Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PESTMEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS L1PJFA XXXIII. ÉVFOLYAM, 109. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. MÄJUS 11., CSÜTÖRTÖK MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁJUSI ÜLÉSSZAKA Új minisztereket választottak Szerdán délelőtt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével megnyílt az Ország- gyűlés májusi ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az F.lnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Megteltek a diplomáciai képvise­letek és az újságírók számára fenntartott páholyok is. köztársaság katonái közül sem... Ma az áldozatokra emléke­zünk; azokra, akik soha nem tértek vissza a náci koncent­rációs táborokból, a munka- szolgálatból, de azokra a hon­védekre is, akik a Don-ka- nyarnál estek áldozatul, vagy azokra, akik itthon, magyar földön lelték emberhez mél­tatlan halálukat. Szomorúságunkat csak növe­li, gyászunkat még fájdalma­sabbá teszi, hogy voltak olyan magyarok, akik a népünk lel- kületétől olyannyira idegen fasizmust követve, a pusztító fajelmélet hatására, fanatiz­mussal cselekedtek. Vigaszul csak azoknak az embersége, önfeláldozó bátorsága szolgál­hat, akik életük kockáztatásá­val is a magyar zsidóság meg­mentéséért cselekedtek. Nem mentséget keresve — de elismerve azoknak a politi­kai erőknek és személyiségek­nek még a második világhá­ború elején kifejtett törekvé­seit, amelyek és akik éveken át ellenálltak a hitleri Német­ország követeléseinek —, meg kell állapítanunk, hogy a ma­gyar holocaust csak 1944. már­cius 19-étől, a német megszál­lást követően teljesedett ki. s a magyar, különösen a vidéki zsidóság sorsa a nyilas hata­lomátvétellel pecsételődött meg. A legújabb kori antiszemitiz­mus máig feltehetően, hazánk­ban az első világháborút kö­vető évtizedekben eresztett gyö­keret, s újbóli felerősödésétől sokan tartanak manapság is. Holott ezia magatartás minde­nütt, de ezen a tájon különösen a nemzetietienségnek a szino­nimája, kárt okoz népünknek, rontja, csorbítja tekintélyün­ket a nemzetek közösségében. Megyőződéssel állíthatom: aki európainak vallja magát, vagy egyszerűen rendes, becsületes embernek, az nem tehet kü­lönbséget ember és ember kö­zött vallása, bőrének színe, nemzetisége okán. Attól ide­gen a kisebbség megalázása, bármiféle megkülönböztetése. Tegnap volt 44 éve annak, hogy az európai harctereken elhallgattak a fegyverek. Ez az évforduló megfelelő alkalom arra, hogy szóljunk másik adósságunkról is. Beszéljünk arról, amiről évtizedekig nem SZŰRÖS MÁTYÁS: A múltat be kell vallani A parlament a munkarend­jén szereplő napirendi pontok tárgyalása előtt ünnepélyes megemlékezést tartott: a 45 évvel ezelőtti magyarországi deportálásokra emlékezve le­rótták kegyeletüket a második világháború magyar áldoza­tai előtt. Az évforduló alkalmából Szűrös Mátyás mondott az ál­dozatokra emlékező beszédet. — A nemzet emlékezetét éb­ren tartani, választott képvi­selőinek súlyos, felelősségtel­jes, de megtisztelő kötelessége. Tudjuk, felhőtlen múltú, té­vedhetetlen 'nemzetek nem lé­teznek. Megkülönböztetni csak aszerint lehet őket: tagad­ják-e hibáikat, vétkeiket, vagy éppen ellenkezőleg, emelt fő­vel megállván a történelem ítélőszéke előtt, teljességében vállalják múltjukat, képessé válván az önvizsgálatra, a tel­jes igazság kimondására, hogy jövőjüket ne fertőzhessék, ne veszélyeztethessék elhallgatott bűnök, nem törlesztett adóssá­gok „A múltat be kell valla. ni” — ez alól nem lehet fel­mentés. Egv egész nép lelkét nem égetheti még oly megrá­zó események és tisztázatlan kérdések elhallgatásának iz­zó parazsa. A feltáratlan múlt előítéleteket táplál. Csak olyan nemzet lehet toleráns a másság iránt, amely szabad, független és tisztában van önmagával. Ezért is elengedhetetlen a jó­zan. egészséges magyar nem­zettudat kialakítása. Olyan emberek emlékét idéz­zük fel, akiket zsidó szárma­zásuk, vallásuk miatt üldöz­tek, megszégyenítettek. Akik­nek elvesztése fájó hiánya ma is a nemzetnek. Hiszen döntő többségük nemcsak itt élt e hazában, de magyarul beszélt, magyarul gondolkodott, ma­gyarul álmodott, s ragaszkodó hittel vallotta magyarnak ma­gát. Távolabbra visszatekintve is bizonyíthatnám osztozásu- kat a nemzet sorsában, de hadd emlékeztessek ezúttal ar­ra, hogy közülük többen az el­ső hívó szóra ott voltak Kos­suth, a szabadságharc zászlai alatt. Zsidó származásúak ne­veit máig ott láthatjuk az 1848-as és az első világhábo­rús emlékműveken. De nem hiányoztak az őszirózsás for­radalom hívei és a Tanács­sem Szálasiék jelentették, az igazi Magyarország Bajcsy- Zsilinszky Endre Magyaror­szága volt. A képviselő szólt az anti­szemitizmus ma is fellelhető nyomairól. Hangsúlyozta: kö­zösen kell felemelni szavun­kat az antiszemitizmus meg­nyilvánulásai ellen, mert 44 esztendővel Auschwitz után e jelenségek felett nem térhe­tünk napirendre. Ezt követően a képviselő két javaslattal élt: állítsanak (Folytatás' a 3. oldalon.) A Don-kanyar áldozataiért. Muzeológusok, népművelők, újságírók, illetve az elesettek hozzátartozói a tagjai annaik a EZ TÖRTÉNT Szűrös Mátyás beszéde után egyperces néma felállással emlékeztek a képviselők a magyarországi deportáltakra, majd Schöner Alfréd (orszá­gos lista) emelkedett szólásra. Elöljáróban hangsúlyozta: egy olyan közösség küldötteként áll most itt, amely közösség át- szenvedt? a történelem legna­gyobb sorscsapását. Utalt arra a különösen meg­ható és megrendítő tényre, hogy a mostani megemlékezés színhelye ugyanaz a ház, ahol annak idején a zsidótörvénye­ket hozták. Ám hozzátette: az igazi Magyarországot akkor Esküt tettek a,z új miniszterek (Hancsovszki János felvételei) Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének a magyarországi deportálásokra és a második világháború magyar áldozataira emlé­kező beszéde után előbb Schoner Alfréd emelkedett szólásra (be­szédét külön ismertetjük), majd utána Czoma László, Zsigmond Attila, Benjámin Judit, Régcr Antal képviselő ítélte el a 45 évvel ezelőtti borzalmak okozóit és azt, hogy az elmúlt évtizedekben mind­erről nem volt ildomos beszélni. Réger Antal, a Magyarországi Né­metek Szövetségének alelnöke előterjesztése alapján az Országgyű­lés nyilatkozatot fogadott el, amelyben hitet tesz a magyar nemzet töretlen békevágyáról. Az ünnepi megemlékezés befejezéseként az ülésteremben felhangzott a Szózat. Az ünnepélyes megemlékezést követően a parlament tudomásul vette Vida Miklós képviselő lemondásával megüresedett hely betöl­tését, az Elnöki Tanács által benyújtott jelentést a február 2€-a óta alkotott törvényerejű rendeletekröl, majd az ülésszak tárgysorozatá­nak megállapítása következett. Előbb Bödőné Rózsa Edit képviselő önálló indítványáról határoztak, majd a tárgysorozat soron követ­kező, döntést igénylő pontja váltott ki élénk vitát. Ugyanis a Mi­nisztertanács megbízásából Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjú­sági és Sporthivatal elnöke korábban benyújtotta beszámolóját az Országgyűlésnek az ifjúságról szóló 1971. évi 4. törvény érvényesü­lésének tapasztalatairól, illetve az ezzel kapcsolatos további teendők­ről. Németh Miklós kormányfő viszont levelet intézett a törvény­hozó testülethez, azt indítványozva, hogy az ifjúsági törvény vitáját most vegs'ék le napirendről, s az ifjúság helyzetének áttekintésére a kormány készülő programjának vitája során térjenek majd vissza. A képviselők többsége azonban — 5*2 ellenszavazattal és 17 tartózko­dással — úgy döntött: a mostani ülésen hallgassák meg Deák Gábor tájékoztatóját. Ezután a képviselők elfogadták az ülésszaknak a korábbi na­pokban már nyilvánosságra hozott tárgysorozatát. A képviselők közül Németh Miklós kormányfő beszámolóját kö­vetően Südi Bertalan fejtette ki véleményét, amelyre a kormányfő rögtön válaszolt. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javaslatról Horváth Jenő, az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, továbbá Bognár Rezső cs Biacs Péter, Huber Jenő, Moldvay István, Avar István fejtette ki véleményét. Az Országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvényjavas­latot részleteiben és egészében — 309 szavazattal és 3 tartózkodással — elfogadta. A Minisztertanács tagjainak és az államtitkároknak a jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény módosítását egyhangúlag szavazták meg. Az Országgyűlés ezután megvitatta a parlamenti házszabályok módosításáról szóló határozattervezetet, amelyet dr. Kereszti Csaba terjesztett elő. A javaslat szerint át kell alakítani és ki kell bővíteni a képviselők munkáját kiszolgáló hivatali apparátust. Az előterjesz­tés kezdeményezte a parlament főtitkára funkciójának bevezetését. A napirend feletti vitában Huszár István fejtette ki véleményét. Az előbbi képviselő szövegmódosító javaslatával együtt az Országgyű­lés egyhangúlag elfogadta a házszabályok módosítását. Az ülésszak első munkanapjának végén Gyuricza László, az Or­szággyűlés alelnöke jelölésére kiküldött bizottság vezetője elmondta, hogy nem javasolják a harmadik alelnöki tisztség betöltését. Rövid vita után — amelyben Eke Károly és Takács Imréné fejtette ki vé­leményét — a parlament szótöbbséggel elutasította a bizottság je­lentését, amelyet így az Országgyűlés elnöke arra kért, folytassa munkáját. © Az MSZMP főtitkára szerdán fogadta a kanadai—ma­gyar üzleti és kereskedelmi tanács küldöttségét, amely Andrew Sarlós és Patrick Keenan üzletemberek vezetésével tartózko­dik hazánkban. ® Emlékutat tervez székesfehérvári értelmi­ségiek egy csoportja a Don-kanyarba, a második világháború­ba részi vett II. magyar hadsereg vereségének színhelyére. ® A bős—nagymarosi vízlépcső építkezésének leállítását kö­veteli a kormánytól a Független Környezetvédő Munkapárt előkészítő bizottsága. .v., ..—-T-— * ;w BgiPOiJrWM KRÓMMÁ szabadott, mert népünkbe be­leégették a bélyeget, hogy a magyar bűnös nemzet, hogy Magyarország Hitler utolsó csatlósa volt... Négy évtizedig nem lehetett beszélni arról, hogy a Kárpát-medence és Európa más térségeiben több százezer magyar katorja — zömével munkások és paraszt­legények — nyugszik jeltelen tömegsírokban, szétszórva a csatamezőkön. Gondoljunk rá­juk is ezekben a percekben, s azokra is, akik testileg-lelki- leg szátroncsolva; sebesülten, vagy a hadifogság keserveit megtapasztalva tértek vissza Magyarországra. Ezek a száz­ezrek ártatlanok, de bűnös az a politikai vezetés, amely a halálba, más nemzetek ellen küldte őket. Mostanában kiteljesedő nyíltságunk, őszinteségünk, múltunk szépítés nélküli vál­lalása, mind teljesebb, kendő­zetlen feltárása módot ad már a tisztességes megemlékezés­re. adósságaink törlesztésére. Javaslom, hogy hazánk felsza­badulásának 45. évfordulójára az Országgyűlés alkosson tör­vényt a második világháború valamennyi magyar áldozata emlékének megörökítésére. SCHÖNcR ALFRÉD: Állítsunk emlékművet! KÁDÁR JÁNOS VÁLASZLEVELE AZ MSZMP KB­Tisztelt Központi Bizottság! Hozzám intézett levelüket kézhez vettem7 bizonyára megértik, hogy nehezen fogtam tollat,1 éreztem: kötelességem válaszolni önöknek. Annál is in­kább, mert nem tudom, hogy lesz-e hozzá még egyszer fizikai és lelki erőm. A testület döntését fegyelmezett kommunistaként is el­fogadom, de mint önök közül sokan tudják, jómagámat is hónapok óta foglalkoztatott a visszavonulás gondola­ta. November óta orvosaim csak minimális munkavég­zést engedélyeztek, áprilistól pedig egészségi állapotom tovább romlott. Ezúton szeretnék köszönetét mondani minden egy­kori munkatársamnak, elvtársamnak azért a támoga­tásért, amelyet munkámhoz kaptain tőlük az évtizedek során. Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkás- mozgalomban. A politikai munkámban bizonyára kö­vettem el hibákat is. De higgyék el, minden tettemet a jó szándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a moz­galom, a párt érdekeit tartottam elsődlegesnek. Köszönöm a bizalmat minden honfitársamnak, aki vá­lasztópolgárként hitt és segítette a nemzeti megbékélés­re és egy jobb, szebb Magyarország megteremtésére irá­nyuló politikát. Ha voltak közösen elért eredményeink, akkor ezek összegzése majd mások feladata lesz. Engem mostanában inkább saját felelősségem gondolata foglal­koztat. Remélem, önöknek lesz igazuk: a felnövekvő nemzedékek majd tárgyilagosan ítélik meg az elmúlt három évtized eredményeit és hibáit. Ügy érzem, köszönettel tartozom azoknak a külföldi elvtársaimnak is, akikkel a nemzetközi munkásmozga­lomban együtt munkálkodva és sokszor vitázva kísé­reltünk meg egy korszerűbb szocializmusképet és -gya­korlatot kialakítani. Sokan tanúim rá, hogy internacio­nalizmusomtól soha nem tudtam elválasztani a magyar nép iránti felelősségemet. Néhány sor erejéig fel kell idéznem azokkal a kül­földi politikusokkal folytatott tárgyalásaimat — Kelet­ről és Nyugatról egyaránt —, akikkel az utóbbi évtize­dekben találkoztam. Hiszem, hogy barátainkban és esz­mei ellenfeleinkben sok gyanakvást és előítéletet oltott ki az emberközpontúnak szánt magyar szocializmus gya­korlata. Belső állapotaink és külpolitikai lépéseink is bizonyára hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkról kedve­ző kép alakult ki a nagyvilágban, mindenekelőtt Euró­pában. Tisztelt Központi Bizottság! Befejezésül minden honfitársamnak, pártunk tagjai­nak és vezetésének sok sikert kívánok azoknak a nehéz feladatoknak a megoldásához, amelyek a magyar nem­zet, a társadalom és az MSZMP előtt állnak. Budapest, 1989. május 10. Elvtársi üdvözlettel: Kádár János bizottságnak, amely a 11. ma­gyar hadsereg katasztrofális vereségének, megsemmisülésé­nek helyszínére, a Don-ka- nyarhoz szervez emléktúrát. Mindenkit várnak, aki kegye­letét akarja leróni. A tervek szerint az utazás előtt nagy­szabású kiállítást rendeznek Székesfehérváron tárgyi emlé­kekből, fényképekből, sajtódo­kumentumokból, amelyekből a doni katasztrófa krónikája áll össze. A szervezők pályázatot hirdetnek képzőművészek szá­mára a történelmi dráma vi­zuális mementójának megal­kotására. Az elképzelés a szov­jet hatóságok részéről is meg­értésre talált és élvezi a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa, valamint Pozsgay Imre ál­lamminiszter támogatását. Nagymarosi kérdőjelsk. A bős—nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizottság május 5—6-i szigetközi hely­színi szemléjének tapasztala­tai alapján megállapította, hogy egyre növekvő távolság észlelhető a beruházás műsza­ki állapota, valamint a járulé­kos (környezetvédelmi) beru­házások foka között. Jelentős időbeli késéssel kerültek vég­rehajtásra az Országgyűlés 1988. októberi határozatában, valamint a Minisztertanácsnak az országgyűlési döntés meg­valósítását szolgáló határoza­tának vonatkozó pontjában előírt feladatok. A tények a beruházás ellenzőinek, érvelé­sét, tárgyalási pozícióját erősí­tik. A Nagymarosnál folyó munkákra vonatkozóan többek között megállapították, hogy a korábbi, hivatalosan közölt megállapításokhoz képest jó­val nagyobb gondot okozhat egy földrengés. A tározónál a gát súlya alatt például meg­mozdulhat a gyenge kőzetágy. Nagymarosnál, Visegrádnál már szabad szemmel is látha­tók a törésvonalaik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom