Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-12 / 85. szám
6 1989. Április 12., szerda ^£úian Jogi tanácsok Táppénz kiegészítő tevékenység után Munkaviszony keretében okozott kár • Kamat a kártérítés után 6 Közveszélyes munkakerülés • Végrehajtás tanácsi lakásra 0 Egy Ipari szakcsoportban kiegészítő tagként dolgozik H. G.f üllői lakatos, aki nemrég balesetet szenvedett. Azt szeretné megtudni: táppénzét hogyan fogják megállapítani. Az ipari szakcsoport és a gazdasági társaság kiegészítő tevékenységet folytató tagja baleseti táppénzét a betegség első napját megelőző évben elért, a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári átlaga alapján kell megállapítani, tehát az 1989-ben megbetegedetteknél az 1988. teljes jövedelme alapján kell ezt az átlagot figyelembe venni. Előfordulhat azonban, hogy a kiegészítő munkát végző dolgozónak az elmúlt napiári évben nincs ilyen jövedelme. Ez esetben a baleseti táppénzét a megbetegedést megelőző naptári hónap utolsó napjáig elért — a társadalombiztosítás alapját képező — jövedelem alapján kell megállapítani. A jogszabály azonban a táppénz felső határát 670,— Ft-ban maximálja. Abban az esetben, ha a tagnak sem a megbetegedést megelőző naptári évben, sem a keresőképtelenség évében nincsen figyelembe vehető jövedelme, a baleseti táppénzt napi 120,— Ft-ban kell megállapítani. 9 Egy /.iipari szövetkezetben dolgozik P. J., nagykgtai asztalos. Olvasónk nemrég egy beépített szekrényt szerelt fel, azonban a rossz munkavégzés következtében a megrendelőt kár érte. Én szívesen megtérítem ezt — írja —, csak meg ne tudják a főnökeim. Az általános szabály szerint az okozott kárért mindenki'maga felei, mégpedig abban a mértékben, ameny- nyiben közrehatott a kár bekövetkezésében. Vannak azonban olyan szabályok, amikor ezek az előírások nem érvényesülnek. Ha valaki ugyanis munkaviszonyával összefüggésben egy harmadik személynek kárt okoz, ezért — a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — a károsulttal szemben a munkáltató és nem pedig a dolgozó a felelős. Természetesen a károkozó alkalmazottól a munkahely az általa kifizetett kártérítési összeget a munka törvénykönyvének szabályai szerint visszakövetelheti. Ebből a rendelkezésből következően a dolgozó nem vállalhatja magára a munkáltatóját terhelő kár megtérítését, így a megállapodása a károsultai szemben semmis. Más a helyzet akkor, ha a károkozó magánmunkáltató alkalmazottja. Ilyen esetben, ha kárt okoz és az a munkáltatótól nem hajtható be, az alkalmazott a felelős. 0 Előbbi olvasónk egy további kérdést Is feltett. A kártérítés esetén mennyi kamatot kell fizetni? A kártérítés a károsodás bekövetkezésekor nyomban esedékes. Ez azt jelenti, hogy a kárt szenvedettnek azonnal jóvátételt kell kapnia. A kárért való felelősség elsődleges módja az eredeti állapot helyreállítása. A kártérítésre csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja. A kártérítés történhet pénzben vagy természetben. Leggyakoribb a pén/.oe- ni megfizetés. A kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkezése után jár, tehát, ha valaki nem fordul azonnal bírósághoz, nem kerül olyan helyzetbe, hogy a kamatra csak a bírósághoz benyújtott kérelem (kereset) beadásától kaphat késedelmi kamatot Ez a fizetési kötelezettség azonban csak akkor terheli a károkozót, ha a károsult ezt kifejezetten igényli. • Felmondással megszüntették a munkaviszonyát „Kevés remény” jeligéjű levélírónknak. Lassan három hónapja keresek új állást, de eddig eredménytelenül. Most már attól félek, hogy közveszélyes munkakerülés miatt is eljárnak ellenem — írja. A közveszélyes munkakerülés fogalmát nemrég tisztázta a Legfelsőbb Bíróság. Az áLlásfoglalásban a foglalkoztatáspolitikában, a munkaerő- helyzetben és a munkalehetőségekben bekövetkezett változásokat vették figyelembe. Megállapították, hogy a köz- veszélyes munkakerülés elkövetője csak az a munkaképes személy lehet, aki az önálló keresetre ráutalt, és megfelelő munkalehetőség ellenére sem végez a megélhetéséhez szükséges jövedelmet biztosító rendszeres munkát. Nem tekinthető munkaképesnek, aki rokkant állapota, életkora miatt nem tud rendszeresen munkát végezni. Nem követi el a közveszélyes munkakerülést az sem, aki nem dolgozik rendszeresen, de társadalmilag elfogadható jövedelemmel, megélhetésének biztosítására alkalmas vagyonnal rendelkezik. Ugyancsak kizárt a munkakerülés megállapítása annak az esetében is, akit hozzátartozója törvényes forrásból származó jövedelméből tart el, vagy korábbi munkavégzésből szerzett megtakarításból él. A bűncselekmény megvalósulásának feltétele az is, hogy fenn- álljanak a munkavégzés objektív lehetőségei. Így ha valaki a képességeinek megfelelő munkalehetőség hiányában, vagy a munkában való elhelyezkedés nehézségei miatt válik munkanélkülivé, önmagában is kizárja azt. hogy munkátlansága miatt a társadalom rosszallását fejezze ki. Természetesen, ha valaki munkanélküli-segélyben, vágy más támogatásban részesül, nem lehet közveszélyes munkakerülő, hiszen ezt az időt a munkaviszony számításánál is figyelembe kell venni. Mindezekből kitűnően levélírónknak nem kell tartania attól, hogy ellene eljárást indítanak. 0 ötszázezer forintot adtam kölcsön egy régi ismerősömnek, Írja L. S., nagykőrösi olvasónk. Sajnos azóta Is futok a pénzem után. A bíróság megítélte ugyan a tartozást, de adósomnak nincs lefoglalható vagyona. Most értesültem arról, hogy a tanácsi lakást is el lehet árverezni. Mik ennek a feltételei? 1987 óta valóban hoztak egy olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy a tanácsi bérlakást is bírósági végrehajtás alá lehet vonni. Ennek azonban meghatározott feltételei vannak. A lakásbérieti jog csak olyan tanácsi bérlakás esetében vonható végrehajtás alá, amelyen az adós lakásbérleti jogviszonya határozatlan időre szól, és a lakásra vonatkozóan tartási (életjáradéki szerződés), illetve bérlőkiválasztási jog nem áll fenn. Nem lehet végrehajtást kezdeményezni a társbél- leti lakás bérlője ellen sem. A bérlőtársaknái csak akkor indítható végrehajtás, ha annak feltételei valamennyi bérlőtárssal szemben megindíthatok. A lakásbérleti jog azonban az előbb ismertetett feltételek megléte esetén is csak akkor vonható meg a bérlőtől, ha a pénzkövetelés az alábbi jogcímeken keletkezett: — a családjogi törvényen alapuló követelés, valamint bármilyen jogcímen alapuló tartásdíj, gondozási díj, intézeti hozzájárulás; — lakásbérleti jogviszonyból eredő, továbbá a lakás helyreállításával és használatával kapcsolatos követelés, és végül — a szándékos bűncselekményből eredő bűnügyi és polgári jogi követelés. Fentiekből kitűnően tehát a kölcsöntartozás behajthatatlansága esetén végrehajtási eljárást tanácsi lakásra nem lehet kérni. Dr. Slnka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Postabontás VARJUK LEVELEIK ET, CÍMÜNK: BUDÁ^ÍSf, PF.: 311 -1446 Hiba hibára halmozva Vajon meg tudná mondani valaki, hogy naponta hányán teszik meg Szentendrén a HÉV-állomás és az úgynevezett Nosztalg’ia-ház közötti utat? A szám többezres nagyságrendű lehet! És közülük sokan — honiak és külföldiek egyaránt — bosszankodnak a látottakon. A HÉV-állomásnál például tábla tiltja a termelői árusításra kijelölt helyen a gomba és a virág eladását. Ennek ellenére itt talán több virágárust láthatunk, mint a piacon... Áthaladva az összetört üvegezésű aluljárón, elérkezünk a postahivatalhoz. Ennek bejárati ajtaján láthatjuk a nyitvatartási rendet. A ■tájékoztató szerint a hivatal vasárnap zárva van. Azonban olvashatunk egy másik, német nyelvű feiratot, amely szerint a posta ezen kirendeltsége 'vasárnap is üzemel. Most melyiknek higgyen a gyanútlan ügyfél? A Biikikös-patak partján megszűnt a pecsenyesütő, a nem éppen esztétikuis épületet lebontották. Sajnos a virágboltként üzemelő „testvérépület” a túlsó oldalon ma is áll. A zárt sorokban, gyakran a járdán is parkoló gépkocsikat kerülgetve érkezünk a Fő térre. Itt — a Futó utca sarkán — egy belvárost ábrázoló térképet találunk, ez azonban félrevezető. Megjelöli például a szemlélődő, tartózkodási helyét, de azt a város szélére teszi. Nyíl mutatja a parkolóhely, á WC és 'e'^yéb fontos létesítmények irányát, aki azonban elindul a javasolt úton, az a Kovács Margit Múzeumhoz jut. A térkép a Fő teret Marx térnek nevezi, holott az innen kissé messzebb van. Bár a Fő téren ma még Marx tér elnevezéssel is találkozhatunk egy-egy ház falán. Hasonlóképpen zavaros a Bogdányi út megjelölése is. A Bercsényi utca és a Bogdányi út sarkán, kis vitrinben láthatjuk a szemközti árukészlet mintapéldányait. A szembeni árusításra németül Is felhívják az érdeklődők figyelmét, sajnos hibásan: A szövegben „gegen über" szerepel, pedig az „gegenüber”- ként egybe írandó. Ennyi hibát az egyik leglátogatottabb városunk legforgalmasabb útvonalán nem engedhetünk meg. Balogh Gyula Pomáz Pest megyei kunok A tatárjárás után, a XIII. század közepén IV. Béla telepítette országunkba a kunokat. A XIV. században a gazdag kun nemzetségfők földművelésre kényszerítették népük elszegényedett rétegeit, akik ez elől más területekre szöktek, esetleg költöztek. Mégis egyre többen kerültek földesúri fennhatóság alá. 1347-ben 12 nemezsátor alatt lakó kun szökött el Könczög ispán szállásáról, s két év múlva újabb 25 sáito'ralja költözött más birtokra. Katonáskodó elemeik az Anjouk alatti nádor vezetésével hadjáratokon vettek részt. A jelentős katonai erőt képviselő csapataik szívesen támogatták a királyi hatalmat a feudális urakkal szemben. Megkezdődött a kunok bevándorlása a fejlődő városokba, mezővárosokba. Az újabb kutatások szerint a letelepedésük felgyorsult, házakat építettek, de ezek közelében még megtalálták a jurtaszerű építményeik — kör alapú, nádból tapasz- tással készült — alapjait. Tatárszállás, Tatárszentgyörgy és Tázlár környékén a szabad kunok megőrizték a félnomád állattenyésztésit, még a török hódoltság ideje útán is. Tehát az elsősorban a mai Pest megye területére eső vidékekre mondható el. de kiterjedt a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kis- kun vármegye több pusztájára is. Kunszentmiklóst hajdan Ta- társzenltmiklósnak nevezték. Földvára is volt, amelyet először a törökök, majd a Habsburgok rontottak le. 1601-ben Tatárszentgyörgy községben Omer Szubasi hatalmaskodott, később a lakosai pusztán hagyták a települést. Ekkor határát Kecskemét városa vette bérbe, külön-külön minden szpáhitól. Hasonló sorsra jutott több környékbeli tanya is. Érdemes megemlíteni, hogy napjainkban is fő gyümölcs- termő tájként Ismert Duna— Tisza közi, kunsági területeket már a honfoglalás idején is Gyümölcsény-erdőnek nevezték. Egy 1124. évben kelt oklevél írja, hogy itt a váci püspöknek is voltak birtokai, szőlőföldjei, s ezen a tájon őrizték a király ménesét. Szabó L. G. Budapest Szerkesztői üzenetek Többeknek: A mai napig sokan keresik olvasószolgálatunk irodájában, illetve annak telefonján (185-794) a Pest Megyei Pályaválasztási Tanácsadót. Az korábban valóban itt működött, de már több mint két éve a XI. kerületi Karinthy Frigyes utca 3. szám alá költöztek. A telcfonszáttluk : 850-243, Kiegészítés cikkünkhöz Egész éjiéi keresték., Egy izgalmas nyomozás története Radó, a parókás nő imitator Nem mindennapos körülmények között kerítettek kézre egy betörőpárt Szentendrén. Izgalmas volt a hajsza, mely váratlan fordulataival gyorsan pergő filmre emlékeztet, és a zsákmány — mely egy szoba-konyhás, elhanyagolt lakásból előkerült — valóban az ezeregyéjszaka kincseit idézi emlékezetünkbe. Kapin György rendőr őrnagy. a Szentendréi Rendőr- kapitányság bűnügyi osztály- vezetője mondta el a történetet: Február 19-én, vasárnap hajnalban telefonált az ügyeletes tiszt a lakásomra, hogy elkaptak egy kis Polskit, amely tele van lopott holmival. A kézrekerítés körülményei olyan rendkívüliek voltak. hogy azonnal bementem irányítani a további nyomozást. A gépkocsi is lopott volt, előző napon — amikor öt garázst' is feltörtek ismeretlen tettesek — vitték el a Dózsa György-lakótelepről. A bejelentések úgy szóltak hogy egv férfi és egy nő volt az elkövető. Kilőtték a kereket Február 19-én hajnalban, a Leányfaluról Szentendre felé haladó járőröknek feltűnt egv piros Polski, mely mögöttüü haladt, és bárhogy lassítottak, nem akart előzni. Két nő ült a kocsiban, mely váratlanul lekanyarodott a Duna-part felé. Amikor utánaeredtek, a pilóta is gázt adott, és a jelzésre nem volt hajlandó leállni. Szirénázva haladt a kék-fehér rendőrautó a Polski nyomában, mely váratlanul megpördült. és szemben a forgalommal próbált menekülni. A riasztólövésre sem állt meg. a járőr erre kilőtte a kis Polski kerekét. Tisxta vadnyugat — Tiszta vadnyugat — mondja Kapin György — hozzátéve még egy. valóban filmvászonra illő fordulatot. A gépkocsi ugyanis, már csak egy ép kereke lévén, kénytelen-kelletlen megállt, és ekkor a pilóta izgalmában — vagy most már amúgyis mindegy volt — leemelte alaposan megizzadt fejéről fürtös parókáját. Az angyalhajú nőimitátor a rendőrök régi ismerőse, a negyvenöt éves. többszörösen büntetett Radó Imre. Társa, a harmincegy éves Kovasánszki Irma, aki azt állította, hogy ő csak au- tóstonosként került a kocsiba, és semmi köze a dolgokhoz. Ám ellene szólt a véletlen találkozásról előadott történetnek, hogy élettársak, és három közös gyermekük van, akik egyébként intézetben nevelkednek. Kiderült, hogy a piros Polski azonos azzal, amit a Dózsa György-lakótelepről ismeretlen tettesek elvittek és tele volt a Papp-szigeti vi- kendházakból frissen lopott holmikkal. Ezek után házkutatást tartottak Radó Imre és élettársa erősen lepusztult házban lévő egyszoba-ikonyhás lakásában. A rendkívül piszkos, elhanyagolt lakásban találtak vadonatúj mosógépet, színes tévét, légpuskát és ezután jött még a meglepetés! Az ágyneműtartóból ugyanis előkerült hatkilónyi ezüst ékszer, amit gyorsan sikerült azonosítani; múlt év december 29- ről 30-ra virradóra törtek be — akkor még ismeretlen tettesek — a szentendrei Bizományi Áruházba, ahonnan a bejelentés szerint elvittek 740 ezer forint értékű ezüst ékszert. Ez szerencsésen megkerült, mint ahogy sok értékes műszaki cikk is, Radóék padlásáról. Irma nem balhés Radó Imre beismerő vallomást tett, és mindent magára vállalt. Az egykori bokszoló, úgy látszik, lovagias akar lenni három gyermekének anyjával szemben. Azt mondja, Irma nem balhés, ő mindent egyedül csinált. A vizsgálat még folyik ebben az ügyben — fejezte be Kapin György a történetet. Gál Judit A XV. Kerületi Tanács Polák Károly Űtitörőházából érkezett az alábbi levél. Lapunk március 23-ai számában megjelent Egész éjjel bolyongott című írásához fűz néhány megjegyzést a levélíró, illetve kiegészíti az abban foglaltakat. Második alkalommal rendezte meg az úttöröház Diáksport Egyesülete, a Déchy Mór Űttörőcsapat és az MHSZ XV. kerületi szervezetének rendezésében a Pajtás teljesítménytúrát (nem tájékozódási verseny). A szervezéshez tartozott, hogy a Vegyépszer Rádiós Klub biztosított a túra idején rádiós hálót, majd Attila keresése alatt egész éjszaka a helyszínen és Budapesten a fiú szüleivel tartottak kapcsolatot. Egy kerületi laktanyából és a Ferroglobus Vállalattól kaptunk szállító- járműveket a szervezők éis a felszerelés szállítására. Király Attila eltűnését délután fél 5 óra körül észlelték a szervezők, és megállapították. hogy Csóványos és Fol- tánkereszt között kell keresni, ugyrnis utoljára 14 óra tájban beszéltek vele a Csóványoson levő megfigyelő- pontnál. A rendezők indultak keresni, amit a teljes sötétedés miatt kellett abbahagyni. Ezután a Fővárosi Tanács üdülőjéből próbálták telefonon értesíteni a rendőrséget, de az sajnos nem sikerült. Ekkor a teljes rendezői gárda lement Vácra, a rendőrségre, és megtörtént a bejelentés, körülbelül 21.45 órakor. A bejelentés után a szervezők közül öten és a rendőrség 4 nyomozója két gépkocsival visszament a helyszínre, és a fegyházból kölcsönkapott elemlámpákkal hajnali négyig keresték a fiút Magas-Tax, Hideg-hegy, Királyrét útvonalon), kivilágo- sodás után pedig biztosították a Királyrét felé vezető Ufa« kát. Az egész éjjel forgalmazó rádiósok a Spartacus th- nál nyolc óra körül vették a jelzést, a fiú megtalálásáról, és nekik köszönhetően nyomban a szülők is. A vétel és a rendőrségi jegyzőkönyv szerint Kemence közelében találtak rá A'.lilára. Király Attila nem csoporttal vett részt a túrán, hanem egy társával, ketten, felügyelet nélkül. Az eltűnést is csak azért vették észre, mert a rendezőknek feltűnt a Magas- Taxon idegesen várakozó fiú, aki a társa volt. Az ö elmondása és személyleírása alapján indult a keresés, amit az is segített, hogy a rádiósok egy kollégájának fiáról lévén szó, ismerték. A fent leírt események kiegészítik és pontosítják a cikkben leírtakat. Sajnálatos, hogy a cikkből nem tűnik ki, milyen sokan (a rendezők, a rendőrség, a körzeti megbízottak, önkéntes segítők) tevékenykedtek fáradságot nem kímélve a keresésben. Mindezeket, és még további részleteket szívesen elmondtunk volna a cikk írójának is, ha megkérdezte volna. Akkor talán nem kerül annyi pontatlan és ellentmondásos adat a cikkbe. Mórotz Dezső Köszönjük az észrevételt, de szeretnénk megjegyezni, a cikkben utalás történt arra, hogy gyakorlott túravezetőkkel, jól felszerelten indultak a túrára. Ám felvetődik a kérdés: ha tudták, hogy Király Attila felügyelet nélkül érkezett, akkor miért nem osztották be őt az egyik csoporthoz? S ha már a fiú eltűnését délután fél ötkor észlelték, miért csak este tíz óra körül jelentették a rendőrségnek, akik így a keresését csak az éjszakai órákban tudták megkezdeni?
