Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-27 / 98. szám

1989. ÁPRILIS 27., CSÜTÖRTÖK Magy-Britannia tiszteleg Magyarország előtt Pozsgay— Thatcher találkozó Margaret Thatcher kormányfő megjelenése és rög­tönzött üdvözlőbeszéde politikai eseménnyé avatta azt a kedd esti fogadást, amelyet az ősszel esedékes londoni magyar kulturális hetek beköszöntőiéként tartottak a Barbican központban. Erre az alkalomra érkezeit Lon­donba a „Magyarok: Nagy-Britannia tiszteleg Magyar- ország előtt” címmel meghirdetett fesztivál magyar fő­védnökeként Pozsgay Imre államminiszter. A fogadást megelőzően Pozs­gay Imrét fogadta a brit kor­mányfő, és az államminiszter eszmecserét folytatott Sir Geoffrey Howe külügyminisz­terrel is. A fogadáson a brit közélet vezetői és a londoni kulturális élet kiemelkedő személyiségei előtt mondott beszédében Lord Rothermere, a magyar hetek szervezőbizottságának elnöke hangsúlyozta: a miniszterelnök asszony megjelenésének ténye annak bizonyítéka, milyen nagy jelentőséget tulajdonít az elmúlt nyolcvan év legnagyobb szabású londoni magyar kultu­rális eseménysorozatának. Egy­úttal megköszönte Pozsgay Imrének, hogy erre az alka­lomra Londonba repült, jólle­het — mint, mondotta — ide­jét és energiáit erősen lekötik a gyors. mozgású reformfolya­matok, amelyekről oly sokat olvasni mostanában. Pozsgay Imre beszédében a piaigyar nép nevében köszönetét fejezte ki a fesztivál nagy vál­lalkozásáért, a kormányfő és más brit személyiségek meg­tisztelő figyelméért. Nagy merészség lenne, és nem vállalkozhatok rá — mondotta —, hogy részletes tudósítást adjak most arról, ami hazámban történik. Any- nyit tudjanak, hogy olyan or­szágból jöttem, ahol nagy át­alakulások mennek végbe. Az önök rokonszenve általában, és érdeklődésük a mi kultúránk, művészeteink iránt nagy támo­gatás számunkra. Országaink -között jelenleg kitűnőek a, po­litikai kapcsolatok is. ionosa Ekkor váratlanul a mikro­fonhoz lépett Thatcher asz- szony: — Engem nem kértek fel ar­ra, hogy beszédet mondjak. De azt hallottam, hogy valami hé­zag támadt a programban. Ezt most én kitöltőm — kezdett nagy derültség közepette be­szélni a kormányfő. — Több oka van annak, hogy támogatni kívánjuk Magyaror­szágot, amint jelenlétükkel az itt összegyűlt kiválóságok is demonstrálják — mondotta. — Mindenekelőtt azért, mert Ma­gyarország története, kiváltkép­pen háború utáni története e nemzet elhivatottságát tanúsít­ja. A továbbiakban felelevení­tette 1984-es magyarországi lá­togatásának emlékét, hangoz­tatva, hogy megragadta és fel­villanyozta mindaz, amit akkor tapasztalt. — Magyarország a sors or­szága — folytatta ’a kormány­fő. — Azóta, hogy ott jártam, mindén tőlünk telhetőt megtet­tünk, hogy erősítsük a Nyugat Magyarországhoz fűződő kap­csolatait. Ennek nagyon fontos eleme az a megállapodás, ame­lyet az EGK kötött Magyaror­szággal. Nem volt könnyű ezt elérni. Nagy-Britannia kezde­ményező szerepet vállalt eb­ben. Ez ma még fontosabb, mint valaha, amikor Magyar- ország mutatja az utat egy po­litikai és gazdasági értelemben egyaránt szabadabb társada­lom felé. Utalt arra, hogy a magyar reformok megelőzték a Szov­jetunióban kezdeményezett változásokat, s azt a vélemé­nyét hangoztatta, hogy a ma­gyar tapasztalatok hatottak Gorbacsov szovjet elnök gon­dolkodására. — Általában könnyebb a po­litikát megváltoztatni, mint a gazdasági irányvonalat módo1- sítani. És azt mondom Gorba­csov úrnak is és Pozsgay úr­nak is, hogy ha mi meg tud­tuk ezt valósítani, önök is vég­hez tudják vinni. A szovjet át­alakítás szempontjából nagyon jelentős, hogy van egy kelet­európai ország, Magyarország, ahol ezt már elkezdték, nem Tájékoztató a külügyi bizottságban Új nagykövetek kinevezése A Minisztertanács elnöke a küszöbönálló kormányátala­kításra készülve Horn Gyula külügyminisztériumi államtit­kárnak ajánlotta fel a külügy­miniszteri tárcát. A magyar diplomácia jelenlegi vezetője, Várkonyi Péter a tervek sze­rint Washingtonban képviseli majd hazánkat. Á hat új kor­mánytagjelölt közül Horn Gyula volt az egyetlen, akinek posztjára nem került szóba más jelölt heve. Á tervezett .személyi változásokról Né- ,méth Miklós, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta szerdán az Országgyűlés kül­ügyi bizottságát. A külügyi ■ tárca várományosának bizott­sági meghallgatásán részt v.ett Szűrös Mátyás, az Országgyű­lés elnöke. Horn Gyula megköszönte a bizalmat, majd a képviselők kérdéseire válaszolva, kisebb­fajta programbeszéddel felérő tájékoztatóban vázolta elkép­zeléseit. A magyar semleges­ség esélyei felől érdeklődő törvényhozóknak az államtit­kár elmondta, a Külügymi­nisztérium vezetői abból hi­nduinak ki, hogy a nemzetközi realitások figyelembevételével maradéktalanul érvényesítsék • hazánk érdekeit. A tömbönkí- vüliség elérése nemzeti érde­künk, olyan távlati cél, ame­lyet Magyarország nyugodtan vállalhat.,. Rövid távon azon- . ban — éppen a már említett nemzetközi realitások követ­keztében — ennek nincs esé­lye. A közeljövő magyar kül­politikájának tennivalói közé sorolta Horn Gyula a szuve­renitás, az önálló kezdemé­nyezés erősítését. Hangoztatta, .hógy, Magyarország aktívan támogatja .azt az elmúlt há­rom évben mindinkább kibon­takozó folyamatot, amely a Varsói Szerződés korszerűsí­tését szolgálja. Különösen je­lentősek azok a törekvések, amelyek a katonai kiadások terheinek erőteljes csökkenté­sét szorgalmazzák. A hadsere­gek jövőjét boncolgatva Horn Gyula a maga részéről elkép­zelhetőnek tartotta egy jóval kisebb létszámú, alapjaiban „profi” katonaságra épülő, kevésbé költséges hadsereg létrehozását. Fontosnak ne­vezte a hadsereg struktúrájá­nak átalakítását is,‘ kizárólag védelmi jeliegűre. Utolsó napirendi pontként a testület tágjai uj nagyköve­tek kinevezéséről tájékozód­tak. Bardócz Béla Kubában, Csejtei István Hollandiában, Demus László Dániában, Gö­bölyös Gábor Belgiumban és az Európai Közösségek mel­lett, Gyenis Jenő Törökország­ban, Hajdú József Svédor­szágban, Horváth Ernő Irán­ban, Hargitai Árpád Ausztriá­ban, Kiss János Uruguayban, Kornidesz Mihály Albániában, Nagy Gábor Franciaország­ban, Pereszlényi Zoltán pedig Egyiptomban képviseli hazán­kat. 'Csak röviden... is sikertelenül. Ez segítség Gorbacsov elnök számára — emelte ki a kormányfő. Befejezésül hangsúlyozta: nagy dolgok végigviteléhez vi­lágosan kell látni a célt, és kell olyan példa, amely reményt nyújt. Magyarország ilyen pél­da. — Önök előre fognak menni, és Nagy-Britannia minden tő­le telhetőt megtesz, hogy segít­se önöket ezen az úton, és partnerük legyen törekvéseik elérésében — mondotta Marga­ret Thatcher. Huszonnégy órás londoni látogatásának befejezéseként Pozsgay Imre államminisz­ter szerdáin délelőtt a magyar nagykövetségen találkozott a brit tömegtájékoztatás vezető munkatársaival és a politikai kutatóintézetek jeles Kelet- Európa-szakértöivel. A ma­gyarországi átalakulási folya­matról adott rövid bevezető­jében a felgyorsuló politikai fejlemények néhány alapvető összefüggésére, történelmi-tár­sadalmi hátterére hívta fel hallgatósága figyelmét, majd kérdésekre válaszolt. Pozsgay Imre szerdán dél­után menetrendszerű géppel utazott haza Budapestre. ÖNGYILKOSSÁGOT követett el szerdán Aoki Ihei, Takesita Noboru japán kormányfő volt titkára. Lakásán halva talál­ták, egy nappal azt követően, hogy a miniszterelnök bejelen­tette lemondási szándékát, bo­csánatot kérve a japán nép­től és felelősséget vállalva azért, hogy a recruit vesztege­tési botrányba keveredés poli­tikai bizalmi válsághoz veze­tett a szigetországban. Erich Honecksr Prágába látogat Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Közpon­ti Bizottságának főtitkára a CSKP Központi Bizottságának meghívására május 3-án ba­ráti munkalátogatást tesz Csehszlovákiában — jelentet­ték be szerdán Berlinben és Prágában. Hírünk a világban • A ZDF nevű nyugatnémet tévétársaság részletes riportban számolt be a magyarországi vál­tozásokról. Az NSZK legnagyobb televíziós állomása fő műsor­időben Budapesti tavasz, avagy a magyar átalakítás címmel sugár­zott programja átfogó képet adott országunk belpolitikai megújulá­sáról. Ennek keretében Joachim Jauer, a tekintélyes tévészemé- lyiseg, a ZDF kelet-európai tudó­sítója riportjával betekintést en­gedett a megújulást ösztönző ma­gyarországi reformtényezök, az ellenzék, az új független szerve­zetek és újjáalakult pártok éle­tébe, a történelmi múlt kendőzet­len, hiteles feltárására irányuló törekvésekbe. 9 Az erdélyi menekültek ja­vára magyar és osztrák műve­szek közreműködésével nagysza­bású gálahangversenyt rendez­tek kedden este Bécsben, a Kon­zerthaus nagytermében. A jóté­konysági koncert a kormányon levő Osztrák Néppárt szociális se­gélyszolgálata szervezésében', zaj­lott le. Szereplői díjtalanul vállal­ták a fellépést, a szervezők pe­dig a teljes bevételt a Magyaror­szágon tartózkodó romániai me­nekültek megsegítésére ajánlot­ták fel. Az ezerötszáz főnyi kö­zönség soraiban ott volt az osztrák kormány két tagja. Alois Mock külügyminiszter és Erhard BUsek. a tudományos ügyek mi­nisztere, Fritz Marsch, az oszt­rák-magyar egyesület elnöke, továbbá Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár és Nagy János bécsi magyar nagykövet is. • Nagy érdeklődés kísérte szer­dán a berlini Magyar Kultúra Há­zában Andics Jenő előadását Ma­gyarország társadalmi-politikai életének időszerű kérdéseiről. Az MSZMP Központi Bizottsága tár­sadalompolitikai osztályának veze­tője német nvelven tartott tájékoz­tatójában előbb vázolta az ország gazdasági helyzetét és a párt által a fordulat érdekében szükségesnek ítélt lénéseket, ezt követően a po­litikai intézményrendszer reform­járól, a jogállamiság következetes kiénítésének szükségességéről be­szélt. • Sopron, valamint a kelet­ausztriai Kismarton (Eisenstadt) és Bécsújhely (Wiener Neustadt) együttműködéséről tanácskoztak a három város vezetői Kismarton­ban. Markó József soproni ta­nácselnök, Kurt Korbatits kis­martoni és Gustav Kraupa bécs­újhelyi polgármester kezdeménye­zésére most első alkalommal foly­tattak részletes megbeszélést arról, hogy az egymáshoz igen közel fekvő városok eddigi ,.alkalmi kapcsolatait” a közös érdekek alapján szervezett és folyamatos összefogássá fejlesztik. Külkapcsolat és csöndes diplomácia India és a kambodzsai rendezés NATVAR SZINGH indiai külügyminiszter a hétvégén Bangkokba és .Dzsakartába utazik, hogy a kambodzsai kérdésről tárgyaljon az érde­kelt felek képviselőivel. Az in­donéz fővárosban találkozni fog Hun Sen kambodzsai kor­mányfővel és Norodom Sziha. nuk herceggel is, mielőtt azok összeülnek egymással. India csöndes diplomácia keretében tevékenyen bekapcsolódott a kambodzsai rendezés előmoz­dítására tett erőfeszítésekbe. A kambodzsai rendezés sze­repelt azokon a tárgyalásokon is, amelyeket moszkvai útjáról hazatérőben Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter tar­tott szerdán az indiai főváros­ban, Radzsiv Gandhi minisz­terelnökkel Naraszimha Rao külügyminiszterrel és Nat- var Szingh államminisz­terrel. Az indiai diplomáciai lé­pések háttereként Űj-Delhi- ben úgy értékelik, hogy az ér­dekelt felek általánosságban elfogadják: Indiára fontos sze­rep hárul a kambodzsai ren­dezés folyamatában. A szovjet csapatkivonások visszhangjáról A műszaki zár is sorra kerül A szovjet katonai egységek magyarországi kivonásának megkezdése alkalmából a Krasznaja Zvezda szerdán terjedel­mes interjút közölt Matvej Burlakov altábornagy, a déli had­seregcsoport parancsnokával. Az interjú nagyobbik része azzal foglalkozott, milyen konkrét intézkedéseket tesznek a hadse­regcsoporton belül annak érdekében, hogy a kiképzésben, a szolgálatban egyértelműbbé váljon a harci feladatok védelmi jellege. Mindezek kapcsán szóba kerültek a magyar katonai kiadások csökkentésével, a hadsereg létszámának leépítésével összefüggő kérdések is. A magyar Országgyűlés ál­tal elhatározott költségcsök­kentés a magyar szárazföldi és légi erőket érinti. Mint a szov­jet tábornok elmondta, ilyen feltételek között megfelelő mi­nőségű közös intézkedésekre van szükség. Ezek érdekében sokat tesznek a közös munka nyelvi és egyéb akadályainak leküzdésére. Néhány szovjet tiszt a Magyar Néphadsereg katonai akadémiáján tanul, míg a magyarok szovjet kato­nai intézményekben szereznék ismereteket. Burlakov hozzá­tette, hogy igyekeznek Kárpát- aljáról magyar nyelven beszé­lő fiatalokat is magúikhoz be­hívni. — Fegyverbarátainíkkal együtt átérezzük a fegyveres erők csökkentésére hozott in­tézkedésék jelentőségét — mondta Matvej Burlakov. — Mindez hatalmas gyakorlati lépés a katonai szembenállás szintjének csökkentésére, a nemzetközi feszültség enyhíté­sére. A nyugati hírügynökségek egyébként már kedden beszá­moltak a magyarországi rész­leges szovjet csapatkivonás el­ső szakaszának megkezdéséről. A hírügynökségek emlékez­tettek arra. hogy a csapatkivo­nást Mihail Gorbacsov szovjet vezető múlt év decemberében az ENSZ-közgyűlés előtt jelen­tette be. Megemlítették, hogy a részleges csapatkivonás után Magyarország nyugati felében, az osztrák határ mentén egy 100 kilométer hosszú „bizalmi zóna” keletkezik, , amelyben, lesznek „szovjet csapatok.; Az AP amerikai hírügynök­ség ezzel összefüggésben kitért arra. hogy Magyarország má­jus 2-án megkezdi az osztrák határ mentén a műszaki zár lebontását. Nyugati elemzőkre hivatkozva az AP azt írta, hogy a műszaki zár lebontása aggasztja Magyarország orto- doxabb szövetségeseit, mint például az NDK-t és Csehszlo­vákiát, ahol a vezetők attól tartanak, hogy az NDK-beli és a csehszlovák állampolgárok a magyarországi turistautat használják ki a Nyugatra szö­késhez. Az AP emlékeztetett arra is, hogy Nyugaton fontos jóaka­rat-megnyilvánulásnak tekin­tették a részleges szovjet csa­patkivonásról szóló decemberi bejelentést, de a NATO szerint a Varsói Szerződés a csaoatok létszáma tekintetében még így is fölényben marad. A francia AFP, a brit Reuter és az amerikai AP hírt adott arról is, hogy a szovjet csapat- kivonás megkezdésénél. Kis­kunhalason megjelent Ciccio- lina, aki tagja az olaszországi székhelyű, de kongresszusát éppen Budapesten tartó nem­zetközi Radikális Pártnak. Az ANSA olasz hírügynök­ség, valamint a rádió és tele­vízió is részletes riportokban számolt be Kiskunhalasról a szovjet csapatkivonások meg­kezdéséről. „Történelmi nap ez Magyarország számára, kü­lönösen, ha 1956. november 4-ét idézzük fel” — írta az ANSA tudósítója, aki szerint a 10 ezer szovjet katona és a 450 páncélos kivonása Magyaror­szágról „egyértelmű jelzés a Szovjetunió részéről az európai enyhülés érdekében”. Minden beszámoló hangsú­lyozza. hogy ezzel kezdődött meg a Mihail Gorbacsov által bejelentett egyoldalú haderő­csökkentés és -kivonás Kelet- Európában. Május 1-jén az emlékhelyen már koszorúznának Történelmi igazságszolgáltatás A sztálinizmus áldozatainak Kijev mellett, Bikovnya falu­nál lévő tömegsírjaiban, azok exhumálásánál olyan ruhada­rabokat s más használati tár­gyakat találtak, amelyek azt bizonyítják, hogy külföldiek — katonák és polgári személyek Vélemények a „karcsúbbá" lett testületről Az SZKP KB szokottal döntése Folytatódik a generációs vál­tás. ' Így jellemzik sokan Moszkvában azt a szokatlanul sok embert érintő szervezeti döntést, amelyet keddi ülésén hozott meg az SZKP Központi Bizottsága. Az egynapos plé- numról eddig megjelent infor­mációk többnyire csak a párt­vezetés legidősebb tagjainak felmentésével foglalkoznak, bár jelzik, hogy a választási tanulságok és az általános bel­ső helyzet kérdéseivel foglal­kozó vita, valamint az azt ösz- szegző főtitkári zárszó a kö­zeli napokban hozzáférhetővé válik a széles nyilvánosság számára — jelzi az MTI tudó­sítója. Szokatlan volt a döntés, hiszen ilyen nagy létszámú, megrázkódtatás nélküli válto­zás egy kommunista párt veze­tő testületéiben nemigen is­meretes. Most nincs szó meg­rázkódtatásról, hiszen kedden a munkafolyamat szerves sza­kaszának tekinthető változás történt. Azt, amit korábban a természet törvényeinek kiszá­míthatatlan érvényesülésére bíztak, most szervezett és kul­turált formában meg tudták valósítani. A KB-ülésen felolvasott le­vél tanúsága szerint a párt vezető testületéinek már hosz- szabb-rövidebb ideje nyugdíj­ban élő, az aktív mindennapi munkától visszavonult tagjai úgy döntöttek, hogy átadják a helyüket olyanoknak, akik nemcsak támogatják az átala­kítás politikáját, de képesek íiziikaiilag-iidegileg is lendületes munkát folytatni sikere érde­kében. Nem-igazolódtak tehát azok a suttogva terjedő hírek, hogy „rendkívüli személycserék” lesznek, s mégis aligha vitat­ható a személyi változások sú­lya. Nagy idők T0—80 fölött járó tanúi és személyes része­sei vonultak véglegesen visz- sza a politikai élettől, olyanok, akiknek többsége még néhány évvel ezelőtt maga is hozzájá­rult az átalakítási politika el­indításához. A brit lapok szerdán egyön­tetűen a reformfolyamatok folytatása szempontjából ked­vező fejleménynek minősítet­ték az SZKP politikai döntés­formáló testületének „megkar- csúsítását”. Gorbacsov megerősíti hatal­mi bázisát címmel a Financial Times moszkvai tudósítója ki­emeli, hogy a drasztikus kar­csúsítás az érintett KB-tagok önkéntes visszavonulása útján történt. Az üzleti körök mér­tékadó lapjának értékelése szerint az úgynevezett „holt lelkek” nagy többségének hir­telen elmozdításával jelentő­sen meg kellene erősödnie a szovjet vezető autoritásának a hatalom kulcsszerveiben. A The Daily Telegraph moszkvai tudósítója mindin­kább valószínűnek tartja, hogy rövidesen összehívják az SZKP csupán 1991-ben esedékes kongresszusát „a vezető testü­let személyi összetételében, s következésképp irányvonalá­ban bekövetkezett módosulá­sok jóváhagyása céljából”. A brit konzervatív kormányhoz közel álló lap kiemeli: jóllehet Gorbacsov korábban elvetette a többpártrendszer szovjet­unióbeli megvalósulását, most kijelentette, hogy ennek esé­lyét nem szabad kizárni a to­vábbi viták témái közül. A The Times egyetértőleg utal Mihail Gorbacsov kije­lentésére, amely szerint a KB- ülés kimenetele a peresztrojka győzelme. Az Űj Kína hírügynökség hírelemzése szerint az a tény, hogy 110 embert elmozdítottak az SZKP Központi Bizottságá­ból és 24 póttagot rendes tag­gá léptettek elő, megerősíti Gorbacsov kezét a reform folytatásához. A kínai elemzés rámutat, hogy az 1986 tavaszán megtar­tott 27. pártkongresszus óta ez volt a legnagyobb mértékű személyi változás a szovjet pártvezetésben. Mi több, első ízben fordult elő a szovjet párt történetében, hogy ennyi koros vezető távozott egyszerre a központi bizottságból. — is nyugszanak itt — írja legújabb számában a Lityera- turnaja Gazeta. A tekintélyes szovjet hetilap ukrajnai tudósítója — aki már korábban is beszámolt a belo- russziai Kuropatiban levő sí­rokhoz hasonló ukrán nyug­helyekről — arról tájékoztat, hogy az ügyészség az exhumá­lás mellett döntött, s az ásatá­sok során eddig már 200 em­ber földi maradványait hán­tolták ki az itt nyugvó több ezer áldozat közül. Valameny- nyi áldozattal tarkólövés vég­zett. A Bikovnya-szigetcsoport — így nevezi a Lityeraturnaja Gazeta e tömegtemetőt — sír­jait többször is sírrablók gya- lázták meg aranyfogak után kutatva, így az exhumálás ne­hézségekbe ütközik, mivel szinte nincs érintetlen temet­kezési hely. Az igazság felde­rítését nehezítik az úgyneve­zett áthantolások is. A Lityeraturnaja Gazeta em­lékeztet arra, hogy az itt emelt emlékműről csak április köze­pén, a hetilap első publikáció­ját követően egy héttel tüntet­ték el azt a feliratot, amely szerint a fasiszta megszállók áldozatai nyugszanak itt. A tudósításból kiderül, hogy a tö­megsírok exhumálása megkö­zelítőleg százezer rubelbe (csaknem kétmillió forint) ke­rülhet, de a történelmi és jogi igazságszolgáltatás megéri a költségeket, különösen, ha azt is figyelembe vesszük: a helyi hatóságok egy évvel ezelőtt ió- val többet költöttek, amikor emlékmű emelésével igyekez­tek elkendőzni a történelmi igazságot. Befolyásos erők már most az exhumálás mielőbbi befejezését sürgetik, arra hi­vatkozva. hogy május 1-jén itt már koszorúzni szeretnének — figyelmeztet végezetül a szov­jet hetilap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom