Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-26 / 122. szám
4 %?£Man 1989. MÁJUS 26., PÉNTEK OK ÍRTAK Kimaradt Örökzöld téma. Gépkocsi. Nincsen. Van mégis. Kinek van, miként. Hiány. Ha hiány, akkor elosztás. Ha elosztás, akkor kétséges az igazságosság. Ha kétséges, akkor kivételezés lehetséges. Ha lehetséges, akkor ... Folytatható a végtelenségig a formális logika dominókockáinak az összeillesztése. Gépkocsi-forgalmazás. Bármikor, bármely lapban elővehető tárgykör. Hálás. Most éppen a Hefi Világ- gazdaság (május 20., 74. oldal) taglalja. Tények, tapasztalatok, indulatok. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata. Ellentmondó intézkedések. Kivételezettek. Soron kívül kapott kocsik. Tíz- százalékos felár. Ennek kifizetése fejében kik, miként ... Helyes, helytelen? Igazságos, igazságtalan? Ingoványos talaj. Mert ki dönti el, hol itt az igazság, az igazságtalanság? Jelenleg 37S 775-cn várnak az áhított járműre. Ekkora tábor mellett elhúzni: valami! Siker. Tényekben gazdag a cikk. Nem hallgat a szerkesztőség semmiről. Arról sem, kik tartoznak abba a bizonyos, tízszázalékos felárral kocsihoz juthatóknak a körébe. Példák, az MSZMP- apparátusról, „mintegy félszáz országos hatáskörű szerv, szervezet, testület’’ lehetőségeiről, magántaxisokról. Az anyag összeállítóinak — tárgyilagosságra törekvésükhöz nem férhet kétség — érzékelhetően nem szimpatikus a megoldás. Nekünk sem. Bár ... azért különbséget teszünk a körzeti orvos soron kívül megkapott kocsija és az ilyenolyan főtisztviselő „nekem jár’’ járgánya között. Az előbbit leszámítva, teljes az egyetértésünk a HVG- ben olvashatókkal. Illetve, valami azért zavar bennünket. Ez a valami kimaradt a cikkből. S éppen hiányával kelt bennünk hiányérzetet. A példatárban ugyanis nincsen benne az, amivel hitünk szerint kezdeni kellett volna a felsorolást a tízszázalékos felár fejében kivételezettekről. Mert bizony ilyen kivételezettek az elektronikus és a nyomtatott sajtó munkatársai is .., KLIENS Új könyv a mezőgazdaságnak A növényvédő szereket és a műtrágyákat ismertető új könyvet jelentetett meg a Mezőgazdasági Kiadó. A nagyüzemi szakemberek és a kistermelők egyaránt érdeklődéssel várták a könyvet; az engedélyezett kémiai szerek gazdag választékáról és felhasználásuk módjáról ad részletekig menő információt. A kiadvány a növényvédő szerek biztonságos tárolásának és a megmaradt vegyszerek, valamint csomagolóanyagaik kezelésének módszereit is ismerteti. Közli a legfontosabb munkavédelmi előírásokat, valamint az élelmezésegészségügyi várakozási időt. Ez utóbbi azt az időtartamot adja meg — napokban —, amelyeknek az utolsó vegyszerezéstől a gyümölcs, zöldség vagy más termény betakarításáig feltétlen el kell telnie, nehogy a felhasználót egészségkárosodás érje. Közli a könyv a munkaegészségügyi várakozási időt s, ami azt jelenti : a vegyszeres kezeléstől számítva hányadik napon lehet a táblán védőfelszerelés nélkül ismét munkához látni. KORFORDULÖ A televízió vezetői túl rózsaszínűnek találták Asszonyok férfiszerepekben A gyermekkor pilisvörösvári virágai A modern bizonyára legyint Mondják, a múzeumi világnap rtianapság nem olyan, mint hajdanában. Elmaradnak a meghívók, nincsenek pezsgős koccintások. Kevés a pénz! Nem jut a tatarozásra és képek vásárlására sem. Az állami múzeumügynek. valóban üres a pénztárcája. Vállalkozói korunkban újból segíthetnek a mecénások. Nemrégiben Gazdagréten jártam egy magánkézben működő r. galéria tárlatának megnyitásán. Egyedi volt. a meghívó és emlékezetes az esemény is. Már jóval a hivatalos ceremónia kezdete előtt zsúfolásig megteltek a csöppnyi helyiségek. Többen az utcára szorultak. A vendégeknek — és nemcsak a protokollosoknak! — tálcáról kínálták az üdítőt, a kávét, a szendvicseket, és még a pezsgőt is. A kortárs művészeik alkotásainak szentélyeként, majdnem két éve működteti a Szénási házaspár a tanácstól bérelt üzlethelyiséget. Most éppen Orsovai Valéria első önálló tárlatára gyülekeztem a vendégek. A megnyitóbeszédet Iványi Péter, a Zichy Galéria igazgatója mondta: így fogalmazott: „Mikor az ember életét gúzsba köti a jövőtől való rettegés. Orsovai Valéria odalop egy csokor virágot a gazdagréti kockaházak közé.” S amennyire rendhagyó volt a megnyitó, olyannyira varázslatosak a kiállítás képei is. A festőnő még kevéssé ismert, neve a képzőművészeti lexikonokban nem szerepel. Zsűrizett alkotásai azonban önmagukért ' beszélnek. Aki ezeket festette — lelkében fiatal maradt. Orsovai Valéria képei üde. fiatal alkotót mutatnak. Gyönyörű színekkel megkomponált virágcsendéletek, festői tájak, egv-egy emberalakkal. A modernek most bizonyára legyintenek: ugyan, kinek kellenek ezek manapság ... ? Nyugodtan mondhatom: nekünk. Mindannyiunknak, akik rosszul érezzük magunkat ebben az elanyagiasodott világban. Akiknek itt az aszfaltrengetegben nagyon hiányzik a természet közelsége.._ Még az utcai árus kezében látott csokor virág is felderíti morcos arcunkat. — Született optimista vagyok — válaszolja a festőnő, amikor arról faggatom: miként tud valaki lelkében ilyan fiatal maradni? — Gyermekkoromat Pilisvörösváron töltöttem a kert és a virágok között. Még a kislányom is ott járt első osztályba. Hetvenegyben hagytuk oda szép falunkat a fővárosért. Ide kötött bennünket a munka. Festő-alkotó munkássága utolsó öt esztendejének termései láthatók most a Tor- . utca 4. szám alatti Zi- "ehy i&fteri&tilfe Miért érde- Jsfis. .az...ötös. szám?. Orsovai, Valéria ugyanis 1983-ig könyvelőként dolgozott egy állami vállalatnál. Akkortól kezdve viszont családja anyagi helyzete lehetővé tette, hogy csak a kedvtelésének hódolhasson. A. P. A varázslatos színekkel festett virágcsendéletekben gyönyörködik a látogató Tagozatalakítás és konferencia Eszményképük a tudós tanár Az irodalom megyei barátai és pártolói nevezetes dátumként könyvelhetik el 1989. május 25-ét: tegnap délelőtt a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola aulájában Kovács Sándor Iván, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára bejelentette a szervezet Pest megyei tagozatának megalakulását. Az 1912-ben alapított társaság területi csoportjainak sorában a Pest megyei a hetedik, létrehozói szerint ez a kabalaszám szerencsét hozhat a jövőben. A tagozat munkáját egymás közötti váltásban három társelnök és két titkár irányítja. Az elnökségben Szentendrét Bihari József, a Pest Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója. Gödöllőt Illés Sándor, az ELTE Gödöllői Tanárképző Főiskolai Karának tanára, Zsám- békot pedig Kovács József • László, a főiskola tanszékvezető tanára képviseli. A két titkár G. Sin Edit szentendrei irodalomtörténész-muzeológus és Polánszlcy Jánosné Móri Emília kiskunlacházi tanár lett. A hetes meseszám egyvalaki számába máris emlékezetessé tette a tegnapi dátumot: ekkor vehette át az idei Toldy-em- lékérmet Péter László szegedi irodalomtörténész. Az ünnepélyes pillanatok után megkezdődött az érdemi munka, a tagozatalapítás alkalmából rendezett Kisvárosok Pest megye térképén című tudományos konferencia. A tegnapi nap során hat előadó lépett a közönség elé, és számolt -be kutatásainak eredményeiről: a megyei irodalmi topográfiáról, a mezővárosi-kisvárosi műveltség évszázadairól, a régi megyei könvvtárakról, a Zsám- békról elszármazott Johannes Sambucus munkásságáról, az Arany János-kutatásokról. Ma a tanácskozás kirándulással folytatódik, a résztvevők a Zsámbék—Gyermely— Bajna—Bicske útvonalon ismerkednek a környék nevezetességeivel, majd délután a másik helyszínen, Gödöllőn látnak újra munkához. Itt szintén hat előadás hangzik majd el, mind a városhoz valamely formában kötődő költőkről, írókról, illetve a mecénás nem mindig hálás szerepére vállalkozó Grassalkovi- chokról. A rendezők a gödöllői városháza tanácstermébe várják az érdeklődőket, elsősorban a magyarszakos pedagógusokat. Hiszen a társulat célja — a tudományos tevékenység ösztönzése mellett — egyfajta szakmai továbbképzés, létrehozóinak eszményképe a tudós tanár. Bár tisztában vannak vele, hogy a mai körülmények nem kedveznek az effajta kezdeményezéseknek, mégis úgy gondolják, a képzés, a fejlődés, a művelődés igényét nem szabad feladni. Ehhez kívánnak segítséget nyújtani a pedagógusok, illetve minden tagjuk számára. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság tudományos konferenciája szombaton Gödöllőt és környékét bejáró kirándulással fejeződik be. , Mörk Leonóra — Az egész falu szabadságot vett ki. Mindenki nézni akarta a tévét. Csak később jött az írás, a reklamálásukra. A műsor színvonala nem éri el a kívánt mértéket. Hamisan rózsaszín képet festett a klub életéről — ezért nem mehetett adásba. Pedig tudja, mi mindig ezt csináljuk a klubösszejöveteleken. Fánkot sütünk és citromos teát iszunk. S mindenkinek elénekeljük a nótáját. Akkor is így történt, Mária-na- pon, amikor kinn voltak a tévések. No, de eleget bánkódtunk már ezen — sóhajt Erzsi néni, Malatinszky Jenöné, nyugalmazott. óvónő. Akitől azt is megtudom, hogy a pándi nyugdíjasklub összejövetelein még a legnagyobb dologidőben is kevés a hiányzó. A legdemokratikusabb szervezet, amellyel valaha is találkoztam. Ha új tagként, felvételre jelentkezik valaki, a többiek megszavazzák, közéjük tartozhat-e vagy sem. No, de a szeszmentes (és férfiak nélküli!) pándi nyugdíjasok a tévé reklámja nélkül is népszerűvé váltak a megyében. S ebben a fő érdem Erzsiké nénié. Aki — úgy mellékesen jegyzi meg — hat „felajánlási” gyereket szült Hogy mitől felajánlásiak e gyerekek? Hát attól — magyarázza Malatinszky néni —, hogy megfogadtam, ha a férjem épségben hazajön a. frontról, hat gyereket szülök neki. Be is tartotta a szavát. Most egyedül él Pándon, a Szabad^v>gerekeí ,he^ lyétt, akik mai* Riröppentek a családi--íészakbőb-mosi nyugdíjaskorú asszonytársai életét, hétköznapjait varázsolja örömtelivé. 0 tílálta ki a színjátszást is. Kellene valamit csinálni, valami érdekeset — fontolgatta Erási néni. így született meg a nyugdíjas színjátszó társulat ötlete. Először a Sári bírót akarták eljátszani. De akkor az istennek sem bukkant a nyomára Erzsi néni a Móricz Zsig- mond-vígjátéknak. így esett a választás elsőként Szigligeti Ede A csikós című darabjára. Erzsi néni kétszer-három- szor elolvasta a könyvet, s már tudta is, melyik szerepet, kire fogja kiosztani. Na és persze át is kellett írni azokat. Hiszen a férfialakításokat is nők játsszák, és a fiatal regényalakokat is idősebb asszonyok. A legfiatalabb közöttük 58. a legidősebb pedig 84 esztendős. Először nyafogtak — meséli ErA csikóssal már bejárták a környéket zsi néni —, hogy ők ezt nem tudják megtanulni. Aztán fogtam, kiírtam a szerepét mindenkinek, és a kezébe nyomtam Utána ment minden, mint a karikacsapás. Tanulták a szöveget. festették a díszleteket, gémeskutat és kukoricagórét ácsoltak. Ha tagok nem is lehetnek, a munkából azért kivehetik részüket a férjek is. Van mindig tennivaló az asz- szonyok kedvére. A jelmezeket és a ruhákat is a színjátszó asszonyok maguk varrták. Ha vendégségbe hívják őket, egyenruhát öltenek. Azt is maguk készítették, egyformára hímezve a blúzt. Lapozgatja a klubnaplót Malatinszky néni. Mutatja, merre jártak, hol léptek fel, az ország mely csücskében voltak kirándulni. Űjságkivágások, fotók szépen beragasztva. Mellettük jegyzetek, kézírással — mind Erzsi néni munkáját di- í-csérite ' ■ ff- rÜgy istenigazából A csikóssal robbantottak. Az 1700 lelket számláló kisközségben meg kellett ismételni a bemutatót. A szép kis művelődési ház színházterme — amely majd háromszáz nézőnek ad helyet — másodszor is zsúfolásig megtelt. Azután elindultak műsoraikkal vándorútra. Ahová hívják őket, oda elmennek. Egyetlen kikötésük van: az autóbuszt a vendéglátónak kell fizetnie. Tápiógyörgyén a vendégszereplésük után úgy fellelkesedtek az öregek, hogy ők is megalakították a nyugdíjasklubot. De a címszereplő Csikós figurájának, amelyet Kapás Jó- zsefné alakít, tapsolhattak a nézők a fővárosi Almássy Téri Szabadidő Központban is. Repertoártarsolyukban azonban még tucatnyi jelenet, számtalan más alakítás is szerepel. A nyugdíjas színtársulat legközelebb, május 2.9-én, Nagyhátán vendégeskedik, azután jú- niúsban Szentmártonkáta az úticél. Antal Piroska Klubtalálkozó Szentendrén Versfaragó öregek Jó ízek — olcsón A takarékos háziasszony részére néhány, hús nélkül és ízletesen elkészíthető ételt ajánlunk, amit laktatóan tálalhat fel az asztalra. JUIITŰRÓS PALACSINTA A juhtúrót finom szitán áttörjük, két tojássárgával, finomra vágott kaporral, kevés tejföllel simára keverjük. Ezután hozzátesszük a tojásfehérjékből vert kemény habot. A palacsintákat túrókrémmel töltjük, majd kivajazott tepsibe helyezzük. A tetejét kevés sóval ízesített tejföllel vonjuk be. Közvetlen tálalás előtt előmelegített sütőben átsütjük és forrón tálaljuk. KRUMPLIS RÉTES Viszonylag olcsón készíthető, hús nélküli főétel. A leves után fogyasztjuk. A megfőzött. lehűtött burgonyát le kell reszelni. A kikevert tojásba tejfölt és olajat keverünk. Ezután a réteslapot kiterítve, egyenletesen elosztjuk rajta a burgonyát. Az előkészített mártással meglocsoljuk. Középmeleg sütőben tojásos tejföllel meglocsolva, pirosra sütjük. Még a hirtelen jött vihar, jégeső sem tudta kedvét szegni annak a jó hangulatú találkozónak, amelyet a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár szervezésében tartottak május 20-án Szentendrén. A megyei nyugdíjasklubok tagjai ez alkalommal már ötödször rendezték meg megyei találkozójukat. Már kora reggel érkeztek a részvevők. többek között Gyömrőről, Kókáról, Sülysápról, a megye 49 nyugdíjasklubjából összesen 1700 idős ember, hogy egy napot együtt töltsenek szórakozva, egymással ismerkedve. A program délelőtt 10 órakor kezdődött, azzal, hogy a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium idén érettségiző tanulói — az összegyűlt vendégekkel együtt — elénekelték a magyar és a székely himnuszt. Ezt követően került sor az ünnepi köszöntőre, amit Knoll István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa időskorúak- kal foglalkozó bizottságának elnöke mondott el. A köszöntő szavakat követte a műsor. A megyében működő 28 idősek klubjának tagjai léptek egymás után a színpadra, hogy csoportos tánccal, énekkel, versmondással, kis jelenetekkel mutassák meg kultúrasze- retetüket. s azt, hogy az idős emberekben milyen mélyen él az alkotó cselekvés vágya. A szívvel-lélekkel és nem kis tehetséggel előadott műsorszámokat az összegyűlt közönség sok tapssal, elismeréssel fogadta. A program fénypontja annak az ötfordulós levelezőjátéknak az értékelése volt, amelyben a megyéből 33 klub tagjai adtak számot verseny- szerű vetélkedőben sokoldalú ismereteikről. A játék keretében számot adtak arról, hogy melyik klub tagjai tudnak több adatot, ismeretet felsorakoztatni lakóhelyük történetéről, emlékeiről. Különböző néprajzi szokásokról is adtak fel a játék keretében kérdéseket a klubtagoknak. Sok érdekes információ gyűlt össze a béér- kező válaszokból, hogy a különböző idősek klubjai milyen ünnepi szokásokra emlékeznek, s miként teszik az ilyen napokat emlékezetessé. Az ötfordulós játék negyedik feladata az idős emberek humorérzékét érzékeltette azokkal a derűs, versekkel, amelyeket a klubéletükről faragtak. A kézügyességet. a gazdag fantáziát a képzőművészeti vetélkedő bizonyította. Nagy érdeklődést keltettek a változatos témájú, sok ügyességet felmutató rajzok és festmények, amelyek a klubtagok keze nyomán születtek. A versenynyertesek sorában a tápiószecsői; a péteri, a pándi. a bugyi és a gyömrői idősek klubja követték egymást. De nemcsak a jutalmazottak őrizhetnek kézzelfogható és maradandó emlékeket arról a napról és a levelezés játékról, mert mind a 33 klub — amelynek tagjai a vetélkedőben részt vettek — díszes emléklappal, és könyvajándékkal térhetett az ünnepség után haza. Talán késő estéig is eltartott volna a találkozó, ha nem szól bele a hirtelen támadt zivatar. A részvevőknek így gyorsan fedél alá kellett húzódni a sűrűn zuhogó eső elől. Az ötödik megyei nyugdíjastalálkozó mindenképpen lehetőséget nyújtott arra, hogy sok tapasztalattal gazdagodjanak a klubvezetők és a -tagok. A most következő nyári szünet után e tapasztalatok bizonyára sok segítséget nyújtanak majd a további klubmunkában. K. Z.
