Pest Megyei Hírlap, 1989. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-19 / 116. szám

6 ímltt ff x-Panaip 1989. MÄJtfS 19., PÉNTEK Egzotikus ötletek KUKACOS CSERESZNYE Növényvédelem Az Idei tavasz csapadékos Jellege erősen kedvezett a kü­lönböző levéltetvek elszaporo­dásának. E kártevők nemcsak a gyümölcsöket, hanem a zöld­ségféléket is károsítják. Időszerűvé vált a védekezés a zöldborsó-levéltetű ellen a borsóvetésben, valamint a kö­zönséges répalevél,tetű ellen a cékla-, a mangold-, a paradi­csom- és a paprikaágyások- ban. Különösen a zöldborsó-le­véltetű károsítása jelentős a megye egész területén. Ez a kártevő nehezebben vehető észre, mint a többi faj, mert a még kis kolóniák nem torzít­ják el szemmel láthatóan a növényeket. A borsólevéltetű elleni védekezésre bármely engedélyezett és forgalomban levő karbamát (Pirimor 50 DP), szerves foszforsavészter (Bi 58 EC, Anthio 33 EC, Uni- fosz 50 EC) és szintetikus pi- retroid (Desic 2,5 EC, Chinet- rin 25 EC, Chinmix 5 EC) ha­tóanyagú készítmény alkalmas. Vigyázat, a virágzó borsót a méhek és más hasznos rovarok védelme érdekében csak nap­nyugta előtt 1 órával végzett Desic 2,5 EC vagy Chinetrin £5 EC kezeléssel védhetjüik meg a kártevőktől! Az előbb felsorolt készítmé­nyek a Pirimor 50 DP kivéte­lével a most megjelenő és ká­rosító bagolylepkehernyók el­len is hatásosaik. Ezelk a her­nyók általában zöld színűek, ezért jóval nehezebb észreven­ni őket, mint a károsításuk nyomait: a lerágott leveleket, szarosonkoikat, virágokat. Hertelendy Péter Pest Megyei Növényegészség­ügyi és Talajvédelmi Állomás Ezt láttuk a divatbemutatón mexikói stílus, férfiak és kislányok számára Á divatot lehet utánozni, szabad szidni, és persze, ízlé­tünknek. pénztárcánknak mea­Áttetsző kötött blúz, mely szabadon hagyja a hasat. A lánc a kötött sapkához van rögzítve. (Vimola Károly felvételei) jeleiden, ötleteket is lopni oly­kor a látottakból. A Magyar Divat Intézet trendbemutatót rendezett múlt héten az Atrium Hyatt bálter­mében, ahol a nemzetközi öl­tözködési stílust és forma- irányzatot képviselő modelle­ket láthatták a hazai kereske­delmi szakemberek. Polgárpukkasztó egzotikum­nak nevezték a valóban külö­nösnek tűnő egyik-másik mo­dellt, mely erősen keleties ha­tást tükrözött. Az anyagok az évszaknak megfelelően lengék, a színek pasztellárnyalatúak, a fejékek láncokkal, strasz- szokkal, gyöngyökkel díszítet­tek. 4. •• , Hagyományos cigány népviselet f I PEST MEGYEI SÉTÁKI Visegrád A nagymarosi Duna-par­ti sétányon ülök, várom a kompot, hogy átvigyen a Du­nán. Velem szemben a párás homályban a Dunából hirte­len emelkedő rommal koszo­rúzott hegyhát íve arra kény­szerít, hogy felnézzek rá. így „emelt fővel” a csipkézett vár­falra, amely merészen kúszik felfelé a gerincre. Igaz a mondás: Visegrád legszebb Nagymarosról. S miközben a ma már anakronisztikus látványnak is minősíthető lélekvesztö komp ringatva magát a hullámokon a part felé tart, eszembe jut egy másik történelmi hely, amely ugyancsak a Visegrád nevet viseli, ö a hídjáról hí­res, mely átível a Drinán. Magas vár a magyar jelen­tése, a szláv nyelvből honoso­dott Visegrádnak. A két Vi­segrád más-más történelmi háttérrel ugyan, de egyfor­mán nagy szerepet játszott a közép-európai történelemben (Bizonyságul ajánlom olva­sóimnak Ivó Andric Nobel-dí- jas író Híd a Drinán című könyvét. A mű a Hercegovina délkeleti csücskén található visegrádi híd Európát védő történetét mondja el.) Zökken a komp, s mi is zök­kenjünk vissza a mi Visegrá- dunkra, hogy visszaléphes­sünk a történelmi múltba. Senki ne gondolja azonban, hogy Visegrád történetének, emlékeinek akárcsak töredé­két is egyetlen séta leírásával ki lehet meríteni, bármilyen felkészülten is érkezzen az utazó Visegrádra. Hiszen Vi- segrádon gyökeredzik a ma­gyar történelem jelentős része. Sarokpontja volt ez mindig e hazának. Már védelmi cé­lokat szolgált a magyar hon­foglalás idején és után, az államalapítás korában is. I. Endre ide telepítette a kijevi szerzetesek kolostorát. (1047— 1061). Jó, biztos hely volt ez, hiszen itt volt a római biro­dalom határa is (a limes). Itt épült a Sibrik dombon a római tábor (castrum). Ké­sőbb a Szent András kolos­tort és a castrumot is elpusz­tította a tatárjárás, 1241-ben. Az újjáéledés csak 1316 körül kezdődött, amikor is Róbert Károly udvartartásával Vi­segrádra költözött. Elhatáro­zásával kezdődött a lakópalota építése, mely a régi írások szerint gyorsan haladt. 1330- ban már az egész királyi csa­lád Visegrádon lakott. Ezek a falak 'voltak tanúi Zách Felicián királygyilkos- sági kísérletének. 1335-ben pe­dig már itt tartották a neve­zetes visegrádi kongresszust, amelyen a magyar, a lengyel és cseh király is megjelent, a német lovagrend vezetőivel egyetemben. Itt megszakítom a történelem fonalát, mert a lépték túl aprónak bizonyul, s nem szándékom a vi­segrádi útirajzokkal és tanul­mányokkal versenyre kelni. A mohácsi vészig Itt őriz­ték a magyar királyi koro­nát. A palota Nagy Lajos ko­rában tovább épült és a har­madik építési szakaszban — ez már Zsigmond király ko­ra — a Duna felé is kibőví­tették. Oklevél bizonyítja 1474- ből, hogy Mátyás király ekkor kezdi továbbépíteni a palotát. S a pompa és a jelentős euró­pai királyi központ kiteljese­dik. Ekkor az itt járó Barto­lomeo de Maraschi, a rene­szánsz csillogáson nevelkedett pápai nuncius (követ), így kezdi jelentését, az akkor uralkodó IV. Sixtus pápának: „Ex Visegrado, paradiso ter- restri... (1483). (Visegrádról, a földi paradicsomból...) Képzeljük csak el, mikor a külhoni vendégek, akik hajón érkeznek a vár alá, s a kikö­tőhöz vezető lépcsőkön meg­látják a fogadásukra megjele­nő Mátyás királyt és feleségét Beatrix királynőt teljes ki­rályi pompájában. Zeneszó hangjai mellett a hajó oda- símul (nem zökken) a part­hoz, s a vendégeket színes ruhákba öltözött udvaroncok segítik a partra, a magyar királyi pár elébe. Pompás lát­vány lehetett! Az itáliai követ alig tudott megszólalni. Nem is maradhatott el a diplomá­ciai siker. Hát még amikor a vendégeket felkísérték a ke­rengővei övezett díszudvar Hercules-kútjához, ahol ilyen­kor, ünnepi alkalmakkor a szökőkútból vörösbor szökellt, a lenyűgöző fogadtatás — gondolom — kiteljesedett. Visegrád fellegvára évszá­zados harcok, török viadalok, zsoldos fosztogatások tanúja és színhelye is volt. Mígnem a Habsburg I. hipót császár 1702-ben, a vélt rebelliótól rettegve, lőporral felvetette a várat. Ezzel a palota sorsa is megpecsételődött. ' Mállani kezdett, majd betakarta a le- omló hegyoldal. A XVIII. században betele­pített németek kiváló kőbá­nyára bukkantak a beteme­tett romok helyén. Dunabog- dányban ma is találni innen származó köveket. Ne gondolja senki, hogy kis írásommal akár csak bepillan­tást nyer e csodálatos törté­nelmi ereklyehely történelmé­be. Sok idő és sok látogatás kell ahhoz, hogy a vízi bástyá­ról, a Sibrik domb elnevezé­séről, a Lepence dűlő név­eredetéről és — el ne felejt­sem — a Salamon-toronyról is megtudjunk valamit.. Ha a séták megpróbáltatásait ecse­telni akarom, feltétlen jó is­merni néhány adatot. A vár­hegy 350 méter magas, a fel­legvár alatti alsóvár 150 mé­teren van (ez a tévesen neve­zett) Salamon-torony, amely­nek bástyája 104 méteren állt. Mindez lépcsőben kifejezve a Salamon-toronyig 68, a torony­ban 171 lépcső van (összesen 239 lépcső), A fellegvárhoz 230 lépcső vezet. Arra már nincs lehetősé­gem, hogy az itt élt és itt el­temetett nagyságaink történe­téről szóljak. Hogy elmond­jam Viktorin József — a fel­legvár megmentéséért folyta­tott küzdelmeit, vagy a Schu- lek testvérek, Frigyes és Já­nos romfeltáró tetteit, s be­széljek az erdélyi születésű Jékely Lajos azaz Aprily La­jos Visegrádhoz való kötődé­séhez, s megmutassam sírjai­kat a visegrádi temetőben. Búcsúként álljanak itt feled­hetetlen vallomásának vers­sorai: A visegrádi hegységben lakom. / S ha itt halok meg, az mi változást hoz? / Ó, nem sokat, csak ennyit: egy napon / szorosabban ölel a hegy magához. (Aprily: A változás) Aki elzarándokol ide egy- egy csendes hétköznapon, an­nak a visegrádi hegy mesél­ni kezd, igaz mesét, rólunk, nékünl^. Wolff Lajos EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTI A Jó Idő beköszöntével csúcsforgalomra számítanak a hét végén az üdülőhelyekre vezető főutakon. Az M7-es autópálya székesfehér­vári szakaszának aszfaltozása miatt lezárták a bal pályát. A Balaton felé vezető oldalon ezért kétirányú a forgalom. Vasárnap délig az át­haladás meggyorsítása érdekében két sávon haladhatnak a Balaton fe­lé közlekedők. Egy sávot jelöltek ki a budapesti irány számára. Vasárnap 13 órá­tól a megerősödő hazatérő forgalom két sávot vehet igénybe, és a Balaton felé közlekedők csak a leállósávon haladhatnak. A Dunakanyarban a 11-es főút szentendrei szakaszán a forgalmi jelzőlámpák kikapcsolásával gyorsítják a hétvégi üdülőforgalmat. Nagykőrösön csatornát építenek a 441-es főút városi szakaszán. A 17-es kilométernél a fél úttestet felbontották. Szobon ivóvízvezetéket építenek, ezért munkaidőben jelzőőrftk irá­nyítják a forgalmat a 12-cs főút 26-os kilométerénél és a Márianos/t- rára vezető út első 700 méteres szakaszán. Ráckevén az épülő gázvezeték bekötő ágainak átvezetése miatt a 38-as és 3D-es kilométer között időről időre lezárják az utat és a for­galmat elterelik. A tiszai árhullám levonulásával Ismét üzemel a dombrádl és a ti- szadobi pontonhíd, a tápéi komp beindítása is a napokban várható. AZ IDŐJÁRÁS ÉS A VEZETÉS Minden harmadik ember vegetatív idegrendszere érzéke­nyen reagál az időjárási frontváltozásokra, a légnyomás, a nedvesség, valamint a hőmérséklet ugrásszerű változására, il­letve annak közeledtére. A megfigyelések szerint már 60 órá­val a front átvonulása előtt növekedik a balesetek száma, s elvonulása után ugyanolyan ütemben csökken. A gépjármű- vezetők számoljanak az ilyenkor fellépő fáradékonysággal, de­koncentrációval! Minél hirtelenebb az időjárás változása, annál nagyobb hatást gyakorol az emberek többségére. A melegfront általá­ban a szervezet erőit mozgósítja, többek között ingerlékeny­séget, türelmetlenséget okoz. A hidegfront a szervezet regene­rálódásának, erői tartalékolásának irányába hat, többek kö­zött fáradékonyságot, bágyadtságot idéz elő. Ugyanaz az idő­járási helyzet az érzékenyek egyik csoportjánál agresszivitást, fokozott fölényérzetet, másoknál depressziós hangulatot vált ki, fokozza a bizonytalansági érzést. Nyomott hangulat esetén a reakcióidő megnő. Az időjárás bizonyos változásaira feltehetőleg mindenki érzékeny, de nem mindenki egyformán. Az emberek mintegy 30 százalékánál lépnek fel fokozottabb reakciók, a reagálók százalékos aránya azonban az egyes korcsoportokban eltérő: csecsemőknél 10, kisgyermekeknél 15, serdülőkorban 5, fiatal felnőtt korban 20, középkorúaknái és öregeknél 30—50 száza­lék is lehet. A tünetek lehetnek pszichések (rossz hangulat, nyomottság, izgatottság, agresszivitás stb.), fiziológiaiak (in­dokolatlan verejtékezés, szívpanaszok, fejfájás stb.) és a pa­tológia határát súrolok (reumatikus fájdalom, asztmás roham stb.). ,fr. TITOKZATOS JELÖLÉSEK . rMl n«r.«s ■ ■ : - flL>] roon f. Gumiabroncs vásárlásakor talán nem Is gondolunk arra, hogy a terméken olvasható titokzatos jelöléseket, számokat éppen közlekedésbiztonáágühk érdekében is érdemes figye­lembe vennünk. És legyünk igazán őszinték: legtöbbször nem is ismerjük jelentéstartalmukat. Márpedig a gumiabroncson lévő jelölések nemcsak a szakembereknek, hanem az „egysze­rű” autóhasználóknak is nagyon sok hasznos információt tud­nak adni (még vétel előtt) a rendeltetésszerű használat lehe­tőségeiről. Nemzetközi előírás szerint az abroncsokon a következő adatokat kell feltüntetni szimmetrikus abroncsnál mindkét oldalon, aszimmetrikusnál a külső falön: gyári vagy kereske­delmi jel; méretmegjelölés (ezen belül: a gumiabroncs név­leges szélessége mm-ben, a keresztmetszet, magasság-széles­ség arányszámát, a kerékpánt névleges átmérőjét coliban); a gumiabroncs szerkezetére vonatkozó megjelölések (diagonál abroncsnál nincs szerkezeti megjelölés); radiál szövetszerke­zetű abroncsnál a kerékpánt átmérőjét jelző szám előtt „R" betű és/vagy Radii szó olvasható, öves diagonál abroncsoknál a kerékpánt átmérőjét jelző szám előtt „B” betű és/vagy „Bias — Belted” felírást találunk. A felsoroltakon túl még egyéb jelzések és számok is ta­lálhatók az abroncson. De megjegyezni a következőket érde­mes. A kerekek biztonsági szempontból meghatározóan fon­tos autóalkatrészek. Éppen ezért, ha az adott típushoz nem a gyárilag ajánlott kerekeket, hanem azoktól merőben eltérő, más változatokat alkalmazunk, ezzel önmagában is nagy koc­kázatot vállaltunk. Hasonló okból veszélyes (és tilos!) minden olyan, előze­tes engedély nélküli átalakítás is, amely akár a keréktárcsa és a pánt egymáshoz képesti áthelyezésével (megfordításával) vagy körbetétek alkalmazásával a jármű nyomtávját növeli. Az adott járműre tervezett abroncs—kerék—pánt-együttes­től való bármilyen eltérés tehát igen nagy körültekintést igé­nyel és még így is csak ajánlott méret- és típusválasztékon belül engedhető meg. Éppen ezért minden egyéb — nem jó­váhagyott — átalakítás vagy a nem ajánlott abroncsok és kerekeik felszerelése a forgalom biztonságát — a saját bizton­ságunkat is — felettébb veszélyezteti. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ ABC (4.) A légutak felszabadítása után saját nyugodt levegővéte­lünkkel összehasonlítva figyeljük a sérült légzését. Egész­séges felnőtt ember percenként legalább nyolcszor vesz leve­gőt. Ha 20—25 másorpercig nem észleljük a mellkas ütemes mozgását, a beteg nem lélegzik. A légzés megszűnése a halál folyamatának kezdetét je­lenti, és 3—4 perc áll az elsősegélynyújtó rendelkezésére, hogy megpróbálja a folyamatot visszafordítani. A sérültet hanyatt fektetjük. Zsebkendőt vagy több ré­tegben összehajtott gézlapot készítünk elő, s letérdelünk a sérült bal oldalára. Bal tenyerünkkel átfogjuk a sérült áll- csúcsát, jobb tenyerünket a fejére helyezzük a homlok és a hajas fejbőr határán. Két kezünk közös mozdulatával nem durván, de határozottan hátraszegjük a sérült fejét. Ezzel a mozdulattal zárni tudjuk a száját, az állcsúcs emelésével a nyelv előre húzódik és többé nem képez légzési akadályt. Az előkészített gézlapot a sérült orrára helyezzük, majd mély belégzés után, erőltetés nélkül saját kilélegzett levegőnket a beteg orrnyílásán keresztül a tüdejébe fújjuk. Ezután fejün­ket elfordítjuk a beteg mellkasa felé, miközben újabb leve­gőt veszünk, megfigyeljük, hogy a beteg befúváskor meg­emelkedett mellkasa visszasüllyed-e. A műveletet percenként 14—16-szor megismételjük. A lélegeztetést az elsősegélynyújtó abbahagyhatja, ha a be­teg saját légzése visszatér, vagy ha megérkezett az orvos vagy a mentő és átveszik a lélegeztetést a szakemberek. Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom