Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

1989. ÁPRILIS 28.; SZERDA Jogi tanácsok Kiskorú nem vagyoni kártérítése • Rovar­irtás • Felelősség a használt dologért • El­bocsátás és a rendőrségi vizsgálat 0 Nem írta meg a nevét és a címét az az olvasónk, aki­nek kisgyermeke súlyosan fo­gyatékos lett egy baleset kö­vetkeztében. A gyermek állan­dó gondozásra szorul és a későbbiekben sem várható ja­vulása. Nem vagyoni kártérí­tést lehet-e igényelni? — kér­dezi. A nem vagyoni kárpótlást olyan esetekben állapítják meg, amikor a baleset követ­keztében a sérült tartósan és súlyosan olyan károsodást szenved, amitől a társadalmi életbe való beilleszkedése le­hetetlen, vagy igen nagy ne­hézséggel jár. A sérelmet szenvedő félnek nem vagyoni kártérítést vagy egy összegben, vagy _ járadék formájában lehet megítélni. Kiskorú gyermek esetén a társadalmi életben való rész­vételnek a feltételei még kör­vonalakban sem tisztázottak, így annál a kiskorú gyermek­nél, aki szülői gondozás alatt áll, az önálló életforma ki­alakulásának hiánya miatt élete tartós vagy súlyos meg- nehezedésének megállapítha­tatlansága miatt egy összegű végleges kárpótlást megálla­pítani — hacsak egyéb körül­mények más döntést nem in­dokolnak — nem lehet. Ilyen­kor a gyerek számára járadé­kot állapítanak meg, és a vég­leges kárpótlást csak a felnőt­té váláskor, határozza meg a bíróság. Az édesanya a nem vagyoni káron felül természe­tesen igényelheti annak a ká­rának a megtérítését is, amely a gyermek balesetével kapcso­latban jelentkezett. O Szomszédomat már több­ször felszólítottam, hogy te­gyen valamit, mert lakásából folyamatosan jönnek hozzam a csótányok. Hiába volt min­den keres, csak harag lett az ügyből. Teljesen tehetetlen va­gyok — írja egy olvasónk. A káros rovarok és rágcsá­lók elleni védekezés és elsza­porodásuk megakadályozása, valamint a rend és a tiszta­ság biztosítása mindenkinek a kötelezettsége. Aki ezeket az előírásokat megszegi, közegész­ségügyi szabálysértést követ el. Amennyiben a káros ál­latok irtása nem jár ered­ménnyel, az épület tulajdono­sának kötelessége a közegész­ségügyi és járványügyi fel­ügyelőségnél bejelentést tenni. A tanácsi szerv ennek alapján elrendeli a szükséges intéz­kedéseket. Abban az esetben, ha mindezeket bárki megaka­dályozza, pl. hogy maga nem kezdeményezi az irtást, vagy nem engedi be lakásába a munkákat elvégezni szándéko­zó személyeket, számolnia kell azzal, hogy a hatóság bírság­gal fogja sújtani ~és ezenfe­lül a költségeket is viselnie kell az általa okozott többlet- munkáért. 9 Egy használt, de működő televíziómat eladtam a bará­tomnak, és figyelmeztettem arra,- hogy sürgősen javíttassa meg, mert a képcső igen rossz állapotban van. Figyelmezteté­sem ellenére továbo használ­ta, míg a készülék zárlatos lett és lakásában tűz keletke­zett. Bár a tüzet azonnal el­oltották, a bútorban több ezer forint öszegü kárt okozott. Kö­teles vagyok-c bárminemű kártérítés megfizetésére? — kérdezi H. Z. éld! lakatos. Gyakran előfordul, hogy használt tárgyakat adnak- vesznek az emberek. Ilyenkor természetesen nem várható el, hogy újszerű állapotban . le­hessen a tárgyakat használni. E szerződés alapján tehát a felek tudnak arról, hogy az általuk vásárolt dolognak eset­leg hibái is lehetnek és ennek megfelelően állapítják meg a vételárat is. Az eladónak te­hát kötelessége, hogy a vevőt tájékoztassa az esetleges mi­nőségi hibákból eredő prob­lémákról is. Ilyenkor az eladó nem felel azokért a károkért, amelyek abból keletkeznek hogy a vevő a figyelmeztetés ellenére nem gondoskodott a szükséges javítások elvégzésé ről. A felek rendelkezése azonban bizonyos esetekben kizárt. Ez azt jelenti, hogy az eladó nem mentesül a felelős­ség alól akkor, ha szándéko­san, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okoz kárt a partnerének. Az életet, a testi épséget, egészséget, il­letőleg a társadalmi tulajdont megkárosító szerződéssze­gésért való felelősséget ugyan­csak nem lehet elhárítani. Ha tehát az eladó előre ismerte a tárgy hibáját, és azt szándé­kosan elhallgatta, felelősség­gel tartozik a bekövetkezett kárért. Ellenkező esetben vi­szont a vevő maga köteles vi­selni gondatlanságának követ­kezményeit. • Nagyon nagy hibát kö­vettem el — írja egy „59 éves férfi’f jeligéjű olvasónk. — Több mmt 30 ezer forintot sa­ját céljaimra fordítottam a munkahelyem által rám bízott pénzböi. A hiányt felfedezték, feljelentést tettek ellenem és még a rendőrségi vizsgálat le­zárása előtt állásomból elbo- csájtottak. Ügy tudom, hogy az ellenkező bizonyításáig ár­tatlannak kell tekinteni az embert, tehát csak elmarasz­taló megállapítás után lett volna lehetséges a munkavi­szonyom megszüntetése. Kinek van igaza? Sokan úgy gondolják, hogy az „egy rókáról több bőrt nem lehet lehúzni” elve alapján ugyanazon cselekményért csak egyféle büntetést lehet kiszab­ni. Természetesen ez a felfo­gás téves, hiszen az azonos cselekményt másféle szempon­tok alapján, különböző szer­vek bírálják el. Ha a cselek­ményt munkaviszony kereté­ben bírálják el, a munkáltatói jogkör gyakorlójának termé­szetes joga az, hogy eldöntse: megvalósult-e a fegyelmi vét­ség vagy sem. Ezenfelül még kártérítési jogával is élhet, ha a társadalmi tulajdonban kár keletkezett. A fegyelmi eljá­rást (valamint a kártérítést) azonban csak akkor szabhatja ki a munkáltató, ha a rendel­kezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a dolgo­zó a terhére rótt cselekedetet valóban elkövette. A fegyelmi eljárás lefolytatásának nem függvénye az, hogy a párhu­zamosan indult rendőrségi vizsgálat befejeződött-e vagy sem. Abban az esetben, ha a dolgozó a fegyelmi vétségért felelősségét nem ismeri el, vagy a kiszabott büntetés eny­hítését kéri, a munkaügyi dön­tőbizottsághoz fordulhat kére­lemmel. Dr. Sinka Imre Olvasóink számára minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadás* tar­tunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. Tíz nap rendeletéi Magánkereskedelem A magánkereskedelemről szóló korábbi rendelkezést módosította az 1989. évi 8. sz. törvényerejű rendelet. Állategészségügy Az állategészségügyi sza­bályzat kiadásáról szóló ren­deletet módosította 5/1989. (IV. 7.) MÉM sz. alatt a me­zőgazdasági és élelmezési mi­niszter. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 21. számá­ban találhatóak. Közlekedés Az egyes helyi tömegközle­kedési munkaköri pótlékokat határozza meg a Miniszterta­nács 29/1989. (V. 15.) sz. ren­deletében. Sztrájkjog A Magyar Közlöny 1989. évi 22. számából ismerhető meg az 1989. évi VII. törvény, mely a sztrájkjogot szabályozza. Munkaverseny Hatályon kívül helyezte a Minisztertanács a szocialista munkaversenyről szóló 1983. évi MT—SZOT-^—KISZ KB együttes határozatot. Korengedmény A 32/1989. (IV. 15.) MT sz. rendelet módosította a foglal­koztatási alap létrehozásáról és a foglalkoztatáspolitikai cé­lú korengedményes nyugdíja­zásról szóló korábbi rendele­tet. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 23. számá­ban találhatóak. B Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PE.: 311 -1446 Divatból trá- gárkodunk A korunkat hitelesen, ne­tán kevésbé hitelesen ábrá­zoló filmeket nézve, könyve­ket olvasva, egyre gyakrab­ban találkozhatunk „nyomda- festéket nem tűrő” szavakkal, s ez a gátlástalan kifejezés- mód egyre inkább belopta magát mindennapi életünkbe. Lassan már nem lepődünk meg azon, hogy a közúti for­galomban az egymásra dühös gépkocsivezetők milyen kere­setlen szavakkal illetik egy­mást, és az emberek milyen megjegyzések kíséretében ve­szik tudomásul kudarcaikat. Sajnos már az sem lep meg, ha az iskolás gyerekek a fil­mekről tartott élménybeszá­molóikat olyan kifejezésekkel tűzdelik teli, amilyeneket a legedzettebb felnőtt is csak nehezen tudna elviselni. Különösen ez utóbbi példa szomorú. Miért kell a fiata­loknak azt hinniük, hogy a durva kifejezésektől lesz szö­vegük érdekesebb, netán iel- nőttesebb? És miért kell a felnőtteknek azt hinniük, hogy jó példával szolgálnak gyermekeik előtt az éretlen­ségre utaló, zabolátlan visel­kedésükkel? Juhász Melinda Törtei Dolgozhatna ágy mindenki Udvarias hangú levelet kaptam minap a Budapesti Elektromos Művek szentend­rei kirendeltségétől* Tkész Antal kirendeltségvezető és Pataki László hálózati tech­nikus értesített, hogy kijaví­tották a bejelentett hibát. Megszoktam már, hogy a kirendeltség mindig udvaria­san értesít ilyen esetekben, ez a levél- azonban eltér ki­csit a megszokottól. Közöl­te a hiba okét is: az égőket az utca teljes hosszában ki­verték. Most már értem, Csak azért is kipróbálom! Motorkerékpáros tragédia Nagyon súlyos közlekedési baleset történt április 15-én délben Perbálon. Németh Kál­mán 19 éves betanított mun­kás, aki jogosítvánnyal nem rendelkezik —, egy önkénye­sen elvitt motorkerékpárral — útkanyarban kisodródott, és életveszélyesen megsérült. Kővári László rendőr zászlós, a Budaörsi Rendőrkapitány­ságról, aki az ügyeletes orvos hívására a helyszínen megje­lent, mondta a vizsgálat eddi­gi eredményeiről: — A motorkerékpár tulaj­donosa, előadása szerint, azért ment be a helyi italboltba, hogy cigarettát vásároljon. Azonnal észrevette, hogy va­laki elvitte a gépjárművét, de már csak kiabálni tudott utá­na. Nem vette üldözőbe az is­meretlent, mert nem volt mi­vel. A motoros Tinnye irányá­ba haladt, és mintegy fél órá­val később jutott vissza újra Perbálra. Erről a környékbe­liek egy hatalmas csattanást hallva értesültek. Németh Kálmán, aki nem tudta megfelelően kezelni a motort, kisodródott és neki­ment egy betonkerítésnek. — Mi derült ki a továbbiak­ban erről a balesetről? — A szerencsétlenül járt fia­talembert a János-kórház in­tenzív osztályán ápolják. Ko­ponyaalapi törést, agyzúzódást, tüdősérülést és más sérülése­ket is szenvedett. Jelenleg is életveszélyes állapotban van, nem tudtuk megkérdezni ar­ról, hogy miért pattant fel az átmenetileg felügyelet nélkül hagyott motorra. De mivel sajnos nagyon sok az önké­nyes járműelvitel, vannak ál­talánosítható tapasztalataink. Az esetek egy részében ellop­ják az autót vagy motorkerék­párt, és rendszámtáblát cserél­ve, átfestve Használják, amíg tudják. De különösen motor- kerékpárok elvitelénél gyakori a virtuskodás, a „csak azért is kipróbálom”, amikor fiatalem­berek azt hiszik, hogy KRESZ- és műszaki ismeretek nélkül is tudják kezelni a járművet, hi­szen amikor más száguldozik vele, minden nagyon egysze­rűnek látszik. Sajnos ilyen és hasonló helyzetben történnek, mint Németh Kálmánnal is, a nagyon súlyos balesetek. — A gazdátlanul hagyott mo­torok s a nyitva felejtett au­tók ehhez igencsak kedvező le­hetőséget adnak. — Ez kétségtelen, és aján­latos a motort is, ha már fel­ügyelet nélkül hagyják, lezár­ni, mint a kerékpárt. De a megelőzésben azt tartom fon­tosabbnak, hogy senki ne pró­báljon .a tulajdonos hozzájá­rulása és jogosítvány, illetve a kellő ismeretek nélkül mo­torozni vagy autót vezetni. A meggondolatlanság már sok halálos áldozatot követelt és nagyon sok súlyos sérülést okozott. Ga. J. Csenget, ha hamis! miért borult sötétségbe Po- mázon a Vasvári Pál utca! Eltűnődtem azon, hogy mi­lyen lelkivilága lehet annak, aki egy utcában az összes közvilágítási lámpából kiveri az égőt. Vajon gondolt-e ar­ra, hogy a helyreállítást neki, nekem és mindannyiunknak fizetnünk kell? Vagy arra, hogy a sötétségben milyen balesetveszély leselkedik az öregekre, gyermekekre, de miindannyiunkra is? Ezeket a rongálókat abba a csoportba kell sorolnunk, ahová a HÉV- padok összevagdalói, a szent­endrei aluljáró összetörői, a közlekedési táblák kidöntői stb. tartoznak. Bízom abban, hogy egyszer majd felelniük kell tetteikért. Megdöbbenésem és szomo­rúságom mellett jó érzés volt az Elektromos Művek segítő­készsége. Ünnepnapon jelen­tettem be a hibát, amelyet a dolgozóik már az első mun­kanapon kijavítottak, örül­tem levelüknek, és különösen annak, hogy tájékoztattak a hiba okáról is. De jó lenne, ha mindenki és mindenkor így dolgozna! Köszönjük! Balogh Gyula Pomáz Ki adta az utcaneveket? A regényíró képzeletében megszületett a hős kapitány­nak csodálatos útja, tettei. A költött név belopta magát az emberek szívébe. Csoda, ha utcákat neveztek el róla Bu­dakeszin ugyanúgy, mint a fővárosban és egyéb vidéki településeken? Viszont amióta köztudomá­súvá vált, hogy a név kita­lált — költött alak —, és már nem olyan kedvelt, a lakosság szívesen venné, ha más ke­rülne a házak homlokzatára. Ezzel kapcsolatban felmerül bennem egy kérdés: vajon hová lett az a lista, amelyet két évtizeddel ezelőtt több bizottsági ülésen megvitat­Ellentétben azokkal az ed­digi pénzvizsgáló berendezé­sekkel, amelyek mágneses ér­zékelőkkel működnek, Japán­ban most olyan készüléket fejlesztettek ki, amely egyszer­re három — egymást kiegészí­tő — vizsgálatot végez a dol­lárbankjegyek ellenőrzésére. Elemzi, hogy a bankjegy mi­ként engedi át az ibolyántúli sugarakat, megvizsgálja azt piros, zöld és kék színben, s megméri a pénz fényességét ugyanezekben a színekben. A készülékkel, amelynek műkö­dési sebessége másodpercen­ként 45 centiméter, hétféle névértékű bankjegy vizsgálha­tó az 1 dollárostól a 100 dol­lárosig. Ha a gép hamis bankjegyet fedez fel, azonnal kidobja a sorból, s egyidejűleg riasztó- csengővel és egy lámpának a felgyújtásával hívja fel a fi­gyelmet. Üjabban előfordul, hogy a hamis bankjegyek raj­zolatát fortélyosan mágneses úton nyomják a papírra, de az új készülék — legalábbis a gyártója szerint — ezeket a hamisítványokat is kiszűri. tunk, összeállítottunk és be­terjesztettük a község vezeté­sének? Tudomásom szerint az akkori vezetők azt átolvasták, de véleményt nem mondtak. Csak valamelyik fiók mélyé­re rejthették. Mert akárhány­szor utcanévadásra került sor, mindig más javaslat ke­rült előtérbe. Hogyan szüle­tett egy utcanév? Csak sej­teni lehet, hogy „felülről”. Űj életünk új hajtása új rügyeket bont.. Lehet, hogy „rügy” fakad a Guszev utca házain? Padányi Lajos Budakeszi Nem adnak Információt Április 4-én reggel, felsza­badulásunk évfordulóján új reformot vezetett be az aszó­di vasútállomás: nem adnak információt az induló vona­tokról az érdeklődőknek. Reggel 6 óra körül azt akartam megtudni, hogy 7 óra után mikor megy vonat legkorábban Galgamácsára. Én nem szoktam arra utazni, még hátha van valami ünne­pi járat. Egy ott lévő hölgy azt mondta, hogy telefonon hívjam a budapesti 429-150 számot. Közöltem vele, hogy eddig itt is mindig válaszol­tak az ilyen jellegű kérdések­re. Mire ő: — Eddig így is volt. de ezután másképp lesz. Hívtam hát a fővárost, de senki sem vette fel a tele­font. Többszöri próbálkozás után megkérdeztem, hogy ugyan már milyen számot adott? — Budapest belföldi információ — jött a válasz. Kíváncsi lettem, hogy orszá­gosan vezették be ezt a re­formot, vagy csak helyi sajá­tosság. Felhívtam a hatvani MÁV-információt, ahol má­sodpercek alatt megmondták, hogy mikor megy vonat. Úgy látszik, oda még nem érke­zett meg az új hullám. Kováts Istvánné Verseg Illetékesek válaszolnak Hivatkozással a lapjuk már­cius 29-i Postabontásában Ceg­lédre kéne menni címmel meg­jelent olvasói levélben foglal­takra, a Volánbusz igazgatósá­ga nevében az alábbi szíves tá­jékoztatást adjuk: Vállalatunk az Újszilvás Községi Tanács kérésére a Ka­pitány tanyáig közlekedő já­ratok egy részét az abonyi szőlőkig (Jeges) közlekedtette. Sajnálatos, hogy az egyébként is alacsony utasszám oly mér­tékben csökkent, ami a közle­kedés fenntartását már nem indokolta. Jogos a panasz: a jelzett településrészen a szórvá­nyos utazási igényeket a köz­lekedési ellátás nem elégíti ki. Ezt a jövőben sem tudjuk vál­lalni a saját költségeink ter­hére. A községi tanács küldött egy javaslatot időközben vál­lalatunkhoz, melynek alapján tervezzük a térség menetrend­jének teljes átdolgozását, majd annak meghirdetését szeptem­berben. De a levélben is meg­fogalmazott igényt mostaná­ban sajnos nem tudjuk figye­lembe venni. Később Is csak abban az esetben, ha a költ­ségeink megtérülése biztosí­tott lesz. Bogáti Zoltán a forgalomfejlesztési önálló osztály vezetője A Pest Megyei Hírlap 1989. március 24-i számának Alul­járóra nem futotta című cik­kére a Budapesti Közlekedési Vállalat nevében az alábbiakat válaszoljuk: A BKV szentendrei HÉV- végállomásán még nem feje­ződött be a felújításunk. Az állomás ideiglenes jelleggel üzemel. A környék átfogó ren­dezésére a városi tanács tervet készített, ez összhangban van a HÉV-építkezésekkel. Elké­szülte után a végállomás és környezete egységes arculatú lesz, a jelenlegi esetlegesség meg fog szűnni. A cikkben is említett ven- léglátóipari egység (tejivó) le lesz bontva, nem fogja aka­dályozni az átjárást. A régi épületben új helyre kerül a pénztár — az utasáramlás fő irányába —, és kialakítunk egy nyári pénztárat is. Az uta­sok majd fedett peron alatt közelíthetik meg a 2. és 3. vá­gányt is, mivel a vágányok végeinél keresztben is lesz egy perontető. Középmagas peron könnyíti majd a le- és felszál­lást. Ez lehetetlenné teszi a vágányokon való átjárást, ez­zel is csökkentve a balesetve­szélyt. Az 1. és 2. vágányok végét nem lehet előbbre vin­ni (Budapest felé), mert a vas­útbiztosító berendezés köve­telményei ezt nem engedik. A hangosbemondó, a vonatindu­lást jelző táblák, órák stb. szintén csak ezután lesznek beépítve. Mivel a legkorsze­rűbb berendezések lesznek itt elhelyezve, úgy gondoljuk, hogy azok minden igényt ki fognak elégíteni. Reméljük, hogy az építkezés alatti kellemetlenségekért kár­pótolja majd az utasokat a biz­tonságos és kulturált környe­zet. Kiss József a sajtó-, propaganda-, nemzetközi és rendezvényi szolgálat vezetője Pénzvizsgáló szupergép

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom