Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-12 / 110. szám
6 Miniem 1989. MÄJUS 12., PÉNTEK--------— Sz abad idő - Hobby Típusemherek típuspanaszai Kalóriaorgia helyett mást A KAMASZ SZOBÁJA KépkavaSkád Rengetegen panaszkodnak: megviseli az embert a rohanó élet. a stressz, az értelmes és értelmetlen változások kaval- kádja, amelynek százezrek isz- szák a levét az „ennél csak jobbnak kell jönni” reményében. Járnak-kelnek kialvat- lan, hírek özönátől megkeveredett gondokkal és gondolatokkal, szemük a televízión, fülük a rádión, tekintetük az újságok lapjain, fő témájuk az össznemzeti fő téma. Ám ebben a nagy odafigyelésben, rohanásban az már keveseknek jut eszébe — kiváltképp, ha eddig sem úgy éltek —, hogy egészséges szellem befogadására és továbbítására friss, egészséges széllé- mű, nem megviselt emberekre van szükség, és hogy ilyenek legyenek, elsősorban rajtuk múlik. Neves sportemberünk, Schi- rllla György Vegetáriánuskönyv című kötetét forgatom egy ideje. Fő kérdése, melyre válaszokat próbál adni: hogyan vihetjük az életben a legtöbbre? Igazf hogy a szerző évtizedek óta vegetáriánus, de a könyv eszmefuttatásainak nem is ez a fő lényege. A „többre vivés” sem karriert, szakmai vagy sportrekordokat jelent. Inkább azt próbálja figyelmünkbe ajánlani segítségül, hogy miként lehet szervezetünket — s nemkülönben idegeinket — kímélve, dolgosán, terveket szőve, az örömöt, boldogságot átélve nem önmagunkért csupán, hanem másokért is élve élni, tenni kötelességünket, melyet elsősorban az határoz meg, hogy emberek vagyunk. Az életvitelnél nála lényeges — legtöbbünk számára másodlagos —, hogy fogyaszt-e húst, „dögöt” az ember, avagy nem. Az viszont zöldségkosz- tolóra és paprikásevőre egyaránt vonatkozik, hogy a szervezet fizikai és szellemi munkát, testedzést és pihenést, kellő mennyiségű alvást kíván. „A rendszeres és halmozódó alváshiány csökkenti az emlékező- és ítélőképességet, a munkaképességet. Hosszú távon leronthatja az akarati és jellembeli tulajdonságokat is" — vallja a szerző. Említi a típusembert, aki ébred, kel, bekapkodja (vagy nem, mert ideje nem jut rá) a reggelijét, nincsen eltervezett időrendje. Munkahelyén dolgozik, napi mozgásigénye nem több 4-500 méternél, ami „éti csipánál szép teljesítmény, de embernél nulla”. Otthon matat egy keveset, leül tv-t nézni, megvacsorázik kettő helyett, elfogyaszt egy-két üveg sört, fél üveg bort, ami Schirilla szerint nem alkoholizmus, hanem felesleges kalóriaorgia. Pedig az alváshoz elő kellene készülni. Lefekvés előtt legalább három órával előbb vacsorázni, könnyű étket enni. Borral, sörrel, kávéval fölösleges „túráztatni” a szervezetet. Egy kis séta, zenehallgatás, olvasás, beszélgetés. Le- pihenés előtt langyos fürdő: ez jót tesz a szervezetnek. Hát még, ha friss levegő kerülhet a szobába! Helyesli a nyitott ablaknál alvást — feltéve, ha az ablakon át tényleg friss levegő költözik be ... Javasolja a nehezen ébredőknek: reggel akár még félálomban, igyanak kevéske mézes teát, kompótlevet felkelés előtt. Ezt este bekészíthetjük magunknak. Többet ér, mint a hajnaK feketekávézás. E. K. Hazavárják őket! Galambászereklye A szülők többsége nincs különösebben elragadtatva attól, hogy tizenéves csemetéje össze-vissza karistolja a falat a seregnyi popsztárt ábrázoló plakátok felszöge- lésével. Ez állandó viták forrása lehet. Nincs szükség veszekedésre, a kérdést egyszerűen megoldhatjuk úgy, hogy mindenki kedvére tegyünk. Egy nagy pozdorjalemezt erősítsünk stabilan az egyik szabadon levő falra, s erre kasírozza fel a kamaszfiú a neki tetsző fotókat, plakátokat, képeket. A papírt tapétaragasztóval vagy ragasztós fóliával rögzítheti. Ha egy sort alkotnak a képek, akkor vagy a felső vagy az alsó élek legyenek egy vonalban. De lehet a képkavalkád „művészi rendetlenségben” is, ahogy a kamasz ízlésének megfelel! B. K. Levelet kaptunk egy Abonyban lakó kedves olvasónktól, Halasi Attilától, és az itt közölt fénymásolatot egy 1909-ben dátumozott oklevélről. Mint a dokumentum is mutatja, a galambászsport már akkor is népszerű volt. Olvasónk kéri, hogy akinek hasonló, a galambászver- senyekre vonatkozó dokumentum van birtokában, jelezze, egy későbbi megyei kiállítás érdekében. Egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy május második felében már kezdődnek a nemzetközi versenyek, és kéri, sporttársainak nevében is, hogy ha valahová netán egy fáradt galamb berepül — adják vissza a szabadságát. A madarak értékesek és gazdáik hazavárják őket Recept SONKÁS LEPÉNY Hozzávalók: a tésztához 50 deka finomliszt, 20 deka Kama margarin, 2 tojás, 1 evőkanál rum, egy kevés tejföl, só; a töltelékhez 40 deka darált füstölt sonka, 4 deci tejföl, őrölt bors. A tésztához a lisztet a margarinnal, a tojássárgákkal, a rummal, meg annyi tejföllel gyúrjuk össze, hogy rugalmas tésztát kapjunk. Kissé megsózzuk. Legalább egy órára, de még jobb, ha egy éjszakára hűtőszekrénybe rakjuk. Amíg a tészta pihen, a töltelékhez a sonkát megdaráljuk, a tejföllel jó simára keverjük, és kissé megborsozzuk. Sütés előtt a tésztát két cipóba osztjuk, az egyiket akkora lappá nyújtjuk, hogy kibélelhessünk vele egy közepes nagyságú tepsit. A tölteléket 'fásimítjuk, és a másik, szintén lappá nyújtott tésztadarabbal befedjük. A tetejét villával meg- szurkáljuk, tojásfehérjével megkenjük, és a forró sütőben erős lánggal szép pirosra sütjük. 5X5 centis kockákra vágva melegen, vacsorára tálalhatjuk, de ha kihűlni hagyjuk, 2X2 centis négyzetekké szabhatjuk, és italhoz sós süteményként kínálhatjuk. SAJTFELFÜJT Hozzávalók: 12 dkg liszt, 15 dkg vaj vagy Rama margarin, fél liter tej, 15 dkg reszelt sajt, pici cukor, kevés só, bors, 8 tojás. A lisztből és a margarinból rántást készítünk és felöntjük a leijei. Hozzáadjuk a reszelt sajtot, a tojásokat, kevés cukrot., sót és pici borsot. Jól összekeverjük és meleg sütőben sütjük. A régebbi történetírás szerinti középkor végét (1492) megelőző évszázadban, a XIII.-ban már van feljegyzés a Bernece és Baráti településből egybeolvadt község ber- necei részéről. A Barátiról szóló dokumentumok szerint az esztergomi főkáptalan birtoka volt. A kettős község eredetileg Ber- necéhez tartozott. A római katolikus templom körfala a múlt egyetlen dokumentuma és látható emléke. Bernecebarátiról tájleírást adni nagyon nehéz feladat, s mit sem ér, ha valaki csupán olvassa. Pest megye legészakibb községe számtalan megközelítési lehetőséggel rendelkezik az utakat illetően. A határállomáshoz vezető paras- sapusztai nemzetközi főúton, a határállomástól elkanyarodva rövid autózás után el lehet érni. Bernecebaráti csendes kis község. A környék nevezetes kirándulóhelyeinek kiindulópontja. A falut bitumenezett út köti össze Nagyoroszival, így a 2-s főútról már Nagyoroszinál le lehet térni Bernecebaráti felé és az erdőn át csodálatos rétek és források vidékén keresztül lehet Ber- . necebarátiba érni. A faluból rövid erdei túrával e’érh'tő I PEST MEGYEI SÉTÁK ! Bernecebaráti az irodalomból jól ismert dré- gelyvári rom, azaz a drég3Íy- palánki rom. A Kemence és Beinecebaráti között épülő, voltaképpen öntözésre való mesterséges tó, remélik, a horgászok paradicsomává fog válni. Külön kell szólnom a Bernecebaráti ban élt híres betyár, Sisa Pista históriájáról. A múlt század hetvenes éveiben élt. Amolyan zsi- ványszámba vehető ember volt, aki a bernecei öreg temetőben nyugszik. „Mészből faragott kőkeresztjét ellepte már a moha.” A róla szóló nóták, dalok, történetek, az állítólagos kalandok irodalmi hagyatékként nyomtatásban is megjelentek az 1875-ben kiadott ponyvaklapanciák formájában. (Ponyvaklapancia: mesterkélt kínrímes versforma, melyet vásárokon a mesemondók illusztrációs táblák előtt kántálva előad ak.) A tör!énetekbe a szabadság- harc utáni elnyomás szabványtörténetei is beleszövöd- tok. Sisa Pista egyébként a Bsnkó István nevet nyerte az anyakönyvben. Jó puskás volt, a bernecebaráti völgyben húzódott meg egy barlangban, ez volt a tanyája. A betyármondák történeteiből ismert, gazdagokat kifosztó, szegényeket felkaroló tettekből tevődnek össze a kalandjai. A börtönt is megjárta, s ennek utána erdőkerülő lett. Betyárból lesz a legjobb pandúr. De ez a feltevés csupán a képzelet szü-r lőtte. Különösen abban a vonatkozásban, hogy az ismét megtévedt Sisa Pistát újra börtönbe zárták, ahonnan Bernecebaráti méltán híres és méltatlanul elfelejtett másik szülötte, Szokolyi Alajos szabadította volna ki. Szokolyi Alajos ugyanis 1871-ben született és nem is Bernecebarátiban, hanem Kisgaram községben. Hogy ki volt Szokolyi Alajos? Nagyon nevezetes és sikeres sportember, földbirtokos, később megyei levéltáros. Utca őrzi nevét Bernecebará- tiban. Szokolyi Alajos méltatlanul elfelejtett nevezetes atléta volt. Az atlétika majd minden ágában jeleskedett és életében 13 országos rekord fűződött a nevéhez. Az első modern olimpián, Athénben, ahol Hajós Alfréd 100 és 1200 méteres úszásban nyert, Szokolyi Alajos a 100 méteres síkfutásban III. helyezést ért el (ma úgy mondanánk: bronzérmes lett). Az olimpiát követő évben az 5 kezdeményezésére alakult meg a Magyar Atlétikai Szövetség. Az I világháborút követően visszavonult bernecei birtokára. A proletárdiktatúra bukását követően bátor helytállásssal és humánus elhivatottsággal megakadályozta, hogy „falujából” a bernecebaráti volt direktórium három tagját Ipolyságra elhurcolva felakasszák. Így mentette meg a három ember életét. Wolff Lajos EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚT1NFORM JELENTI A hétvégén Is dolgoznak az M7-es autópálya főváros felé vezető oldalán a 64—69 és az 55—57 kilométerszelvények közötti útszakaszon, ahol új aszfaltburkolat készül. Ezért az említett helyeken a jobb pályát a forgalom elől lezárják. A járműveket a Balaton felé vivő oldalra terelik át, ahol a forgalom kétirányú lesz. Tehát számítani kell a szembeforgalomra. 13-án délután, vagyis a csúcsidőben a Balaton félé két sávon, a főváros felé pedig 1 sávon lehet majd haladni. Csak félszélességben járható a 12-es főút Szobnál az ott folyó vízvezeték-építés miatt. Az irányonként váltakozó forgalmat jelzőörök szabályozzák. Jelentősen leszűkült az útpálya az 50-es főúton Alsónémedinél és az 51-es főút menten Dunaharasztinál. Az előbbi helyen a csatornaépítés, az utóbbinál az épülő MO-ás autópálya hídjának munkálatai miatt vezettek be helyi forgalomkorlátozásokat. A hétvégén a Balatonra kirándulók jó ha tudják, hogy ismét menetrend szerint járnak a személyszállító hajók Fonyód és Badacsony között, valamint a Siófok—Balatonfüred—Tihany—Balatonföld- vár útvonalon. A járműveket szállító kompok óránként közlekednek. Szántódról az első járat 7.00-kor, az utolsó pedig 19.00 órakor indul. Tihan.vból 7.30-kor, illetve 19.30 órakor. Felhívjuk az Ausztriába és az NSZK-ba készülők figyelmét, hogy május 15-én, hétfőn mindkét országban munkaszüneti nap lesz, tehát az üzletek is zárva tartanak majd. NYÚZÓPRÓBA Űjabb autó vizsgázik a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet járműosztályán. Az intézet szakemberei „nyúzópróbának” vetik alá a román gyártmányú léghűtéses, ötszemélyes Öltéit gépkocsit, amiről már sokat hallottunk hosszú évekkel ezelőtt, látni viszont annál kevesebbet láttunk belőle. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (3.) A légutak felszabadításához úgy fogunk hozzá, hogy a hanyatt fektetett beteg nyakán a szorító ruhadarabokat megoldjuk, fejét oldalra fordítjuk, száját kinyitjuk. A jobb kéz mutató- és középső ujjára pólyát, zsebkendőt tekerünk és így védett ujjunkkal a beteg szájába nyúlva eltávolítjuk az ott talált vért, nyálat, hányadékot és egyéb szennyeződést. Papír zsebkendőt erre a célra ne használjunk! A beteg fogsorát óvatosan megmozgatjuk, amennyiben kivehető műfogsor, eltávolítjuk. Az orrnyilasok környékét is megtisztítjuk a szennyeződésektől. Lehetséges, hogy a gépjárműbe vagy alá szorult beteget nem tudjuk kiszabadítani. Ilyen esetben a száj-garatüreg kitisztítását a feltalált helyzetben kell elvégezni, s ha a beteg kimentése elhúzódik, akkor azt többször megismételjük. A száj-garatüreg kitisztításakor érzékelhetjük, hogy a balesetes légzése rendeződik. Lehetséges, hogy a légutak felszabadítása előtt á" sérült egyáltalán nem tudott levegőhöz jutni, de ezek kitisztításával légzése spontán megindul. CSÚSZKÁLÁS MESTERFOKON Váratlan veszélyhelyzetben az autóvezetők nagy többsége az úgynevezett normál reakciók parancsainak engedelmeskedik. És talán kevesen gondolnak arra, hogy ezek a „megérzések” az igazi veszélyhelyzetben gyakorta eleve rossz vezetéstechnikai manőver végrehajtását sugallhatják a vezetőnek. Ilyen például az az e$et, amikor valamilyen váratlan esemény vagy veszélyes szituáció megpillantásakor semmi más nem jut eszünkbe, mint hogy minden körülmények között az úton maradjunk és azért teljes erővel fékezünk. A gépies reagálás esetleg olyan mélyen belénk vésődhet, hogy veszélyhelyzetben szinte automatikusan megy végbe. Sokan azt vallják, nincs semmi értelme a veszélyhez szoktatásnak, hiszen az ember az adott pillanatban úgyis „ösztönösen” cselekszik ... Am viszont az már senkinek sem lehet mindegy, hogy az ember az adott pillanatban „ösztönösen” jót vagy rosszat cselekszik-e. Ha nem így lenne, nem születnének meg a napjainkban oly népszerű autóversenyeken a vezetők imponáló teljesítményei. Pedig általában ezeknek az embereknek sincsenek különleges, „velük született" képességeik. A csúszás feletti uralom azon múlik, hogy összehangoljuk a kormány elf ordítást és a gázadagolást a kerekek megcsúszásával. Képzeljük el, hogy viszonylag nagy sebességgel robogunk az úton és előttünk hirtelen feltűnik egy balra ívelő kanyar. Sebességünk túl nagy ahhoz, hogy normál körülmények között követni tudjuk az út vonalvezetését. A kormányt balra fordítjuk. Bár balra tartunk, de a nagy sebesség miatt olyan irányvezetéssel, mintha az ellenkező padkára akarna törni a kocsi. A menekülés egyetlen útja: gázt adni, hogy a hátsó kerekeket csúszásba vigyük. Ekkor az autó fara jobbra fog vágódni s az egész kocsitest beáll a helyes irányba, de még mindig bizonyos hajlammal a megpördülésre. A helyes manőverezés ebben az esetben: jobbra fordítjuk a kormányt, hogy megakadályozzuk a teljes bepördülést. Ilyen módon tehát sikerült legyőznünk a kanyart, ha nem is a hagyományos és szabályos módon. A most leírt „csúsztalásos kanyarvétel’’ mindenkit meggyőzhet arról, hogy a „manőverezésnek” igen sok, általunk nem ismert módszere létezik. Ezt a manőverezést természetesen közúton, oktató nélkül tanulgatni azonos az öngyilkossággal, illetve mások szándékos megölésével. Balesetmentes közlekedést, jó utal kivan: M. Nagy Péter f 1
