Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-31 / 126. szám

1989. MÁJUS 31., SZERDA 5 Szolgáltatóközpont A törökbálinti szolgáltatóközpont új létesítményekkel bővül. A már egy éve üzemelő mini ABC, alkalmi áruház, büfé, a nemrég nyitott órajavító mellett több új üzlet szolgálja majd a lakosság kényelmét. Június 15-e körül nyit a festékbolt, a műszaki és sportfelszerelési bolt, lesz fodrászüzlet, fogtech­nikus, szőrmekereskedés. A sok üzlet egy helyen nemcsak praktikus, de tetszetős külsejével esztétikus is (Pék Veronika felvétele) Eladják a rongyost Feloldhatatlan ellentmondás­nak tűnik, hogy miközben na­gyot változott a könyvtárak feladatköre, s egyre több szol­gáltatást igényelnének az ol­vasók, addig a bibliotékák -mű­ködési feltételei mit sem vál­toztak. Miközben dinamikusan nő a könyvállomány, közhasz­nú információk szolgáltatására, családi könyvtárakra van szük­ségük az olvasóknak, addig a kötetek mind nagyobb része kerül raktárba — megfelelő olvasótermek híján. Nincs ez másképpen Ráckeve térségé­ben sem, A lehetőségek azonban ugyancsak behatároltak, hiszen az anyagi és tárgyi feltételek sok mindent meghatároz­nak. Minden nehézség elle­nére biztató kezdeményezések is akadnak a könyvtármozga­lomban a Csepel-szigeten és környékén. Dömsödön például kiárusítják a rongyos kötete­ket, így teremtve helyet az újaknak, de kapcsolatokat épí­tettek ki a cigányklubbal is. Dunaharasztin pedig videoka­zetta-kölcsönzőt nyitottak. Az államminiszterben bíznak Nyílt levél Pozsgay Imrének ügy tűnik, hogy a négyszáz kilovoltos távvezeték ügyében nem sikerült előbbre lépni, legalábbis ügy, hogy a születő döntés meg­feleljen a budai községek, Pilisborosjcnő és Üröm érdekeinek is. Hiába írtak a pilisborosjenőiek levelet többfelé, alig-alig kaptak rá érdemi választ. Nyílt levelet intéztek ezért a Pest Megyei Tanács tag­jaihoz is és ugyanakkor a rádió 168 óra rímü műsorának közvetítésé­vel nyílt levélben kérték Pozsgáy Imre államminiszter segítségét, aki június elején találkozik ez ügyben a 168 óra stábjával, s utána hall­hatják a műsort a rádióban az érdeklődök. Íme a levél: Pilisborosjenő és Üröm társközségek lakossága képvi­seletében tisztelettel fordulunk Önhöz,- mint annak a társa­dalmi bMóttságfiak a tagjai, arfVélybt'li lakosság választott érdekeinek képviseletére a két falu hátárában telepítendő 400 kV-os távvezeték és az ezzel összefüggő MO-ás autópálya nyomvonalának ügyében. Az ügy bonyolultságára tekintet­tel csupán fő vonalaiban vál- zolnánk az eseményeket: 1. 1979-ben rendkívül szűk körben született egy döntés, amely a Göd—Kaszásdűlő kö­zötti távvezeték nyomvonalát Pilisborosjenő és Üröm hatá­rában jelöli ki. A döntés 10 éven keresztül nem került nyilvánosságra. 2. A falvak lakói 1988-ban értesülnek arról, hogy hatá­rukban olyan ipari létesít­mény készül, amely: a) kö­rülbelül 10 kilométeres kerülőt tesz a logikus és gazdaságo­sabb nyomvonalhoz képest, b) az egészségre még az előírt védőtávolságok betartása ese­tén is káros lehet, c) a „Buda­pest tüdejeként” is emlegetett tájat tájképi és természetvé­delmi szempontból egyaránt tönkreteszi, d) a falvak távlati fejlesztési céljait mindenestül keresztülhúzza, e) a falvak dédelgetett terve, az alterna­tív munkastrukturális és ener­getikai program teljes egészé­ben meghiúsul, f) családok százai, akik egzisztenciájukat a faluhoz kötötték — éppen adottságai miatt — egész élet­vezetésüket kénytelenek felad­ni, g) a távvezeték a közös közműfolyosó okán maga után vonja az MO-ás autópálya ráte- lepítését falvainkra, ez pedig végképp lehetetlenné teszi a falvak életét. 3. A falvak lakossága 1988- ban egy emberként feszült hangulatú falugyűlésen tilta­kozott a terv ellen, amely a legalapvetőbb demokratikus elvek teljes figyelmen kívül hagyásával született meg. 4. A tiltakozást követő hó­napokban az áldemokrácia jegyében nyomvonal-alternatí­vák születtek — mármint ket­tő —, amelyek azonban nem a tényleges megoldást keres­ték, hanem az eredeti változat alkalmasságát voltak hivatva bizonyítani 5. A községi közös tanács vezetői éppúgy, mint a Pest Megyei Tanács illetékesei a tervre — szérvilis módon, a lakosság érdekeit semmibe vé­ve, jogilag elfogadhatóan ugyan, de gazdasági és morális szempontból teljesen tévesen — nyomvonalengedélyt adtak ki, finoman manipulálva még a fellebbezési lehetőségeket is. ß. Űjább tiltakozás1 követke­zett, amely már magán visel­te ugyan az eseményék ala­kulásából eredő fásultság és megszokóttság jeleit, de még mindig érzékeltette a lakos­ság teljes kétségbeesését a kö­zelgő beruházás miatt, amely­nek semmiben sem haszonél­vezője, pusztán kijelöltetett az események elviselésére. A tár­sadalmi bizottság 1989 már­ciusában több mint ezer alá­írást mellékelve sürgős meg­hallgatást és független szakér­tői vizsgálatot kért Derzsi András miniszter úrtól, de a kérelemre nem érkezett válasz. 7. Az energiafelügyelet ez alatt megadta a vezetékjogot, amelyet most már a helyi ta­nács — a lakosság nyomására — megfellebbezett, de kilátá­saink nem javultak. Tisztelt államminiszter úr! A fenti eseménysorból világo­san kitetszik, hogy az ügy régen túllépte egy gazdasági és műszaki kérdéskör keretét* s egyértelműen politikai kér­déssé vált, hordozva azt a ve­szélyt, hogy Pilisborosjenő pa­radox módon éppen demokra­tizálódó korunkban sorakozik fel az elmúlt két évtized té­ves beruházási politikájának áldozatai közé. Tisztelettel kérjük, hogy ál­lamminiszter úr tekintélyének a súlyával hasson oda, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, vala­mint minden érintett főható­ság vizsgálja felül a szóban forgó “döntést'," és függessze fel az építkezést a megnyugtató változat kidolgozásáig. Amennyiben állammíniszter úr szükségesnek látja, kérjük tegye lehetővé, hogy érvein­ket tovább részletezzük egy személyes találkozáson. Segítségét remélve tisztelet­tel üdvözli: Kovács Ádám, fel­találó kisiparos, Mayer Róbert fejlesztő mérnök, Selmeczi György zeneszerző, a társa­dalmi bizottság tagjai. ★ Faluvédő érdekképviselet elne­vezéssel társadalmi bizottságot alakítottak hétfőn Pilisborosjenőn azzal a céllal, hogy a következő tanácsválasztásokig, amikor a je­lenleg még társközségi kapcsolat­ban levő Üröm és Pilisborosjenő különválik, figyelemmel kísérjék a közös községi tanács tevékeny­ségét, a szétválás anyagi és jogi rendezését. A válásról, az önálló­sodásról és az önálló tanács ala­kításáról az elmúlt hetekben he­lyi szavazással döntött a két köz­ség lakossága. A bizottság prog­ramját a következő napokban fa­lugyűlésen ismertetik. A faluvédő érdekképviselet szombaton a helyi Duna Körrel közösen újabb lakossági demost- rációt szervez a 400 kilovoltos táv­vezeték építése ellen. Mindent együtt az iskolával T ápiógyörgyén már olaszul is tanulnak — Az elmúlt hat évben is­kolás úgy nem végzett az ál­talánosban. hogy ne tanait volna meg úszni. Ez a mondat Tápiógyörgye strandmedencéi fölött hangzik el, ugyan még nem nyitottak. Csend van és nyugalom. Az egykori kastély szomszédságá­ban zöld fű, hatalmas lombú fák, virágok, fölöttük a tavaszi ég mélykékje. Nyaranta tá­bort is szerveznek itt. Pihenés­re ideális a környezet A víz a kutakból 28 fokon tör elő. A medencékhez ugyan még nem épült vízvissza forgató, nem feszített a vízfelület, de a hely­beliek így is nagyon szeretik­Teremtő közösségben A kijelentő mondat Nagy Zoltántól származik, aki az Általános Művelődési Központ igazgatója, egyben a községi pártvezetőség titkára, tanács­tag. Helybeli születésű értel­miségi. Szavaiból kiérzem: lo­kálpatrióta. A falu utcái rendezettek. A kapuk előtt díszcserjék, gyü­mölcsfák pompáznak, virágok illatoznak, ami a rend és a szépség szeretetéről árulko­dik. Nem kis munkával szü­letik ez, mert a helyi termelő- szövetkezetben sokkal keve­sebben dolgoznak, a legkisebb munkahelyeken kevesebben találják meg a számításukat annál, mint amennyien Buda­pestre járnak. Az ingázók le­hetnek vagy ezren, tehát majdnem minden családból utazik egy-két ember naponta. Hi.sz a teljes népesség sem több 3 ezer ötszáznál. Ez is fontos tényező, amit Györgye sajátos jellegű művelődési in­tézménye terveinek készítése közben figyelembe kell venni. Meg azt, hogy mint minden községben, itt is meghatározó, jövedelemkiegészítő a háztáji gazdálkodás. Következéskép­pen kevesebb idő jut manap­ság könyvolvasásra, hangver­senyre menni, mégha itt is rendezik, helyben. A motiváció legtöbbször praktikus, mondhatni időszerű érdekékből vezethető le. Most például olasz testvérvárost vá­lasztott magának a falu. Meg­kezdődtek a kölcsönös látoga­tások. a barátkozás sokféle eseményét tervezik. Mind több a jelentkező olasz nyelvtanfo­lyamra, miközben a tengerbe nyúló csizma Dosolo városká­jának lakói magyarul akarnak tanulni. A közös rendezvénye­ket akár videofilmekkel is dokumentálhatják, mert ennek is többéves hagyománya ala­kult ki. A helyi videolánc se­gítségével javult a propagan­da, meg a közéleti tájékozta­tás, amit a képújság szolgáltat. Nem idegen a fiatalság köré­ben a számítógép sem, s ezt az előnyt a művelődési felté­telek alkalmazott formájának tulajdonítja Nagy Zoltán. Nagykovácsiban már 1981- ben, Letkésen egy évvel ké­sőbb. aztán Szentmártonkátán. s több település között itt. Tá- piógvörgyén született meg az általános művelődési központ típusa, amelynek keretei kö­zött az iskola, a művelődési ház és könyvtár, több helyen az óvoda közös igazgatása ál­tal akarták elérni, hogy gaz­daságilag hatékonyabban, ám mégis kevesebb kiadással, job­ban együttműködjenek a kul­túra területén dolgozók. Azt is, hogy az iskolában oktatott alapismeretekre épüljön a pontosabban tervezhető felnőtt művelődés. A szándéka sze­rint racionális elhatározás he­lyességét sokan vitatták és vi­tatják még ma is, mondván: a felnőtt, önkéntes cselekvésen alapuló, a szórakoztatás ele­meit alkalmazó kulturálódás szervezése más alkatú szak­embereket igényel, mint az is­kola. Csorbul az önállóság A Pest Megyei Tanács mű­velődési osztályán nemrég ösz- szegezett tapasztalatok szerint a tanintézmények megtarthat­ták szakmai önállóságukat. A gazdálkodás viszont nem zök­kenőmentes, mert a helyi ta­nácsok Tápiógyörgye kivételé­vel sehol sem adják ki kezük­ből a gyeplőt. Ezzel gátat szab­nak sok, szükség szerint ru­galmas intézkedésnek. A költ­ségvetés készítésekor még csak kikérik az igazgatók vélemé­nyét. de annak téljesítésekor már nélkülük határoznak. Márpedig minden esetben — de az ilyen komplex intézmé­nyeknél feltétlenül — kell az önálló jogkör. A tartalmi kérdésekről szól­va megállapították: A tizen­négy ÁMK közül a diósdi, a letkési és a szadai alkot rend­szeresen. a lakosság egészét átfogó művelődéspolitikai kon­cepciót. Többek esetében nem találhatók meg a komplexitás nyomai. E kor sajátossága Nagy Zoltántól is azt kér­dezem a szép. új és modern is­kola falai között: csorbul-e népművelő kollégáinak önálló­sága? A gyermekeknek szánt kulturális eredmények nem fedik-e el a felnőttek szellemi életének fehér foltjait? A könyvtárossal, az óvoda­vezetővel. a faluház ügyeit kormányozó kollégákkal együtt döntünk mindenben — vála­szolja az igazgató, aki viszont nem tagadja: ez az intézmény- típus legalábbis ebben a köz­ségben gyermekcentrikus. Ám ez abból a sajátosságból is adódik, amit a kor idéz elő. A fáradtan hazatérő felnőttek könyvek helyett ma kapát, kerti szerszámot vesznek a kézbe, s késő estig tovább fá­radoznak a második gazdaság­ban. Kovács T. István DunaharaswtS tSganyszervexet Saját képviselőt akarnak A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége du- naharaszti tagszervezete aktí­van részt vett az idei ünnepek megszervezésében. Elnökük, Pusuma József és Jakab Ist­ván titkár elmondták, hogy anyagi hozzájárulással is sze­repet vállalnak a nagyközség közéletében. Áprilisi megalakulásuk óta részt vettek már április 4. meg­ünneplésében, virágot helyez­ve el a szovjet hősi emlékmű­nél, május 1-jén bemutatkozó beszédet mondtak a majálison, amatőr művészeti csoportjaik tevékenyen hozzájárulnak a nagyközség pezsgő kulturális életéhez. A szervezetnek eddig 250-300 tagja van, de további jelent­BRETZFELD ES BUDAÖRS TESTVÉRVÁROSOK Fájdalomra épült barátság Az NSZK és hazánk lobogói lengtek a budaörsi mű­velődési központ zászlórúdjain az elmúlt hétvégén. Egy­máshoz simulásuk a korszak irdatlan szenvedését és tév­út jait lezáró békességet kívánta jelezni: azt az akaratot, amely a múlton keresztül ad testvérkezet a jelennek. Annak, amely a most élő embereknek kinyilvánítja a jó­szándékot, a nemzetiségi öntudatot, de egyúttal az anya­országhoz való hűséget is. Ezer éve él Szent István örök érvényű intelmeinek figyelmeztetése: az idegent be kell fogadni, így válik részünkké, jobbítóvá, életünk erejévé. Buktatók, keserű fájdalrpak előzték meg a barátság létre­jöttét, a Budaörsön élő német ajkúak és az NSZK-beli Bretz- feld városa közötti kapcsola­tokat. Hiszen kitelepített svá­bok a kiűzöttség útjain át ott találtak menedékre, új otthon­ra. De az óhaza iránti érzés nemcsak nosztalgia maradt, hanem fájdalommal épített, a múlthoz kötődő eltéphetetíen kapocs. Tíz évvel ezelőtt már tapogatódzások kezdődtek a kapcsolatok felvételére, s ezek — bár nem tudtak hidat építe­ni még a múlt szakadéka fölé — már a kedvezőbb időre vár­tak csupán. Ahogy Fehérváry János, a Budaörsi Tanács elnöke mond­ta: történelmi fordulat kellett hozzá a magyar életben. Bizo­nyítékul említette: az emberi szándékok ellenére a hatalom nem politizálhat! Tavaly tör­tént Bretzfeld és Budaörs kö­zött az egyik fontos kézfogás: Fehérváry János volt vendég ott. viszonzásaként a két évvel előbbi polgármesteri látogatás­nak. Most — megerősítésül — megtörténhet az ünnepélyes testvérvárossá fogadás. A ta­nácselnök ecsetelte a történel­mi forgandóságokat onnan, hogy a Zichy család Buda kör­nyéki birtokaira fogadta a svábokat, az újabb idők szo­morú fényeiig, a II. világhábo­rú utáni esztendők rossz dön­téseiig. A szövetségi hatalmak rövidlátó előírásait, amelyek lehetővé tették a svábok el­űzését, ám egyben a felvi­déki magyarok kitelepítését is. A politika dicstelen határoza­tai így sújtottak le családokra, németekre és magyarokra egy­aránt. És persze az Erdélyből menekültek sorsában éppen úgy ez idő tájt teljesedett be a tragédia. Ezért, hangsúlyozta Fehérváry János: szükséges az emberi akarat a békülésre, a szeretet építésére. Mindez időn átlépő összekötő kapocs. Herbert Sickinger, a brezt­feldi polgármester a testvérvá­rossá fogadást olyan kapcsolat­hoz hasonlította, mint a házas­sági szerződés, amely akkor szilárd, ha őszinte szereteten és hűségen alapszik. A „ház- tűznéző" megtörtént Bretz- feldben, az ismerkedés — a másik elvállalása — megérlelő­dött, így beérett az ideje a ba­rátságban való teljesebb össze­fonódásnak. A Breztfeldben élő kitelepített német ajkúak, az itthon maradottak és a magyar lakosok együttműködése példa lehet az európai, egészséges partneri kapcsolatokra. A nagypolitika — tette hozzá a német polgármester — ben­nünk jó tanácsadókra lelhet! Amire annál inkább is szük­ség van, mert itt. Közév-Euró'- pában az együttműködés lehet csak az alapja a békés együtt­élésnek. A testvérvárosi szerződés ün­nepélyes aláírására a beszédek elhangzása után került sor: Budaörs nevében Fehérváry János, míg Bretzfeld város polgárai képviseletében Her­bert Sickinger látta el kézje­gyével az okmányt. Földes Károly kezőkre számítanak. Az idő­sebb emberekben még él a fé­lelem a szövetség szó hallatán, ők eddig nem szívesen jelent­keztek, de tartózkodásuk vár­hatóan oldódni fog. A tagdíjak igen alacsonyak, kifizetésük senki számára nem okoz gon­dot. A technikai nehézségek el­lenére (a szervezet saját zseb­ből bérel helyiséget gyűléseik számára) nagy szó az embe­reknek, hogy egységes érdek- védelmi szervezetük, hivatalos jogi érdekképviseletük van. Néhányan ugyan régebben is összegyűltek megbeszélni prob­lémáikat, sorsukat, de eddig a közéletbe alig volt alkalmuk beleszólni, illetve abban részt venni. A megyei tanács anya­gi támogatást is ígért tevé­kenységükhöz. A jelenlegi vezetőséget min­denféle „felsőbb" javaslat nél­kül, közvetlenül a cigány la­kosság választotta meg. Olya­nokat, akik jól ismerik gond­jaikat. Augusztustól várhatóan a cigányság nemzetiséggé szer­veződik. Tervezik, hogy cigány származású képviselőt jelöl­nek a parlamentbe, kezdemé­nyezik, hogy javítsák a cigá­nyok orvosi ellátását, oktatá­sát, segítik saját értelmiségük kialakulását. A helyi tagszervezet prog­ramjában szerepel, hogy a kö­zösség kivívja jogos helyét a nagyközség társadalmi életé­ben, elősegítik, hogy több ci­gány kisgyermek kerüljön óvo­dába. Ősztől iskolát nyitnának á 8 általánost el nem végzet­tek részére az elmulasztottak pótlására. Nemzetiségi iskolát nem akarnak, mivel úgy vélik, az csak fokozná elszigetelődé­süket. A hagyományok és a folklór őrzését klubfoglalkozár sok keretében szeretnék to­vább ápolni a helyi művelő­dési házzal összefogva. Szegő Krisztina

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom