Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

1989. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ Lux Elvira és Czeizel Endre jó tanácsai Ki viszi át a szerelmet? Magyarországon csakúgy, mint annyi más országban igen nagy gondot okoz a fia­talság szexuális nevelése. Eme lényeges kérdésről beszélget­tünk e téma két jeles ismerő­jével, dr. Lux Elvirával és dr. Czeizel Endrével. — Milyennek látja az or­vosgenetikus és a szexuál- pszichológus a mai fiatalsá­got? — Mi felnőttek sajnos, ed­dig igen rossz példával jár­tunk elöl — kezdi Czeizel Endre. Nem tanítottuk meg gyermekeinket arra, hogy a boldogságot a szép és tiszta társkapcsolatokkal érhetjük el. Ez teszi kiegyensúlyozottá, harmonikussá életünket. A biológiai érés — mint ismere­tes — már 12—13 éves korban elindul, a társadalmi pedig úgy 18 és 23 között kezd betelje­sedni. A két időszak között azonban hosszú az út. Mit te­het a felnőtt, a szülő? Próbál­juk meg gyermekeinket arra rávezetni, hogy az emberi élet alapja a szerelem, a család, majd ezeken keresztül a tar­talmas és színvonalas munka. Véleményem szerint például a televízió ebben a nevelőmun1 kában jelentős szerepet tölthet be. Hamarosan indítunk a TV—2-ben egy öt részből álló sorozatot, melyben ezekkel a kérdésekkel kívánunk foglal­kozni. A műsor címe „Ki vi­szi át a szerelmet?" A könyv­nek, melyből összeállítottuk a folytatásokat, ugyancsak ezt a címet adtam. Nagyon fontosnak tartom a morál, a felelősségvállalás, és az emberség elsajátítását a fiataloknál. Sajnos az iskola már nem szolgálja mindezeket. Bár gyakran elhamarkodottan is ítélkeztünk a fiatalokról. Nemrégiben készítettek egy­más után két felmérést érett­ségi előtt álló lányok között, és meglepő volt számunkra az eredmény, mely szerint a lá­nyok 60 százaléka még nem élt nemi életet. Ez is azt iga­zolja, hogy nem késő elkez­deni és komolyan venni a fia­talság szexuális, illetve csalá­di életre nevelését. — A z ön véleménye szerint mennyire vagyunk prűdek, vagy éppepn túl szabadosak hazánkban? — Prüdériának tartom pél­dául, hogy nem engednek a televízióban 9 óra előtt gumi óvszert reklámozni. Ugyan­akkor vetítenek napközben vagy kora este olyan filme­ket, amelyek viszont valóban nem kisgyermekeink szemé­nek és fülének valók. — Hogyan ítéli meg a por­nográfiát, mint új jelenséget Magyarországon? — A jó értelemben vett ero­tikát nem tartom ellenszen­vesnek. Hiszen Shakespeare vagy Babits müveiben is gyaxran találkozhatunk a sze­relem es a nemiség megjelení- tésevel. Értelmetlennek és gusztustalannak tartom viszont azokat — a szerencsére még csak többnyire Nyugaton fel­lelhető — durva pornofilme- ket, pornólapokat, melyek, azt hiszem, nem ebresztenex igazán kellemes és erotikus érzésekét az egészséges em­berben. — Ami a fiatalok szexuális életre való nevelését illeti, csatlakoznék Czeizel doktorhoz — folytatja a beszélgetést Lux Elvira. — Véleményem szerint hasznos lenne küion-külön minden korosztály számára is­meretterjesztő filmeket, video­kazettákat készíteni. Úgy gon­dolom, ezt a fajta kultúrát leitétlenüi hozzáértő szakem­bertől kell megtanulniuk. Még azt is elkepzelhetőnek tartom, hogy esetleg az iskola­televízió keretén belül is ok­tathatnánk a szexuális kultú­rát. Sajnos Magyarországon újaboan az jelenti a nyíltsá­got és a szexuális kultúra ter­jesztését, hogy bármerre né­zek is az utcán, mindenütt az újságosbódék kirakatából mez­telen keblek és egyebek kö- szöngetnek felém. Nem beszél­ve arról, hogy ez a női nem abszolút degradálasa. Mert hát. ha bennünket kipellengé­reznek, akkor legalábD ugyan­ennyi férfit szeretnénk látni ezeken az újságokon. Bár azt is hozzáfűzhetem, hogy mi, nők is elrontottunk valahol valamit. Egyszerűen: túlkínál­tuk magunkat. — Mi a véleménye, mennyi­re vagyunk szemérmesek vagy éppen álszemérmesek? — Jó magyar temperamen­tumunk szerint egyszerre va­gyunk álszemérmesek és sze­mérmetlenek. Középút nincs. Vagy kivisszük az utcára, vil­lamosra, autóbuszra a szerel­met, ez az abszolút szemér­metlenség, vagy pedig szemér­mesen, zárt ajtók mögött, csakis két emberre tartozó kö­zegben műveljük azt. Megval­lom, nekem az utóbbi a szim- patikusabb. — Mit szól a mindjobban terjedő pornográfiához? — Ezzel kapcsolatban elme­sélek egy anekdotát. Egy kol­légám. amikor először járt Párizsban, úgy gondolta, hogy neki, mint szexuálpszicholó- gusnak feladata megnézni leg­alább egy-két pornófilmet. Be is ült egy ilyen moziba. Ám döbbenten vette észre, hogy mellette ülő férje az első öt perc után horkolni kezdett. — Hát téged ez ennvire érdekel? — Lökte meg diszkréten az urát. — Csinálni kell azt, édes fiam, nem nézni. Tóth Mária A főváros környéki ide­genforgalmi övezetben is a tavaszra, a szezonra ké­szülődnek. E körzetekben évről évre újabb kihívást jelent a kirándulók, a nya­ralók, a telektulajdonosok rohama. Bővítik, korszerűsítik és csinosítják az üzleteket, vendéglátó- és szórakozó­helyeket. A kereskedők igyekeznek olyan szerződé­seket kötni a szállítókkal, amelyek garantálják, hogy a polcok soha nem ürülnek ki, hogy mindig lesz tej, ke­nyér az üzletekben. Hogy a serény készülődés milyen eredményt hoz, azt azonban csak később tapasztalhat­juk meg. Ágasház - ébredés előtt Makovecz Imre, a ma már határainkon kívül is ismert építész valaha a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság megbízásait teljesítve dolgozott tervező­ként. Innen datálódik a „sze­relem” Visegrád iránt, s ma már a ' községben mindenütt látni a jellegzetes, Makovecz- slilusú építményeket. Ilyen a harmadik szezonja előtt álló Agasház is. Az étterem másfél hónapja üzemel, egyelőre azonban ke­vés a vendég. Az asztalokon szárazvirág-csokrok, a séf, Ká­rász Sándor pepita nadrágban, dereka köré kötött kockás asztalterítőben, feje búbján félrecsapott fehér sapkában a konyha bejárati ajtajának üve­gét törli tisztára. Vízin Tibor felszolgáló arról beszél, hogy a szezon előtt új- rafestették az éttermet, a konyhát, sőt más változások­ra is elszánták magukat. Vi- segrádon, a szórakozóhelyeken általában a diszkózene dívik, ők most újítani szerettek vol­na — meghívták hát a buda­pesti Szuper-trió két tagját, akik fergeteges dobszólóval szórakoztatják a közönséget. Kőszegi Tibor elismert vir­tuóz, a megítélés szerint Európában az ötödik helyen áll tudásával. A bemutatkozó előadások olyan jól sikerültek, hogy ma már komoly tárgya­lásba kezdhettek a tanácsel­nökkel, Fieszl Bélával arról: jó lenne a nyáron dzsessz- íesztivált rendezni Visegrádon. A séf az étlapot mutatja. — Sok figyelmet nem érde­mes ráfordítani — mondja —, pár hét, és valami igazi új­donsággal rukkolunk ki! Föl­fedeztünk Érden egy erdélyi közösséget, akik kézi nyomdá­val csodaszép kiadványokat készítenek. Tőlük rendeltük az étel- és italárlapjainkat, úgy érezzük, méltó kiállítású dara­bok lesznek. Kárász Sándor huszonhar- madik éve dolgozik a szakmá­ban, s éve múlt, hogy az Ágas­házba került. Nehezen szokott meg itt, más volt a vendégek igénye, másféle a forgalom, mint az eddigi munkahelyén. Ma már szeretettel üdvözlik a törzsvendégek, s kialakíthatta saját kínálatát is. ő ugyanis a kísérletező szakácsok körébe tartozik, fantázia-kreatúráit először otthoni vendégein pró­bálja ki, s ha ízlik, tovább tö­kéletesíti. — Ebben az évben sokféle vadhúst is szeretnénk tálalni itt, az étteremben — mondja. — Egyetlen szakács sem mondja el szívesen saját re­ceptjét, olyan ez, mintha a fel­találó kiadná gépe titkát. De erre, a visegrádi hátszínszeletre nagyon büszke vagyok, elmon­dom hát a fortélyát. Nos. A pácolt marhahátszín frissen készül. A ragu hozzá pirított szalonna, vöröshagyma, kicsit „meghúzva” a szalonna­zsíron, kockára vágott gomba, füstölt sertéstarja, zöldborsó, petrezselyemzöld, s más fi­nom fűszerek, s mindez át­futtatva kevés vörösborral. Tá­laláskor kortynyi Hubertusz- szal locsolják meg, ez hozza ki a gomba aromáját. Illik hozzá a vaderöleves, amely szarvas­ból, vaddisznóból vagy muf­lonból készül, fürjtojás-kocso- nyával, tetszés szerinti leves­betétekkel. Az Ágasház teraszán megszá­radt falevelet görget a szél zajosan. A félig nyitott ámbi- 'us alatt jószerével még üre­sen ásítoznak a kicsiny üzle­tek. A cégtáblák is csak imitt- amott láthatók. Hajdú And­rásáé virágboltos egész télen nyitva tartott, kellett is, hiszen í az egyetlen, aki virágot árul a faluban. Nem számolhat be nagy forgalomról, még a neve­zetes névnapok, sőt a nőnap is úgy vonult el az üzlet előtt, mint egy kényeskedő, válogató királykisasszony. Pedig lehetne venni a papucsvirágból, az elegáns kálából, a szegfűkből, a szépséges-szép szobazöldek­ből. Zárva — hirdetik még a táblák, de már nem sokáig. Április elsején nyit az édes­ségbolt, s fogadják a vendége­ket sorban a többiek is. Bellér Agnes hálózat az idén egy nagy ABC- áruházzal bővül, amit Pátyon a tanáccsal közösen létesíte­nek. Ezzel több éve szorongató gond szűnik meg ezen a kör­nyéken. A pénztáraknál ácsor­gó hosszú sorok megszünteté­se érdekében idén már negy­ven, úgynevezett számkijelzős japán pénztárgép segíti, gyor­sítja a munkát. Több helyen modern szeletelőgépeket he­lyeznek üzembe. Ami az áruellátást illeti, már most olyan megegyezésre jutottak a törökbálinti Buda- tej üzemével, hogy szomba­tonként — ha szükséges — a romlandó árut többszöri szál­lítással juttatják el a vásár­lókhoz. A kenyérellátás gond­jait úgy kívánják megoldani, hogy a pékárut az egyes tele­pülésekhez legközelebb eső sütödékből szerzik be. Ily módon az áfész üzleteibe az érdi, a zsámbéki, a pilisvörös- vári és a budaörsi kenyérgyár küldi szombatonként a kenye­ret. Sajnálatos módon az állami és szövetkezeti kereskedelem nem tartja szükségesnek a va­sárnapi nyitva tartást, abból kiindulva, hogy az egyre na­gyobb számban megnyíló ma­gánkereskedések ezt a felada­tot maradékta lanul ellátják. Kasznár Zoltán Á vasárnap a maszeké Kárász Sándor, a séf (Vimola Károly felvétele) A Nyugat-Pest Megyei Élel­miszer-kereskedelmi Vállalat­nál a felkészülést az jelzi, hogy — különösen az üdülő­övezetekben — felújítják, fes­tik, tisztogatják az üzleteket. Az idei évadban több gondot jelent a kereskedelemnek, hogy a magántulajdonban lé­vő épületek gazdái sok helyen felmondják a bérleti szerző­dést, a kisüzleteket kénytele­nek bezárni. Pótlásuk sok fej­törést okoz a vállalatnak. Tö­kölön például a múlt eszten­Mi magyarok különös emberek va­gyunk. Éppen ezért furcsa, hogy más országok könnyedén bejutnak a Gui- ness Különös Rekordok Könyvébe, mi- nálunk a bronz is nagyon szépen csil­log. Például esélytelenek vagyunk a gombócevő és lepényevő versenyben és a világ legnagyobb tortáját készítő versengésben is. Ezt bárki beláthatja, hiszen az ország mai helyzetében ki tudná finanszírozni a gombócokat, a lepényeket és a tortaalapanyagokat. Bár tulajdonképpen nem is lennénk esélytelenek a nálunk szokásos gom­bóc-. lepény- és tortaméreteket alapul véve. Már komolyabb teljesítményekre va­gyunk képesek a világméretű kishajó­zásban. Lám a Szent Jupát is a maga kategóriájában átszelte a világtenge­reket, és ha a legkisebb hajómérete­ket vesszük tekintetbe, akkor ez lehet akár bronzérmes is. Igaz dicsekedhe­tünk a világ legnagyobb inflációjának babérkoszorújával is, de ma hiába igyekszünk, ez csak smafu például a szomszédos Jugoszlávia inflációjához képest, bár igyekszünk ellesni a tit­kaikat. De ha jobban meggondolom, van esélyünk a felfedezések terén. Például két kopaszság elleni szer is közel áll a rekordhoz, de senki meg nem számol­ta még, hány ember lett tőlük való­ban dús hajú. Rubik Ernő bűvös koc­Gontbó Pál: ^Inaguar Guineái kája is közel állt ahhoz, hogy elnyerje a világ legbonyolultabb játékának a rangját, de a játék magyar gyártása alulmaradt a hongkongiénak, úgy, hogy a neves feltaláló új, állítólag még bo­nyolultabb felfedezését már angol szí­nekben érvényesítette. A világ legmagasabb és legalacso­nyabb embere nem nálunk él, a leg­kövérebb sem, a legsoványabb talán, de nem dicsekszünk vele, mert félünk á fakíroktól, akik hivatalból világel­sők. A fél lábon ugrálás mezőnyében nem is indulunk, mert eszmei ugrálást nem fogadnak el. A világ leggazda­gabb embere sem magyar, bár a gaz­dagodás nálunk ugrásszerűen megy végbe, mégsem számítanak a piaci maffia forintmilliomosai sem az USA és japán vállalatok tulajdonosai aranyvaluta-milliárdosai mellett ver­senyképeseknek. Speciális magyar számokat kéne ta­lálni. Megvan! Ki képes a legtovább tárcsázni úgy, hogy a kapcsolás mégse jöjjön létre. Erre van esélyünk. Ha például az ikreket keresztbe kötik be, akkor tárcsázhatunk éjjel-nappal, min­dig az iker fog jelentkezni. Ez egy. Kettő: Ki képes a legtöbbet kihozni egy Trabant-világversenyen a kocsijá­ból? Ebben téréningben vagyunk és van is egy Forma—1 pályánk, amelyen indulhatunk. Ki képes a legtovább erőnlétben maradni parizerkoszton, ke­nyér nélkül (vizet ihat, mert egyelőre nem emelték fel a díját). És végül: Ki képes a legtöbbféleképpen megin­dokolni, hogy miért ilyen a gazdasági helyzet és hogyan kéne kijutni be­lőle? Ebben biztosan nyernénk, hiszen nálunk demokrácia van és a magyar politikus lélek, hol ezt mondja, hol azt, főként, ha rugalmas mozgalom­vezető, ha pénzügyi szakember avagy környezetvédő. Ebben még vadonatúj kategóriákat is nyernénk, hiszen meg­alakult például a „kupleráj-párt”, amelynek ragyogó és sajátos elképze­lései vannak. (Mert nálunk sehol sincs kupleráj...) De a legnagyobb eséllyel a verziók kitalálása terén, főként futballisták, ta­nácselnökök és múltmagyarázók indul­hatnak dobén megnyílt új nagy ABC- áruház árukészletének növelé­sével, a választék bővítésével készülnek a növekvő forga­lomra. A színvonalasabb ki­szolgálás érdekében az üzlete­ket mind több géppel szerel­ték fel. Az elmúlt években több esetben gondot jelentő szállí­tási problémákat is igyekez­nek kiküszöbölni. A PENO- MAH újpesti egységével pél­dául olyan megállapodást kö­töttek, hogy az üdülőidényben, ha szükséges, szombati napo­kon akár kétszer is szállíta­nak árut. A tejellátás javítá­sát szolgálja, hogy mind több tartós és féltartós tejet hoz­nak forgalomba. A Budakörnyéki Afésznek is sok olyan üzlete van az ide­genforgalmi övezetekben. A Gazdáknak A tavaszi készülődés jele az I«, hogy ugyancsak megnőtt a gazdaboltok forgalma az utób­bi napokban. Fogy a vetőmag, a műtrágya és a növényvédő szer, de keresettek a mezőgaz­dasági témájú könyvek, kiad­ványok is. Sok gazdabolt a hétvégén is várja az ébredező kertek gondozóit. Felvételünkön a tahi híd lábánál található kereskedés (Erdösi Agnes felvétele) Az alábbi állásajánlatokról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi és Szolgáltató Iroda (Budapest, XI., Karinthy Frigyes u. 3.). Telefon: 852-411 a 149 és a 191-es mellékállomáson. A PEiMÜ Zsámbéki Gyára ke­rés tmk-vezetőt, műszaki osztály- vezetőt, fejlesztőt, technológust és piackutatót. Cegléd Városi Tanács V.B. ha­tósági osztálya keres: lakás- és gyámügyi előadót (államigazgatá­si főiskola, tanácsi gyakorlattal). A pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály keres bérügyi előadót, (közgazdasági szakközépiskola, költségvetési gyakorlattal). FÖTÁVÉPSZER felvesz: köz­pontifűtés-szerelőt, hegesztőt, festőt, villanyszerelőt, épületgé­pész-mérnököt, gyors- és gépírót. A Mechanikai Művek felvesz: maróst, esztergályost, beállító la­katost, képesített kazánfűtőt, vegyipari szakmunkást, -férfi és női betanított munkást (2—3 mű­szakra) . A Mélyépítő Vállalat százha­lombattai telepére kubikost, ácsot és vasbetonszerelőt keres. A PENOMAH Ceglédi Gyára felvesz bér- és munkaügyi osz­tályvezetőt (Számviteli és pénz­ügyi főiskolai végzettséggel), pénzügyi osztályvezetőt, (számvi­teli és pénzügyi főiskolai végzett­séggel). A Lenin Mgtsz, Cegléd: eszter­gályost, maróst, műanyagflakon- készítő betanított munkást (3 műszak, munkásszállás férj-fe­leség részére biztosítva, gyermek- elhelyezésére nincs lehetőség). A Taurus Abroncsgyár felvesz: 20—30 fő betanított munkást (3 műszakba). Fényképész (nő) állást keres Budapesten. A Szakmai Továbbképző és Át­képző Vállalat május közepétől, folyamatosan, érettségizettek ré­szére társadalombiztosítási ügyin­tézői képesítést nyújtó tanfolya­mot szervez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom