Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

SZÓFICAM Tisztelatben tartva minden választott testületnek azt a jogát, hogy úgy határoz a maga dolgaiban, ahogyan azt a legbölcsebbnek látja, mégis fenn­fennakadunk mostanában régi és új keveredésén a szóhasználatban. Fennakadunk a bizonytalankodásról tanúskodó szóficamokon, mert kifejezik: miként gyűr- kőzik neki az újnak a jobbító szándék, s miként botlik meg olykor a régi beidegződéseken, szokásokon. Ha nem óvnánk magunkat a szóficamoktól, ha en­gednénk a korábbi szokásoknak, akkor most tapinta- toskodva azt írnánk, a vezető párttestület... Nem ezt írjulk, hanem azt: a megyei pártbizottság. A testület március 11-i ülésén határozatot fogadott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottsága testü­letéinek, munkabizottságainak és apparátusának fel­adatköréről és munkamódszeréről. (Lapunkban részle­tes beszámolót adtunk közre az ülés lezajlásáról.) A határozat sok tekintetben tükre annak az új felfo­gásnak, amely átalakítja a pártszervezetek és -szervek tevékenységét, teret nyitva annak az önállóságnak, amely a politikai munka legfőbb helyszínévé az alap­szervezetet, annak környezetét teszi. A jelen kikerül­hetetlen követelménye ez. a valóság diktálta szükség­letnek a felismerése, tehát természetes. Amint természetes az is, hogy a testület sok kér­désben másként kíván eljárni, mint korábban. A szán­dék örvendetes. S éppen azért, hogy az, örvendetes, si­keres Jegyen a végrehajtás is, a hogyanok minden apró részlete fontos. Az áll például a dokumentumban, hogy a pártbizottság „a megyében működő pártszer­vekre és -szervezetekre csak indokolt esetben hoz ha­tározatot." Szakítás ez azzal a korábbi gyakorlattal, amikor úgy sorakoztak a határozatok a politikai munka terepén, mint kukoricaföldön a tövek, ám az újnak a kimondásába belekeveredik a szóficam. Az a bizo­nyos „indokolt esetben”. Ne vitassuk: a testületnek joga eldönteni a maga számára, hogy mit lát indokolt esetnek. Van azonban a mai gyakorlatnak — a még csak formálódó gyakorlatnak — egy másik vetülete is. Aminek természetesnek kell lennie, bármennyire is szokatlanként hat. Nevezetesen azt is tudnia kell(ene) az érintett pártszerv(ek)nek és -szervezet(ek)nek, hogy melyek a lehetséges indokolt esetek. Milyen körülmé­nyek, cselekedetek, módszerek stb. hozhatják létre azokat, azaz: mi a mérce? Mert ha a mérce pusztán a megyei testület megítélése, akkor a szóficam már tar­talmi kérdéssé válik: gumifogalommá, melyet tetszés szerint lehet értelmezni. S ha tetszés szerint, akkor nincsen semmiféle biztosíték az önkényes, azaz a szub­jektív értelmezés ellen, amint az ellen sem, hogy a felsőbb testület (ebben az esetben a megyei pártbizott­ság) ugyan indokoltnak lát valamit, de nem biztos, hogy jól lát... Az indokolt eset szóficama tehát alkal­matlan a mérce szerepére. Kerülve a félreértést, biztosak vagyunk benne, nem szándékkal keresett ilyen gumifogalmat a testü­let, megőrzendő a beavatkozás (a határozathoza­tal) lehetőségével presztízse kellő súlyát. Azért lehe­tünk ebben biztosak, mert a testület önmagára is ki­mond olyat, ami jellegzetes esete a régit és az újat keverő szóficamnak. Azt olvashatjuk ugyanis az emlí­tett határozatban, hogy „tájékozottságának javítása érdekében a pártbizottság tagja felvilágosítást kérhet a végrehajtó bizottság, illetve a pártapparátus mun­kájáról; betekinthet a pártbizottságon elhelyezett do­kumentumokba ...” Ugye, milyen régi beidegződések­ről árulkodó szóficamt Mert kérhet, mert bete­kinthet, azaz megenged magának (tagjainak) vala­mit a testület, ami legtermészetesebb joga, sőt: köte­lessége! A párttagságtól ugyanis azért kapták tisztsé­gükre szólóan a megbízatást, azaz a bizalmat, hogy folyamatosan tájékozódva legyenek mind a végrehajtó bizottság, mind az apparátus tevékenységéről, hogy pontosan tudják, mi van a dokumentumokban ... máskülönben ugyanis elképzelhetetlen az ellenőrzés! Lépjünk még egyet előre a szokatlan, de nagyon is kézenfekvő, természetes, mert politikai mozgalmat jel­lemző úton. Ügy véljük, az előbb említett feltételes mód, a kérhet, a betekinthet, amennyire nem lehet érvényes a testületi tagokra (mert jogot szűkít), an.y- nyira igaz viszont a párt bármely más tagja eseté­ben! Igen, bármely tag esetében. Aki ezt a jogát át­ruházta a közvetlenül választott (delegált), avagy a közvetve lebonyolított szavazással tisztségébe emelt testületi tagra, ám a számonkérés lehetőségéről nem mondott le. Ez a lehetőség egyben annak biztosítéka, hogy ellenőrizze, az általa — közvetve vagy közvetle­nül — megválasztottak miként tevékenykednek, meg­felelnek-e a küldők bizalmának. S ennek az ellenőr­zésnek szükséges, elengedhetetlen módja az is, hogy ha kell, akkor él a lehetőséggel: felvilágosítást kérhet a végrehajtó bizottság, az apparátus munkájáról, be­tekinthet a pártbizottságon elhelyezett dokumentu­mokba. Még itt sem ér véget a logikai lánc. A párt­tagnak ugyanis — a területi illetékességet szem előtt tartva — módot kell kapnia arra, hogy tájékozódhas­son az őt képviselő testületi tag munkájáról. Könnyen belátható ennek szükségessége, hiszen kizárólag arra nem hagyatkozhat az érintett párttagok köre, amit munkájáról a testületi tag beszámolóként elmond. Messzire jutottunk a határozat szövegéből példaként kiemelt szóficamoktól? Nem eltávolodásról van szó, sokkal inkább arról, hogy érzékeltetni kívántuk: ha a szóficamokat alaposabban szemügyre vesszük, akkor lényeges tartalmi kérdésekre bukkanhatunk. Ezek a tartalmi kérdések napjainkban a megye minden táján a köznapi teendőkbe ágyazottan fogalmazódnak meg, hiszen a párt helyi szervezeteinek, testületéinek úgy kell megú.iuinia, hogy közben, a stílus- és munka- módszer-váKással egy időben már formálnia kell kap­csolatait az újonnan létrejött szervezetekhez, a hagyo­mányos politikai struktúra átalakuló elemeihez, a szakszervezetekhez, a népfronthoz, az ifjúsági szövet­séghez ... Sokféle bírálat éri az MSZMP szervezeteit ezek­ben a hónapokban, s nem hiányoznak a méltat­lan támadások sem. Mindez része a politikai küzdelemnek. Mégis, meggyőződésünk szerint ennek a küzdelemnek a legfőbb ütközete nem az, hogy kifelé mit és miként tesznek a pártszervek és -szervezetek, hanem, hogy önmaguk újjáteremtése miként és meny­nyi idő alatt zajlik le. Ha jól és gyorsan, akkor a ki­felé sugárzó munka is hatásos lesz. Logikai kötés ez, kibújni belőle súlyos hiba lenne. S ezeknek a logikai kötéseknek az erejét, teherbírását csökkentik a kibú­vót rejtő s.zóficamok. Mészáros Ottó VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI JIZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁG* ÉS 1 MEGYEI TXNACS LEPJ* XXXIII. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM A ra: 4.30 forint 1989. ÁPRILIS 12., SZERDA MEGERŐSÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉK Spanyol szocialisták hazánkban Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára kedden a Központi Bi­zottság székházában fogadta a Spanyol Szocialista Munkás­párt hazánkban tartózkodó küldöttségét, amelynek veze­tője Jósé Maria Benegas, az SSZMP Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a párt szervező- titkára. A küldöttség tagjai: Elena Flores külügyi titkár és Francisco Fernandez Ma- rugan gazdasági és szociálpo­litikai titkár, a vb tagjai. A szívélyes, baráti hangula­tú találkozón Grósz Károly tá­jékoztatta a spanyol vendége­ket a magyar reformfolyamat eddigi eredményeiről és az MSZMP időszerű tennivalói­ról. Aláhúzta, hogy érdekeltek vagyunk a múlt év novemberi madridi főtitkári találkozón megerősített pártközi és ál­lamközi együttműködési szán­dék minél szélesebb kibonta­koztatásában. Benegas, a spanyol küldött­ség vezetője pártja nevében Grósz Károly üdvözli vendégét támogatásukról biztosította az MSZMP reformtörekvéseit. Hasznosnak és továbbfejlesz­tendőnek nevezte a két párt közötti együttműködést. A megbeszélésen részt vett Lukács János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A CSEPEL AUTÓGYÁR ÉS AZ IKARUS VITÁJA Csak félmegoldás született Félmegoldás született az autóbuszgyártás körüli elhú­zódó ár- és finanszírozási vi­tában. amelyet alapvetően az váltott ki, hogy az Ikarus leg­nagyobb hazai kooperációs beszállító partnere, a Csepel Autógyár a múlt héten leál­lította a buszalvázak szállítá­sát. Emiatt az Ikarus gyár bu­dapesti és székesfehérvári üzeme napok óta nem termel, a több mint kétezer munkás kényszerszabadságon van. Az egyeztető tárgyalások az Ipari Minisztériumban már hétfőn megkezdődtek, majd kedden folytatódtak, s ebbe bekapcsolódott Berecz Frigyes ipari miniszter mellett Beck Tamás kereskedelmi és Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter, valamint Bartha Ferenc, az MNB elnöke is. Az egyez­tetésről és annak eredményei­ről Sós Gyula ipari miniszter- helyettes, továbbá az Ikarus és a Csepel Autó vezérigazga­tója adott részletes tájékozta­tást. A megállapodás szerint — mondotta a miniszterhelyet­tes —, az érintett nagyválla­latokkal kapcsolatban álló bankok az első félév végéig biztosítják a gyártás finanszí­rozásának feltételeit. Fél év áll a kooperáló partnerek rendelkezésére, hogy rendez­zék az árvitákat. Emellett meg kell vizsgálni olyan szerveze­ti korszerűsítés lehetőségét, amely átfogná a járműipar teljes innovációs körét. Arról van szó, hogy az érintettek körülbelül 300—400 millió fo­rintnyi hitelhez . jutnak fize­tőképességük biztosításához. A szervezeti korszerűsítéspe- dig azt jelenti, hogy esetleg holding vagy részvénytársa­ság alakulna, amelyben min­den részegység, illetve alkat­részgyártó érdekeltté válna a végtermék, ez esetben az au­tóbusz gyártásában. Ily mó­don egyfajta önmérsékletre kényszerülnek, ha áremelési elképzeléseiket érvényesíteni akarják. Eddig a vállalatok általá­ban központi támogatást kap­tak, ha az szükségessé vált, így az Ikarus is, amely még a múlt évben 5,5 százalékos termelési támogatásban ré­szesült. Ma már nincs ilyen­re lehetőség egyetlen terüle­ten sem. Ezért a járműipar­ban is szükséges megvizsgál­ni a szervezeti váltás felté­teleit. Erről az érintett tár­cák bevonásával . a kormány számára előterjesztést tesz­nek. Ez azért is sürgetőimért a közúti járműgyártás a ma­gyar gépipar egynegyedét öle­li fel, s ez az alágazat 100 ezer munkavállalót foglalkoz­tat. Ugyanakkor a kormány ke­rülni akarja meg a látszatát is annak, hogy a mostani ár­vita körüli, egyeztetések pre­cedenst teremtsenek, hiszen alapvetően vállalatok közöt­ti vitáról van szó. Semsey András, az Ikarus vezérigazgatója szerint a mos­tani félmegoldás meghagyta az alapproblémát. Lukácsi Gábor, a Csepel Autógyár vezérigazgatója kö­zölte, hogy a buszaívázak szállítását - kedden megkezd­ték az Ikarusba. Ugyanakkor nekik mintegy 250 koopefá- ciós partnerrel kell még ár- és elszámolási egyeztetéseket folytatniuk, több céggel hosz- szabb ideje tartó árvitáik vannak. Ma ülést tart a Központi Bizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága április 12-re, szerdára össze­hívta a Központi Bizottság ülését. ' A testület megvitatja azt a jelentést, amelyet a Központi Bizottság február 10—ÍVi ülésének döntése alapján ki­küldött bizottság készített. A bizottság tanulmányozta a párt vezető testületéinek mun­káját, stílusát és módszereit. A bizottság jelentését Grósz Károly főtitkár terjeszti elő. SZOT-előkészületek Május elsejére A május 1-jei előkészületek­ről tájékoztatta Szalai Ferenc, a SZOT titkára az MTI mun­katársát. Elmondta: az idei május 1-jét a szakszervezeti mozgalom az elmúlt években megszokott formáktól elté­rően, ám tartalmában a ha­gyományokat, a régi munkás tradíciókat követve készíti elő és ünnepli meg. Azt szeret­nék, hogy május 1-je az egész országban szakszervezeti ünnep legyen. Budapesten fel­vonulással egybekötött nagy­gyűlésre hívják a főváros va­lamennyi dolgozóját, egész lakosságát. A Hősök tere kör­nyéki gyülekezési helyekről vonulnak majd a résztvevők a 11 órakor kezdődő nagygyű­lésre, amelyen — a SZOT ve­zetőinek véleménye szerint — hangot kell, hogy kapjon a szakszervezeti mozgalom ál­láspontja napjaink legidősze­rűbb kérdéseiről, a magyar dolgozókat foglalkoztató leg­égetőbb gondokról, legfonto­sabb tennivalókról. BHMHltlM« KRÓNIKA © Az Országgyűlés műszaki-gazdasági modernizációs cso­portja tegnap ülést tartott. Úgy foglalt állást, hegy a kormány jelenlegi gazdaságpolitikája nem alkalmas gondjaink megol­dására, mivel nem az ország’tényleges adottságaira épít, és a problémák kezelésére alkalmazott elmélet sem váltotta be az eddigiek szerint a hozzáfűzött reményeket. @ Az autópálya- használati díj és a vámrendelkezés ellen több társadalmi szer­vezet, köztük a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Köz­lekedési Szakszervezetek Szövetsége, a FIDESZ választmánya és a Magyar Demokrata Fórum egri szervezete juttatta el til­takozását az Országos Sajtószolgálathoz. ® Ismét egykori munkatársai szerkesztik a Szegeden megjelenő Tiszatáj című folyóiratot. © József Attila születésnapja, április 11-e alkal­mából a hagyományokhoz hűen ezúttal is több új kötettel je­lentkeztek a könyvkiadók. ® Kiállítás nyílik szerdán a szov­jet űrkutatásról a Planetáriumban. Erről hangzott el tegnap sajtótájékoztató a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Megnyíltak a szakkiállítások A mezőgazdaságtól az elektronikáig Tegnap nyitották meg Kő­bányán, a BNV területén a négy napon át tartó tavaszi szakkiállításokat. Az Agromas- expón a magyar cégek a korszerű talajművelő és vető­gépek mellett betakarítógé­pekhez adaptereket és ter­ménytároló berendezéseket ál­lítanak ki. Számos olyan munkát egyszerűsítő, illetve megtakarító anyagmozgató ás szállítómasina is bemutatásra kerül, amelyet elsődlegesen a növénytermesztésben, vala­mint az állattenyésztésben al­kalmaznak. A kiállítást felke­resők, köztük az agrár szak­emberek találkozhatnak a mezőgazdasági gépekhez nél­külözhetetlen részegységek, alkatrészek olyan fajtáival, mint például a kardántenge­lyek. hajtóművek és szivaty- tyúk. Szerepelnek a bemútatón az élelmiszeripari gépek is. Szá­mos kiállító hozta el kon­zervipari berendezéseit, köz­tük az előfeldolgozó gépsoro­kat.. Minden bizonnyal nagy érdeklődés kíséri a sajtgyári gépparkba iól illeszkedő gép­sorokat. köztük a tejipari tar­tályokat. Több kiállító is el­hozta vágóhídi berendezéseit, köztük is a csomagológépeket. A Hungaroplast ’89 elneve­zésű szakkiállításon a hazai műanyag-feldolgozó ipar ex­portválasztékában szereplő cikkekből vonultattak fel nagy szériákat. Köztük talál­hatóak a hőre lágyuló mű­anyag fóliák, padlóburkoló­anyagok, tasakok és csomaga- lószerek. A Limexpón a könnyűipar újdonságai vonzzák az érdek­lődőket. A magyar könnyű­ipari gépgyártást reprezentál­ják a cipőipari gépek, ame­lyek konvertibilis exportja ör­vendetesen megnövekedett. A textilgép-alkatrészek értékesí­tése is kiegyensúlyozott ex­portforgalmat jelez. A Mipelen kiállítóink első­sorban a számítástechnikához kapcsolódó szoftver- és hard­verfejlesztésekkel vannak jelen. A külföldi, főleg nyu­gati cégek műszertechnikai és elektronikai újdonságokkal szerepelnek. A szakkiállításokra a diá­kok, katonák és gyermekek tízforintos belépőjegyet vált­hatnak. Egyébként a napi be­lépők ára 40 forint. Gy. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom