Pest Megyei Hírlap, 1989. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
4 ^te»p 1989. Április ii„ hétfő Váci Mihály szobra Nagykátán Kicsikhez hajolva magasodik Halasi Marika maga sem gondolta annak idején, hogy neve bekerül az irodalomtörténetbe. Csaknem négy évtizeddel ezelőtt a Nagykátáhpz tartozó alsóegreskátai tanyájuk vendége volt egy költő, aki egy reggel végiggyalogolta véle az iskolához vezető hosz- szú utat. Az így szerzett tapasztalatokból riport született, s később még egy képviselői felszólalás is: a tanyán élő gyerekeknek kollégiumra van szükségük... A költő és a képviselő Váci Mihály volt. Mostanában kevesebb szó esik róla, mert Sz új irodalmi áramlatok, dívátok háttérbe szorították. Nagykátán azonban mégsem felejtették el őt, Néhány hónappal ezelőtt — évekig tartó harc után — végre felvehette nevét az általános iskola, s szombaton megemlékeztek halálának tizenkilencedik évfordulói áróL Ám ezen alkalomkor szerették volna még jobban ki- hangsúlyoztni azt a gondolatot, hogy a költőt közéjük tartozónak érzik. Ezért került az iskola udvarára e napon Váci Mihály szobra, Györfi Lajos fiatal szobrászművész alkotása. Sokan eljöttek az április 15-i szoboravató ünnepségre. A városnak és vonzáskörzetének társadalmi és gazdasági vezetői, pedagógusok, szülők, diákok, tehát mindenki, akihez Váci Mihály egyénisége és költészete utat talált. Hirtelen ötlettel a szobor magasságába emelt két kis úttörőlánykát (Vimola Károly felvétele) Háromnapos tanácskozás Diáku nió Országos Diák Unió néven az újjászerveződő ifjúsági szövetség újabb tagszervezete alakult meg. A KISZ KB székházába összehívott alakuló közgyűlés részvevői lényegében már péntek este megkezdték a munkát: ügyrendi kérdésekben döntöttek és vitaindító előadást hallgattak meg az új diákszervezet lehetséges céljairól, törekvéseiről. Szombaton megvitatták és elfogadták az országos KlSZ-értekez- leten meghirdetett platformot, ennek alapján határoztak úgy, hogy — legalábbis a kongresszusig — csatlakoznak az ifjúsági szövetséghez. Hosszas vitában megfogalmazták az Országos Diák Unió együttműködési szabályzatát is. Vasárnap személyi kérdésekben döntöttek. Cserkésztőrténetek tárlata Öt esztendőt állt a raktárban Az első sorból a költő özvegye, Váci Mihályné tekintett fel a jól ismert — bronzba öntött — arcvonásokra. A vendégek között állt az egykori riportalany — Halasi Marika is. Dr. Czine Mihály, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára — aki gyakori vendége író- olvasó találkozóknak Nagy.ká- tán — mondott ünnepi beszédet. Felidézte a közös emlékeket, s hogy mi mindent tett Váci Mihály a kultúráért. Ezt követően kibontotta a nemzetiszín szalagot, amely a leplet tartotta. Talán éppen a költő Eső a homokra című költeményének egyik sora juthatott eszébe — „Kicsikhez hajolni, hogy magasodjál’’ —, mert hirtelen mozdulattal a szobor magasságába emelt két kis úttörő lánykát. Az iskola diákjai és énekkara tartalmas-szép műsorral tették emlékezetessé ezt a napot. A koszorúk és virágok elhelyezése után Heimann Győző iskolaigazgató így fogalmazott: Váci Mihály emlékének ápolásával, szobrának felállításával azt az ügyet akarják szolgálni, amit úgy hívnak — magyar irodalom. Vennes Aranka Játék, verseny az egészségért, a holnapért Tiniparti Gödöllőn i Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, a megyei egészségvédelmi tanács elnöke köszöntötte. Mozgalmas órák következtek, megpróbáltuk nyomon követni az egy időben, párhuzamosan zajló eseményeket. A csarnok közepén a Váci Kötöttárugyár nagy tapsokat aratott szabadidős- és fürdőruha bemutatóját a „Te meg Én” szituációs játék, azután ügyességi futó- és labdaversenyek követték. A terem két végében szintén verseny folyt: egyik oldalon az egészséges, helyes táplálkozást, a higiénés ételkészítést és a szép tálalást bemutató vetélkedő, a túlfélen pedig a virágelrendezésé. Eközben ott láttuk a gyerekek között dr. Kausz István főorvost, a ke- repestarcsai kórház igazgatóhelyettes érsebészét, aki párbajtőrben magyar és világbajnok, csapatban világ- és olimpiai bajnok volt. — Ezeknek a gyermekeknek 1964., Tokió csupán sporttörténet — mondta bölcs mosollyal az őszülő hajú főorvos az érdeklődésre, miről faggatták. — Számukra egy negyedszázad óriási távolság az időben. Így aztán inkább nekem volt néhány buzdító szavam a sportszerű életmódhoz. A sportszerű, a sportos életmód ... ? A csarnok két, rövi- debb végében a bordásfalakát, a mászóköteleket a megnyitó pillanatában birtokba vették a kisebbek. Látható élvezetted másztak, lógtak, hintáztak a szeren. Közöttük a valkói iskolások: a negyedik osztályos Ördögh Eszter és Jakobik Anikó. A hatodikos (Folytatás a 8. oldalon.) Remekművek Giotto freskói Sok magyar turista utazik Olaszországba. Aki Padovában jár, a szerény külsejű Arénakápolnába lépve egy varázslatos, festett világba kerül. A falakon a padlótól a mennyezetig több sorban freskók sorakoznak, jelentőségüket a szépségükön kívül az adja, hogy a reneszánsz festészet első megnyilvánulásának tekinthetjük valamennyit. Giotto művészetét nem lehet túlbecsülni. Az európai festészet történetében új korszakot nyitó firenzei mesternek főműve a padovai Aréna-, más néven Serovegni-kápolna freskóciklusa. Prokopp Mária művészettörténész írásából megismerhetjük a trecentóbeii Itália életét, Padova és benne a sötét múltú Serovegni család történetét, akiknek engesztelő felajánlásaként épült a kápolna. Á, v^g^űíÖlLj^öíá'g családja és a Gandenti lovagrend számára építetté, akik közé maga is belépett. Prokopp Mária leírja Giotto élettörténetét, megrajzolja művészi pályafutását. A szöveghez a jobb megértést 49 fekete-fehér reprodukció és a teljes falképet bemutató 20 színes fotó szolgálja. Geröly Tibor Szokatlan tárlatnak adott helyet a gödöllői művelődési központ. Az itt látható tárgyak az idősebbekben megélt emlékeket idéznek fel, a fiatalabbak számára viszont történelmünk egy tenyérnyi részét jelentik. A kiállítás előkészítése különösen a helybelieket mozgatta meg. Az 1933-as esztendő ugyanis különösen jelentős dátum volt Gödöllő életében. A város ekkor olyan események színhelye volt, amelyekre odafigyelt az egész világ. Itt tartották meg a jamboreet, a IV. cserkész-világtalálkozót — az ifjak számára. Ezen ötvennégy ország 26 ezer cserkésze vett részt. A fővédnök Teleki Pál volt. Ezt követően 1939- ben került sor a pax-ting-re, a cserkészlányok világtalálkozójára. A jamboree ötvenedik évfordulóját kiállítással szerették volna megünnepelni e városban 1983-ban. Azonban hiába gyűjtötték össze az értékes anyagot, mégsem kerülhetett bemutatásra. Néhány darabja visszakerült gazdájához, egy- párnak nyoma veszett, java része pedig raktárban várt a megfelelő alkalomra. Az újjáéledő cserkészmozgalom hozta meg ezt a lehetőséget, amely felvillanyozta az egykori világtalálkozók hazai és városbeli résztvevőit. Miközben a kiállítás anyagát rendezgették, visszafiatalodtak. Szinte minden egyes darab egy-egy régi barátot, egy- egy régi történetet juttatott eszükbe. Például a promentrei gimnázium zászlajának vándordíját. A véletlen úgy hozta, hogy a gimnázium egyik tanára orosz hadifogolytáborban látta viszont. Mégpedig egy őrnél. Elkérte tőle, s mikor hazatért, visszaszolgáltatta Fényi Ottó tanár úrnak, aki a cserkészcsapatok vezetője volt. A különös utat bejárt zászló a sok régi emlékkel együtt még július 31-ig megtekinthető! a művelődési házban. Az egykori cserkészegyenruhákat babákon mutatja be a kiállítás (Hancsovszki János felvétele) Hangosan zúgott, morajlott a hatalmas tornacsarnok. Lenn a küzdőtéren és fenn a lelátókon több száz gyerek, közép- és általános iskolás izgult, készült a „most mu- tatsd meg” jellegű játékos versenyekre, az egészségmegőrzés megyei programja jegyében. Az elmúlt borongáshűvösre fordult hétvégén, szombaton délelőtt rendezték meg immár negyedik alkalommal — ezúttal Gödöllőn — Tiniparti címmel a megyei ifjúsági egészségnevelési napot a helyes életvitelre nevelésben is illetékes megyei szervek: a Pest Megyei Tanács V. B. egészségnevelési tanácsa, a KÖJÁL egészség- védelmi osztállyá, a megyei tanács ifjúsági és sportosztálya, a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége, továbbá a helyi egészségvédelmi tanács és az Országos Dohányfüstmentes Egyesület helyi csoportja. A helyszín a Gödöllői Agrártudományi Egyetem sportcsarnoka volt. A tévé révén népszerű Bérczy István tornáztatta, melegítette be a résztvevőket az eseményre. A város Gödöllő meg körzete — Péceltől Veresegyházig, Kerepestarcsá- tól Versegig — közép- és általános iskoláinak, szakmunkásképző intézeteinek képviseletében érkezett versenyzőket és szurkolókat, meg a meghívott felnőtteket és a rendezőket Balázs Gézáné, a A tálalási verseny végén jóízűen ették meg a remekművet az aszódi általános iskolások HAZÁNK, EURÓPA Szűrös Mátyás a magyarságról, külpolitikánkról Szűrös Mátyás személyében az utóbbi évek egyik markáns politikusát ismerhettük meg, aki a magyarság kérdésével éppen úgy foglalkozott, mint nemzetközi helyzetünkkel. Megfontolt, okos érveit jó hallgatni. A szegényparaszt származású, nagyon művelt, több nyelven beszélő vezető képviselte már hazánkat Berlinben, Moszkvában ugyanúgy, mint a világ különböző pontjain, mivel évekig az MSZMP külpolitikai titkáraként tevékenykedett. Nevét mégis hazai poltikusként alapozta meg, főleg hazánk és Európa viszonyának a vizsgálatával, s azzal, hogy bátran szót emelt a magyarok sorsa iránt, bárhol élnek is a világban. Nem véletlen, hogy legújabb könyve mottójául egy Petőfi- versidézetet választott: „A nagy világ az életiskola — Verítékemből ott sok elfolya —, Mert oly göröngyös, oly kemény az út —, Az ember annyi sivatagra jut." Ezzel utal életsorsára, a világ különböző helyein eltöltött diplomáciai munkájára, valamint arra, hogy milyen nehéz napjainkban helytállni hazánkért, a magyarság sorsáért. Hiszen — mint írja — sokat lapozta Magyarország külpolitikájának történetét, s arra a következtetésre jutott, hogy hazánknak kevés volt a honfoglalástól eltelt tizenegy évszázad arra, hogy felzárkózzék a fejlettebb Nvugat-Európához. Igaz, voltak nagyszerű tettek, fellángolások, sőt fellendülések és előremutató elgondolások is, népünk nemegyszer került a haladás élvonalába és küzdött keményen, de sok volt a kudarc, a vereség és a visszaesés, a füstbe ment terv. Mégis — könyvében állítja és véleményét megindokolja — nemzetünknek az a legnagyobb teljesítménye, hogy itt, Európa közepén, a „hadak útján”, egyáltalán fennmaradhatott a történelem viharában. S mint leszögezi: úgy érzi, hogy most megkapaszkodhatunk és előrelendülhetünk, még akkor is, ha ismét bonyolult belső gazdasági problémákkal birkózunk is. Éppen ezekről a kérdésekről szól könyve, amelyet a Kossuth Kiadó adott közre, és Magyarságról, külpolitikáról címet viseli. A kötet bevezetője után Szűrös Mátyás magáról vall, arról, hogy miként lett politikus, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie, hogyan alakult felfogása, hogyan jutott el a máig, abba a világba, amely nagyon ellentmondásos, sokfélék a benne jelen lévő társadalmi és politikai rendszerek... — mégis ez a világ bizonyos egységet alkot. Valamennyien egy hajó — a Föld — utasai vagyunk, és nem szabad megengedni, hogy ez a hajó hajótörést szenvedjen. Még egy Noé bárkája nem lesz — szögezi le. A mi dolgainkról Adyt idézi, aki egykor azt írta, hogy „Mi mindig, mindenünnen elkésünk, késő az álmunk, a sikerünk, ébredésünk, akarásunk.” Vigyáznunk kell tehát arra, hogy most ne késlekedjünk. Könyvében felméri Magyar- ország nemzetközi tevékenységét, amelyet a helsinki értekezlet óta megtett. Hazánk ma megbecsült tagja a nemzetek szövetségének, jelentős szerepet játszik a megbékélés, a népek közeledése területén. Kitekint a nagyvilágba, értékeli a nemzetközi helyzet várható alakulását, majd a hazai kibontakozás kérdéseivel foglalkozik, vizsgálja a demokrácia fejlődését hazánkban. Egyben megállapítja, hogy korszakváltás idejét éljük. A szocializmus, az egész munkásmozgalom felelősségteljes időszakot él át: történelmi korszakváltáshoz, egy világméretű „reformkor” küszöbéhez érkezett. Az elméleti alapokat is mélyen újragondolva gyökeresen meg kell újulnia, mert csak így válhat jövőbe mutató alternatívává az emberiség számára. Elemzi, hogy Magyarország ebben milyen helyet foglal el: törvényalkotásaival és gazdasági kapcsolatainak alakításával miként igyekszik megfelelni a kor kihívásának. Leszögezi, hogy történelmi alternatívánk: a demokratikus szocializmus. A továbbiakban azt vizsgálja, hogy hazánknak miként sikerült hidat verni Kelet és Nyugat között, hogyan kapcsolódik Magyarország a nagyvilághoz, s milyen intézkedéseket tett, hogy az emberi jogok érvényesüljenek, majd arról értekezik, hogy miként figyelünk Moszkvára és Washingtonra. Milyen haszna van számunkra az Egyesült Államok és a Szovjetunió közeledésének. Mennyire vitték előre a világ, benne hazánk ügyét a két nagyhatalom csúcstalálkozói. Megállapítja, hogy megszűnőben van a közvetlen háborús veszély. Magyarország küzd az európai békéért és biztonságért, elemzi az atommentes övezetek lehetőségeit, és a hagyományos leszerelés területén elért lépéseket. Leszögezi, hogy hazánknak érdeke a leszerelés, a kevesebb fegyver. Ennek érdekében már történtek lépések. Külön fejezetet szentel a magyarság kérdésének. Hangsúlyozza, hogy a Dunának, Olt- nak egy a hangja, hogy a magyarok együvé tartoznak, bárhol is élnek a világban. Ismerteti azokat az állásfoglalásokat, amelyek a magyar—román kapcsolatokról születtek, ugyanis többször tárgyalt az erdélyi magyarság ügyéről a román vezetőkkel. A magyar külpolitika 1988-as álláspontját is ismerteti, hangoztatja, hogy az türelmes, állhatatos, s nem mond le a tárgyalások lehetőségeiről, miközben következetesen képviseli a magyarság érdekeit. Szent meggyőződése, hogy az igazság békét hoz, s a mi oldalunkon van az igazság ebben a kérdésben. A kötet közli azokat a beszédeit, amelyeket a nemzeti elemről, a magyar tájak értékeiről mondott például Öpusz- taszeren, a kun emlékmű felavatásán, valamint Szent Istvánra emlékezve. S végül közzétette a hajdúböszörményi beszélgetéseit, amelynek a mondanivalója, hogy élni csak emberül szabad és lehet. Gáli Sándor