Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PESTMEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS L1PJFA XXXIII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. MÄJUS 11., CSÜTÖRTÖK MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁJUSI ÜLÉSSZAKA Új minisztereket választottak Szerdán délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az Ország- gyűlés májusi ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az F.lnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Megteltek a diplomáciai képviseletek és az újságírók számára fenntartott páholyok is. köztársaság katonái közül sem... Ma az áldozatokra emlékezünk; azokra, akik soha nem tértek vissza a náci koncentrációs táborokból, a munka- szolgálatból, de azokra a honvédekre is, akik a Don-ka- nyarnál estek áldozatul, vagy azokra, akik itthon, magyar földön lelték emberhez méltatlan halálukat. Szomorúságunkat csak növeli, gyászunkat még fájdalmasabbá teszi, hogy voltak olyan magyarok, akik a népünk lel- kületétől olyannyira idegen fasizmust követve, a pusztító fajelmélet hatására, fanatizmussal cselekedtek. Vigaszul csak azoknak az embersége, önfeláldozó bátorsága szolgálhat, akik életük kockáztatásával is a magyar zsidóság megmentéséért cselekedtek. Nem mentséget keresve — de elismerve azoknak a politikai erőknek és személyiségeknek még a második világháború elején kifejtett törekvéseit, amelyek és akik éveken át ellenálltak a hitleri Németország követeléseinek —, meg kell állapítanunk, hogy a magyar holocaust csak 1944. március 19-étől, a német megszállást követően teljesedett ki. s a magyar, különösen a vidéki zsidóság sorsa a nyilas hatalomátvétellel pecsételődött meg. A legújabb kori antiszemitizmus máig feltehetően, hazánkban az első világháborút követő évtizedekben eresztett gyökeret, s újbóli felerősödésétől sokan tartanak manapság is. Holott ezia magatartás mindenütt, de ezen a tájon különösen a nemzetietienségnek a szinonimája, kárt okoz népünknek, rontja, csorbítja tekintélyünket a nemzetek közösségében. Megyőződéssel állíthatom: aki európainak vallja magát, vagy egyszerűen rendes, becsületes embernek, az nem tehet különbséget ember és ember között vallása, bőrének színe, nemzetisége okán. Attól idegen a kisebbség megalázása, bármiféle megkülönböztetése. Tegnap volt 44 éve annak, hogy az európai harctereken elhallgattak a fegyverek. Ez az évforduló megfelelő alkalom arra, hogy szóljunk másik adósságunkról is. Beszéljünk arról, amiről évtizedekig nem SZŰRÖS MÁTYÁS: A múltat be kell vallani A parlament a munkarendjén szereplő napirendi pontok tárgyalása előtt ünnepélyes megemlékezést tartott: a 45 évvel ezelőtti magyarországi deportálásokra emlékezve lerótták kegyeletüket a második világháború magyar áldozatai előtt. Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az áldozatokra emlékező beszédet. — A nemzet emlékezetét ébren tartani, választott képviselőinek súlyos, felelősségteljes, de megtisztelő kötelessége. Tudjuk, felhőtlen múltú, tévedhetetlen 'nemzetek nem léteznek. Megkülönböztetni csak aszerint lehet őket: tagadják-e hibáikat, vétkeiket, vagy éppen ellenkezőleg, emelt fővel megállván a történelem ítélőszéke előtt, teljességében vállalják múltjukat, képessé válván az önvizsgálatra, a teljes igazság kimondására, hogy jövőjüket ne fertőzhessék, ne veszélyeztethessék elhallgatott bűnök, nem törlesztett adósságok „A múltat be kell valla. ni” — ez alól nem lehet felmentés. Egv egész nép lelkét nem égetheti még oly megrázó események és tisztázatlan kérdések elhallgatásának izzó parazsa. A feltáratlan múlt előítéleteket táplál. Csak olyan nemzet lehet toleráns a másság iránt, amely szabad, független és tisztában van önmagával. Ezért is elengedhetetlen a józan. egészséges magyar nemzettudat kialakítása. Olyan emberek emlékét idézzük fel, akiket zsidó származásuk, vallásuk miatt üldöztek, megszégyenítettek. Akiknek elvesztése fájó hiánya ma is a nemzetnek. Hiszen döntő többségük nemcsak itt élt e hazában, de magyarul beszélt, magyarul gondolkodott, magyarul álmodott, s ragaszkodó hittel vallotta magyarnak magát. Távolabbra visszatekintve is bizonyíthatnám osztozásu- kat a nemzet sorsában, de hadd emlékeztessek ezúttal arra, hogy közülük többen az első hívó szóra ott voltak Kossuth, a szabadságharc zászlai alatt. Zsidó származásúak neveit máig ott láthatjuk az 1848-as és az első világháborús emlékműveken. De nem hiányoztak az őszirózsás forradalom hívei és a Tanácssem Szálasiék jelentették, az igazi Magyarország Bajcsy- Zsilinszky Endre Magyarországa volt. A képviselő szólt az antiszemitizmus ma is fellelhető nyomairól. Hangsúlyozta: közösen kell felemelni szavunkat az antiszemitizmus megnyilvánulásai ellen, mert 44 esztendővel Auschwitz után e jelenségek felett nem térhetünk napirendre. Ezt követően a képviselő két javaslattal élt: állítsanak (Folytatás' a 3. oldalon.) A Don-kanyar áldozataiért. Muzeológusok, népművelők, újságírók, illetve az elesettek hozzátartozói a tagjai annaik a EZ TÖRTÉNT Szűrös Mátyás beszéde után egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők a magyarországi deportáltakra, majd Schöner Alfréd (országos lista) emelkedett szólásra. Elöljáróban hangsúlyozta: egy olyan közösség küldötteként áll most itt, amely közösség át- szenvedt? a történelem legnagyobb sorscsapását. Utalt arra a különösen megható és megrendítő tényre, hogy a mostani megemlékezés színhelye ugyanaz a ház, ahol annak idején a zsidótörvényeket hozták. Ám hozzátette: az igazi Magyarországot akkor Esküt tettek a,z új miniszterek (Hancsovszki János felvételei) Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének a magyarországi deportálásokra és a második világháború magyar áldozataira emlékező beszéde után előbb Schoner Alfréd emelkedett szólásra (beszédét külön ismertetjük), majd utána Czoma László, Zsigmond Attila, Benjámin Judit, Régcr Antal képviselő ítélte el a 45 évvel ezelőtti borzalmak okozóit és azt, hogy az elmúlt évtizedekben minderről nem volt ildomos beszélni. Réger Antal, a Magyarországi Németek Szövetségének alelnöke előterjesztése alapján az Országgyűlés nyilatkozatot fogadott el, amelyben hitet tesz a magyar nemzet töretlen békevágyáról. Az ünnepi megemlékezés befejezéseként az ülésteremben felhangzott a Szózat. Az ünnepélyes megemlékezést követően a parlament tudomásul vette Vida Miklós képviselő lemondásával megüresedett hely betöltését, az Elnöki Tanács által benyújtott jelentést a február 2€-a óta alkotott törvényerejű rendeletekröl, majd az ülésszak tárgysorozatának megállapítása következett. Előbb Bödőné Rózsa Edit képviselő önálló indítványáról határoztak, majd a tárgysorozat soron következő, döntést igénylő pontja váltott ki élénk vitát. Ugyanis a Minisztertanács megbízásából Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke korábban benyújtotta beszámolóját az Országgyűlésnek az ifjúságról szóló 1971. évi 4. törvény érvényesülésének tapasztalatairól, illetve az ezzel kapcsolatos további teendőkről. Németh Miklós kormányfő viszont levelet intézett a törvényhozó testülethez, azt indítványozva, hogy az ifjúsági törvény vitáját most vegs'ék le napirendről, s az ifjúság helyzetének áttekintésére a kormány készülő programjának vitája során térjenek majd vissza. A képviselők többsége azonban — 5*2 ellenszavazattal és 17 tartózkodással — úgy döntött: a mostani ülésen hallgassák meg Deák Gábor tájékoztatóját. Ezután a képviselők elfogadták az ülésszaknak a korábbi napokban már nyilvánosságra hozott tárgysorozatát. A képviselők közül Németh Miklós kormányfő beszámolóját követően Südi Bertalan fejtette ki véleményét, amelyre a kormányfő rögtön válaszolt. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javaslatról Horváth Jenő, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, továbbá Bognár Rezső cs Biacs Péter, Huber Jenő, Moldvay István, Avar István fejtette ki véleményét. Az Országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot részleteiben és egészében — 309 szavazattal és 3 tartózkodással — elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. Az Országgyűlés ezután megvitatta a parlamenti házszabályok módosításáról szóló határozattervezetet, amelyet dr. Kereszti Csaba terjesztett elő. A javaslat szerint át kell alakítani és ki kell bővíteni a képviselők munkáját kiszolgáló hivatali apparátust. Az előterjesztés kezdeményezte a parlament főtitkára funkciójának bevezetését. A napirend feletti vitában Huszár István fejtette ki véleményét. Az előbbi képviselő szövegmódosító javaslatával együtt az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a házszabályok módosítását. Az ülésszak első munkanapjának végén Gyuricza László, az Országgyűlés alelnöke jelölésére kiküldött bizottság vezetője elmondta, hogy nem javasolják a harmadik alelnöki tisztség betöltését. Rövid vita után — amelyben Eke Károly és Takács Imréné fejtette ki véleményét — a parlament szótöbbséggel elutasította a bizottság jelentését, amelyet így az Országgyűlés elnöke arra kért, folytassa munkáját. © Az MSZMP főtitkára szerdán fogadta a kanadai—magyar üzleti és kereskedelmi tanács küldöttségét, amely Andrew Sarlós és Patrick Keenan üzletemberek vezetésével tartózkodik hazánkban. ® Emlékutat tervez székesfehérvári értelmiségiek egy csoportja a Don-kanyarba, a második világháborúba részi vett II. magyar hadsereg vereségének színhelyére. ® A bős—nagymarosi vízlépcső építkezésének leállítását követeli a kormánytól a Független Környezetvédő Munkapárt előkészítő bizottsága. .v., ..—-T-— * ;w BgiPOiJrWM KRÓMMÁ szabadott, mert népünkbe beleégették a bélyeget, hogy a magyar bűnös nemzet, hogy Magyarország Hitler utolsó csatlósa volt... Négy évtizedig nem lehetett beszélni arról, hogy a Kárpát-medence és Európa más térségeiben több százezer magyar katorja — zömével munkások és parasztlegények — nyugszik jeltelen tömegsírokban, szétszórva a csatamezőkön. Gondoljunk rájuk is ezekben a percekben, s azokra is, akik testileg-lelki- leg szátroncsolva; sebesülten, vagy a hadifogság keserveit megtapasztalva tértek vissza Magyarországra. Ezek a százezrek ártatlanok, de bűnös az a politikai vezetés, amely a halálba, más nemzetek ellen küldte őket. Mostanában kiteljesedő nyíltságunk, őszinteségünk, múltunk szépítés nélküli vállalása, mind teljesebb, kendőzetlen feltárása módot ad már a tisztességes megemlékezésre. adósságaink törlesztésére. Javaslom, hogy hazánk felszabadulásának 45. évfordulójára az Országgyűlés alkosson törvényt a második világháború valamennyi magyar áldozata emlékének megörökítésére. SCHÖNcR ALFRÉD: Állítsunk emlékművet! KÁDÁR JÁNOS VÁLASZLEVELE AZ MSZMP KBTisztelt Központi Bizottság! Hozzám intézett levelüket kézhez vettem7 bizonyára megértik, hogy nehezen fogtam tollat,1 éreztem: kötelességem válaszolni önöknek. Annál is inkább, mert nem tudom, hogy lesz-e hozzá még egyszer fizikai és lelki erőm. A testület döntését fegyelmezett kommunistaként is elfogadom, de mint önök közül sokan tudják, jómagámat is hónapok óta foglalkoztatott a visszavonulás gondolata. November óta orvosaim csak minimális munkavégzést engedélyeztek, áprilistól pedig egészségi állapotom tovább romlott. Ezúton szeretnék köszönetét mondani minden egykori munkatársamnak, elvtársamnak azért a támogatásért, amelyet munkámhoz kaptain tőlük az évtizedek során. Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkás- mozgalomban. A politikai munkámban bizonyára követtem el hibákat is. De higgyék el, minden tettemet a jó szándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartottam elsődlegesnek. Köszönöm a bizalmat minden honfitársamnak, aki választópolgárként hitt és segítette a nemzeti megbékélésre és egy jobb, szebb Magyarország megteremtésére irányuló politikát. Ha voltak közösen elért eredményeink, akkor ezek összegzése majd mások feladata lesz. Engem mostanában inkább saját felelősségem gondolata foglalkoztat. Remélem, önöknek lesz igazuk: a felnövekvő nemzedékek majd tárgyilagosan ítélik meg az elmúlt három évtized eredményeit és hibáit. Ügy érzem, köszönettel tartozom azoknak a külföldi elvtársaimnak is, akikkel a nemzetközi munkásmozgalomban együtt munkálkodva és sokszor vitázva kíséreltünk meg egy korszerűbb szocializmusképet és -gyakorlatot kialakítani. Sokan tanúim rá, hogy internacionalizmusomtól soha nem tudtam elválasztani a magyar nép iránti felelősségemet. Néhány sor erejéig fel kell idéznem azokkal a külföldi politikusokkal folytatott tárgyalásaimat — Keletről és Nyugatról egyaránt —, akikkel az utóbbi évtizedekben találkoztam. Hiszem, hogy barátainkban és eszmei ellenfeleinkben sok gyanakvást és előítéletet oltott ki az emberközpontúnak szánt magyar szocializmus gyakorlata. Belső állapotaink és külpolitikai lépéseink is bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkról kedvező kép alakult ki a nagyvilágban, mindenekelőtt Európában. Tisztelt Központi Bizottság! Befejezésül minden honfitársamnak, pártunk tagjainak és vezetésének sok sikert kívánok azoknak a nehéz feladatoknak a megoldásához, amelyek a magyar nemzet, a társadalom és az MSZMP előtt állnak. Budapest, 1989. május 10. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János bizottságnak, amely a 11. magyar hadsereg katasztrofális vereségének, megsemmisülésének helyszínére, a Don-ka- nyarhoz szervez emléktúrát. Mindenkit várnak, aki kegyeletét akarja leróni. A tervek szerint az utazás előtt nagyszabású kiállítást rendeznek Székesfehérváron tárgyi emlékekből, fényképekből, sajtódokumentumokból, amelyekből a doni katasztrófa krónikája áll össze. A szervezők pályázatot hirdetnek képzőművészek számára a történelmi dráma vizuális mementójának megalkotására. Az elképzelés a szovjet hatóságok részéről is megértésre talált és élvezi a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint Pozsgay Imre államminiszter támogatását. Nagymarosi kérdőjelsk. A bős—nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottság május 5—6-i szigetközi helyszíni szemléjének tapasztalatai alapján megállapította, hogy egyre növekvő távolság észlelhető a beruházás műszaki állapota, valamint a járulékos (környezetvédelmi) beruházások foka között. Jelentős időbeli késéssel kerültek végrehajtásra az Országgyűlés 1988. októberi határozatában, valamint a Minisztertanácsnak az országgyűlési döntés megvalósítását szolgáló határozatának vonatkozó pontjában előírt feladatok. A tények a beruházás ellenzőinek, érvelését, tárgyalási pozícióját erősítik. A Nagymarosnál folyó munkákra vonatkozóan többek között megállapították, hogy a korábbi, hivatalosan közölt megállapításokhoz képest jóval nagyobb gondot okozhat egy földrengés. A tározónál a gát súlya alatt például megmozdulhat a gyenge kőzetágy. Nagymarosnál, Visegrádnál már szabad szemmel is láthatók a törésvonalaik.
