lászlóné klubvezető Cegléd Egy szakma kihaléfélben Nem is olyan nagyon régen még gyakran hallhattuk a tü­zelőt kínálók hangját: fát! fát! Kedvére kaphatott mindenki, igénye és pénztárcája sze­rint. Volt, akinek csak egy- egy kosárnyira tellett, volt, aki nagyobb tételben vásárolt, az eladónak azonban egyfor­mán kedves volt minden ve­vő. Még ma is akadnak olyan családok, akiknek a tüzelőjét a hajdani faárusok egyik utolsó képviselője szállítja. Spiegelhalter Gergelyt és só­gorát mindig szeretettel vár­ják a pomáziak, de a környe­ző községek lakói is. Ök pe­dig fáradhatatlanok. Fűrésze­lik, aprítják a hasábfát, meg sem látszik rajtuk, hogy jó­val túl vannak a nyugdíjkor­határon. Rendszeresen be­fogják a két lovat és elindul­nak Pilisszentkeresztről, leg­többször már a hajnali órák­ban, hiszen tudják, hogy vár­ják őket. Lehet eső, lehet szél vagy tűző napfény, a két ló békésen baktat a hosszú országúton. Spiegelhalter Ger­gely és sógora nem önti le a szállítmányát a kapu elé, ha­nem gondosan behordja azt a fáskamrába. Pedig a megra­kott kosár lehet vagy fél má­zsa. Több évtizedes munkájuk során sosem fordult elő hogy valaki csalódott voln; bennük. A megbeszélt időbe' minden körülmények közöl megérkeznek és munkájuk akkor is pontosan elvégzik ha a megrendelő egyéb el­foglaltsága miatt nem tartó; kodik otthon. Vevő és eladó között szoro­sabb, emberibb a kapcsolat mint más adásvétel eisetét Érdeklődnek egymás iránt, de megbeszélik a helyi problé­mákat is. Kár, hogy a tüzelő­beszerzésnek ez a családt hangulatú módja lassan-las- san már csak az idősebbek emlékezetében él. Manapság már csaknem mindenki a he­lyi Tüzép-telepen szerzi be a télirevalót. Igen ám, de a te­lepen aprított fa sohase, éi fűrészelt fa is csak ritkán kapható. Tegyen a kedves ve­vő a hasábfával azt, amit akar. Emellett fuvarosról szintén ő maga gondoskodhat, a szállítás után pedig a ka­puja elé öntött tüzelőt be is hordhatja. És egyre drágáb­ban ... Alig múlt el a tél. de sok idős ember reszket, ha a kö­vetkezőre gondol. Spiegelhal­ter Gergely csak egy van. De a sok kisnyugdíjasnak sokkal több ilyen ember kellene. Balogh Gyula Pomáz Ritka rendes buszsofőr Azzal a kéréssel fordulok önökhöz, hogy ha mód és le­hetőség van rá —, ennek az embernek a neve kerüljön be { Pest Megyei Hírlapba. Mert mg ilyen rendes buszsofőrrel rit­kán lehet találkozni. Wetner Győző gépkocsiveze­tőnek ezúton mondok köszöne­tét, mert május 30-án a BX 95-91 rendszámú Máváut-busz- szal, ami Tóalmás és Tápiósze- cső között közlekedik, megállt két megálló között, és felvett. Így elértem a vonatot. Külön­ben több mint két órát kellett volna várnom a következő Pestre induló szerelvényre. Tóth Rafaelné Budapest ^éüemsny és hozzászólás Lépéshátrányban?! A párton belüli patform- szabadság megteremtésének egyik alapfeltétele a v-ita és a véleményszabadság bizto­sítása. Ennek kulcsfontossá­gú eleme: az egyén joga a vitához és a véleménynyilvá­nításhoz. Érthető hát az MSZMP Budapesti Reformkö­rének álláspontja, miszerint: A pártsajtó (is) váljék a párt­tagok és pártszervezetek vita­fórumává. Megyei lapunk az elmúlt év­tizedekben is gyakorta helyt adott a különböző vélemé­nyeknek. Esetenként — bár ritkán —. még a hatalom sztá­lini modelljével szemben vagy kisebb közösség bizonyítha­tóan valós igaza mellett is állást foglalt egy-egy állam­polgár. Azonban a többnyire olvasói levelekben testet öl­tött vélemények sohasem az egyes párttag vagy pártszer­vezet véleményeként jelentek meg. Még akkor sem,, ha nyilvánvalóan politikai tártál, mat hordoztak. Ezen változtat­ni kell! Megyénk településein meg­pezsdült a közélet. Sorra szü­letnek új politikai szervező­dések. és velük párhuzamosan alakulnak meg az MSZMP helyi reformkörei. Nemrég te­lepülésünkön — Pátyon — szinte valamennyi család pos­taládájába „csenték” az MDF közelmúltban alakult helyi szervezetének programját. En­nek jó része könnyen áttekint­hető, világos és reális törek­véseket. kívánságokat és kö­veteléseket tartalmaz. Mindez vonzó a lakosság számára, mert stílusában egyszerű, tar­talmában pedig olyan gondo­latokat közvetít, amelyek rég­óta foglalkoztatják az itt élő­ket, sőt cselekvésre ösztönzik. Hogy csak néhányat említsek: a helyi demokrácia megterem­tése, a nyíltság és nyilvános­ság biztosítása, a társadalmi ellenőrzés valósággá válása, stb. Ezekért érdemes küzde­ni, közel két évtizede magam is ezen célokért vállaltam — az MSZMP-tagságot. De mi a helyzet az MSZMP helyi szervezeteiben? A dön­tően munkahelyi szerveződé­sek eredményeként viszonyiag kis létszámú alapszervezetek működnek, melyekben a nyug­díjasok aránya magas. Ezért a munka szervezése és irányítá­sa, ezáltal a hatalom (és nem­csak politikai!) gyakorlása egy szűk kör, nem ritkán két-há- rom ember kiváltságává vált. Közben a kisebbség akarata — igénye, vagy igénytelensé­ge, de többnyire érdeke — a demokrácia (szocialista de­mokrácia!) köntösében jelent meg. Én ebben látom a ba­jok. a konfliktusok, a tömegek elidegenedésének fő okát. És ez csak úgy változtatható meg, ha mind társadalmilag, mind politikailag aktív tagok­ból szerveződnek az MSZMP lakóterületi sejtjei. Az elmondottak okán ebben a nagyon fontos vonatkozás­ban lépéshátrányba kerültünk az új politikai szerveződések­kel szemben. Pedig azok csak azt teszik, amit mi kigondol­tunk, de a megvalósításra nem fordítottunk kellő figyel­met. Widcrmann Gábor, az MSZMP tagja Páty Q H. F. nagykörösi olva­sónk azt hallotta valahol, hogy megváltoztak a mellékfoglal­kozásra vonatkozó szabályok. Ez engem különösen érint, ír­ja. mivel munkám mellett ház­felügyelőként dolgozom. A másodállásra, mellékfog­lalkozásra és munkavégzésre irányuló, egyéb jogviszonyra vonatkozó jogszabályokat több mint 13 évvel ezelőtt al­kották, és azóta ezeket nem egy alkalommal megváltoztat­ták. A változtatások következté­ben kitágult a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony al­kalmazásának lehetősége, hi­szen az újonnan létrejött kis létszámú munkahelyeknek az az érdekük, hogy minél keve­sebb dolgozót foglalkoztassa­nak. Egyszerűsödtek az előbb ismertetett munkaviszonyok létesítésének szabályai. Meg­szüntették azokat a korlátozá­sokat, amelyek bizonyos mun­kakörök ellátására vonatkoz­tak, és hatályon kívül helyez­ték azokat a rendelkezéseket is, amelyek meghatározták, hogy a részfoglalkoztatású dolgozók hány munkaórát dolgozhatnak meghatározott időben. Nem változott azon­ban az az előírás, amely sze­rint a másodállásban eltöltött idő nem lehet több a főmun­kaidő felénél. Megszűntek azok a sokszor formális sza­bályok, amelyek a munkavi­szony létesítésének bejelenté­sére, illetve hozzájárulásra vonatkoztak. A jövőben a fő­munkáltatónak csak akkor kell a részfoglalkoztatáshoz írásban hozzájárulni, ha azt másodállásban végzi a dolgo­zó, illetve, ha a munkavégzés­re irányuló egyéb jogviszony a főállás munkaidejét érinti. A jövőben a mellékfoglalkozást, illetve a munkavégzésre irá- myuló egyéb jogviszonyt a dol­gozónak egyszerűen be kell jelenteni a főmunkahelyén. Ott ezt a közlést kötelesek tudo­másul venni, és kizárólag ak­kor tehetnek észrevételt, ha

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom