Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-31 / 126. szám
1989. MÁJUS 31., SZERDA ZnvET&áDjr ja 3 KÖZLEMÉNY AZ MSZMP KB ÜLÉSÉRŐL NAGY IMRÉRŐL Nemzetközi sajtótájékoztató A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. május 29-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a KB osztályvezetői, a pártsajtó, valamint — az első napirendi pont vitájában — a központi sajtó vezetői. A testület Iványi Pálnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalta a széles körű társadalmi vita alapján kialakított új ag- rárpoLitikai koncepciót, amelyet teljes egészében nyilvánosságra hoz. Grósz Károly főtitkár előterjesztésében a Központi Bizottság foglalkozott az MSZMP előtt álló feladatokkal, és úgy döntött, hogy 1989. május 8-ai álláspontját módosítva még ebben az évben összehívja a párt kongresszusát. Arról is határozott, hogy vitára bocsátja javaslatait a helyi és országos pártszavazás intézményének bevezetéséről, valamint arról, hogy a tagság demokratikusan és közvetlenül választhassa meg az MSZMP elnökét és főtitkárát. A kongresszus előkészítési teendőit a következő ülésein folyamatosan tárgyalja. A Központi Bizottság megválasztotta a kongresszus mandátumvizsgáló bizottsáAz MSZMP Központi Bizottsága itteícinteéfe a politikai érdekegyeztető fórummal kapcsolatos előkészítő tárgyalások állását. Megállapította, hogy a a testület 1989. május 8-ai javaslata számos pozitív, támogató vélemény mellett tartózkodó és elutasító reagálásokat is kiváltott. Az előkészítő tárgyalások megkezdését élénk • sajtópolémia kísérte, ami a közvélemény számára az álláspontok megmerevedését sugallta. A Központi Bizottság a társadalmi közmegegyezésért érzett felelősségétől áthatva indokoltnak tartja elvi tárgyalási javaslatát az alábbiak szerint konkrét formába önteni, s az előkészítést ezáltal a holtpontról kimozdítani: — a Központi Bizottság javasolja, hogy a politikai egyeztető fórum négyoldalú tárgyalási formában jöjjön létre. A tárgyalóasztalnál foglaljanak helvet az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, továbbá mindazon szervezetek képviselői, akik az előzőekhez nem kívánnak csatlakozni. Negyedikként a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők lehetnek jelen, egy részük állandó jelleggel; — az MSZMP konstruktív megegyezési szándékának ki- nyilvánításaként javasolja az előkészítő szakasz felgyorsítását annak érdekében, hogy az érdemi tárgyalások 1989. június 10-én megkezdődhessenek; — a Központi Bizottság kijelölte az érdemi tárgyaláson részt vevő delegációját, amelyben a kormány képviselői is helyet kaptak. A tárgyalóküldöttség mandátuma akkor lép életbe, ha a politikai egyeztető fórum tagiai egyetértésre jutnak az előkészítés valamennyi kérdésében; — a Központi Bizottság felkéri az Országgyűlés elnökét, hogy — a tárgyalófelek egyetértése esetén — elnököljön az érdemi tárgyalások plenáris ülésein; — a Központi Bizottság javasolja, hogy az érdemi tárgyalások kereteit rögzítő dokumentumot minden érintett szervezet vezető képviselője írja alá. A Központi Bizottság gát, amelynek vezetője Vas- tagh Pál, a Politikai Bizottság tagja lett. A kongresszus szervezőbizottságának vezetőjévé Iványi Pált választotta meg. A Központi Bizottság megköszönte a szervezeti szabályzat kidolgozására kiküldött munkabizottság tevékenységét. A további munkával a testület mellett működő kibővített pártpolitikai bizottságot bízta meg. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a Gazdaságstratégiai Munkabizottságot és a Közgazdasági Munkaközösséget összevonja, és a jövőben Gazdaságstratégiai Munkabizottság elnevezéssel működteti. A testület Korom Mihályt és Rajnai Sándort saját kérésükre felmentette központi bizottsági tagságuk alól. A Központi Bizottság tudomásul vette az MSZMP reformkörök 1989. május 20-ai, szegedi munkatanácskozásáról készült tájékoztatót. Megvitatta a politikai egyeztető fórummal kapcsolatos tárgyalásokról szóló jelentést; megfogalmazta javaslatait, és nyilvánosságra hozza álláspontját az érdemi tárgyalások előkészítéséről. A Központi Bizottság kialakította Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos álláspontját, amelyet nyilvánosságra hoz. ezzel az előkészítő tárgyalócsoport vezetőjét bízza meg. Az MSZMP Központi Bizottsága felhívással fordul a párt tagjaihoz, alapszervezeteihez, alakuló reformköreihez és a közvéleményhez. Felszólít minden haladó erőt az országos politikai egyeztető tárgyalások támogatására. Ügy ítéli meg, hogy a demokratikus szocialista jogállam megteremtésének nehéz időszaka az érdekek kölcsönös tiszteletben tartását igényli. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy az országos érdekegyeztető tárgyalások szervesen kapcsolódjanak a helyi kezdeményezésekhez. Az alulról is építkező társadalmi közmegegyezés biztosíthatja, hogy az átmentés békés úton, a politikai stabilitás fennmaradása mellett menjen végbe. Senki nem vitatta a Központi Bizottság tagjai közül azt, hogy más szemszögből kell látni Nagy Imre ügyét, mint ahogy az elmúlt évtizedekben a párt és a hivatalos politika tette. Többen kiemelték, hogy Nagy Imre elkötelezett kommunistaként halt meg. Személyiségét sok politikai erő is ki szeretné sajátítani, eszmei örökségét azonban nem vállalják — hangzott el kedden, azon a nemzetközi sajtókonferencián, amelyen az MSZMP Központi Bizottságának hétfői üléséről tájékoztatták az újságírókat. Major László szóvivő hangsúlyozta: nem any- nyira Nagy Imre politikai életútja és a vele összefüggő ideológiai kérdések szerepeltek a testületi ülés vitájában, inkább arról volt szó, ami a magyar társadalmat foglalkoztatja: június 16-a, Nagy Imre és társai temetése valóban a nemzeti megbékélés jelképe lesz-e, vagy pedig valami másfajta esemény, amilyet ebben az országban egyetlen normálisan gondolkodó ember sem szeretne. Hozzátette: sem a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, sem a család nem igényelte az MSZMP jelenlétét a temetésen. Felvetették, hogy vajon Rajnai Sándor lemondása KB- tagságáról, összefüggésbe hozható-e a Nagy Imre-perben játszott szerepével? A válasz szerint a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete indoklás nélkül nyújtotta be felmentési kérését. Major László félhivatalos értesülésre hivatkozva elmondta: Rajnai Sándor korára és hosszú, immár 12 esztendős külföldi szolgálatára való tekintettel is hosszabb ideje szorgalmazta, hogy váltsák fel nagyköveti posztján. Benyújtotta lemondását Egy Grósz Károly személyére vonatkozó kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta: nincs tudomása arról, hogy a párt első számú vezetője le kíván mondani. Hozzátette: köztudott, hogy Grósz Károly nem ragaszkodik a hatalomhoz. Ezt bizonyítja, hogy a KB előző ülésén politikai bizottsági tagságától függetlenül, mint főtitkár benyújtotta lemondását. Ennek ellenére újraválasztották. Véleménye szerint Grósz Károlynak nincsenek hatalmi ambíciói, s bármilyen szerény pártmunkási beosztásban is el tudja képzelni aktív életét. A további napirendi témákhoz kapcsolódó kérdésekre adott válaszokból kitűnik: a KB nem döntött abban, hogy soros vagy rendkívüli kongresszust tart-e ősszel. Mint a szóvivő elmondta, a vitában nagy hangsúlyt kapott, hogy szólni kell a kongresz- szuson az elmúlt évtizedek értékeléséről, s a pártprogram által megjelölt célokról. Felvetődött az is, hogy hagyományos funkciójú Központi és Politikai Bizottságot kell-e kialakítani. vagy pedig egy teljesen új formát: országos választmányt létrehozni, amelynek végrehajtó szerve annak Központi Bizottsága lenne. A párttagok véleménye E kérdéseket megfelelő előkészítés után pártvitára bocsátják, s a párttagok véleménye alapján döntenek. A testületi tagok hangsúlyozták: lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az MSZMP megújuljon, Dr. Sághy Vilmos elnökletével tegnap Szentendrén tartotta plenáris ülését a Közép- Duna Vidéki Intéző Bizottság. Aki rendszeresen figyelemmel kíséri a testület tevékenységét, az tudja: Esztergomtól Ráckevéig munkálkodnak a Duna- parti települések idegenforgalmának fejlesztéséért, a táj védelméért, a kiemelt üdülőövezet kulturális életének gyarapításáért, a sport és turizmus lehetőségeinek bővítéséért. A bőkezű mecénás nélkül — merthogy a KDIB anyagilag is részese az egyes programok megvalósításának —, bizony számos téma csak az elképzelés szintjén maradt volna — vélekedett több hozzászóló is a vitában. Már kérdés, hogy a forintokat nem március-áprilisban kellene szétosztani, hiszen akkor már karnyújtásnyira a főidény. A testületi tagok közül jó néhány embernek hivatalból is kötelessége vigyázó szemét ezen az országrészen tartani, többen azonban lokálpatriotizmusuk okán, társadalmi munkában ügyködnek. Az alulról jövő kezdeményezések igénye a KDIB-nél is megfogalmazódott, hiszen az intéző bizottságot a leghatékonyabban az adott területen működő falu- és városszépítő egyesületek, illetve más öntevékeny mozgalmak segíthetik. És bizonyára nem lesz haszontalan együttműködni a megyei pártbizottság vezető testületével sem. A Bécs—Budapest világkiállítás lehetne például az az ügy, amely érdemes az együttgondolkodásra, egyben az élő, rugalmas partnerkapcsolat kialakítására a párt és a KDIB között. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy a mezőgazdasági művelésből kivont területeket felparcellázzák. Tény viszont, hogy ezekből az akciókból jobbára csak a tsz-ek szedték a forintokat, méghozzá esvszerre annvit, amennyit több év termelési hasznából sem könyvelhettek el. Csak az utóbbi időkben figyelnek arra a helyi tanácsok — mint például Ráckevén is —, hogy az eladásra szánt földeket a tényleges áron értékesítsék, méghozzá közmüvekkel előkészítve, vagyis a tanács maga is ré- szesüliön az eladásból, egyben megelőzze a tulnidonosok utólagos követeléseit. Más kérdés, hogy meddig terhelhető egy-egy terület, vagyis a parcellázásokat követi-e maid például a bolthálózat teilesztése, avagy az üdülőtu- laidonosok jelenléte miatt már-már elviselhetetlenné vás olyan platformmal, politikai programmal indul jon a választásokon. amely sikerének garanciája lehet. Újszerű megfogalmazás Major László egy kérdésre válaszolva elmondta: a választások időpontja nem a Központi Bizottság döntésének függvénye: tárgyalások eredménye lesz, kompromisszum alapján alakítják ki. Szóba került Pozsgay Imre nyilatkozata a Szabad Európa Rádiónak. Ezzel összefüggésben a szóvivő elmondta: élénk érdeklődést keltett a KB tagjai között is, hiszen sok újszerű megfogalmazást tartalmazott, amely testületi ülésen korábban nem hangzott el. Felvetődött: érdemes lenne erről meghallgatni Pozsgay Imrét. Grósz Károly szerint az érintett távollétében semmiképpen nem tisztességes megvitatni olyan téziseket, amelyeket ő tudna megvilágítani. lik az őslakosság helyzete. Az infrastruktúra, az ellátás hiánya miatt ugyanis már elrendelték a Dunakanyarban az építési tilalmat — az érintettek nagy felháborodására. Egy szó mint száz, feltétlenül stíikc. séges olyan rendező elvet találni, mely a kiemelt üdülőövezetekre az országban mindenütt egységesen érvényes, ráadásul oly módon kell az álláspontot kialakítani, hogy az Országos Építési Szabályzat, illetve az új földtörvény ne kerülhessen egymással homlok- egyenest szembe. Mert pillanatnyilag az a helyzet, hogy az Megmérettetésre készül a KIOSZ, a kisiparosokat ösz- szefogó szervezet. Saját létjogosultságát kell bizonyítania. Nyílt titok, hogy hamarosan önkéntes lesz a tagság, vagyis az ipar gyakorlásának nem lesz feltétele a kék könyvecske, s a bélyegekkel lerótt havi tagdíj. A kisiparosok tehát fontolóra vehetik, hogy a befizetett pénzükért kapnak-e ellenértéket, megfelelő-e az érdekvédelmük, támogatják-e munkájukat, segítenek-e adóügyeik intézésében? A KIOSZ új vezetőinek programja megpróbálja meggyőzni a tagságot, hogy a válasz csak „igen" lehet. A KIOSZ tegnapi rendkívüli országos küldöttgyűlését sajtótájékoztató szakította meg. Az új vezetők közül néhányan: a főtitkár Fischer Pál, valamint Szűcs György és Szabó Tibor alelnök, illetve Kurucz Zsigmond országos társadalmi elnök válaszolt az újságírók kérdésére. Ez utóbbi funkciót korábban politikusok kapták, s 42 év után először választhattak e tisztre a soraik közül a kisiparosok. Kurucz Zsigmond budapesti műszerész társadalmi munkában kívánja ellátni a megbízatást. Mint a vezetők válaszaiból kitűnt, számítanak arra, hogy az önkéntesség bevezetése után a jelenlegi százötvenezres tagság csökken, de bíznak abban, hogy a nagy többség marad. Ehhez azonban szeretnék bebizonyítani, hogy a KIOSZ nem hatalmi szervezet, ellenkezőleg, minden a tagság érdekében történik. S valóban váltoBudapesten, a Semmelweis utcában a régi városfal mellett k Középülctépítő Vállalat még az idén befejezi annak az épületnek a szerkezetszerelését, ahová az OTP Pest Megyei Igazgatósága és a Pest Megyei Tanács V. B. Számítástechnikai és Információs Központja költözik. OÉSZ védi a tájat, szorgalmazza az esztétikus környezet alakítását, míg a földértékesítésre vonatkozó jogszabályok mit sem törődnek ezzel. A KDIB — tiszténél fogva azon munkálkodik, hogy míg egyik oldalról szorgalmazza az idegen- forgalom fejlesztését, az üdülőövezetek kialakítását, más oldalról viszont törekszik az egészséges arányok megtartására, azaz nem ért egyet a beépítéssel ott, ahol az adott terület táji értékeit károsítja, és az őslakosság életét, nyugalmát zavarja. F. E. zatos módon akarják segíteni a kisiparosokat. Így részt vállalnak szakmai képzésükből, továbbképzésükből is, s egyengetik az útjukat, hogy termékeikkel a külföldi piacokra is betörhessenek. Sokatmondó az általuk kiadott írásos anyag címe: „Minél szabadabb a gazdaság, annál szabadabb az ember, a vállalkozó." Céljukat nem politikai pártként akarják elérni, tagjaik bármely törvényes párthoz csatlakozhatnak, illetve külön kisvállalkozói pártot hozhatnak létre. M. T. Százhalombattán Páratlan években Minden páratlan évben megrendezik Százhalombattán a Matrica Kupa országos egyéni rejtvényfejtőversenyt, az idén június 3-án délelőtt fél tizenkettőkor a Barátság Művelődési Központban. A Füles Szerkesztőségének és a Magyar Rejtvényfej- tők Egyesületének közreműködésével — most először — a versenyt három kategóriában tartják. Ezek: mester, haladó és kezdő fok. Nevezni a helyszínen lehet, június 3-án 11 óráig. Nevezési díj: 50 forint. A verseny előtt kerül sor a Magyar Rejtvényfejtők Egyesülete rendes évi közgyűlésére. Ezen lehetősége nyílik bárkinek részt venni és az egyesületbe belépni. ŐK MONDTÁK Szükség Szimpatikus törekvések vállalója az MSZMP százhalombattai reformköre. Most tartott alakuló értekezletükön sok olyasmit elhatároztak, ami bizonyosan jó visszhangot kelt az iparvárosban, hiszen van mit javítani seregnyi dolgon, a mindennapi élet politikai alkotó elemein éppúgy, mint a település ügyeinek a kezelésében. Amit erről nyilatkoztak, az szívünk szerint való. Mondtak azonban valami mást is a reformkor meg- alakítói. Nevezetesen, „szükségét látják annak, hogy a helyi politikai ügyek mellett esetenként a legfontosabb társadalmi kérdésekben is állást foglaljanak.” Jogukat erre senki el nem vitathatja. Lehetőségük is adott rá, csak éppen ,.. Csak éppen töprengünk, nem kizárólag a százhalombattai reformkor okán, hanem annak ürügyén: a rossz divatot már az MSZMP reformkörei is átveszik? Szakmai tapasztalatból mondjuk: amikor egyetlen napon tiltakozások, követelések, állásfoglalások tucatjai érkeznek a szerkesztőségbe, akkor akaratlanul is a vélemények inflációjára gondolunk. S az inflálódó vélemény, természeténél fogva, egyre kevesebbet ér... Aminek most már gyakorlati jelei vannak. Gyakorlati jelei, hiszen beláthatjuk: amikor tíz, húsz, harminc fős csoportok „üzennek" a társadalomnak, akkor az üzenetek folyama felfoghatat- lanná válik. Nem párbeszédek alakulnak ki, hanem monológok hangzanak el: mindenki mondja a magáét. A szükség most sokféle konkrét teendőt diktál valamennyi településen. Hiszünk benne, a rossz divat követésével elsőként az MSZMP reformkörei hagynak majd fel, rálelve a logikus összefüggésre: amint a tettek nyomán helyben változnak a dolgok, úgy módosulnak majd a viszonyok — a helyi változások összegződéseként — az átfogó társadalmi kérdésekben is. Mert ma legkevésbé általános állásfoglalásokban van hiány, a helyi tettek szükségét annál inkább érezzük... KLIENS A Központi Bizottság javaslata Négyoldalú egyeztető fórum Karnyúitásnyíra a főszezontól Egységes rendező elvet az üdülőövezetekre Nem akarnak párttá alakulni Önkéntes lesz a tagság
