Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-06 / 55. szám

1989. MÁRCIUS 6., HÉTFŐ HETI PEST THNJÍCSJÍDO - PRLYRVÁLRSZTÓKNRK Milyen szakmát válasszak? Azokban a családokban, ahol 14 éves a gyerek, gya­kori téma a pályaválasztás. E jövőt meghatározó gond megoldásában nagy segítséget jelent az a közel 2Ó0 oldalas könyv, amelyet a Fővárosi Pályaválasztási és Munkavál­lalási Tanácsadó adott közre. Ezzel igyekszenek eligazítani a sokfajta foglalkozás között azokat, akik a gimnáziumi továbbtanulás helyett inkább szakmát szeretnének tanulni, esetleg mindjárt munkába akarnak állni. A hasznos kötet elsősorban a fővárosban kínálkozó mun­kalehetőségeket ismerteti, ám ezek között számos olyan ta­lálható, amelyik az agglome­rációban élő fiataloknak nyújt kedvező ajánlatot. Közel sem teljes Megtudhatják belőle, hogy a különböző vállalatok milyen munkakörökben kívánnak fia­tal, pályakezdő munkaerőket foglalkoztatni. A kiadvány is­merteti az egyes munkakörök leírását és eligazít abban is, hogy a különböző vállalatok milyen lehetőséget nyújtanak az ott munkát vállaló fiata­loknak továbbtanuláshoz. A kötet ötletesen csoporto­sítja az ipari munkalehetősé­geket és a kereskedelemben elfoglalható állásokat. Külön szól a szolgáltató jellegű te­vékenységekről, önálló feje­zetben ismerteti a közlekedési és szállítási területen felkínált munkaalkalmakat. Szól a me­zőgazdaságban és az élelmi­szeriparban kínált lehetősé­gekről is. A kötetben található csak­nem száz munkahely közül — közel sem törekedve a teljes­ségre —, említsünk meg né­hány olyat, amely a pályavá­lasztók körében kevéssé is­mert. Előkészítő indul Érdemes tudni például, hogy a Budapesti és Pest Megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóság különböző munkakörök­ben több mint ötven fiatalnak nyújt kezdő munkalehetőséget. Jelentkezhetnek például társa­dalombiztosítási ellenőrnek, amit különösen azoknak aján­lanak, akiknek érdeklődése a sokoldalú kapcsolatteremtésre terjed ki. Továbbtanulási le­hetőséget is biztosítanak, töb­bek között elvégezhetik a fel­sőfokú társadalombiztosítási tanfolyamot. A számítástech­nika iránt érdeklődő fiatalokat várja a Pest Megyei Tanács Számítástechnikai és Infor­mációs Központja. Elsősorban közgazdasági érettségivel ren­delkező lányokat szeretnének foglalkoztatni, akiknek féléves intenzív betanítás után már önálló feladatokat adnak. A továbbtanulásra törekvők az Államigazgatási Főiskolán gya­rapíthatják tudásukat. A tanu­láshoz a Pest Megyei Tanács Továbbképző Központjában előkészítőn nyújtanak segítsé­get. Az érdekes kötet számos fi­zikai munkakörben is eligazí­tást nyújt. Megtudhatjuk pél­dául, hogy a Budapesti Bútor­ipari Vállalat asztalosipari üzemeibe faszobrásztanuló- kat, intarziakészítőket várnak. Az EGIS Gyógyszergyár egye­bek között az injekciógyártás­ra keres a szakma iránt ér­deklődő lányokat. A mátyás­földi Ikarusban több karosz- szérialakatost, autófényezőt képeznének. Á Budakeszi úton működő Magyar Filmlaborató­riumi Vállalatnál a filmszala­gok kezelésére, a negatív és pozitív kópiák előhívására, el­lenőrzésére és más, a filmké­szítéssel kapcsolatos munkák­ra várnak érdeklődő fiatalo­kat. Szolgáltatók ajánlata Több ajánlat szolgál a könyvben különböző szolgálta­tó vállalatoktól is. Az Állami Biztosító például olyan fiata­lokat foglalkoztatna szívesen, akiket érdekel a számítógépes nyilvántartás. Az agglomerá­ciós területhez közel eső fűtő­bázisokon szívesen fogad fia­talokat a Budapesti Hőerőmű Vállalat. A pályaválasztás előtt állók és szüleik nagy haszonnal for­gathatják ezt az okos köny­vet, mely sok olyan foglalko­zásra is felhívja a figyelmet, amire aligha gondolnak. K. Z. Adó csökkenti a vállalkozási kedvet A tízmillió dollárt keveslik Az adóreform nem segítette a kisiparosok tevékenységé­nek élénkülését, és a kisvállal­kozóra vonatkozó, 1989-re megváltozott szabályozás első tapasztalatai is azt mutatják: a szektor fejlődését továbbra is számos tényező akadályozza. Túlzott elvonás A kisvállalkozókat hátrányo­san érintette és érinti jelen­leg is,a túlzott mértékű elvo­nás és a fokozott adminisztrá­ció. Miként arról többször be­számoltunk, tavaly, az év ele­jén a kisiparosok tömegesen adták vissza az agglomeráció­ban is iparjogosítványukat, illetve szüneteltették tevékeny­ségüket. Csak a KIOSZ köz­benjárására sikerült elérni: azok. akik nem gondolták meg kellőképpen az ipar visszaadá­sát, az első negyedévben követ­kezmények nélkül újra vissza­válthatták azt. Elérték azt is, hogy egyes kisiparosok men­tesültek a számviteli előírások teljesítésének kényszere alól. Az intézkedések hatására a kedvezőtlen folyamat megállt, sőt tavaly nőtt az ipart kérők száma. A legfrissebb statisztika szerint az elmúlt év végén 159 ezer kisiparos dolgozott ha­zánkban, ami 6600-zal több, mint egy évvel korábban. A létszámemelkedés szinte kizá­rólag az áru- és személyfuva­rozást vállaló kisiparosok szá­mának növekedéséből adódik. Ugyanakkor kedvezőtlen a kis­iparosság szakmai struktúrája, s folytatódik a hagyományos kisipari szakmák elsorvadása. Mind kevesebben váltanak ipart a kistelepüléseken a la­kossági szolgáltatások ellátásá­ra. Az iparváltás és megszün­tetés üteme, á fluktuáció is gyorsult. A kisvállalkozók 40 százalékának ipara egy évnél nem régebbi. Kedvezőtlennek ítéli meg az országos vezető­ség azt is. hogy az 159 ezer kis­iparos csaknem fele munkavi­szony, illető’eg nyugdíj mel­lett gyakorolja iparát A kisiparosok érdekvédelmi szervezete az elmúlt évben többször is sürgette a magán- vállalkozókat kedvezőtlenül érintő szabályok megváltozta­tását. Az ez év elejétől érvé­nyes módosítások első tapasz­talatai azonban azt mutatják, hogy a kisiparosok helyzete alapvetően nem változott meg, a személyi jövedelemadó to­vábbra is gátolja az egyéni vállalkozások kibontakozását. Különösen sérelmesnek tart­ják a kisiparosok, hogy az erő­teljes elvonás miatt az egyéb­ként életképes vállalkozások is sorvadnak. A magas nyere­ségelvonás miatt a kisiparosság képtelen a létfontosságú mű­szaki fejlesztésre, pedig a kis­üzemek technikai elmara­dottságának fölszámolása mintegy 300 milliárd forintos beruházást igényelne. A kisiparosság örömmel vet­te tudomásul, hogy az ipar szerkezetátalakítására leg­utóbb felvett 140 millió dol­lárnyi hitelből a kisvállalko­zók is részesülhetnek, azon­ban a kilátásba helyezett 10 millió dollárt kevésnek tart­ják, s úgy vélik, hogy ez nincs arányban a szektorral szemben támasztott igényekkel. Az egyéni és társas magánvállal­kozások a jelenleginél lénye­gesen nagyobb szerepet tölt- hetnének be a magyar gazda­ságban. Élénkítő jellegű szabá­lyozás esetén 1995-re a nem­zeti jövedelemből való része­sedés nagyságát tekintve e szektor elérhetné akár a 30-50 százalékot is; ám ehhez a je­lenleginél lényegesen kedve­zőbb feltételek szükségesek. Egymásnak ellentmondó Az országos vezetőség a kis­iparosokat jelenleg hátrányo­san érintő szabályozók megvál­toztatására részletes javasla­tot dolgozott ki. Ebben egye­bek között egységes magánkis­vállalkozói törvény megalkotá­sát szorgalmazza. Jelenleg ugyanis eltérő, nemegyszer egymásnak is ellentmondó jog­szabályok alapján tevékeny­kednek a kisiparosok, a kiske­reskedők, a háztáji és kisegítő gazdaságok. Fontosnak tartja a KIOSZ azt is, hogy az új átalakulási törvény lehetősé­geivel élve, az érintetteknek ne kelljen további adóterheket vállalni ok. KlOSZ-álIásfoglalás Ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy a jelenleginél liberá­lisabb hitel-, vám-, devizasza­bályok ösztönözzék ezt a vál­lalkozói kört. mondották a KIOSZ illetékesei. A kisiparo­sok érdekvédelmi szervezete véleményét állásfoglalás for­májában juttatja el a Pénz­ügyminisztériumnak. Külföldi újságírók Magyarországról Hazánkban a külföldi újság­írókat ugyanazok a jogok ille­tik meg, mint a magyar kollé­gáikat — mondta az MTI mun­katársának Szombath Jenő, a Külügyminisztérium sajtófőosz­tályának helyettes vezetője. A külföldi tudósítók számára sem­miféle kényszerpálya nem léte­zik, önállóan szervezhetik prog­ramjukat. Mint mondta, a mai munkafelételek megteremtése nem a legutóbbi időkhöz kötődik. Ami­lyen ütemben a magyar külpoli­tika nyitottabbá vált, úgy nyílt meg a lehetőség a külföldi új­ságírók szabadabb mozgására. Ehhez a folyamathoz újabb lökést adott a reformfolyamat felgyorsu­lása a politikai és a társadalmi szférában. Magyarország fontos érdeke, hogy külföldön reális kép alakuljon ki rólunk. Kiemelte; az elmúlt két évben jelntősen megnőtt a nyugati or­szágok érdeklődése hazánk iránt. Sok tény tanúskodik erről, egye­bek közt az is, hogy 1987 elejéig lényegében csak a szocialista or­szágok renedelkeztek állandó ma­gyarországi tudósítókkal. A nyu­gati hírügynökségeket, lapokat in­kább csak magyar újságírók in­formálták. Ezt a gyakorlatot tör­te meg a The New York Times, amikor belgrádi irodáját áthe­lyezte Budapestre, kelet-európai hatáskörrel. Azóta már 18 nyu­gati újságíró dolgozik állandó jel­leggel hazánkban. Irodát nyitott többek között a Reuter, a BBC és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is. Szombath Jenő elmondta, hogy további 12 kérelem vár el­bírálásra. Várhatóan a Koreai Köztársaság és Izrael is állandó tudósítót küld Magyarországra. Álmennyezetként habosított polisztirol Herceghalmi tapasztalatok Az állattartó épületek hő- szigetelése nem kis gondot okoz a szakembereknek. Olyan különleges anyag alkal­mazása válik itt szükségessé, amelyik — amellett, hogy jól szigetel — a nedvességet nem szívja magába, a párát azon­ban diffúz tulajdonsága miatt átengedi. így az nem csapódik le víz formájában például a mennyezeten. Az amerikai Dow Chemical Company, úgy látszik, megtalálta az ilyen anyagot, az e$trudált poliszti- rolt és Styrofoam néven hoz­za forgalomba. Ilyen úgyneve­zett hablemezzel szigetelték a Herceghalmi Kísérleti Gazda­ságban a Hungahib Sertéshús­termelési Rendszer törzstele­pének épületeit a közelmúlt­ban befejezett felújítás során. Amint a nemrég Hercégha- lomban rendezett tanácskozá­son elhangzott, az extrudált polisztirol habból készült 2— 12 centiméter vastag lemezek az állattartó épületek mennye­zetének szigetelésén kívül padlószigetelésre és a lábazat szigetelésére is alkalmasak. A Hungahib telepén igen ked­vező tapasztalatokat szereztek vele álmennyezetként alkal­mazva. Mint megtudtuk, köny- nyen szerelhető, nem igényel semmiféle borítást, nagy nyo­mású gőzzel tisztítható, fertőt­leníthető. Az ára ma még, mi­után 30—40 százalékos vám terheli, borsos, de még így is versenyképes az álmennyezet­ként eddig alkalmazott alu­míniumlemez—üveggyapot­kombinációval, annál azon­ban lényegesen tartósabb. Szó van arról, hogy ezt a szigetelőanyagot hazánkban is gyártják majd. A DCC egy magyar vegyipari és egy kül­kereskedelmi vállalattal közö­sen nemzetközi vegyes vállala­tot szeretne létrehozni. Az együttműködés hozzájárulhat a költségcsökkentéshez. A Styrofoam lemezek egyébként nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az építőiparban is igen keresettek. Mennyibe került és ki fizette ? Közösségi ház Budaörsön A lakótelepiek már régóta fejcsóválva nézték a környe­zetétől messze elütő ház épí­tését Budaörsön a Lévai ut­cában. Találgatták, vajon ki építheti kinek, és ugyan már miből? A szóbeszéd egy ré­szének az épület január 3I-i átadása vetett véget; ma már sokan tudják, hogy ez a Ha­zafias Népfront közösségi háza. A pletykák azonban nem szűntek meg. „Jólérte­sültek” állítják, hogy legalább 20 millió forintos beruházás volt. De olyanok is akadnak, akik sokkal többről hallottak. Sárossyné Majoros Piroska, a HNF Budaörs Városi Bi­zottságának 1984 ősze óta függetlenített titkára moso­lyogva csóválta a fejét a mendemonda hallatán, aztán elmondta a valóságot. — A HNF korábban éven­te 50 ezer forintért bérelt ter­met a Biotechnikai Innováci­ós és Koordiánciós Közös Vállalat épületében. Nem so­kat tudtunk kezdeni 14 négy­zetméteren. Már nem is tu­dom, mikor figyeltem fel a lakótelep sarkán meghagyott családi házra. A szanálási te­rületen csak felvonulási épü­letnek hagyták meg az épít­kezésekkor, később a könyv­A szökőkút még nem működik, a terep még rendezésre vár, de a közösségi házban már zajlik az élet Becserkészem a mosógépet Régóta tudom, hogy a tárgyakat nem akkor kell megven­ni, amikor szükségem van rájuk, hanem akkor, amikor meg­látom őket. Ugyanis valamilyen furcsa módon abban a pilla­natban eltűnnek a boltokból, amikor a szükség arra kénysze­rít, hogy megvásároljam őket. Amikor nem kellenek, szinte kelletik magukat, csalogatnak. Így pártám a hócsizmával, a nyári szandállal, a ceruza­elemmel, a habszifonba való patronnal, a papírzsebkendővel, a szigetelőszalaggal, s még sorolhatnám kudarcaimat. Történt pedig, hogy nemrég hosszú ideig hűségesen szol­gáló mosógépem végleg fölmondta a szolgálatot. Az orvoslá­sára kihívott avatott szakember nem hívott össze konzultációt, legyintett csupán, s azt tanácsolta, alkalmasint már holnap vegyek egy másikat, mert ezt a masinát javítani nem lehet, s nem érdemes. Az ember ugyebár gyanakszik, de a számla, amit csupán a vizsgálatért számított föl a mosógépek doktora, meggyőzött. Kénytelen -kelletlen beletörődtem a diagnózisba, s kissé rémülten arra gondoltam, kezdődik a kálvária. Igaz, pár nap­ja még glédában sorakoztak a mosógépek a boltokban, de az is igaz, hogy akkor gyereknek való íróasztalt kerestem... Kifogok a beste lelkén — határoztam el szilárdan magam­ban, s mentem is rögvest a Domusba. Legelőször íróasztalt kértem, s mutattak is zöldet, pirosat, sárgát. Igazán sajnál­tam, hogy már megvettem az asztalt, nem győztem hibát ta­lálni a választékban. Aztán, csak úgy odavetve, mint akit iga­zán nem is érdekel, megkérdeztem: és mosógépet lehet kapni? Nem — komorult el a kis hölgy arca —, azt sajnos, nem... Mit mondjak? A későbbiekben vettem egy hűtőszekrény­be való jégtartót, egy asztali lámpát, két síbakancsot, három villanykörtét, nyolc rúdelemet. hatvan darab nyolcas kapu- oántcsavart, két kiló gipszet s egy spaklit. Mosógépet nem. Tegnapelőtt a porszívó hörrent egyet, s elbúcsúzott tőlem örökre. Hurrá! — mondtam, végre megvehetem a mosógépet! Porszívót majd akkor, ha elromlik a hűtőszekrény ... Bellér Ágnes tár raktárként használta. Az egyik végrehajtó bizottsági ülésen aztán megemlítettem, hogy érdemes lenne jobban kihasználni. Adják nekünk, mi majd átalakítjuk! Meg­szavazták. Nem sokkal ké­sőbb a tanács ingyen a HNF rendelkezésére bocsájtotta. Az országos tanácsunk pártfogol­ta az elgondolást, a gazda­sági vezetésünk előteremtett 3 millió forintot az építke­zésre, az áfára később 700 ezret, majd 400 ezret beren­dezésre. — Elkészült tehát az épü­let — vette át a szót Kra- tina Lajos —, összesen 246 négyzetméter belső területtel rendelkezünk. De nem szeret­nénk hivatallá válni, inkább minden kezdeményezésnek teret adva, amolyan mini művelődési házat akarunk itt kialakítani. A bejárat mel­lé sem lesz kirakva hivata­los tábla, egyszerűen csak ennyi: közösségi ház. Már helyet kapott itt a HNF, a TIT, a TIN-TA (Tizenéves Tanácsadó) és a szakszerve­zetek városi bizottsága. De a korábban végzett közvéle­mény-kutatásunk alapján el­mondhatom, hogy nyugdíjas-, értelmiségi és nemzetiségi klubok kérnek és kapnak itt helyet nemsokára. Kántor Miklós Az alábbiakban felsorolt ál­lásajánlatokról részletes fel­világosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda (Budapest XI., Karinthy Fri­gyes u. 3.), telefonon a 852- 411/149 és a 191-es mellék. A Pest Megyei Tanács V. B. gazdasági ellátószervezete fel­vesz gépkocsivezetőt (B kát.). A Pemü zsámbéki gyára tmk-vezetőt. műszaki osztály- vezetőt, piackutatót, fejlesz­tőt és technológust keres. A Penomah ceglédi gyára felvesz bér- és munkaügyi osztályvezetőt (számv. és pü. főisk.), és pénzügyi osztály- vezetőt (számv. és pü. főisk.), A Gamesz (Szentendre, Pap­rikabíró u. 14.) keres 2-3 fő kertészeti dolgozót (lehet szak-, betanított vagy segéd­munkás). A BHG gépbeállító lakatost, férfi betanított forgácsolót ke­res (2 műszak). A Pevdi modellezőrészlege gyakorlattal rendelkező angol női szabót (2 fő) keres. A Mélyépítő Vállalat száz­halombattai telepére keres ku­bikost, ácsot, állványozót, vas­betonszerelőt. A Fötávépszer felvesz köz­pontifűtés-szerelőt, hegesztőt, festőt, villanyszerelőt, épület- gépész mérnököt és gyors- és gépírót. A Március 21. Mgtsz (Ka- kucs) felvesz egy esztergályost és egy maróst (erdélyieknek szolgálati lakást biztosítanak). A Vízügyi Építő Vállalat ve- csési üzeme keres lakatost, hegesztőt, asztalost és eszter­gályost. Az Autóker Vállalat felvesz (2 fő) gyakorlattal munkaügyi előadót. A Fővárosi Közterület-fel­ügyelet keres közterület-fel­ügyelőt (40 éves korig). (Fér­fiaknál feltétel: letöltött ka­tonai idő!)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom