Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
V át- , . VtlÁG PROtETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Man AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. Április 19., szerda Magyar—izraeli megbeszélések Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kedden délelőtt megbeszélést folytatott a Budapesten tartózkodó Jichak Samir izraeli kormányfővel. A találkozón áttekintették a magyar—izraeli kapcsolatok helyzetét, és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Mindkét részről hasznosnak értékelték a mind gyakoribb magas szintű találkozókat, elismerően szóltak az együttműködés különböző területein tapasztalható előrelépésről és megerősítették a kapcsolatok további bővítésére irányuló kölcsönös készséget. Egyetértés volt abban is, hogy az izraeli miniszterelnök mostani látogatása jól szolgálja ezt a folyamatot. A találkozón részt vett Dán Meridor, az izraeli kormány tagja és Storno Marom, a Budapesti Izraeli Érdekképviseleti Hivatal vezetője, illetve Kovács László külügyminiszter-helyettes, és Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának tanácsadója. Délután *az izraeli kormányfő a Magyar Izraeliták Országos Képviselete szervezésében találkozott a Magyarországi Zsidó Közösség vezetőivel. Dönteni kell Püspökszilágy ügyében A parasztság fájó gondja A Parlamentben kedden ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága. A testület elsőként az atomenergiáról szóló, 1980-ban alkotott törvény alkalmazásáról tanácskozott. Tétényi Pál, az OMFB elnöke kifejtette, hogy a törvényben lényeges változtatásokra nincs szükség, az betölti feladatát, ugyanakkor azonban javítani kell a közvélemény tájékoztatását; ez jelenleg még hiányos. Utalt arra, hogy az Öfalu határában megépítendő kis és közepes aktivitású erőművi hulladékok tárolóhelyével kapcsolatban a mai napig sem zárultak le a viták, s ebben az ügyben sem megfelelő a lakosság tájékoztatása, illetve bevonása a döntési folyamatba. A vitában a képviselők elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a hazai mérőrendszer mennyiben alkalmas a radioaktivitás változásának figyelemmel kísérésére. Erre megnyugtató válaszok hangzottak el; a jelen levő szakemberek szerint több mint 20 állomáson mérik az országban a radioaktivitást. A korszerű Kevesebb a gyom és a költség Hiányzik a hibrid vetőmag A tavtaszi időjárás olyany- nvira kedvezett a mezőgazda- sági munkáknak, hogy szövetkezetekben és gazdaságokban jó két héttel előbbre tartanak, mint azt tervezték. Az utóbbi napok csapadékos időjárása valamelyest pótolni tudta a talaj vízkészletében meglevő hiányosságokat. A gazdaságok befejezték a kora tavaszi növények, köztük a borsó és az árpa vetését. Mind több helyen került a talajba a melegebbet igénylő növények magja is. Pest megyében mindenütt elvégezték az őszi kalászosok fejtrágyázását, s a közeli hetekben sor kerülhet a lombtrágyázásra is. A megyei tanács mezőgazdasági osztályától szerzett információk szerint igen meglepő, hoáy az összes vetésterület alig 20 százalékán kell elvégezni gyomirtási munkákat. Ez már azért is jó hír a növénytermesztők számára, mert a vegyszeres gyomirtás drága, igen költséges művelet. Süllyesztik Dunaliaraszti belterületén megkezdődött az 51-es út süllyesztése. Erre azért van szükség, hogy az épülő MO-ás körgyűrű haraszti hídja alatt megfelelő mélységben haladjon az út forgalma. A süllyesztés befejezése után a főút a HÉV-pályával kerül így szintbe (Erdősi Ágnes felvétele) \ milliárdokból csak milliók maradtak Van kérdése az autópályadíj bevezetésével kapcsolatban? Lapunk munkatársának több is volt, mikor meghallgatta tegnap Érdéh Arató Balázsnak, az építési tárca főosztályvezetőjének tájékoztatóját. Hogyan lett a nyolcmilliárd forintból kétszáz- millió? Hova kerül a benzin- és gépkocsiértékesítésből származó évenkénti negyvenmiiliárd forintos haszon? Miért nem utak építésére fordították a kétforintos benzináremelésből származó bevételt? Joga van-e a kormánynak a parlament által megszavazott összeget visszavonni? Mi a biztosíték arra, hogy az ebből befolyó pénzt végre az utakra fordítják? Hogyan lett a hatszáz forintos elképzelésből ezerötszáz forintos javaslat? Kötelesek vagyunk-e a drága úton szállított termékek áremelkedését átvállalni? Végiggondolta-e valaki, hogy mit jelent az autópályadíj az agglomerációban élőknek? (Cikkünk a 3. oldalon) A szója vetésterülete nem növekedett, s így hasonlóan az elmúlt évihez, mintegy ezer hektáron került földbe az idén. A burgonya, a zab is jószerivel már a talajban van. A kukorica vetése még csak az elején tart, de gondok vannak bizonyos hibrid fajták vetésével. Mivel hiányzik a Volga, és a Pannónia nevű mag, így helyettük más fajtákhoz próbálnak jutni a gazdaságok. Egyébként ez utóbbi hiányosság elgondolkodtató, hiszen rendre arról beszéltek az elmúlt év végén a szakemberek, hogy 1989-re sikerült megtermelni a nagy szárazság ellenére is a hibrid vetőmagot. A napokban hirtelen leesett és nagymennyiségű csapadék kedvez a gombakártevőknek, s így érthetően a növénytermesztésben dolgozóknak különösen ébereknek kell lenniük. Megnyugtató azonban, hogy növényvédőszer-hiánytól nem kell tartaniuk. Gy. L. mérési módszereknek köszönhetően a csernobili baleset után egy nappal már pontosan érzékelték a műszerek a levegő radioaktív szennyezettségének változását. Az a kérdés is elhangzott, hogy a Mohi mellett épülő szlovákiai atomerőműről milyen információik vannak a szakembereknek, és milyen káros hatások várhatók. Elmondották, hogy a 4X 440 megawattos atomerőmű a magyar határtól harmincnyolc kilométerre épül fel. A biztonsági ' követelmények, Uletve azok betartása hasonló, mint Magyarországon, azaz veszélyre nem kell számítani. Eltérés a paksi atomerőműtől, hogy a szlovákiai erőmű hűtőtornyos megoldással készül, így a hűtővíz nem megy közvetlenül a folyóba. A létesítményen belüli vizekben levő legkisebb radioaktivitás észlelése esetén azonnal, automatikusan leáll az atomerőmű. Az ófalui hulladéktároló kérdése váltotta ki a legnagyobb vitát. Movik Lászlóné (Pest megye) aggodalmát fejezte ki: ha sokáig húzódik a döntés az izotóphulladék elhelyezéséről, nem veszélyezteti-e ez Püspökszilágyot, ahol így esetleg túlterhelik a sugárzóanyag- temetőt. A szakemberek elmondták. hogy szó van a püspökszilágyi tároló bővítéséről, de nem célszerű, hogy valamennyi izotóphulladékot itt, egy helyen, koncentráltan rakják le. Szükséges lenne nyilvánosságra hozni a környezet radioaktivitásának mindenkori szintjét, és széles nyilvánosság bevonásával megvitatni a hulladékanyagok elhelyezésének ügyét. A továbbiakban a földtörvény módosításáról tanácskozott a bizottság. M.indenekelőtt Raisz Gusztáv, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes szólt arról, hogy az agrárpolitika megújításának egyik kulcskérdése a földtörvény módosítása. Legfontosabb a tulajdoni és a földhasznosítási korlátozások oldása, a piaci feltételek megteremtése. Tallóssy Frigyes (Budapest) kifejtette: csak akkor lenne tisztességes a földtörvény, ha visszajuttatná a földet azoknak, akik annak idején bevitték a termelőszövetkezetekbe. Vassné Nyéki Ilona (Pest m.) is csatlakozott képviselőtársához, mondván, hogy ez a kérdés a magyar parasztság fájó gondja. Szerinte lehetővé kellene tenni, ha a paraszt nem találja meg számítását a szövetkezetben, kapja vissza a földjét. A képviselőnő nevetségesnek és tisztességtelennek nevezte azt az árat,^amit földmegváltás címén a szövetkezetek fizetnek a tulajdonosnak. Ez ■ az összeg messze elmarad a forgalmi értéktől. Vassné Nyéki Ilona azt is kérte. hogy töröljék el a húszszázalékos földvédelmi járulékot, ugyanis ez feleslegesen drágítja a közhasználatú épületek, illetve lakóházak építésére felhasznált telkek árát. Berdár Béla elnöki összefoglalójában indokoltnak és szükségesnek tartotta a földtörvény módosítását, különös tekintettel a már hatályos társasági és a készülő átalakulási törvényre. BELPOLITIKAI KRÓNIKA A sztrájk gondolata is felvetődött azokon a munkásgyűléseken, amelyeket a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat üzemeiben tartottak, tiltakozva a hétfői hévízi tüntetés miatt. 9 Az önkormányzati" fórum nem teremtette meg a dolgozók va- gyonérdekeltségét, ezért nem hozhatta meg a várt eredményt, hangoztatja a Baloldali Alternatíva állásfoglalása a vállalati tanácsokról. 9 Felhívást fogalmaztak a felsőoktatási kollégiumi önkormányzatok gödöllői találkozójának résztvevői; a felsőoktatási kollégiumok országos szövetségének létrehozására hívják fel érdekelt társaikat. £ A Magyar Zsidók Kulturális Egyesülete javasolja, hogy a magyarországi zsidók deportálásának kezdetét nyilvánítsák emléknappá. @ A Református Világszövetség üdvözli a Szovjetunióban zajló hatalmas változásokat — hangoztatja a szervezet küldöttsége által Gorbacsov főtitkárnak címzett levél. Művelődés - politika. A ma és a jövő társadalmi viszonyainak jobban megfelelő, új művelődési koncepciót kell kidolgozni, amely a minisztériumtól is új munkastílust kíván. Ezzel kezdte beszámolóját az Országgyűlés kulturális bizottságának tegnapi ülésén Stark Antal, művelődési minisztériumi államtitkár. A közoktatás fejlesztésére vonatkozó új programot a napokban bocsátották szakmai, társadalmi vitára. Feltétlenül változtatásra szorul az a közoktatás és struktúra gyakorlata, amely jelenleg a munkába lépő fiatalok egyharmadát szakmai képzettség nélkül bocsátja ki. Felerősödtek a szociális gondok, például a térítési díjak emelése kapcsán. E témában levélben fordult a művelődési tárca a Szociális és Egészségügyi, valamint a Pénzügyminisztériumhoz. Az államtitkár szólt arról is, hogy Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes távozását követően a poszt betöltésével szeretnék megvárni a kormányzat személyi-szervezeti változtatási szándékát. A tavalyihoz képest mintegy 20—22 százalékkal növekedhet a rendkívüli bérfejlesztések nyomán a pedagógusok és közművelődési dolgózók átlag- keresete. I 1 úlzássá gerjeszti a véleményt az indulat, de igazságtartalma mégsem csekély. Azt mondja nagy dühösen az állami gazdaság első emberé a megbeszélésen, hpgy legszívesebben becsukná a boltot a határban meg az állattartó telepeknél. A „bolt” a termelés. Azaz ott maradna műveletlenül a föld, üresen az istálló ... Képtelenség? Az. Hiszen azért bízták az érintettekre az állami vagyonnak egy darabját, hogy gazdálkodjanak azzal: termeljenek, jövedelmet hozzanak létre. Akkor tehát? Bizonyára rossz az igazgató, gyenge a vezetés... A séma szerint valóban az a közhiedelem, hogy ha itt- ott kicserélnek néhány embert, akkor egyszeriben minden más lesz. Vannak ilyen esetek. Itt azonoan jó az igazgató. Érti a dolgát. Vezetőtársai is képzett szakemberek. Csak éppen ... Az indulatoknak az eredete egy objektív lény. Az a bizonyos olló. Amit néhány esztendeje — saját tapasztalatból mondjuk, mert ha leírtuk, kaptunk az orrunkra érte — sem írásban, sem szóban nem illett említeni. Az a bizonyos olló: az agrárolló. Példákat sorakoztat az állami gazdaság igazgatója, miként változott a mező- gazdasági alaptevékenység termelői-felvásárlási árindexe, s miként a nem mezőgazdasági eredetű termelő felhasználásának az árouó indexe. Summa summarum: oda jutottak, hogy négy és fél, öt százalék a mezőgazdasági tevékenységnek a jövedelmezősége. Ha ebből akarnának megélni, akkor tényleg be kellene csukniuk a „boltot” ... Még az a szerencséjük, hogy időben kapcsoltak: különböző szolgáltatásokkal, s főként az ipari tevékenység tudatos, tervszerű fejlesztésével, képesek talpon maradni. Mintha az inget markolnák meg az ember mellén, olyan a hatása a két számnak. Amíg a nem mezőgazdasági eredetű, de a mezőgazdaságban felhasznált anyagok, eszközök árindexe az 1975. évinek több, mint a kétszeresére nőtt meg, addig a mezőgazdasági termékek termelői-felvásárlási árindexe 65-66 százalékkal nagyobb. A változás ütem- különbsége tetemes, s ha még azt is" tudjuk, hogy már 1975-ben is az utóbb említetteknek az árszínvonala volt erpsen torzított, kedvezőtlen, akkor képet kaphatunk irányokról és arányokról, a bevezetőben említett képletes „boltbezárás” veszedelméről. Nincsen a világon olyan ország, ahol a mezőgazdasági termelés ne kapna jelentős állami támogatást. Azok, akik ‘ napjainkban dühödten támadják a dotációk rendszerét — és ezeknek a támadásoknak természetesen alapos indokaik is vannak —, vajon tudják-e ezt? Ezek szerint most következhetnek az agrárlobby érvei, magyarázatai? Tény, hogy nyolc esztendőre visz- szatekintve, csupán két olyan év akad, amikor az agrárolló szárai nem a mezőgazdasági termelés hátrányára nyíltak tágabb- ra, hanem csekély mértékben szűkültek. Elgondolkoztató ez a hat-kettő... ! Benne van a mezőgazdasági ágazat egészének a kezelése a gazdaságpolitika részéről, s egyben benne van annak a magyarázata is, hogy a megyében seregnyi közös gazdaságban az erő- és betakarítógépeknek a harmada. fele (!) amortizálódott, azaz nullára leírt, de nincsen miből fedezni a cserét. az új eszközök megvásárlását. A nyolcvanas évek második felében például az arató-cséplő gépek beszerzése csupán a felét éri el annak a mennyiségnek, amelyet az évtized első felében értékesítettek a forgalmazók. Tetézi a gondokat, hogy a megyében jelentősek az eltérések az objektív adottságokat tekintve az egyes tájkörzetek között. Mindezek is$ méretében azután nem meglepő, hogy az egy hektár termőterületre jutó eredményt nézve négyszeres-hétszeres eltéréseket lelhetünk a megye öt nagy mezőgazdasági tájkörzete között. Az eltéréseknek a nagysága egyben annak is kifejezője, miként teremtődik az egyik és a másik helyen forrás a fejlesztéshez, illetve, hogy az agrárolló elsősorban az amúgy is szegényeket, a nehéz körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeket fogja a két szára közé, Is „nyírja” egyre kopaszabbra. lokszor elhangzott jrj- szavaknak végre érzékelője lett a nagy- politika is: az MSZMP Központi Bizottsága agrárpolitikai tézisei végre nem hallgatnak mindarról, amit az agrárolló irreális szétnyílása okozott, s amivel hosszú évek óta egyre reménytelenebből küszködtek. küszködnek a mező- gazdasági üzemekben. Az ugyanis már meglehetősen reménytelen helyzet, amikor a száz forint nettó eszközértékre és bérköltségre jutó üzemi eredmény hat-hét forint... márpedig a Jászság megyei részének, illetve a homokhát közös gazdaságainak nagy csapata kényszerül ezzel szembenézni. A meddig kérdésére adandó válasz a szó szoros értelmében az egész társadalomnak az ügye: érdekeltsége. Mészáros Ottó \
