Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

1989. Április csütörtök SáÉöf«m 3 SZÁJTÁTVA Ellen KI tagadhatná a mindenna­pos tapasztalatot, ami szerint az élet bármely területén meg­történhetnek visszaélések, ki­alakulhatnak visszásságok? Le­gyen tehát ellenőrzés. Van. Sok helyen. Sokféle. Avagy egy helyen sokféle. Esetleg sok he­lyen egyféle. Ahogyan tetszik. Illetve, ahogyan azt a külön­böző szerveknél, szervezeteknél készített ellenőrzési tervek elő­írják. S tagadhatatlanul sokfé­lét előírnak ezek a programok. Szájtátva hallgatja például a hírlapíró a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsági titkárá­nak a kiselőadását — amit a laikus hírlapírónak rögtönöz — arról, milyen címszó alatt ke­rülhet sor náluk átfogóbb vagy egy-egy részletet mérlegelő vizsgálódásra. Lehet ennek a formája felügyeleti ellenőrzés, törvényességi felügyeleti el­lenőrzés, felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzés, ágazati ellenőrzés. S az csak természe­tes, hogy ezek az összefoglaló elnevezések seregnyi szálra bomlanak. Ezeknek a szálaknak olyan nevet adtak, mint hely­színi komplex ellenőrzés, ön­értékeléshez kapcsolódó ellen­őrzés, utóvizsgálat, átfogó el- lénőrzés, rendszeres kétéven­kénti ellenőrzés, ilyenkor terí­tékre kerülhet a gazdálkodás éppúgy, mint az ügykezelési munka, a kisajátítások, a bir­tokviták ügyintézése, nem mel­lékesen az árak alakulása a tanácsi és a nem tanácsi gaz­dálkodóknál ... Papíron jól fest ez a mecha­nizmus. Jól, hiszen nincsen a világnak olyan ügyes trükk­mestere, aki átbújhatna ezen a szorosan szőtt ellenőrzési há­lón! Sajnos, más a papír és más a valóság! A sokféle el­lenőrzés ellenére is sokféle a visszaélés, a szabálytalanság, a jogot sértő gyakorlat. Ezek el­len küzdeni kötelesség. Kér­dés azonban, hogyan? Az el­lenőrzések, az ellenőrök szá­mának gyarapításával? Járha­tatlan út! Annyian, annyiszor és annyi mindent ellenőrizné­nek, hogy megállna a munka. Valami más, ezzel ellenkező út kell. Például az olyasmiknek az érvényesítése, mint a tény­leges helyi önállóság, a testü­leti számonkérés, a teljes jog­kör és felelősség gyakorlatá­nak az összekapcsolása a tiszt­ség- és tisztviselőknél . .. MOTTÓ (Folytatás az 1. oldalról.) problémák vannak. Az előre­lépés módjának; kidolgozása azonban még kezdeti stádium­ban van, így a szakmán belül is tovább kell folytatni a vitát. Többek között arról, hogy mi­lyen legyen finanszírozási rendszere, hogyan kaphatnak nagyobb szerepet benne a pia­ci szabályozás elemei, meddig terjedjen az ingyenes alapel­látás — mondta Kovács Imre. Fordulat helyett Az ülés harmadik napirendi pontjáról Sarkadi Nagy Bar­na, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnökhelyettese tájékoz­tatta az újságírókat. Elmondta, hogy az állami egyházpolitika kedvező értékelést kapott, mint a magyar társadalom stabilitá­sának fontos tényezője az el­múlt évtizedekben. Mégis szük­ség van megújítására, ha nem is fordulatra, de korszerűsíté­sére, hogy alkalmazkodni tud­jon a társadalmi változások­hoz, hozzá tudja igazítani az egyházpolitika elveit, gyakor­latát és módszereit a demokra­tikus jogállamiság normáihoz. Ennek legfontosabb eszköze lehet a lelkiismereti és vallás- szabadságról szóló törvény, amelynek irányelvei az egy­házakat, mint fontos és érté­kes társadalmi intézményeket határozzák meg, a vallássza­badságot pedig alapvető em­beri jogként minősítik. Az elő­készítés alatt álló törvényben várhatóan megfogalmazzák az A számítógépes könyvelés olcsó is, titkos is Eddig kettővel szorzott a tanács Kisiparosszorzó: sajnos jól ismerik ezt a kifejezést a kis­ipar űzői. Ez a szorzó az el­múlt években lehetett kétsze­res, háromszoros, attól füg­gően, hogy néhány túlbuzgó helyi tanácsi alkalmazott mek­kora hazugságot nézett ki az előző évi bevételeinek kimuta­tását benyújtó maszekból. Is­meretes annak a — igaz, nem megyei, hanem fővárosi — maszeknak a néhány évvel ez­előtti esete, aki azért ment tönkre, mert fillérre pontos adóbevallásának összegét ket­tővel megszorozta a helyi ta­nács, mondván: „magának Mercedes autója van, többet kell fizetnie”. S a kisiparos hiába bizonygatta, hogy Mer- cije tizenhét éves, másfél mil­lió kilométert futott, s szegény embernek való, hiszen sokkal olcsóbb üzemű a benzinfaló Ladánál — fizetnie kellett. Ez év február 28-ig ismét be kellett nyújtaniuk adóbe­vallásukat a maszekoknak, ez a bevallás azonban már nem az a bevallás: az új adórend­szer keretében történik. Bartos Lászlótól, a Kisiparosok Or­szágos Szövetkezete megyei titkárhelyettesétől kérdeztük: működik-e most is az a bizo­nyos szorzó, s milyen tapasz­talatokat szereztek az új adó­zás eddigi gyakorlata alap­ján? — Az újféle bevallás elké­szítéséhez nagy segítséget kap­tunk a Pest Megyei Adófel­ügyelőség szakembereitől, akik tájékoztatták kisiparosainkat a papírok kitöltésének mi­kéntjéről. Az idén nem a ta­nácsnak, hanem az APEH-nek nyújtottuk be papírjainkat, így tehát nem működhetett a kis­iparosszorzó. Hogy később, az adatok feldolgozása után indul-e vizsgálat valamely KIOSZ-lag ellen azért, mert a hivatal szerint kevesebb jö­vedelmet vallott be, ma még nem tudjuk. De az bizonyos, hogy ez a vizsgálat már ob- jektívebb, törvényes és jogsze­rű lesz, nem úgy, mint eseten­ként a múltban, amikor egy kistelepülés lakatosára is ugyanakkora terhet róttak ki, mint a Budapest környékire, csak azért, mert a nagyobb forgalmút tekintették bázisul a kisebb forgalmú számára. Nehezményezik a kisiparo­sok, hogy nem lehet beszerez­ni az új kiadású, módosított naplófőkönyveket: talán az idén ipart kiváltók könnyebb­ségére lesz, ha tudtul adjuk, némi fejrovat-módosítás után használhatnak tavalyi könyvet is. Viszont akár a tavalyi, akár az idei jogszabályokról beszélünk, azokat változatla­nul túl bonyolultnak tartják, s nyomatékosan kérik, állítsák vissza az átalányformájú adó­zást — különösen az egyéb­ként is rosszul ellátott kiste­lepülések kisforgalmú szolgál­tatóinak volna ez nagy köny- nyebbség. Arra viszont a KIOSZ kéri tagjait, többen is vegyék igénybe számítógépes könyvelési szolgáltatásukat. Mert már eddig is sok kisipa­ros tudja, hogy ez olcsó, de azt talán kevesen, hogy titkos is... T. B. E. Működő gépek Hét mezőgazdasági gépeket gyártó cég mutatja be ma ter­mi keit a Herceghalmi Kísérle­ti Gazdaság zsámbékmajori te­lepén. Az érdeklődők a gépe­ket működés közben is megte­kinthetik a megnyitó napján. gedtek el, és hamarosan visz- sza is került Nagyfára. A tanács munkaügyi főelő­adója, Fábián Józsefné bizo­nyára rájuk gondol, amikor azt mondja, a közhasznú mun­ka rendszere a munkanélkü­liség fenyegetése nélkül is megállná a helyét, hiszen ko­rábban is voltak a társadalom perifériájára szorult emberek, akik segélyekből, alkalmi mun­kákból tengődtek. Nekik va­lódi segélyt jelent a közhasz­nú munka, s nem utolsó szem­pont, hogy így a tanács na­gyobb figyelmet fordíthat rá­juk. Emellett a helyi tanács sem jár rosszul. Szadai Erzsébet osztályvezető számokkal bizo­nyítja, nem fizetnek rá. Park­jaik rendben tartásához körül­belül 2,5 millióra lenne szük­ségük, de ennyi nincs. A hiányzó egymilliót munkaerő­vel pótolják, ami nekik nem kerül egy fillérjükbe sem, mi­vel a foglalkoztatottak után havi 6500 forint állami támo­gatást kapnak. Tehát nem a szűkre szabott tanácsi kasszát terheli a kifizetendő bér és a járulékos költségek. 1 A köz­hasznú munkát végzők 3500— 4500 forint között keresnek, ami nem mondható valami soknak, viszont nem is akar­ja a tanács, hogy ez legyen az utolsó munkahelyük. Ezért csak két hónapos szerződést kötnek a jelentkezőkkel.. A szorgalmasabban dolgozókat azután a tanács ajánlja be va­lamelyik munkaadóhoz. Mi tagadás, szükség is van az ajánlásra, mert egyikük-má- sikuk munkakönyvéből — a bejegyzések alapján — fel le­hetne térképezni a környék egész iparát. Természetesen az állami tá­mogatás és a munkabér kü­lönbözeiét nem teszi zsebre a Táháés. A béren kívül kell a pénz a munkaruhára, védő­italra, és az öltöző, zuhanyozó fenntartására. Nem olyan egy­szerű tehát megszervezni a csoportot, s valószínűleg ez az oka annak, hogy megyénkben is kevés helyen élnek még az új lehetőséggel. Sokkal egy­szerűbb, kevesebb hercehur­cával jár kifizetni a segélyt. Viszont kétségtelen, ez a prob­lémát csak elodázza, de nem old meg semmit. Mátrai Tibor A munkanélküli-segély ki­forrottnak cseppet sem mond­ható rendszere mellett — an­nak melléktermékeként — el­lentmondásos munkarendszert hoztak létre. Amint az a sza­bályokból kitűnik, munka­nélküli-segély egy éven ke­resztül folyósítható, s aki az esztendő letelte után sem ta­lál magának állást, azt a ta­nács alkalmazza, közhasznú munkát kell végeznie. Ez nem igényel különösebb szakmai előképzettséget, mivel jósze­rivel utcaseprésből és park- rendezésből áll. Belegondolni sem jó, mi -történne akkor, ha egy nagyobb elbocsátási hul­lám után a mérnököknek, szakmunkásoknak mutatnának söprűt és lapátot... Szeren­csére ma még nem tartunk itt. Azok a foghíjas bizonyít­vánnyal rendelkezők végzik a közhasznú munkát, akik az egyszerű segédmunkánál egyébre nem is vállalkozhat­nának. Szigetszentmiklóson egy éve alakították meg a közhasznú munkát végzők csoportját. Nincsenek sokan, és számuk állandóan változik. Tízen, ti­zenkettőn gereblyézik az ősz­ről ittmaradt száraz falevele­ket, s égetik az avart. Tóth Máriának hétéves munkavi­szony után mondott fel a vál­lalata, a felajánlott új hely nem nyerte meg a tetszését, hiszen korábban is a szabad­ban dolgozott. Egyedül neveli kilencéves gyermekét, gyerek­tartást csak hébe-hóba kap. Amikor a tanácsnál segélyért jelentkezett, azt a választ kapta, nem jár, mivel tud dolgozni. Így került a köz­hasznú munkát végzők cso­portjába. A munka tetszik ne­ki, viszont a fizetése nem ostromolja az egeket, négy- ezerötsz^z forint a családi pót­lékkal együtt sem valami sok,. Mégsem elégedetlen, hiszen á korábbi munkahelyén keve­sebbet keresett. Ami zavarja, a kiszolgáltatottság. Két hóna­pos szerződéssel vették fel — mint a csoport többi tagját — és nincs szakszervezet, ahová fordulhatna érdekei vé­delmében. Esete nem tekint­hető tipikusnak, a csoport­ban dolgozók közül többnek nincs annyi munkaviszonya, hogy segélyt kaphasson. De olyan is akad köztük, akit kényszer-elvonókúráról en­Rekonstrukció után a Rókus gégészetén Csodálkoztak a nyugatnémetek — Aki járt már valaha a Rókus — a Pest Megyei Ta­nács Semmelweis Kórháza — fül-orr-gégészeti osztályán, annak bizonyára nagyon rossz emlékei vannak a körülmé­nyekről — vágott rögtön a dolgok közepébe az osztályve­zető főorvos, dr. Lichtenber- ger György kandidátus. — Volt betegünk, aki szinte az ajtóból fordult vissza. Amikor ismét csak ideirányították speciális gégeproblémájával, felgyógyulása után bevallotta: első benyomásai alapján nem gondolta volna, hogy valóban képesek vagyunk a bonyolult műtét elvégzésére. Ami igaz, az igaz, enyhén szólva lehetet­len helyzetben dolgoztunk már. Nagyon ráfért a több mint százéves kórházunkra a rekonstrukció. Az átépítés há­rom éve alatt — a tíz gyer­mekágyat leszámítva — nem működött az osztályunk. A múlt év októberében nyílt meg újra. Ezért is állhatott elő az az ellentmondásos helyzet, hogy míg a problémás, speciális gé­gészeti ellátást igénylő rászo­rultakat az ország számos gyógyintézményéböl ideküldik, addig a Pest megyei betegek — információ hiánya miatt — a legkülönbözőbb intézmé­nyekbe kerülnek. Pedig ez az osztály a múlt év ősze óta teljes körű gyógy- ellátást nyújt a megye kijelölt Az egyházak fontos és értékes társadalmi intézmények egyházaknak az államtól való elválasztását, önállóságukat és függetlenségüket. Ugyanakkor a máig kialakult jó viszony alapjaira építve még nagyobb hangsúlyt kap az önálló felek közötti partnerség, az alkotó együttműködés. Az irányelvek rögzítik azt a célkitűzést is, hogy az állam semmilyen vo­natkozásban ne avatkozzon be az egyházak belügyeibe, ugyan­akkor az egyházaik, mint in­tézmények, ne tölthessenek be közhatalmi funkciókat. Ebből következik, hogy megszűnik az a korábban sok feszültséget okozó gyakorlat, miszerint az egyházi tisztségek betöltéséhez előzetes állami egyetértésre volt szükség. (Egy kérdésre vá­laszolva az előadó ugyanak­kor megemlítette, hogy tovább­ra is szükséges lesz az előze­tes konzultáció azon állások — mint például a katolikus egy­ház püspöki helyeinek — be­töltése előtt, ahol a kinevező szerv külföldi illetőségű. Ezt megköveteli nemzeti szuvere­nitásunk védelme, de más ki­vételt a törvény nem rögzít majd.) Megszűnik és részben mán- megszűnt, az egyházak építkezését, hit oktatásának bő­vítését. vagy szerzetesrendek alapítását korlátozó intézkedé­sek sora is. Ezeket ugyanis a törvénytervezet egyházi bel- ügynek tekinti. Az elismerés remije Az irányelvek kimondják az egyházak és felekezetek tel­jes egyenlőségét, valamint azt, hogy világnézete, vallása miatt senki se kerülhessen hátrány-. ba vagy előnybe. Az új val­lásfelekezetek elismerésének rendje is megváltozik: krité­riuma az alkotmány és a tör­vény elfogadása lesz. bejegy­zésüket pedig várhatóan bíró­ság végzi majd. Az egyházak állami támogatása fennmarad, bár rendszere változni fog, elsősorban az egyházak köz­hasznú tevékenységét fogja majd finanszírozni. Már csak azért is, mert igen nagy szük­ség van az egyházak részvé­telére fontos társadalmi gon­dok enyhítésében. Az utóbbi időben több szervezet által megszüntetni javasolt egyház­ügyi hivatalról Sarkadi Nagy Barna elmondta, hogy átszer­vezésről vagy éppen feloszla­tásáról a Politikai Bizottság nem tárgyalt, hiszen ez a kor­mányra tartozik. Véleménye szerint azonban — mivel az egyházak tevékenysége egye­bek között a szociálpolitika, a kulturális értékőrzés, az okta­tás területén várhatóan széle­sedni fog — az állammal való együttműködés koordinálása bizonyára igényel kormányin­tézményt is. Ennek feladata azonban semmiképpen sem le­het az ellenőrzés vagy a fel­ügyelet. Idejét múlt Kötöttségek Ezek után az elnökhelyettes a fölmerülő számos kérdésre válaszolt, amelyek egy részét a párt szóvivői tájékoztatóján első alkalommal jelen levő, különböző egyházi lapoknál dolgozó újságírók fogalmazták meg. A pártszóvivő is kapott azonban kérdést arról, hogy vajon foglalkozott-e a Politi­kai Bizottság azzal a fölvetés­sel: csatlakozhat-e az MSZMP tagja valamely vallásos fele- kezethez. Major László el­mondta, hogy a vitában elő­került e probléma, de nem alakult ki egységes álláspont. Felmerült azonban — jegyez­te meg —■, hogy ha az MSZMP nem ideologizáló, hanem po­litizáló párt, akkor meg kell újítania viszonyát a hívőkhöz és szakítania kell olyan idejét­múlt kötöttségekkel is, mint például a párttagok egyházi rendezvényeken való részvéte- ' lének merev korlátozása. Más és nehezebb kérdés, hogy a tagság alapvető kritériuma maradjon-e a marxista világ­nézet, vagy inkább a politikai programmal való cselekvő azo­nosulás kerüljön a középpont­ba. Erről tovább kell folytat­ni a vitákat és valószínűleg majd a Központi Bizottság elé kell vinni — hangsúlyoz­ta a szóvivő. B. A. körzeteiben lakó, fül-, orr-, gégepanaszokkal, rendellenes­ségekkel bajlódóknak. Azok­kal is fogalkoznak — akár körzeti orvosi beutaló nélkül is —, akik szervezetileg nem ide tartoznak, ha a kórház szakrendelését felkeresik. Kü­lönösképp nem küldik el azo­kat, akiknek a diagnosztizált baja „belevág” az osztály spe­ciális orvosi programjába. Ezek a gége-nyaki daganatos betegségek, valamint — orszá­gos programként — a gégebé­nulások, a heges gégeszűküle­tek gyógyítását, kezelését je­lentik. A gége-nyaki daganatok di­agnózisának felállításába és kezelésébe onkoradiológust is bevonnak. A műtétet követő rehabilitációban foniáter — s hamarosan pszichiáter — is részt vesz. Hazánkban először I.ichtenberger doktor és mun­katársai végeztek hangproté- zis-inplantációt, a gége teljes eltávolítása után. Visszaadva az egészséges ember számára természetes kommunikálás — a beszéd — képességét, a tel­jes értékű emberi létezést. Dr. Lichtenberger követke­zetesen többes számban beszélt. Csoport-, illetve divatosan szólva teammunkáról, a bete­gek kezelését, gyógyítását el­látó felelős közösségről. A kö­zös sikerélményekről egy-egy gyógyulás kapcsán. Mert a je­lenlegi helyzetben ugyan mi lehet más, egyenértékű „fizet­ség” e heroikus munkáért — eredményekért? Ragaszkodott hozzá, hogy munkatársai neve — akikkel alkalmam volt találkozni — az övé mellé kerüljön: dr. Mé­száros Béla alorvosé, dr. Sü­veges Kingáé és dr. Tallér Gabrielláé. Az utóbbi doktor­nő — a teljesség kedvéért, csupán hobbiból — az elekt­ronikus szövegszerkesztés, a komputerek világába is „be­ásta” magát. A hozzávaló be­rendezés egy üzem ajándéka, a gyárban elvégzett szűrésért. Egyébként gégerákszűrésre minden héten szerdán, délelőt­tönként szintén bárki jelent­kezhet — a személyazonossági igazolványával — az osztályon. Persze, hogy kíváncsi vol­tam, milyen belülről egy olyan kórházi osztály, amelyre egy nyugatnémet orvoscsoport is rácsodálkozott: ..Jé, hát ilyen is van a szocialista Közép-Ke- let-Európában?”. Halász End­révé főműtősnőt, majd később — a közben sürgős teendőit végző — Jüsztl Istvánné osz­tályvezető főnővért hívta a főorvos kísérőül. Csak szuper- laitívuszokban kifejezhető a tisztaság, a műtők — illetve egy rövid ideig még csak egy műtő — európai színvonalú kialakítása, sterilitása, és csaknem teljes műszerezettsé­ge —, mindez kollektív erőfe­szítés eredménye. u Meglehet, profán dolog tisz­tasággal példálózni egy kórhá­zi osztályon, de valljuk be, e téren sem vagyunk elkényez­tetve. Nem a hanyagság, vagy az igénytelenség, hanem ere­dendően az épületek állaga, a segédszemélyzet hiánya, és nem utolsósorban a betegek — elnézést — trehánysága mi­att. Itt viszont a megszállott hi­vatástudattól, a megfelelő kö­rülmények, a bizalom viszon­zásától indíttatva követelnek. Mindenkitől. Ezen az osztályon méltányolják — különösen a régi dolgozók, akik a rekonst­rukciót megelőzően már itt tevékenykedtek —, hogy az egészségügy korábbitól is rosz- szabb anyagi körülményei kö­zepette is igyekszik a kórház vezetése megteremteni szá­mukra a korszerű feltételeket, beszerezni a szükséges, nem­egyszer több millió devizafo­rint értékű külföldi műszere­ket. S nem puszta ígéret a visszajelzés: meglesznek a még hiányzók is. Nyilvánva­lóan elismerése ez az osztály eredményeinek, orvosi-embe- ri-szakmai törekvéseiknek. S hogyan is fogalmazta meg ezt az osztályvezető főorvos, dr. Lichtenberger György kandi­dátus? — A most már megfelelő körülmények között szeret­nénk eleget tenni a várakozá­soknak. Megfelelni, s egyálta­lán méltónak lenni az újjá­alakítás során is megőrzött Rókus-atmoszférában a régi tradíciókhoz. Azokhoz, ame­lyeket még osztályunk egykor volt vezetője, a nemzetközi hírnevű Réthi professzor te­remtett meg. i Kádár Edit Közhasznú levélsepregefés Foghíjas bizonyítvánnyal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom