Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP» XXXIII. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM Ára: 4.110 forint 1989. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK A kéfoMaiú viszony alahesiásáré/ Németh Miklós Prágában Ladislav Adamcc csehszlovák szövetségi kormányfő meg­hívására szerdán egynapos baráti munkalátogatásra Prágába érkezett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Útjára el­kísérte őszi István külügyminiszter-helyettes, Szőnyi Péter miniszterhelyettes, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági együttműködési irodájának vezetője, valamint Mohai László és Jenéi György, a Minisztertanács elnökének tanácsadói. A küldöttséghez Prágában csatlakozott Barity Miklós nagykövet. Németh Miklós nem sokkal érkezése után a prágai vár Hrzan palotájában megkezdte tárgyalásait Ladislav Adamec kormányfővel. Négyszemközti megbeszélés­sel kezdődött a találkozó. Az eszmecserét követően Ladis­lav Adamec díszebédet adott Németh Miklós tiszteletére, majd a két kormányfő veze­tésével a szakértők és a kül­döttség tagjainak bevonásá­val plenáris tárgyalások kez­dődtek. A magyar miniszter- elnököt délután fogadta Mi­los Jakes, a CSKP KB főtit­kára és Gustáv Husák köz- társasági elnök. Késő délután folytatódtak a plenáris tár­gyalások, majd ennek végez­tével a két kormányfő rövid időre a sajtó rendelkezésére állt. Kovács Ádám fölveszi az elé dobott kesztyűt Dr. Padi Tamás, az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet főigazgató főorvosa az Orszá­gos Sajtószolgálaton keresztül nyílt levélben fordult Kovács Adámhoz, a Celladam feltalá­lójához. S úgy tűnik, az ügy­ben végre az OGYI is a nyil­vánosság eszközéhez kíván nyúlni. A levélben azt java­solja a Celladam „kitalálójá­nak,” — így nevezi Kovács Ádámot —, hogy a nyilvános­ság teljes bevonásával vizs­gálják meg a Celladam-tesz- tet, mégpedig ötven egészsé­ges és ötven beteg ember vér­mintájának igénybevételével. Amennyiben a főigazgató ál­tal ajánlott vizsgálati mód­szerrel kiderül, hogy a teszt legalább 90 százalékos pon­tosságú, akkor vállalja, hogy hatósági igazolást is ad erről. Nincs mód arra, hogy dr. Paál Tamás többoldalas nyílt levelét közöljük, felolvastuk azonban Kovács Ádámnak, akit este pilisborosjenői ott­honában sikerült elérnünk. El­mondta: — Örülök annak, hogy Paál professzor jó szándékúan ki­nyilatkoztatta készségét, kész segítségemre lenni egy ilyen egyszerűnek látszó, de való­jában összetett jelenségen alapuló tesztvizsgálat nyil­vánosság előtti megméretteté­sében. Ez az első eset, hogy alkalmat kapok közvetlen szakmai véleményütköztetésre a nyilvánosság előtt, amely­nek feltétlenül elfogadom az értékítéletét. Teszem ezt azért, mert a nyilvánosság szakem­bereket is jelent, olyanokat, akik sokféle látásmódot kép­viselnek, s akiket nem lehet megtéveszteni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ■ állítom, ha a teszt használhatatlan és pontatlan, akkor a gyógyszer is az. Ám meggyőződésem, a témát jól is­merőkkel együtt, hogy mind­kettő hatásos. Mindent megteszek annak érdekében, hogy az ajánlott vizsgálat semmit ne hagyjon figyelmen kívül. Az elmondottakból követke­zik, hogy kész vagyok vállal­ni az OGYI főigazgatója által javasolt vizsgálati módszert, amennyiben írásban is megka­pom a feltételeket és az al­kalmazandó módszereket rész­letesen megbeszélhetjük — fe­jezte be lapunknak adott nyi­latkozatát Kovács Ádám. BMPmimmi ksómííía Szerdán három országgyűlési bizottság is ülést tartott. © Az MDF elnöksége nyilatkozatban emelt óvást az ellen, hogy „az egypárti uralom végnapjaiban a kormányzat még egy átalakulási törvénycsoportot is kierőszakoljon”. © Nincs igazuk azoknak, akik túl gyorsnak tartják a politikai refor­mot — jelentette ki Zalaegerszegen Pozsgay Imre. © Az Unió a Demokratikus Szocializmusért nevű ifjúsági szervezet ügy­vivői testületé a DEMISZ vagyonának társadalmasítását kö­veteli állásfoglalásában. 9 A Fidesz választmánya elfogad­hatatlannak tartja, hogy a polgári szolgálatról a honvédelmi törvény rendelkezzék. © Szűrös Mátyás avatta megyei jogú várossá hazánk hetedik legnagyobb települését, Nyíregyházát. Parlamenti bizottságok. Amennyiben az Országgyűlés úgy döntene, hogy elhalasztja az átalakulási törvénytervezet tárgyalását, úgy a szövetkeze­ti, valamint az állami vállala­tokról szóló törvénytervezet beterjesztésére sem kerülne sor. Az átalakulási törvényter­vezet meglehetősen bonyolult jogszabály, ezért nem rendez­tek róla előzetesen társadalmi vitát. Mindezeket Sárközy Ta­más ígazsá2ü§yminiszter-he- lyettes mondta el a terv- és költségvetési bizottság ülésén, aki szerint — bár több indok amellett szól, hogy a parla­ment csak később tűzze napi­rendjére az átalakulási tör­vény tervezetét — fontos, hogy minél előbb készüljön el a jog­szabály. Enélkül ugyanis nem sikerül bővíteni a vállalkozá­sokat a gazdaság különböző te­rületein, javítani a gazdálko­dók jövedelemtermelő képessé­gét. Ugyané téma kapcsán An­tal Imre Pest megyei képvi­selő a kereskedelmi bizottság ülésén azt javasolta, hogy az átalakulási törvény csak akkor lépjen életbe, ha a vagyonke­zelésről szóló törvény elké­szül. A képviselők itt a fenn­tartások ellenére is azt java­solták, hogy a jövő héten tár­gyalja meg az Országgyűlés a törvényjavaslatot. A szociális és egészségügyi bizottság a vérellátás helyze­tét, a legégetőbb gondokat te­kintette át. Megelégedéssel nyilatkozott prágai tárgyalásairól Németh Miklós és Ladislav Adamec a magyar kormányfő egynapos baráti munkalátogatása befe­jeztével tartott rövid sajtóér­tekezleten. Csehszlovák és magyar újságíróknak elmon­dották, a politikai, a gazdasá­gi, a kulturális és egyéb kér­dések széles körét vitatták meg, egy sor területen sike­rült megállapodni és meg nyugtatóan egyetértésre jutot­tak a bős—nagymarosi vízlép­cső ügyében is. A csehszlovák kormányfő igen hasznosnak és szükség- szerűnek nevezte Németh Miklós látogatását, aláhúzva a személyes megismerkedés jelentőségét a jövőbeni együtt­működés szempontjából. Mint mondotta, Németh Miklóssal nyílt és őszinte véleménycserét folytattak a kimondottan munkajellegű tárgyalásaikon. Nem az volt a cél, hogy vala­milyen egyezményt vagy meg­állapodást írjunk alá, hanem, hogy kölcsönösen tájékozód­junk az országainkban folyó átalakításról, annak érdeké­ben, hogy feltárjuk a további együttműködési lehetőségeket — mondotta. Utalt arra, hogy a megbe­szélések fő témája a gazdaság volt, de nem kerülhették ki a bős—nagymarosi közös mű kérdését sem. Hangsúlyozta: megállapodtak abban, hogy konkrétabban kell feltárni a gazdasági együttműködés tar­talékait, ezért szakértői mun­kacsoportot hoznak létre, amely június végéig megteszi javaslatait ez ügyben. Elmon­dotta azt is: gyorsított ütem­ben vizsgálják meg az 1990— 1995-ig terjedő ötéves tervidő­szak együttműködési lehető­ségeit és kilátásait. Bős—Nagymarossal kapcso­latban Adamec kijelentette: a csehszlovák kormány kifejtet­te álláspontját, de amennyiben újabb, eddig nem ismert kö­(Folytatás a 2. oldalon.) Pártértekezlet vagy kongresszus Az MSZMP KB tanácsadó testületé 1989. május 24-én ülést tartott. Az ülésen meg jelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. A tanácsadó testü­let áttekintette a Központi Bi­zottság 1989. május 29-i ülé­sének napirendjén szereplő írásos előterjesztéseket. Ál lást foglalt az országos párt­értekezlet, illetve kongresszus összehívásával kapcsolatos kérdésekről, továbbá az MSZMP KB agrárpolitikai koncepciójának tervezetéről. Javaslatait a Központi Bizott­ság elé terjeszti. úrósz Károly kgadta Georgiosz Vasziliut VSZ katonai tanács A doktrínáról Megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa május 22. és 24. között a Német Demokra­tikus Köztársaság fővárosá­ban, Berlinben, Pjotr Lusev hadseregtábornok, az egyesí­tett fegyveres erők főparancs­noka elnökletével. Az ülés munkájában a katonai tanács tagjai a Varsói Szerződés szervezetébe tartozó országok honvédelmi minisztériumainak képviselői, valamint az egye­sített fegyveres erők vezslő szerveinek felelős beosztású személyei vettek részt. A katonai tanács a Varsói Szer­ződés tagállamai katonai doktrínájának és a nemzeti katonai doktrínáknak a vé­delmi jellegéből kiindulva megvizsgálta az EFE tevékeny­ségének néhány kérdését. Az ülés tárgyszerű légkörben, a barátság és az elvtársi együtt­működés jegyében zajlott le. Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár, aki a magyar dele­gáció élén vett részt a tár­gyalásokon, szerdán hazaérke­zett Budapestre. Georgiosz Vasziliu, a Cip­rusi Köztársaság elnöke ma­gyarországi tartózkodásának utolsó napján, szerdán elláto­gatott a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Ku­tatóintézetébe. A baráti han­gulatú megbeszélésen — ame­lyen a ciprusi szakemberek cs az intézet tudományos munkatársai is részt vettek — Simái Mihály akadémikus, az intézet igazgatója adott rövid tájékoztatást. Elöljáróban ar­ról biztosította a ciprusi elnö­köt, hogy az eddigiekhez ha­sonlóan, továbbra is nagy fi­gyelemmel kísérik munkássá­gát, amely nagy jelentőségű, hiszen a ciprusi két népközös­ség problémájának megoldása rendkívül kedvezően hatna az egész közel-keleti térségre. A Ciprusi Köztársaság elnö­ke elutazása előtt találkozott Gr ősz Károllyal, az MSZMP főtitkárával. Az MSZMP fő­titkára tájékoztatta a vendéget hazánk helyzetéről. Hangsú­lyozta, hogy az MSZMP tá­mogatja ' a ciprusi kormány erőfeszítéseit a szigetország békés jövőjének biztosítására. Georgiosz Vasziliu elmond­ta, hogy Ciprus közvéleménye nagy rokonszenvvel figyeli a magyarországi folyamatokat. A szívélyes, kötetlen megbe­szélésen jelen volt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnö­ke és Kincses László, hazánk Ciprusra is akkreditált nagykö­vete. ELUTAZOTT AZ UiVIBRlAI KÜLDÖTTSÉG Á tanácselnök visszatér Tegnap elutazott hazánkból a néhány napos látogatásra Pest megyébe érkezett umb- riai delegáció. A programok befejezése után a küldöttség vezetőjét, Francesco Mandari- nit, az umbriai tartományi ta­nács elnökét arra kértük, rö­viden foglalja össze a látoga­tás eredményeit. — Ügy érzem, mostani itt- tartózkodásunk hozzájárult ahhoz, hogy megerősödjenek a két terület közötti kapcsolatok, amelyek elsősorban kulturális jellegűek, de politikaiak és részben gazdaságiak is. A nagy delegáció tagjaiként Magyar- országra érkezett üzletemberek pedig úgy találták, hogy ez az állam igen használható térség­nek bizonyult —, ez a megál­lapításuk oda vezethet, hogy a jövőben együttműködésünk gazdasági téren is fejlődni fog. — Ilyen rövid idő alatt nem sokat láthatott sem a megyé­ből, sem az országból. Mi nyer­te el mégis a tetszését? , — Budapest nagyon elegáns főváros, ahol a fogyasztási szint — látva a kirakatokat, az embereket — magasnak tű­nik. A keddi, toki programunk során pedig a magyar vidék­kel ismerkedhettünk meg, igen gazdag mezőgazdasági múlttal rendelkező tájat láthattunk. Persze szórakoztatóbb lett vol­na Budapestre turistaként ér­kezni, ezt meg is fogom tenni. — Mikor üdvözölhetjük leg­közelebb Magyarországon? — Akár mint turista, akár mint tartományi tanácselnök, jövőre mindenképpen vissza­jövök. M. L. B eleszólt a történelem. Így, ilyen patetikusan magyarázzák a mező­városban a történteket. Hol­ott csupán arról van szó, hogy felbomlott egy házas­ság ... Igaz, két közismert embernek a frigye vált semmivé. A férj gazdasági, közéleti posztjai tekintélye­sek. Közismert ember. Asz- szonykája is az volt, hason­ló okokból. Addig, míg el nem kapta a szerzés vágya. Otthagyott csapot-papot, 9 beszállt a maszekvilágba. Pénzt, sok pénzt akart. Aka­rata valóra válik, ám köz­ben zátonyra fut a házassá­ga. Híre ment: válnak. A férj kezdeményezte a bon­tópert. Találgathatunk. Mi­féle mélyáramlatok rakták le a zátonyt? S találgatha­tunk a másik esetben is. Ugyanebben a városban áll egy új, kétemeletes villa. Lakatlanul. Építtetői elvál­tak. Másfél esztendeje pe­reskednek a vagyonmegosz­táson ... Sorsukba szin­tén a történelem szólt bele? A megyében ma a válá­soknak a száma az újonnan kötött házasságoknak már a 42—43 százalékát teszi ki. A hetvenes évek közepén ez az arány még csak — csak? — 26—27 százalékot ért el. Kissé elvontabban fogalmazva: amíg a hetve­nes évek közepén minden száz, újonnan kötött házas­ságból 73—74-nek volt esé­lye a fennmaradásra, nap­jainkra az egymáshoz való A HŰSÉG ESÉLYE hűségnek a mutatója 57—58 százalékra csökkent. S ha így haladunk, akkor sajnos elérkezhetünk a fele-fele megoszláshoz. Mibe szól bele a történe­lem? Mindenbe és semmi­be? Hiszen seregnyi olyan házasságot ismerhetünk, ahol a két embert a pok­lok poklai sem tudták egy­mástól elválasztani. Igaz, seregnyi azoknak a sorskö­téseknek a száma is, ame­lyek gyenge fércelésnek bi­zonyultak, az első kis pró­ba hatására szétestek. Me­lyik típus a jellemző? S miért? Pedagógus mondta el: osztályában a gyermekek­nek a húsz százaléka él ún. csonka, azaz egyszülös csa­ládban. Számára meghök­kentő újdonság, hogy egyre több. gyermekét, gyerme­keit egyedül nevelő apával találkozik a szülői értekez­leten. Az agglomerációs övezet néhány településén tájékozódva kiderült: az észlelt jelenség nem külön­legesség. Átlagosnak vehe­tő adat volt ezekben a köz­ségekben: a gyermekeknek a 13—16 százaléka nevelő­dik csonka családban. S valóban, egyre több az olyan házasság is, ahonnét az asz- szony távozik, gyermekét, gyermekeit az apára hagy­va ... Ez a távozás mind sűrűbben akkor, következik be, amikor a gyermek még óvodás! Ráfoghatnánk persze ezt is, azt is, szinte mindent a „történelemre”. Történelem azonban mindig volt... Akkor tehát? A sokat em­legetett hajsza, a túlterhe­lés, a megélhetési nehézsé­gek bokrainak tövében ke­ressük az okokat? Ott lel­hető a magyarázat, ahol a kétkeresős családmodell sokféle rejtett és nyilván­való feszültsége rejlik? Az újonnan kötött házasságok­nak az egy része viszont éppen akkor esik szét, ami­kor a feleség otthon van, gyermekét, gyermekeit gon­dozza 1 Bölcsességekből minden zsebben, fiókban akad. So­rolhatnánk tehát az egymás iránti türelem, megértés szükségességét, az anyagi igények józan korlátozá­sát ... csapatnyi más ténye­zőt úgyszintén, s az okfej­tés nem lenne hamis. Csak éppen keveset érnek a böl­csességek akkor, amikor két ember sorsa összeütközik, válságba kerül. Akkor ne­kik kellene tudniuk, mi a teendő. S mint általában a társadalomban, a családban sincsenek meg a konfliktus- kezelés ismeretei, a konf­liktustűrés erkölcsi szabá­lyai. Ezeknek az ön- és köz- veszélyes hiányoknak a kö­vetkezménye, hogy csökken azoknak a száma, akik a vá­lás után ismételten házas­ságot kötnek. Amint emel­kedés figyelhető meg azok számában is, akik egyszer sem mondják ki az igent az anyakönyvvezető előtt...! A szakemberek készítette prognózisok szerint a kö­vetkező évtizedekben a né­pességnek már a 10—15 szá­zaléka éli le az életét úgy, hogy nem köt házasságot. Egyszer sem! A megyében 1975 óta a sorsukat hivata­losan összekötőknek a szá­ma napjainkra, egy-egy év adatait nézve, harmincöt százalékkal csökkent, holott a népesség folyamatosan gyarapodott. L eírhatjuk, hiszen igaz: a válásokban rejlik po­zitívum is. A már nem tűrhetőnek a bevallá­sa. A látszatok feladása. A nők bátorsága ahhoz, hogy inkább egyedül maradnak, de nem viselik el az em­berhez méltatlan helyzetet. A megyében az elvált nők­nek a negyven százaléka harminc évesnél fiatalabb. A hűség esélyét ők már ki­próbálták, holott még há­rom évtized sincs a hátuk mögött. És a volt férjek? Az elvált férfiaknak a ne­gyede szintén nincsen még harminc esztendős, amikor már túl van a hűség esélyé­nek kudarcos próbáján. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom