Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-20 / 92. szám

1989. Április 20., csütörtök 5 ÍSTSM MALMA! MSS4W OROMMK Ingyen lett tele a kosara A SORREND FELCSERÉLÉSE LEHETETLEN Ez már maga a kényelem Néhány éve a Libero pelen­ka megjelenése valóságos for­radalom volt a csecsemőgon­dozásban. A kis és nagy dol­gokkal foglalkozó dalt, a bá­jos Liberó-babákat a tévérek­lámok kitörölhetetlenül a vá­sárlók eszébe vésték, ezzel együtt a terméket is — s ami, valljuk be, elég szokatlan a hazai kereskedelemben —, he­tek alatt eljutott az ország leg­kisebb élelmiszerboltjába is. Ez ma sincs másképpen. Amekkora újdonságot je­lentett a kereskedelemben a Sancella svéd—magyar vegyes vállalat termékeinek megjele­nése a hazai piacon, legalább olyan jelentős volt a cég meg­jelenése a nagykátaiak szá­mára. A nagyközség — ma már város — határában, a va­lamikori hagymaf eldolgozó helyén felépült modern gyár nem egyszerűen munkalehető­ségei... teremtett több száz nagykátai, illetve környékbeli asszonynak, hanem a korsze­rű ipar jelképévé vált. Mindent a bébiért A Sancellában dolgozó nők jó része többet visz haza a borítékban, mint a szakmun­kás férjek máshonnan. Azon sem csodálkozott senki, hogy az új cég hamarosan az üzem fejlesztésébe kezdett. Amikor azt kérdezem a nagykátai üzem vezetőitől, hogy mennyit költenek piac­kutatásra, reklámra, pontos számadatot vagy százalékot nem kapok, de nyilván sokat. Most éppen egy olyan termék piacra dobásán dolgoznak, amely csaknem akkora válto­zást hoz, mint annak idején a Libero megjelenése az addig kapható eldobható pelenkák­hoz képest. Mivel angol neve — ami nagyjából annyit tesz, hogy minden együtt —, lefor­díthatatlan. Gyakorló anyu­káktól kértek a termék névé­re javaslatot, így lett kom­fortnadrág annak a pelenká­nak a neve, amit elém tesz Kouthy Zsuzsanna, üzemve­zető. Puha anyagból készült műanyag nadrág, vékony gu­miszálakkal húzva, hogy jól a baba combjához simuljon, a nadrág közepén a nedvszívó cellulóz, 100 százalékos poli­propilén borítással. Ez akadá­lyozza meg, hogy nedves le­gyen a kicsi bőre a nadrág­ban. Az új termék első ránézés­re is maga a kényelem. Ám az ugyancsak nyilvánvaló, hogy annyira új a többi pa­pírpelenkához képest, hogy aligha készülhetett Nagyká- tán, hiszen egész más techno­lógiát követel. S valóban, a nálunk majdan komfortnad­rág néven forgalmazandó ter­mék a Mölnlycke cég gyárai­ban, Svédországban, illetve Hollandiában készült, Nagy- kátán csupán csomagolják. Olyan darabokról van szó, amelyek teljesen automatizált technológiával készülnek. Eb­ben a rendszerben, ha perc­nyi zavar keletkezik — példá­ul elakad a csomagolóanyag — nem állítják le a gépsort. A rövid zavar idején a gép­ből kikerülő nadrágokat egy­szerűen félrerakják. Ez a ter­mékmennyiség gyűlt hegyek­ké a svéd és holland raktá­rakban, hiszen ott nem érte meg szétválogatni, kézzel új­racsomagolni. Viszont a Möln­lycke e termékei rendkívül népszerűek és keresettek Gö­rögország bem. Ez adta az öt­letet, hogy valahol félúton, azaz Nagykátán egy válogató- és csomagolóüzemet alakítsa­nak ki. Ügy tervezik, hogy a terme­lés nagyobb része exportra ke­rül, de remélik, 20 százalék­nyi majd itthon talál gazdá­ra. Nem lesz olcsó termék — ismerik el a Sancellában. De tény, hogy Magyarországon is létezik egy szűk réteg, amely igényli ezt a fajta árut. Ok azok, akik ma még Becsbe rándulnak át valutáért vásá­rolni ilyen pelenkákat. A nagykátai Sancella szá­mára azonban nemcsak .azért fontos ez a bővítés, mert de­vizaegyenleget javít, hanem mert — miközben hagyomá­nyos termékeiket sem ha­nyagolják el, egyre újabb, minőségjavító fejlesztéseket végeznek — új termékkel lép­hetnek piacra itthon. A példásan rendezett kör­nyezetű üzemből indulunk a komfortnadrágot csomagoló részlegbe, amely — mi taga­dás — még nem olyan kultu­rált környezetű, mint a köz­ponti telephely. Az épületek valamikor állattartásra ké­szültek, később a Skála rak­tározott itt. A higiéniai ter­mékek válogatásának megkez­dése előtt azonban a Sancel­la az épületet felújította, kor­szerűsítette. Ahol jelenleg tényleges tevékenység folyik, ott rend és tisztaság uralko­dik. — Hamarosan itt is gép se­gíti majd a munkát — mond­ja szinte mentegetőzve Tóth, Pál üzemvezető. Ma még va­lóban mindent kézi erővel vé­geznek az asszonyok; a válo­gatástól a csomagolásig. Egy­szerűnek tűnik a hatalmas po­lietilénzsákokból előkerülő nadrágokról megállapítani, kifogástalanok-e. Mégis, ami­kor a selejtesként félretett termékeket vizsgálom, csak hosszú idő után tűnik fel egy kis hegesztési hiba, vagy az apró piszokfolt a fólián. Ma még zúgolódnak — Csak hibátlan, minden szempontból tökéletes termék kerülhet a márkanévvel ellá­tott táskákba — mondja Var­ga Andrea minőségszabályozá­si vezető. — A szépSéghibás, de még használható darabokat is gyűjtjük, ezek felirat nél­küli hordtáskákba kerülnek és leértékelt áron értékesítjük dolgozóinknak, valamint a nagy beszállítóinknál — pél­dául a TVK-nál —, ahol a hordtáskák készülnek. A használhatatlan darabok sem tekinthetők egyértelmű vesz­teségnek, hiszen ezekből egy gép segítségével visszanyerhe­tő a cellulóz. Egyelőre hetvenötén válo- gatják-csomagolják a nadrá­gokat két műszakban. Ha be­indul a teljes üzem, száz- százhúsz asszony talál majd tisztes megélhetést itt. Akkor talán a hangulatuk is jobb lesz. Ottjártunkkor bizony zú­golódtak. Magas a norma, na­gyok a követelmények, szigo­rú a minőségi ellenőrzés, ke­vesebbet keresnek, mint a központi üzem gépsorain dol­gozó társnőik. Mást ígértek nekik a főnökök — mondják. A minőséget megfizetik — Alig néhány hónapja in­dultunk — magyarázza Tóth Pál. — Először a piacot, a le­hetőségeket kell megismerni, bejáratni a terméket, s ha hozza a remélt eredményt, ak­kor tudunk többet fizetni. De természetesen csak azoknak, akik a minőségi követelmé­nyeket is képesek teljesíteni. A sorrendet nem lehet felcse­rélni. Móza Katalin Ma még minden munkát kézi erővel végeznek, de hamaro­san gépek segítik a munkát a komfortüzemben (Erdősi Agnes felvételei) Reich Ferenc szentendrei áfész-elnök ellen eljárást indított a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya. Már­cius 5-én ugyanis újságcikk jelent meg arról, hogy a szövet­kezet vezetője egyebek mellett a különböző áfész-boltokban ingyen vásárolt be hétvégeken. Tette ezt legalább öt éven ke­resztül. A megsarcolt boltosok nem mertek szólni, mert féltek a főnök kapcsolataitól, durva modorától, diktatórikus stílusá­tól. Végül azonban megtört a jég, s kilenc ember írásban vál­lalta, hogy a cikk megjelenése után. ha szükség lesz rá, tanú­sítja az ingyenvásárlás tényét. A rendőrség nagy részüket már kihallgatta, s a vallomások kétségtelenné teszik a vád igazát. Talán az ingyenvásárlások­nál is súlyosabb, hogy Reich Ferenc csúszópénzeket foga­dott el. Erről szintén írásos bizonyítékok vannak a rend­őrség kezében. Hogy az elnö­köt kihallgatták-e már vagy sem, egyelőre nincs informá­ciónk. Az viszont biztos, hogy a vásárlásokkal okozott 6—700 ezer forintos jogtalan haszon megszerzése és a korrumpá­lódás ellenére Reich Ferenc még mindig vezeti a Szent­endre és Vidéke Áfészt. Megfejt boltvezetők Pedig ez nagy baj. Mert hozzá nem éntő üzletpolitikája eredményeképpen a cég egyre jobban tönkremegy. Már csak­nem 8 millió forintra rúg az az összeg, amellyel a szerző­déses boltvezetők tartoznak az áfésznek. S bármennyire csű- ri-csavarja az elnök a dolgo­kat, ez az összeg roppant ne­hezen, éveken át, vagy egyál­talán nem hajtható be. A fő­nök pedig makacsul ragasz­kodik a szerződésbe adáshoz, hallani sem akar rugalmasabb formákról (bérlet, kft.), pedig évekkel ezelőtt, amikor a kint­lévőség alig kétmillió volt, vi­lágossá lett, hogy ez a mód­szer nem vált be. Igaz, ily módon lehet fejni a szerződé­ses boltvezetőket, ingyen etet- ni-itatni a Mészöv embereit, a csehszlovák vendégeket, a ba­rátokat, mint ahogyan ezt is a rendőrség kezében levő nyilat­kozat bizonyítja. Szegény embert még az ág is húzza, mondja a népi böl­csesség. A szentendreieknek nem elég, hogy a kintlevőség messze meghaladja az 1988. évi nyereséget, még a Duna- coop Gt.-nek is fizetniük kell legalább 5,8 millió forintot. Reich Ferenc ugyanis eldön­tötte, hogy beszáll a Duna- coop üzletbe. A társ mára 89 millió forintos hiányt termelt, s a szentendreiekre eső rész csaknem 6 millió. Persze az elnök ezt a húzást sem be­szélte meg senkivel. Nem cso­da hát, hogy a szövetkezettől naponként átlag 25—30 millió forintot követel (né) nek az üz­leti partnerei. Az azonban fi­zetésképtelen, s könnyen meg­történhet, hogy egyik napról a másikra megtagadja a szállí­tást a Füszért, a tejipar vagy a húsipar. A szentendreiek most tel­jesen szabálytalanul azt csi­nálják, hogy naponta összesze­dik a boltjaikból a pénzt, s ebből gazdálkodnak. Ha ugyanis befizetnék a bank­számlájukra, az adósok rögtön leemelnék. Ráadásul tilos len­ne ebből a pénzből beruház­ni, mégis ily módon próbálják építeni — évek óta — Pilis- szentkerésztén az üzletüket. Az eddigieken kívül más dolgok is terhelik Reich Fe­renc számláját. Például az, hogy havonta felvett hétezer forint kocsiátalányt, s a kö­zösség Daciájával utazott. Utó­lag pedig megpróbálta a me­netleveleket aláíratni mások­kal. Akadt olyan dolgozó, aki nem állt kötélnek, mások ér­dekből vagy félelemből oda- kanyarították a nevüket. Mi­után a Mészöv előzékenyen bejelentette a menetlevelek vizsgálásának idejét, nem cso­da, ha ezeket csaknem rend- benlevőnek találta. Hatmilliós manőver a 120 ezer forintot. Néhány héttel később a dolgozók is megkapták a nyereség utáni osztalékukat, átlag 5—700 fo­rintot. Az is a rentábilitást erősítet­te, hogy a három építőipari ágazat terveit és nem a telje­sítését írták be a mérlegbe; 1987-ben és 1988-ban egyaránt. A manőverrel 6 millió forint pluszhoz jutottak, de csak papíron! Persze már régen korrigálni kellett volna a ha­mis adatokat, de a belső el­lenőrzés hiába tárta fel a tur­pisságot, maradt minden a régiben. Nem cáfolta a vádakat Budaörs. Szabadság. Április 21., 6 óra: Marie, am. 22—23., 6 óra: Az ifjú Sherlock Holmes és a fé­lelem piramisa, ang. fant. kaland. 24-én 6 óra: D’Annunzio, ol. élet­rajzi. Dunakeszi. Vörös Csillag. Ápri­lis 20., háromnegyed 6, 8 óra: Túsztörténet, magy. 21—23-án, fél 4 óra: Donald kacsa nyári ka­landjai, am. r^jz. 21-én, három­negyed 6 óra: Szerelmi krónika, I—II., lengy. 22—23-án, háromne­gyed 6 és 8 óra: A velencei hő, ol. film. 24—26-án, háromnegyed 6 és 8 óra: A zsoldoskatona, ol. vígj. Százhalombatta. Művelődési köz­pont. Panoráma mozi-video. Áp­rilis 21-én, 6 óra: Tokyo Pop, am. zenés. 22-én, 4 óra: Legenda, am. sci-fi ✓mese. 22-én 6 óra: A gyújtogató, am. sci-fi. 23-án, 4 óra: Punky Brewster, am. rajz. 24-én, 6 óra: Dögölj meg, kedve­sem!, am. vígj. 25-én, 6 óra: Mez­telen vakáció, ol.—sp. vígj. Szentendre. Autós kertmozi. Áp­rilis 20—21-én, 8 óra: Rain Mán (Esőember), am. 22—23-án, 8 óra: Az istenek fegyverzete, hongkon­gi akció. 24—26-án, 8 óra: Rendőr­akadémia I., am. vígj. Felszaba­dulás. Április 20—21-én, 5, 7 óra: Fantom az éjszakában, am. kri­mi. 22—23-án, 3 óra: Gyermekrab­lás a Palánk utcában, magy. ifj. 22—23-án, 5 óra: Volt egyszer egy Amerika I—II., am. gengszter­film. 24-én, 5, 7 óra: King Kong, am. fant. Szigetszentmiklós. Kossuth. Áp­rilis 21-én, 6 óra: A három ami- gó, am. vígj. 21-én, 8 óra: Az évszázad csütörtökig tart, magy. 22-én 6, 8; 23-án 6 óra: Madon­nák háborúja, japán akció. 24-én 6, 8 óra; 25-én 6 óra: Rain Man (Esőember), am. Dabas. Autós kertmozi. Április 20— 23-án, 8 óra: Szahara, am. ka­land. 24—26-án, 8 óra: Mózes I— II., ol.—ang. Kossuth. Április 20- án, 6 óra: ’53 hideg nyara, szovj. kaland. 21-én, 6 óra: Gyilkos ro­botok, am. krimi. 22—23-án, 6 óra: Elszabadult indulatok, am. krimi. 23-án, 4 óra: A vidám ördög ba­rátja, lengy. mese. 24-én, 6 óra: Eldorádó, magy. film. Dunaharaszti. Béke. Április 20- ári, 6, 8 óra: Madonnák háború­ja, japán akció. 22—23-án, 6 óra: A kockázat ára, fr. krimi. 24-én, 6 óra: Az évszázad csütörtökig tart, magy. 26-án, 6, 8 óra: Rain Man (Esőember), am. Gyál. Dózsa. Április 21-én, fél 6 óra: A kicsi kocsi Monte Carló- ba megy, am. vígj. 22—23-án, fél 6 óra: A Birodalom visszavág, am. sci-fi. 24-én fél 6 óra: Fantom az éjszakában, am. krimi. Nagykáta. Rákóczi. Április 2G— 21- én, 6 óra: A zsoldoskatona, ol. vígj. 22-én, 6 óra: A dokumentá- tor I—n., magy. film. 23-án, 6, 8 óra: A zsaru és a szex, fr. kri­mi. 24-én, 6, 8 óra: Testek csá­bítása, NSZK erotikus. Ráckeve. Szabadság. Április 22— 23- án, 6 óra: Aladdin, ol. vígj. 24- 25-én, 6 óra: Szörnyecskék, am. horror. Érd. Művelődési központ. Ápri­lis 20-án. fél 6 óra: Marie, am. film. 23-án, fél 4 óra: Kék ma­dár, szovj.—am. mese. 23-án, fél 6 és fél 8 óra: D’Annúnzio, ol. életrajzi. 24-én fél 6, fél 8 óra; 25- én fél 6 óra: Omen, am. horror. Hogy az odavonatkozó ren­delkezések ellenére miért nem írták be a mérlegbe a csak­nem 8 millió forintos kintle­vőséget? Mert ez esetben de­ficites lett volna az áfész, s néhány vezetője — elsősorban Reich Ferenc — nem vehet­te volna fel a prémiumot. így azonban — bár tudta, hogy a mérleg negatív — zsebre tette Reich Ferenc az újságcikk után megpróbálta menteni a menthetőt. Az áfész jogászát és személyzeti vezetőjét több boltba elküldte: beszélnék rá a dolgozókat, hogy az újság­író rá akarta venni őket: vallják, hogy az elnök ott is ingyen vásárolt! Az okosko­dása szerint ezzel kiderülne, hogy az igazságot állítókat is a cikk szerzője befolyásolta a hamis vallomástételben. Tehát a tanúk hazudnak. Azonban csak Jenei László állt kötél­nek, aki éppen most ugrott meg, csaknem másfél millió forintos hiánnyal. Reich Fe­renc ellenszolgáltatásként ne­ki ígérte a Dózsa György úti húsboltot. Amióta a dolog zajlik, az áfész központjának dolgozói csak töprengenek. Az elnök azt hangoztatja, hogy ő ártat­lan. Ennek ellenére bejelenti, hogy 1989. december 31-én le­mond. Az újságban megjelen­teket azonban nem cáfolja. Ez idő alatt egyre többen jelent­keznek, hogy a Reich dolgai­val-kapcsolatos véleményüket elmondják. Az elnököt közben visszahívták a városi pártbi­zottságból. Az ügyre a rendőrségi vizs­gálat vége tenne pontot. Saj­nos isten malmai lassan — szerencsére biztosan — őröl­nek. Vicsotka Mihály A világkiállítások históriájából Millenniumi építkezések Az 1867-es kiegyezést követő fél évszázad a nagy gründolá­sok — az alapítások kora volt. 1867-tel lezárult a forradalmi korszak, a ..boldog békekor” légbékésebb évei jöttek el, mely évtizedek a magyar gazdaság számára a prosperi­tást jelentették. Álljon itt né­hány beszédes adat azokból az esztendőkből... 1873-ban a Duna-parti hár­mas város, Pest, Buda és Óbu­da — Budapest néven egye­sült. A mai Nyugati pályaud­var átépítését 1877-ben befe­jezték ugyan, de szükségessé vált egy újabb pályaudvar megépitése. Ez volt a közpon­ti személypályaudvar, a Kele­ti, amelyet 1884-ben adtak át a forgalomnak. 1893-tól 1896-ig épült az or­szág leghosszabb Duna-hídja, az újpesti vasúti összekötő- híd, mely végre biztosította a jobb- és balparti körvasutak közötti kapcsolatot Míg a kiegyezés évében az országban 2200 kilométernyi vasútvonal volt, addig a szá­zadfordulóra, illetve az I. vi­lágháborúig, ennek tízszerese épült és 22 ezer kilométer vá­gányhálózat készült el. Itt meg kell emlékeznünk a „vasmi­niszter", a MÁV megalapító­ja, Baross Gábor (1848—1892) közlekedési miniszterről és ér­demeiről. A hatalmas természetátala­kító munkálatok eredménye­ként, 1896 őszén, az Al-Dunán megnyitották a Vaskaput. Fejlődött a postai szolgálta­tás is; az 1867-ben alig 700-as alkalmazotti létszám 1887-re már 4500-ra nőtt. Míg a pos­ta a kiegyezéskor mindössze 30 vasúti kocsival rendelke­zett, addig 1884-re már 4400 vagonja futott a vonalakon. A: államosítást követően a távíró- és távbeszélőhálózat rohamos fejlődése kezdődött, és 1891-ben már megnyitották Bécs és Budapest között az el­ső helyközi vonalat! Bár az Országházat még épí­tették, a millenniumi ünnep­ségeket már addigra elkészült kupolacsarnokban tartották meg, amikor is az alsó és fel­ső rendház tartotta együttes ülését. Budapesten a millennium évében avatták fel a Ferencz József-hidat — a mai Szabad­ság hidat. Felépültek a Nagy­körút bérpalotái — a sugár­úti paloták — és ugyanott a kontinens első földalatti vas­útja, amely a mai napig szol­gálja a főváros tömegközleke­dését. A századfordulón készültek el a millenniumi rendezvény- sorozathoz kapcsolódó közle­kedési létesítmények és kultu­rális építmények, amelyek száz év után is jól használhatók, és napjainkban is nélkülözhetet­lenek! (Folytatjuk! Következik: A múlt századi világ- kiállítások) Bozó Emil

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom