Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-22 / 118. szám

UETEK! PEST MEGYEI XXXIII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM Ára: 4.IIÖ íorin< 1989. MÁJUS 23., HÉTFŐ Hazánkba érkezett a ciprusi elnök Georgiosz Vasziliu, a Cipru­si Köztársaság elnöke — Straub F, Brúnának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá­sára — vasárnap négynapos hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezett. Kíséretében van Georgiosz Jakovu külügymi­niszter, Takisz Nemicasz ke­reskedelmi és iparügyi minisz­ter, Éliás Theodorou Ipsarides, a Ciprusi Köztársaság Buda­pesten akkreditált nagykövete, aki a fővárosban csatlakozott a kísérethez. Az MSIMPnsk n'itcs més útja, csak a rsformfelismerés Változásokat a párton belül Szombaton Szegeden, az MTA Biológiai Központjában megkezdte munkáját az MSZMP Reformkörök első országos tanácskozása. Száztíz reformkor, platformcsoport, több mint négyszáz képviselője, az új szerveződések, pártok, társadalmi mozgalmak csaknem száz érdeklődője részvételével. A tanács­kozáson megjelent Pozsgay Imre államminiszter, Vastagh Pál, a Csongrád megyei pártbizottság eiső titkára, mindketten az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A reformkörök létrejötte mindenekelőtt a párt eddigi működésének egyértelmű kri­tikája — jelentette ki vitáin­ß&la skhssea T öprengésünk kezdete­ként nem árt egy ké­zenfekvő s mégis gyakran figyelmen kivül hagyott igazságot leírni. Ezt az igazságot ugyanis hivatalos állásfoglalások, nyilatkozatok éppúgy mel­lékesként kezelik vagy ép­pen mellőzik, mint az ál­lampolgári vélemények, ítélkezések. A közhelynyi igazság annyi, hogy ebben az országban bármilyen gazdasági, gazdálkodási műveletnek a finanszírozó­ja nem más — nem lehet más —, mint az állampol­gár. Legyen szó adóztatás­ról, támogatásokról, árki­egészítésekről avagy éppen az áraknak forgalmi adóval történő megterheléséről, a sor végén mindig ott áll az állampolgár. Akkor is, ha vállalata, szövetkezete fize­ti be az adót, a társadalom­biztosítási járulékot, az ő pénzét utalják át a költ­ségvetésnek, s az ö pénze az is, amit visszaadnak a dotált árakban, a családi pótlékban, bármiben. Nem kell(ene) tehát meg­hatott hangon hálálkodni senkinek, amikor „kap”, s akkor sem szabad (na) mél­tatlankodni, dühöngeni, amikor működik az adó­prés, amikor „adni” szük­séges. Ha csupán ennyit tu­dunk a közgazdaságtan konyhai bölcsességű tanítá­saiból, akkor is értetlenül kell állnunk napjaink nagy divatja, a támogatások le- építésének minden mástól függetlenített követelése előtt. Ami azt a hitet kelti az állampolgárban, hogy neki rögtön több pénze, könnyebb élete lesz. Nem lesz. Ettől nem. Az elosz­tás rendje változik meg. S a megváltozott ^end azután valóban táptalaja lehet fontos változásoknak. Két évtized alatt több mint a kétszeresére nőtt a megyében a — háztartások egy-egy tagjára számított — propán-bután gáz felhaszná­lása, azaz, ahogyan közna- pian említik, a palackosnak a használata. A megyében jelentős a vezetékes gázhá­lózatnak a bővülése, ennek ellenére is a palackosnak a forgalma folyamatosan és töretlenül bővül. Fóliahá­zak fűtésére éppúgy hasz­nálják, mint a hétvégi há­zakban, azaz nincsen sem­mi különleges abban, ha az egy főre vetített felhaszná­lás mennyisége eléri az évi 29 kilót. Ebbe a palackba azon­ban nemcsak gázt zártak. Van abban valami más is. Dotáció. A termelőtől az érintettek ezt a fontos ener­giahordozót tonnánként 8200 forintért veszik át ugyanakkor nyáron 5600, télen 7700 forintos tonnán­kénti áron forgalmazzák. A három összeg közötti kü­lönbözeiről szinte semmit nem tud a lakosság, mert különböző bonyolult me­chanizmusokon át-az árki­egészítés, -kiegyenlítés a vállalatok, a tröszt és a költségvetés körein belül marad. Mint említettük, a el ne feledjük, mindent a lakosság, az állampolgár fizet meg Azaz joga, le­hetősége az állampolgárnak — képviselői útján — azt mondani: le kell építeni a támogatásokat minél több helyen, azaz a palackos esetében is. Ebben az in­doklásban semmi oyan nin­csen, amit ne lehetne el­fogadni. Csak éppen: növe­kedik az ár. Fokozódik az infláció... Az állampolgár elégedetlen: ismét drágáb­ban vá’sároihat meg vala­mit, pénze kevesebbet ér! Akkor tehát? Napjainkban a megye lakossága körülbe­lül 20Ó millió forintot hagy ott a gázpalackok tartal­ma fejében egy esztendő alatt a cseretelepeken. Ak­kor tehát mennyi legyen az ártöbblet... ? Hagyjunk fel akkor a tá­mogatásleépítés program­jával, a végrehajtás köve­telésével? Hiba lenne! A támogatásokat valóban mérsékelni kell, természete­sen nemcsak ebben a kör­ben. hanem minden más gazdálkodási körben is. Tudnunk kell azonban, mit rejtenek a valódi és a kép­letes palackok, azaz tud­nunk kell: a támogatások mérséklése először árat nö­vel, fokozza az inflációt, s majd csak később, jóval ké­sőbb, hosszú távon, a ke­reslet és a jövedelmek át­rendezésével vezet? antiinf­lációs hatáshoz. A kereslet és a jövedelmek átrendezé­se azonban elengedhetet­len a tiszta képhez: mi mibe kerül a társadalom­nak, az állampolgárnak. Megtörténhet ugyanis, hogy reális árviszonyok mellett a már nem dotált palackos helyett a háztartás például eltüzeli azt a mezőgazdasá­gi hulladékot — nyesedé- ket. szárat stb. —, amelyet most szemétként kezel, semmire sem használ... K eresetten végletes az előbbi példa. Mégis érzékelteti talán, hogy önmagában a támogatás­leépítés, mint követelés megjelenése, illúzióknak a forrása lehet. Attól nem lesz automatikusan több pénze sem az állampolgár­nak. sem az általa finan­szírozott állami költségve­tésnek. hogy csökkennek, megszűnnek a támogatások. Több pénz (jövedelem) ab­ból lehet (majd), hogy a dotációk mai, kusza viszo- nvai helyébe egv tisztább, átláthatóbb rendszer lép, amely költséget (ráfordí­tást) és árat (hozamot) vet össze: mérlegel és ezzel mérlegeltek Mészáros Ottó hagyni a pártot, hanem elfog­lalni. Ezzel esélyt adni a gyö­keres átalakulásra, amelynek önszerveződő, demokratikus és szocialista párt a végeredmé­nye. Az új, igazi párthoz új struktúra, stílus kell. Hozzá felkészült, hiteles vezetők, új arcok a testületekben és az apparátusokban. A Központi Bizottság párt- értekezletet hirdetett, a re­formerők kongresszust akar­nak — mondta Kerényi György. Az MSZMP bármennyire szeretné, nem szabadulhat a sztálini modelltől, ha saját működését, felépítését át nem formálja — mondta a plenáris ülés másik előadója, Géczi Jó­zsef, a Csográd megyei re­formkor képviselője. A konferencia a plenáris ülést követően öt szekcióban folytatta munkáját. Helyi szavazások az önállóságról Négyből kettő, majd ismét négy vábbléptek, széles, párton be­lüli mozgalommá fejlődtek. A mai tanácskozás egyik ta­nulsága — állapította meg —: mindent meg kell-tenni, hogy a reformszellem, a reformtö­rekvések kifejeződjenek a mindennapok gyakorlatában. Ez teremtheti ugyanis meg a párt hitelét. A többpártrend­szer fontos eleme a kialakuló (Folytatás a 3. oldalon.) Független mozgalmat akarnak Összehívják a békefórumot Önálló, független, semleges Magyarország megteremtésé­nek igénye mellett az Orszá­gos Béketanács még akkor is kiáll, ha a kormányfő ezt nem támogatja — hangsúlyozta Sztanyik B. László, az OBT elnöke a szervezet szombati ülésén, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia - székházában. A tanácskozáson határoztak arról, hogy országos békefóru­mot hívnak össze július 1-jé- re. Ezen döntenek majd a bé­ketanács programjáról és alapszabályáról. Várhatóan szóba kerül majd a névváltoz­tatás is. Többen a Magyar Békeszövetség elnevezést java­solják. A fórum elé kerülő prog­ramtervezet megállapítja: az Országos Béketanács sem ke­rülheti el a gyökeres átalaku­lást. Jelenlegi felépítését meg­haladta az idő, s miután ko­rábban túlzottan igazodott a kormánypolitikához, és vissza­fogott magatartást tanúsított többek között az emberi jogok ügyében, önálló arculatát nem tudta igazán kialakítani. A béketanács kezdeményezi, hogy társadalmi szervezetek, egyházi békeszolgálatok, szak­mai és rétegmozgalmak, mű­vészek, tudósok, társadalmi aktivisták alakítsanak hazai békeszövetséget. Ez önálló ta­gok és tagszervezetek függet­len mozgalma lenne. A vitában a Magyar Külügyi Intézet munkatársa sürgette az átfogó magyar biztonságpo­litika megteremtését. Rámuta­tott: a többpártrendszerben nem állam-, hanem nemzetvé­delemre lenne szükség, azaz az egész ország érdekeinek oltal­mazására. Utalt arra is: a Varsói Szerződés szövetségi rendszerén belül még konflik­tusok forrása lehet, hogy az egyes országokban eltérően értelmezik az emberi jogokat. ★ Szombaton véget ért Buda­pesten az a háromnapos nem­zetközi találkozó, amelyen az Országos Béketanács meghí­vására a helsinki folyamatban részt vevő országok békemoz­galmainak képviselői ismer­kedtek a magyarországi biza­lomerősítő lépésekkel. Lakóhelyük sorsának, jövő­jének alakulásában döntő fon­tosságú ügyben határoztak szombaton a megye több tele­pülésének lakói. Mint arról már beszámoltunk, Csévha- raszt Vasad székhelyközségtől, Hévizgyörk Bagtól, Pilisboros- jenő Ürömtől akart elszakad­ni és önálló tanácsát vissza­kapni. Rád és Penc, a két társközség választópolgárai pedig egymástól függetlenül szavaztak arról, hogy akar­nak-e önállóságot. Verőcema­roson viszont azért járultak a szavazóurnákhoz a verőceiek, hogy az 1975-ben elvesztett önállóságukat — ekkor von­ták össze őket Kismarossal Verőcemaros néven — vissza­szerezzék. Csévharaszton reggel hét órakor a helyi általános isko­lában és a falatozóban nyitott ki a szavazókor. Ettől kezdve folyamatosan érkeznek a vá­lasztók. Amikor nyolc előtt néhány perccel beérünk a községbe, kérdeznünk sem kell, merre menjünk. A ke­rékpárral, gyalogosan egy irányba tartó csévharasztiak mutatják az utat. A fiatalok láthatóan a szombat délelőtti tennivalók sorába illesztették a szavazást. Az öregek meg­adják a módját; az emberek többsége fekete öltönyben, nyakkendőben, az asszonyok is ünneplőben lépnek az ur­nához. A szavazókörben né­hány perc alatt képet kapunk az előtörténetről. A csévha­rasztiak már vagy három esz­tendeje foglalkoznak az önál­lóság visszaszerzésének gon­dolatával. A márciusi falu­gyűlésen vetődött fel újra, s ezt aláírásgyűjtés is követte. — Tudja, nagy erő van eb­ben a faluban — mondta Ha- das Sándor, amikor az önálló­ságról kérdezem. — A társa­dalmi munkának is természe­A hévízgyörki asszonyok a szombati bevásárlás közben mentek szavazni a művelődési házba tes hagyománya van. A közös tanácsban soha sem tudhattuk biztosan, hogy miránk költik-e azt a kevés pénzt. Öt éve épült itt egy ABC, egy utcában fej­lesztették a villanyhálózatot és kialakítottak egy orvosi ren­delőt. De ez is csak a felhá­borodást növelte, mert nem értettük, mi került annyiba azon a gyatra munkán. (Folytatás a 3. oldalon.) KIÁLLÍTÁS GÖDÖLLŐN ÉS SZENTENDRÉN Vendégek Umbriából Az olaszországi Umbria me­gye tanácsa küldöttsége Fran­cesco Mandarini, a tartomá­nyi vb elnökének vezetésével Pest megyébe érkezett. Ba­logh László, a Pest Megyei Ta­nács elnöke fogadta a vendé­geket a Ferihegyi repülőtéren. A látogatás programjában két, Umbria tartományt be­mutató kiállítás megnyitása szerepel, május 20-án Gödöl­lőn, a művelődési házban, majd május 21-én Szentend­rén, a városi tanács díszter­mében. A harmadik napon a vendégek kerekasztal-beszél- getésen vesznek részt a gazda­sági kamara székházában a KISZÖV, majd azt követően a Pest Megyei Tanács vezetői­vel. A küldöttséget fogadja Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának el­ső titkára. Francesco Mandarini május 23-án megnyitja az umbriai heteket az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat (Buda­pest Rákóczi út 57. szám alatti) bemutatótermében. A vendégek megtekintik a BNV-t, majd a toki Egyetértés Termelőszövetkezetbe látogat­nak. Az umbriai küldöttség má­jus 24-én utazik el Magyar- országról. Kamionok parádéja Több tízezer néző előtt az angol Steve Parrish GO-as rajtszámú Mercedesével nyerte a Huuga- rocamion nagydíját. Tudósításunk a 7. oldalon. (Hancsovszki János felvétele) dító előadásában Kerényl György, a Bács-Kiskun me­gyei reformkör képviselője. A kiábrándulás, az elfordulás egyik okaként említette, hogy elbürokratizálódött a párt, lé- lelUelen és formális a szerve­zeti élet, s szinte kiveszett az emberi kapcsolat, a szolidari­tás. A társadalomban, a gaz­daságban sokszínű folyamatok zajlanak, a párt reformja vi­szont megakadt egy szinten, és kiderült: o jelenlegi struk­túrában már araszolva sem haladhat tovább. A reformkörök tényleges politizálást akarnak, nem el­Tárgyalni kell mindenkivel, aki felelősen gondolkodik A késő esti órákban plená­ris ülésen értékelték a szek­ciók munkáját. Felszólalt Vas- tagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, á Csong- rád megyei pártbizottság első titkára is. Hangsúlyozta: A re­formkörök a párton belül kí­vánják a változásokat véghez­vinni úgy. hogy szellemi, kriti­kai műhelymúltukból to-

Next

/
Oldalképek
Tartalom