Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-02 / 78. szám
1989. Április 2., vasárnap ■ g’ ' r SZAJTATVA Közbeszúr Tiszteltük, tiszteljük a nyíltan vállalt véleményt akkor is, ha az részben vagy egészben nem egyezik a magunkéval. Érdeklődéssel olvastuk tehát Fekete Gyula reflexióit az 1956. októberi eseményekhez a Hitel 7. (március 29-1) számában. Az író — akkor az írószövetség titkára — objektív helyzeténél fogva is a forgószél közepébe került: sok mindent látott, hallott, tapasztalt. Botorság lenne tehát bármit Is kétségbe vonni, amit ő úgy látott, hallott, tapasztalt. Élményei, emlékei, az azokból leszármaztatott ítéletei olyan tulajdonok, amelyeket senkinek sincsen joga elvitatni, kétségbe vonni, ö így hallotta, látta, tapasztalta, mások úgy, megint mások e nézőpontokkal homlokegyenest eltérően foglalnak állást. Természetesnek tartjuk ezt, s jó, hogy természetesnek tarthatjuk. JMa már. Érdeklődéssel olvastuk tehát a közölteket, a tények szubjektív optikán átszűrt láttatá- sát, amikor fennakadtunk valamin, ami szinte kedvünket szegte. Fennakadtunk egy közbeszúráson, mely fura mellék- zöngéket megszólaltatva kíván sejtetni valamit. Azt írta a szerző, hogy „. . . nem a tartozásom akarom én törleszteni — nincs még itt az ideje —, ide csak néhány aprócska részlet kívánkozik. Igen, ez a nincs még itt az ideje közbeszúrás az. ami töprengésre késztet. Mért nincsen itt az ideje? Mikor jön el az ideje a törlesztésnek? S mi lesz az a törlesztés? Regény, pamflet, esszé, szociográfia, elbeszélésfüzér? S tovább: mitől jön majd el az az idő? Honnét tudja majd az író, s honnét mi, hogv most van az az idő? S kinek, kiknek minek, miknek az ideje lesz az? Az íróé és a regényeké? A tudós esszéké? Avagy éppen — közbeszúrjuk: keserves történelmi tapasztalatok szerint — az illúziók elhervadásáé? Esetleg az illúziók hervadását sem beváró szétszaggatásuké? MOTTÖ Átadták a művészeti díjakat Szövetség a nemzet szolgálatában A rendkívüli szociális segély kiutalásánál a tanácsi szerveknek nem kell vizsgálniuk a kérelmező hozzátartozóinak anyagi körülményeit — tartalmazza az a módosítás, amely a szociális és egészség- ügyi miniszter erre vonatkozó rendeletét egyszerűsíti április 1-jétől. Az esetenként adható segélyek célja eredetileg is az volt, hogy az előre nem látható, váratlan helyzetbe került személyeken az erre illetékesek gyorsan segíthessenek. Am az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a tartásra köteles és képes hozzátartozók anyagi helyzetének felkutatása, tisztázása gyakran egy-két hónapot is igénybe vesz. Az új eljárás nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem humánusabb is lesz, mivel a tartásra kötelezettek körében is jelentős azoknak a száma, akik támogatásra szorulnak. A jogszabály-módosítás lehetővé teszi, hogy a segítségre szoruló állampolgárok a lehető leggyorsabban kapják meg az anyagi támogatást, egyszersmind az esetek többségében feleslegesnek bizonyuló töbletmunkától kíméli meg az amúgy is túlterhelt tanácsi apparátust. nem lehet más, mint a nemzet történelmi értékeit kifejező kapcsolatok szilárdítása; szövetség a nemzet szolgálatában — mondta egyebek között a miniszterelnök. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE Asszonyi Tamás szobrászművész, Balassa Sándor zeneszerző. Fekete Tibor színművész, Feledy Gyula grafikusművész. Gémes József, filmrendező, Gink Károly fotóművész, Kelen Péter, énekművész, Kerényi Imre rendező (a kitüntetést nem fogadta el). Körmendi János színművész, Lc- lioczky Zsuzsa színművész, Mar- gittay Ági színművész, Metzger Márta, táncművész, Raksányi Gel- lért színművész, Rékássy Csaba grafikusművész, Sapszon Ferenc karnagy, Schéner Mihály festőművész, Szalay Lajos grafikusművész. Szöllösy Irén bábművész, Tóth János operatőr, Zcnthe Ferenc színművész. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE Balogh Ágoston táncművész, Batári László festőművész, Bede Fazekas Csaba énekművész. Benedek András dramaturg, Benedek Miklós színművész, Czakó Ferenc filmrendező, Cserny József ipari- forma-tervező. Dienes Gábor festőművész. Farkas Adám szobrász- művész, Gazdag Gyula filmrendező. Gáti István, énekművész, Gosztonyi János színész-főrendező, Gyulai Liviusz grafikusművész, Hegedűs D. Géza színművész, Hencze Tamás grafikus- és festőművész, Horváth Márton iparművész. Juhász József énekművész, Kármentő Andrásné filmvágó, Keleti István rendező, Kern András színművész, Keserű Ilona festőművész, Koncz Zsuzsa előadó- művész, Kosa Ferenc, filmrendező, Kricskovics Antal koreográfus, Makai Péter díszlet- és jelmeztervező, Medveczky Adám karmester, Molnár András énekművész. Nagygyörgy Sándor fotóművész, Pataky Imre bábművész, Perényi Eszter hegedűművész, Petrik József rendező, Pintér György hangmérnök, Pongrácz Zoltán zeneszerző, Rétfalvi Sándor szobrászművész, Simor Ottó színművész, Várady Sándor szobrászművész, Vári Éva színművész. Weiber Marianna jelmeztervező. JÁSZAI MARI-DÍJ Eszcnyi Enikő színművész, Hirtling István színművész, Kőmíves Sándor színművész, Kulka János színművész, Mészáros Tamás újságíró-színikritikus, Nagy Anikó színművész, Pathó István színművész, Safranck Károly színművész, Szegvári Menyhért rendező, Szőke István rendező, Takács Katalin színművész, Tatár Eszter rendező, Vándor Éva színművész, Weisz György artistaművész. JÓZSEF ATTILA-DÍJ Baka István költő műfordító, Balassa Péter kritikus, Hallama Erzsébet író, Kertész Imre író, műfordító Kornis Mihály drámaíró, Oravccz Imre költő. Varga Lajos Márton kritikus, Vári Attila író. LISZT FERENC-DÍ J Jezerniczky Sándor táncművész, Kovács László karmester. Szűcs Márta énekművész, Tóth János énekművész, Weninger Richard karmester, Zádori Mária énekművész. ERKEL FERENC-DÍJ Rázga József karnagy, Orbán György zeneszerző (a díjat nem fogadta el). BALÄZS BÉLA-DlJ Bereményi Géza író, filmrendező, Ember Judit filmrendező, Gárdos Péter filmrendező, Grün- walsky Ferenc rendező operatőr, Jeles András filmrendező (a díjat nem fogadta el), Sipos István, hangmérnök. Szabó Gábor operatőr, Tímár Péter rendező operatőr, Török László fotóművész, Zádori Ferenc operatőr. MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJ Béke László művészettörténész, Bodóczky István festőművész, Bukta Imre grafikusművész, Drop- pa Judit textiliparművész, El Ka- zovszkij festőművész, Galántai György grafikusművész. Gáti Gábor szobrászművész, Péter Vladimir ötvös iparművész, Pinczehelyi Sándor grafikusművész, SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT KITÜNTETŐ JELVÉNY Kondomé Tövizi Piroska újságíró. dr. Békéssyné Sajti Emese sajtótitkár, Peták István újságíró. Műszaki fejlesztésért Szombaton ünnepséget tartottak az Ipari Minisztériumban, ahol Berecz Frigyes miniszter a műszaki fejlesztés érdekében végzett eredményes tevékenységéért Eötvös Loránd-díjban részesítette: Adám Jánost, a Tungsram Rt. tudományos főosztályvezető-helyettesét, Bajnai Györgyöt, a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet elnökét. Bárki Kálmánt, az Egyesült Villamosgépgyár vezérigazgatóját, dr. Bánfai Györgyöt, az Országos Villamostávvezeték Vállalat műszaki Vetik a lucernát AI agon Az Aiagi Állami Tangazdaságban is javában folyik a földeken a tavaszi munka. Képünk a gazdaság majorja melletti 35 hektáros táb ián készült, ahol vetik a luccrnamagot (Hancsovszki János felvétele) vezérigazgató-helyettesét, Fürst Pált, a Fémbútor Ipari Szövetkezet elnökét, Gecsényi Gyulát, a Beton- és Vasbetonipari Művek főmérnökét, dr. Gosztony Gézát, a BHG Fejlesztési Intézet önálló csoportvezetőjét, István Józsefet, a Fémtechnikai Vállalat igazgatóját, Juhász Gézát, a Szegedi Ruhagyár vezérigazgatóját, Kállai U. Tamást, a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára főosztályvezetőjét, Kovács Lászlót, az Orion Rádió és Villamossági Vállalat vezérigazgatóját, Lantos Elemért, a Taurus Gumiipari Vállalat osztályvezető főkonstruktőrét, dr. Lotz Ernőt, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatóját, Mádi Jenőt, az Ikarus Karosszéria és Járműgyár műszaki főmérnökét, Mihályi Györgyöt, az Egis Gyógyszergyár vezérigazgató-helyettesét, Nemes Imrét, a Compu- text tudományos főmunkatársát, dr. Papp Juliannát, a Papíripari Vállalat tudományos osztályvezetőjét. valamint Pénzes Imrét, az Almásfüzitői Tímföldgyár fejlesztési és fenntartási főmérnökét. A miniszter Tótfalusi Kis Mik- lós-díjat adományozott Lengyel Zoltánnak, a Magyar Távirati iroda kiadói igazgatósága művészeti vezetőjének. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács április 1- jén konzultációt folytatott a kormány elnökének az Országgyűlés március 8-ai ülésén, a parlamenti képviselők bős—nagymarosi beruházással összefüggő indítványára tett bejelentéséről, illetőleg az azokkal összefüggő tennivalókról. A Minisztertanács a miniszterelnök bejelentésében foglaltakkal egyetértett. Megállapította, hogy a munkálatok a szerződés szerinti tervezett ütemben haladnak, az Országgyűlés 1988. októberi ülésszaka állásfoglalásának megfelelően. A Minisztertanács szakértői vélemények alapján tudomásul vette, hogy az építkezés visszafordíthatatlanságát a nagymarosi duzzasztó és erőműtelep felépítését szolgáló alapozó vasbetonszerelési munkálatoktól lehet számítani. Miután ezek a munkák júniusban kezdődnek el, s addig a kormány — a népszavazásról szóló törvényjavaslat egyidejű előterjesztése mellett — eleget tesz a parlament előtti tájékoztatási kötelezettségének, a folyó munkálatok átütemezése nem vált szükségessé. A Minisztertanács áttekintette a költségvetés helyzetét, és intézkedéseket hozott a költségvetési hiány csökkentésére. Határozott az útalap és az autópálya-használati díj bevezetéséről. Kinevezte Somogyi Lászlót kormánybiztossá, és megbízta a Budapest—Bécs világkiállítás előkészítő bizottságának vezetésével. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a Hévízi-tó jövőjével kapcsolatos, eredetileg májusra ütemezett előterjesztést már április hó folyamán meg kell tárgyalni. e Pozsgay Imre mondott ünnepi beszédet Balatonalmádi városavató ünnepségén. 9 A Duna Kör nyílt levele Nagymaros polgáraihoz. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Országos Választmányának állásfoglalása a Budapest—Bécs világkiállításról. Városavató ünnepséget tartottak szombaton Balatonalmádiban. Az ünnepi tanácsülésen Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter mondott beszédet. A kisvárosi életmód értékeit méltatva hangsúlyozta: a legpéldásabb közösségeket, az értékes emberi kapcsolatok áttekinthető, ellenőrizhető erkölcsi világát éppen a hazai kisvárosok teremthetik meg. Ez az a színtér, ahol a magyar nép a legszemléletesebben és legmeggyőzőbben bizonyíthatja, hogy megérett önmaga szabályozására, önkormányzatára. A Duna Kör terjedelmes nyílt levéllel fordult a nagymarosiakhoz arra reagálva, hogy az MSZMP helyi szervezetének kezdeményezésére aláírásgyűjtő akció kezdődött a vízlépcső megépítéséért, illetve az ezt megakadályozni szándékozó népszavazási terv ellen. A nyílt levél szerzői írásuk első felében azokat a károkat sorolják, melyek a nagymarosiakat érték az erőműépítés hoisszas halogatása miatt, majd azt bizonygatják, tévhit, hogy az erőmű építése kapcsán ingyen jutnak közművekhez, utakhoz. A továbbiakban a levél így folytatódik: Nagymaros községben eddig több mint ötvenen írták alá a Duna-mozgalmak vízlépcső elleni népszavazást követelő felhívását. De vannak olyanok is, akik úgy gondolkodnak: Központ van, már csak tőke kellene Csomagterv készül „Abba kellene végre hagyni azt a dilettáns barkácsolást, ahogyan mi a külföldi tökét akarjuk az országba becsalogatni” — jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Beck Tamás kereskedelmi miniszter, aki a budapesti Dorottya utcai Invastccnter Külföldi Beruházásokat Ösztönző Iroda ünnepélyes megnyitása előtt válaszolt az újságírók kérdéseire. Bár hazánkban jogilag már a hetvenes évek elejétől lehet vegyes vállalatokat alapítani, az eltelt több mint másfél évtizedben mindössze 300 millió dollárt fektettek be nálunk a nyugati vállalkozók és cégek. Ez szinte semmi ahhoz képest, hogy például Görögország 1,5, Spanyolország pedig 7,5 milliárd dollárt vonzott egyetlen esztendő alatt. A tavaly Magyarországon elfogadott társasági törvény és a különböző garanciákat nyújtó rendelkezések várhatóan nagyot lendítenek majd a kátyúba ragadt szekéren, hát ha még igaz az a hír, miszerint a kormány két-három hónapon belül komplett csomagtervet dolgoz ki a gazdaságban kibontakozó pozitív folyamatok felerősítésére. A sajtótájékoztatót követően Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter nyitotta meg az Investcentert nagyszámú meghívott, köztük több nyugati ország nagykövetének jelenlétében. F. Z. harminc éve szenvedünk a vízlépcső miatt. Most hiúsítják meg a környezetvédők, amikor már elkészülne és élvezhetnénk az ingyen aszfaltutat, az ingyen vízvezetéket, az ingyen csatornázást, a bevezetett telefonokat?! Feltételezzük, hogy ilyen érzelmek vezették azokat a nagymarosi MSZMP- és-egyéb tisztségviselőket, akik aláírásgyűjtési kampányt indítottak a vízlépcső mellett, a népszavazás ellen. Megértjük, hogy az elszenvedett sérelmekre így is lehet reagálni, de nem fogadjuk el érveiket és módszereiket. . Az ellen-aláírásgyűjtés szervezői nem veszik észre, hogy önmagukkal kerülnek ellentmondásba. Azt mondják, a nép nem illetékes dönteni a vízlépcső ügyében, és közben maguk is a néphez fordulnak, aláírásgyűjtési kísérletük népszavazást próbál szervezni a népszavazás ellen. Mi tiszteljük jogukat, hogy a vízlépcső támogatására gyűjtsenek aláírásokat, de kérjük, hogy ne vegyék igénybe a hatalmi, felülről szervező módszereket. Ne gyakoroljanak nyomást munkahelyén senkire az aláírásért, ne küldjenek iskolásokat házról házra, mint az a szomszédban előfordult. A Duna Kör tagjai eddig is sokszor megfordultak már Nagymaroson. Továbbra is baráti kezet nyújtunk minden nagymarosi polgárnak, akár egyetért velünk, akár vitázik véleményünkkel. Álláspontunk egyértelmű: Nagymaros ne szenvedjen többet a vízlépcső miatt! A jogos és megígért kóztámogatást Nagymarosnak akkor is meg kell kapnia, ha a vízlépcsőt a lakosság akarata nem engedi megépíteni. A nagymarosi Duna-par- tot helyre kell állítani, a rombolás nyomait, amennyire lehet, el kell tüntetni. De ennek költsége sem terhelheti a nagymarosiakat — ezt az államnak kell fedeznie, mint a vízlépcsőépítés kárainak egyikét. A világkiállításról. az fdsz Országos Választmánya úgy ítéli meg, hogy a " Budapest—Bécs világkiállítás pozitív húzóereje lehet a nemzet- gazdaságnak és komoly lehetőség a fejlett Európától való végleges leszakadás megakadályozására. A világkiállítás pezsdítő hatása, a álűködő tőke részvétele a munkálatokban lehetővé tenné mind rövid, mind hosszú távra gazdaságunk szerves fejlődését, az öntörvényű működést. Folytatódik a munka Nagymaroson Németh Miklós miniszterelnök, az MSZMP Politikai Bi- zottságáíttk tagja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a ki-, tüntetetteket, valamint az ünnepi rendezvényen megjelent közéleti vezetőket és vendégeket. Hangsúlyozta: örömmel tesz eleget kötelességének, hogy a kormány elismerését és megbecsülését tolmácsolja a kultúrát teremtő, alkotó embereknek azon a napon, amely történelmi erővel vésődött népünk tudatába, és emlékeztet minket a világháború borzalmai alóli felszabadulásra, az új világhoz fűződő, a nemzet legjobbjait is magával ragadó reménységekre. Ezt követően így folytatta: — Ilyen ünnepélyes, valóban felemelő pillanatokban gyakran megkérdezzük: tulajdonképpen mi is rejlik a protokolláris formák mögött? Csak az érték és az értékteremtő munka elismerése? Vagy valami más is? Azt hiszem, igen. A kitüntetés, az elismerés mellett a szövetség erősítésére és új szövetség alakítására irányul azok között, akik a kitüntetéseket adják, és akik megkapják, elfogadják azokat. Mi e szövetség tartalma? Ez A Magyar Népköztársaság Kiváló és Érdemes Művésze kitüntetéseket, amelyeket a Minisztertanács adományozott hazánk felszabadulásának 44. évfordulója alkalmából, szombaton a Parlament kupolacsarnokában megrendezett ünnepségen nyújtották át. Az eseményen megjelent Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Czibere Tibor művelődési miniszter.-- -iry»—»——■ - ' E gyszerűbben Esetenként kapható
