Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám

1989. MÄJUS 29., SZOMBAT És a katonák elbúcsúztak Sárbogárdi lakosok kíván­csiskodtak be a kerítés mel­letti dombokról, s hasonló ér­deklődés kísérte a bevagoníro- zást — azaz a harckocsik te­hervagonokra gördülését — is. A laktanyába^ és a vasútál­lomáson ezúttal valóságos egyenruha-bemutató volt: amerikai, angol, francia, nyu­gatnémet és más NATO-álla- rtiok katonai attaséinak figye­lő tekintete előtt folyt a ké­szülődés a nagy útra — az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport újabb alakulatának hazaindulása a Szovjetunióba. Enyhülés és leszerelés — _csak szavak lennének tettek nélkül — mondta a szállítási munkákat figyelő Nyikolaj Minyajev, aki a szovjet nagy- követség egyik titkáraként dolgozik hazánkban. Sárbogárdon tegnap tettet láttunk: a 13. harckocsihad­osztály egyik alakulatának ki­vonását hazánkból. , — Vala­mennyien érezzük e történel­mi lépés jelentőségét — mél­tatták a szónokok — és tol­mácsaik — oroszul, magyarul és angolul a nagy eseményt. — ■ A mai napon elbúcsú­zunk ettől a kedves helyőrség­től — mondta az útnak in­duló harckocsizok egyik fiatal századparancsnoka. — Jól fo­gadtak. minket itt, baráti együttműködés alakult ki, megőrizzük emlékezetünkben Sárbogárdot. — A nálunk állomásozó ala­kulat tagjai és a helyi lakos­ság között baráti szálak is szövődtek — hangsúlyozta a mikrofonhoz lépő Szabadkai József, az MSZMP városi bi­zottságának első titkára. — Ebből következően a városla­kókban a mai kivonulás ve­gyes érzelmeket kelt. Egy tényt azonban nem lehet vitatni, sem különbözőképpen meg­ítélni : az itteni haditechnika kivonásával kevesebb fegyver van Európa középén. Sárbogárdra ugyan hamaro­san érkezik egy mááik szovjet egység — a nyugati határ mellől —, ám a csapatkivo­nás és csapatcsökkentés így is egy újabb lépcsővel előre­haladt. A tegnap útnak indí­tott sorállományt pedig ott­hon leszerelik, s a kiskatonák visszatérhetnek a civil életbe. A megfigyelő külföldiek kö­zött feltűnt az egyetlen egyen­ruhás hölgy: Ruth M. Ander­son amerikai légügyi katonai attasé. — Fontos nap ez a mai a magyarok szempontjából, mint minden alkalom, amikor ki­vonulás van — mondta a hölgy. — Csak a magyarok szem­pontjából fontos? — Erről most nem tudok többet mondani, mert ezen még el kell gondolkodnom. — Ezt az eseményt elsősor­ban katonaként, vagy. inkább nőként nézi? — Természetesen katona­ként. Láttam én már több ilyent is .., Mint szaamúzott kivaando- rolt — hangzott fel, szinte közvetlenül a beszélgetésünk után orosz akcentussal Erkel Bánk bánjából. Kultúrműsor­ral fűszerezték a búcsú per­ceit a szovjet katonák. Kalo­csai népviseletbe öltözött szov­jet lányokkal ropták a tán­cot az egyenruhás ifjak. Ez­után magyar úttörők virággal Forró falugyűlés vök Nagymaroson Késő estébe nyúló fórumot rendeztek tegnap Nagymaroson. A té­ma a vízlépcső volt, az előadók pedig a Vásárhelyi Pál Társaság szak­emberei. A művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt, még az elő­térben és egy kisebb helyiségben elhelyezett televíziók előtt is sokan szorongtak. Niedermüller Ferenc tanács­elnök bevezetőjében elmondta, hogy a Hazafias Népfront he­lyi bizottsága által szervezett fórumot még akkor határozták el, amikor szó sem volt a kor­mány néhány napja nyilvá­nosságra hozott, az építkezés két hónapos leállítását elren-“ delő döntéséről. Nagy tapsot kapott a tanácselnöknek az a kijelentése, hogy a nagymaro­siak követelik: épüljön fel a vízlépcső, de csakis a környe­zetvédelmi beruházásokkal együtt! A Vásárhelyi Pál Társaság nevében Bankó Zoltán és Szöl- lősi-Nagy András tartott a be­ruházás történetét, műszaki hatterét Közérthetően megvi­lágító előadást, majd dr. Szabó Ferenc nemzetközi jo­gász vette -orra, milyen kára származna hazánknak, ha fel­mondanánk szerződéseinket. Logikusnak tűnő érvelése sze­rint a leállítás sokkal többe kerülne, mint a mű befejezése. A kormány nem teheti koc­kára a nemzet szavahihetősé­gét azzal, hogy rövid távú po­litikai érdekeit juttatja ér­vényre. A hozzászólók egyetértettek abban, hogy folytatni kell az építkezést. Többen személy szerint Németh Miklós mi­niszterelnököt és Pozsgay Im­rét, a Politikai Bizottság tag­ját, államminisztert tették fe­lelőssé a kialakult helyzetért, és követelték lemondásukat. Javaslat hangzott el arra is, hogy a résztvevők fogadjanak el egy felhívást, erről azon­ban lapzártakor még tartott a vita. F. Z. ★ A nagymarosi építkezés le­állítását szorgalmazó csopor­tok képviseletében hétfőn jó- szolgálati küldöttség utazik Bécsbe, hogy a szerződések mindkét félnek előnyös mó­dosításáról tárgyaljon. Az el­lenzéki kerékasztalhoz, vala­mint a Duna-mozgalmakhoz tartozó szervezetek május 26- án délután 17 órára nagy­gyűlést szerveznek a Parla­ment előtt, a Kossuth téren, akkor adják át az erőműépí­tés ellen tiltakozók újabban összegyűjtött több tízezer alá­írását az Országgyűlés elnöké­nek. Az év elején átadott 121 ezerrel együtt így már 16C ezerre nőtt e kézjegyek szá­ma. rohanták meg a felsorakozott harckocsizókat. Az első sor­ban állóknak még úttörőnyak­kendő is jutott... A katonai attasék — egy má­sik szövetségi rendszerből Feszes vigyázzmenetben ma­síroztak ki ezután a katonák az alakulótérről, hogy rövide­sén gyakorlóruhába átöltözve jelenjenek meg ismét. Felbúg­tak a hadi masinák motorjai, és a kijáratra meredő csö­vek lassan megmozdultak. 54 darab T64-es harckocsi indult a vasútállomásra.... Kovács Gyula Indulás előtt, de gondolatban otthon. Felső képünkön: kigör­dül az első harckocsi a laktanyából (Iíancsovszki János felvételei) A hét híre A LÁBUNK ALUL # Kecskemét fogadta a kétnapos országos tanya­konferencia résztvevőit. O Budapest volt a helyszíne a történelemtanárok országos konferenciájának. 0 Szol­nokon rendezték meg a számítógépes vízminőség-vizs­gáló komplex rendszer bemutatóját. @ Kiállítás nyílt Székesfehérvárott, A magyar repülés története cím­mel. 6 A hét híre az is, hogy a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság a termőföld védelméről és hasznosítá­sáról tárgyalt. A divatot követve, petárda­ként pukkantva a bátor na- gyotmondást, leírhatnánk most: mi már annak idején ... S bár igaz. már annak idején — meg azt követően is —, a hatvanas években cikkeztünk a hibás módszer, a termőföldek művelés alóli kivonása ellen, az akkori gyakorlat nem hogy az újságban írtaknak, hanem a termőföldnek sem tulajdoní­tott különösebben nagy érté­ket. Ne feledjük: a nagyüzemi méretek kialakításának, az iparosításnak az időszaka volt ez! Társult ezekhez a ténye­zőkhöz a háttérágazatoknak a gyors térnyerése, a rohamosan erősödő lakásépítés ... Épületeink, útjaink, gyá­raink valamikori termőföldön állnak, amint a különböző ve­zetékek, a vasúti vágányok, a tárolóterek stb. szintén helyet, földet foglalnak el. Az ember bármit tesz élettere növelése, mindennapi sorsa kényelme­sebbé tétele érdekében, a lá­ba alól húzza ki a talajt ehhez. A megyében ma 84 ezer hek­tár felett van az ún. művelés alól kivett területnek a nagy­sága. Ami a teljes földterü­• • CO0OUON ES la MSZMP jelöltjét a közvélemény választja ki Egyelőre ugyan senki se tudja pontosan, mi­korra írják ki Gödöllőn és ispszegen az időközi képviselőválasztást, az ellenzéki szervezetek máris közzétették, ki a jelöltjük. Az MSZMP miért hall­gat, s hogyan készül a választási erőpróbára? — érdeklődtünk Herczenik Gyulától, a párt városi bizottságának első titkárától. m Van-e már képviselője­löltje a párt gödöllői és isa- szegi szervezeteinek? — Nagyon is komolyan vesz- szük a választásokat, tisztá­ban vagyunk azzal is, hogy az itteni eredmény akár példa értékű is lehet, arra az' egész ország kíváncsi. Jelöltünk van, egyelőre nem is egy. O Megismerkedhetnénk ve­lük? — Személyük természetesen nem titok, a pártszervezetek­től sok javaslatot kaptunk. Felsorolni a névsort azonban hosszú, akár csak röviden is bemutatni a 12 javasoltat ter­jedelmi okokból most nehézkes lenne. Közülük a jelöltségre legalkalmasabbakat a pártta­gok és a lakosság véleményé­nek alapos megismerése után, a választások kiírásakor, má­jus végén tesszük közzé. A pártszervezetek döntése sze­rint ekkor még 3-5 jelöltünk lesz. • Közülük mikor és hogyan választják k! az egyetlent, a párt hivatalos képviselőjelölt­jét? — Erre még szélesebb köz­vélemény-kutatás után, vala­mikor a választási kampány félidejében, vagy második fe­lében kerül sor. Addig azon­ban kíváncsiak vagyunk nem csak minden kommunista, de a mintegy 20 ezer szervezett dolgozó véleményére is: a mintegy ezer értelmiségit tö­mörítő MTESZ és a velünk rokonszenvező ifjúság ítéleté­re, de jelöltjeinket, elképzelé­seiket szeretnénk megismertet­ni az egyházak helyi' képvise­lőivel — megtudni, hogy sze­rintük melyek azok a legfon­tosabb kérdések, amelyekkel a jövőbeni képviselőnek foglal­koznia kell. A lakosság tájé­koztatására találkozókat szer­vezünk, választási híradónk­ban; plakátokon mutatjuk be jelöltjeinket. A propaganda költségét egyhavi tagdíjnak megfelelő összegből fedezzük. A Időben nem adnak-e túl- sávosan nagy előnyt az ellen­zék jelöltjének? — A választók megfontoltan döntenek, s nem az alapján voksolnak, hogy kinek a nevét hallották hamarább. <£ Gondolom, az MSZMP je­löltle párttag lesz, — Ez egyáltalán nem tör­vényszerű, de olyan jelöltet szeretnénk, akinek program­ja, elképzelései nem ellentéte­sek a miépkkel. Isaszegen má­sok mellett javasolták például Gulyka József esperest, akit mi is nagyon tisztelünk, mert sokat tett a közért, a telepü­lésért.- Szívesen láttuk volna jelöltjeink között. Az esperes úr. úgy tudom, amellett dön­tött, hogy papi hivatása mel­lett nem vállal ilyen közsze­replést. <1 Nésrv évtized öt a először lesz olyan választás, amikor pártszfnekbei) vetélkednek a jelöltek. Nem tartanak-e at­tól, hogy túlságosan felforró­sodnak az indulatok, eldurvul a választási propaganda? — Mi nem ezt szeretnénk. Kultúrált, demokratikus, euró­pai szellemű, szabad válasz­tást. Annál is inkább, mert csak hasznunkra válik a ver­sengés. A felkészülés során rendezzük sorainkat, tisztáz­zuk programunkat, jobban megismerjük az emberek vé­leményét. Ezzel az MSZMP előnyére változik. • Szabad és demokratikus választásról beszélt. Mi a biz­tosítéka annak, hogy valóban tiszta, utólag is támadhatatlan lesz a szavazás? —. Azt szeretnénk, ha a vá­lasztások lebonyolításában, például a szavazatok számlá­lásában valamennyi párt, po­litikai szervezet képviselői részt vennének. A Az ellenzéki szervezetek jelöltje a napokban azt nyi­latkozta, ma senki sem esély­telen az MSZMP-vel szemben. Valóban így lenne? A párt valóban elvesztette az embe­rek bizalmát? — Amíg nem történt meg a választás, senki sem lehet ele­ve esélytelen. De tapasztala­taim szerint nem az MSZMP, legfeljebb néhány vezetője vesztette el az emberek tá­mogatását!. A többség azt vár­ja tőlünk, hogy kerüljünk ki végre a megújulással járó lá­zas állapotból. Az állampolgá­rok ma nyugalmat, higgadtsá­got, biztonságot akarnak. Az a jelölt nyeri meg a választáso­kat, akinek programja erre nyújt biztosítékot. Aki a te­mérdek helyi és az országos tennivaló megoldására tud ha­tékony receptet, s aki ehhez a veszteségei ellenére is még mindig nagy társadalmi erőt képviselő MSZMP támogatását is élvezi Lesz ilyen jelöltünk, ilyen programunk. Ezért bí­zunk abban, hogy megnyerjük a választásokat. Csulák András letnek nem csekély része: a tizennégy százaléka;..! Egy tucat esztendőre vissza­tekintve, meghökkenve észlel­hetjük, milyen gyorsan fogyott a föld a lábunk alól. Az 1975- ös állapotokhoz mérten ugyan­is 16 ezer hektárral nőtt meg a művelés alól kivett terület­nek a nagysága a megyében. Szerencsére azonban, észlelhe­tünk bizonyos határvonalat. Amíg 1980-ig gyors volt ez a folyamat, 1981-től kezdődően •— köszönhetően a kedvezőtlen folyamatra terelődött figye­lemnek. az annak nyomában járó jogszabályi intézkedések­nek, nem utolsósorban a mű­velés alóli kivétel kemény anyagi feltételeinek — erőtel­jesen lelassult. Ez a lelassulás olyan eredményes volt, hogy például 1987-ben sikerült né­hány száz hektárt visszanyerni termőföldnek! Különösebb bizonykodás nélkül is, pusztán a józan ész­re hagyatkozva, be kell lát­nunk: vannak olyan feladatok, amelyek nem oldhatók meg a termőföld sérelme nélkül. Egy repülőtér bővítése, mint ami­lyen a ferihegyi volt, egy út­építés, mint amilyen most az MO-ás körgyűrű kialakítása, egy villamos távvezeték, cső­vezeték elhelyezése, sajnos, te­ret, földet követel. Gyakran termőföldet Amiért a tulajdo­nos kártalanítást kap, csak ép­pen elvész a közösség számára ennyi vagy annyi hektár, ame­lyen termelni lehetne, értéket előállítani. Persze, a másik ol­dal sem mellékes: a repülőtér, az út, a vezeték úgyszintén ér­ték, hasznot hajtó. Nem a végletesség, a túlzóit engedékenység, majd a merev tiltás kínálja a megoldást, sok­kal inkább az egészséges ará­nyoknak a meglelése. Gyakran ugyanis egy-egy műtárgy el­helyezhető minimális termő­földveszteséggel, csak éppen korábban ez nem volt szem­pont. Most már az. S mert szempont lett — anyagi kö­vetkezményei miatt —, kide­rült: a tervezés optimalizálá­sával fokozottan igénybe vehe­tők a nem művelhető terüle­tek, azaz a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. Hasonló helyzetek teremtőd­nek a parcellázásoknál, a bel­terület-külterület párosának formálásánál, a zártkertek át­minősítésénél. Korábban ott is érvényesült a pazarló nagyvo­nalúság, a nyolcvanas évek elejétől kezdve azonban vál­tozni kezdett a szemlélet, mert változott az anyagig érdekelt­ség. Ami olyasmiben is testet öltött, hogy a megyében a nagyüzemek több száz hektár parlagot adtak át kertműve­lésre magánszemélyeknek. Némi bizakodásra adhat te­hát okot a mai helyzet, a meg­változott felfogás és a változó gyakorlat. A hetvenes évek eleiéhez mérten százötvenezer hektár termőföldet húztunk ki a lábunk alól, ám a nyolcva­nas évek közepe óta megtor­pant ez a lendület Az évi veszteség most már országosan nem. több. mint két és fél, há­romezer hektár. Amiből még mindig lehet lecsípni; kell is, A föld forgalmi értékének a megteremtése egyben annak a lehetősége is, hogy ésszerűbbé váljék a földhasznosítás. A termőföld nagy kincs. Nem bánhatunk úgy vele, mint aki — a népi szólást összefűzve — a talpa alá rakja az eszét, hi­szen akkor könnyen kicsúszik a föld a lábunk alól... Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom