Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

UL.^­PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 90. SZÄM Ára: 4.!t0 forint 1989. Április is., kedd A népfrantmozgafomről Huszár István megbeszélései Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnök főtitkára és Rudolf Rohlicek, a Csehszlovák Nem­zeti Front KB alelnöke hétfőn Győrött találkozott és tár­gyalt a két szervezet aktuális feladatairól. A megbeszélésen jelpn volt Daniel Futej, a Szlovák Nemzeti Front KB al­elnöke és Vlastimil Ehrenber- ger, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Rudolf Rohlicek beszámolt a Csehszlovák Nemzeti Front céljairól, tevékenységének sokszínűségéről. Ezt követően Huszár István szólt az utóbbi hónapokban bekövetkezett po­litikai változásokról. Hazánkba érkezett Jidiak Samir Jichak Samir izraeli minisz­terelnök a hétfő esti órákban rövid látogatásra Budapestre érkezett. %r, űrész Károly szófiai muúdéSogatdsa Élénkülő érdeklődés politikai folyamataink iránt KözIsméítyS adtú ki a tárgyalásokról Grósz Károly és Todor Zsivkov szűk körű megbe­szélésével hétfőn délelőtt Szófiában, a Bojana-rezi- dencián sor került a ma­gyar—bolgár pártfőtitkári munkatalálkozóra. Az MSZMP főtitkárának kísé­retében Major László, a KB irodavezetője és Thiir- mer Gyula, a főtitkár kül­politikai tanácsadója vett részt a találkozón A Bol­gár Kommunista Párt fő­titkára mellett pedig La­zar Lazarov, a főtitkár po­litikai tanácsadója és Hrisz- to Maleev külpolitikai ta­nácsadó ült tárgyalóasztal­hoz. Ülést tartott a KEB Eltörölt pártbüntetések Hétfőn ülést tartott az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottsága. Gyenes András, a KEB elnöke egészségi állapo­tára való tekintettel kérte a KEB elnöki tisztsége alóli fel­mentését és nyugállományba helyezését. A KEB, kérésének eleget téve elfogadta lemon­dását ; elismerte a KEB élén kifejtett munkáját. Kifejezte köszönetét és azt az óhaját, hogy tapasztalatait a testület tagjaként tovább hasznosítsa. A KEB kooptálta a ■ testü­letbe Lukács Jánost, a KB titkárát, akit titkos szavazás­sal egyhangúlag megválasztott a KEB elnökének. (Életrajzát és nyilatkozatát a 3. oldalon ismertetjük.) A testület ezt követően So­mogyi Imrének, a KEB titká­rának vezetésével folytatta ülését. Fellebbezések nyomán 12 pártfegyelmi ügyben hozott határozatot: pártbüntetéseket hagyott jóvá, illetve törölt el. Egy esetben mentesítette az érintett párttagot a pártbün­tetés alól. Két párttag eseté­ben felülvizsgálta egykori ki­zárásuk okait és kérésükre visszaállította pártba lépésük eredeti időpontját. Ezután a KEB, 1989. február 27-i elhatározásának megfele­lően áttekintette azon pártta­gok ügyét, akiket a pártérte­kezlet előtt politikai megnyi­latkozásaiknak a szervezeti szabályzattól eltérő gyakorlata miatt felelősségre vont. A tes­tület, tekintettel a párt po­litikájában és működési gya­korlatában bekövetkezett vál­tozásokra, saját hatáskörében felülvizsgálta egy évvel ko­rábban hozott döntéseit. Ügy határozott, hogy Bihari Mi­hály, Bíró Zoltán, Király Zol­tán és Lengyel László kizá­rását érvényteleníti, Stumpf Istvánt és Weber Attilát pe­dig mentesíti a pártfegyelmi büntetés alól. Szépül Veresegyház Todor Zsivkov baráti öle­léssel köszöntötte Grósz Ká­rolyt, aki a kölcsönös üdvöz­lések után meleg szavakkal idézte fel legutóbbi szófiai lá­togatását: néhány éve a bu­dapesti pártbizottság első tit­káraként' a magyar fővárost Bolgár—magyar pártközi tárgyalásokra került sor hétfőn Szó­fiában bemutató rendezvénysorozat alkalmából járt itt, s találko­zott a bolgár pártvezetővel is. A főtitkárok eszmecseréje alatt a Grósz Károly kísére­tében érkezett tisztségviselők bolgár partnerükkel folytattak különmegbeszéiést: Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára Grisa Filipovval, a BKP PB tagjával, a KB tit­kárával, Kótai Géza, a KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának vezetője pedig Dimitar Szianisevvel, a BKP KB titkárával tárgyalt. A szűk körű megbeszélés után az MSZMP és a BKP főtitkára vezetésével plenáris tárgyaláson tekintették át a két párt együttműködésének helyzetét, a kétoldalú kapcso­latokat és a kölcsönös érdek­lődésre számottartó nemzet­közi kérdéseket. Grósz Károly és Todor Zsiv­kov szűk körű megbeszélése több mint két órán át tartott, ezt követően került sor a két tárgyalócsoport plenáris ülé­sére, ahol összegezték a véle­ménycserék tapasztalatait. Grósz Károly a pártfőtitká­ri találkozót követően tájé­koztatta az MTI munkatár­sait a BKP KB főtitkárával folytatott eszmecseréjéről. Ki­emelte: nyílt, őszinte, lényeg- retörő megbeszélést folytattak, amelynek során bolgár part­nere rendkívül élénk érdek­lődést tanúsítóit a magyaror­szági politikai folyamatok iránt. Mint az MSZMP főtit­kára mondotta: „a kérdéseit sokaságára válaszolva igye­keztem a nagyfokú érdeklő­dést kielégíteni”. Grósz Károly ezt az alkal­mat felhasználva személyesen (Folytatás a 2. oldalon.) BELPOLITIKAI KRÓNIKA A Magyar Demokrata Fórumhoz tartozó fiatalok ifjúsági mozgalmat indítanak. © Alkotmány-előkészítő munkabizott­ságot hozott létre a Hazafias Népfront. # Magyar rendfenntartók huszonkét tagú csoportja utazik Namíbiába az ENSZ főtitká­rának kérésére 9 A magas gyógyszerárak ellen tiltakozott — a dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszterhez írt — nyílt levélben a Nyugdíjasok Budapesti Szövetsége. 0 Az ifjúság jogainak védelmére'márciusban életre hívott képviselői csoport ülésezett a Parlamentben. 9 A KISZ KB ifjúsági kör­nyezetvédelmi tanácsa állást foglalt a bős—nagymarosi beru- zás ellen. A tulajdonjog kérdései. A Hazafias Népfront alkot­mány-előkészítő munkabizott­sága szerint az alaptörvény ki­munkálásába be kell vonni a különböző rétegek, társadalmi szervezetek, politikai pártok képviselőit. A testület úgy vé­lekedett, világosabban kell megfogalmazni a tulajdonjog kérdéseit. Mégis áremelés? A Nyug­díjasok Budapesti Szövetsége tiltakozott a gyógyszertárak­ban kikevert medicinák mél­tánytalanul magas ára ellen, mivel a nem gyári készítmé­nyeknél jelentős gyógyszerké­szítési költséget számolnak fel. Nyílt levelükben emlékeztet­nek rá, hogy a költségvetés ke­retében megszabott 82 száza­lékos áremelést már végrehaj­tották. Érvek nélkül. A bős-nagy­marosi vízi erőmű munkála­tainak leállítását követeli a Í.ÍISZ KB Ifjúsági Környezet­védelmi Tanácsa. Álláspontjuk szerint eddig sem a kormány, sem a beruházók nem tudtak érdemi érveket szolgáltatni a vízlépcsőrendszer megépítése mellett. Szerintük az optimá­lis megoldás az volna, ha el­hagynák a Nagymaros—Viseg- rád du.zzaszlóművet és a bősi erőművet alaperőműként mű­ködtetnék. Nemzetközi konferencia Dobáson Laborvizsgálat a helyszínen A mindössze néhány hete várossá vált Dabas ad otthont a finn és a magyar Egészség- ügyi Minisztérium védnöksé­gével a Magyar Általános Or­vosok Egyesülete által szerve­zett háromnapos nemzetközi konferenciának. Nem véletle­nül esett a választás Dabasra, hiszen szakrendelőjének inno­vatív készsége kiemelkedő, labordiagnosztikája a kisebb egységek telepítésében példa­adó. S ugyanakkor az alapel­látáshoz, fűződő problémák, kérdőjelek igazán vidéken je­lentkeznek. A program szerint a dabasi konferencia színhelyén, a Ha­lász-kúriában mintegy har­minc előadás hangzik majd el. Tegnap elsőként — a házigaz­da — dr. Bodó Agnes, a daba­si rendelőintézet igazgató fő­orvosa bevezetőjében arra irányította rá a figyelmet: a körzeti orvosi ellátásban ho­gyan alkalmazhatják, milyen módszerekkel biztosíthatják a labordiagnosztikát. Hiszen a körzeti orvosok által igénybe vehető miinilaboratóriumokban a különböző alapvizsgálatok el­végezhetők. Így a vérvétel és a vércukorszint beállítása is, miközben megkímélik a beteget a településtől távol eső kórházakba, rendelőintézetek­be történő utazás fáradalmai­tól, a hosszas várakozástól, a sorbanállástól. De ahhoz, hogy a vizsgálatokhoz szüksé­ges laboratóriumi berendezé­sek a napi, körzeti orvosi munka szerves eszközeivé vál­hassanak, az orvosképzés so­rán a technikai berendezések megismertetésére az eddigiek­nél lényegesen nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. Az is­meretanyag bővítését Dabason műszerbemutató és poszter- demonstráció is kiegészíti. A tizenöt országból érkezett konferencia résztvevői — az USA-tól az NSZK-ig, Finnor­szágtól Olaszországig, az NDK- ig, Ausztriától Bulgáriáig. Len­gyelországig — április 19-én, szerdán tanácskozásukat befe­jezve, Szentendrével, majd Budapesttel ismerkednek meg. V. E. Újabb szép parkosított területtel gyarapodott Veresegyház. Befejezték a főutcán a nagyközségi tanács vb gazdasági és ellátó szervezetének a dolgozói a mintegy 200 méter hosszú­ságú, betonnal szegélyezett, füvesített sziget építését (Iiancsovszki János felvétele) Szegény kis jószág, már megint nem tudja, hogy baj van vele. Körülötte. Miatta. Ahogyan tetszik. A termelőknek, a külkereskedőknek azonban nagyon nem mindegy, hogy vele, körülötte, miatta van-e a baj, azaz (megint) mi van, mi lesz a brojler­csirke-állománnyal. Te­kintve, hogy ennek az áru­nak az előállításában a me­gye gazdaságai — és az azokat integrációs kapcso­lataik révén védernyőnek tartó szerződéses magán- termelők — lényeges sze­repet játszanak, lapunk­ban sem először szólunk a témáról. A sajnálatos ta­pasztalatok birtokában sejtjük: nem először és nem utoljára. Úgy látszott, hogy hosz- szú ideig tartó hullám­völgy után — aminek bel­ső okai éppúgy voltak, mint világpiaci indíttatásai — 1987-ben és 1988-ban egyenesbe kerül a baromfi­termelés és -kivitel. Ked­vező volt a világpiacon a kereslet, ennek megfelelő az ár. Ment is a szekér. Az első jeleket az ősz kezdetén észleltük arra, hogy baj lesz. A brojlercsirkét és már baromfit nagy meny- nyiségben termelő magáno­sok álltak le elsőnek. Nem másért, hanem azért, mert addig futotta az adómentes árbevétel keretéből. Az év utolsó két hónapjában az­után a nagygazdaságokban is megmozdult a föld: csök­kent az állomány. A ked­vezőtlen folyamatok őrlő­CSIPOGÁS kövei között a csipogó jó­szág seregének egy tete­mes része eltűnt. Az esz­tendő végére ugyanis a megyében tizennégy száza­lékkal csökkent az évet kezdő baromfiállomány. Holott akkor még nem hatottak azok a költségnö­velő tényezők, magyarán drágulások, amelyek ja­nuár'elseje óta erőteljesen éreztetik a hatásukat. Igaz, a felvásárlási áraknak az emelése igyekezett elre- keszteni a rohamos csök­kenésnek az útját, a gya­korlatban azonban kide­rült: a költségek nagyobb mértékben gyarapodtak, mint amennyit növekedett a felvásárlási ár. Amiből az is következett, hogy a nagygazdaságok nem tör­ték magukat az állomány- bővítés érdekében, s még kevésbé azért, hogy leszer­ződjék a tavalyi — leg­alább a tavalyi — meny- nyiséget. Aminek jelentő­ségét akkor értjük meg igazán, ha tudjuk: 1938- ban a népgazdaságnak több mint negyedmilliárdU) dil- lár bevételt hozott a ba­romfi az exportpiacokon. A megyéből vágóállat­ként 40 ezer tonna kerül ki baromfiból, s amint or­szágosan, itt is ennek a mennyiségnek a meghatá­rozó része a csirke. Hol­ott... holott ez az a szár­nyas, amely a világpiacon a legnagyobb konjunkturá­lis ingadozásoknak van ki­téve. Más nagytermelők ugyanis — mert hazánk a nagy exportálók közé tar­tozik — rendkívül rövid idő alatt igazodnak a vál­tozó kereslethez és kíná­lathoz. Itthon viszont az igazodásnak az ideje olyan hosszú, hogy áltálában ak­kor van kevés áru, ami­kor a világpiacon jó az ár, s akkor sok, amikor az ár a legkisebb ... Ami beszé­des és fájdalmas illusztrá­ciója annak a mondásnak, hogy az idő pénz. Elad­hatnánk viszont szinte minden mennyiségben vá­gópulykát! Ami ritkaság a megyében. Valamikor — a hetvenes években — fog­lalkoztak a tenyésztésével, nevelésével a megyében a nagyüzemek is. Azután fel­hagytak az egésszel. Pedig lehetne vele pénzt keresni! Úgy látszik azonban, nem kell a pénz ... Kell a brojlercsirke, mi­vel nagy tömegű előállítá­sa következtében — ami a nagyüzemekben nem mel­lékes tényező — jó költ­ségviselő, azaz szakmai tol­vajnyelven, rezsihordozó. De kellene, nagyon kelle­ne mellette másfajta ba­romfi is, éppen a kon­junkturális hatások kivé­dése érdekében. Hosszú ideje megfogalmazódik ez az igény, ám csupán csi­pogásként hat az ellenér­dekeltségek, a jövedelem- vesztések, a költségemelke­dések harsány rézfúvósai­nak zenebonájában: nem hallja meg igazán senki, mert nem érdemes meg­hallania! Ez a süketség azonban meglehetősen sok­ba kerül a népgazdaságnak. Megnyerhető jövedelmet veszítünk el hol azért, mert bár jó az ár, nin­csen kellő mennyiségű áru­alap, hol azért, mert nyo­mott az ár s nekünk ak­kor van rengeteg eladói­vá lónk ... Libatollért például most már jó ideje szép pénzt kapni a világ­piacon. A megyében azon­ban a termelőknek az egy része ezt úgy használta ki, hogy nem adta le időben a szerződött libákat, ha­nem még egyszer megtépte a tollúkat... Így viszont a tollért kapott pénz aligha feledtetheti azt a kárt, amelyet a nem teljesített szerződések, késedelmesen szállított áruk okoztak ... A kapkodás, az örökös ideiglenesség, a hosszabb távú érdekeltségeknek a hosszabb távú hiánya azon­ban úgy látszik, nem több csipogásnyi figyelmeztetés­nél. A megcsappant állo­mány, az idei nehézkes szerződéskötések, a költ­ségek szinte folyamatos emelkedése ugyanakkor az­zal „biztat”, hogy azt a tavalyi negyedmilliárd dollárt nehéz lesz megis­mételni ... Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom