Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-18 / 90. szám
4 ^y»Hqp 1989. ÁPRILIS 18., KEDD * vVtr/v' Múltunk amatör kutatóit várják Szükség van-e a szükségprogramra? Krónikás kerestetik Nemrégiben a Pest megyei közművelődési napok eseménysorozatának részeként Itkola és levéltár címmel rendeztek tanácskozást Gödöllőn. A téma fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szakmunkástanulók szabadidejének szervezése, a könyvtári szakmai nap, valamint az iskola és a közművelődés kapcsolata mellett ez a címszó is felkerült a rendezvény napirendjére. A szakmai ülésen négy előadás hangzott el az iskola és a levéltár együttműködésének lehetséges formáiról, köztük beszámoló az intézménynek a történelemoktatásban és az iskolatörténet-írásban elfoglalt helyéről, illetve a helytörténeti gyűjteményeknek az oktatónevelő munkában betöltött szerepéről. Most a megyei honismereti mozgalom támogatására hirdet helytörténeti, krónikaírói pályázatot közösen a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága, a Pest Megyei Tanács művelődési osztálya, a Pest Megyei Levéltár, valamint a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár. A pályázat nyilvános, tehát részt vehetnek rajta mindazok, akik megyénk múltját kutatják; a kiírók elsősorban az amatőr helytörténészek, krónikaírók, pedagógusok és a honismereti szakkörök nevezésére számítanak. Nem indulhatnak viszont a hivatásos kutatók, történészek, levéltárosok és muzeológusok. A kiírásra csak olyan munkák küldhetők be, amelyeket előzőleg még senki sem lektorált. Nem lehet pályázni kiadókhoz, szerkesztőségekhez korábban már eljuttatott írásokkal, továbbá doktori értekezésekkel, főiskolai, egyetemi szakdolgozatokkal és diploma- munkákkal sem. A rendezők két témát jelöltek meg pályázati anyagul. Az első kategóriában beadhatók az adott Pest megyei község, város, iskola, közművelődési ZENEBUTIK. Juhász Előd műsora egyre népszerűbb a fiatalok körében, s ez azért nagy dolog, mert ebben a vasárnap délelőtti összeállításban kiváló testvériségben megfér egymás mellett a heavy metal és az opera, a popzene és a hangversenymuzsika, nem beszélve a különféle színházi bemutatókról, új filmekről adott információkról. S Juhász Előd jó felkészültséggel, csevegő stílusban, szinte észrevétlenül hinti el a valódi műveltség magvait, miközben szórakoztatja is a tinédzsereket. Így került egymás mellé például Phil Collins és Elisabeth Schwarzkopf vagy Katona Klári és a Lézerszínház új, komoly zenei produkciója, amelyben Muszorgszkij muzsikájának színes, számítógépes képei kápráztatják el a nézőt hihetetlen hangulati hatással. Ki hinré — a mai felnőttek közül minden bizonnyal nagyon kevesen —, hogy milyen sok kihasználatlan lehetőség rejlik a számítógépben? Egy készülő tévés produkcióból látott részlet erről győzött meg. Händel Halleluja című művét szólaltatták meg szintetizátoron. A néző egyszerre élvezhette — zene lüktetésének látványa mellett — a játszó művész reális és komputerképét. A komolyzene „klippesítésére” irányuló kísérletek, azt hiszem, nagyon biztatóak. CSALÁDI VASÁRNAP. A Kelemen Endre szerkesztette összeállítás izgalmas témával, a fiatalkorúak házasságával foglalkozott. Olyan családokat mutatott be, amelyekben a szülők 18 éves koruk előtt kötöttek házasságot. Az előzetesben azt ígérték, hogy olyan fiatalkorúakat is fölkeresnek, akik most állnak esküvő előtt. Arra kutatták a választ, küintézmény, üzem, vállalat, szövetkezet, egyesület, lakóterületi közösség és mozgalom történetéről szóló dolgozatok. Ide várják a felszabadulástól napjainkig terjedő időszakot átfogó elbeszélő krónikákat, valamint a munkásmozgalom és a nemzetiségek megyei és helyi történetét feldolgozó munkákat. A nemzetiségek krónikája részben vagy egészben az adott népcsoport anyanyelvén is megírható. Ebben a csoportban csak jegyzetekkel ellátott és legalább egy szerzői ív (23 gépelt oldal) terjedelmű írással lehet pályázni. Az első helyezettet 7 ezer, a másodikat 5 ezer, míg a harmadikat 4 ezer forintos díjjal jutalmazzák majd. A második kategóriában a Pest Megyei Tanács a megyei helytörténeti munkát támogató határozata nyomán elkészített, elsősorban az 1988. évi településkrónika, valamint az adott üzem, vállalat, szövetkezet vagy intézmény egy, illetőleg néhány esztendejét feldolgozó munkahelyi krónika nyújtható be. A műnek legalább egy szerzői ív terjedelműnek kell lennie, és ugyancsak megírható a megyei nemzetiségek nyelvén. Ebben a csoportban egy 5 ezer, egy 4 ezer és egy 3 ezer forintos első, második, illetve harmadik díjat osztanak ki. Mivel a pályázat a történelmi jellegű munkákra vonatkozik, a bírálóbizottság nem veszi figyelembe a múltról szóló szépirodalmi jellegű vagy régészeti és néprajzi írásokat. A pályaműveket egy példányban kell beküldeni 1989. augusztus 31-ig a Pest Megyei Levéltárnak. Az eredményhirdetésre 1989. november 7-én kerül sor. A díjakat az erre a célra összehívott bírálóbizottság ítéli oda, s azokat megoszthatja, összevonhatja, vagy dönthet úgy, hogy nem adja ki. A benyújtott kéziratok a megyei levéltár tulajdonává válnak. lönbözik-e valamiben a fiatalkorú házasság a hagyományostól, milyen tényezők játszanak szerepet a korai döntésekben, hogyan hat a társadalmi-etnikai háttér, melyek az erősségei és a sérülékeny pontjai ezeknek a kapcsolatoknak. Nos, az ígéretekből vajmi kevés valósult meg. Pedig ott ült Incze Zsuzsa beszélgető- partnereként a családi jogi szakértő, a református lelkész, aki mellesleg pszichológus is, a szociográfus családgondozó és az orvos genetikus. Az utóbbi például egyetlen mondatot ejthetett ki — bemutatkozásakor —, s mindarról, amit a bevezetőben a riporter említett, több szó nem esett. A családokkal készült beszélgetések kapkodóak, hiányosak voltak, a házasság előtt álló fiatalkorúak pedig egyáltalán nem is kerültek a képernyő elé. Különösein az orvos genetikus és a szociográfus véleményét hiányoltam, hiszen elhangzott, milyen nagy a távolság a biológiai és a társadalmi érettség között. A valamikor 17—18 éves korban férjhez ment lányok mellett jó lett volna a náluk sokkal problematikusabb korosztály, a 14—16 évesek és szüleik véleményét is hallani, hiszen mint a családjogi szakértő elmondta, 1974 és 1986 között meglehetős számban kaptak engedélyt a házasságra az ilyen korú lányok. S ők bizony még valóban gyerekek ... LEGYEN SZERENCSÉNK! Jubilált vasárnap Rózsa György műsora. Az elmúlt négy esztendő alatt 148-an játszottak, próbálták ki tudásukat és szerencséjüket benne. Ez a hét végi adás volt az ötvenedik, ahol a Nemzeti Színház fiatal, tehetséges művésze, Mácsai Pál volt a venMűemléki világnap Szentendrén Ma délelőtt kerül sor Szentendrén a városi tanács dísztermében a műemléki világnap központi ünnepségére. Az UNESCO és az ICOMOS javaslatára 1984-től emlékeznek meg világszerte április 18-án a védett építészeti értékekről. Ebben az esztendőben a Hazafias Népfront honismereti bizottságának felhívása alapján a falvak és a városok ünnepévé avatják ezt a napot. Színi Istvánnak, Szentendre város tanácselnökének köszöntője után tudományos vitaülés kezdődik az építészebi örökség és a turizmus összefüggéseiről. Az Országos Műemléki Felügyelőség meglepetéssel szolgál ez alkalommal. Igazgatója, Mendele Ferenc sajtódíjat alapított Dercsényi Dezsőnek, a műemlékvédelem jeles személyiségének emlékére. E díjjal az elmúlt esztendő legjobb, legszebb, leghatásosabb műemléki érdekű publikációját jutalmazzák. Tárlat és játszóház Gyermekélef Gyermekélet a századelőn címmel nyílt kiállítás Szentendrén, a Népművészetek házában. A tárlat a gyermekeknek a társadalom különböző területein elfoglalt egykori helyzetéről ad áttekintést, a születéstől kezdve a nevelkedés, az iskolai élet, a játék, az év különféle időszakaihoz kapcsolódó népszokások bemutatásáig. A kiállítás a megye nemzetiségi kultúrájának tárgyi emlékeiből is válogatott. A látogatók fényképek, oklevelek, dokumentumok, játékok, mindennapi használati tárgyak alapján alkothatnak képet a bemutatni kívánt korról, s a gyermeki életről. A, tárlathoz kapcsolódóan játszóházat is szerveznek a múzeumban. Űj tagozat alakul Zsámbé- kon és Gödöllőn; az 1912-ben alapított Magyar Irodalomtörténeti Társaság Pest Megyei Tagozata, 1989. május 25— 26-án. Ez lesz a társaság hetedik tagozata. A szervezők azt remélik, hogy az alakulás a népmesék szerencsés 7-es száma jegyében történik. Hetven Pest megyei tanító, tanár vállalkozott arra, hogy alaposabban megismerkedik megyéje irodalom- történeti múltjával, keresi az összekötő, összekapcsolódó szálakat, amelyek Báthory Miklós püspök reneszánsz Vácától Szegedi Kis István hitújító író reformáció-ihlette Ráckevéiéig, és a rongyos Foktö- vi János prédikátor 1594-es Tököléig, Makádjáig vezet. Az Emberről és az ö idejéről prédikációk írója tanult a tolnai skólában, Debrecenben, másfél évig volt tököli pap, és koplalt a „Makádi máién 3 esztendeig. Jaj, ki sokat bujdostam közben-közben!" Koplalt bizony, híveivel együtt, amikor tűzcsóva repült a szalmatetős házakra, s a rongyos templomocskára ... Ahogy Bárányt Ferenc Duna—Tisza köze című versében írja: ..pannon mosoly, szabolcsi düh, / e földön halk tűrésbe bekül, /az ország arca ez a táj, / egyetlen főbb vonása nélkül”. Kétszáz évvel később, KárPável István igazgatótól kapott levelet szerkesztőségünk. Arról tájékoztat, hogy Örkényben, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben még van hely mezőgépszerelő szakmában. Sőt, a tanulókat el tudják helyezni diákotthonban. Ugyanakkor néhány más iskolában ötszörös, tízszeres a túljelentkezés; igaz, csak néhány szakmában. Tudju«, míg fél évtizeddel ezelőtt 10 ezer 800-an fejezték be az általános iskolát, az idén már 16 ezer 540 a nyolcadikosok száma. Természetesen a Pest Megyei Tanács ennek ismeretében készítette el a továbbtanulási tervet, melynek egy része tartalmazza azt a szükségprogramot, amelynek segítségével megoldható, hogy minden közepesnél jobban tanuló diák középfokú intézménybe mehessen. — Mi az oka, hogy ilyen nagy feszültségek mutatkoznak néhány térségben? — kérdezem Bojtor Jánosáétól, a megyei tanács művelődési osztályának főelőadójától. — Nagykőrös és Vác kivételével szinte mindegyik vonzáskörzetben tapasztaljuk, hogy nehéz a diákok elhelyezése — válaszolja. — Ennek egyik oka az, hogy a gyerekek érdeklődését nem lehet teljes mértékben előre kiszámítani. Mi úgy gondoltuk, hogy a nyolcadikosok 96 százaléka fog jelentkezni középiskolába. A valóságban viszont úgy alakult, hogy az arány 96,5 százalék. Tehát viszonylag pontos átlagot vettünk alapul. — Mi lesz azokkal, akiket az első fordulóban visszautasítottak? — A jelentkezési lapjukat az iskolák továbbítják a má- ^düt,ba!y?»-.-meg.i«Í9lt középfokú oktatási intézménybe. Végső esetben pedig életbe léptetjük az előre kidolgozott szükségprogramot. Tulajdonképpen már el is kezdtük ennek megvalósítását. Százhalombattán és Gyálon eggyel több osztály lesz a szakközépiskolákban. A náci és a kis- kunlacházi szakmunkásképzőben is indul egy plusz csoport. Természetesen az ilyen lehetőségekről előre tájékozódtuk. A szükségprogram keretében még további 120 gimnáziumi, 150 szakközépiskolai, 263 szakmunkásképzős és 243 mán József járt Pilisen, Petőfi fordította a Koros hölgyet Gödöllőn, és reménytelenül szerelmes volt Mednyánszky jószágkormányzó uram Berta lányába. Arany János nagykőrösi évtizede örökké e táj szellemi térképének része, éppúgy, mint Bartalis János ráckevei — polgári iskolai — tanárkodása. avagy Gyulai Pál és Móricz Zsigmond nyári pihenőalkotó időszakai Leányfalun. Nézegetem a szervező bizottság asztalára begyűlt jelentkezési lapokat. A lacházi ipari iskolások két tanára, a gondos Móri Emília és a nyurga, bájos Szebellédi Lujza diákjaim voltak Ráckevén. De jó lesz velük Zsámbékon, Gödöllőn találkozni! Öröm, hogy dr. Mundruczó János igazgató négy tanártársával szintén helyet kért a társaságban. Ezután ők is eljönnek a vándor- gyűlésekre, és együtt szervezzük majd a Pest megyei ülésszakokat. Minden eddigi továbbképzésnél többet nyújthat a tanároknak, ha egy-egy kutató hajlamú tanár újra munkát kér; ha például bekapcsolódik a Magyar Irodalomtörténeti Topográfia munkálataiba. ha a lacháziak a gályarab Séllyey János papjuk sorsát nyomozzák, az aszódiak pedig újabb Hajnóczy-nyomokat keresnek.' Igen, de jelentkeztek-e eleTV-FI GYE LÓ Papírkosárba iktatott levél Aki nem szunnyadhat el Sok diákot - kevés helyre szakiskolai helyet létesítettünk. Különös figyelmet fordítottunk a ceglédi, a dabasi a gödöllői, a váci és a százhalombattai továbbtanulókra. Dunakeszi kivételével még minden körzetben akadnak szabad helyek. — Hogyan alakult ezek száma? — Persze viszonylag kevés az üres hely, kivételt képez ez alól Örkény, ahol még 49 tanuló felvételére van lehetőség. A négyéves mezőgazda- sági gépszerelő szakmában 19, a 3 éves növénytermesztő gépész szakmában 20, vas- és fémszerkezeti lakatos szakmában pedig 10 diák tanulhatna tovább. Ennek a jó hírnek valószínűleg az az oka, hogy a település megyénk peremvidékén fekszik, s hiába van kollégium, a szülők nem szívesen adják oda gyermekeiket. A nagykőrösi Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben is várnak még jelentkezőket hús-, valamint baromfifeldolgozó, sütőipari és tejtermékgyártó szakmákra. Amennyiben 4-es tanulmányi eredménnyel rendelkező fiúk érdeklődnek, úgy egy üzemfenntartó gépészosztályt is létesítenek 30-as létszámmal. Szigetszentmiklóson a szakközépiskolában van még hely leendő autóvillamossági szerelőknek; a szakmunkás- képzőben pedig autószerelőknek, karosszérialakatosoknak és esztergályosoknak. — Miként fogadták a pedagógusok a szükségprogramot? — Közösen, előre és együtt gondolkodtunk! Az oktatási intézmények igazgatóival, a körzetközpontok művelődési osztályainak vezetőivel előzetesen megbeszéltük, hogy melyik iskolában van még lehetőség plusz osztályok indítására. Mindannyian partnerként foglalkoztak a kérdéssel. Akadt olyan igazgató, aki megköszönte, hogy ennyire törődünk a továbbtanulni szándékozó diákokkal. Talán ennek eredményeként még ma is jelentkeznek igazgatók, akik — a programon kívül — még egy osztályt létesítenek. Például Vácott, egy egészségügyit — ez máris betelt! —, és Cegléden szintén egy egészségügyit. Budaörsön még nem döntöttek arról, hogy megoldható-e plusz osztályok indítása vagy sem. A többi — szükségprogramban tervezett — osztály szervezéséről májusban, a fellebbezések időszakában fogunk határozni. Vennes Aranka Uraim, csalok „Tessék, tessék!” — kínálja portékáját, egy hamisított Dali-képet Konrad Kujau a galériájában. Kujau 1983-ban vált híressé és hírhedtté az általa hamisított Hitler-naplóval. Galériájában Rembrandttól Toulouse-Lautrecig mindent árul. Igaz, most előre bejelenti: „Uraim, csalok” gén ebben az istentelenül szegényedő időszakban, a hűtőládákért, videókért és bóvli színes tévékért külföldre rohan- gászó hetekben a szerencsés 7-es számú tagozatba? Pest náegyében mintegy 350 általános iskola van, és 40 középiskola. Mindössze három középiskolai kolléga nevét találom a felvételt kérők között; csak az iparitanuló-iskolák tanárai „javítják” ezt az átlagot! A belépési felhívást novemberben küldték szét először, márciusban a szaktanácsadók osztották, tehát eljutott minden iskolába. De a magyartanárok kezébe is? Ha mégsem, ki nem adta oda nekik? Hány igazgató „iktatott” papírkosárba, vagy talán a szaktanácsadók szava volt kevéssé meggyőző? Azt is kérdezhetik, kell-e most ez a megyei tagozat. Akkor. amikor annyi alakulat bontogatja szárnyait. Ok-e mindez arra. hogy szakmánk és szerelmünk művelésére ne jusson elég erő és figyelem? Hisszük, hogy nagyon is időszerű a jobb irodalomtanítás, vagy annak kutatása, hogyan vezet az út Anonymus Sepel lovászától Ady dunavarsányi Fekete zongorájáig és Radnóti Ikrek hava Taksonyáig! Igaz lehet-e az, hogy a tanárok egy része megkeseredetté, más fele érdektelenné vált? Hogy a mindennapi kenyérért, betevő falatért folytatott verekedés idején nem jut figyelem Dsida Psalmus Hungaricusára, Ap- rily Visegrádi vadászatára, vagy Puszta Sándor Emberi szivárványára? Mi hiszünk abban, hogy Gödöllő Sík Sándo- ra nekünk is üzen, Szabó Lőrinc örkénytábor felé című verse hozzánk is szól — a most megalakuló tagozathoz! A Zsámbékról a XVI. században elszármazott Sambu- cus-Zsámboki János címerében két daru tart csőrében egy gyűrűt, a szemben álló madarak fél lábon állva egy követ fognak. Ha elaludnának, nem figyelnének, a kő leesik és ébreszt. Az irodalom propagáto- rainak — a magyartanároknak — e keservesen szakszerű szegény időben nem szabad elszunnyadniuk! Figyelniük kell koruk irodalmára és kutatniuk kell annak múltját! A most alakuló hetedik tagozat tiszta forrásból kínálja az italt — az igaz irodaloméból! Ezért is köszöntjük az új jelentkezőket. Hisszük, hogy összefogva egy táj, egy megye múltját is jobban megismerjük. Akik véletlenül most hallanának rólunk először, azoknak üzenjük: az új tagozat ajtaja nyitva áll.' Várunk minden továbbképzést kereső, kutatni vágyó kollégát, nvitott szívvel nyitott kapuval. Ne feledjék, az alakuló vándorgyűlésre 1989 május 25—26-án, Zsámbékon és Gödöllőn kerül sor' A szervezők nevében: Kovács József László főiskolai tanár dég. Az ő szerepeiből látott részletek még Rózsa György negédes kedveskedését is feledtetni tudták. Körmendi Zsuzsa
