Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-12 / 110. szám
4 &£Man 1989. MÁJUS 12., PÉNTEK Kaland, krimi, romantika Denevéracímlapon Szokatlan vérszínű a hold, amikor az este árnyai közül életre kel néhány, és búvóhelyeikről kirepülnek a denevérek. Ez a baljós fekete sziluett díszíti egy új könyvsorozat címlapjait. A napokban négy kötet jelent meg a Denevér-könyvek közül. A MAHIR, az RTV és a TÉKA könyvkiadó közös vállalkozásában klasszikus de- tektívtörténetek és kalandregények látnak napvilágot. Olyan sikeres hősökkel találkozhatnak újra az olvasók, mint Arsene Lupin vagy éppen Fantomas. 'A szerzők — Edgar Wallace, Kipling, Haggard — garantálják a magas színvonalat — és krimiknél egyáltalán nem mellékesen az izgalmat. Akik régi ismerőseikként köszöntik a kiadványokat, bizonyára örülni fognak, hogy hosszú idő után ismét megszerezhetik kedvenceiket, méghozzá rendkívül ízléses, korhű stílusban készült borítóköntösbe öltöztetve. De a fiatalabb generációknak sem lesz haszontalan dolog a műfaj hőseivel, megteremtőivel megismerkedniük. Ám az új kiadói vállalkozás nem elégszik meg a krimik, kalandregények újbóli megjelentetésével. Gazdagon illusztrált, népszerű ismeretterjesztő művekkel is foglalkozni kívánnak. Így már ez év második felében a boltokban lesz a görög-római mitológiát feldolgozó ki-kicsoda, illetve az Erotikus kislexikon. Jövőre várhatók az ókori világ hét csodáját vagy az állatok világát bemutató művek megjelenése. Sz. Z. L. Beethovenhangversenyek Három Beethoven-koncertet tartanak az idei nyáron Mar- tonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazda- sági Kutatóintézetének parkjában levő hangversenyszigeten. Július 8-án Erdélyi Miklós vezényletével a Magyar Állami Énekkar és a Magyar Állami Operaház művészeinek a közreműködésével a Corio- lan-nyitányt, a ÍV. szimfóniát és a C-dúr misét adja elő a MÁV Szimfonikus Zenekar. Július 29-én Kobajasi Kenicsi- ro vezényli majd a Magyar Állami Hangversenyzenekart, amely a Magyar Állami Énekkar közreműködésével az Eg- mont-nyitányt és a IX. szimfóniát adja elő. Az évad utolsó koncertjén Kovács János vezényletével és Jandó Jenő zongoraművész közreműködésével, a Magyar Állami Hangversenyzenekar tolmácsolásában az Esz-dúr zongoraverseny és a VII. szimfónia csendül fel. Többség, kisebbség, emberi jogok Két kultúra a folyó partján A Magyarországon élő nemzetiségek országos szövetségei folyamatosan dolgoznak a múlt évben tartott kongresz- szusaik határozatainak megvalósításán. Vajon milyenek ma a munkakörülményeik? Hogyan hat a belpolitikai, főleg a gazdasági helyzet mozgalmukra? A kérdést dr. Alt Gyulának, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége titkárának is feltettük. Az anyagi kérdésekkel kapcsolatban már a beszélgetés elején megjegyezte: — A költség, vetési támogatást mint rendesen, most is- jnegkaptuk, sőt, az infláció okozta többletkiadások kompenzációja is megtörtént. Kongresszus után A dolgozószoba a megszokott vezetői irodákhoz hasonlít. Sajátos jegyeként legfeljebb azt fedezhetem fel, míg a titkár telefonál és körülnézek, hogy sok a külföldi folyóirat, a honi és határon túl megjelenő szlovák nyelvű újság. Itthon azonban ma még nem túl színes a paletta. A szövetség Ludove Nowin című lapja mellett irodalmi folyóiratként jelenik még a Sme, aminek magyar jelentése: Vagyunk. Ezek a hazai orgánumok adhatnak tehát teret a kibontakozó magyarországi szlovák nyelvű publicitásnak és szépirodalomnak, mely utóbbi legrangosabb helyét foglalja el például a Pest megyében élő két költő. Kormos Sándor, és Papucsek Gergely. Jeles egyénisége a hazai szlovák irodalomnak Hrivnák Mihály prózaíró. Sokat és örömmel beszélnek ma e nemzetiség irodalombarátai arról is, hogy határainkon belül megjelelt az első szlovák nyelvű regény, Kondacs Pál műve, melynek ' címe magyarra fordítva: Kései visszatérés. Vajon eljutnak e a felsorolt alkotók munkái a kis falvak lakóihoz? Milyen színvonalúak ma a nemzetiségi települések könyvtárai? Jut e elég pénz az állománygyarapításra, tud- nak-e elég új könyvet vásárolni az anyanyelvű irodalomnak kijelölt polcokra? Ait Gyulával azt mondatják a tapasztalatgyűjtés eredményei, hogy a legtöbb helyen eléggé régi az állomány. Be kellene már szerezni a legújabb köteteket. És mivel a könyvtárak nagy része a művelődési házakban jött (étre. egy kicsit a hazai művelődés intézményhálózatának nem éppen jó helyzetét is tükrözik. Mert van ahol téli időben a barátságos, meleg szoba hiányzik a korszerűtlen fűtő- berendezések miatt, máshol a .közelmúltig gyengén fizetett népművelők vagy nem is keresték, vagy elhagyták a falusi állásokat, ezzel is nehezítve többek között az anyanyelvi kultúra fejlődését. Pest megye művészeti csoportjai közül a legjobbakként em ítik a szövetségben a má- rianosztrai, és a kóspallagi pávakört, a püspökhatvani és a sződi gyermektánccsoportot. Létszámtól független A múlt év decemberében tartott kongresszus óta nemcsak a művészeti, a kulturális életben, hanem az egész mozgalomban élénkülést tapasztalnak a vezetők. A határozatok végrehajtása során egyik legfontosabb intézkedéseik közé tartozik, hogv az eddig csak laza keretek között működő kluboknál szélesebb hatáskörű helyi szervezeteket hoznak létre. Ezek vezetői a nemzetiségek politikai képviselőiként tárják fel az érdekeket, s fo galmazzák meg, képviselik azokat a települések vezető testületéi előtt. Főleg ezek a fórumok igyekeznek megtalálni az alkalmas személyeket a közelgő tanácsi választásokig, hogy közülük a szlovák anyanyelvű lakosság számával arányos létszámú képviselőiként juttassák be őket a helyi parlamentekbe. Ez az arány persze változó. Magyarország nyolcvanyolc településén meghatározó a szlovák nyelvű la. kosság lélekszáma, melyet or. szágosan 110 ezerre becsülnek. Pest megye 26 községében közülük közel 25 ezren élnek, ám úgy vélik ma a Nagymező utcai központban, hogy a népszámláláskor ennek is jobban utána kell nézni. Krizsán Ferenc, a Lapkiadó Vállalat nemzetiségi kiadással foglalkozó munkatársa, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága mellett működő nemzetiségi bizottság elnöke. Ö is élénkülést tapasztal közéletünk e speciális területén, melyet többek között a kongresszusi küldöttekből megalakult megyei, érdekvédelmi bizottságok is elősegítenek. Az eredmények mellett azonban szerinte megjelennek az új, megoldásra váró gondok is. A nyelvtudás színvonala például nem kielégítő. Ebből következik, hogy ha lenne is elég könyv és újság a falvakban, ma még az igényeket ébresztgetni kell irántuk. Ide tartozik az is, amiről ma már nyíltan beszélhetünk, hogy az iskolákban kötelező tárgyként tanított orosz mellett a gyerekek túlterheltségétől tartva, a szülők nem nagyon erőltették a szabadon választható nemzetiségi' nyelv tágulását. Pedig kár ezt az örökséget elherdálni, mert nyerhet belőle a kisebbség és a többség egyaránt. Í Baráti szálak Ismét Pest megyei példákra térve, s megincsak a titkárral beszélgetve kerül szóba: az Ipoly mentén attól színes a néprajzi paletta, hogy a folyó mindkét partján két kultúra virágzik. Egyformán hangzik ott szlovák és magyar szó. Mi sem természetesebb, hogy itt kell legerősebbre szőni a barátság szálait, ápolni a korábbi évtizedekben megalapozod testvérjárási kapcsolatokat. Például a lévai, az érsekújvári járások és a váci körzet lakossága között. Szó sincs arról, hogy a korábbihoz képest most nem annyira élénk kapcsolatok valamiféle elzárkózás miatt lazultak. De hát sok múlik a helyi vezetők személyes kontaktusán. Ezeket kell javítani, s elérni, hogy ne csak a termelőszövetkezetek, hanem a művelődési házak, a szervezetek között is több találkozás jöjjön létre. Kovács T. István KORFORDULÓ Folytatni valahogy Senior klub — nem csak diplomásoknak Nem megy könnyen. Nem lehet csak úgy abbahagyni, lezárni ezt az egészet. Dolgozik még valami beiül, valami különös tehetetlenségi erő, mely űz, hajt tovább. Mint a busz, mikor fékez, és a figyelmetlen kapaszkodó lépéseket támolyog előre. Hiába fékezett az élet. ötvenöt, hatvan vagy, legyen már elég. Menj nyugdíjba, pihenj, megérdemled. Megöregedtél. Igen, megöregedtél, érzed csontjaidban, apró nyavalyáidban, érzed nap mint nap. De folytatnád valahogy. Az ember nem tétlenségre született, mondogatod, és megpróbálod elfoglalni magad. Hisz vannak unokáid,, van kerted, a folyóban úszkálnak a halak. Ám ez nem az, nem az igazi. Aztán rájössz. Az hiányzik, ami volt. érzik. most. immár mint nyugdíjasok is hasznosíthatják tapasztalataikat? — Annak a 18-20 embert számláló állandó magnak a nagy része még ma is aktív. Jómagam a Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari Szervező Vállalat Kutatóintézetében dolgozom. mások üzemekben, tizeknél vállaltak munkát. EIő— Mikor 81-ben nyugdíjas lettem, egy évig kapáltam a szőlőt, pihentem, de semmi nem elégített ki — mondja Ni- csovics György. — Természetesen ez idő alatt is rendszeresen összejártunik, beszélgettünk barátaimmal. És lassan létrejött a klub. Az a klub, melyet a házigazda MTESZ senior klubnak, mi pedig kicsit hivatalosabban a ceglédi nyugdíjas agrárszakemberek klubjának nevezünk. Általában havonta. kéthavonta szoktunk találkozni, éves terv szerint működünk. Tagságunk zömét pár éve nyugállományba vonult agrármérnökök, közgazdászok fordul, hogy visszalátogatunk a régi munkahelyünkre, szóval épp elég a lehetőség arra, hogy átadhassuk tudásunkat. — Az önökéhez hasonló jellegű klubok tudtommal nincsenek a közelben, viszont léteznek hasonló profilú szervezetek — igaz nem nyugdíjasoknak ... — Rendszeres kapcsolatot tartunk a Ceglédi Állami Tangazdasággal. valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezetével. Bemutatókra, különböző mező- gazdasági témakörű rendezvényekre. előadásokra kapunk meghívókat. És természetesen mi magunk is szervezünk olykor szakmai utazásokat Magyarországra és külföldre egyaránt. Mert nehéz ezeket a dolgokat abbahagyni. Elfelejteni pedig lehetetlen. Falusy Zsigmond Adatbank időskorűakról alkotják. Magam is az itteni állami gazdaság termelési igazgatója voltam több mint tíz évig. Ez azonban nem jelenti azt. hogy tagjaink csak diplomások iehetnak. Bárkit szívesen látunk, aki a mező- gazdaságban tevékenykedett. Felvételi nincs. — Gondolom, nem véletlen, hogy azonos szakterület nyugdíjasai alakítottak egy klubot. Mi volt a céljuk ezzel? — Persze jó dolog néha ösz- szejönni, beszélgetni, de mindig van valami szakmai vonatkozása is a foglalkozásoknak. Elsősorban azt vizsgáljuk, milyen a kapcsolat a termelő és a feldolgozó üzemek között. Régebben például az Alföldről kellett uborkát hozatni ide, mert olyan keveset fizettek a termelőknek. Miért alakulhatott ki egy ilyen helyzet? Mi lenne adott esetben a megoldás? Ezek a kérdések érdekelnek minket. Aztán elemezzük a kistermelők és a nagyvállalatok helyzetét. Szinte a szomszédban működik a nagykőrösi konzervgyár és itt, Cegléden van az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat székhelye. Megfigyelni-, értékelnivaló tehát bőven akad. Hiába, nem lehet csak úgy elfelejteni azt, amit. harminc évig csinált az ember. 60-67 évesen még nem tud az ember ölbe tett kézzel ülni. — Hogyan hallathatja a gyakorlatban egy ilyen szakmai csoportosulás a hangját? Ügy — A közelmúltban széles körű adatgyűjtést végzett a Vöröskereszt és a HNF a megye több településén — egyebek közt Ráckevén, Dunakeszin, Érden az időskorú lakossága körében. A felmérésben nagy segítséget nyújtottak a körzeti orvosok, a területi godozó- nők, a tömegszervezetek aktivistái, s nem egy esetben az idős emberek szomszédai is, akik segítőkész szemtanúi életünknek, gondjainknak. Az összegyűlt információkat adatbankban tárolják. Ez lehetővé teszi a napi feladatok gyors, igazságos, a szükségnek legjobban megfelelő elintézését, ugyanakkor biztosítja az idősek gondozását szolgáló távlati tervek megalapozott kialakítását. — Miután az adatbank lehetőséget teremt, hogy naprakész információk álljanak rendelkezésre, megfelelő áttekintéssel rendelkeznek az időskorú lakók helyzetéről. Sokan szeméremből vagy éppen tájékozatlanságból nem fordulnak segélyért a tanácshoz, az adatbank azonban most már lehetővé teszi, hogy kérelem nélkül is segítséget kapjanak a rászorulók. Sokan élnek a megyében olyan idős emberek is, akik nem.. pénzsegélyre é tartanak igényt, Rárieth sibfíémi * é»*fi ■ zikai aktivitásuk birtokában olyan munkáTe'hefőícgét keresnek, amivel kiegészíthetik nyugdíjukat. Nekik — a rendelkezésre álló adatokra alapozottan — kezdeményezhetik olyan szociális foglalkoztató létesítését, ahol a legkülönbözőbb képességű emberek munkát találhatnak. — Egyre növekszik azoknak a száma, akik semmilyen formában nem szorulnak anyagi támogatásra, másfajta gondozásra azonban igényt tartanának. Ezekben az esetekben nagy segítséget jelent a házi szociális szolgálat. A rendelkezésünkre álló adatok azt is mutatják, hogy milyen arányban ’'ellene e tevékenységet továbbfejleszteni, -bővíteni. K. Z. Jubileumi jutalom — nyugdíj után Megkérdeztük a jogászt Népművelők vándorgyűlése Vendég járás a Dunakanyarban Október 6—7-én Debrecenben tartja idei vándorgyűlését a Magyar Népművelők Egyesülete. Többek között ez hangzott el azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen a most tizedik születésnapját ünneplő szervezet terveiről számolt be az egyesület vezetősége. A mintegy hatszáz szakember részvételével megrendezendő tanácskozás egyben rendkívüli küldöttgyűlés is lesz, lehetővé téve ezáltal a MNE-nek az új egyesületi törvény szerinti hivatalos bejegyzését. A szervezet az idén folytatja tavaly indított, Erdély megismertetését szolgáló kulturális-művészeti műsorsorozatát. Ennek részeként június 9—10- én közművelődési-információs tanácskozásra kerül sor Békéscsabán. A napirenden szerepel a menekültpolitika, a magyar—román kapcsolatok tárgyalása, s jeles szakemberek közreműködésével nyílt fórumot is rendeznek, A tanácskozás anyaga kiadvány formájában is megjelenik majd, kiegészítve munkaügyi, jogi és egyéb információkkal, címlistával, így kalauzként állhat a népművelők rendelkezésére. A nyári tervek között szerepel egy két évvel ezelőtti esemény folytatásaként június 29. és július 2. közötti időszakra szervezett Vásárhelyi disputa. A rendezvénytől a népművelők és a gazdasági vezetés párbeszédét, a Magyar Gazdasági Kamara és az alakulóban lévő kulturális kamara kibékülését várják. A MNE a Dunakanyarban Nyári vendégjárás címen kezdeményez akciót, azzal a céllal, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtsen a művelődési házak csoportjainak, s bővítsék a kulturális és szórakoztató rendezvények kínálatát. A vendégjárás keretében kamaracsoportok léphetnek majd fel a Dunakanyar nyári rendezvényein, Szentendre, Visegrád szabadtéri színpadain, utcáin, terein. M. L. Igen tisztelt Szerkesztőség! Tudomásom szerint a Munka Törvénykönyvének előírása szerint minden dolgozót meghatározott ideig munkaviszonyban eltöltött idő után jubileumi jutalom illet meg. Nyugdíj előtt állok, nem tudom, hogy a nyugdíjba vonulókra mikén> intézkedik a jubileumi jutalom tekintetben az ide vonatkozó rendelkezés. Kérem, írják meg, mikor, mi jár ilyen esetben a nyugdíjba vonulóknak? Tisztelettel: Gárdi László Az olvasónk által felvetett kérdésre a pontos választ jogi tanácsadónk — dr. Sinka Imre — az alábbiakban adja meg. A munkaviszonyban töltött idő után a dolgozónak másfél havi átlagkeresetének megfelelő összegű jubileumi jutalom jár a 25., a 40. és az 50. év ledolgozása után. Azok a dolgozók, akik nyugdíjba vonulásuk miatt r.em érhetik el a fenti évfordulókat, nyugdíjazás esetén külön kedvezményeket élveznek. Aki tehát 35, illetőleg 45 évi munkaviszony után megy nyugdíjba, a munkaviszony megszűnésekor jogosult a 40., illetve az 50. évre járó elismerésre. Közömbös, hagy a nyugdíjazás milyen okból történik. Akár rokkantság, akár a nyugdíjkorhatár elérése miatt szűnik meg a munkaviszony, a dolgozót megilleti a jubileumi jutalom. Ha a nyugdíjazáskor a dolgozó a 25. munkában töltött évet nem éri el — de abban az évben azt betöltené — a jubileumi jutalom szempontjából az év végéig számításba keli venni. Amennyiben a dolgozó a jubileumi jutalomra jogosulttá vált, azt részére folyósítani kell akkor is, ha azt nem is kérte. Ebből következően, ha tévedésből nem kapja meg a jutalmat, arra mindaddig jogot formálhat, amíg munka- viszonyban van. Ha a dolgozó foglalkoztatása megszűnik, három évig kérheti a részére járó összeg kifizetését, ha ezen idő alatt elhalálozik, örökösének kell kifizetni a jutalmat. Dr. Sinka Imre Tervezett segítségnyújtás
