Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

1989. ÁPRILIS G., CSÜTÖRTÖK A BEJÁRATI JELZŐNÉL Lopják a kábeleket A szóban forgó eset sajnos ma már nem ritka. A garáz­daságot meghaladó újfajta bűncselekménnyel állunk szemben. Ki skunlacháza állo­mása közelében a vonalat el­lenőrző járőr azt állapította meg, hogy a bejárati jelző ve­zetékét megrongálták. A vé­dőfelszerelésként , szolgáló rézsodrony földkábelt elvág­ták, a földből kibontották és elvitték. Ez a védővezető a megbontáskor keletkezett zár­lat esetén a 23 ezer volt fe­szültséggel kétségtelenül ha­lálos balesetet okozhatott vol­na, ha a MÁV szakembereit nem sikerül rövid időn belül a helyszínre küldeni. Buszrugdosók Hátunk mögött a Móricz Zsigmond körtér, előttünk a piros 40-es busz megálló­ja, felettünk a menetirá­nyító fülkéje. Két férfi be­szélget, egyikükhöz irányít a tanuló buszvezető, mond­ván, hogy Csonka Sándor sofőr és oktató már régi motoros a szakmában. A negyvenes éúeiben já­ró buszvezető meglepődik a szokatlan kérdésen. Nem tud különbséget tenni az agglomerációban vagy a fő­városban élő utasok maga­tartása között. Végül is a sokéves ta­pasztalat emlékei csak- csak előjönnek Csonka Sán­dor memóriájából. Elég le­hangolóak, bár nem min­ket. Pest megyeieket ér a kritika. Mert bírálat az a javából, amikor — mondja a sofőr —, ha a 139-essel megy Gazdagrétre, másod­rendű állampolgárnak érzi magát. Erről a hangulatáról olykor keményen gondos­kodnak az arrafelé fel­vagy leszálló „tisztelt” uta­sok, amikor belerúgnak az autóbusz oldalába, vagy be­köpnek a nyitott ajtón az indulás előtt egy pilla­nattal. Pedig a BKV autóbuszai­nak gyalázatos műszaki ál­lapotáról, az emiatti késé­sekről, a csúcsforgalmi du­gókról talán mégsem ezek a gépkocsivezetők tehet­nek. Csak hát valakin le kell vezetni a felgyülem­lett indulatokat a hosszú várakozás után. Hogy ilyenkor ki, milyen képet fest magáról, az ugye ma­gánügy. Legalábbis látszó­lag... A. L. A. Ülést tartott a Dabasi Né­pi Ellenőrzési Bizottság Egyik napirendi pontja a ve­szélyes hulladékok keletkezé­sére hozott intézkedések vég­rehajtásának vizsgálata volt A megyében jó néhány tele­pülés nem kívánt, országot érdeklődést vívott ki magá­nak különböző, környezet- szennyező manővereivel. Így például Vác, Monor, s nem is olyan régen Apajpuszta. Ma­nőverről beszélek, hiszen a fent. említett esetekben olyan ügyeskedések is gondot okoz­tak. amelyek megkerülni igye­keztek a környezetvédelmi rendeletet. Ügy tetszik, hogy még mindig nem mértük föl: az iparosodás, a különböző anyagok használata egyre in­kább veszélyezteti környeze­tünket. Azt sem hisszük el, hogy az a vállalat, amely ilyen anyagokkal dolgozik, már a termelés beindításakor köteles felelősséggel fölmérni azt is, hogyan tudja a káros anyagokat megsemmisíteni. Dr. Gábor Ferenc állator­vos hozzászólásában elmond­ta, hogy ma már paradoxon­nak hat csupán az a megha­tározás is, hogy mi számít ve­szélyes hulladéknak. Alapve­tően minden. Hiszen a mellék- termék összetétele vagy ere­dendően veszélyes, vagy a helytelen tárolás, megsemmi­sítési akciók során hamarosan azzá válik. Megdöbbentőnek ítélte, hogy a vizsgált nagy­üzemek közül olyan szövetke­zet, mint az ácsai Vörös Ok­tóber sem tartotta eleddig fontosnak, hogy függetlenített környezetvédelmi szakembert foglalkoztasson. — A felelősség — úgymond — csak csatolt munkakörben van személyhez kötve — mondta a? állatorvos. — A termelőszövetkezetben példá­ul az energetikus főmérnökre maradt, mint szamáron a fül. Gondolható, hogy főállásban is van mivel foglalkoznia, nem várható el tőle még az is, hogy minden környezetvédelmi te­endőről naprakész informáci­ókkal rendelkezzen. Ügy ta­pasztaltuk, hogy az erre vo­natkozó rendeleteket nem is­merik, a veszélyes hulladé­kokról saccolt értékeket mon­danak, a bizonylatokat nem őrzik meg. Gondos Imre, a Budapest Bank Rt. dabasi fiójának igaz­gatója vehemensen fogalmaz: — Sok az olyan, függetlení­tett állásban lévő ember, akik helyére — hangsúlyozom — a helyére igenis szakképzett környezetvédelmi szakembert lehetne fölvenni — mondta. — A szakszervezeti székházak­ban, az ifjúsági szervezetek­ben még mindig elég magas a létszám, s csak gondoljuk meg, maga a székház-üzemeltetés is mi pénzbe kerül! A környe­zetvédelem nem olcsó mulat­ság, a cégek nyilván éppen ezért ügyeskednek, spórolnak. Nem mérik föl, hogy saját életterünket teszik tönkre az ilyen filléreskedéssel. Nézzük meg, milyen, ma már felesle­ges apparátust lehet még csök­kenteni, netalán megszüntetni, s máris átcsoportosíthatjuk az anyagi erőinket. ★ Az ülés második napirendi pontja a névtelen levelek kö­rül bonyolódott. A Dabasi NEB az utóbbi időben jócs­kán el van látva ilyenekből, vizsgálódásaik nagy részét le­köti az az energia, amivel a vádaskodások után járnak. Nemrégiben olyan ügy után futottak, mint lemaradt ember a szekér után, amelyet a meg­vádolt gyáli termelőszövetke­zet vezetői saját hatáskör­ben már megtoroltak. Kinek mi járt, akadtak, akiket ki-: zártak a szövetkezetből. Rossz napokat szerzett a névtelen le­vélíró a nemrég nyugdíjba ment párttitkárnak, Csipái Ferencnek is, nem kevesebbel vádolva őt, mint hogy az üdü­lőjét feketén építette. A vizs­gálat alapos volt, mindenre kiterjedő, s megállapította a vétlenséget. Már ez is tanul­ság lehetne, de a levélíró, vagy levélírók nem nyugszanak. Ügy tűnik, kifejezetten a gyá­li Szabadság Termelőszövet­kezet vezetői ellen indították a hadjáratot. Szólt a levél ar­ról, hogy az elnök szakdolgo­zatát „néger” írta, aki hálá­ból és cserébe zsíros álláshoz jutott. Olyan apróságokkal, hogy az elnök kitűnő ered­ménnyel végezte el az egyete­met, s nem valószínű, hogy nem futotta volna saját ere­jéből a szakdolgozat megírásá­ra, már nem foglalkoztak. S miután nem láttak látványos retorziót, gondoltak egy na­gyot, s a gyáli, valamint a da­basi MDF-csoportok nevében írták legutóbbi levelüket. A dolog szépséghibája az, hogy egyik szervezet sem tud ró­la, nem vállalja a feljelentést. A népi ellenőrök pedig fele­lősséggel utánajárnak minden vádaskodásnak, megállapít­ván: azok alaptalanok. Elgondolkoztató, hogy azok, akik nem fémek a bőrükbe, s unos-untalan feljelentések­kel bombázzák a hatóságokat, s más szervezeteket, nem gon­dolnak arra, hogy a rágalma­zás büntetendő cselekedet. Az élet malmai lassan őrölnek, s ma hiába burkolódznak az is­meretlenség homályába, előbb- utóbb kiderül kilétük. Akkor viszont nekik kell szembenéz­niük azokkal, akiket alaptala­nul megvádoltak. Arról pedig, ugyebár, már szót sem érde­mes ejteni, hogy az ember, többek között attól is ember, hogy nyíltan vállalni meri vé­leményét. Hiába is monda­nánk a névteleneknek ... Bellér Ágnes Mozi Budaörs. Szabadság. Április 7- én 6 óra: Piroska és a far­kas, magyar—kanadai. 8—9., 6 óra: Amerikai gyilkosságok, am. 10—11., 6 óra: Az ördög jobb és bal keze, olasz—NSZK vígj. Dunakeszi. Vörös Csillag. Április 6—7., háromnegyed 6 és 8 óra: Rain Man (Esőem­ber). am. film. 7—9., fél 4 óra: Vissza a jövőbe, am. 8-án, há­romnegyed 6 és 8 óra: Break 1., am. 9-én, háromnegyed 6 és 8 óra: Break II., am. 10—12-én háromnegyed 6 és 8 óra: Az ifjú Sherlock Holmes és a féle­lem piramisa, ang. Százhalombatta. Művelődési központ. 8—9., 6 óra: Madon­nák háborúja, jap. 9-én, 4 óra: Piroska és a farkas, magy.— kanadai. 10—11., 6 óra: Bosz- szúvágy III., am. Szentendre. Felszabadulás. 6—7., 5 és 7 óra: Barabás, ol.— am. 8—9., 3 és 5 óra: Az ördög Jobb és bal keze, ol.—NSZK. 8— 9., 7 óra: Vad banda, am. 10-én, 5 és 7 óra: Piroska és a farkas. Szigetszentmiklós. Kossuth. 7., 6 és 8 óra: Amerikai gyil­kosságok, am. 8-án, 6 és 8 óra, valamint 9-én,- 8 óra: Csillag­ember, am. 10-én, 6 és 8 óra, valamint 11-én, 6 óra: „X” program, am. Dabas. Kossuth, Április 6-án, 6 óra: Az évszázad csütörtökig tart, magy. 7-én, 6 óra: Piedone Afrikában, ol. 8-án, 6 óra: Piedone Egyiptomban, ol. 9-én, 4 óra: Ludas Matyi, magy. 9- én, 6 óra: A zsaru szava, fr. 10- én, 6 óra: Marie, am. Dunaharaszti. Béke. Április 6-án, 6 és 8 óra: Amerikai gyilkosságok, am. 8—9-én, 6 óra: A leghosszabb nap I—II., am. 10-én, 6 óra: Az új föl­desúr, magy. 12-én, 6 és 8 óra: Csillagember, am. Gyál. Dózsa. Április 7-én, fél 6 óra: Eldorádó, magy. 8—9-én, fél 6 óra: „X” program, am. 10-én, fél 6 óra: Barabás, ol.— am. Nagykáta. Rákóczi. Áprilisi 6—7., 6 óra: D’Annunzio, ol. 8- 9., 6 és 8 óra: Fekete öz­vegy, am. 10-én, 6 és 8 óra: Vadon, magy. Ráckeve. Szabadság, Április 8., 6 óra: Túsztörténet, magy. 9- én, 6 óra: Kicsi, de szemte­len, ol. 10—11., 6 óra: Csillag- ember, am. Érd. Művelődési központ. Április 6-án„ fél 6 óra: Piros­ka és a farkas, magy.—kana­dai. 9-én, fél 4 óra: Ottó, az orrszarvú, dán. 9-én, fél 6 és fél 8 óra: A zsoldoskatona, ol. 10- én, fél 6 és fél 8, 11-én, fél 6 óra: Amerikai gyilkosságok, am. A tavaly Nagyváradról csa­ládostól átszökött Somogyi Sándor otthon tv-szerelő volt, s ebben a kategóriában vala­miféle vezető. Ám háromszor is át kellett adnia a helyét, mindig elküldték, ha egy ro­mán kollégának kellett a ke­nyér. Újdonsült honfitársunk most háromágú díszes, fara­gott gyertyatartókat állít ösz- sze, s havonta tisztán megke­resi a 9 ezer 600 forintot. A felesége ugyanitt raktáros. Tehát minden jó lenne, ha ... A szülőföldjüket elhagyók életében gyakori ez a felté­teles módot kifejező szócska, mert otthon maradtak a szü­lők, mert Somogyi Sándor életében még nincs vége a vándorlásnak, mivel az egyik lánya, három unokával Ame­rikáig sodródott. Szados István és felesége tavaly szabályos útlevéllel érkezett, s szerencsés ember­nek mondhatná magát. Hat hónap múltán ugyanis jöhet­tek utánuk a gyerekek. A Kolozsvár pereméről, Szász- fenesről érkezett fiatalember vezetésével a székely faragó­művészet remekei kerülnek a bútorkereskedelembe, s ér­deklődnek ezek iránt a ten­geren túl is. Ért hozzá, mert mintaikészítő és műbútorasz­talos. A Székelyföld népi mo­tívumaival díszítik a hársfá­ból készített fakazettákat, fa­ragott bölcső ring a kézmoz­dulattól. A támlás beszélő székeket galamb díszíti. Ha ebből kettőt egymás mellé tesznek, el lehet helyezni úgy is, hogy szembenézzen a két madár, meg úgy is, hogy el­forduljon egymástól, mindig a családi hangulat pillanatnyi állapotát jelképezve. Szados Istvánnak Rákospa­lotán béreltek lakást. Minden nagyon jó lenne — mondja ő is. Csak hát el kell telni pár évnek, míg a feszültség elmúlik. Ma még sokat gon­dolunk vissza az elhagyott otthonra, a barátokra. A pil­lanatra, amikor elindult a vo­nat. Kattogó kerekei mögött elsuhantak a dombok, a táj, az ismerős régi fák. A feleség, Szados Anna, el­magyarázza, hogy náluk a férj vezetéknevét viselik, ezt ezután is így szeretné. Ö Kolozsvár nagy divatszalon­jában dolgozott varrónőként, s most szintén gépre spórol. Itt egyelőre csak 4 ezer 200 forintot tud keresni, de mint kiderül: az ő keze nyomát követi a véső sok-sok faka­zettán, sormintán, s meglehet, hogy az egyik teremben lát­ható díszes kopjafák mintái­nak is ő volt az előrajzolója. Szászfenes — említi só­hajtva a kis falu nevét, ahol Erdély legrégibb, 800 éves katolikus temploma emelke­dik. ötszobás szép családi há­zukat rz utcával együtt most bontják, pedig ott semmi sem régi, de igy döntött a hata­lom. A belső termek gyalupad- jai előtt is vidáman kattog a kalapács. Az ott serénykedő fiatalembereknek szintén megvan az egyenként külö­nös szakítási, menekülési tör­ténetük. — A kislányom jó tanuló, román iskolába járt, mégsem jutott be a gimnáziumba, de rajta kívül más magyar se — így Somogyi István, akii egy­szer a bolt előtti sorbanállás- kor kifakadt a rendőrökre, hogy nem tudnak rendet csi­nálni. Jöttek is mindjárt, egyenesen érte. Az őrszobán koszos vízzel töltött dézsába dugatták a fejét, hogy lehűt­sék, s addig kellett innia, míg nem hányt. Akkor elen­gedték. Példaként sorolják a többi történetet, ami a népek kö­zötti mesterséges gyűlölet szí­tását szolgálja. Vallják, emi­att, a gyerekek jövőjéért kel­lett elszakítaniuk a régi szá­lakat. Kovács T. István \ Ember nagyságú lyukak a védőhálón Üton-úlfélen szembetalálkozunk azzal az Igazsággal, hogy az a bizonyos szociális védőháló egyre vibarvertebb. Ember nagyságú lyukak tátonganak rajta. így aztán nemre, korra való tekintet nél­kül, az igazi zuhanás közben képtelen mindenkit felfogni, fenntar­tani. Fenntartani úgy, hogy életkörülményei egy betegség vagy zi­lált családi háttér miatt számottevően ne romoljanak. Akkor, ami­kor drága, nagyon drága az élet — az élelmiszerek éppúgy, mint a továbbélést biztosító gyógyszerek. Van-e annyi pénze például a Budaörsi Városi Tanácsnak, hogy minden rászoruló segít­ségére siessen, ki átmenetileg vagy huzamosabb időn át is- tápolásra szorul? Erről be­szélgetünk dr. Jákó Klára ha­tósági, Lizák Tiborné dr. mű­velődési, egészségi és sport- psztályvezetővel. Grépály Andrásné vezető-szervező gon­dozónővel. Shön Györgyné szociálpolitikai előadóval. Az ember azt hihetné, ahol ennyien hivatottak a szociál­politikával, a rásjorulpk is- t'ápolásával foglalkozni ótt a sdk-bába között elvész a gye- rék. Ám1 mindenki, a maga te­rületén, a kilométer hosszú­ságot kitevő kimutatások nél­kül is pontosan tudja, hol szo­rít a cipő, mit kellene tenni. Csaikhogy falba ütköztek, mert mindig, mindenhez újra és újra pénz kell. Ahogy a há­rom- vagy többgyerekes csa­ládok iskoláskorú nebulóinak étkezési hozzájárulásához is 620 ezer forint kedvezmény. Van idősek klubja, kedvezmé­nyes ebédkihordás Is 144 rá­szorulónak. Bővítik majd, ám a végcél a szállást nyújtó he­tes napközi. Gondozási központ szerepét tölti be Budaörs Biatorbágy, Törökbálint vonzáskörzettel. Sokan, nagyon sokan rászo­rulnak a társadalmi hálózat gondoskodására és a hivatá­sosok felügyeletére. Arra, hogy takarítsanak körülöttük, ebé­det vigyenek nekik, s a ház körüli munkáik se maradja­nak el. Három ember ellátá­sáért 1500 forint tiszteletdíjat kapnak a házi szociális gon­dozó társadalmi munkásai. Szinte filléreket a napi gya­loglás, a fárasztó munka után havonta. Ma, amikor meg­gondolják magukat Budaörsön is a nyugdíjasok — főként az a 3 ezernél több ember, aki­nek havonta négyezernél ke- yesebbei.,s^árppl. markába a; Rostás. —»rá* orvosj cjiend.elte] gyógyszerek közül melyikét1 tudják ki váltani-. Mart a tanács csak a rászorultság, s nem a betegség alapján adhat pénzt.» a gyógyszerköltségek fedezé­sére. Kezüket szabály köti meg. Pedig nem ártana még ebben a pénzszűke világban sem, ha a szociális védőháló eme hatalmas lyukát befol- doznák: a nyugdíjasok a térí­tést azon a jogon kapnák, hogy a magyar állam polgá­rai. Egyre gyakrabban kell a tanácsnak saját zsebébe nyúl­ni, pótolni a hiányzó össze­geket. Még ebben a megfele­lő anyagi körülményekkel megáldott körzetben is. Pedig itt is restelkedve kérnek anya­gi támogatást, kedvezményes étkeztetést. Nehezen vallják be: megalázó számunkra az egy * 4 * 6 élet munkája után kapott nyugdíj összege. Márpedig ha kérnek, erről vallanak ... Közülük nem mindenki tud­ja, 4 ezer forintnál kevesebb nyugdíj esetén kérhetnek a szakszervezeten keresztül mél­tányossági emelést. Persze akkor, ha aktív korukban a társadalmi munkában élen­jártak, s a szakszervezet tag­jai voltak, maradtak. A szo­ciálpolitikai előadó tudomása szerint 3—400 forintot adtak tavaly méltányossági alapon. Amiről a majd kétórás be­szélgetés meggyőzött: Buda­örsön a tanács erejéből pró­bálgatják az embernagyságú lyukakat befoltozni a szociá­lis védőhálón. Próbálgatják, jó szándékkal, ötlettel, min­den lehetséges, rendelkezé­sükre álló "forinttal ■ —, ám egyedül nem megy. Varga Edit BESZÉLŐ SZÉKEK, FARAGOTT BÖLCSŐ Ha a két madár Ha nem is könnyen, de határainkon belül biztonsá­gosan élhetünk. Van, akit ez feledékennyé tesz. Bizonyos helyzetekben nem jut eszébe a régi bölcsesség: „Ma ne­kem, holnap neked”. Ne hall­gassuk el, jjiogy voltak, akik eleinte dohogtak a Romániá­ból áttelepülők érkezése miatt. — Kevés a lakás, ke­vesebb lesz a munka, és ak­kor itt vannak ők... Az Alagi Állami Gazda­ságban nyoma sem volt az ilyen szemléletnek. Az ide kerülők tavaiy munkát és la­kást kaptak. A Fót és Buda­pest közelében fekvő major­ság átalakított épületében há­rom család lelt otthonra. Az erdélyi ember szeren­cséje, hogy olyan, mintha vé­sővel, faragókésisel született volna. Amint fa kerül a ke­zébe, dédelgeti, farigcsálja, s olyat alkot, aminek csodájá­ra járnak. Ezt a tehetséget, ami sokak számára otthon csak időtöltésre való volt, ma pénzzé lehet tenni, s jó meg­élhetés forrása. Névtelen vádaskodások Da bason Környezetvédelmi vizsgálat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom