Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-05 / 104. szám

1989. MÁJUS 5., PÉNTEK Kiállítás, vásár Fiataloknak Praktikus, könnyen mozdítható, összecsukható kerti bútorok Küszöbön a nyár, s amikor terveinket szövögetjük, költ­ségvetésünket kalkuláljuk, kétségtelen, hogy érdemes hosszabb távon berendezkedni az önellátásra. A szálloda vagy motel drága, a beutaló nem biztos, hogy összejön, kü­lönösen nem arra az időpont­ra, amikor vakációznak a gye­rekek. Szóval, aki teheti, sát­ra zik, kempingezik, vagy ha lehetőség van rá, berendezi magának saját birtokán a „vi- tyillót.” Most, a szezon előtt sűrűn tartanak a kereskedelmi vál­lalatok vásárlással egybekötött kempingcikk-kiállítást, me­lyek egyikén-másifcán érdemes szétnézni. Felvételeink a budai' Skála Áruház parkolójában rende­zett bemutatón készültek. Lát­tunk könnyen mozdítható, le­mosható, összecsukható kerti bútorokat, amelyek a hétvégi házakban és sátraikban is jó szolgálatot tehetnek. Gazdag választék van kettő- és több- személyes sátrakból, ezek né­Szépségszalonok látogatói­nak aligha újdonság, ínyen­ceknek szintén nem meglepő közlemény: világszerte hódít a fürj, e kicsiny madár húsa és tojása egyaránt. Kiváltképp az utóbbi évtizedben van nagy keletje, s ez minden bi­zonnyal a tudományos kuta­tások legújabb megállapítá­sainak tulajdonítható. Húsa a vadszárnyas húsok legízlete- sebbike, tojásának tartalma pedig elfogyasztva is, arcpa­kolásként is jótékonyan hat szervezetünkre. A honi és külföldi gyakor­lat azt bizonyítja, hogy fürj- tojásból valamennyi olyan ké­szítmény előállítható az élel­miszeriparban, amelyhez ha­gyományosan tyúktojást hasz­nálnak. E termékek iránti kí­nálat-kereslet alakulását azon­ban nyilvánvalóan a fürjtojás ára szabályozza. A mostanában napvilágot látott szakácskönyvek egyike- másika immár említést tesz a fürjtojás otthoni, konyhai felhasználási lehetőségeiről. Általában, kemény tojásnak, tü­körtojásnak jáVallják, 'szépsé­ges hidegtálak ízes díszeként. Az apróra összevágott tojás- kák kitűnő öntetalapanyagok. Szabadalom a fürjtojással előállított hazai Casanova gyógylikőr. Fiataloknak mutatunk be három copfos frizurát, ame­lyet félhosszú és hosszú haj­ból lehet megfésülni. A) A hajat középen (vagy oldalt) elválasztjuk, és a fül mögött kétoldalt 3-3 copfot készítünk, amit keskeny szí­nes szalagokkal visszakötünk a kiindulási ponthoz. B) A hajat választéktól jobbra-balra simára keféljük, s egészen magasan elkezdünk copfokat fonni körben. A fo­natok végét színes pamutszá­lakkal kötjük el.-,p.,i£et...copfot, femünk, úgy, hogy a hozzá való fürtöket előbb kicsit megtupírozzuk, így vastagabbak lesznek a fonatok, amelyek közé apró gyöngyszemekből fűzött hosz- szú gyöngysort fonunk. B. K. Terítéken a fürj Kezdődik a kempingszezon melyike már-már víkendház- nak is beillik, csak persze jó­val olcsóbb annál. A kisgyer­mekek számára örömöt szerző ajándék a felfújható műanyag medence, ez különböző mére­tekben kapható, melyben jól lehet pancsolni akikor is, ha nincs strand a közelben. Márianoszra azon kevés ma­gyarországi községek egyike, amelyek története, szinte ala­pításától kezdve napjainkig, éves pontossággal követhető. Márianosztra a magyar kato­licizmus történelmi fontosságú székhelye. Nyilván a Galga, a Kopasz, a Ság kúpjai, hajlatai és völ­gyeiben dúsan zöldellő ősva­don adta az ötletet 1. (Nagy) Lajos királynak (az Anjou-di- nasztiából örökölt érzékeny­ségével), hogy itt 1352-ben az egyetlen magyar eredetű pá­los remeterendnek kolostoruk építéséhez nagy értékű építő­anyagokat adományozzon — fundavit et erexit; alapítta- tott és felemeltetett. A törté­neti bizonyítékok szerint ma­ga is szívesen látogatta a ko­lostort. Engedtessék meg, hogy néhány szót mondjak a pá­losokról, az „egyetlen magyar alapítású szerzetesrendről”. Már a. tatárjárás előtt is voltak remeték az országban, de számuk a tatárjárást köve­tően — nyilván az akkori helyzet miatt — megnöveke­dett. Szétszórtan éltek, több­nyire a településektől távol­eső erdőkben. Boldog Ozséb (1274) esztergomi kanonok, aki maga is hosszabb ideig élt re­metei életet, a szétszórtan élő remetéket szerzetesi rendbe tömörítetté és megalapította a pálos rendet. A rendet IV. Or­bán pápa erősítette meg 1265- ben és 1308-ban Augustinus szabályait vették fel (Agos- ton-rend). Magyar vonatko­zásban a feladatuk volt, hogy a Margit sziget—Visegrád vo­nulatában húzódó „Hracka sesta”-t (hadi utat) biztosítsák. Ezért alakultak a Pilis vonu­latában a pálos kolostorok. (Pilisszentkereszt, Pilisszent- lászló, majd átlépve a Dunát Márianosztra és tovább észak felé, egészen Krakkóig. Érde­kességként említem meg, hogy a mostani lengyel származású pápa ugyancsak pálos rendi szerzetes volt Fehér csuhát és csizmát hordtak, s az övükön az utóbbi években. Az, hogy 1973-ban közigazgatásilag Szobhoz csatolták, előrelépést jelentett a helybeliek életében. A jobb ellátottság érdekében több üzletet átépítettek és bő­vítettek. A börtönön kívül né­mi munkalehetőséget nyújt az Alagi Állami Gazdaság és a gödi Dunamanti Mgtsz. De vannak ingázók is, akárcsak a környék más településein. Az őslakosság nagy hánya­da szlovák eredetű, illetve nemzetiségű. Az Áfész és a szobi tanács szorgalmazására — és segítségükkel — szlo­vák nemzetiségi kórus is mű­ködik a faluban. Időközben széles kapcsolatot építettek ki az egész országra kiterjedően. Külön meg kell említenem a nosztrai szociális gondozó há­lózatot, amelynek keretében 160 rászorulót látnak el köz­megelégedést kiváltó ember­séggel. Máriánosztra küzd a zsu­gorodás ellen. Ügy is mond­hatnám Márianosztra élni akar! Bizonyíték erre, hogy mindinkább sürgetik a par­cellázásokat, mert nemcsak telkeket akarnak vásárolni, ha­nem építkezni is szeretnének. Márianosztrára csak vonat­tal és autóbusszal vagy sze­mélygépkocsival lehet eljut­ni. Az utak kissé rázósak ugyan, de megéri. A római ka­tolikus kegytemplomot nem akarom — mert nem is tud­nám — élményszerűen leírni, azt látni kell. A gótikus szen­télyhez (1360) hozzáépített ba­rokk hajóval (1620), a benne látható csodálatos barokk szob­rokkal és faragványokkal, meg­ragadó élményt nyújt. Jelen­leg belső restaurálás folyik. Figyelmeztetem az odalátoga­tót, hogy a látvány nem enge­di, hogy csak úgy „kutyafuttá­ból” nézze meg a templomot. S ha már kigyönyörködte ma­gát, a kálváriáról (1777) le­tekintve csodálatos kilátás tá­rul a vándor elé, látogatása jutalmául. Wolff Lajos A temploniudvar és a börtön bejárata PEST MEGYEI SÉTÁK az olvasó mellett kard lógott. II. József a rendet feloszlatta. Lengyelországban éledt újjá. 1930-ban visszatértek Magyar- országra és a Gellért-hegy ol­dalában építettek kolostort Pécsett is kolostoruk volt. 1949-ben a rend beszüntette működését. De térjünk vissza Mária­nosztrára! A kolostort a XVI. század második felében — pá­los rendi történész tanúsága szerint — nem a törökök, ha­nem a környéken garázdálko­dó főurak tették tönkre. A XVIII. században kezdték új­jáépíteni. Mindössze hetven esztendő volt az újjáalakított templom működési ideje (1711—1786-ig), amikor II. Jó­zsef császár feloszlatta a pá- lojs rendet is. Az épület ké­sőbb — a közép- és újkori funkciójával ellentétben — börtönné alakult. Egy hosz- szú századon át 1858—1948-ig vincés rendi apácák látták el a büntetés-végrehajtás felada­tait. A börtön női rabokat őr­zött. 1950-től férfiak kerültek a női elítéltek helyére, s az állam vette át a felügyeletet. A Márianosztra elnevezés a templomának névadójától, a Magyarok Nagyasszonya latin változatából ered. (Maria nost­ra—Máriánk). A szlovák lakosok Nasdrog néven emle­gették. Valamikor 1400 lakost számlált a község. 1988-as adatok szerint 1000 körüli a létszám, de ugyanez a forrás másutt 976 lakost tüntet fel. A börtön természetesen meg­határozza Márianosztra jelle­gét. Elsősorban a munkalehe­tőséget, amelyet legnagyobb, részben a börtön biztosít;. Má­rianosztra rengeteget fejlődött EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI Az 50-es főúton, Alsónémedi belterületén, a 23—25. kilométerek kö­zött csatornaépítés miatt lezárták a fél útpályát. Szintén félpályás útlezárás miatt kell lassítani az 51-es főút 17—18. kilométerénél Dunaharaszti átvezető szakaszán, ahol az MO-ás autó­pálya felüljáróját építik. A 12-es főúton Szob belterületén ivóvízhálózatot építenek. Itt is csak a fél útpálya járható. A forgalmat napközben jelzöőrök irányít­ják. x A 31-es főút 27—28. kilométerénél Maglód átvezető szakaszán cso­mópont-átépítés miatt csak a fél útpályán lehet közlekedni. Itt is jel- zöőrös irányításra kell számítani. A 30-as főút 22. kilométerénél Kerepestarcsánál az útburkolati hi­bákat javítják. A fél útpályát lezárták. Mindegyik félpályás lezárt út­szakasznál sebességkorlátozás és előzési tilalom van érvényben. A Dunán Budapest és Esztergom között megindult a menetrend szerint közlekedő hajójárat. TOLERANCIA A hazai közlekedésbiztonság helyzetében az utóbbi né­hány évben kedvezőtlen jelek tapasztalhatók. A hetvenes évek elejétől kezdődő javuló tendencia megtorpant, a balesetekben meghaltak száma növekedett. A balesetek következtében ke­letkező, társadalmunkat mérhetően érő veszteség — mérték­adó becslések szerint — évi 13—15 millió forint. A hazai balesetek — legalábbis jelenségszinten — végső soron a helytelen sebességmegválasztásra és részben a jármű­vezetők és a gyalogosok rossz partnerkapcsolatára vezethetők vissza. Ezek a tények a közlekedés biztonságának fokozása iránt felelősséget érző és viselő minden személyt, intézményt és szervezetet saját lehetőségeinek jobb kihasználására, tudá­sának célszerűbb hasznosítására kell ösztönözze. A legfonto­sabb feladat az egymás iránti tolerancia megteremtésének, il­letve magasabb szintre emelésének elősegítése. Mindezt felismerve alakult meg idén április elsején az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács titkársága mellett mű­ködő Tolerancia Közlekedésbiztonsági Szakértői Csoport. Ala­pító tagjai dr. Draskóczy Magdolna pszichológus, dr. Irk Fe­renc jogász, kriminálszociológus és dr. Roszmusz András köz­lekedésmérnök. Elsődleges feladatuknak tartják, hogy a köz­véleményt szakszerűen, ugyanakkor közérthetően informálják a közlekedés biztonságát kedvezőtlenül befolyásoló zavarok lényegéről, s kutatásokat folytassanak ezek okairól. A Tolerancia sokat segíthet a közlekedés biztonságának javításában, de még többet az, ha mi magunk, mindannyian, akik résztvevői vagyunk, a közlekedésben toleránsabbak le­szünk egymás iránt. LADA-TANDEM Üj típusú oktatókocsit próbálnak ki egy Potsdam megyei (NDK) autósiskolában. A Lada vezető mögötti üléséről egy szimulátor segítségével egyszerre lehet végezni a gyakorlatot az „élesben” vezető tanulóval, miközben az oktató a műszer­fal mellé szerelt kijelzőn kísérheti figyelemmel a „tartalék tanuló” ténykedését. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (2.) Az elsősegélynyújtás módját, a beavatkozás szükségessé­gét, mértékét és sorrendjét a beteg állapota határozza meg. Nem mindig a leghangosabb sérült a legsúlyosabb! A való­ban súlyos, sokkos vagy eszméletlen beteg nem tudja ma­gára felhívni a figyelmet. Mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy a balesetes él, vagy biztosan meghalt. Ha él, eszméleténél van-e, ameny- nyiben igen, életveszélyes-e a sérülés vagy nem? Baleset hely­színén csak az élettel összeegyeztethetetlen sérülést szabad a halál biztos jelének tekinteni. Ilyen például a derékban ketté­szelt törzs. Biztos jelek hiányában élőnek kell tekinteni a sé­rültet és eszerint kell ellátni az orvos, a mentők megérkezé­séig. Eszméleténél van a beteg akkor, ha akaratlagos mozgá­sokat végez, szemét kinyitja, környezetével kapcsolatban lép, a kérdésekre válaszol. Eszméletlen a balesetes, ha a külvilág ingereire nem reagál. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy eszmé­letlen-e a sérült, fújjunk a szemhéjára, illetve behunyt szem­héját húzzuk fel. A szemhéjak megrebbenése, megfeszítése arra utal, hogy a beteg ingerre reagál, tehát nem eszméletlen. Közlekedési balesetek áldozatainál elsősorban a koponya és az agyállomány sérülése okoz eszméletlenséget. Az ilyen beteg reflexei csökkennek vagy megszűnnek. A száj-garat- üregben felgyülemlő vér, nyál, félrecsúszott műfogsor, hátra­csúszó nyelv elzárja a légutakat. Az eszméletlen beteget — függetlenül a kiváltó októl — elsősorban a fulladás veszélye fenyegeti. Az eszméletlen beteget a következő sorrend szigorú be­tartásával kell ellátni: először o légutakat szabadítsuk fel, majd vizsgáljuk a légzést. Ha a sérült nem lélegzik, akkor befúvásos lélegeztetésre van szükség. Ha már lélegzik a be­teg, akkor ügyelnünk kell a légutak szabadon tartására. TECHNIKAI TRÉNING A balesetek nagy része rutinhiány miatt, a tapasztalatlan­ságból származó pánikszerű reakció következményeként kelet­kezik. A gyakorlatlan gépkocsivezetők hirtelen mozdulatokkal próbálják elhárítani a veszélyt, és elveszítik uralmukat a jár­mű felett. A balesetmegelőzés egyik legjobb módszere a biz­tonságtechnikai tréning, amelynek során a vezető megismer­heti jármüve visekedését a szélsőséges helyzetekben, s veszély­telen körülmények között elsajátíthatja az ezek megoldására legalkalmasabb vezetéstechnikai fogásokat. Balesetmentes közlekedést, jó utal kíván: M. Nagy Péter a ■* t A kisgyermekek számára öröm a felfújható medence, mely­ben jól lehet pancsolni akkor is, ha nincs strand a közelben (Erdősi Ágnes felvételei) Copfvariációk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom