Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-13 / 111. szám

1989. MÄJUS 13., SZOMBAT 5 Tejipari termékek Nyugatra Fellendült a kiszállítás ÚJ HONFOGLALÓK fAHITÓTFALUBAN Szántóföld fut az égnek A telekjuttatásban részesült menekülteket a Bem térről a Rákóczi-hajó hozta Tahitótfalura Magyarországon annak el­lenére nincsenek felesleges vaj-, illetve sajtkészletek, hogy az év eddig eltelt részé­ben a tejipar 4 százalékkal több tejet vásárolt fel, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában, miközben a belső fo­gyasztás 6-7 százalékkal visz- szaesett. A tej és tejtermékek fo­gyasztói árának legutóbbi emelése előtt a belföldi for­galom visszaesésésével szá­moltak, ezért tavaly augusztus óta a Tejipari Vállalatok Trösztjénél erőteljesebbé tet­ték a külpiaci munkát, illetve erre ösztönözték külkereske­delmi partnereiket is. NSZK- beli cégekkel vegyes vállalatot hoztak létre az európai export- szállítások gyors lebonyolítá­sára. Növelték a könnyen el­tartható tejpor gyártását; több évre szóló megállapodást kö­töttek egy jugoszláv tejpor­gyártó céggel arra, hogy a tej­termelés nyári csúcsidőszaká­ban — amikor a téli-tavaszi időszakhoz képest naponta mintegy 40 százalékkal több tejet vásárolnak fel — partne­rük bérmunkában vállal tej­porkészítést. A tejipar, amely a belföldi ellátás biztonságossá tétele Mindaz, ami elindította a hernádi Március 15. Tsz-ben a lavinát, a volt vezetés lekö- szöntetését, mára már a múl­té. Üj elnök, a kettő helyett égy elnökhelyettes, s a tizenki­lenc tagú vezetőségből tizen­négy új tevékenykedik. Nem hánytorgatják a múltat — leg­feljebb rosszul fogalmaznak! —, nem néznek visszafelé, a munkára kocentrálnak. Sze­rencsére. De amilyen szeren­cse ez, akikora hiba, ha egy nyilatkozatban mellékesen sú­rolva a múltat a KNEB-hez 1988. augusztus 17-én eljutta­tott közérdekű bejelentést té­vőt feljelentőként emlegetik, mondván: egy csokorba gyűj­tötte a hibákat, menet közben nem irányította rá azokra a fi­gyelmet. Az, akinek módjá­ban lett volna. Ezek azok a szavak, melyek nyomán be­szélgetőpartnerem lett dr. Ackermann Aladár, a hernádi Március 15. Tsz volt jogi és igazgatási főosztályvezetője, ma az alsónémedi Közös Űt Szakszövetkezet jogi és igaz­gatási osztályvezetője. Mert nemcsak a poklokat járta meg közérdekű bejelen­tése miatt — döntőbizottság, rágalmazási per. pártfegye'mi —, de ugyanakkor fél évre fel­függesztették állásából és ke­reset nélkül maradt. Az. aki­ről bebizonyosodott, állításai igazak. Asztalomra került az a javaslat is — mert ahogy dr. Ackermann A’adár állítja, a szóbeli figyelmeztetés mit sem ért —, melvet még 1988. február 18-i keltezéssel adott be a tsz akkori elnökének. Egy mondat a javaslatból: „A jog­szabály alapján kötelességem elnök elvtárs figyelmét felhív­nom az alábbi jogsértésekre.’’ Hat hónappal később, látva, hogy jelzései süket fülekre ta­lálnak. tette meg a közérdekű bejelentést. Tehát nem folyta­tott gyűjtögető életmódot. Érthető, hogy kényes a sza­vakra is, mert mi tagadás: erkölcsi, s jogi szempontból is döntő a különbség a feljelentő, s a közérdekű bejelentést té­vő között Különösen akkor, ahogy mint önmaga is mondta: „Felvállaltam a harcot, bár el­ső pillanattól kezdve tudtam, hogy győzelmem pirruszi lesz.” Minden fórumon rehabilitál­ták. A Pest megyei pártbizott­ság fegyelmi bizottsága 1989. miatt sokáig nem dicsekedhe­tett jelentős tejterméklkivitel- lel, az év első négy hónapjá­ban több árut exportált — hét külkereskedelmi vállalat köz­reműködésvei —, mint 1988- ban. Az idén a konvertibilis el­számolású piacokra összesen több mint 40 millió dollár ér­tékű sajtot, tejport és vajat küldenek. A napokban indí­tottak újabb szállítmányokat Ausztriába és az NSZK-ba az ott kedvelt juhsajtból. E két országba, valamint Nyugat- Európa országaiba — egy na­gyobb osztrák kereskedő cég közreműködésével — az idén összesen 10 millió dollár ér­tékű árut adnak el. Ezenfe­lül Svédországba és az Egye­sült Államokba is szállítanak, összesen 12 millió dollár ér­tékben. Libanonba 4 millió dollárért küldenek Hajdú és Kaskaval sajtot, Kuvaitban, az Egyesült Arab Emirátusok­ban, illetve Jordániában 1-1 millió dollárért értékesítenek tejtermékeket. Szaúd-Arábia ugyancsak vevője a magyar áruknak, egyebek mellett a speciális igényeket kielégítő úgynevezett krémfehér sajt­nak. 1 február 15-én megállapította: jogos kritikát gyakorolt, s vele szemben a tsz vezetői — a ré­giek! — retorziót gyakoroltak. Ezért, s a NEB-vizsgálat so­rán feltárt szabálytalanságok miatt az MSZMP íagjai sorá­ból kizárták a gazdasági elnök- helyettest, szigorú megrovás, utofsó figyelmeztetés büntetést kapott a volt elnök s a pártbi­zottság akkori titkára. A tsz magasabb beosztású vezetői el­len a Pest Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezési osztálya 1939. február 20-i kül­döttgyűlésen fegyelmi eljárást indított. Tehát mindent megnyert dr. Ackermann Aladár, de mint mondja, veszteségei nagyok. De nem erkölcsiek, hanem anyagiak, s ami forintban nem kifejezhető, nem váltható meg: életéből több mint fél év az idegeket őrlő bizonyta­lanságokkal. a harcban a ma­gára hagyatottsággal telt el. Megérte, újrakezdené? Miként vélekedik az MSZMP és az ellenzéki kerekasztal kö­zött folyó tárgyalások — ■ az MSZMP-javaslat elutasítását követő — megszakadásáról? Erről kérdeztük Tóth Bélát, a budaörsi gimnázium tanárát, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének helyi alapí­tó tagját, valamint Imre Já­nost, a városi MSZMP-bizott- ság titkárát. Tóth Béla: — Csak a tö­megkommunikációból értesül­tem a tárgyalások felfüggesz­téséről, közvetlen információm nincs. Támogatom a tárgyalá­sok létrejöttét, de a mosta­ni helyzet okait, a két oldal érveit szeretném világosabban látni. Tény, hogy a kerékasz­tal képviselőinek érvelése konkrétabb, mint az MSZMP-é, az utóbbi ugyanis ködösít. Nem indokolja meg, mi ját­szódott le a színfalak mögött. Nem keveslem az alapkérdés eldöntésére — együtt vagy kü­lön akarnak tárgyalni — adott negyvennyolc órát. Világosan kell látni, valami­Rossz hitelkapcsolatok Minden eddiginél rosszabb a termelőszövetkeztek pénz­ügyi helyzete, súlyos zavarok mutatkoznak a közös gazdasá­gok hitelkapcsolatában. A mezőgazdaságban alkal. mázott monetáris politika le­hetetlen helyzetbe hozta a termelőket, akik képtelenek megfizetni a magas hitelkama­tokat. Ez azért is gondot je­lent, mert áruik ellenértékét csak fél-egyéves eltolódással kaphatják meg és ezt az idő­szakot külső pénzeszközök be­vonásával igyekeznek áthidal­ni. A kormányt tájékoztatták erről a helyzetről. A hazai bankrendszer olyan monopolhelyzetbe jutott, ami tűrhetetlen, és a kétszintű bankrendszernek, amelyet a reform egyik vívmányának tartanak, a mezőgazdászok szerint egyetlen „haszna” volt, az, hogy elvette a gazdál­kodók pénzeszközeit, és azokat most „központosítva”, lehetet­lenül magas kamatokért adja vissza nekik újra és újra. A bankok egyoldalúan felmond­ják a hiteleket, illetve meg­változtatják a szerződéses hi­telfeltételeket, és nem várt helyzeteket teremtenek a gaz­dálkodók számára. — Belevágnék én még egy­szer, a mai eszemmel, tudva, hogy munkajogi pereknek, büntetőiknek nézek elébe. De azt-mondom, sohasem jutunk előre, ha csak lapítunk, s a kár okozását, a köz érdekét sértő ügyek miatt nem lépünk fél. Akkor is állítom ezt. ha tu­dom, a tsz-efcben dolgozó jo­gásznak helyzete speciális. Kö­telessége az esetleges jogsér­tésre felhívni az elnök figyel­mét, hiszen ezért alkalmazzák. De speciális, más a helyzet, nem zárt egység a tsz, mint például az üzem. Az is elvá­rás, hogy a tisztázatlan jogi kérdésekben a kiskapukat megkeressük, megtaláljuk. Jobb hasonlatom nem lévén, olyan ez, mint a huszonkettes csapdája: ha szólok az is rossz, ha hallgatóik, az is. Hát nem állok félre, vitatkozós fajta vagyok. Ezért mondom, újra kezdeném, látva a jog­sértést, a jogtiprást. féle egység jött létre az ellen­zéken belül. Ezt feldarabolni? A kis pártoktól önálló koncep­ciót követelni, melyek mögött ma még összesen csak száz­ezres tagság áll? Nem fair do­log attól az MSZMP-től, mely egységes álláspontot, nagy tag­ságot tudhat maga mögött. Bár nem hagyhatja senki sem ki a számításból, hogy az alakuló pártok befolyása értelmiségi körökben legalább akkora, mint az MSZMP-é. Szükség lenne a kerékasztallal tör­ténő megegyezésre, ez a megegyzés hitelt adna az el­lenzéknek éppúgy, mint a kor­mánynak. az MSZMP-nék. Ez nemzeti érdek. Az ellenzék visszaadhatja a hitet a meg­egyezéssel a rövid távra szóló gazdasági kibontakozáshoz, a demokratikus átalakuláshoz. Döntő a gazdasági program fe­letti kiegyezés. — Ma nagyobb az ellenzék felelőssége, mint az MSZMP-é, mert az ellenzék nem játsz- hatja el a bizalmat. A kiegye­zésen viszont az MSZMP nyer­Egyelőre nincs még itt sem­mi. Csak néhány ház áll egy­más meldett, négy vagy öt ta­lán, utánuk a szántóföld fut az égnek. Arra lesz a miénk is, mondja halkan István, és ujja tétován mutat a semmi­be. De ő azért már látja. Látja a falakat, a tetőt, az ablakokat és ajtót, látja a majdani udvart és a gyerme­keit, amint játszanak ott. És egy pillanatra tán látja a havasokat is, ahonnan eljött. Előttem egy futballpálya nyújtózik el csupán, hatalmas búzatáblával a túlsó kapu mögött. Mondanám, érik ott a termés, aránylik a kalász, duzzad a mag, nő, kicsattan az élet, ám tavasz van, a ve­tés zölden sarjad. Mégis, az embert elfogja ilyenkor valami és elfelejti ezt, , elfogja valami pátosz, melyet leginkább a nehezen bólogató gabona láttán érez­ni, valami pátosz, mely min­den érésben, az élet minden rekvizitumában, a frissen szelt kenyértől a nagy akará­sokig benne foglaltatik, és benne foglaltatik ebben a szóban is: honfoglalás. Lehet, én csak beszélek erről, ám ér­zem, nem érezhetem át iga­zán. Nekem hazám mindig e föld, használtam, tapodtam, megszoktam, nem gondoltam felőle többet. Nekik, hatvan­együknek mindez új még. Ezüst-arany csillagok Erdélyből áttelepült magyar családoknak osztottak telke­ket a múlt szombaton délelőtt Tahitótfaluban. Tudom én, és tudják ők is, ezek nem azok a rögök, nem az otthoniak. A fű itt másképp leng, a szél más­hogy fúj, az utak máshová visznek. Mégis biztonságot ad e hely, békét, nyugalmat, munkát. És számukra ez most a legfontosabb. Lévai Gézáné, a község ta­nácselnöknője azt mondja, a szétosztásra kerülő telkeket magánszemélyektől vásárolta fel a tanács, nagyjából reális áron, 600 forintért négyszög­ölét. A felhasznált pénz egy része külföldről érkezett, a Nyugat-Németországban élő Tóth László és két gyermeke rózsadombi örökségük értékét ajánlották fel az erdélyi me­nekültek megsegítésére. Az ebből befolyt 3 millió forint­hoz másik 3 millió különbö­ző adományokból, valamint a menekültalapból gyűlt össze. Pénz tehát, könnyű kiszámol­ni, még e hatvanegy telek után is marad, mint ahogy hely szintén van elég. Tágas a határ. Szeretnék, ha még többen költöznének ide, ma­gyarázza az elnöknő. Azon a soron építkezhetnének to­li et. A megítélésem szerint az ellenzék éppen azért vonako­dik az MSZMP által felkínált program elfogadásától máról holnapra, mert ha az nem jön be, akkor egyetlen vesztes lesz, az pedig az ellenzék. Imre János: Történelmi ta­pasztalatokra alapozva bizony­talanság, bizalmatlanság nyil­vánul meg az MSZMP-vel szemben. Eredete a koalíciós időszakra vezethető vissza. Ezt oldani kell, mert a társadalom építéséhez olyan helyzetet kell teremteni, amelyben nem le­het eleve kudarcra ítélve a tárgyalás. Megítélésem szerint mindkét fél tart a választá­soktól. Keresd a nyerési lehe­tőséget. Ma az a vád éri, érte az MSZMP-t. eltökélt szándé­ka a párttörvény mielőbbi el­fogadtatása, az eddigiektől el­térő feltételek melletti tárgya­lás. Siettet? Inkább azt mon­dom, konszolidált körülménye­ket igyekszik teremteni a tár­sadalom fejelődését jelenleg meghatározó alapnak, a gazda­ságnak. A nyugati partnerek vább, emeli fel kezét és a ho­rizont felé mutat. Ameddig a szem ellát. A szem pedig messzire lát el még ezen a szeles, boron- gós délelőttön is. Fázósan to­porognak a kíváncsiak, fázó­san hangol a katonazenekar. A nap nem csillan meg a tu­bákon, harsonákon, a piros vállapok ezüst-arany csilla­gain. Még talán a ‘dobogó is fázósan álldogál valahol a futballpályán, a 16-os és az oldalvonal között, mint holmi fából ácsolt jobbhátvéd, ha nem lenne letakarva szőnyeg­gel. Aztán egyszerre véget ér mindez, ez a didergős várako­zás. Súlyosan, nehezen höm­pölyögve tör fel a rezekből a Himnusz. A derekak kiegyene­sednek, elfogódottan néznek maguk elé őslakosok és hon­foglalók. „Isten, áldd meg a magyart..Igen, ha vagy, létezel, áldj meg minket, ma­gyarokat mindenhol, Tahitót­faluban, Budapesten, Debre­cenben, Pécsett, Kolozsvárott, Csiksomlygn, Gyergyócsomán, székelyeket és nem székelye­ket. Áldj meg minket, ma­gyarokat. Ötezer dollár iskolára Mert testvérek vagyunk, még ha kint élő testvéreink sorsával eddig nem is törőd­tünk sokat, emelte ki immár a mikrofonok előtt állva Lé­vai Gézáné. Tahitótfalu lakói most egy akarattal és szívvel szeretnék közös mulasztásun­kat jóvá tenni. Vállalkozásuk­hoz pedig számítanak a kor­mány segítségére, ám addig sem akarnak ölbe tett kézzel ülni. És nem csupán a falu lakói, de mások is tettekkel próbálják szolgálni az áttele­pülő magyarok ügyét. Dr. Jan­ka Ferenc, a budapesti 30. Számú Ügyvédi Munkaközös­ség tagja szinte egymaga szervezte meg ezt a mai tahi­tokét csak konszolidált körül­mények között fektetnek be. Ha ebből az alaptételből in­dulunk ki, máris cáfolható, hogy az MSZMP az ellenzé­ket ki akarja játszani. Hogyan lehetne érdeke az. hogy ne fej­lődjék a gazdaság? — Szemére vetik, hogy a tárgyalások során elkövetett hibákat, megosztva tárgyal, akar tárgyalni. Igen, mert nyomja a felelősség a gazda­ság állapota miatt. Ám nem szabad szégyenlős pártként mutatkoznia: az MSZMP vál­lalja fel azt, amit fel kell vál­lalnia. .Mert ezzel a magatar­tással erősítheti a bizalmat ön­maga iránt az emberekben. Nem hibáztatom azért, hogy a törvénytervezet-vitákat minél előbb a parlament elé szeretné vinni. Jogi garanciákat akar teremteni a demokratikus át­alakulásra. Nem ártana, ha az ellenzék is bizonyítana, fel­gyorsítaná tevékenységét, de­monstrálva: tenni akar a társa­dalomért. S közben megkérdezem: mi­lyen elemzés az, mely huszon­négy órán belül elsöpri a kom­munisták javaslatait? Alapos? Ebben nem hiszek, de a józan ész győzelmében igen. Abban, hogy tárgyalni fognak, mert nincs más alternatíva! V. E. tótfalui földosztást. A lebo­nyolításban segített a Kőbá­nyai Sörgyártól a Magyar Hi­tel Bankig számos vállalat és intézmény. A példák szeren­csére még sokáig sorolhatók lennének. Például fogalmam sincs arról, mennyit keres egy osztrák üzletember. Dieter Pscheidl mindenesetre 109 ezer schillinget ajánlott fel a településnek, az olasz Oreste Bhegetto pedig 5 ezer dollárt adott az iskola építésére. Mit válaszolhatott volna er­re, hogyan köszönhette volna meg mindezt az a gyegyócso- mai fiatalember, aki utánuk lépett a dobogóra. Az érzése­ket a legnehezebb formába önteni. A mondatok valahogy örökké adósaink maradnak. Mert valóban elhisszük, hogy már nincsenek egyedül, hogy új hazára leltek ezek az em­berek. A szavak igazak. A lé­nyeg mégis inkább az arcok­ra ül ki. Azok a szemek, a meg-megránduló ajkak mesél­tek valójában erről az új ha­záról. Ám, hogy azt a régit se feledjék soha, minden egyes letelepülőnek ajándékként a szülőhelyéről hozott egy cse­rép földdel kedveskedtek a szervezők. Illatozó gulyáságyúk Hatodiknak vagy hetedik­nek, de számít az, hányadik­nak ment oda egy darabka Székelyszerdahelyért Pál Ta­más? Családjával együtt 1988. áprilisában érkeztek Magyar- országra. Jelenleg Zuglóban laknak albérletben. Felesége és ő a Széchenyi fürdőben dolgozik. De nemsokára ott­hagyják, mondja, és a kör­nyéken keresnek valami mun­kát. Kazánkovács a szakmá­ja, biztosan talál valamit. Bi­zakodik. Szeretné, ha a gyer­mekei ősztől már itt járná­nak iskolába. Legszívesebben holnap nekikezdene a háznak, verné a cölöpöket, ásná az alapot, húzná a falat. De vár­ni kell. A tsz előbb még le­aratja a kenyérgabonát. Majd utána. Utána belevág. A Sán- dorék mellett. Szemével egy %fi felé int,, az visszanéz, te­kintetük találkozik. És felcsen­dül a székelyek himnusza. Jó az a pálinka, amit utá­na kapunk, egybegyűltek, va­lamennyien. Erős, kaparja a torkot. Kell az ilyen, ebben a hidegben. Mert még nincs vé­ge a napnak. A közeli úttörő­táborban már állnak a sátrak, gőzölnek, illatoznak a gulyás­ágyúk. Az igazi majális most kezdődik csak. Ám én már menni készülök. Igaz, magyar­ság — magyarságom — okán még maradhatnék, de érzem, ez nem az én ünnepem. A gu­lyást azért megkóstolom. Az eső közben néha eláll, néha elered. Indulok. Arrébb, az asztalok mellett három férfi válik ki egy csoportból. A dombra mennek, egyikük fényképezőgépet állít egy lá­dára, gombot nyom meg, és a többiekhez siet. Most így állnak hárman egymás mellett, egymást átölelve. Mögöttük pedig — pár kilométerre csu­pán — ott hever ájultan, lus­tán, csak rájuk várva az a föld. Az időkioldó zárja kat­tan. A lencsébe néznek. Mo­solyognak. F. Zs. Fejcserék ütést Merstácton A bejelentő nem feljelentő! Varga Edit Két vélemény az elutasításról Jöjjön létre a megegyezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom