Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-12 / 110. szám

6 Miniem 1989. MÄJUS 12., PÉNTEK--------— Sz abad idő - Hobby Típusemherek típuspanaszai Kalóriaorgia helyett mást A KAMASZ SZOBÁJA KépkavaSkád Rengetegen panaszkodnak: megviseli az embert a rohanó élet. a stressz, az értelmes és értelmetlen változások kaval- kádja, amelynek százezrek isz- szák a levét az „ennél csak jobbnak kell jönni” reményé­ben. Járnak-kelnek kialvat- lan, hírek özönátől megkeve­redett gondokkal és gondola­tokkal, szemük a televízión, fülük a rádión, tekintetük az újságok lapjain, fő témájuk az össznemzeti fő téma. Ám ebben a nagy odafigye­lésben, rohanásban az már keveseknek jut eszébe — ki­váltképp, ha eddig sem úgy éltek —, hogy egészséges szel­lem befogadására és továbbí­tására friss, egészséges széllé- mű, nem megviselt emberek­re van szükség, és hogy ilye­nek legyenek, elsősorban raj­tuk múlik. Neves sportemberünk, Schi- rllla György Vegetáriánus­könyv című kötetét forgatom egy ideje. Fő kérdése, mely­re válaszokat próbál adni: hogyan vihetjük az életben a legtöbbre? Igazf hogy a szer­ző évtizedek óta vegetáriánus, de a könyv eszmefuttatásai­nak nem is ez a fő lényege. A „többre vivés” sem karriert, szakmai vagy sportrekordokat jelent. Inkább azt próbálja fi­gyelmünkbe ajánlani segítsé­gül, hogy miként lehet szer­vezetünket — s nemkülönben idegeinket — kímélve, dolgo­sán, terveket szőve, az örö­möt, boldogságot átélve nem önmagunkért csupán, hanem másokért is élve élni, tenni kötelességünket, melyet első­sorban az határoz meg, hogy emberek vagyunk. Az életvitelnél nála lénye­ges — legtöbbünk számára másodlagos —, hogy fogyaszt-e húst, „dögöt” az ember, avagy nem. Az viszont zöldségkosz- tolóra és paprikásevőre egy­aránt vonatkozik, hogy a szer­vezet fizikai és szellemi mun­kát, testedzést és pihenést, kellő mennyiségű alvást kí­ván. „A rendszeres és halmo­zódó alváshiány csökkenti az emlékező- és ítélőképességet, a munkaképességet. Hosszú távon leronthatja az akarati és jellembeli tulajdonságokat is" — vallja a szerző. Említi a típusembert, aki ébred, kel, bekapkodja (vagy nem, mert ideje nem jut rá) a reggelijét, nincsen elterve­zett időrendje. Munkahelyén dolgozik, napi mozgásigénye nem több 4-500 méternél, ami „éti csipánál szép teljesítmény, de embernél nulla”. Otthon matat egy keveset, leül tv-t nézni, megvacsorázik kettő helyett, elfogyaszt egy-két üveg sört, fél üveg bort, ami Schirilla szerint nem alkoho­lizmus, hanem felesleges ka­lóriaorgia. Pedig az alváshoz elő kelle­ne készülni. Lefekvés előtt legalább három órával előbb vacsorázni, könnyű étket en­ni. Borral, sörrel, kávéval fö­lösleges „túráztatni” a szerve­zetet. Egy kis séta, zenehall­gatás, olvasás, beszélgetés. Le- pihenés előtt langyos fürdő: ez jót tesz a szervezetnek. Hát még, ha friss levegő kerülhet a szobába! Helyesli a nyitott ablaknál alvást — feltéve, ha az ablakon át tényleg friss le­vegő költözik be ... Javasolja a nehezen ébre­dőknek: reggel akár még fél­álomban, igyanak kevéske mé­zes teát, kompótlevet felkelés előtt. Ezt este bekészíthetjük magunknak. Többet ér, mint a hajnaK feketekávézás. E. K. Hazavárják őket! Galambászereklye A szülők többsége nincs külö­nösebben elragadtatva attól, hogy tizenéves csemetéje össze-vissza karistolja a falat a seregnyi pop­sztárt ábrázoló plakátok felszöge- lésével. Ez állandó viták forrása lehet. Nincs szükség veszekedésre, a kérdést egyszerűen megoldhatjuk úgy, hogy mindenki kedvére te­gyünk. Egy nagy pozdorjalemezt erősítsünk stabilan az egyik sza­badon levő falra, s erre kasírozza fel a kamaszfiú a neki tetsző fo­tókat, plakátokat, képeket. A pa­pírt tapétaragasztóval vagy ra­gasztós fóliával rögzítheti. Ha egy sort alkotnak a képek, akkor vagy a felső vagy az alsó élek legyenek egy vonalban. De lehet a képkavalkád „művészi rendet­lenségben” is, ahogy a kamasz ízlésének megfelel! B. K. Levelet kaptunk egy Abonyban lakó kedves olvasónktól, Halasi Atti­lától, és az itt közölt fénymásolatot egy 1909-ben dátumozott oklevél­ről. Mint a dokumentum is mutatja, a galambászsport már akkor is népszerű volt. Olvasónk kéri, hogy akinek hasonló, a galambászver- senyekre vonatkozó dokumentum van birtokában, jelezze, egy ké­sőbbi megyei kiállítás érdekében. Egyúttal arra is felhívja a figyel­met, hogy május második felében már kezdődnek a nemzetközi ver­senyek, és kéri, sporttársainak nevében is, hogy ha valahová netán egy fáradt galamb berepül — adják vissza a szabadságát. A madarak értékesek és gazdáik hazavárják őket Recept SONKÁS LEPÉNY Hozzávalók: a tésztához 50 deka finomliszt, 20 deka Kama marga­rin, 2 tojás, 1 evőkanál rum, egy kevés tejföl, só; a töltelékhez 40 deka darált füstölt sonka, 4 deci tejföl, őrölt bors. A tésztához a lisztet a marga­rinnal, a tojássárgákkal, a rum­mal, meg annyi tejföllel gyúrjuk össze, hogy rugalmas tésztát kap­junk. Kissé megsózzuk. Legalább egy órára, de még jobb, ha egy éjszakára hűtőszekrénybe rakjuk. Amíg a tészta pihen, a töltelék­hez a sonkát megdaráljuk, a tej­föllel jó simára keverjük, és kis­sé megborsozzuk. Sütés előtt a tésztát két cipóba osztjuk, az egyiket akkora lappá nyújtjuk, hogy kibélelhessünk vele egy kö­zepes nagyságú tepsit. A töltelé­ket 'fásimítjuk, és a másik, szin­tén lappá nyújtott tésztadarabbal befedjük. A tetejét villával meg- szurkáljuk, tojásfehérjével meg­kenjük, és a forró sütőben erős lánggal szép pirosra sütjük. 5X5 centis kockákra vágva melegen, vacsorára tálalhatjuk, de ha ki­hűlni hagyjuk, 2X2 centis négy­zetekké szabhatjuk, és italhoz sós süteményként kínálhatjuk. SAJTFELFÜJT Hozzávalók: 12 dkg liszt, 15 dkg vaj vagy Rama margarin, fél li­ter tej, 15 dkg reszelt sajt, pici cukor, kevés só, bors, 8 tojás. A lisztből és a margarinból rántást készítünk és felöntjük a leijei. Hozzáadjuk a reszelt saj­tot, a tojásokat, kevés cukrot., sót és pici borsot. Jól összekeverjük és meleg sütőben sütjük. A régebbi történetírás sze­rinti középkor végét (1492) megelőző évszázadban, a XIII.-ban már van feljegyzés a Bernece és Baráti település­ből egybeolvadt község ber- necei részéről. A Barátiról szóló dokumen­tumok szerint az esztergomi főkáptalan birtoka volt. A kettős község eredetileg Ber- necéhez tartozott. A római katolikus templom körfala a múlt egyetlen dokumentuma és látható emléke. Bernecebarátiról tájleírást adni nagyon nehéz feladat, s mit sem ér, ha valaki csupán olvassa. Pest megye legésza­kibb községe számtalan meg­közelítési lehetőséggel rendel­kezik az utakat illetően. A határállomáshoz vezető paras- sapusztai nemzetközi főúton, a határállomástól elkanyarod­va rövid autózás után el le­het érni. Bernecebaráti csendes kis község. A környék nevezetes kirándulóhelyeinek kiinduló­pontja. A falut bitumenezett út köti össze Nagyoroszival, így a 2-s főútról már Nagy­oroszinál le lehet térni Ber­necebaráti felé és az erdőn át csodálatos rétek és források vidékén keresztül lehet Ber- . necebarátiba érni. A faluból rövid erdei túrával e’érh'tő I PEST MEGYEI SÉTÁK ! Bernecebaráti az irodalomból jól ismert dré- gelyvári rom, azaz a drég3Íy- palánki rom. A Kemence és Beinecebaráti között épülő, voltaképpen öntözésre való mesterséges tó, remélik, a hor­gászok paradicsomává fog válni. Külön kell szólnom a Bernecebaráti ban élt híres betyár, Sisa Pista históriájá­ról. A múlt század hetvenes éveiben élt. Amolyan zsi- ványszámba vehető ember volt, aki a bernecei öreg te­metőben nyugszik. „Mészből faragott kőkeresztjét ellepte már a moha.” A róla szóló nóták, dalok, történetek, az állítólagos kalandok irodalmi hagyatékként nyomtatásban is megjelentek az 1875-ben kiadott ponyvaklapanciák formájában. (Ponyvaklapancia: mesterkélt kínrímes vers­forma, melyet vásárokon a mesemondók illusztrációs táb­lák előtt kántálva előad ak.) A tör!énetekbe a szabadság- harc utáni elnyomás szab­ványtörténetei is beleszövöd- tok. Sisa Pista egyébként a Bsnkó István nevet nyerte az anya­könyvben. Jó puskás volt, a bernecebaráti völgyben húzó­dott meg egy barlangban, ez volt a tanyája. A betyármon­dák történeteiből ismert, gaz­dagokat kifosztó, szegényeket felkaroló tettekből tevődnek össze a kalandjai. A börtönt is megjárta, s ennek utána erdőkerülő lett. Betyárból lesz a legjobb pandúr. De ez a fel­tevés csupán a képzelet szü-r lőtte. Különösen abban a vo­natkozásban, hogy az ismét megtévedt Sisa Pistát újra börtönbe zárták, ahonnan Bernecebaráti méltán híres és méltatlanul elfelejtett másik szülötte, Szokolyi Alajos sza­badította volna ki. Szokolyi Alajos ugyanis 1871-ben szüle­tett és nem is Bernecebaráti­ban, hanem Kisgaram község­ben. Hogy ki volt Szokolyi Ala­jos? Nagyon nevezetes és sikeres sportember, földbirto­kos, később megyei levéltáros. Utca őrzi nevét Bernecebará- tiban. Szokolyi Alajos méltatlanul elfelejtett nevezetes atléta volt. Az atlétika majd min­den ágában jeleskedett és életében 13 országos rekord fűződött a nevéhez. Az első modern olimpián, Athénben, ahol Hajós Alfréd 100 és 1200 méteres úszásban nyert, Szokolyi Alajos a 100 méteres síkfutásban III. he­lyezést ért el (ma úgy mon­danánk: bronzérmes lett). Az olimpiát követő évben az 5 kezdeményezésére alakult meg a Magyar Atlétikai Szövetség. Az I világháborút követően visszavonult bernecei birtoká­ra. A proletárdiktatúra bukását követően bátor helytállásssal és humánus elhivatottsággal megakadályozta, hogy „falu­jából” a bernecebaráti volt direktórium három tagját Ipolyságra elhurcolva fel­akasszák. Így mentette meg a három ember életét. Wolff Lajos EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚT1NFORM JELENTI A hétvégén Is dolgoznak az M7-es autópálya főváros felé vezető oldalán a 64—69 és az 55—57 kilométerszelvények közötti útszakaszon, ahol új aszfaltburkolat készül. Ezért az említett helyeken a jobb pá­lyát a forgalom elől lezárják. A járműveket a Balaton felé vivő ol­dalra terelik át, ahol a forgalom kétirányú lesz. Tehát számítani kell a szembeforgalomra. 13-án délután, vagyis a csúcsidőben a Balaton félé két sávon, a főváros felé pedig 1 sávon lehet majd haladni. Csak félszélességben járható a 12-es főút Szobnál az ott folyó vízvezeték-építés miatt. Az irányonként váltakozó forgalmat jelző­örök szabályozzák. Jelentősen leszűkült az útpálya az 50-es főúton Alsónémedinél és az 51-es főút menten Dunaharasztinál. Az előbbi helyen a csatorna­építés, az utóbbinál az épülő MO-ás autópálya hídjának munkálatai miatt vezettek be helyi forgalomkorlátozásokat. A hétvégén a Balatonra kirándulók jó ha tudják, hogy ismét menetrend szerint járnak a személyszállító hajók Fonyód és Bada­csony között, valamint a Siófok—Balatonfüred—Tihany—Balatonföld- vár útvonalon. A járműveket szállító kompok óránként közlekednek. Szántódról az első járat 7.00-kor, az utolsó pedig 19.00 órakor indul. Tihan.vból 7.30-kor, illetve 19.30 órakor. Felhívjuk az Ausztriába és az NSZK-ba készülők figyelmét, hogy május 15-én, hétfőn mindkét országban munkaszüneti nap lesz, tehát az üzletek is zárva tartanak majd. NYÚZÓPRÓBA Űjabb autó vizsgázik a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet járműosztályán. Az intézet szakemberei „nyúzópróbá­nak” vetik alá a román gyártmányú léghűtéses, ötszemélyes Öltéit gépkocsit, amiről már sokat hallottunk hosszú évekkel ezelőtt, látni viszont annál kevesebbet láttunk belőle. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (3.) A légutak felszabadításához úgy fogunk hozzá, hogy a hanyatt fektetett beteg nyakán a szorító ruhadarabokat meg­oldjuk, fejét oldalra fordítjuk, száját kinyitjuk. A jobb kéz mutató- és középső ujjára pólyát, zsebkendőt tekerünk és így védett ujjunkkal a beteg szájába nyúlva eltávolítjuk az ott talált vért, nyálat, hányadékot és egyéb szennyeződést. Pa­pír zsebkendőt erre a célra ne használjunk! A beteg fogsorát óvatosan megmozgatjuk, amennyiben kivehető műfogsor, eltávolítjuk. Az orrnyilasok környékét is megtisztítjuk a szennyeződésektől. Lehetséges, hogy a gépjár­műbe vagy alá szorult beteget nem tudjuk kiszabadítani. Ilyen esetben a száj-garatüreg kitisztítását a feltalált helyzet­ben kell elvégezni, s ha a beteg kimentése elhúzódik, akkor azt többször megismételjük. A száj-garatüreg kitisztításakor érzékelhetjük, hogy a balesetes légzése rendeződik. Lehetséges, hogy a légutak fel­szabadítása előtt á" sérült egyáltalán nem tudott levegőhöz jutni, de ezek kitisztításával légzése spontán megindul. CSÚSZKÁLÁS MESTERFOKON Váratlan veszélyhelyzetben az autóvezetők nagy többsége az úgynevezett normál reakciók parancsainak engedelmeske­dik. És talán kevesen gondolnak arra, hogy ezek a „megér­zések” az igazi veszélyhelyzetben gyakorta eleve rossz veze­téstechnikai manőver végrehajtását sugallhatják a vezetőnek. Ilyen például az az e$et, amikor valamilyen váratlan esemény vagy veszélyes szituáció megpillantásakor semmi más nem jut eszünkbe, mint hogy minden körülmények között az úton maradjunk és azért teljes erővel fékezünk. A gépies reagálás esetleg olyan mélyen belénk vésődhet, hogy veszélyhelyzetben szinte automatikusan megy végbe. Sokan azt vallják, nincs semmi értelme a veszélyhez szok­tatásnak, hiszen az ember az adott pillanatban úgyis „ösztö­nösen” cselekszik ... Am viszont az már senkinek sem lehet mindegy, hogy az ember az adott pillanatban „ösztönösen” jót vagy rosszat cse­lekszik-e. Ha nem így lenne, nem születnének meg a napja­inkban oly népszerű autóversenyeken a vezetők imponáló tel­jesítményei. Pedig általában ezeknek az embereknek sincse­nek különleges, „velük született" képességeik. A csúszás feletti uralom azon múlik, hogy összehangoljuk a kormány elf ordítást és a gázadagolást a kerekek megcsúszá­sával. Képzeljük el, hogy viszonylag nagy sebességgel robogunk az úton és előttünk hirtelen feltűnik egy balra ívelő kanyar. Sebességünk túl nagy ahhoz, hogy normál körülmények kö­zött követni tudjuk az út vonalvezetését. A kormányt balra fordítjuk. Bár balra tartunk, de a nagy sebesség miatt olyan irányvezetéssel, mintha az ellenkező padkára akarna törni a kocsi. A menekülés egyetlen útja: gázt adni, hogy a hátsó ke­rekeket csúszásba vigyük. Ekkor az autó fara jobbra fog vá­gódni s az egész kocsitest beáll a helyes irányba, de még mindig bizonyos hajlammal a megpördülésre. A helyes manőverezés ebben az esetben: jobbra fordít­juk a kormányt, hogy megakadályozzuk a teljes bepördülést. Ilyen módon tehát sikerült legyőznünk a kanyart, ha nem is a hagyományos és szabályos módon. A most leírt „csúsztalásos kanyarvétel’’ mindenkit meg­győzhet arról, hogy a „manőverezésnek” igen sok, általunk nem ismert módszere létezik. Ezt a manőverezést természete­sen közúton, oktató nélkül tanulgatni azonos az öngyilkosság­gal, illetve mások szándékos megölésével. Balesetmentes közlekedést, jó utal kivan: M. Nagy Péter f 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom