Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-24 / 120. szám
1989. MÁJUS 24., SZERDA 5 Kósza hírek egy reformkörről A cél: pezsdüljön a közélet Meglepő hírek, felgyorsult közéleti események. Első olvasásra megdöbbentő nyilatkozatok a sajtóban. Gyűlések, tiltakozások, szervezetek, mozgalmak. Forrong az ország, felszínre kerül a sokáig lappangó ellentmondások sora. Ki-ki a maga nézete, meggyőződése szerint keresi a megoldást. Nem az MDF-ben Az MSZMP egymás után alakuló reformkörei is a helyes utat keresve rendezik vitáikat. A megyei pártbizottság egyik irodájában két fiatalemberrel beszélgetünk. Csobai László és Filip György a nemrég megalakult dunakeszi reformkor alapítói közé tartoznak. Arra, hogy a megyei apparátus gazdaságpolitikai munkatársaként miért épp ebben a városban aktivizálódtak, egyszerű magyarázatnak látszik, hogy ott laknak. Ennélfogva ott működő alapszervezetbe kérték az átigazolásukat is. Meggyőződésük, hogy a politikai élet súlypontja, a politizálás színtere mára áttevődött a lakóterületre, ott kell tehát jelen lenni. — Csakhogy ez a politizálás eddig a közműépítkezések terveinek vitáiban, a környezet rendezéséről szóló közös meditációkban, apró helyi kérdések eldöntésében merült ki — jegyzem meg közben, mire Csobai László és Filip György helyeslőén bólint. Jelezve, hogy erre szükség is van, de kifejtik: azon túl, hogy a helyi kérdésekkel többet és mélyebben kell foglalkozni, szerepet kaphat a nagypolitika, ami iránt élénkült az emberek érdeklődése. Vagyis megjelenik a helyi közösségek, divatos szóval. kifejezve: autonómiák önálló véleménye vagy különvéleménye netán országos kérdésekben? — tűnődöm félhangosan, s mindhárman ennek az eshetőségére gondolunk. Azon persze most már közösen derülünk, miután tisztázódik, hogy kósza és alaptalan hírként terjedt el: a dunakeszi reformkörösök egyben a Magyar Demokrata Fórumba is beléptek. Az tény, hogy politikai partnerként jelen van a területen ez a szervezet meg a Fidesz is, amelyekkel nem a szembenállás lesz a lényeg, hanem, viták árán is, de nézetazonosságra törekvés, közös lépések a várospolitikában. Ahogy Filip György fogalmaz: Meg kell ismerni az emberek véleményét, amire igazából senki sem volt korábban kíváncsi. Bár igaz, a tíz évvel ezelőtt készített és könyv alakban kiadott lakossági igény- felmérés jó kezdeményezés volt. Téves képzetek A dunakeszi reformkort tizenheten alapították. Itt nincs tagnyilvántartás, programjaikon részt vehetnek pártonkí- vüliek, akik közül meg is jelentek néhányan. Érkeztek már az első összejövetelre fótiak, helybeliek. Idősek, fiatalok, értelmiségiek és munkások egyaránt. Jellemző, hogy sok a pártapparátusbeli, bár más oldalról az is tény, hogy a kör ellenzői sem titkolták a véleményüket. Ismeretes, hogy vannak, akik a pártegységet féltik ettől a formától, noha a reformköröknek nem céljuk az MSZMP-ről való leszakadás. Ám a régi értelemben vett egységfelfogással is szakítottak. A cél: felpezsdíteni a közéletet, változtatni a megunt és megcsontosodott szervezeti mechanizmuson, amiből nehezen tud a Védett lehet-e a Margitsziget? A minisztérium nem akarja A Magyar Környezetvédelmi Egyesület felhívásához csatlakozva a XIII. Kerületi Tanács is javasolja, hogy egy e célra létrehozandó társadalmi bizottság vizsgálja felül a Margitsziget védetté nyilvánításának feltételeit. A javaslattal kapcsolatban Zsin Sándorné, a Fővárosi Tanács V B. közlekedési és közműfőosztályának természetvédelmi főelőadója az MTI munkatársának elmondta, hogy a Margitsziget helyi vagy országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítását már 1988-ban kezdeményezték a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnál. Akkor másik öt, védelmet igénylő fővárosi területre is javaslatot tettek. Ezek a Városliget, a Városmajor, a Népliget, a Gellérthegy, valamint a Ferenc-hegyi, József-hegyi barlangok felszíni környezete. A KVM ezek közül a Gellérthegy sziklaoldalánál, valamint a Ferenc-hegyi és József-hegyi barlangfelszíneknél tartotta indokoltnak az országos védettséget. Négyféle természeti védettségű kategória létezik az országban: így nemzeti park, tájvédelmi körzet, természet- védelmi terület, valamint természeti emlék. E négy kategóriában országos jelentőségűnek csak a KVM nyilváníthat valamilyen területet, növényzetet. A helyi jelentőségű természetvédelmi területté, természeti emlékké nyilvánítást a fővárosi vagy a megyei tanácsok is kimondhatják. A KVM álláspontja, hogy elsősorban a természetes vegetációkat, tehát nem az ültetett növényzetet veszik fel az országosan védett területek közé. A Margitsziget igen értékes, de nemesített dísznövényekkel beültetett terület. így itt a terület értékeinek megőrzése szempontjából, elsősorban a parkfenntartás, a fejlesztés lényeges. A természeti védettségnek az ottani környezet megóvásában annyiban lenne szerepe, hogy az esetleges későbbi, nagyobb arányú beépítést korlátozná. Budapesten egyébként jelenleg 24 helyi s hat országos jelentőségű természetvédelmi területet, természeti emléket tartanak nyilván. Ezek között találhatók természetes növénytársulások, botanikus kertek, fák, facsoportok — mondotta Zsin Sándorné. párt kibontakozni. Fontos, hogy kilépjenek a pártszervezetek a munkahelyi környezetből. — Mert a gazdaság irányításába egyre kevesebb lesz a beleszólásuk? — Ez úgy igaz — fejti ki Filip György —, hogy a párt megtartja a gazdasági befolyását, de más módon, a jogállam keretei között. Vagyis gazdaságpolitikáját a képviselők közreműködésével igyekszik megvalósítani. Radikális javaslatok — Mi motiválja vajon, hogy a párlapparátusban dolgozók területi alapszervekhez menje nek? — Mert ott élhetnek valósá gos pártéletet. Nem akkor, ha a székházban egymást igyekeznek meggyőzni. Másrészt meg a róluk alkotott téves képzetek súlya is nyomasztja őket, s bizonyítani szeretnék, hogy nem konzervatív gondolkodású funkcionáriusok. Igenis szerepük volt és van a párt belső élete és a társadalom demokratizálásában. Azt, hogy nem pusztán egy kényelmesnek látszó állás betöltése, hanem a politikai elkötelezettség tartja meg ma a helyükön beszélgető partnereimet, képességeik és képzettségük egyaránt bizonyítja. Csobai László mint közgazdász, Filip György mint gépészmérnök és gazdaságmérnök, egész biztosan jól megtalálhatná a helyét az ország gazdasági életében. — Milyen lesz a dunakeszi reformkor programja? — Egyelőre még nehéz megmondani, de biztosan olyan, amilyenné a tagsága formálja — válaszolják erre a kérdésre, s azt veszik sorra mindketten: milyen tényezők játszhatnak majd szerepet á kialakulásban? , Fel kell készülni az országos pártértekezletre. A parla- | menti és a tanácsi választásokra. — Igaz. Dunakeszi alvóváros. Ez hátrány lehet, de talán mégis érdekli majd az embereket a sorsukat, jövőjüket meghatározó politika — latolgatja Csobai László, aki szerint a reformkor tagjai általában radikális javaslatokkal állnak elő, köntörfalazás nélkül mondanak véleményt. Az a céljuk, hogy politizálásra bátorítsák azokat, akiket sokan a „szürke” tömeg jelzővel szoktak illetni. Kovács T. István Új településrész a biogazdálkodáshoz A GATE közreműködésével Biofalut alakít ki Szelestén a helyi termelőszövetkezet a Magyar Tudományos Akadémia és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakembereinek közreműködésével. A hároméves program keretében évente negyven családi ház építésére alkalmas ezer négyszögöles telket alakít ki a szelestei termelőszövetkezet. A telkeket a régi falusi településszerkezet hagyományai szerint mérik ki, s valamennyi egy úgynevezett szervizútra szimmetrikusan helyezkedik el. E szervizúton bonyolítják majd le a termény- és takarmányszállítást, ezen lehet megközelíteni az istállókat. A telkeket közmüvesítik, a szennyvizet helyi tisztítóba vezetik. A családok az új településrészen biogazdálkodást folytatnak, a zöldségeskertben és a gyümölcsösben sem műtrágyát, sem pedig gyom- és rovarirtó szert nem használhatnak. A háztájiban tartott állatokat csak természetes takarmányokkal etethetik. A terményeket és az állatokat magasabb áron vásárolja fel a termelőszövetkezet. Vagyonvédelmi szabványok A betörések száma évente már megközelíti a 123 ezret; csaknem annyi a felderített vagyon elleni bűncselekmény, mint 10 évvel ezelőtt. Az Állami Biztosító Vagyonvédelmi és Kármegelőzési Leányvállalata felkarolta a biztonsági berendezések ügyét. Az Üllői út 1. szám alatt lévő irodájukban bemutatják az itthon gyártott és kapható berendezéseket, s az érdeklődőknek tanácsokat adnak, hogy lakásukra — a közületeknek irodáikra és raktáraikra — milyen készüléket a legcélszerűbb felszerelni. Az irodában sok az ügyfél, nagy az érdeklődés, ám a gyártóknak csak akkor éri meg a berendezések továbbfejlesztése, ha külföldön is értékesíthetik azokat. Ezért az AB Vagyonvédelmi Leányvállalata a Magyar Szabványügyi Hivatallal közösen kapcsolódik a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (IEC) riasztó- rendszerekkel foglalkozó bizottságának munkájába. Megállapodtak abban, hogy az IEC folyamatosan a magyar szakemberek rendelkezésére bocsátja a riasztóberendezésekkel kapcsolatos dokumentációkat. Üt az autóbuszok között A nyári turistaforgalomra való tekintettel új járdát építenek ki Visegrádon a Fellegvár parkolójában. így a kirándulóbuszok mellett biztonságosabban közelíthetik meg a turisták a várat. Az építkezést és parkosítást a Pilisi Parkerdőgazdaság szakmunkásai végzik (Erdősi Ágnes felvétele) Bank is lesz a pártházban Szentendrén Bérleti díjból alapítvány Kevés beruházásnak volt akkora sajtója, mint annak idején a szentendrei MSZMP, székház építésének. A Duna- parti régi épületben a városi zeneiskola kapott méltó otthont, az új székház néhány telekkel távolabb készült el. Lapunk is több ízben beszámolt arról, hogy az MSZMP a reprezentatív épület egy részét szeretné városi célokra átadni. Így született a terv, hogy létesüljön például itt fogorvosi rendelő. Ám menet közben kiderült, a szigorú szakmai, higiéniai előírások túl • "nagy* átalakítást igényelnének. Ezután született az ötlet: legyen a Budapest Bank városi kirendeltségének székhelye a ház földszintje. A várost ez a megoldás sem rövidíti meg. hiszen az MSZMP a bérleti díjból alapítványt tett. Hátrányos helyzetű és szegény családok tehetséges gyermekeinek taníttatását finanszírozzák az alaptőke 600 ezer forintos hozadékiból. Az alapítványhoz egyébként a Budapest Bank is hozzájárult egymillió forinttal. Mégis támadások érték az MSZMP-t a pártszékház miatt. Rebesgetik, hogy a párt annak idején ingyen jutott az értékes tanácsi telekhez, hogy drága közpénzen kellett megoldani a ház körüli terület parkosítását és így tovább. A pártszékház anyagi ügyeiről, az építés előtörténetéről beszélgettünk Lénárd Lászlóval, a Pest megyei pártbizottság titkárával: — Mi igaz a szóbeszédből? — Nem ingyen jutottunk a telekhez. Kisajátítási eljárásra került sor, az MSZMP 4,1 millió forintot fizetett három ingatlanért. A városi tanács hét lakást adott az érintetteknek. Ezt valóban a tanács fizette, de nem szabad elfelejteni, hogy cserébe megkapták a régi pártszékházat zeneiskolának. Ennek nyilvántartott értéke négymillió forint volt, amely ebben az esetben eszmei árnak tekinthető, hiszen forgalmi értéke ennek a többszöröse. — Mi a helyzet a székház körüli közterülettel? — A bejárat előtti rész közterületté formálása közel kétmillió forintjába került a tanácsnak. A költségekhez a párt félmillióval járult hozzá. Egyébként a székház körüli területet teljesen ingyen adtuk a tanácsnak és információnk szerint a pártbizottság mögötti földet ezután a ta. Az ajánlás nem utasítás A bérkérdések és az önállóság Ugyan mi kelthet érdeklődést, ha még a bérek elosztásának vitája sem? Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pest Megyei Bizottságának leutóbbi ülése határozat- képtelennek bizonyult ebben a témában, mivel kevesen jelentek meg. Igaz — mint Szabó Katalin, a megyei bizottság titkára elmondta —, a hiányzók közül többen már huzamosabb ideje betegek. Az egészségügyi dolgozók háromlépcsős bérfejlesztése során az első lépcsőben az idén a Pest megyében dolgozók 14,7 százalékos béremelési lehetőséget kaptak. Ezt a megyei tanács 15 százalékra kiegészítette. Az eredményt július 1-jétől érezhetik az érintettek. (Mint azt már egy korábbi lapszámunkban megírtuk, a második lépcsőben — jövőre — az orvosok bérét kívánják rendezni, a rákövetkező évben pedig a gazdaságiműszaki szakterületen dolgozókon lesz a sor.) A Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete együttesen ajánlja az intézménynek, hogy az idei bérfejlesztési keretet a három műszakos fizikai szakdolgozók bérének emelésére fordítsák. Itt van ugyanis a legnagyobb elmaradás, itt van legkevésbé arányban egymással a teljesítmény és az anyagi elismerés. A kórházakban jelenleg átlagosan 6640 forint a szakdolgozók havi keresete. A körzeti rendelők asszisztensei viszont átlag havi 5261 forintot kapnak, a bölcsődei dolgozók pedig 5284 forintot. Az EDSZ Pest Megyei Bizottsága ezért javasolja a megyei szintű differenciálást, amellyel egyetért a megyei tanács egészségügyi osztálya is. E szerint a rendelkezésre álló összegből a kórházi ellátásban dolgozókra egyenként 950, az alapellátásban tevékenykedőkre 1100 forint, az összes többi ellátásban dolgozókra 1050 forint jutna. A minisztérium és az EDSZ nyomatékosan felhívja az intézményvezetők figyelmét arra, hogy a részükre megadott keret szétosztásáról önálló gazdálkodási jogkörben döntsenek. f A korábbi tapasztalatok alapján azonban éppen az önállósággal van a legtöbb gond. Mint a vitában is elhangzott, számos intézményben nem mernek differenciálni, az önállóság érvényesítése helyett szó szerint értelmezik a „központi” ajánlásokat, s azután mutogatnak kormányzati szervekre, megyei bizottságokra, és így tovább... A vita résztvevői személyesen is tapasztalták több egészségügyi intézményben, hogy milyen nagy ellenállásba ütközik a differenciálás szándéka. Pedig azt az adott munkahelyen tudják a legjobban, hogy melyik területen van a legnagyobb szükség a bérfejlesztésre. A minisztérium és az EDSZ idei ajánlása is csupán — ajánlás. Szabó Katalin rámutatott arra, hogy az idei fizetésemelés — csakúgy, mint a további két alkalom — csak akkor lehet igazán eredményes, ha érvényesül az intézményi önállóság, ha a szorító feladatoknak megfelelően lehetőleg differenciálnak a három műszakosok javára, és ha a bérkeret felosztásáról az intézményi vezetőség és a helyi szakszervezeti bizottság közösen dönt. Az önállóság érvényesítésének fontosságára az EDSZ megyei bizottsága olyan megbeszélésen is felhívja majd a figyelmet, amelyre meghívják az intézményi vezetőket, a gazdasági vezetőket és az szb-titká- rokat. Kovács Gyula nács kétmillió-kétszázezer forintért értékesítette. — Úgy tudom, vita támadt a Budapest Bankkal kötött bérleti szerződés körül. — Az MSZMP 1994-ig kötött szerződést a bankkal. Ilyen esetben a hatóságnak nem engedélyeznie kell a bérleti szerződést, hanem csak hozzá kell járulnia. Az előszerződésben még 15 ezer forintos négyzetméterenkénti ár szerepelt, de a végleges összeg ennél jóval alacsonyabb lett. A jogszabály az állami tulajdonban lévő ingatlanok bérbeadásával kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy a négyzetméterár 960 forint lehet. Ám ettől plusz-mínusz harminc százalékkal eltérhetnek. így történt ebben az esetben, amikor is fölfelé tértünk el. Az MSZMP egyébként nemcsak a szentendrei, hanem a többi székháza esetében is arra törekszik, hogy közösségi hasznosításra engedje át az épületek egy részét, természetesen, ahol erre lehetőség van. Szentendrén tényleg mindent megtettünk, hogy olyan hasz. nosítást találjunk, amely a lakosság számára közvetlenül is előnyös — mondta Lénárd László. — Amikor a fogorvosi rendelővé alakítás terve meghiúsult, szóba került a gyermekorvosi szakrendelő idetelepítése is, de végül ez sem bizonyult megoldhatónak. A tisztességes szándékot — úgy gondolom — bizonyítja az a kétmillió forintos alapítvány is, amelyet a bérleti díjból származó bevételünk terhére a hátrányos helyzetű gyermekek képzése érdekében tettünk. M. K. Cikkünk nyomán Kerítést emelnek Lapunk április 25-i számának ötödik oldalán: A bürokrácia csatornái címmel jelent meg egyik riportunk. A dunakeszi Tanácsköztársaság út mellett lévő házak lakóinak panaszára reagálva levél érkezett szerkesztőségünkbe az egyik érintett vállalattól. A Budapesti Elektromos Művek észak-pesti üzemigazgatósága megértéssel fogadta azt a bírálatot, hogy a szennyvíz- átemelő mellett épített, beke- rítetlen transzformátorállomás, amelynek tövében alkalmas helyiség hiányában sokan diszkrét dolgaikat végzik, állandó bosszúságot okozva ezzel a látó- és szaglótávol- ban lakóknak. Bár a szennyvíz elvezetése nem az elektromos művek dolga, s a bűz közömbösítésével sem foglalkozhatnak, a transzformátorállomás bekerítéséről a levél szerint hamarosan gondoskodnak.
